November 17-én, a Suncity – Holnap Tali! musical premierjén új műfajt ismerhet meg a Magyar Színház közönsége. Szente Vajk rendezésében, Johnny K. Palmer zenéivel és slágerfeldolgozásaival bemutatkozik a színház történetének első popmusicalje, főszerepben Csonka Andrással, Tóth Angelikával, Pásztor Ádámmal, és a Holnap Tali! web- és televíziós sorozat sztárjaival.
„Izgalmas és sikeres előadás várható, amelynek már csak azért is a Magyar Színházban van a helye, hiszen az alkotók közül sokan itt kezdték pályájukat, többek között a produkcióban szerepet vállaló Csonka András, és Szente Vajk is, az előadás rendezője” – mondta az olvasópróbán Zalán János, a Magyar Színház igazgatója, majd Kirády Attila, a sorozat producere a Holnap Tali!-brand sikeréről beszélt. „A Holnap tali! websorozatként indult, és később kezdte vetíteni a televízió. Ez a szokatlan sorrend egy év alatt 8 millió videóindítást eredményezett” – hangsúlyozta
Szente Vajk, az előadás rendezője többek között
a SunCity történetének aktualitásaira és a formabontó megoldásokra hívta fel a figyelmet.
„Kirobbanóan energikus története van a darabnak. A népszerűség, a feltétlen érvényesülés, vagy annak szükségtelensége nagy kérdése a fiatal korosztálynak, és igazán jó, hogy erről végre egy színházi előadásban beszélhetünk. – emelte ki Szente Vajk, a SunCity rendezője.- Nagy öröm együtt dolgozni a jövő filmes és zenés színpadi sztárjaival, remélem, jó pár évtizedet eltöltünk még együtt. A tizenéveseket rengeteg inger éri, a színháznak ezzel is fel kell venni a versenyt, Johnny K. Palmer munkáival pedig nagyon progresszív, musicalszínpadon ritkán hallható zenei világot emelünk be az előadásba. A legjobbját nyújtja állandó és ötletteli csapatom, Túri Erzsébet és Kovács Yvette tervezők, és Túri Lajos Péter koreográfus.
Az előadás így tele lesz meglepetésekkel, melyek közül az interakció kétségkívül a legfontosabb szegmens: a közönség a mobiltelefonja segítségével határozhatja meg, mi legyen a darab végkicsengése. Így ne döbbenjen meg senki, ha így kezdődik majd az előadás: Kérjük, kapcsolja BE mobiltelefonját!”
A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936 Budapestjén játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása.
Kedden vetítik először a Kolovratnik Krisztián és Tenki Réka főszereplésével készült Budapest Noir című magyar krimit az 53. Chicagói Nemzetközi Filmfesztiválon, amelynek programját négy, a filmalap támogatásával készült új magyar alkotás gazdagítja.
A Gárdos Éva rendezésében készült Budapest Noir Kondor Vilmos regénye alapján készült, az 1936 Budapestjén játszódó bűnügyi történet filmfeldolgozása. A forgatókönyvet Szekér András írta, operatőre Ragályi Elemér volt,
az 1930-as évek Budapestjét Pater Sparrow látványtervező elevenítette fel,
a jelmezeket Flesch Andrea tervezte – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap.
A történetben Gordon Zsigmond, a kiábrándult bűnügyi újságíró egy brutálisan meggyilkolt fiatal lány halála után nyomoz az 1930-as évek Budapestjén. A szálak több irányba vezetnek, és úgy tűnik, senkinek nem áll érdekében, hogy kiderüljön az igazság.
A Budapest Noir a Pioneer Pictures gyártásában készült, vezető producere Kemény Ildikó. A film a Big Bang Média forgalmazásában
november 2-án kerül a magyar mozikba.
Az 1964-ben alapított chicagói filmfesztivál Amerika legrégebbi és legfontosabb filmes eseményeinek egyike. Idén Jane Fonda, Patrick Stewart és Vanessa Redgrave is a fesztivál díszvendégei között lesz.
Az Oscar-díjakról döntő amerikai filmakadémia kizárta a szexuális zaklatással és nemi erőszakkal vádolt Harvey Weinsteint, Hollywood egyik legbefolyásosabb emberét.
Az 54 tagú kormányzótestülete döntött erről, tájékoztatásuk szerint a szükséges kétharmadnál jóval nagyobb arányban. Indoklásként azt mondták:
Harvey Weinstein nem érdemli meg kollégái tiszteletét.
Még a producer öccse, egyben cégtársa, Bob Weinstein is azt mondta, hogy az akadémiának meg kell válnia „beteg és elvetemült” testvérétől.
Bob Weinstein a Hollywood Reporternek adott interjút. Ebben azt mondta, nem tudott arról, hogy bátyja nőket zaklat. Úgy fogalmazott:
„Elmondom, mit tudtam: hogy Harvey egy zsarnok, arrogáns, kutyába se veszi az embereket.”
Azt mondta, undorítónak találja a tetteket, amelyekkel a testvérét vádolják, és együttérzéséről biztosította Harvey Weinstein áldozatait. Arról is beszélt, hogy az utóbbi években alig beszéltek egymással, Bob Los Angelesben, Harvey New Yorkban élt.
A Weinstein-fivérek több mint 30 éve alapították a Miramax stúdiót, majd a The Weinstein Companyt.
341-szer jelöltek általuk készített filmet Oscar-díjra, amiből 81-szer meg is kapták.
A sorozatos szexuális zaklatás és nemi erőszak miatt azonban már a New York-i és londoni rendőrség is nyomoz Harvey Weinstein ellen, Franciaországban pedig kezdeményezték, hogy fosszák meg a civileknek adható legmagasabb kitüntetéstől, a Becsületrendtől.
Arról, hogy mennyire központi szerepe volt Weinsteinnek Hollywoodban, és hogy kik és mivel vádolják, ebben a cikkben olvashat bővebben:
Nyilvános posztban ír a Facebookon Sárosdi Lilla színésznő arról, hogy évekkel ezelőtt szexre akarta kényszeríteni egy akkor színházigazgatóként is dolgozó, ismert rendező.
Sárosdi Lilla Melinda szerepében a Bánk bánban MTI Fotó: Kollányi Péter
Sárosdi Lilla (akinek férjével, Schilling Árpáddal készült interjúnkat itt olvashatja el) nem nevezi meg a posztban, hogy ki volt a rendező, aki 20 évvel ezelőtt zaklatta. Azt írja, a Weinstein-ügy kapcsán látta úgy, hogy meg kell írnia, mi történt.
Fiatal volt és naiv, rajongott a színházért, és örült, hogy megnézhetett egy próbát, láthatta, „hogy instruál a nagyrendező”. Eközben azonban odaült mellé „egy 45-50 körüli férfi, a nagyrendező barátja, kedvesen bemutatkozott”, majd sztorikat kezdett mesélni.
„A próba végén a nagyrendező ennyit mondott: Na menjünk!”
Egy fehér BMW-be ültek be, amit a barát vezetett, a rendező pedig a színésznő mellé ült. A Margit hídnál aztán
a rendező letolta a nadrágját és elővette a nemi szervét.
A színésznőnek pedig annyit mondott: „puszild meg”. Ő viszont elsírta magát, mire a „nagyrendező” azt mondta, vannak „ilyen fiatal barátnőik”, akikkel szexelnek egy jót, lazuljon ő is. Ahogy írja, „nem sikerült” lazulnia.
Egy kietlenebb helyen aztán a barát maszturbálni kezdett, a rendező viszont „megbántva szállt ki” a kocsiból, aztán sértődötten mondta barátjának, vigye haza a őt.
Sárosdi Lilla nagyon szégyellte magát, és az évek alatt nem csitult benne ez az ügy.
„Ha arra gondolok, hogy ez az ember fiatalembereket tanít azóta is, akkor feljön bennem a harag.”
Tudja, hogy „sok színésznő van a pályán, aki hasonló módon lett megalázva rendezők, producerek, színházigazgatók által”, és hogy az ilyen eseteket nehéz bizonyítani, mert a zaklató letagad mindent.
„Vajon mit tehetünk, hogy leleplezzük a magyar Weinsteineket?”
A Weinstein ügy kapcsán kikivánkozik belőlem ,hogy 20 évvelezelőtt egy akkor színházat igazgatò rendező egy kedves bará…
Az ismert, Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező elkészült a forgatókönyvvel, és benyújtotta a Filmalapnak. Aurora Borealis a film címe. Várta a választ, ám sokáig semmi.
Már lemondott róla, hogy tárgyalnak vele, és pénzt adnak a legújabb filmjére, amikor egyik nap megszólalt a telefonja. A filmipar megújításáért felelős kormánybiztos, Andy Vajna volt a vonal másik végén. Azt kérdezte, be tudnának-e menni egy adott időben a producerrel együtt Vajna japán éttermébe.
Amikor a rendező és a producer a megbeszélt időpontban megérkeztek, Vajna az egyik asztalnál ült egy társasággal. Felállt, odament hozzájuk. Le sem ültette őket, úgy, állva kérdezte:
– Márta, meg akarod csinálni a filmet?
– Igen!
– Mennyi pénz kell a filmetekre?
A producer osztott, szorzott, majd azt mondta: 700 millió forint.
– Jó – mondta Vajna. – Rendben.
Elköszönt és visszaült.
Mészáros Márta mesélte el mindezt a Hír TV-ben, Veiszer Alinda műsorában.
Azt gondolhatnánk, hogy egy beszélgetést látunk egy filmrendezővel a magyar filmről. Pedig nem: Magyarországot láttuk és hallottuk a maga valóságában. Soha el nem múlt, ám mostanság újraéledő hűbéri viszonyaival, árvalányhajas, uram-bátyám világával.
Gondolhatnánk, hogy milyen szép itt minden. Nincs bürokrácia, csak szakszerűség van, és gyors döntés.
A fenti történet a 37. perc táján hallható.
Gondolhatnánk ezt is, de mást gondolunk. Azt, hogy a történet, amely Mészáros Mártával megesett, végtelenül megalázó. Vajna, mint egy adakozó kedvében talált főúr, úgy viselkedett, mint aki a saját zsebéből fizet a több tucat filmet – köztük nemzetközi díjakat nyert alkotásokat – maga mögött tudó rendezőnőnek.
Vajna nem a sajátjából adott 700 milliót Mészáros Márta filmjére. Nem valamelyik kaszinójának a nyereségéből volt ennyire adakozó, hanem a köz pénzét kezelte a sajátjaként.
Mi meg, nézők, akik szemlélői vagyunk e huszonegyedik századi szomorújátéknak, szólni sem tudunk a megdöbbenéstől. Ilyenné vált ez a mi országunk.
És az is csak percek múltán jut az eszünkbe, hogy talán belefért volna a büdzsébe, hogy a filmmogul leültesse vendéglőjének egyik asztalához a filmrendezőt és producerét, és megkínálja őket egy kávéval, de legalább egy pohár vízzel.
Egyre inkább úgy tűnik, lavinát indított el a New York Times cikke a nagyhatalmú producer, Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyeiről. Most már nemi erőszakkal is vádolják az eddig érinthetetlennek tűnő Weinsteint, és más hollywoodi nagyágyúk szennyese is előkerülhet. Léa Seydoux már az egész filmipar ellen írt vádiratot.
A francia színésznő, Léa Seydoux szerint sok Weinsteinhez hasonló férfi van Hollywoodban, aki visszaél a pozíciójával.
„Ha a filmiparban dolgozol nőként, harcolnod kell, mert ez egy nőgyűlölő világ”
– írta egy publicisztikában a Guardianen. Szerinte az ipar sokkal nagyobb elvárásokat támaszt a nőkkel szemben, és a kívánatosságukra épít, és sok férfi filmes úgy gondolja, hogy ő is jogot formálhat a vonzó színésznőkre.
Seydoux a legutóbbi azoknak a színésznőknek és más filmeseknek a hosszú sorában, akik arról vallottak, hogy zaklatta őket Hollywood egyik legbefolyásosabb embere, Harvey Weinstein. A történetekben általában közös elem, hogy az érintettek eddig attól féltek, ha előhozakodnak a történettel, Weinstein lejáratja őket, és ellehetetleníti a szakmában, illetve azt gondolták, úgyis eltussolnák az ügyet. Ez a botrányt kirobbantó New York Times cikkel kapcsolatban nyilvánvalóan nem sikerült, sőt. Néhány napja a New Yorker folytatta a sztorit, ahol már olyan színésznők is megszólaltak, akik
egyenesen nemi erőszakkal vádolták a producert.
Asia Argento, Dario Argento olasz filmrendező lánya, azt állítja, hogy 21 éve korában erőszakolta meg a producer. Mira Sorvino és Rosanna Arquette pedig arról beszéltek a lapnak, hogy miután elhárították Weinstein közeledéseit, több szereptől elestek.
Léa Seydoux (MTI/EPA/Julien Warnand)
Weinstein a cikk szerint olyan történeteket juttatott el a médiába, amelyek lejáratták azokat a nőket, akik visszautasították őt, ráadásul megkerülhetetlen figurának számított, ha valaki hollywoodi karrierről álmodott. Ezért hiába terjedt a pletyka a zaklatási sztorikról, a színésznők és a női filmes szakemberek továbbra is dolgoztak Weinsteinnel. Sokak hallgatását pénzzel vette meg a producer, míg mások nem mertek volna ellene fordulni, hiszen úgy tűnt, a szakma összezár Weinstein védelmében.
Pedig saját bevallásuk szerint olyan szupersztárok is érintettek voltak, mint Gwyneth Paltrow és Angelina Jolie, akiket – sok más nőhöz hasonlóan – még fiatal, kezdő színésznőként zaklatott a producer. Paltrow elmondta, hogy a Jane Austen regényéből készült adaptáció, az Emma főszerepe miatt került kapcsolatba Weinsteinnel, aki egy hotelszobában környékezte meg, később pedig ráparancsolt, hogy hallgasson erről. Angelina Jolie-t szintén egy hotelszobában próbálta elcsábítani Weinstein, és ezek után a színésznő nem is dolgozott vele többet, és másokat is figyelmeztetett a veszélyre – mondta a New York Timesnak.
A történetekből az derül ki, hogy munkatársainak nagy része is tudott Weinstein viselt dolgairól, mégsem tettek semmit,
vagy nem tudtak róla, de asszisztáltak neki azzal, hogy munkával kapcsolatos találkozók vagy nagyszabású partik ígéretével Weinsteinhez hívták a nőket, majd magukra hagyták őket, kiszolgáltatva a producernek. Szintén visszatérő elem, hogy a nyilvános helyen megszervezett találkozóhoz Weinstein egy női kollégát választott, hogy ezzel is megnyugtassa a becserkészni kívánt színésznőket, és eleinte tényleg munkáról beszélt velük. Majd felcsábította őket valamilyen indokkal a hotelszobájába, ahol váratlanul letámadta őket, kihasználva testi fölényét.
Léa Seydoux saját bevallása szerint már fel volt készülve arra, hogy Weinstein másokhoz hasonlóan őt sem a munka miatt hívatta elsősörban, de nem akarta visszautasítani a találkozót a producer befolyása miatt. Valahogy azután sikerült is elmenekülnie a hotelszobából, ahol Weinstein megpróbált kikezdeni vele, de a történetről egészen mostanáig csak a barátainak beszélt. A francia színésznő leírta azt is, hogy azóta többször is találkozott Weinsteinnel, hiszen a filmiparban lehetetlen elkerülni a producert.
„Ez a legundorítóbb. Mindenki tudta, hogy miben mesterkedik, még sem tettek semmit. Hihetetlen, hogy évtizedekig csinálta ezt és mégis megtartotta a titkát”
– írt Seydoux.
Harvey Weinstein (MTI/EPA/Peter Foley)
Nyílt titok lehetett talán Weinstein természete, méghozzá egyre nyíltabb: 2013-ban Seth MacFarlane az Oscar-gálán a legjobb női mellékszereplők kategóriájának felvezetésében is utalt Weinstein zaklatási ügyeire. „Gratulálok ennek az öt fiatal lánynak, akiknek nem kell tovább úgy tenniük, mintha vonzódnának Harvey Weinsteinhez” – mondta. MacFarlane most azzal magyarázta az akkori beszólást, hogy nem sokkal a gála előtt avatta be egy ismerőse abba, hogy őt is megkörnyékezte a producer.
Hogy miért nem robbant ki korábban a botrány, annak Weinstein hatalma és befolyásossága lehet a magyarázata. Arról, hogy mennyire fontos figura Hollywoodban a Miramaxot és a Weinstein Companyt megalapító producer, sokat elmond, hogy az Oscar-díj történetében
Isten és Steven Spielberg után neki köszönték meg legtöbbször a díjat
– írja a New Yorker. Weinstein producerként olyan sikerfilmekben működöttközre, mint a Carol, A király beszéde, az Aviátor, A Gyűrűk Ura: A két torony, Az angol beteg, a Szerelmes Shakespeare, több Tarantino-film, és a lista még hosszan folytatható lenne filmekkel, illetve tévésorozatokkal is.
Emellett Weinstein a Demokrata Párt hatalmas támogatója, aki 1992 óta majdnem másfél millió dollárt adományozott a párt politikusainak, akik most nem győznek elhatárolódni tőle. A botrány kirobbanása óta eltel egy hétben Weinsteint saját cége is elbocsátotta, felesége, a divattervező Georgina Chapman is bejelentette, hogy elhagyja, a Brit Filmakadémia felfüggesztette a tagságát, az amerikai pedig válságülést hívott össze az ügy miatt.
Weinstein bukása tehát gyors és teljes volt, pedig a legsúlyosabb vádakat a kezdetektől tagadta, csak annyit ismert be, hogy sok fájdalmat okozott azzal, hogy nem megfelelően viselkedett női kollégáival.
Kérdés, hogy megáll-e Weinsteinnél a történet, vagy más hollywoodi botrányok is napvilágra kerülnek.
A filmipar szexizmusával kapcsolatos vádak ugyanis az utóbbi időkben egyre inkább napirendben vannak,
és Weinstein példájából úgy tűnik, hogy egyre nehezebben lehet megúszni a konkrét zaklatási ügyeket. Ráadásul az USA-ban a munkahelyi visszaélések ügye is sokkal jobban napirenden van, mint Magyarországon. Valószínűleg most érett meg a helyzet Weinstein megbuktatására, bár a legújabb hírek szerint már korábban is nyomoztak újságírók a dolgai után, de akkor más befolyásos filmesek lebeszélték őket erről.
A mostani médiafigyelemben már előkerült Ben Affleck korábbi ügye is, mert a színész-rendező-producerről több videófelvétel is készült régebben, amelyen újságírónőket fogdos. Mindez az után, hogy Affleck most sok más kollégájához hasonlóan elítélte Weinsteint, amiért visszaélt a hatalmával, hogy nőket zaklasson és manipuláljon…
Ruben Östlund rendező A négyzettel továbbvitte azt, amit 2014-ben a Lavinával megkezdett. Vesz egy idillinek tűnő helyzetet, amit addig cincál, amíg ki nem derül, hogy belülről mennyire rohad az egész. Mindezt megspékeli emlékezetes képekkel és groteszk elemekkel, amelyeken egyszer nevetni vagyunk kénytelenek, a következő pillanatban viszont azon kapjuk magunkat, hogy olyan kellemetlenül feszengünk a moziszékben, mint a szereplők a filmvásznon.
A svéd rendező receptje eddigi munkái alapján jól működik: a Lavinát kedvelték a kritikusok, és korántsem kell ahhoz elkötelezett művészfilmrajongónak lenni, hogy az ember élvezze és még el is gondolkodjon rajta.
Östlund következő filmje,
A négyzet még nagyobb siker lett, hiszen idén elvitte az Arany Pálmát Cannes-ban.
Fontos különbség azonban, hogy míg Östlund a Lavinában egyetlen, elég konkrét konfliktushelyzetre koncentrált, addig A négyzetben sokkal több dolog felmerül a svéd szociális problémáktól (igen, ott is vannak szegény emberek), a képmutató értelmiségi léten és a túltolt polkorrektségen át a művészi alkotás mibenlétéig. Habár korántsem mondhatjuk azt a film alapján, hogy ezekről a témákról Östlundnak ne lenne érdekes és releváns mondanivalója, a sok felvetett problémától néha széttartóvá és összességében feleslegesen hosszúvá válik a film – illetve nehezebben fogyaszthatóvá, mint a Lavina.
Claes Bang A négyzetben. Forrás: Cirko Film
A négyzet főszereplője, Christian – a remek dán színész, Claes Bang alakításában – egy menő kortárs művészeti múzeum vezető kurátora, már amennyire egy ilyen intézmény menő lehet. A kiállítótermek ugyanis konganak az ürességtől, és leginkább gazdag sznobokat vonz be a múzeum, de őket is jobban érdekli a megnyitó után felszolgált étel, mint a kiállított műalkotások. Mindenesetre Christian munkája sok pénzzel és a művészeti közegben nagy hatalommal jár: ő a sikeres értelmiségi, aki nemcsak szakmájában elismert, hanem jó embernek is tűnik. Kedves a beosztottjaival, az újságírókkal, de még a hajléktalanokkal is, ráadásul feltűnően elegáns és jóképű. Épp egy nagyszabású kiállításra készül, amely a toleranciáról, bizalomról, és emberségről szól, de amikor egyszer az utcán kirabolják, az annyira kibillenti a lelki egyensúlyából, hogy hibát hibára halmozva teszi tönkre gondosan felépített életét.
Östlund már a történet elején finoman gúnyolódik azon, hogy mennyire buborékban él Christian és hasonszőrű kollégái, illetve ismerősei.
Hihetetlenül szórakoztatóak azok a részek, amikor a kortárs művészeti világ szereplőit ábrázolja a rendező,
mert minden egyes karakter görbe tükröt tart ennek a közegnek, amely Östlund értelmezése szerint csak látszólag nyitott, valójában viszont a leghalványabb fogalma sincs arról, hogy mik a valódi világ valódi problémái. Az egyik fő képmutatónak pedig maga Christian tűnik, aki a történet elején még annyira jólnevelt, hogy meg is kapja, hogy ne legyen már annyira svéd, de ahogy gyűlnek a gondjai, egyre inkább előkerül a gyarló oldala is.
Elisabeth Moss és Claes Bang. Forrás: Cirko Film
Az is érdekes, ahogy a művészetről, a műalkotáshoz való viszonyról beszél a rendező: úgy tűnik, hogy A négyzetben szereplő művészetkedvelők csak addig hívei az alkotói szabadságnak, amíg távolságtartással szemlélhetik, és csak felszínesen borzolja fel a kedélyeiket az, amit látnak, de amikor valami igazán húsbavágóval találkoznak – mint a film egyik, a plakátokon is ábrázol nagyjelenetében -, abból inkább már nem kérnek. Kíváncsi lennék, hogy ezzel Östlund mennyire akart üzenni a saját közönségének, hiszen az emberek nagy része nyilván jobban kedvelte a film első, finomabban ironizáló felét, mint az egyre több szerencsétlen sorsú embert ábrázoló másodikat.
Bármelyik értelmezésre is koncentrálunk a film kapcsán,
Östlund A négyzetben az emberi kapcsolatok különböző szintjeit és formáit vizsgálja.
Szó van munkahelyről, családról, társadalmi csoportókról, vagy éppen művészről és közönségéről, illetve a médiáról és a befogadóról is. Természetesen a párkapcsolatok sem maradhatnak ki a szórásból, bár Chrisitian és a vele újságíróként megismerkedő Anne – akit a nagyon sikeres tévés színésznő, Elisabeth Moss játszik – viszonya elég kevéssé nevezhető annak. Furcsa módon ez a szál illett bele a legkevésbé a film szövetébe, de cserébe jó pár emlékezetes jelenetet köszönhetünk neki, például Moss rendhagyó flörtölését és az év eddigi legfurcsább mozis szexjelenetét.
A Bazoš.sk internetes portálon árulja potom 48 ezer euróért az Andrássyak egykori dernői kastélyát egy rozsnyói székhelyű ingatlanügynökség. Az apróhirdetés szerint az épület különféle vállalkozói tevékenységekre, panzió üzemeltetésére vagy nyugdíjasotthon kialakítására is alkalmas.
A hirdetésből kiderül, hogy a kastélyhoz 18 áras, félig beépített telek tartozik. „A történelmi épület »eredeti állapotában« van, a telek határáig aszfaltozott bekötőút vezet. Az épületben van villany és víz, de a gázt is be lehet vezetni. Számos berendezés, például teherlift, rámpa és szilárd tüzelésű kazán is van a kastélyban. A földszinten tíz, az emeleten öt helyiség található. Az épület tetőszerkezete hibátlan állapotban van, nem ázik be” – olvasható az ingatlanügynökség által közzétett hirdetésben. A kastély a megközelítőleg 700 lelkes, többségében magyarlakta, rozsnyói járásbeli Dernő központjában áll. A település egykor a krasznahorkai váruradalomhoz, az Andrássyak birtokához tartozott. A település a ma már csak turisztikai látványosságnak számító vasércbányáiról ismert, ebben a faluban öntötték például a budapesti Lánchíd szerkezeti elemeit is.
Az Andrássy-kastélyt az 1700-as évek végén építették kései barokk-klasszicista stílusban. A szocializmus idején államosított épületben hosszú éveken át varroda működött, akkor cserélték nagyobbra az eredeti ablakokat. A kastély mögötti park már nincs meg, nagy részén modern épületek állnak.
Világkörüli útra indul Leonardo da Vinci kevés fennmaradt festményeinek az egyike, a Salvator Mundi, amely Hongkongtól egészen San Franciscoig jut majd el, hogy utána New Yorkban árverezzék el a Christie’s galériában. 100 millió dolláros árra számítanak.
Még húsz hiteles képe sem maradt fent Leonardo da Vincinek, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mesterének. Ezért az egész világon óriási figyelem kíséri a Salvator Mundi festményt, amelyet újra restauráltak és hitelesítettek.
A képzőművészeti alkotás eredetileg I. Károly angol király tulajdona volt, de azután eladták. Sokáig magánkézben hányódott, míg egy aukción elő nem került. Ám az is kiderült: a mester képét a kor szokásai szerint átfestették. Ezért alapos restaurálás következett, hogy a Világ megváltója olyan legyen, mint amilyennek Leonardo da Vinci megálmodta és megfestette.
A bevándorlás, a határok és a menekültválság témájára reflektálnak Aj Vej-vej kínai konceptuális művész New York mintegy 300 helyszínén kihelyezett installációi és egyéb munkái, amelyeket csütörtöktől február 11-ig tekinthetnek meg az érdeklődők.
A város öt negyedére kiterjedő Good Fences Make Good Neighbours (Jó kerítés jó szomszédokat teremt című kiállítás a 40. évfordulóját ünneplő Public Art Fund támogatásával valósult meg. (A kiállítás címe Robert Frost amerikai költő Fal-javítás – Mending Wall – című verséből vett idézet.)
„Az a globális trend, hogy az embereket
a bőrszínük, a faji hovatartozásuk, a vallásuk és a nemzetiségük alapján próbálják elkülöníteni,
a szabadság és az emberiség ellen irányul” – hangsúlyozta Aj Vej-vej egy Manhattanben rendezett sajtótájékoztatón, hozzátéve, hogy pont emiatt foglalkozik a kiállítása olyan témákkal, mint a bevándorlás, a határok és a menekültválság.
A New York különböző pontjaira, közterekre és magánterületekre – egyebek között zászlórudakra, buszmegállókra, lámpaoszlopokra, újságosbódékra és háztetőkre – kiterjedő tárlaton három grandiózus alkotás és további kisebb munkák kaptak helyet.
Ez a művész eddigi legnagyobb kiállítása.
Az elmúlt két évben Aj Vej-vej és csapata 23 országba, illetve régióba látogatott el, és több mint 40 menekülttábort keresett fel a Human Flow című dokumentumfilm forgatásához. A New York-i tárlaton a különböző korok bevándorlóinak fényképei is megjelennek, köztük a New York-i kikötő bejáratánál fekvő Ellis Islandről – 1892 és 1954 között Ellis Island volt a legforgalmasabb bevándorlási ellenőrző állomás az Egyesült Államokban – készített fotók, valamint a Human Flow forgatása közben készített felvételek.
Az egyik leglátványosabb installációt, egy 12 méter magas, ketrecszerű építményt a híres Washington-diadalív alatt állították fel. A hatalmas Unisphere földgömbről híres Flushing Meadosw-Corona Parkban és a Central Parkban is helyet kapott egy-egy installáció.
Aj Vej-vej, aki az emberi és művészi szabadságért folytatott küzdelem világszerte ismert, emblematikus alakja, korábban elmondta, hogy új munkája a New Yorkhoz és lakóihoz szóló „szerelmeslevél” is egyben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
