Kultúra

Menekültek

Magyarországon keresztül menekülő szír gyerekről írt könyvet Alan Gratz, a New York Times bestseller szerzője. A kötet három szereplője megpróbáltató utazást tesz meg a jobb élet reményében, egyikük pedig többek közt Magyarországon át próbál eljutni Németországba az ostromlott Szíriából.

Alan Gratz legújabb könyvének főszereplői menekültek, akik a hétköznapi emberek számára elképzelhetetlen veszélyeknek, így például cápatámadásnak és bombázásnak vannak kitéve útjuk során. Bár Joseph, Isabel és Mahmoud történetét kontinensek és évtizedek választják el, a regény végén a megdöbbentő valóság tárul az olvasó elé: hármuk élete szorosan kapcsolódik egymáshoz.

Joseph zsidó kisfiú, aki 1930-ban a náci Németországból szökött el hajón a világ másik felére a koncentrációs tábor fenyegetése elől.

A kubai Isabel és családja egy tutajon volt kénytelen elmenekülni hazájából a folytonos lázadások és a pestis elől 1994-ben abban a reményben, hogy Amerikában békés jövő vár rájuk.

Mahmoud Szíriában született, de 2015-ben el kellett hagynia otthonát, mert szülőföldjén minden napossá vált az erőszak és a rombolás. Európa felé vették az irányt, az író az ő esetében több oldalon át taglalja magyarországi viszontagságait.

15-16 napja voltak már úton, amikor egy szerb taxisofőr fegyvert szegezett rájuk, és a megbeszélt ár háromszorosát követelte tőlük a fuvarért. Mivel egy idegen országban néztek farkasszemet egy pisztollyal, nem tehettek mást – fizettek. A kocsi csak félútig vitte őket, onnan busszal mentek tovább Szabadkára, a magyar határ melletti szerb városba.

Addigra ott már rengeteg szír menekült gyűlt össze, a magyarok ugyanis lezárták a határaikat. A katonák négy méter magas fémcölöpöket vertek a talajba. A menekültek végül egy óvatlan pillanatban fellázadtak és áttörték a kerítést, ám esélyük sem volt tovább menni: a rendfenntartók könnygáztartályokat lőttek a tömegbe. Mahmoud azt érezte, hogy biztosan meghal.

Csepűrágók

Sándor Pál monomániásan szerelmes a színészekbe. De nem feltétlenül a nagy tragikus színészekbe, hanem inkább a ripacsokba – amit azonos című filmje is mutat -, a csepűrágókba, a cirkuszosokba, mutatványosokba, a némiképp elesettekbe, hátrányos helyzetűekbe, a reménytelenségben is nagyot álmodókba. Ezt mutatja új filmje, a Vándorszínészek is.

 

Lehet persze emiatt rögvest azon morfondírozni, hogy mindent kétszer mond, háromszor mond, sőt sokszor mond. Igenis, meg nem is, mert a gyermeki rajongása a színészek iránt tényleg múlhatatlan, ez holtomiglan-holtodiglan szerelem. De nem a szabályos arcúakat, a szépfiúkat, szép lányokat kedveli a vásznon, hanem a kissé elrajzoltakat, fölöttébb jellegzetes figurákat, nagy fazonokat. Most éppen, ebben a filmben, egy vándortrupp számára a mikrouniverzum. És bár az is jellemző volt rá, hogy igencsak ragaszkodott jól bevált, imádott színészeihez, ezúttal olyanokkal forgatott, akikkel eddig még nem dolgozott, ahogy a stáb tagjai sem feltétlenül az évtizedek óta beváltak.

Egy pajtában tartott színházi előadással indul a film, amiben túlzó gesztusokkal, ordítva beszélve, agyonhangsúlyozva a szavakat, forszírozott mimikával játszanak a színészek, és valahogy mégis hitelesek. Látszik az ügybuzgóság, a lelkesedés, a feltétlen hit abban, amit csinálnak, a totális odaadás. Garas Dániel kamerája kedvtelve el is időz a közönség tagjainak arcán, kíváncsian, sőt csodálkozva bámuló tekinteteket látunk, mint a bábszínházban jó gyerekelőadáson, vagy éppen úgy nevetnek a nézők, hogy egész testük rázkódik belé. Annyira beleélik magukat a produkcióba, hogy aki a színpadon rossz fát tett a tűzre, azt alaposan el akarják agyabugyálni, hiába próbálják bizonygatni a színészek, hogy ez csak játék, mutatós kis csetepaté tör ki. Összemosódik számukra a fikció és a valóság. Sándor ezt is fölöttébb szereti taglalni, hiszen számára a filmesek világa, és maga a film, akár a régi, jó öreg celluloid, valószínűleg valóságosabb világ az igazinál. Egy színész arcába akár belelátja az emberiséget, a földkerekséget, például Garas Dezső maga volt számára a világmindenség.

Ezúttal pedig az Ördög nevű ló által vonszolt echós szekér, és a benne zötykölődők azok. Csatlakozik hozzájuk egy katona, akit bunyó közben úgy fejbe vertek, hogy csak három nap múlva ébred, emiatt nem mehet vissza a laktanyába, mert már rég lejárt a kijárási ideje, akinek pedig lejárt, azt felakasztják. Így aztán zötykölődik ő is a társulattal, és naná, hogy előbb-utóbb szintén színész akar lenni, de nagyon. Mindenki nagy-nagy pesti színész szeretne lenni, a végeérhetetlennek tűnő, buktatókkal, akadályokkal teli utazás iránya a főváros, és a vágyak netovábbja ott kőszínházban játszani. Olyan múlhatatlan vágy ez, mint Csehov Három nővérében a címszereplőknek Moszkvába utazni.

Sándor némileg nosztalgiával néz ezekre a színészekre, mint akik minden széthúzás, hiúság, csaknem állandósult torzsalkodás dacára, valamennyire azért csak összetartanak. Persze már, aki, mert van köztük a nélkülözhetetlennek tűnő szövegkönyvekkel meglógó áruló. Nyilvánvaló vélemény a társadalomról, hogy belőle lesz legelőször pesti színész, abban a bizonyos annyira áhított kőszínházban. Legvégül ketten, kiszakadva a truppból, az igazgató elegáns kocsijában elindulnak a kőszínház felé. Nem tudjuk mi lesz a sorsuk, ahogy azt se, hogy a társulaté mi lesz. Csak egyre távolodik tőlünk a kordé, belevész a messzeségbe. Viszi a művészetet erdőn-mezőn át, a sanyarú sorsú művelőivel együtt. Feltehetően nem jutnak egyről a kettőre, miközben mind rosszabb körülmények között, őrizni igyekeznek a lángot. Hát ez is lehet társadalomkritika, persze, ha csak akarjuk. Sándor soha nem direkt, jelképekbe csomagolja a közlendőit, az érzéseit, hanem például szemléletes képekbe. Látjuk a pusztát, a tájat, rekkenő hőségben és dermesztő zimankóban egyaránt, a szabadság jelképe is mindez, de a vele járó nélkülözésé ugyancsak.

Ezúttal is jók a figurák. Gáspár Sándor a trupp karizmatikus, de igencsak önfejű vezetője, akit egy tragikus vétsége után leváltanak, de azért meg van győződve róla, hogy ő az ország legnagyobb színésze. Szinte ölre mennek ezért a címért a Hegedűs D. Géza által alakított, ugyancsak nagyvaddal. Martinovics Dorina érzékletesen játszik egy fiatal, impulzív, empatikus, tehetséges színésznőt, aki átveszi az irányítást, és nem mellesleg szerelmes a Mohai Tamás által megformált, szökött katonába, akiből remek színészt farag. A valamelyest mégiscsak reményt keltő korosztály képviselői. Ahogy az ifj. Vidnyánszky Attila által alakított, lázas tekintetű, mohón a tudást magába szívó, Borostyán névre hallgató, egyszerre száz dolgot csináló színházi mindenes is az. Ifj Vidnyánszky a Liliomfi a Budaörsi Latinovits Színházban általa rendezett előadásában, már elsőrangún, elementáris erővel, nagy játékossággal örökítette meg a vándorszínészek életét. A film szellemiségében rokonságot mutat azzal a produkcióval. Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter középgenerációjú, némiképp már megállapodott és elfásult színészházaspár, akikben azért fel lehet még piszkálni a tüzet. Kovács Krisztián az érdekből, előmenetelért, társait sunyin elhagyó, meglopó áruló.

Szekér András, Sándor Pál, Péterfy Gergely jegyzik a biztos vonalvezetésű szövegkönyvet. Nincs semmi agyonbonyolítva, de túlegyszerűsítve, lebutítva sem. A Vándorszínészek szerethető, bárki számára élvezhető, lélekkel, szomorkás lírával, kedves humorral átszőtt mozi.

Nők a férfiuralom ellen

A Kékszakállú herceg dermesztő vadállat, de a nők nagy csodálója is egyben, aki elteszi láb alól a neki tetszőket, megöli, majd mint kiállítási tárgyakat, vitrinbe teszi őket, hogy örökkön, örökké bámulhassa valamennyit.

A vérfagyasztó históriából nagyszabású viccet csinált Offenbach, amikor Kékszakáll címmel operettet írt belőle, amit most a Budapesti Operettszínház mutatott be, az eredeti megoldásairól ismert, fiatal rendező, Székely Kriszta elgondolásai szerint.

 

Normális körülmények között persze meg kellene állnia bennünk az ütőnek, ha a címszereplő arról énekel rögtön a darab elején, hogy meghalt a felesége az imént. Ez azért úgy első hallásra elég szomorú dolognak tűnik. De, ha már azt is hozzáteszi, hogy ő meglehetősen kedves özvegyember, és láthatóan igencsak örül, eme özvegyi státuszának, akkor ez már akár röhejes.

A tragédia kifordul önmagából, és komédiává válik.

Ami Bartók remekművében, a Kékszakállú herceg várában dermesztő, abból Offenbach nagyszabású színpadi ribilliót teremt, valóságos zeneözönnel, hangorgiával, pattogósan száguldó ritmusokkal, könnyedén frivol dallamokkal. Érződik közben a franciás elegancia, a kedvvel űzött pajzánság, hogy ez az egész gyilkolászás nem sokkal több, mint erotikus csínytevés, megbocsátható rossz fát tevés a tűzre, egy amúgy sármos szoknyapecér rosszcsonttól.

os

No, de itt jön Székely Kriszta a képbe, aki úgy gondolja, ha Offenbach csavarinthat néhányat a jól ismert sztorin, akkor ő is megteheti.

A címszereplő elé rukkoltatja fontossági sorrendben a primadonnát, vagyis a hatodik feleséget, akit Kékszakáll segédje mégsem tesz el láb alól, ahogy amúgy a többieket sem. Altatótól mindannyian csupán tetszhalottak voltak, aztán magukat megadva a sorsnak, kuksoltak elbújtatva. Nem úgy a hatodik feleség, aki nem törődik bele ebbe. Őt támogatja meg Székely erőteljes rendezői hátszéllel. Egy akaratos nőt formál belőle, aki már-már az egész női nemért kiáll. Bordás Barbara érzékelteti is, hogy elege van az elnyomásból, a háttérbe szorításból, ő aztán egy emancipált személyiség, zászlót bontott, aki nő az csak kövesse őt, lehetőleg rögvest.

Le az elbizakodott férfiuralommal!

Jó, azért forradalom nem tör ki, bár a francia operett elég harcos fajta, tán még ez is beleférne, de csak ott van egy meglehetősen talpraesett nő, aki legalább olyan fajsúlyú, mint Kékszakáll, és alaposan nekilódul. Így kiderül, hogy az ellenállás nem is olyan fenemód erős. Vadász Zsolt leginkább erőteljes hangjával vívja a csatát Kékszakállként. Ha azt kiereszti, nem nagyon van apelláta, de végkifejletként mégis.

Az ötvenes évek Amerikájába került a cselekmény, Balázs Juli díszlete egy nagyvállalat auláját mintázza, ezt a céget vezeti Kékszakáll, modernebb korban ez az ő vára. A kórus takarítók karaként is funkcionál, miközben serényen énekelnek, dalra fakadnak, sőt Kulcsár Noémi koreográfiája szerint, akár nagy elánnal ropják. Mozgalmas a produkció, de a humora nem mindig jön ki, vagy az általam látott előadáson nem feltétlenül veszi a közönség, viszonylag ritkán fordul elő, hogy a nézőtér egésze nevet. Tán hiányoznak a publikumnak bizonyos operett klisék, ami meg van helyettük, lehet, hogy szokatlan.

Annak szerintem is jobban meg kellene adni annak a módját, hogy Szacsvay László ebben a produkcióban lép először az Operettszínház deszkáira.

Igenis, ebben a műfajban, egy ilyen fajsúlyú művésznek jár a tapsos belépő, ez még nem veri szét a darabot.

Kár, hogy ez elmarad, annál is inkább, mert az eredeti király helyett, egy önimádó szenátort játszik, tehát simán szervezhető lett volna számára egy olyan színpadra érkezés, aminek megadják a módját. Az más kérdés, hogy aztán rajta sem nevetjük halálra magunkat, valami állandóan jelen lévő, belső szomorúság lengi körül, nagy hatalma ide vagy oda, magányos, végtelenül szomorú bohóc jellegű figurát alakít. Esetleg azért is, mert tisztában van vele, hogy a Kállay Bori által megformált felesége, rajta kívül másokra is buzgón kacsintgat.

Dolhai Attila ezúttal felhagy megszokott bonviván szerepével, és pizzafutár álruhában, táncoskomikusnak mutatkozik, Bojtos Luca kellőképpen szeleburdi és fülig szerelmes szubrettje mellett. Peller Károly Kékszakáll asszisztenseként, Langer Soma a szenátor jobbkezeként tevékenykedve próbálja valamelyest fékezni a jelentős túlkapásokat. Pattantyus Dóra realisztikus jelmezeket kever némileg elrajzoltakkal. A Dinnyés Dániel vezényelte zenekar olykor egyenesen száguldó, de közben marad ideje arra, hogy érvényesítse a zene sziporkázó szellemességét.

Nem vitás, hogy Székely Kriszta nagyon ért a zenés műfajhoz,

a zömében szintén a Budapesti Operettszínház társulatával bemutatott Kreatív kapcsolatok című kortárs opera megrendezése telitalálat. Most adódnak vitatható részletek, de egészében élvezetes, fantáziadús a Kékszakáll előadása.

A víz érintése az Oscar-díjátadó legnagyobb nyertese

Meglepetések nélkül zajlott le a 90. Oscar-díjátadó: sajnos a legjobb idegennyelvű film kategóriájában is a legesélyesebbnek tartott jelölt, A Fantastic Woman kapott díjat, nem a Testről és lélekről. A víz érintése négy Oscart nyert, köztük a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek járót. A legjobb női főszereplő Francis McDormand lett, és Gary Oldman Churchill alakítása is Oscart ért. A show-ra a pedig az nyomta rá a bélyegét, hogy a díjakat átadó Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia mindent megtett azért, hogy minél nyitottabbnak és befogadóbbnak tűnjön.

 

A 90. Oscar-gála nem sikerült olyan emlékezetesre, mint a 89. Ezúttal nem volt nagy baki vagy botrány, de az este folyamán többször felemlegették a tavalyit, amikor a legjobb film díjánál először rossz nyertest hirdettek ki. Az Oscar-gála házigazdája, Jimmy Kimmel is ezzel kezdte a show-t. Arról beszélt, hogy a PricewaterhouseCoopers – amely a szavazatok számlálását végzi – megígérte, hogy a megfelelő borítékok átadása lesz a legfontosabb számukra idén. Ezt Jimmy Kimmel úgy kommentálta, hogy nagyszerű, de kérdés, hogy akkor az elmúlt 89 évben mi lehetett számukra a legfontosabb. Ezután a zaklatási botrányra és a metoo mozgalomra tért rá, és az Oscar-szoborral példálózott, ami a kezeit megfelelő helyen tartja, és még pénisze sincs. Majd komolyra fordította a szót és arról beszélt, hogy éppen ideje volt kiállni a visszaélések ellen, annál is inkább, mert Hollywoodnak jó példát kellene mutatnia a világnak. Kimmel szerint pozitív változás jöhet a filmiparban, és ezzel kapcsolatban beszélt arról is, hogy mekkora siker jelenleg a mozikban a Fekete Párduc, amely az első fekete szuperhősfilm – pár éve pedig még senki sem akart volna ilyet csinálni.

2017 az az év volt, amikor a férfiak annyira elszúrták, hogy a nők halakkal kezdtek randizni

– foglalta össze az évet Jimmy Kimmel A víz érintésére utalva, amely a legtöbb, 13 jelölést gyűjtötte be.

Ennek megfelelően a legtöbb, összesen 4 Oscart is A víz érintése kapta: a legjobb filmnek és a legjobb rendezőnek (Guillermo del Toro) járó díj mellett a látványt és a film zenéjét (Alexander Desplat) díjazták. A 8 Oscarra jelölt Dunkirk három díjat kapott (legjobb vágás, legjobb hangvágás, legjobb hang), a 7 Oscarra jelölt Három óriásplakát Ebbing határában alkotói pedig a színészi díjakkal vigasztalódhattak.

A legjobb férfi mellékszereplő díját a várakozásoknak megfelelően Sam Rockwell kapta, a legjobb női főszereplőnek járó Oscart pedig Frances McDormand vehette át, akinek a Fargo után ez már a második szobrocskája. Frances McDormand valószínűleg köszönőbeszédével is bevonul majd az Oscar-történelembe: vitathatatlanul a legkülönlegesebb volt, amit az este hallhattunk, és a gála egyik legemlékezetesebb pillanata is neki köszönhető. Arra kérte az összes női Oscar-jelöltet a teremben, hogy álljanak fel vele együtt, és így mutassák meg, mennyien vannak. Ezután arról beszélt, hogy mindannyiuknak vannak tervei, amelyek megvalósulásra várnak, de ne a ma esti partikon akarjanak erről beszélni velük, hanem az irodákban.

A beszédét két szóval zárta le, amit mindenki figyelmébe ajánlott: „inclusion rider”.

Ez azt a kikötést jelenti, amelyet a színészek a szerződésükbe iktathatnak arról, hogy minél sokszínűbb stábot szeretnének a filmjükbe.

A legjobb férfi főszereplő esetében szintén a papírforma érvényesült: Gary Oldman vehette át a díjat Winston Churchill megformálásáért A legsötétebb órában. A brit színésznek meglepő módon ez volt az első jelölése, és látszott rajta hogy nagyon meg is hatódott, mikor átvette a díjat. Korábban, a vörös szőnyeges bevonuláskor Oldman arról beszélt, hogy szinte ő maga sem ismerte fel magát a filmben: nem meglepő módon A legsötétebb óra a legjobb maszkmesteri munkáért járó díjat is elnyerte.

A legjobb női mellékszereplő Allison Janney lett (Én, Tonya), akinek a legjobb köszönőbeszéd díját is odaítélhetnék. Mikor átvette a díjat azt mondta: „Teljesen egyedül csináltam”, majd a meglepett nevetés után hozzátette, hogy igazából semmi sem áll távolabb a valóságtól, és persze ő is felsorolta, ki mindenkinek köszöni az Oscart.

Fontos kiemelni a legjobb operatőri munkának járó Oscart is. Ugyan a kategória első női jelöltje, Rachel Morrison nem nyert a Netflix által gyártott Mudbounddal, ezt most valószínűleg senki sem hányja majd az akadémia szemére.

Nagyon kijárt már a díj a tizennégyszeres Oscar-jelölt Roger E. Deakins-nek,

akinek győzelmét hatalmas ováció fogadta. A 68 éves Deakins-t korábban olyan filmekért jelölték, mint A remény rabjai, a Fargo, A felolvasó, a Skyfall vagy a Sicario. Végül ennyi jelölés után a Szárnyas Fejvadász új részével nyert, amelyet Budapesten forgattak, és Deakins ezt köszönőbeszédében meg is említette. A Szárnyas Fejvadász 2049 egyébként a vizuális effektekért járó Oscart is elvitte.

Emlékezetes volt James Ivory győzelme is, aki 89 évesen nyerte meg a legjobb adaptált forgatókönyvnek járó Oscar-díjat a Szólíts a nevedenért, és ezzel ő lett a legidősebb Oscar-nyertes. A tavalyi év legnagyobb meglepetés filmsikere, a Tűnj el! is kapott egy Oscart: Jordan Peele, akit rendezőként is jelöltek, a legjobb eredeti forgatókönyvárt járó szobrocskát kapta meg. Greta Gerwig filmje, a Lady Bird viszont hoppon maradt, hiszen az öt jelölésből egyet sem tudott díjra váltani.

Az érdekességek sorát gyarapította a korábbi NBA-sztár, Kobe Bryant feltűnése a színpadon, aki a legjobb animációs rövidfilmért (Dear Basketball) kapott Oscart. Az egész estés animációnak járó díjat pedig a Pixar fimje, a Mexikóban játszódó Coco kapta, amely a legjobb betédal Oscarját is elvitte.

A minket leginkább érdeklő Oscart, a legjobb idegennyelvű filmnek járó díjat az előzetesen legesélyesebbnek tartott chilei film, az A Fantastic Woman nyerte meg, így 2016 és 2017 után idén nem lett magyar Oscar. A Testről és lélekről stábja ettől függetlenül úgy tűnik, jól érezte magát a gálán: a film női főszereplője, Borbély Alexandra több képet is posztolt az Instagramjára.

https://www.instagram.com/p/Bf665SEhYFN/?taken-by=szandraborbelyova

Összességében – valószínűleg a hollywoodi zaklatási botrányok miatt – idén

komolyabbra sikerült a díjátadó, mint a korábbi években.

Nagyon látszódott, hogy a szervezők minden eddiginél több figyelmet fordítottak arra, hogy ne csak fehér férfiakról szóljon a show, és lépten-nyomon ki is emelték a női és színes bőrű alkotókat. Ez mindenképpen értékelendő gesztus, de néha már erőltetetten hatott, és izgalmas semmiképpen nem lett tőle a műsor.

A nők és a színes bőrű filmesek helyzete mellett a bevándorlás témája is sokszor szóba került, minden bizonnyal az amerikai elnök migrációs politikájára utalva. Amikor Guillermo del Toro megkapta a legjobb rendezőnek járó díjat, azzal kezdte a köszönőbeszédét, hogy ő is bevándorló. Meglepetést jelentett, hogy ezt a díjat Emma Stone adta át, akinek a hagyományok szerint a legjobb férfi főszereplőt kellett volna bejelentenie, mivel tavaly ő nyerte a legjobb női főszereplőnek járó Oscart. A változtatás oka az volt, hogy a tavalyi férfi győztes, Casey Affleck a szexuális zaklatási vádak miatt idén távol maradt a díjátadótól, tehát nem tudta volna átadni a legjobb női főszereplőnek járó Oscart. Végül a legjobb férfi főszereplőnek járó díjat Jane Fonda és Helen Mirren adta át, akik arról beszéltek, hogy rengeteg minden változott az elmúlt 90 évben Hollywoodban, többek között az is, ahogy a férfiak és nők egymáshoz viszonyulnak. A legjobb női főszereplőnek járó díjat is nők adták át: Jodie Foster és Jennifer Lawrence.

Nemes gesztus volt, hogy a tavalyi botrány ellenére nemcsak a műsorvezetőt, Jimmy Kimmelt hívták vissza, hanem a Faye Dunawaye-t és Warren Beatty-t is, akik 2017-ben elszúrták a legjobb film díjának átadását. Idén újra megpróbálhatták, és gond nélkül prezentálták A víz érintése Oscarját, Guillermo del Toro rendező pedig a díjat a fiatal filmeseknek, a következő generációnak ajánlotta.

A legnagyobb showelem az volt, hogy Jimmy Kimmel idén is megtalálta a módját annak, hogy hétköznapi embereket is bevonja a díjátadóba. Arról beszélt, hogy a nézőknek is illő köszönetet mondani, ezért míg tavaly „turistákat” hozott a gálára, idén a show közepén összegyűjtött egy csapat sztárt, hogy átmenjenek a szomszédos TCL Chinese Theater nevű legendás moziba, és „meglepjék” a nézőket. Többek között Margot Robbie, Gal Gadot, Mark Hamill és Guillermo del Toro volt a társaságban, akik vittek egy kis nasit a mozi közönségének, és az egyik néző még a következő díj átadóit is felkonferálhatta.

Az este visszatérő poénja pedig az volt, hogy Jimmy Kimmel felajánlott egy jetskit annak, aki a legrövidebb beszédet mondja az idén, és sok díjazott utalt is rá a beszédben, hogy örülne a nyereménynek. Ettől persze nem lettek rövidebbek a köszöngetések: végül a Fantomszál jelmezeiért díjazott Mark Bridges kapta a jetskit.

Jimmy Kimmel egyébként elég jó házigazdának bizonyult idén is, de nem tudott mit kezdeni azzal, hogy a majd négyórás műsor továbbra is unalmas és nagyon kiszámítható. Ráadásul idén a díjazottak névsora is annyira a várakozásoknak megfelelően alakult, hogy még ennyi izgalmat sem tartogatott a show.

A legfontosabb díjazottak:

Legjobb film

  • Szólíts a neveden
  • A legsötétebb óra
  • Dunkirk
  • Tűnj el!
  • Lady Bird
  • Fantomszál
  • A Pentagon titkai
  • A víz érintése
  • Három óriásplakát Ebbing határában

Legjobb rendező

  • Christopher Nolan (Dunkirk)
  • Jordan Peele (Tűnj el!)
  • Greta Gerwig (Lady Bird)
  • Paul Thomas Anderson (Fantomszál)
  • Guillermo del Toro (A víz érintése)

Legjobb női főszereplő

  • Sally Hawkins (A víz érintése)
  • Francis McDormand (Három óriásplakát Ebbing határában)
  • Margot Robbie (Én, Tonya)
  • Saoirse Ronan (Lady Bird)
  • Meryl Streep (A Pentagon titkai)

Legjobb férfi főszereplő

  • Timothée Chalamet (Szólíts a neveden)
  • Daniel Day-Lewis (Fantomszál)
  • Daniel Kaluuya (Tűnj el!)
  • Gary Oldman (A legsötétebb óra)
  • Denzel Washington (Roman J. Israel, Esq.)

Legjobb női mellékszereplő

  • Mary J. Blige (Mudbound)
  • Allison Janney (Én, Tonya)
  • Lesley Manville (Fantomszál)
  • Laurie Metcalf (Lady Bird)
  • Octavia Spencer (A víz érintése)

Legjobb férfi mellékszereplő

  • Willem Dafoe (Floridai álom)
  • Woody Harrelson (Három óriásplakát Ebbing határában)
  • Richard Jenkins (The Shape of Water)
  • Christopher Plummer (A világ összes pénze)
  • Sam Rockwell (Három óriásplakát Ebbing határában)

Legjobb idegennyelvű film

  • A Fantastic Woman (Chile)
  • The Insult (Libanon)
  • Szeretet nélkül (Oroszország)
  • Testről és lélekről (Magyarország)
  • A négyzet (Svédország)

Szavazzon, kik kapjanak idén Oscart!

0

Vasárnap este, magyar idő szerint hétfő hajnalban összesen 24 kategóriában osztják ki az Oscar-díjakat Los Angelesben. Zsinórban a harmadik évben Magyarország is érintett: Enyedi Ildikó Testről és lélekről című különleges szerelmesfilmje a legjobb idegennyelvű film díjáért van versenyben. De ezen kívül is izgalmasnak ígérkezik a díjátadó.

Arról, hogy milyen esélyei vannak Enyedi Ildikó filmjének, ebben a cikkünkben olvashat részletesen, illetve beszámoltunk arról is, hogy a fogadóirodák és az amerikai filmes szakértők szerint mely filmeknek, illetve alkotóknak bizakodhatnak a gála előtt.

Most viszont Önök dönthetik el, hogy a legfontosabb kategóriákban kiknek adnának szobrocskát: alább szavazhatnak a legjobb filmre, rendezőre, animációs filmre, a színészekre és természetesen a legjobb idegennyelvű filmre.

Kikről fog szólni az Oscar-díjátadó?

Idén elég szoros a verseny a legjobb film Oscar-díjáért: habár néhány nappal a díjátadó előtt A víz érintése győzelme tűnik a legvalószínűbbnek, számos más erős jelölt is van a mezőnyben. Ha a legjobb film díját esetleg nem is, a legjobb rendezőnek járó Oscart minden bizonnyal megkapja A víz érintése, illetve Guillermo del Toro. A színészi kategóriákban is elég lefutottnak tűnik a verseny – összeszedtük, mi várható a 90. Oscar-gálán.

A legjobb film

A legtöbb, 13 jelölést Guillermo del Toro felnőtteknek szóló tündérmeséje, A víz érintése kapta. Ezt követi a Christopher Nolantól a Dunkirk 8, és a Három óriásplakát Ebbing határában 7 jelöléssel. Mindhárom alkotást jelölték a legjobb film díjára, amelyért még A Pentagon titkai, a Szólíts a neveden, a Lady Bird, a Fantomszál, A legsötétebb óra és a Tűnj el! van versenyben.

A legtöbb amerikai kritikus A víz érintése győzelmét tartja legvalószínűbbnek, de korántsem biztos, hogy Guillermo del Toro filmje kapja a legfontosabb díjat. Ott van például Három óriásplakát…, amely sokáig befutónak a fogadóirodáknál, és a legjobb drámának járó Golden Globe-díjat is megnyerte, illetve a legjobb filmnek járó BAFTA-t. Egyébként is mindkét díjátadón tarolt a Három óriásplakát…: összesen négy Golden Globe-ot és öt BAFTA-díjat kapott Martin McDonagh filmje.

Igaz, a legjobb rendezőnek járó díjat a Golden Globe-gálán és a BAFTA-díjátadón is Guillermo del Toro vehette át, A víz érintése 13 Oscar-jelölése pedig majdnem rekord. Ennél többet, 14-et csak a Mindent Éváról (1950), a Titanic (1997), illetve a Kaliforniai álom kapott tavaly. A Kaliforniai álom esete viszont intő példa is lehet abból a szempontból, hogy

a rengeteg jelölés nem feltétlenül jelent a legfontosabb kategóriák megnyerését is.

A Kalifornai álom 6 Oscart kapott, és Damien Chazelle ugyan a legjobb rendező lett, illetve a női főszereplőt, Emma Stone-t is díjazták, a legjobb filmnek járó Oscar viszont az emlékezetes fiaskó után végül a Holdfényhez került. Ez fontos eredmény volt azután, hogy az Oscart évek óta azzal vádolják, hogy túl fehér: színes bőrű alkotók filmjei ritkán nyerik el a legjobb díjakat. Idén is csak egy ilyen versenyez a legjobb film díjárért, a Tűnj el!, amelynek nyerési esélyeit a díjátadóhoz közeledve egyre valószínűbbnek tartják a fogadóirodák, de azért így is meglepetés lenne. A horrorfilmek általában nem rúgnak labdába a legjobb film díjáért, igaz, a Tűnj el! valójában a rasszizmussal foglalkozik, és 2017 egyik meglepetés filmsikere volt.

Mildred Hayes (Frances McDormand) és az óriásplakátjai Forrás: Fórum Hungary

A Szólíts a neveden a kritikusok egyik kedvence volt a mezőnyből, és sokan úgy vélik, hogy az olasz rendező, Luca Guadagnino filmjének kellene nyernie a díjat. Hiába nagyszerű film a Szólíts a neveden, ez a kimenetel nem tűnik valószínűnek. Ha a kilenc folmet felvonultató mezőny többi jelöltjét nézzük, a díjátadóhoz közeledve a Dunkirk esélyei igencsak elhalványultak. Daniel Day-Lewis gyönyörű búcsúfilmje, a Fantomszál, Steven Spielberg konvencionálisra sikeredett újságírós drámája, A Pentagon titkai és Gary Oldman churchilles mozija, A legsötétebb óra pedig inkább csak a töltelékjelöltnek számít.

A legjobb rendező

Idén is előfordulhat az, ami tavaly a Kaliforniai álomnál, illetve az elmúlt éveben többször is, hogy

a legjobb film és a legjobb rendezés díját nem ugyanaz az alkotás kapja.

Mint láttuk, a legjobb film díjáért korántsem lefutott a verseny, a rendezői kategóriában viszont egyértelműen Guillermo del Torót tartják a legesélyesebbnek. A mexikói rendezőt először 2006-ban A faun labirintusáért jelölték, most pedig a legjobb eredeti forgatókönyv díjáért is versenyben van. (Érdekesség, hogy A víz érintése kapcsán plágiumvádak merültek fel, de egyelőre nem úgy tűnik, hogy ez befolyásolná a film Oscar-esélyeit.)

A rendezői kategóriában Christopher Nolant tartják a fogadóirodák a második legesélyesebbnek, őt követi Greta Gerwig, aki az egyetlen női jelöltje a mezőnynek, ráadásul elsőfilmes alkotó. Rajta kívül még egy fiatal filmes van a mezőnyben, Jordan Peele, a Tűnj el! rendezője. Mindkettőjük győzelme meglepetés lenne, de a jelölésükkel legalább kipipálták, hogy legyen női, illetve színes bőrű rendező is a mezőnyben.

Martin McDonagh a Három óriásplakát… miatt nem kapott jelölést rendezőként csak forgatókönyvíróként. Mivel eddig mindössze négyszer fordult elő, hogy a legjobb film díját olyan alkotás kapta, amelynek rendezőjét nem jelölték Oscarra – ez megint csak olyasmi, ami nem jó ómen a Három óriásplakát… esélyeire nézve a legfontosabb kategóriában.

Színészi díjak

A főszereplőknél az alapvető kérdés az, hogy

az idősebb vagy a fiatalabb generációt díjazzák majd az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia tagjai.

A legjobb női főszereplő díjára Francis McDormand a legesélyesebb a fogadóirodáknál és a filmes szakíróknál is, viszont Saoirse Ronan is lenyűgöző alakítást nyújtott problémás tinédzserként a Lady Birdben. A Három óriásplakát… főszereplőjének már van egy Oscarja, amelyet a Fargóért kapott, az ír-amerikai színésznőnek pedig ez lenne az első díja, viszont már harmadjára jelölték. Rajtuk kívül Sally Hawkins (A víz érintése) az, akit még az esélyesek között emlegetnek, neki ez a második jelölése.

Gary Oldman A legsötétebb órában. Forrás: Jack English / Focus Features

A legjobb férfi főszereplőknél hasonló a helyzet. A befutónak egy régi motoros, Gary Oldman tűnik, aki jelentős átalakuláson ment át ahhoz, hogy megformálja Winston Churchillt A legsötétebb órában, ezt pedig általában szeretik az akadémia szavazói. A második legesélyesebb Timothy Chalamet, a Szólíts a neveden Eliója, aki a filmben kamaszfiúként egy nála idősebb férfivel esik szerelembe. A 22 éves francia-amerikai színész győzelme a szakértők szerint egyfajta szemléletváltás jele is lehetne Hollywoodban: azt mutatná, hogy a természetesebb alakítások felé billen a szavazók ízlése. A Fantomszállal a filmszínészettől elbúcsúzó, és emlékezetes utolsó alakítást nyújtó Daniel-Day Lewist is jelölték a kategóriában, de most nem tartozik a legesélyesebbek közé, és már így is 3 Oscarja van.

A mellékszereplőknél a nők között Allison Janney (Én, Tonya) és Laurie Metcalf (Lady Bird) a két legesélyesebb jelölt, a férfiaknál viszont nagyon úgy tűnik, Sam Rockwell (Három óriásplakát…) mellett senki sem rúghat labdába. Érdekesség, hogy a legjobb férfi mellékszereplő díjára Christopher Plummert is jelölték, aki Kevin Spacey botránya miatt kapta meg J.P. Getty szerepét A világ összes pénzében. A maga 88 évével Plummer a legidősebb, akit valaha színészi Oscar-díjra jelöltek.

Fogadóirodák és szakértők ide vagy oda, ha az Oscart megelőzően kiosztott díjakat nézzük, elég egyértelmű a helyzet az összes színészi kategóriában. Most először történt ugyanis olyan, hogy a Golden Globe, a BAFTA, a Critics Choice Awards és a színészszakszervezet díja, a SAG Awards is ugyanazokhoz vándorolt. Ezek alapján Frances McDormand, Gary Oldman, Allison Janney és Sam Rockwell örülhet majd az Oscarnak.

Jimmy Kimmel és az Oscar (MTI/EPA/Paul Buck)

A díjátadó

Az Oscar-gála házigazdája a tavalyi évhez hasonlóan idén is a tévés műsorvezető, Jimmy Kimmel lesz. Összesen 24 kategóriában osztanak díjakat helyi idő szerint vasárnap este a Los Angeles-i Dolby Színházban. A tavalyi botrány után, amikor rossz borítékot adtak oda a legjobb film díját bejelentő Warren Beattynek és Faye Dunawaynek, óvintézkedéseket vezettek be. Míg eddig csak a szavazatokat összeszámoló PricewaterhouseCoopers két alkalmazottja tudta a győztesek nevét, idén először egy harmadik személy is felügyeli majd, hogy minden rendben megy-e a díjátadón.

A show-val kapcsolatban a legnagyobb kérdés az, hogy mit kezdenek a szervezők a hollywoodi zaklatási botránnyal. Az már kiderült, hogy Casey Affleck, aki az ellene felhozott vádak ellenére tavaly megnyerte a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart, a hagyományoktól eltérően idén nem ad át díjat. De a metoo-n kívül is van téma, amire vélhetően reflektálni fog a show: Donald Trump elnöksége, az iskolai lövöldözések, és a fegyvertartás is biztos előkerül majd.

Természetesen a díjátadó magyar vonatkozásáról sem feledkeztünk meg, a legjobb idegennyelvű film Oscarjáért versenyző Testről és lélekről esélyeiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.

Kétszer is klónoztatta Samantha nevű kutyáját Barbra Streisand

0

Mielőtt Streisand coton de tuléarja 2017-ben meghalt, sejteket vettek a szájából és a gyomrából, majd ezek segítségével klónozták a madagaszkári kutyafajtát.

Barbra Streisand nyilvánosságra hozta, hogy új háziállatai, Miss Violet és Miss Scarlett előző kutyájának klónjai.

Mielőtt Streisand coton de tuléarja 2017-ben meghalt, sejteket vettek a szájából és a gyomrából, majd ezek segítségével klónozták a madagaszkári kutyafajtát.

Annak ellenére, hogy a kutyák klónok, a gazdájuk váltig állítja, hogy „különböző személyiséggel rendelkeznek”.

„Már várom, hogy idősebbek legyenek és meglássam, hogy örökölték-e Samantha barna szemét és komolyságát” – nyilatkozta az énekes a Variety című filmes szaklapnak.

Barbara Streisand nem az egyetlen híresség, aki klónozta háziállatát.

Diane Von Furstenberg divattervező és férje, Barry Diller 100 ezer dollárt fizetett kutyájuk klónozásáért 2016-ban.

 

 

Ilyenek a Testről és lélekről Oscar-esélyei

Szerda hajnalban lezárult az Oscar-szavazás: az amerikai filmakadémia tagjainak egy hetünk volt eldönteni, hogy mely filmek és alkotók kapják a szobrocskát a 24 kategóriában. Ez már egymás után a harmadik olyan év, hogy magyar alkotásért is szoríthatunk majd a vasárnapi díjátadón, de a Testről és lélekről győzelme az előrejelzések szerint hatalmas meglepetés lenne a legjobb idegennyelvű film kategóriájában.

2016-ban, amikor hosszú idő után újra magyar film versenyzett a díjért, a filmes szaklapok és a fogadóirodák is egyértelműen a Saul fiát tartották a legesélyesebbnek, és igazuk is lett: Nemes Jeles László filmje megnyerte a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscart. Most ennyire egyértelmű éllovasa nincs a kategóriának, de a magyar jelöltet nem a favoritok között említik, sőt.

Enyedi Ildikó filmrendező, forgatókönyvíró, Borbély Alexandra színésznő és Morcsányi Géza dramaturg, műfordító, a film két fõszereplõje, valamint Mécs Mónika és Muhi András producerek, Szalai Károly vágó és Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója az Oscar-díjra jelölt Testrõl és lélekről címû film alkotóinak sajtótájékoztatóján
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kifejezetten filmes és egyéb díjak esélylatolgatásával foglalkozó Goldderby szakértői a chilei Una Mujer Fantástica, angolul A Fantastic Woman című filmet tartják a legvalószínűbb győztesnek, emellett svéd A négyzet és az orosz Szeretet nélkül is a három legesélyesebb film között szerepel náluk, miközben a Testről és lélekről győzelmét tartják a legvalószínűtlenebbnek. Összességében a jelölt filmek közül 40/1 oddsszal áll náluk a magyar film, amely azt jelenti, hogy gyakorlatilag esélytelennek tartják. Egy másik aggregátor oldal, az awardswatch.com a szakértői vélemények alapján szintén a Testről és lélekrőlt tartja a legesélytelenebbnek.

Az Indiewire podcastjában azt emeli ki, hogy

nagyon erős a mezőny a legjobb idegennyelvű film kategóriájában idén,

és bármelyik film jó választás lenne, de az A Fantastic Woman a legesélyesebb. Az okok között szerepel, hogy Chilének ez lenne az első Oscarja, és mindössze másodjára kapott nevezést chile-i film, másrészt a főszereplője egy transzszexuális színésznő, Daniela Vega, aki fantasztikus alakítást nyújt. Illetve szerintük ez a legpopulárisabb, a nagyközönség számára legfogyaszthatóbb film az öt közül. Az egyik szakértő, Anne Thompson arról beszél, hogy az is nagyszerű lenne, ha a Testről és lélekről nyerne, mert tökéletes és művészi alkotás, de a történetnek helyet adó mészárszék sokakból ellenérzést válthat ki. Kiemeli azt is, hogy a Testről és lélekről az egyetlen olyan film a kategóriában, amelyet nő rendezett, ami viszont fontos lehet. A másik szakértő, Eric Kohn szerint a magyar film túl fura az amerikaiaknak európai művészfilmes értelemben, és A négyzetet is hasonlónak tartja ebből a szempontból.

Ennek kapcsán felmerül, hogy a 7258 tagot számláló Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiából

700-800 olyan ember lehet, aki az összes filmet megnézi a kategóriában

– ugyanis elméletileg csak az szavazhat, aki mind az öt jelöltet látta – és ezek között nagyon sok az európai filmes. Ez azért lehet, mert az utóbbi időben jelentősen megnövekedett a külföldi tagok száma, ahogy az akadémia megpróbálta minél változatosabbá tenni a tagságát. A szakértők szerint előfordulhat, hogy emiatt fontos európai filmes díjakat elnyerő A négyzet felé billen a mérleg (Ruben Östlund filmje az Arany Pálmát és Európai Filmdíjat is megnyerte). Erre jutott a Rolling Stone magazin szakértője is, aki szintén A négyzetet tartja befutónak csakúgy, mint az AP hírügynökség filmes szakírói.

Már ebből is látszik, hogy megoszlanak a vélemények a győztesről (miközben több fontos filmes oldal még közzé sem tette a végső jóslatait), ráadásul a külföldi filmek esetében az Oscart megelőző nagy díjátadók sem feltétlenül jelentenek támpontot. Míg annak idején a Saul fia a Golden Globe-ot is megnyerte az Oscar előtt, idén a Golden Globe-ra jelölt legjobb idegennyelvű filmek közül kettő nem is került be az Oscar-jelöltek közé. Az egyik éppen Fatih Akin filmje, a Sötétben, amely pedig meg is nyerte az Aranyglóbuszt.

Nem látunk bele a kampányba, de nyilván a nem túl jó esélyekkel is összefügg, hogy a filmes lapok nem írnak olyan sokat Enyedi Ildikó filmjéről, mint annak idején a Saul fiáról: kevés olyan cikk jelent meg, amely kifejezetten a magyar filmmel foglalkozik. A Variety például néhány napja arról írt, hogy Kínában is országszerte mozikba kerül a Testről és lélekről a nemzeti artmozi szövetség jóvoltából. A film jogait néhány hónapja szerezte meg a pekingi székhelyű Kínai Filmarchívum, amely az előbb említett szövetségen keresztül fogja forgalmazni a filmet. Kiemelik, hogy a Testről és lélekről az első olyan európai alkotás lesz, amelyet a nemrég létrehozott artmozis szövetség terjeszt.

A Hollywood Reporter pedig, amely a napokban több más, a kategóriában versenyző filmmel is foglalkozott, Borbély Alexandráról, a Testről és lélekről női főszereplőjéről írt. A cikkben a színésznő arról beszél, hogy nemcsak szőke, szexi nőket akar játszani, ezért kifejezetten örül az olyan lehetőségeknek, mint a Testről és lélekről. Az oldal egyébként tévesen cseh színésznőnek nevezi a felvidéki származású Borbély Alexandrát, és kiemeli, hogy Mária megformálásáért 2017-ben Juliette Binoche és Isabelle Huppert elől vitte el legjobb színésznőnek járó Európai Filmdíjat.

A Testről és lélekről egyik producere, Muhi András az Oscar-jelölések bejelentése után a FüHü-nek arról beszélt, hogy jók a Testről és lélekről esélyei a versenyben, hiszen eddig aki látta, szerette a filmet, és sokkal könnyebben befogadható, mint például a fontos riválisnak tartott A négyzet.

A legjobb idegennyelvű film díjáért azok a nem Amerikában készült alkotások versenyezhetnek, amelyek döntően nem angol nyelvűek. Minden ország küldhet be nevezést, a jelöltek kiválasztására 2006-tól kezdve kétlépcsős rendszer van érvényben. A szakmai bizottságok először kilenc filmet emelnek ki a benevezettek közül, ez az úgynevezett shortlist vagy szűkített lista, majd ezek közül kisebb létszámú bizottságok titkos szavazáson választják ki a végső öt jelöltet. A díjazottról pedig az amerikai Filmművészeti és Filmtudományi Akadémia filmesekből álló, teljes, nemzetközi tagsága szavazhat.

A legjobb idegennyelvű film Oscarját hivatalosan a film alkotói kapják, és a ceremónián a rendező veszi át, de a küldő ország győzelmének szokták tekinteni. A Testről és lélekről a tizedik magyar film, amelyet jelöltek a kategória Oscarjára, és ha megkapná a díjat, a harmadik lenne, amely győzni tud Szabó István Mephistója és a Saul fia után.

Veszprémben is rendezni fog Marton László

A Veszprémi Petőfi Színház vezetője megerősítette, hogy a Rózsavölgyi Szalonhoz hasonlóan ők is szeretnének együtt dolgozni a zaklatási botrányba keveredett Marton Lászlóval a következő színházi évadban.

Miután délelőtti megkeresésünkre Oberfrank Pál még úgy reagált, hogy korai lenne arról beszélni, fog-e Marton László rendezni náluk, most közleményben erősítette meg, hogy megkezdték a közös munkát.

„Marton László osztályfőnököm és mesterem volt.

Évek óta tervezzük veszprémi bemutatkozását. Számtalan, mai is nagy sikerrel játszott rendezése után a jövő évadban átadja nagyszerű szakmai tudását a Veszprémi Petőfi Színház társulatának és közönségének.

Elkezdtük a közös munkát, a jövő évad előadásának tervezését. Örömmel várjuk a 2018/19-es évadunk bemutatójára a csodálatos, értő magyar színházi közönséget, melynek meghirdetése, a korábbi évekhez hasonlóan, áprilisban várható” – írta a színház igazgatója.

Ahogy korábban megírtuk, a Rózsavölgyi Szalon vezetője, Zimányi Zsófia is megerősítette értesülésünket, miszerint meghívták rendezni Marton Lászlót. Arról beszélt, hogy a közös munka attól függ, találnak-e megfelelő darabot Marton számára.

Már csak darabot kell találni Martonnak

Marton László nyitott arra, hogy újra rendezzen, és már egyeztetnek is vele erről – mondta a FüHü-nek Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon vezetője.

Nemrég írtuk meg, hogy információink szerint a zaklatási botrányba keveredett Marton László újra rendezni fog: a Veszprémi Petőfi Színház és a Rózsavölgyi Szalon is hívná. Veszprémből nem erősítették meg a hírt, Oberfrank Pál igazgató azt mondta, hogy még korai lenne erről beszélni. Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon vezetője viszont kérdésünkre azt válaszolta, hogy tárgyalnak a rendezővel, és

minden attól függ, hogy találnak-e megfelelő darabot Martonnak.

Arról is kérdeztük Zimányi Zsófiát, hogy nem tart-e attól, hogy milyen visszhangja lesz, ha felkérik a több nő által is szexuális zaklatással vádolt Martont. Zimányi szerint igazságtalan volt a hadjárat, amelyet a sajtó Marton ellen indított a vádak után, ezért valószínűleg őket is támadják majd, de a közönség reakciójától nem tart.

„A közönséget a művészi teljesítmény érdekli”

– mondta.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK