Vélemény

Szputnyik V, Sinopharm, AstraZeneca

Négy igazán okos embert kérdeznek hétről-hétre az ATV Öt című műsorában. Sok okos, bár időnként meghökkentő megjegyzést tesznek a mai politikáról, és összességében mindig elgondolkoztatnak. Most azonban – nem először – kifejezetten felbosszantott a négy igazán okos ember. Azzal bosszantottak fel, hogy afölött értetlenkedtek, hogy a kormánypártiak és az ellenzékiek között az orosz és kínai vakcina megítélésében is a párthovatartozás szerint alakultak a frontok. Komolyan háborgott ez a négy igazán okos ember amiatt, hogy az ellenzékiek még mindig ott tartanak, hogy ami nyugati, az jó, ami orosz vagy kínai, az nem jó.

Nem ott tartanak.

Nem arról beszélnek, hogy ami nyugati, az jó, és ami keleti, az elve rossz. Nagyon pontosan fogalmaznak az ellenzékiek: nem helyeslik, hogy Magyarországon olyan vakcinával oltanak, amely nem kapta meg az Európai Gyógyszerhatóság jóváhagyását. És nem azért nem helyeslik ezt, mert a magyar gyógyszerhatóság szakemberei kevésbé lennének felkészülve, mint amszterdami kollégáik. Egészen más okból: azért, mert

az Európai Gyógyszerhatóság szakemberei – ugyanúgy, mint brit vagy amerikai kollégáik – autonóm módon, szakmai lelkiismeretükhöz igazodva hozhatják meg döntéseiket, míg a magyar hatóság szakemberei – hasonlóan orosz vagy kínai kollégáikhoz – nincsenek ebben a helyzetben.

Hogy mi folyik az ügyben Moszkvában vagy Pekingben, azt nem tudjuk, de hogy mi folyik Budapesten, azt tudjuk. Az orosz vakcinával kapcsolatban Orbán Viktor és Szijjártó Péter üzente meg egy keddi napon a magyar hatóságnak: mire Szijjártó pénteken Moszkvában aláírná a megállapodást a Szputnyik V szállításáról, legyen meg a jóváhagyás.

Ha igazak a hírek, a felkért külső szakértők egy része nem adta nevét a jóváhagyó döntéshez.

A kínai vakcinával kapcsolatban az Orbán-kormány még egyszerűbbé tette a helyzetet: Szijjártó Péter kezébe adta a „szakmai” döntést. Rendeletet hozott arról, hogy ha Szijjártó megállapítja, hogy három országban legalább egymillió embert beoltottak már egy vakcinával, és a három között van egy EU-tag vagy „tagjelölt” (azért kellett ezt betenni, mert tag nincs, de Szerbia ilyen tagjelöltként megfelelt a célnak), akkor a magyar hatóság a vakcina vizsgálata nélkül megadja az engedélyt. Így, kijelentő módban, ami a jogszabályok nyelvén kötelezettséget ír elő. Ez a baj a kínai és orosz vakcinával, és nem az, hogy orosz illetve kínai. Nem az, hogy

földrajzi értelemben keleti vakcinák, hanem hogy politikai értelemben keletiek: olyan önkényuralmi rendszerek kínálják azokat, ahol nem létezik független gyógyszerhatóság.

Ugyanúgy nem létezik, ahogy független bíróság vagy független média sem. Lehetséges volna, hogy ennyire okos emberek, mint az Öt szereplői, nem értik ezt?

A címben azért szerepel a Szputnyik V. és a Sinopharm mellett az Astra Zeneca, mert azzal is történt valami – csak éppen az ellenkezője annak, ami Magyarországon történt a Szputnyik V-vel és Sinopharmmal.

Számos más országhoz hasonlóan hétfőn Németországban is felfüggesztették az Astra Zeneca alkalmazását.

Több országban is vérrögöket vettek észre néhány beoltott személynél: 14 főnél Nagy-Britanniában (14 millió beoltott személyből), 7 főnél Németországban, több százezer beoltottból. Németországban a Paul Ehrlich Intézet, az ottani gyógyszerhatóság javasolta a vakcina használatának felfüggesztését és további vizsgálatát, és a kormány ennek megfelelően döntött. Ez egy időre biztosan lelassítja az országban az oltási kampányt, holott annak ütemével amúgy is elégedetlenek a németek. Mégis

így döntöttek, mert első a biztonság és az oltásba vetett bizalom.

Varju Lászlót azzal szembesítették az ATV-ben, hogy Kálmán Olga, a DK elnökségi tagja orosz vakcinával olttatta be magát, Kunhalmi Ágnes, az MSZP társelnöke pedig azt mondta el nyilvánosan, hogy ő elfogadja, ha kínai jut neki. Hasonló értelemben nyilatkozott Fekete-Győr András, a Momentum elnöke is. Én nem látok ellentmondást aközött, hogy a pártok helytelenítik az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott orosz és kínai vakcina alkalmazását, illetve hogy egyes politikusaik készek ezekkel a vakcinákkal beoltatni magukat.

Miért van igaza azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik nem helyeslik a keleti vakcinák alkalmazását?

A Szputnyik V. illetve a Sinopharm az orosz illetve kínai állam politikai fegyvere nemzetközi befolyásának kiterjesztésére. Amennyire ez a nyilvánosságra került adatokból illetve becslésekből tudható, mindkét nagy országban a lakosság kisebb része kapta meg a koronavírus elleni oltást, mint Magyarországon. Mégis mindkét ország sokfelé szállítja vakcináját, és felajánlja az Európai Unió országainak is.

Az Orbán-kormány az Európai Unióval szemben „szabadságharcot” folytató, a keleti önkényuralmakkal barátkozó politikájából következik, hogy már akkor kereste az orosz és kínai vakcinabeszerzés lehetőségeit, amikor még szó sem volt arról, hogy akadozni fog az Unió által megrendelt vakcinák szállítása.

A súlyos járványhelyzetben ma számos további európai országban is hajlanak ezeknek az ajánlatoknak az elfogadására. Szlovákiában még súlyos koalíciós válság is lett a dologból, a két kisebb koalíciós partner Matovič miniszterelnök távozását követeli. Ők ugyanis nem értenek egyet olyan vakcina alkalmazásával, amely nem kapta meg az uniós hatóság jóváhagyását.

Hasonló vita folyik Csehországban is. Szerintem igazuk van azoknak az ellenzéki politikusoknak, akik kitartanak a korábban képviselt álláspont mellett.

Gyurcsány Ferenc joggal mondta el az Országgyűlésben, hogy az orosz vakcinát előbb-utóbb jóváhagyják majd Amszterdamban, és akkor nem lesz akadálya az alkalmazásának, a kínaival viszont más a helyzet, azt nem is nyújtja be a szállító jóváhagyásra.

Van itt egy olyan további szempont is, amiről senki nem beszél. A koronavírust akkor fogja legyőzni a világ, ha nemcsak Európa és Észak-Amerika, de a harmadik világ lakosságához is eljut az oltás. Ha Európa gazdag országai élnek az orosz és kínai politikai törekvések kínálta lehetőséggel, ezzel más országoktól vonják el a vakcinaszállítmányokat, hogy néhány hónappal előbb érjék el a magas átoltottságot (hiszen néhány hónap múlva itt lesz a Johnson&Johnson és a Curevac vakcinája is), és dinamikusan emelkedik a BioNtech–Pfizer vakcina kínálata). Márpedig ha más országok terhére gyorsítják az oltást Magyarországon, az nem ígér tartós megoldást, hiszen a mai globalizált világban az itt megfékezett vírus visszajön majd hozzánk más világrészekről.
Igaza van tehát azoknak, akik szerint az EU tagországainak saját forrásaikból kell megoldaniuk lakosságuk beoltását. Kormányként, pártként ez a felelős álláspont. Ugyanakkor nem kifogásolható, ha adottságnak tekintve a kormány eljárását, magánemberként ki-ki beoltatja magát azzal, amit az állami egészségügy felkínál neki.

Mint ahogy az sem, ha valaki ragaszkodik az Európai Gyógyszerhatóság által jóváhagyott vakcinához, és kész néhány hónapot várni arra.

Varju válaszol

Varju Lászlót kérdezték az ATV Startban. Olyan ügyekben is, amelyekben nem volt könnyű népszerűnek gondolt válaszokat adni.

A műsorvezető visszatért arra, hogy Vadai Ágnes arra kérdezett rá a miniszterelnöknél, hogy Magyarországra járnak magukat oltatni határon túli magyarok. Míg Gulyás Gergely múlt csütörtökön ezt tagadta, arra hivatkozva, hogy csak a magyar TAJ-számmal rendelkezők kapnak az országban oltást, a miniszterelnök viszont a Kossuth-rádióban azt mondta, hogy „a kormány 13 millió embernek elég vakcinát rendelt, azért, mert szerettek volna felkészülni arra, ha határon túl nem lesz elég vakcina, és így minden magyart be tudnak majd oltani”.

Varju válasza:

„Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani, aki be akarja magának adatni, vagy élni akar a védőoltás lehetőségével.”

A műsorvezető újabb kérdésére: „Tehát nem ellenzik, hogy a határon túli magyarokat, a kettős állampolgárokat is oltassa a kormány?”, Varju megerősíti: „Én azt gondolom, hogy minden magyar állampolgárnak lehetőséget kell biztosítani erre.”

Ezen a héten kerül az Országgyűlés elé az a törvényjavaslat, amely mentesíti a személyi jövedelemadó alól a 25 évnél fiatalabbak keresetét. Erre is rákérdezett az ATV műsorvezetője. Varju válasza:

„Nézze, az egészen biztos, hogy a fiatalok számára meglevő kedvezmények, azok mindig jól jönnek. Az, hogy a fiataloknak nem ez a fő problémája, mert nincs munkahelyük, nincs hol elhelyezkedni, az lesz az igazi probléma, és ezért ez szemfényvesztés. Ezért a frakciónk a döntését még megfontolja. De mindenképpen jó volna, hogyha a fiataloknak igazából tudnánk segíteni, és erre lesznek javaslataink is a vitában.”

A műsorvezető újabb kérdésére, hogy Varju inkább amellett lesz-e a frakcióülésen, hogy szavazzák meg, Varju válasza: „Én személyesen azt gondolom, hogy igen, ezt támogatni kell.”

Én magam ezen az oldalon mindkét ügyben leírtam már, hogy nem helyeslem, amit az Orbán-kormány csinál. Nem helyeslem a 25 éven aluliaknak adott kedvezményt, mert szerintem minden jövedelmet adóztatni kell, így a négy gyerekes anyák jövedelmét is, és a 25 éven aluli fiatalokét is, és ez alól legfeljebb a legalacsonyabb jövedelmek jelenthetnek kivételt, ahogy ez 2010 előtt történt, függetlenül nemtől, gyerekszámtól és életkortól.

Egyszerűen azért gondolom ezt, mert noha a polgárok, adófizetők, fogyasztók részéről elfogadható, ha örülnek minden adókedvezménynek, a politikusnak, kiváltképp, ha a költségvetési bizottság elnöke, mindig abból kell kiindulnia, hogy ha egyeseknek kedvezményt adunk, annak árát a többieknek kell megfizetniük.

Már ez a megfontolás is elegendő lenne annak megkérdőjelezéséhez, hogy vajon a magyar állam feladata-e, hogy a szomszéd országokban élők védőoltásáról gondolkodjék. Van a magyar államnak alkotmányos felelőssége a szomszéd országokban kisebbségben élő magyarok iránt, de ez – szerintem – arra vonatkozik, hogy hozzásegítsük őket magyar mivoltuk megőrzéséhez: magyar nyelvű oktatáshoz, magyar nyelvű kultúrához, az anyaországgal való kapcsolattartáshoz. Életük ama vonatkozásiban, amelyek nem magyar mivoltukból következnek, tehát gazdasági vállalkozásaikban, lakáshoz jutásukban, egészségügyi ellátásukban nincs a magyar államnak ilyen felelőssége. Ezért

a koronavírus elleni védőoltásukról sem a magyar államnak kell a magyar adófizetők adóbefizetéseinek terhére gondolkodnia.

Én tudom, hogy népszerűnek gondolt ügyekben nemet mondani ellenzéki politikusként nem könnyű. Az MSZP-frakció az Orbán-kormányok ilyen lépéseire rendszeresen igent mondott az elmúlt immár több mint tíz évben: támogatták a „rezsicsökkentést”, támogatták a családi adókedvezményt, támogatták a kettős állampolgárságot, támogatták a nők 40 szolgálati év utáni nyugdíjba vonulásának lehetőségét.

A DK-t többek között éppen az különböztette meg az MSZP-től, hogy volt bátorsága nemet mondani a Fidesz törvényjavaslataira olyan ügyekben is, amelyekben a többi ellenzéki párt a Fidesz mellé állt.

Varju válaszai most mást mutatnak.

A műsorvezető arra is rákérdezett, hogy Kálmán Olga, aki ma a DK politikusa, elnökségi tagja, elmondta a napokban, hogy a Szputnyik V vakcinával oltatta be magát, miközben a DK helyteleníti az Európai Gyógyszerügynökség által nem jóváhagyott vakcinák alkalmazását az országban. Varju szerint „… mindenkinek a személyes ügye, és el kell döntenie, hogy melyikkel mit tart fontosabbnak, vagy mit tart elsődlegesnek. (…)

Én azt gondolom továbbra is, hogy az egy nagyon fontos és a magyar emberek számára elérhetővé vált korábban akár a Pfizertől, akár más gyógyszergyáraktól elérhető vakcina.

Mivel a magyar kormány nem tett eleget annak, hogy a rendelkezésére álló gyógyszert behozza Magyarországra, helyette mással próbált kísérletezni, én azt gondolom, hogy továbbra is helyes, és követeljük azt, hogy a magyar kormány hozza be végre, és adja be az embereknek, és adja meg azt a lehetőséget, hogy Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott védőoltással oltathassák be magukat.

” Ebben az esetben nehéz dilemmával kerülünk szembe, amelyre Varju nem adott egyértelmű választ, amit meg tudok érteni. Erre a kérdésre egy külön jegyzetben térek vissza.

Gulyás szabadságharcol

Kedves színfoltja Gulyás Gergely kormányülés utáni sajtótájékoztatóinak, hogy azt a játékot, amit a parlamentben a fideszes képviselők megrendelt interpellációira és azonnali kérdéseire adott államtitkári válaszokkal folytatnak, itt a jobboldali sajtó kérdéseire adott válaszokkal folytatják.

Ezúttal az egyik ilyen kérdés így hangzott:

„Szlovénia júliusban veszi át az Európai Unió soros elnökségét, és máris támadásba lendült a brüsszeli liberális sajtó. A recept ugyanaz, mint hazánk estében: aggodalmukat adnak hangot a szlovéniai jogállamisági helyzet, a sajtószabadság állítólagos csorbítása, illetőleg az igazságszolgáltatást érintő problémák miatt. A legtöbb kritikus cikk pedig a brüsszeli Politicoban jelent meg.”

Erről kérték a miniszter véleményét, aki megállapította, hogy a kérdésben már benne van a válasz, amely helyes. Így érvelt:

„Ha valaki éppen nem szimpatikus a brüsszeli bürokratáknak, akkor ezek a vádak újra el fognak hangzani, függetlenül attól, hogy ezeknek az országoknak, és ebbe beleértem Magyarországot is, a sajtója lényegesen sokszínűbb, mint mondjuk a német sajtó. Függetlenül attól, hogy a mi igazságszolgáltatásunk semmivel sem kevésbé független, mint a német igazságszolgáltatás, nálunk mondjuk az elmúlt évtizedben nem fordult elő olyan, hogy egy hivatalban levő köztársasági elnököt alaptalanul vádoljanak meg és ügyészségi vádat emeljenek ellene, tehát hogyha a német igazságszolgáltatásról akarunk beszélni, akkor érdemes lenne ott is egyfajta konklúziónak a levonása.

Ezek egész egyszerűen, hogy ha valaki nem osztja mindenben azt a gondolkodásmódot, amit Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni, akkor minden tagállammal szemben állandóan megjelenő, minden alapot nélkülöző vádak.”

Gulyás válaszában ezúttal is a Fidesznek az Európai Unióval szemben vívott „szabadságharca” jelenik meg.

Mit gondoljunk Gulyás érveléséről, van-e benne igazság?

Bizonyos értelemben van. Amennyire a német főáramú sajtót és a német közszolgálati médiát ismerem, ott valóban nem kapnak hangot olyan, a német alkotmányban rögzített demokratikus, liberális konszenzussal ellentétes nézetek, mint amilyenek a magyar sajtóban és magyar médiában nap mint nap megjelennek. Ott nem lehet olyan útszéli módon támadni az ellenzéki politikusokat, a kormánnyal szembenálló közszereplőket, ahogy nálunk a közszolgálati médiában, a kormánypárti sajtóban szokásos.

Ott nem kaphatnak hangot a náci időszak gondolkodásmódját felelevenítő álláspontok, amelyek a magyar kormánymédiában és a jobboldali sajtóban igen.

Ebben áll a magyar sajtó és média Gulyás által hivatkozott „sokszínűsége”: abba belefér az uszítás, belefér a rasszizmus.

Ami a német igazságszolgáltatás függetlenségét illeti, nem értem, mi a baja Gulyásnak azzal, hogy ha kiderül, hogy a hivatalban levő szövetségi elnök – Christian Wulffról van szó, akit 2010-ben választottak szövetségi elnökké, de két évvel később kiderült, hogy még tartományi miniszterelnökként ajándékokat – a piacinál alacsonyabb kamatozású ingatlanvásárlási hitelt illetve ismerőse nyaralójában töltött üdülést – fogadott el tehetős magánszemélyektől, ami miniszterelnöki tisztségével nem fért össze.

Értem, hogy Gulyásnak nem tetszik, ha az ügyészségi vádemelés nyomán a bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy a történtekkel az erkölcsi összeférhetetlenségen túl megvalósult-e korrupciós bűncselekmény, és a bíróság megállapíthatta, hogy nem valósult meg. Wulff azonban az erkölcsi összeférhetetlenség elismerésével lemondott államfői tisztségéről.

Nyilván az sem tetszik Gulyásnak, ha a német közigazgatási bíróságok a végrehajtó hatalom egyes járványellenes intézkedéseit – kijárási tilalmakat, szállásadási tilalmat – megsemmisítik, mert alapjogok aránytalan jogkorlátozásának találják. Nálunk ma sokan kifogásolják ezeket a korlátozásokat, de senkinek nem jut eszébe, hogy bírósághoz forduljon velük szemben. Nem értem, hogy milyen konklúziót kellene Gulyás szerint ebből levonni. Szerintem ez épp a jogállam erejét mutatja Németországban, és valami egészen mást Magyarországon.

Míg az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében nyilvánvaló Gulyás érvelésének tarthatatlansága, a sajtó „sokszínűségével” kapcsolatban azt mondhatjuk:

Németországban az alkotmányban, az Európai Unióban pedig az alapító szerződésben rögzítették a demokratikus jogállam illetve az emberi jogok, az elemi humanizmus olyan alapelveit, amelyek a vezető politikai erők által általánosan elfogadott közéleti normákká váltak,

s amelyekkel magukra adó közszereplők megszégyenülés kockázata nélkül nem fordulhatnak szembe.

Ezt nevezi Gulyás annak a „gondolkodásmódnak”, amelyet „Brüsszelben kirekesztő módon és kizárólagosan akarnak megjeleníteni”. Magyarországon ez 2010 előtt is kevésbé volt így, a Fidesz Magyarországán viszont egyáltalán nincs így. Gulyás és társai ezt tekintik a maguk „szabadságának”, amelyért „harcolnak”, s amelynek képviselete nem fért már bele az Európai Néppártba.

Határon innen és határon túl

Vadai Ágnes, a DK országgyűlési képviselője írásbeli kérdéssel fordult a miniszterelnökhöz a határon túli magyar állampolgárok Magyarországon történő koronavírus-betegséggel szembeni védőoltása ügyében.

Legegyszerűbb, ha idemásolom a kérdésnek a megszólítás és aláírás közötti szövegét, érdemes elolvasni:

„Többször volt már szó arról, hogy a COVID-19 elleni védőoltást a járvány elleni védekezés keretében adják, ilyen módon az nem társadalombiztosítási jogviszonyhoz kötött, hanem állampolgári jogon jár. A környező országokban azonban több mint egymillió magyar állampolgár él, ha tehát Magyarországra beutaznak és igénylik, az oltást nekik is meg kell kapniuk.

Kérdezem ezért miniszterelnök urat:

  • Számításba vették-e a határon túl élő magyar állampolgárokat is a vakcinák rendelésekor?
  • Szerepelnek-e ők is a kormány állítólagos oltási tervében?
  • Nekik is regisztrálniuk kellett-e ahhoz, hogy megkaphassák az oltást?
  • Ha igen, hányan regisztráltak?
  • Az ottani nyugdíjasok is megkapták-e az értesítő levelet és a levélben történő regisztráció lehetőségét?
  • Hol kaphatják meg az oltást azok, akik közülük nem rendelkeznek magyarországi lakcímmel?
  • Vonatkozott-e rájuk is a vakcinakiosztás eddigi gyakorlata? (legidősebbek: Pfizer vagy Moderna, 60 év alatti krónikus betegek: Astra Zeneca, 65 év fölöttiek: Sinopharm, stb.)
  • Eddig hány határon túli magyar állampolgár kapta meg Magyarországon az első, és hányan a második oltást?
  • Hányan kaptak a Magyarországon ez idő szerint alkalmazott egyes vakcinákból?”

Vadait meghívták az Egyenes Beszédbe, ahol a műsorvezető arról faggatta, hogy tulajdonképpen mi is a célja a kérdéssel, ugye nincs az ellen kifogása, hogy a magyar állam a határon túl élő magyarokat is beoltja. Vadai válasza lényegében az volt, hogy nem, ő csak kérdez, és szörnyű, hogy valakit már azért is támadnak, hazaárulónak tekintenek, hogy a dolgot egyáltalán szóba hozza.

Felidézte azt a szóbeszédet is, hogy Kárpátaljáról nagy számban jönnek át a határon oltásért az ott élő, magyar állampolgársággal is rendelkező magyarok és ukránok.

Ukrajnában ugyanis csak pénzért, rengeteg pénzért lehet ma hozzájutni az oltáshoz.

Gulyás Gergely miniszter mai sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzet által feltett kérdésre is válaszolt, amely Vadai kérdését uszításnak minősítette. Gulyás válaszában azzal nyugtatta meg a közvéleményt, hogy Magyarországon csak az jogosult oltásra, akinek mint járulékfizetőnek, nyugdíjasnak vagy diáknak TAJ-száma van. Szerinte kettős állampolgárság alapján nem oltanak határon túliakat. Hogy mi történt ténylegesen, arról nem beszélt.

Vadai kérdése mindenesetre jogos. Az ügy alapot ad arra, hogy megismételjem az álláspontomat egy alapvető kérdésben.

Ami az oltást illeti, szeretném leszögezni azt, amit Vadai Ágnes – hangsúlyozom – nem mondott sem az írásbeli kérdésben, sem az Egyenes Beszédben, én viszont mondom:

szerintem a nem Magyarországon élők koronavírussal szembeni oltása nem a magyar állam dolga, hanem azé az országé, ahol életvitelszerűen élnek.

Erre van egy egyszerű érv: az Európai Unió a népességszám arányában osztja szét a gyártók által szállított vakcinát a tagországok között, aminek az a logikája, hogy egy-egy államnak a népszámláláskor ott megszámolt, a területén bejelentett személyek egészségéről kell gondoskodnia.

Ez az elv pedig nemcsak az EU tagállamai között érvényes.

A védőoltás közegészségügyi feladat, amelyet minden állam adóbefizetésekből finanszíroz, és az oltások elosztásakor méltányos figyelembe venni, hogy ki melyik államban fizet (vagy korábban, aktív korában fizetett) adót.

Oltani egy-egy országban tehát nem az állampolgárokat, hanem az országlakosokat (inhabitants, Einwohner, жители) helyes. Gulyás Gergely miniszter is hasonló álláspontot képviselt a sajtótájékoztatón.

Ez az ügy újra megmutatja, hogy mennyire abszurd a 2010-ben módosított magyar állampolgársági törvény, amely kérelmükre letelepedés nélkül is magyar állampolgárságot ad a külföldön élő magyar nemzetiségű, magyar felmenőkkel rendelkező személyeknek, és amelyet immár a hat ellenzéki párt szövetsége is deklaráltan vállal. (A DK a választójogot illetően tartja fenn különvéleményét, magát az állampolgárságot illetően már feladta azt az elutasító álláspontot, amelyet a 2010-es szavazásnál Gyurcsány Ferenc és Molnár Csaba a szavazatával kifejezett.)

Érdekes ebből a szempontból, hogy amikor Orbán Viktor a kínai vakcina mellett érvelt, rendszeresen hivatkozott arra, hogy azzal már nagy számban oltottak be vajdasági magyarokat. Nem merült fel sem benne, sem hallgatóságában, hogy az ő oltásuk nem a szerb, hanem a magyar állam dolga lenne.

Megismétlem az álláspontomat.A magyar államnak minden olyan támogatást meg kell adnia a szomszéd országokban kisebbségi sorban élő magyaroknak, közösségeiknek és intézményeiknek, amelyek azt szolgálják, hogy anyanyelvükön fejezhessék ki magukat a nyilvánosságban, anyanyelvi kultúrájukat ápolhassák, anyanyelvi oktatásban részesülhessenek az óvodától az egyetemig, kisebbségi intézményeiket működtethessék, és kapcsolatot tarthassanak Magyarországgal. Ilyen ügyekben 1990 óta minden magyar kormány támogatta a kisebbségi magyarság intézményeit.

Ugyanakkor nem feladata a magyar államnak, hogy a szomszéd országokban élő kisebbségi magyarok gazdasági tevékenységét, vállalakozásit, lakásépítkezését, jóléti ellátását, egészségügyi ellátását finanszírozzák, hiszen e tevékenységek működtetése a nyelvi, nemzetiségi hovatartozástól függetlenül történik.

Nem várható el a Magyarországon élőktől, dolgozóktól, hogy adóbefizetéseikkel az állam ilyen tevékenységét finanszírozzák.

Ezt a különbségtételt ma nemcsak az Orbán-kormány és intézményei nem teszik meg, hanem az ellenzéki pártok és a független véleményformálók sem.

Örökzöld

Témát keresve egy örökzöld dallamot dúdoltam. Greenfield, anno 1960. „Zöld volt a mező, színes a rét…”, hogy ez most honnan jött? Ok. Keresek valami örökzöld témát és arról írok. Nem kell sokat keresgélnem, nekünk magyaroknak mi más örök témánk lehet mint Trianon… „ház ült a völgyben és kék volt fent az ég”. 

Addig érlelgettem magamban a dolgot, mígnem itt ülök a gép előtt, nyakamon az este és sehol a „néhány épkézláb mondat”. Ha már így jártam magammal, legalább azokat a félretett mondatokat megmutatnám, amiken elgondolkodtam. Hátha lesz belőle valami.

Íme:

„Tudom, hogy Ön egy magyar hazafi — írta Freud 1918 őszén Ferenczinek —, és ezzel kapcsolatban fájdalmas tapasztalatokra számíthat. Úgy tűnik, a magyarok azzal a gondolattal hitegetik magukat, hogy ők egyedül elkerülhetik az országuk megkisebbítését, mert a külső világ különösképpen szereti vagy tiszteli őket: egyszóval, hogy ők »kivételek«. […] Biztosan el kell jönnie a kiábrándulásnak és rossz idők jönnek majd vele. Mindazok a hiányosságok, amelyeket a magyarok mint politikusok mutatnak, önmagukon fognak visszaütni. Még jó időben vissza a haza iránti libidóval és azt a pszichoanalízisnek szentelni, különben visszavonhatatlanul nyomorultul fogja érezni magát[…] Nem tudja, hogy a lovagi kornak vége van Don Quijotéval együtt?!”

„Hazánkkal szemben a béketárgyalások valójában csak színpadi kellékként, kötelező körként szerepeltek a programban, az antant vezetői már a háború során megegyeztek a részletekről, és ezektől nem is tértek el” és „… Magyarország hiába volt egy nagyhatalom „egyik fele”, önállóan nem képviseltette magát a külpolitikában, vagyis a tisztán magyar érdekek soha, sehol nem kaptak szót.”

„Gróf Apponyi Albert úgy fogalmazott: a trianoni békediktátum aláírása az öngyilkosságot, elutasítása a halált jelentené hazánk számára.”

„Szinte soha nem Trianon okairól és mibenlétéről, csak Trianon következményeiről szól minden.”

Így estére egy mondat jutott e gyászos napról eszembe.

Tessék mondani volt már olyan békeszerződés amelyik a vesztés fél teljes megelégedésére köttetett?

p.s.: „Hiába szó, a válasz néma csend,
Megnémult a világ, csak szívem hangja cseng.”

A Fidesz rendet rak Európában

Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt találta mondani, hogy mostanáig adtak időt a Néppártnak, de a frakciójuk nem élt a Fidesz biztosította lehetőséggel ezért ők – mármint a Bölcsek Köve és az Igazság letéteményesei – kidobták az EPP frakciót úgy, hogy a lábuk nem érte a földet és ugyanígy járhat a teljes EPP, ha nem embereli meg magát.

Szerintem most válságtanácskozásra gyűl össze az éji vad(nyugat-európa) mit is kezdjen ezután, hogy miközben egy Deutsch nevű szócső kijelentette, hogy nem oda Buda, mert a frakció kirúgása előtt biztosította a CDU-CSU pártszövetségét, hogy nekik azért még van esélyük, természetesen ehhez biztosítani kell az Unió pénzét mégpedig az általa meghatározott feltételek szerint.

Itthoni más a helyzet nálunk a válságtanácskozás feltehetően 2022-ben lesz megtartva, addig Magyarország egyre szégyenteljesebb miniszterelnökének gondolkodni kellene azon miért van, hogy

Csehország, Szlovákia és Ausztria soron kívül száz-százezer adag Pfizer-BioNTech vakcinát kap az Európai Unió többi tagállamától?

Mi főzhetünk a jó áron megvásárolt, Sinopharm vakcinából – ami valószínűleg hatékony csak éppen bizonytalansággal övezett –  amiről nem csak azt nem tudni elbír e a különböző mutáns vírusvariációkkal, de azt sem, hogy miért nem oltanak 60 éven felülieket még Kínában sem vele, nálunk viszont kizárólagt ők kapják!

Ha mindez nem elég a legutóbbi vizsgálatok során kiderült az AstraZeneca alkalmas az idősebb korosztályok beoltására, sőt egészen bizonyos, hogy a nálunk is tomboló brit variánssal szemben feltétlenül védelmet biztosít, ezekkel miért csak a hatvan év alattiakat oltják?

Ha mindezt sikerült átgondolni, talán még

nem késő bejelentkezni a sokkal hatékonyabb Moderna kvótánkra, igaz az jóval olcsóbb és arrafelé senkit nem lehet korrumpálni, de néha el lehetne engedni egy-egy ilyen üzletet mint a Sinopharm, néha meg kellene elégedni olyannal, ahol nem csöppen-csurran egyéb bankszámlákra némi alkotmányos költség. 

És ha mindez összeállt, ha mint népének nagy vezére, cselekvő agya ez egyszer felül emelkedne kicsinyes hiúságán és legalább önmagának ismerné el, hogy minden lépése Magyarország ellen elkövetett bűntett, és ne tévesztené össze a hatalom megtartásának technikáját – amit valóban magas fokon művel -, azzal amivel ország népe megbízta!
Aki állandóan csatákban edződött attól joggal elvárható, hogy hazugságok helyett méltósággal  viselje el vereségét.

Megsúgom, Orbán Gulyás Gergely szerint kirúgta az EPP-t, Magyarországot nem fogja tudni!

Mi a baj a Momentum előválasztási kampányával?

Azt olvasom a hvg-ben, hogy a többi pártnak nem tetszik a Momentum előválasztási kampánya. Nem tetszik nekik, hogy a Momentum előreszaladt a jelölt-jelöltek bejelentésével – kiváltképp azzal, hogy Hadházy Ákost indítják Zuglóban, ahol a jelenlegi képviselő Tóth Csaba ellenfele lesz –, és Fekete–Győr András miniszterelnök-jelölti programot is hirdetett. Szerintem pedig a Momentum pont azt csinálja, amit egy előválasztáson csinálni kell.

Az előválasztás kezdeményezői sokat hivatkoznak a nemzetközi példákra. Egyéni választókerületi képviselőjelölteknél én nem tudok Európában előválasztásról, több aspiráns közül a helyi pártszervezetek tagjai szoktak választani. Az amerikai elnökjelöltek kiválasztása az előválasztás klasszikus példája. Emellett én a német szociáldemokraták esetében emlékszem a kancellárjelölt pártszavazással történő kiválasztására 1994-ben, az olasz baloldal 2005-ben a miniszterelnök-jelöltjét, a francia jobboldal 2016-ben az elnökjelöltjét választották ki így egy-egy alkalommal.

A klasszikus amerikai gyakorlatban az elnökjelölt kiválasztása éles párton belüli küzdelmet jelent, vastagon politikai tartalommal: a két nagy párt különböző szárnyai szállnak szembe egymással.

A demokratáknál Hillary Clintonnak és Joe Bidennak is a végén Bernie Sanderssel, a balszárny képviselőjével kellett kemény harcot vívnia. Igaz, a német szociáldemokratáknál a kancellárjelölti előválasztás egyetlen példájának nem volt politikai tartalma, és a francia jobboldalnál is sokkal kevésbé, mint ami az amerikai hagyomány. (Az olasz esetben különböző baloldali pártok, irányok jelöltjei versenyeztek.)

Az tehát, hogy a Momentum Fekete-Győr András programhirdetésével politikai programok versenyévé teszi a miniszterelnök-jelölti előválasztást, és feltehetően a Momentum Fekete-Győr által meghirdetett programját fogják képviselni jelölt-jelöltjeik az egyéni választókerületi előválasztáson, semmi mást nem jelent, mint hogy a momentumosok komolyan veszik az előválasztást.

Arra törekszenek, hogy az általuk helyesnek tartott politikának minél nagyobb súlya legyen a Fidesszel szemben álló oldalon, legyen az akár egy majdani kormánykoalíció, akár a következő ciklus parlamenti ellenzéke.

Más kérdés, hogy egyetért-e az ember a Fekete-Győr által meghirdetett programelemekkel. Van köztük, mégpedig nagyon fontos, amivel a magam részéről lelkesen egyetértek, mint például múlt vasárnapi programbeszédének kiinduló állítása, melyre a végén is visszatért: hogy

az új Magyarország nyugati ország legyen, nyugati piacgazdasággal, nyugati szabadságokkal, nyugatias oktatással, nyugatias egészségüggyel.

Hogyne értenék velük egyet – miközben az LMP ma első számú, leginkább komolyan vehető politikusa, Ungár Péter határozottan elutasítja ezt. Ebből az alapállásból szinte magától értetődően következik, hogy a Momentum kiáll az euró bevezetése mellett (azért csak „szinte”, mert a szintén nyugatias Csehországban ma konszenzus van az euró elutasításában), és természetesen ezt is üdvözlöm. Ungár ezt is vitatja, mint az LMP-sek általában, míg a Jobbik, amennyire ez megítélhető, megosztott ebben.

Hasonlóképpen következik ebből az alapállásból

az Európai Ügyészséghez való csatlakozás képviselete, amiben viszont tudtommal az egész ellenzék egyetért.

Nagyon egyetértek még egy kulcsfontosságú állításával: azzal, amit a családfelfogásról mondott – ez is a mai nyugati világ nyitott, toleráns családfelfogása, a melegek házasságkötésének és közös gyermeknevelésének elfogadása. Ezt még nem támadta meg senki az ellenzékből, de kíváncsi lennék, mit gondolnak erről a Jobbikban.

Elhangzottak ugyanakkor olyan ötletek is Fekete-Győr miniszterelnöki programhirdetésében, amelyeket nemhogy támogatni nem tudok, de még komolyan venni se nagyon.

Ilyen a négynapos munkahét ötlete:

ki hihet abban, hogy 2030-ra ennyire csökkentett heti munkaidővel fognak annyit keresni az emberek Magyarországon, hogy abból tisztességesen meg lehessen élni?

Csak Matolcsy mondogat olyanokat, hogy ilyen távon utolérjük Ausztriát, márpedig ott sincs négynapos munkahét. Felosztó-kirovó nyugdíjrendszerben nincs is egyéni nyugdíjszámla, de ha lenne is, hogyan lehetne az azon felhalmozott pénzből valamikor 35 éves életkor és a nyugdíjkorhatár között levenni akkora összeget, hogy abból hónapokra felhagyhasson az ember a kereső tevékenységével? A nyugdíjkassza tíz, húsz vagy harminc év múlva sem tesz majd lehetővé akkora öregségi nyugdíjakat, hogy abból idő előtt el lehessen venni jelentős összeget egy „alkotószabadság” vagy egy világkörüli utazás finanszírozására.

A „Magyarország-részvény” ötlete nem megvalósíthatatlan, csak értelmetlen:

állami vállalatokat csak olyan szektorokban értelmes dolog fenntartania a Fidesz utáni Magyarországnak, ahol nem a profit és ezáltal osztalék biztosítása a tevékenység célja.

Egy normális részvénytársaság kerülhet olyan helyzetbe, hogy egyáltalán nem fizet osztalékot, és nem lenne kívánatos, hogy egy állami vállalat vezetésére olyan nyomás nehezedjék a „részvényesek” milliói részéről, hogy mindenképpen fizessen osztalékot, mégpedig minél többet.

Az egészségüggyel kapcsolatban a brit és osztrák példa követését javasolta, ami pedig egyszerre nem megy: Nagy-Britanniában állami egészségügy van, amelynek teljesítményével többnyire elégedetlenek a britek, Ausztriában viszont biztosítási alapú egészségügy, még ha nem is annyira versenyelvű, mint a német vagy a holland.

Szóval, vannak komoly bajaim is a Momentum előválasztási programjával, de az mindenképpen örvendetes, hogy politikai tartalmat ad az előválasztásnak, politikai karaktert ad a miniszterelnökjelölt-jelölt mellett választókerületi jelölt-jelöltjeik fellépésének is.

Ne gondolja senki, hogy csak a Momentum lép fel így. A Momentum teszi ezt másoknál nyíltabbá, ami azért is van így, mert a Momentum nincs jelen az Országgyűlésben, és nem tudja saját nézeteit parlamenti megszólalásokban, törvényjavaslatokban, interpellációkban stb. terjeszteni, mint az előválasztás többi részvevője.

Aki figyeli a parlamenti ellenzéki pártok effajta fellépéseit, az pontosan tudja, hogy azok is folyamatosan a maguk programjavaslatait adják elő. Az MSZP például azt, hogy a nyugdíjemelés a következő ciklusban végig egységes összegű legyen, a Párbeszéd számon kéri – nemcsak a Fidesztől, de ellenzéki versenytársaitól is – az alapjövedelmet, az LMP pedig mind a határon túli pártpolitika kérdésében, mind az euró bevezetésével illetve általában az uniós politikával kapcsolatban a Fidesszel megegyező módon támadja a DK-t és a Momentumot.

Íme, kiderül, hogy

a hat ellenzéki párt álláspontja nemcsak másodlagos részkérdésekben, de alapvető kérdésekben is lehet eltérő. Miért is ne szólhatna erről az előválasztás?

És ahhoz mit szóljunk, hogy a Momentum Hadházy Ákost állítja jelölt-jelöltnek Zuglóban, ahol ma az MSZP-s Tóth Csaba a képviselő? Hónapokig tartott, amíg a hat párt meg tudott egyezni abban, hogy minden egyéni választókerületben tartsanak előválasztást. Leginkább a Momentum akarta ezt, legkevésbé az MSZP, amely szerette volna, hogy a jelenlegi képviselőknek ne kelljen versenyezniük az újraindulásért. Végül mindenki elfogadta, hogy kelljen.

A DK például a jelenlegi képviselők közül Burány Sándorral, Csárdi Antallal, Hiller Istvánnal, Hiszékeny Dezsővel, Kálló Gergellyel, Kunhalmi Ágnessel, Mellár Tamással, Molnár Gyulával és Szabó Szabolccsal szemben is állít jelölt-jelöltet az előválasztáson.

Csak Óbudán Szabó Tímeával szemben, Zuglóban Tóth Csabával szemben és Szegeden Szabó Sándorral szemben nem indít senkit a dolgok mai állása szerint. Még ismert országos politikust is elindít pozícióban levő képviselővel szemben: Arató Gergely hívja ki az előválasztáson Burány Sándort. Akkor miért ne indíthatná el a Momentum Tóth Csabával szemben Hadházy Ákost?

Tudom én persze, hogy mi a különbség. Hadházy indulásának Tóth Csabával szemben markáns politikai tartalma van: az MSZP-s képviselőt kapcsolatba hozzák – hadd fogalmazzak óvatosan – tisztázatlan folyamatokkal a zuglói politikában, Hadházy pedig a közélet tisztaságáért folytatott harc ellenzéki „védőszentje”, ahogy Fekete-Győr a jelölt-jelölés bejelentésekor fogalmazott.

Ez is velejár azzal, hogy a Momentum – ugyanolyan nyíltan, mint az LMP – markáns politikai tartalmat ad az előválasztásnak. Jól teszi. (Az LMP is.) Szerintem a Momentum előválasztási kampányával nincs semmi baj. Legfeljebb azzal van néhány ponton baj, legalábbis szerintem, amit mond. De ez is rendjén van.

Csak kérdezem…

Morgolódom és kérdezek. De ez ne tévesszen meg senkit! Nem várok választ kérdéseimre. Megszoktam már, hogy a kormány kérdéseivel is képes hazudni, válaszaitól sem lehet egy szemernyi igazságot várni. Javaslom mindenki gondoljon amit akar. Én is.

Tud nekem válaszolni valaki arra, hogy

a Moderna korszerűbb, hatékonyabb, olcsóbb vakcinája miért nem kellett nekünk?

Arra sem ártana érdemi válasz

miért vettünk a korszerűtlen, EU-ban bevizsgálatlan, kevésbé hatékony és jóval drágább kínai vakcinából hatalmas mennyiséget?

van tovább:

Miért erőlteti a kormány a hatvan év fölötti, akár krónikus betegségben szenvedőkre azt az oltóanyagot amit maguk a kínaiak sem adnak be a 59 éven felüli korosztálynak?

Miért kényszerítik a polgárokra – kihasználva a laikusok vírusfertőzéstől való félelmét -, hogy akár fenyegetéssel, de elfogadják a kínai vakcinát,  mondván vagy elfogadják azt, vagy mehetnek a sor végére!!!???

Most, hogy kiderült a kormány nem hívta le a rendelkezésünkre álló uniós kvóta felét

nem marad más épkézláb magyarázat erre, mint az, hogy Orbán és Szijjártó „portyázó” beszerzői a Modernával nem, míg a kínaiakkal tudtak „okosban” is megállapodást kötni.

Hja, kérem fel kell tölteni az offshore számlákat, mert ki tudja mi lesz 2022-ben?

Megvan az új rezsicsökkentés, az új migránsügy

Emlékszünk, hogy milyen szerepe volt a Fidesz második kétharmados győzelmében az álságos „rezsicsökkentésnak” 2014-ben, és még inkább arra, hogy milyen szerepe volt a harmadik kétharmados győzelemben a „migránsok”, a menekültek elleni gyalázatos uszításnak. Sokszor mondják az elmúlt hónapokban, hogy ezek mára kimerültek, a „rezsicsökkentésben” ma már aligha hisz valaki, menekülteket pedig már évek óta nem látnak a magyar választók, és hozzáteszik: nincs a Fidesznek újabb hasonló választási csodafegyvere.

Ha valaki követte a hétfői parlamenti ülést, akkor – ha korábban nem is vette volna észre – be kell látnia, hogy megvan az új csodafegyver. Tudnunk kell: a kormányzó Fidesz mindkét korábbi esetben olyasmit tett, mert tehetett választási csodafegyverré, amit nemcsak mondott, hanem csinált is. Csinálta, mint kormány. A rezsicsökkentésről törvényt alkottak és végre is hajtották, és minden hónapban a számlákon azóta is kötelező feltüntetni, hogy mennyit takarított meg a kedves fogyasztó a kormány rezsicsökkentésének köszönhetően. E törvények révén harcot folytattak a szolgáltató multicégekkel, úgymond „megvédték” tőlük „a magyar embereket”. A menekültekkel szemben törvényeket alkottak, kerítést húztak fel, a „jogi határzárral” lényegében hatályon kívül helyezték a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményeket, és azóta is tart a kormány illetve a Fidesz médiájában a menekülteket lejárató durva propaganda. A menekültellenes törvényekkel szembefordultak az EU normáival, hetedik éve blokkolják az EU közös menekültpolitikájának kialakítását, ebben is „megvédve” „a brüsszeli bürokratákkal” szemben „a magyar embereket”.

Hetek óta látható, de

a hétfői parlamenti ülésen vált a korábbinál egyértelműbbé, hogy az új választási „csodafegyver” az oltás.

Ahogy a Charlie-Hebdo merénylet után Orbán azonnal felismerte, hogy hogyan tud a bevándorlás veszélyéből politikai csodafegyvert kovácsolni, most az EU vakcinabeszerzési nehézségeit látva ismerte fel, hogy hogyan lehet ebből is választási csodafegyver.

Az EU-val szembeni „szabadságharc”, a keleti önkényuralmakkal való politikai együttműködés mint külpolitikai alapirány logikus következménye az orosz és kínai vakcinák beszerzésére irányuló, hónapok óta tartó törekvés. Akkor is próbálkoztak ezzel, amikor még nem voltak gondok az EU-s vakcinabeszerzéssel. Amióta ez januárban bekövetkezett, készen áll az új csodafegyver.

Hétfőn a parlamentben kikotyogták: arra készülnek, hogy az orosz és különösen a kínai vakcinákkal hónapokkal korábban fogják beoltani az oltást elfogadó magyarokat, és elérni az átoltottság olyan szintjét, amely mellett meg lehet szüntetni a korlátozásokat.

Újra teleplakátolhatják az országot: „LEGYŐZTÜK A VÍRUST”. Ezúttal nem az energetikai multiktól, nem a migránsoktól, hanem a vírustól „védték meg” a „magyar embereket”.

Ki védte meg? Természetesen az Orbán-kormány, a Fidesz, szemben az ellenzékkel, amelyikre a védekezésben „nem lehet számítani”, amely ellenzi az orosz és kínai vakcina alkalmazását.

Ne legyen félreértés: igaza volt 2013-ban az egyetlen bátor ellenzéki politikusnak, Gyurcsánynak, aki azzal a mondattal leplezte le a „rezsicsökkentés” hamisságát, hogy

„legyen olcsóbb a madártej, de legalább a habja”.

Egyedül maradt ezzel az ellenzékben, a többi ellenzéki párt meghátrált, és próbált rálicitálni a Fidesz rezsicsökkentési ígéreteire.

Igaza volt Gyurcsánynak 2015-ben is, amikor azt mondta, hogy Magyarországnak képesnek kell lennie az EU által előírt számú menedékkérő kérelmének elbírálására, és hogy a menekültproblémára csak közös európai megoldás lehetséges. Az ellenzéki pártok többsége a menekültkérdésben nyomban behódolt a Fidesz előtt, a 2018-as választást megelőzően pedig már mindenki a kerítés fenntartása mellett foglalt állást.

Most is igazuk van azoknak az ellenzéki pártoknak, amelyek azt hirdetik, hogy csak az EU gyógyszerügynöksége által jóváhagyott vakcinával helyes Magyarországon oltani. Ugyanúgy, ahogy Gyurcsánynak 2013-ban és 2015-ben is igaza volt Orbánnal szemben. Nem javasolnám, hogy az ellenzéki pártok változtassanak az álláspontjukon a vakcinaügyben. Azt azonban látnunk kell, hogy ebből lehet most Orbán újabb választási csodafegyvere, amely a saját táborának megerősítésére biztosan elegendő lesz, de talán még a bővítésére is.

Aki nem éli túl

Jó ideje foglalkoztatnak a halálozási számok, adatok. Alapkérdés, kiindulópont: mi van a fertőzésben elhunytakkal? Külön temetik, vagy a halál beálltával megszűnik a fertőzés, a vírus is, és az egészségügy ezen területén  dolgozók levehetik a védőruhát? Vagy tán fel sem kell venniük. Mi a gyakorlat, és mik az előírások?

A hírekben, meg a statisztikákban szereplő elhaltak a kórházakban, elkülönítve, intenzív osztályon családtagjaikktól elzártan, lélegeztető készülékre kapcsolva fejezik be életüket. Elszállításukig ugyanabban a halottasházban tartják őket, a többi halottal együtt, vagy külön tárolják? Mik a temetési módok, lehetőségek? Vagy eleve – higiéniai okokból – egyedül a hamvasztás jöhet szóba?

Ezekről sehol sem írnak, nem olvashatok (külföldön sem). Egyedül a temetésen résztvevők száma van korlátozva.

Ami feltűnő, sehol sem látható, tapasztalható, érzékelhető a napi halálozások számának “ugrásszerű megemelkedése”! A napi közel (plusz) 100 halálesetről az újságok gyászjelentéseinél kellene érzékelni a hirtelen és jelentős változást, de látványosan ott sem tapasztalható, hogy megszaporodtak volna! Naponta külön gyászjelentési rovatokat kellene látni, olvasni, ami egyszerűen nincs. Ez felettébb furcsa. Ennyire közömbös lenne a társadalom a járvány halottaival szemben? Vagy a hozzátartozók szégyenlik a nagy nyilvánosság előtt közölni szeretteik halálát, annak pontos okát?

Másnak ez eddig nem tűnt fel? Különös tekintettel a médiára.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK