Kultúra

Javában zajlik a Testről és lélekről Oscar és Golden Globe kampánya, hétvégén pedig az Európai Filmdíjak átadóján írhat történelmet Enyedi Ildikó különleges hangulatú szerelmesfilmje. Ezzel kapcsolatban kerestük meg a film egyik producerét, Mécs Mónikát, aki szerint nem szabad telhetetlennek lenni, mert már így is nagyon szép sikereket ért el a film, minden további díj vagy jelölés csak a ráadás. Az Oscar, a Golden Globe, és az európai vetélytársak mellett Mécs Mónika másik idei sikerfilmje, a Brazilok, illetve Enyedi Ildikó következő projektje is szóba került az interjú során.

Idén két sikeres nagyjátékfilmet is bemutattak, amelyekben producerként dolgoztál: a Testről és lélekről-t, illetve a Brazilokat.

A Testről és lélekről-t jóval előbb kezdtük el, de a filmkészítés több éves folyamat. Nem egyszerre indult a két projekt, de a végére valahogy mégis bevárták egymást, és tulajdonképpen a két film forgatása között csak három hét telt el, ami nagyon kevés idő. Ez így nagyon nagy meló volt, de ugyanakkor izgalmas is, hiszen nagyon más típusú filmekről van szó. Az egyik egy szerelmes film, nevezzük szerzői filmnek, amelyet Enyedi Ildikó írt és rendezett, a Brazilok pedig egy vígjáték. Közönségfilm, ha szabad ilyet mondani – bár nem nagyon szeretem ezeket a fogalmakat, mert túlságosan merev határvonalat húz a filmek közé. De a Brazilok mindenképpen olyan film, amit széles, nagy közönségnek szántunk. Ez is érdekes, hogy nem csak párhuzamosan készült a két film, de most már nagyjából azonos is a nézőszám, amit a hazai mozikban elértek. Ebben a versenyben most a Testről és lélekről vezet, hiszen ahogy különböző díjakat hoz el a fesztiválokról, egyre nő a nézettsége.

Mindenhol azt lehetett olvasni, hogy Amerikában is nagy sikert aratott a bemutatásakor. Mesélj erről!

November közepén voltunk Los Angelesben, az AFI Festen, ami az Egyesült Államok egyik legjelentősebb fesztiválja, ahova már bekerülni is nagy dolog. Két vetítés volt napközben, tehát nem az esti sávban, de ennek ellenére teltházzal ment mindkettő, és azt éreztem, hogy a közönséget nagyon megérintette a film. Egyébként ez a film valahogy mindenütt megérintette a közönséget. Beutazta a világot, és minden kontinensen ugyanúgy hatott. Valószínűleg azért, mert

a szerelem témája kultúrákon átívelő, vagy inkább kultúráktól független.

Mindenki érti, érzi. Torontóban pl. állva tapsolt a közönség, nagyon szerették a filmet. Az emberek 90 százaléka ott maradt a közönségtalálkozóra is, és nagyon jól kérdeztek, ebből is látszik, hogy nagyon értették a filmet. Szóval nagyon jó élmény volt.

A film amerikai jogait a Netflix vásárolta meg, ami elég meglepő bejelentés volt. Hogy alakult így?

A Testről és lélekről külföldi terjesztési jogait a Films Boutique nevű forgalmazó cég vette meg, és Amerikában ők adták el a Netflixnek. Tulajdonképpen a Netflix velük kötött szerződést, és nem velünk. Ez nagyon sokáig húzódott, de nemrég aláírták, és akkor kezdődhetett el a film Oscar és Golden Globe kampánya. Kicsit aggódóm, hogy későn kezdtek hozzá, de a filmnek olyan jó a híre, és annyian látták már, hogy abban reménykedem, a szájhagyomány kompenzálja ezt a késedelmet.

De a késedelmet félretéve is mindenki egyből azt kezdte latolgatni, hogy milyen hatással lehet Netflix a film kampányára. A Saul fia mögött ugye a legjobb idegennyelvű film Oscar-kampányaiban kifejezetten jártas Sony Pictures Classics állt, de a Netflix viszonylag új szereplő ebben az egészben. Örültetek neki, hogy ők vették meg Testről és lélekrőlt?

Eddig elsősorban a tévében voltak érdekeltek, de úgy látom, hogy kezdenek betörni a filmgyártásba is, és az, hogy megvették a filmet, állítólag nagy dolog. Innen, Európából nehéz megítélni ezt, és nekem ez az első filmem, amit megvettek amerikai forgalmazásra. Szóval ez már eleve jó, de kérdés, hogy a többi filmforgalmazó cég között hogyan tudnak teljesíteni. A Golden Globe-jelöléseket hétfőn jelentik be, szóval majd meglátjuk…

És mit lehet tudni a kampányról?

Két különböző kampány zajlik: az egyik a Golden Globe, ahol újságírók döntenek a díjakról, tehát hozzájuk kell eljuttatni a filmet. Velük egyszerűbb a helyzet, mert annyifelé járt már a film a világban, hogy nagy esély van arra, hogy egy csomóan már látták. Az Oscarnál az akadémiai tagokat kell rávenni arra, hogy megnézzék a filmet, akik több ezren vannak. A film kampányfőnökei kidolgozzák a kampánytervet, ami többek között abból áll, hogy hirdetéseket adnak fel a filmes portálokon, cikkeket jelentetnek meg, vetítéseket szerveznek, DVD-ket küldenek ki. Ez nagyon nagy munka, mert Amerika-szerte meg kell szervezni, hogy eljusson a film az akadémiai tagokhoz. Hogy a kulisszák mögött mi történik, ki kivel beszél a filmről, egyáltalán beszélhet-e, ezt nem tudom pontosan, de azt tudom, hogy a szájhagyomány nagyon fontos. Mi is részt vettünk az akadémiai tagoknak és a Golden Globe-ról szavazó újságíróknak tartott egyik vetítésen, és ott azt mondták a film kampányfőnökei, hogy nagyon fontos, hogy ezek az emberek mit beszélnek egymással. Ha azt mondják, hogy „ez a film nagyon jó, nézd meg”, akkor elkezd terjedni, mint ahogy a mozinézők is egymásnak mesélik, hogy jó volt-e egy film vagy sem.

Mit gondolsz, az mennyire számít a szavazók kegyeiért folyó versenyben, hogy az elmúlt két évben két magyar film is Oscar-díjat nyert? Elképzelhető, hogy emiatt jobban figyelnek a magyar filmekre?

Az biztos, hogy felfigyeltek a magyar filmiparra, szóval, ha befolyásolja a Testről és lélekről esélyeit a két Oscar, akkor inkább segíti. Hátrányt biztosan nem jelent.

A legfrissebb adatok szerint itthon már 90 ezren látták a filmet, ami egy szerzői filmtől nagyon nagy dolog. Gondoltátok, hogy ennyi embert fog érdekelni a Testről és lélekről?

Az Arany Medve után reménykedtem, hogy sok nézője lesz, de ez még ahhoz képest is nagyon szép. Beszéltünk arról a hazai forgalmazóval, a Mozinettel, hogy, ha lesznek még díjak, akkor vissza lehetne vinni újra több moziba a filmet, és így tovább növelni ezt a számot. Most különösen izgalmas ez az időszak az Európai Filmdíjak és a Golden Globe miatt.

Akkor beszéljünk az Európai Filmdíjakról is, amelyeket a hétvégén adnak át. Még soha nem sikerült magyar filmnek nyernie a legjobb film kategóriájában. Szerinted milyen esélyei vannak Enyedi Ildikó filmjének?

Mivel öt film van, húsz százalék esélyünk van (nevet). Csak A négyzetet láttam, de ott van Aki Kaurismäki filmje is (A remény másik oldala), akit rendezőként is jelöltek, csakúgy, mint Enyedi Ildikót. Kérdés, hogy ki kire fog szavazni, mert az is előfordulhat, hogy szolidaritásból legtöbben a saját országuk filmjére, és akkor az dönt, hogy mennyien szavaznak át. Izgulunk, de szerintem valamilyen díjat csak kapunk, hiszen négy kategóriában van jelölve a film. Borbély Alexandra is egészen illusztris társaságba került, és szerintem neki is van esélye, Enyedi Ildikót pedig rendezőként is forgatókönyvíróként is jelölték.

Ha már szóba került Ruben Östlundtól A négyzet, ezt a filmet szokták a Testről és lélekről nagy vetélytársként emlegetni.

Igen, ezt Los Angelesben is mondták nekünk, hogy A négyzetnek nagyon jó a kampánya, és nagy esélyes a Golden Globe-ra és az Oscarra is. Szerintem itt is az.

Neked tetszett?

Sportszerűtlen lenne erről nyilatkozni.

Ha már vetélytársak, azokról a filmekről mit gondolsz, amelyeket a többi ország nevezett a legjobb idegennyelvű film kategóriájába az Oscarra?

Azt tudom, hogy Angelina Jolie kambodzsai filmje (First They Killed My Father) is ott van, amelyet szintén a Netflix forgalmaz, tehát duplán vetélytárs. De a Testről és lélekről operatőre, Herbai Máté pont most nyerte meg a Camerimage Filmfesztivál, a világ legjelentősebb operatőri filmfesztiválja fődíját, az Arany Békát, és ezzel maga mögé utasította Angelina Jolie operatőrét, Anthony Dod Mantle-t, aki pedig már Oscart is nyert a Gettómilliomossal. Erre külön büszkék voltunk, hogy milyen filmográfiával rendelkező operatőrök elől hozta el a díjat. Szóval, ha nem nyerünk már semmit, az sem baj, mert már annyi mindent nyertünk.

És gondoltad volna, hogy ennyi mindent nyerhet ez a film?

Már amikor forgatókönyv volt, akkor lehetett érezni, hogy

itt valami rendkívüli dolog készül, ha el nem rontjuk.

Már a könyv is olyan csodálatos volt, hogy  a producertársaimmal együtt, Muhi András és Mesterházy Ernő, a kezdetektől fogva hittünk benne. A forgatás alatt is voltak olyan kis katarzisok, amikor lehetett érezni, hogy megszentelt pillanatoknak vagyunk a tanúi. Persze nem szaladtam annyira előre gondolatban, hogy hova válogatják majd be, csak azt éreztem, hogy valami nagyon erős kerül ki Ildikó kezei közül, ami önazonos és őszinte. A sok díj már csak hab a tortán. Nyilván kiutazunk az Európai Filmdíjak átadójára, Berlinbe, mindenki beszerzi a szép ruhát – az enyém egyébként még mindig nincs meg -, ünneplőbe öltöztetjük a testünket és a lelkünket, bevonulunk a vörös szőnyegen, aztán lesz, ami lesz. Ha semmit nem nyer a film, akkor is nagy dolog, hogy beválogatták Európa öt legjobb filmje közé. Nem lehetünk telhetetlenek. Az élet annyira kegyes volt már eddig is hozzánk, hogy, ami ezután jön, az tényleg csak az i-re a pont.

Akkor nem is lennél csalódott, ha üres kézzel távozna a stáb?

Lehet, hogy egy picit igen, nem tudom.

És, ha a Golden Globe- és Oscar-jelölést vesszük? Nem lennél csalódott, ha ez elmaradna?

Azt gondolom, hogy mivel későn kezdtünk a kampányt, bármi megtörténhet. Lehet, hogy egy kicsit csalódott lennék, de azt nem árulnám el, magamban tartanám. (nevet)

A produceri munka nagyon összetett és sokrétű. Tőled milyen hozzáállást igényelt Enyedi Ildikó rendezési stílusa?

Ildikóval rengeteget beszélgettünk  producertársaimmal együtt. Nagyon sokszor megosztotta a kételyeit. Volt, amiben egyetértettünk vele, és volt, amiben nem. De valahogy mindig arra jutottam, miután egy darabig hangoztattam az álláspontomat, és nem tudtam meggyőzni, hogy akkor ezt most elengedem, hiszen ez a film az ő víziója. Csak megingatom abban, amit szeretne, és abból semmi jó nem sül ki. Például a férfi főszereplő esetében is ez volt. Morcsányi Géza amatőr, és nagyon féltünk attól, hogy egy ilyen finom filmben, ahol egyetlen gesztusnak is óriási jelentősége van, hogy fog szerepelni egy amatőr. Próbáltuk rávenni Ildikót arra, hogy nézzünk meg színészeket is a szerepre, győzködtük, hogy gondolja át, mert ez így nem biztos, hogy jó lesz. De folyamatosan azt mondta, hogy ő érzi, hogy igen, és volt egy pont, amikor ráhagytuk. Géza is azt mondta Ildikónak, hogy mivel annyit kérte, elvállalja a szerepet, de innentől fogva rábízza magát. Mintha azt mondta volna, hogy azt csinálsz velem, amit akarsz, de ne tőlem kérd számon a végeredményt. Áthelyeztük rá a felelősséget: elhisszük, hogy meg tudod csinálni, de akkor mi most hátralépünk. És az lett belőle, ami a vásznon látható. Egy producernek mindig tudnia kell azt, hogy milyen rendezővel van dolga. Van, aki szinte azt akarja, hogy alkotótársként vegyen részt a producer a munkában, Ildikónál meg inkább az volt a dolgunk, hogy a vízióját megtámogassuk, hogy minél jobb körülmények között tudjon dolgozni, és minél inkább az jelenjen meg a vásznon, amit ő elképzelt. Ebben a folyamatban egyre jobban összecsiszolódtunk. Ez látszik most is, ahogy készítjük elő A feleségem történetét, ami egy sokkal nagyobb költségű, európai koprodukcióban készülő film lesz.

A producerek és a rendezők között is jóval kevesebb a nő, mint a férfi. Foglalkoztatott a film készítése során, hogy most egy női rendezővel dolgozhatsz együtt, vagy ennek egyáltalán nem volt jelentősége?

Egyébként egyre több női producer van a szakmában, de igazából ez  a kérdés nem szokott felmerülni. Ha elkezdünk valakivel dolgozni akár férfi, akár nő, nem gondolkozunk ezen. Velem kapcsolatban sem szoktak a kollégák. A filmkészítés eleve egy közösségi műfaj, csapatmunka, mindenki mellett, mögött áll valaki, és ez így van jól.

Úgy tudom, hogy benned is felmerült, hogy filmrendezőként is kipróbáld magad.

Mindig is a kreatív része foglalkoztatott jobban a filmkészítésnek, és rengeteg filmben valósult meg már saját ötletem. Sokszor a forgatókönyvet is közösen írjuk, ilyen szempontból már megjelentem, mint alkotótársszerűség. Lehet, hogy csinálok majd saját filmet, de egyelőre mások szekerét tolom, és egyre több ilyen szekér van. Egyre távolabb kerülök a sajátomtól, de ez nem baj, mert sok jó dolog kerül ki a stúdióból. A társaim mindig mondják, hogy írjam le az ötleteimet, és adjuk be filmtervként, de aztán mindig jön valami kész szinopszis. Szóval majd meglátjuk. Szerintem, ha valami meg akar születni, meg fog.

Szóba került már Enyedi Ildikó új projektje, A feleségem története. Min dolgoztok még az Inforg-M&M Filmnél?

A feleségem történetét Füst Milán írta, tehát ez egy könyvadaptáció. Már megvan az angol és a francia nyelvű forgatókönyv, amivel a külföldi koproducereink pályáznak. Rengeteg külföldi színész szerepel benne, nagy költségvetésű film, szóval ez egy nagy falat lesz. Hosszú folyamat lesz a megvalósulása, de hajtom, ahogy tudom. Most is, amikor megyünk a díjátadóra, előtte találkozunk a német koproducerekkel. A másik fontos projekt Fliegauf Bence  Parázsember című filmje, amely Csernobilban játszódik, az atomerőmű-katasztrófa idején, egyetlen éjszaka alatt. Nagyon érdekes történetet dolgoz fel, amit kevesen ismernek. A katasztrófa után a mérnökök attól tartottak, hogy lesz egy másik, sokkal veszélyesebb robbanás, és szükség volt három olyan hősre, akik megakadályozzák ezt. Ez a film ukrán és német közreműködéssel készül, tehát ez is egy koprodukció. De vannak tévéfilmek, rövidfilmek, szóval tulajdonképpen mindig forgatunk valamit.

Idén, az egy milliós nézőszám átlépésével nagyon jó éve volt a magyar filmeknek. Mit gondolsz, hogyan lehetne tartósítani ezt az állapotot, hogy a nézők hajlandóak legyenek magyar filmre is jegyet váltani?

Szerintem az egyik titka az, hogy sokféle filmet kell csinálni. Bizonyos típusú filmeket sokan néznek meg, másokat pedig csak rétegek. De erre mindre szükség van. Úgy gondolom, ha ezt a sokszínűségét megőrzi a filmipar, az már eleve egy jó út. Jónak tartom azt is, hogy van forgatókönyv-fejlesztés, hiszen a film alapja a forgatókönyv. Olyan, mint amikor egy háznak elkészülnek a tervei. Ha azok nincsenek pontosan megszerkesztve, akkor a legrosszabb esetben akár össze is omolhat a ház. A forgatókönyv is ilyen: nem minden, de egy jó forgatókönyvre már lehet építeni. Persze elnagyolt forgatókönyvből is kikerekedhet valami jó, de nagyobb az esély erre egy jó alappal. Az is látszik, hogy egyre több pénz jut filmekre, és a Filmalap elég sok pénzt is ad egy filmre. Nincsenek maximálva az összegek, ami nagyon pozitív dolog.