Vélemény Archives Page 42 of 106 › Független Hírügynökség

Pazar ötlet, „kis” hibával

Bauer Tamás

-

2021-05-07

Politikailag eseménytelennek ígérkezett az idei május elseje, azután mégsem lett az. Másutt persze nem, Bécsben online tartották meg a szociáldemokraták hagyományos rendezvényüket, Berlinben a szélsőbal tartott balhés utcai megmozdulást.

Nálunk azonban úgy tűnt, a politikai szervezetek fejet hajtanak az Orbán-kormány nyilvánvalóan alkotmányellenes veszélyhelyzeti szabályozása előtt, amely szombatra, tehát elsejére már megengedte a meccseket nézőkkel a tribünön, megengedte a színházi előadásokat zárt térben, megnyitotta az éttermek belső helyiségeit is, mindezt persze a komolytalan „védettségi igazolvánnyal” rendelkezőknek, sőt még az idősotthonok látogatási tilalmát is feloldotta számukra, csak éppen a politikai rendezvényeket nem engedi még az utcán, szabad téren sem.

Ugye világos, hogy ez alkotmányellenes, hiszen aránytalanul korlátozza egy alapvető politikai jog gyakorlását?

Pazar ötlettel mutatta meg a Momentum, hogy mennyire abszurd ez: összecsukható asztalokat és székeket hozott a Kossuth-térre, és vendéglátó terasznak rendezte be a „nemzet főterét”, elvégre teraszozni szabad, ha tüntetni nem is. Hála nekik, nem maradt politikailag eseménytelen május elseje. A teraszozást a maguk elé tartott táblákkal tették nyilvánvalóan politikai tüntetéssé. Már-már sajnáltam, hogy nem voltam ott velük.

Azután még sem sajnáltam. Elolvastam a képes beszámolókon a táblák feliratát, és azt nem szerettem, nagyon nem. A táblák felirata ugyanis ez volt:

„A közvagyon ellopása hazaárulás.” Ez pedig elhibázott, hamis állítás.

A rendszerváltás utáni magyar politikába emlékezetem szerint elsőként Torgyán József hozta be a politikai ellenfelekkel szemben a hazaárulás vádját, az a Torgyán, aki belül maga is megmosolyogta minden demagóg politikai állítását.

Őt követően azonban az Országgyűlés plenáris ülésén Orbán Viktor és Kövér László száján szaladt ki újra a hazaárulás vádja velünk, ellenzékiekkel szemben, az első Orbán-kormány idején, amikor Kövér éppen a titkosszolgálatokat felügyelő miniszter volt. (Ott ültem, hallottam.) Ők pedig halálosan komolyan gondolták, amit mondtak.

Pedig tudhatták: a politikai ellenfelekkel szemben megfogalmazott hazaárulás-vád a magyar történelemben gyalázatos politikai gyilkosságokba torkollott, legutóbb 1958-ban.

Orbánt és társait sok mindennel vádolhatjuk. Nem kétséges, hogy „lopnak”, politikai hatalmukat maguk és klienseik meggazdagodására használják fel, ami minden bizonnyal kimerít büntetőjogi tényállásokat. Az, amit a koronavírus-járvány során tettek, és főleg, amit nem tettek, valószínűleg leírható a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés büntetőjogi kategóriájával.

Az, ahogy jövedelempolitikájukkal – Európában egyedülálló módon – nem mérséklik, hanem fokozzák a társadalmi különbségeket, súlyosan elítélendő.

Súlyos károkat okoznak az országnak azzal, ahogy lényegében hátat fordítanak a demokratikus Nyugatnak, és keleti önkényuralmak szövetségesévé teszik a magyar államot.

Hihetetlen felelőtlenség, ahogy a paksi, belgrád–budapesti és a Fudan-projekttel unokáink és az ő unokáik majdani jövedelmét terhelik meg adóssággal, soha meg nem térülő beruházásokra felveendő hitelekkel.

Hatalomgyakorlásuk romlottsága az egész társadalom erkölcsi tartását mérgezi évtizedekre.

Amikor Gyurcsány Ferenc sok évvel ezelőtt azzal a mondattal kezdte egyik beszédét, hogy

Magyarországnak gazember kormánya van, igen találóan fogalmazott.

A gazemberségnek azonban nem szinonimája a hazaárulás. A hazaárulás azt jelenti, hogy valaki tudatosan idegen hatalom érdekében, saját országának ártva okoz kárt. Ezzel pedig Orbánék akkor sem vádolhatók, ha külpolitikájuk és gazdaságpolitikájuk orosz és kínai kapcsolatokra és üzletekre is épül.

Horthy és miniszterelnökei alighanem azt gondolták, hogy amit ők magyar nemzeti érdeknek tekintettek – mindenekelőtt a területi revízió –, a német szövetségben és a szovjetellenes háború révén biztosítható.

Szörnyű volt, amit tettek, de nem volt hazaárulás.

Rákosiék a Szovjetunió csatlósaként gyakorolták hatalmukat az országban, de meggyőződésük volt, hogy amit ők magyar nemzeti érdeknek tekintettek – a „szocializmus felépítése” és az ország ily módon történő gazdasági felemelése –, a Szovjetunióval kötött gazdasági, politikai és katonai szövetségben érhető el. Szörnyű világot építettek ki Magyarországon, de amit tettek, nem volt hazaárulás.

Ahogy persze a Horthy-rendszerrel szembeszegülő kommunisták sem, és a Rákosi-rendszerrel szembeszegülő „reakciósok” sem voltak hazaárulók.

Ugyanígy, bármennyire káros, erkölcstelen és sok tekintetben embertelen is az a hatalomgyakorlás, amit Orbánék megvalósítanak, s amelyet nem véletlenül állítok párhuzamba az előbbi történelmi példákkal, ők sem hazaárulók.

Valamikor régen, az első Orbán-kormány idején még beszélőviszonyban voltam fideszes politikusokkal, és egyikük elmagyarázta nekem, hogy az ország jövőjét az szolgálja, ha minél kevesebbet költ az állam idősekre, rokkantakra, akik nem produktívak.

Orbán egyik akkori tanácsadója mondta el egy interjúban, hogy Orbánék szerint sajnos két-hárommillió embert bizony ott kell hagyni az út szélén.

Ez jelenik meg az Orbán-kormányok közismert jövedelempolitikájában, például abban, hogy a gyermekvállalást és a lakáshoz jutást minél inkább csak a gazdaságilag aktívaknak adják. Jó tudni, hogy ennek szélsőséges történelmi előzménye az, ahogy a nácik legyilkolták a fogyatékosokat, akik csak terhet jelentenek a német népnek, és akiknek ezért szerintük nincs joguk az élethez.

Ennek szelíd változata az orbáni jövedelempolitika. Orbánlék szerint a magyarság felemelkedését nem a nyugati szövetség, hanem a „Berlin, Moszkva és Sztambul között elhelyezkedő” ország minden irányban egyformán elkötelezett, illetve egyformán független külpolitikája szolgálja, amely

nem tesz különbséget demokratikus és önkényuralmi hatalmak között.

Rettenetes felfogás ez minden tekintetben, harcolnunk kell ellene, de hazaárulásként támadni félreértés.

Amikor sokan az ellenzékben hazaárulással vádolják őket, maguk is hozzájárulnak a magyar közélet zülléséhez,

és ugyanakkor megtakarítják maguknak azt a szellemi erőfeszítést, amit az Orbán-rendszer és az orbáni politika megértése és megfelelő fogalmakkal való leírása jelentene. Márpedig ez az erőfeszítés nem megtakarítható, ha szeretnénk valamikor legyőzni ezt a rendszert.

Hatásköri listán

Bauer Tamás

-

2021-05-03

0

Igaza van kiváló kollégámnak, Csaba Lászlónak, amikor azt üdvözli Orbán Viktor péntek reggeli rádió ”interjújában”, hogy őszintén beszélt.

Merthogy a következőket mondta az egyetemek kiszervezéséről:

„… a baloldal egy internacionalista képződmény Magyarországon. Az egyetemek meg nemzeti intézmények, tehát a nemzeti szuverenitás, a nemzeti önismeret, a nemzeti műveltség, a nemzeti kultúra letéteményesei az egyetemek. És mi nem is akarjuk, hogy ezek valami globalista, nemzeti karakterüket elvesztő intézményeké váljanak. Persze nekik be kell illeszkedniük a nemzetközi térbe, ott kell versenyezni, de nekik magyar intézményként kell majd versenyezniük. És értelemszerűen, amikor majd ezeket az alapítványokat felállítjuk, és felkérjük a kurátorokat, akkor

olyan embereket fogunk majd oda fölkérni – ez Palkovics miniszter úrnak a tisztje –, akik rendelkeznek ezzel a nemzeti szemlélettel.

És ezért én nem tudok jó szívvel javasolni senkit sem ilyen kuratóriumba, aki egyébként egy internacionalista, globalista szemléletű ember. Mert akkor az egyetemeket is ebbe az irányba vinnék el. Tehát

nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is egy kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.”

Nem egyszerűen azt ismerte el Orbán ebben a nyilatkozatban, hogy az egyetemi „modellváltás” nem a felsőoktatás jobb teljesítményét, rugalmasabb működését célozza, noha persze az ilyen mellébeszélést is elismételte. Más a cél. Orbán a közhiedelemmel ellentétben nemcsak rövid távon, a következő választás megnyerésében gondolkodik. Nem, neki mindig

a hosszútávú cél lebeg a szeme előtt, az, hogy Magyarországot tartósan az új keresztény-nemzeti kurzus országává tegye.

A közoktatásban, illetve az ő törvényének szóhasználata szerint köznevelésben már régóta az ifjúság keresztény-nemzeti szellemű nevelése a cél, erre irányul a nemzeti alaptanterv, a tankönyvmonopólium, az iskolák kormány alá vonása és KLIKK-esítése. A felsőoktatás eddigi átalakítása is már hasonló célokat szolgált a kancellárokkal, a rektorok kiválasztásának kormányhoz vonásában (ahogy még Balog miniszter döntött az egyetem szenátusával szemben például olyan rektor kinevezéséről Debrecenben, aki azután kész volt díszdoktorrá avatni Vlagyimir Putyint).

Most azonban az egyetemi „modellváltással” továbbmegy, és érvényesíti azt a 2011-ben, az alaptörvény alkotása közben egy osztrák lapnak elmondott szándékát, hogy „megkötöm a következő tíz kormány kezét”.

Amikor ő van kormányon, állítja pályára az egyetemeket, olyan személyek kezébe adva azokat, akik a „nemzeti gondolatot” (ez a Horthy-korból vett szóhasználat önmagában is árulkodó!) érvényesítik ott.

De általánosabb tanulsága is van annak, amit az egyetemek kapcsán elmondott. Noha formálisan Palkovics miniszter választja ki a kuratóriumok tagjait, valójában ő „javasol”, vagyis személyesen ő mondja meg, hogy kit kérjen fel Palkovics. Törheti majd a fejét az „Alkotmánybíróság”, amely maga is Orbán kiválasztottjaiból áll, hogy vajon „alaptörvényszerű-e” a törvényben leírt jogi konstrukció, ez igazából mindegy. Már

azóta, hogy Orbán egy bulgáriai nyaralásából küldött üzenetben közölte a kétharmados többségben levő fideszes képviselőkkel, hogy kit kell köztársasági elnökké választaniuk, tudjuk, hogy bárki is választ, bárki is nevez ki, minden személyi döntést Orbán hoz meg.

A nemzetközi szakirodalomban az oroszból vett szóval nómenklatúrának hívják a pártállamnak azt a működési módját, amit a korábbi magyar pártállamban hatásköri listának neveztek: a személyi döntéseket, bárki is hozza azokat, mindig egy eggyel magasabb szintű pártszerv, országos jelentőségű személyi döntéseknél a Központi Bizottság illetve Politikai Bizottság „javasolja”.

Jelenlegi önkényuralmi rendszerünkben Orbán „javasol”, miként ezt maga is elismerte péntek reggel.

Két dolgot is elmondott rendszeréről. Az egyik tehát az, hogy önkényuralmi rendszerrel állunk szemben, a másik pedig, hogy mi ennek az önkényuralmi rendszernek a politikai irányultsága, ha tetszik lelkülete: a „nemzeti gondolat”, vagyis a Horthy-kor keresztény-nemzeti kurzusának új kiadása. Ebből következik a kor diktatúráival való szövetségkötés, a nyugati demokráciáktól való eltávolodás, a velük való szembefordulás éppúgy, mint országon belül a leválthatatlanság garanciáinak gondos kiépítése. A legfőbb ilyen garancia éppen a hatásköri lista, amelyet Orbán ereje teljes tudatában el is mond.

A többségnek van igaza

Bauer Tamás

-

2021-05-01

0

Az Európai Parlament megszavazta az uniós Covid-védettségi igazolvány tervét, de úgy, hogy a tagállamok csak azoknak kötelesek karantén nélkül lehetővé tenni a beutazást, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával oltottak be.

A magyar EP-képviselők közül a Fidesz és a Momentum nemmel szavazott, az MSZP-s és jobbikos képviselő igennel, a DK-sok tartózkodtak. Az Fidesz és a Momentum képviselői diszkriminációnak tartják, hogy a Szputnyik vagy Sinopharm vakcinával oltott magyarok nem mentesülnek az utazási korlátozás, a karanténkötelezettség alól.

Szerintem ez nem így van.

Minden államnak kötelessége, hogy területét illetve az ott lakókat a járványveszéllyel szemben védje. Tudjuk, hogy aki olyan Európán, Észak-Amerikán és Kelet-Ázsián kívüli országba utazik, ahol bizonyos fertőző betegségeket még nem sikerült felszámolni, az utazás feltétele a védőoltások beszerzése az ilyen betegségekkel szemben, hogy az illető ne fertőződjék meg utazása során, és ne hozza be a járványt Magyarországra.

Az Európai Unió országai e logika szerint korlátozzák a beutazást az olyan országokból, ahol magas a fertőzöttség illetve ahol új mutációk vannak jelen.

A bevezetendő európai igazolvány logikusan azoknak teszi lehetővé a teszt illetve karantén nélküli beutazást, akik részéről nem áll fenn a fertőzés behozatalának kockázata, mivel az Európai Gyógyszerügynökség által elismert vakcinával oltották be őket.

Az Ügynökséget éppen azért működteti az Unió, hogy valamennyi tagállam által elismerten minősítsen gyógyszereket és vakcinákat. Az Ügynökség a vakcinák jóváhagyásakor joggal követeli meg a vakcinák több fázisú vizsgálatának teljes dokumentációját. Eddig ilyen teljes dokumentációt az Ügynökség a Szputnyik gyártójától nem kapott, a Sinopharm gyártója pedig nem is kezdeményezte a vakcinának az Ügynökség általi vizsgálatát. Az Európai Unió tagállamai a saját területükön élők védelmében nem tehetnek mást, minthogy az ilyen vakcinákkal beoltottakat úgy tekintik, mint aki nincs beoltva. Ez ugyanúgy nem diszkrimináció, mint ahogy egy külföldi autóval csak akkor lehet beutazni egy országba, ha a jármű rendelkezik érvényes felelősségbiztosítással, zöldkártyával.

Ettől – mármint az oltások esetében – az államok kétoldalú megállapodásokkal térhetnek el, ilyesmit kezdeményez a magyar külügyminisztérium más országokkal. Mellesleg Merkel kancellár is beszélt arról, hogy Kínával kölcsönösen el kellene ismerni egymás gyógyszerhatósági jóváhagyását. Valószínű, hogy a nyárig ezek a kétoldalú megállapodások előbb a turizmusban különösen érdekelt országokkal, majd másokkal is megszületnek.

Az EU tagállamai a kétoldalú kapcsolatokban sokszor tesznek engedményeket önkényuralmi rendszereknek a jogállami normákhoz képest.

Ez is ilyen engedménynek ígérkezik. Az Uniótól azonban nem várható el, hogy a teszt és karantén nélküli beutazást ne kösse az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott, megfelelően dokumentált vakcinával történő oltáshoz. Ezért volt igaza az európai képviselők többségének, akik elfogadott formájában szavazták meg a határozatot.

Mi, magyarok pedig, ha emiatt rosszul járunk, ezt az Orbán-kormánynak köszönhetjük.

Miért is? Ausztria és Németország is kész lenne Szputnyik vakcinát vásárolni, de ehhez feltételül szabja, hogy megszerezzék az Ügynökség jóváhagyását. A kínai vakcina behozatala más EU-tagállamban fel sem merül.

A magyar kormányban pedig az nem merült fel, hogy megkövetelje az orosz illetve kínai szállítótól, hogy nyújtsa be jóváhagyásra a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökségnek.

Ez az ő felelőssége. Autót sem importálunk anélkül, hogy a jármű megkapja a szükséges jóváhagyást. Hogy miért járt így az Orbán-kormány, az külön kérdés, amivel más alkalommal foglalkozom.

Gyurcsány sommás véleménye a kormányzatról

FüHü

-

2021-04-26

0

Gyurcsány sommás véleménye a kormányzatról

Gané emberek vagytok.

Celebeknek fizettek a terasznyitást ünneplő posztjukért. Pénzt adtok azoknak, akiknek amúgy is van mit a tejbe aprítaniuk, ráadásul azért, hogy kávézók, éttermek teraszain ücsörögjenek.

Miközben milliók nem tudnak egy kólát se meginni a helyi presszóban.

Ünnepeltetitek a kormányt közpénzből Orbán Ráhel irányításával, közben tízszer annyian halnak meg nálunk, mint Ausztriában.

Éljen a keresztény erkölcs, az élet védelmének elsőbbsége.

Végtelen az erkölcsi romlottságotok.

Gyomorforgató, amit csináltok.

Kisebbségek, EU, Országgyűlés

Bauer Tamás

-

2021-04-26

0

A Fidesz nagy előszeretettel használja az Országgyűlést az Európai Unióval, azon belül is az Európai Bizottsággal – Orbán nyelvén a „brüsszeli bürokratákkal” szembeni indulatok gerjesztésére.

Ezt teszi most is azzal a határozattal, amelyet a Minority SafePack európai népi kezdeményezéssel kapcsolatban kíván ezekben a napokban az Országgyűlésben megszavaztatni. A H/15586 számú határozati javaslatot még márciusban a Nemzeti Összetartozás Bizottsága nyújtotta be, április elején lefolytatták a plenáris ülésen a javaslat vitáját, s ezen a héten minden bizonnyal szavaznak is róla.

A Minority SafePack európai népi kezdeményezés hosszú, több fordulós politikai harc eredményeképpen jutott el az Európai Parlamentig és a Bizottságig. Fura fogalmazás ez, de mégis helytálló.

A Bizottság eredetileg nem is járult hozzá, hogy a kezdeményezéshez elkezdődhessen az aláírásgyűjtés.

A kezdeményezőknek az Európai Unió Bíróságán sikerült kiperelniük az aláírásgyűjtés lehetőségét. Az uniós szabály szerint egymillió aláírást kellett összegyűjteni legalább hét tagállamból, de úgy, hogy az aláírások számának mind a hét országban el kell érnie egy, az adott ország népességéhez mért minimumot.

A nehézséget az okozta, hogy Magyarország és a magyar kisebbséggel rendelkező EU-tagországok (Horvátország, Románia, Szlovákia és Szlovénia) mellett legalább még két tagállamban össze kellett gyűjteni a szükséges számú aláírást, és ez az eredeti egy éves határidőre nem sikerült. A járványra hivatkozva a szervezők hosszabbítást kértek, és az új határidőre sikerült 11 tagországban összegyűjteni a szükséges számú aláírást, miközben az aláírások zöme természetesen Magyarországról, Romániából és Szlovákiából származott. (El kell ismernem, hogy nem hittem, hogy meglesz elegendő országban a szükséges számú aláírás, de nem lett igazam.)

Az európai népi kezdeményezésekkel az aláírók azt próbálják elérni, hogy a kezdeményezést tárgyalja meg az Európai Parlament, majd az Európai Bizottság kezdeményezzen európai jogszabályokat a kezdeményezésben foglalt törekvések érvényesítésére, amely azonban nem köteles erre.

Le kell szögezni: a kezdeményezés szövegében megfogalmazott kisebbségpolitikai törekvések helyesek, támogathatók.

Ami azokban le van írva, azt a szomszéd országok kisebbségi jogokra vonatkozó szabályozása és mindennapos gyakorlata sok tekintetben ma is tartalmazza, néhány fontos kérdésben azonban nem, és kifejezetten a kezdeményezésben leírtakkal ellentétes törvények születtek korábban például Szlovákiában, a közelmúltban pedig az EU-n kívüli Ukrajnában. Amiben Ukrajna ellentétes irányba megy, az a kisebbségek anyanyelvű oktatása. Amiben a népi kezdeményezés többet szorgalmaz annál, amit a magyar kisebbségek számára ma is valóság, az elsősorban az anyanyelv használata hivatalokban és különféle szolgáltatásokban, kiváltképp az egészségügyi ellátásban. Ott az emberek rendszerint a többségi nyelv használatára kényszerülnek ahelyett, hogy az állam gondoskodna a kisebbségi nyelvet beszélő személyzetről.

A kezdeményezést az Európai Parlament megvitatta és nagy többséggel támogatta.

Ugyanakkor az Európai Bizottság, elismerve a benne foglalt törekvések létjogosultságát, nemet mondott arra, hogy új európai jogszabályt kezdeményezzen. Arra hivatkozott, hogy e törekvések a létező jogszabályi környezetben is megvalósíthatók.

Az országgyűlési határozati javaslat 5. pontjában ezt a bizottsági döntést támadja meg élesen:

„Az Országgyűlés mély megdöbbenéssel fogadja, hogy az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott, a Minority SafePack célkitűzéseit támogató állásfoglalásával ellentétben az Európai Bizottság a kezdeményezést teljes egészében elutasította, így nem csak az Európai Parlament támogató véleményét hagyta figyelmen kívül, hanem az európai polgárok akaratát is semmibe vette.”

Majd a 6. pontban hozzáteszi: „Az Országgyűlés meggyőződése, hogy az Európai Bizottság döntésével elmulasztotta azt a történelmi lehetőséget, hogy konkrét intézkedésekkel tegyen tanúbizonyságot az európai őshonos nemzeti kisebbségek iránti elkötelezettségéről, kultúrájuk támogatásáról és védelméről.”

Mit gondoljunk erről a határozati javaslatról?

Ismétlem: az európai népi kezdeményezésben foglalt kisebbségi jogvédelmi törekvések szerintem rendben vannak. Az, hogy az Országgyűlés hozott korábban egy határozatot a kezdeményezés támogatásáról, szintén rendben van. A határozat idézett pontjai azonban nincsenek rendben. Hogy miért, annak megértéséhez figyelembe kell vennünk az Unió, az ottani döntéshozatal sajátos voltát.

Magyarországon és más parlamentáris államokban a formális főhatalom a parlamenté. A kormány nem dönthet másképp, mint amit a parlament elfogad. Az Unióban nem ez a helyzet. Az Unióban a főhatalom általában nem a parlamenté, nem is a Bizottságé, hanem a tagállamok állam- illetve kormányfőiből álló Tanácsé.

A Bizottság nem hozhat olyan határozatot, amelyet a Tanácsban nem lehet elfogadtatni.

Az Orbán-kormány az elmúlt tíz évben gyakran élt is ezzel: mondhatott bármit az Európai Parlament, a Tanácsban Orbán ellenállt, és elég volt ehhez néhány – legutóbb egy – szövetségest találnia, máris meg kellett vele a Bizottságnak és a Parlamentnek valahogy alkudnia.

Van az Uniónak néhány olyan tagállama, amelyek a maguk kisebbségeit erőszakosan asszimilálták, illetve asszimilálják: elsősorban Franciaország (az elzásziakat) és Görögország (a macedónokat). Mások ugyan biztosítanak sokféle jogot a kisebbségeknek, de kétségtelenül nem annyit, amennyit ez a kezdeményezés szorgalmaz, és ezek kormányai sem fogadták volna el, hogy uniós jogszabály kötelezze őket erre.

Van persze néhány olyan ország is, ahol ezek a követelmények maradéktalanul teljesülnek, elsősorban Finnország (a svédekkel, amelyek nyelve második hivatalos nyelv és ekként is használják), Belgium, amely kettős föderatív rendszert működtet, és a három nyelvi közösségnek (vallon, flamand, német) önkormányzata van a maga területén, és ilyen Olaszországon belül Dél-Tirol vagy Spanyolországon belül Katalónia, Galícia és a Baszkföld is.

Anélkül, hogy ezt tudnám, azt feltételezem, hogy a Bizottságot, illetve az illetékes biztost, az Országgyűlés plenáris ülésén lefolyt vitában személyében is élesen támadott Věra Jourovát az vezethette, amikor – a bizottsági apparátus véleményére támaszkodva – nem tartotta indokoltnak az új jogalkotást, hogy azt számos tagállam kormánya elutasítaná.

Attól tartok, hogy ebben igaza volt.

Az Unió jogalkotása nem szakadhat el attól, amit a tagállamok hajlandók elfogadni.

Emiatt az országgyűlési határozatot az idézett pontokkal méltánytalannak és károsnak gondolom. Én biztosan nemmel szavaznék róla.

A plenáris vitában felszólaló ellenzéki képviselők – a Jobbik, az MSZP és az LMP képviselői, valamint a Jobbikból kivált függetlenek – lelkesen támogatták a határozati javaslatot. Nincs ebben semmi meglepő, hiszen ezek a pártok az elmúlt tizenegy évben fenntartás nélkül támogatták a Fidesz politikáját a nemzeti kisebbségi kérdésben.

A DK és a Párbeszéd képviselői nem szólaltak meg a plenáris vitában. Kérdés, hogy miként fognak szavazni: megszavazzák-e a javaslatot, benne a Bizottság elleni támadással, másképpen szavaznak, vagy nem vesznek részt a szavazásban.

Nem volna helyes ebben az ügyben egyetérteni a Fidesszel, de nem volna helyes az sem, ha nem nyomva gombot keltenének olyan benyomást, hogy nincs a dologban véleményük. Az ilyen hallgatásokra épül az a hiedelem, hogy „a baloldalnak”, „a liberálisoknak” nincs mondanivalójuk a határon túli magyarok sorsáról. Holott természetesen van, csak nagyon más, mint a Fideszé és a Jobbiké.

Orbán aktuális prognózisa

Bauer Tamás

-

2021-04-24

0

„Orbán Viktor szerint szerdán-csütörtökön 4 millió beoltottnál megnyitják a beltéri szolgáltatások széles körét azok számára, akiknek van védettségi igazolványuk. Ön egyetért ezzel?” – kérdezte nézőitől az ATV.

Az a tapasztalat, hogy az ATV effajta kérdéseire válaszolók többé-kevésbé az ellenzéki közvéleményt reprezentálják. A kérdésre az ATV-nek válaszolók 57 százaléka mondott igent, vagyis 57 százalékuk egyetértett Orbánnal. 43 százalék pedig nemet mondott. Nagyon fontos adat ez.

Két hónappal ezelőtt jöttem rá és írtam meg ezen az oldalon, hogy az oltási kampánnyal Orbán megtalálta a 2022-es választási győzelem kulcsát. Miközben a járvány terjedésének mutatói, elsősorban az elhalálozások, a kórházban levők, lélegeztetőgépen levők adatai, ha javulnak is valamelyest, még mindig aggasztóak,

Orbán egy ideje csak a fokozatos nyitásról beszél, és a nyitást a beoltottak számához köti, nem a fertőzések alakulásához.

A fokozatos nyitás azt jelenti, hogy hétről-hétre arról beszélhet a kormánypropaganda, és vele együtt az egész média, hogy éppen mit nyitnak meg, hova lehet bemenni, ha valakinek van védettségi igazolványa, vagyis pártunk és kormányunk beoltotta és adott neki védettségi igazolványt. Pártunknak és kormányunknak köszönhetjük, hogy hozzájutottunk az oltáshoz (már csak azért is, mert a kínai és orosz vakcina behozatalával jött létre az a helyzet, hogy ilyen sokan jutottak már hozzá az oltáshoz Magyarországon), és persze az oltási igazolványt is pártunktól és kormányunktól kapjuk. Nemcsak a kormánymédia, de a független média is az Orbán-kormánynak, a Fidesznek kampányol, amikor nagy terjedelemben ismerteti a nyitási menetrendet, de még akkor is, amikor arról kérdezi interjúalanyait, hogy helyes dolog-e előnyöket adni a védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek.

A kampány eredménye: az ellenzéki választók, akiket az ATV válaszolói elég jól reprezentálnak, 57 százalékban egyetértenek Orbánnal. Miben is? Abban az ügyben, amely jelenleg vitathatatlanul a legerőteljesebben érinti meg az embereket, amely a legfontosabb minden politikai ügy közül.

A Fidesz januárban állt egyfajta mélyponton a közvéleménykutatásokban, februártól folyamatosan erősödik. (Lásd erről a legújabb Závecz-kutatást.) A járvány és a kormány által irányított védekezés a jövő évi választásokig hátralevő időben minden mással szemben az első számú kérdés marad. Jelenleg tehát – lássuk be – a Fidesz nyerésre áll. A hatpárti választási szövetség arra lehet elegendő, hogy a Fidesz elveszítse a kétharmados többségét

Jakab Péter, az ellenzék közös miniszterelnök jelöltje?

Bauer Tamás

-

2021-04-22

1

Jakab Péter, az ellenzék közös miniszterelnök jelöltje?

Ha nem tévedek, már a harmadik közvéleménykutató – ezúttal a Medián – állapítja meg, hogy az öt bejelentett illetve várható ellenzéki miniszterelnök-jelölt közül ma Jakab Péternek legnagyobb a támogatottsága az ellenzéki választók (a Medián meghatározásával: kormányváltást akaró választók) között.

Persze, a DK még nem jelentette be hivatalosan Dobrev Klára jelöltségét, Karácsony Gergely pedig talán még nem is döntötte el, hogy elinduljon-e. Ha ők ketten is elindítják kampányukat, még változhat a helyzet. Mindamellett jelenleg ezt mutatják a kutatások, és a baloldali és liberális választóknak szembe kell nézniük azzal, hogy egy Jakab Péter vezette listára kell szavazniuk.

Baj ez? Épp most hallom a Klubrádióban, hogy valamennyi jelölt, köztük Jakab is jobb, mint Orbán Viktor. Biztosan jobb?

Annyiban biztosan, hogy a hatpárti szövetség győzelme a Fidesszel szemben azt jelentené, hogy megbukik Orbán Viktor önkényuralmi rendszere. Legalábbis kérdésessé válik, hogy folytatható-e a közpénzek elsajátításának mindannyiunkat felháborító évtizedes gyakorlata. A győztesek Jakab vezetésével kísérletet tennének a többpárti demokrácia, a sajtószabadság helyreállítására, az oligarchia-rendszer felszámolására.

Van azonban a dolognak másik oldala is.

Jakab Péter a számára nagy népszerűséget hozó parlamenti beszédekben az Orbán-rendszert és személy szerint Orbán miniszterelnököt támadja élesen.

Hangsúlyosan és plasztikusan beszél a fideszes csúcselit gazdagsága, a gazdagságot fitogtató életvitele és az elszegényedő tömegek helyzete közötti kontrasztról. Arról viszont, hogy milyennek képzeli az Orbán utáni Magyarországot, egyetlen szót sem szól.

Viszonylag ritkán egy-egy sajtótájékoztatón mond egy-egy mondatot vagy interjúkban ad egy-egy választ, amelyből erről is megtudhatunk fontos dolgokat.

Amikor a hat szövetkező párt elnökei néhány hónapja sajtótájékoztatón ismertették majdani közös kormányzásuk alapelveit, megosztva egymás között a különböző témákat,

Jakab – elsőként beszélve – azzal kezdte, hogy az új kormány majd tizenötmillió magyar kormánya lesz.

Vagyis egy Jakab vezette kormány folytatná az Orbán-kormány „nemzetpolitikáját”, a magyar kisebbségek ügyének a nyugati demokráciákétól eltérő, a magyar állam fennhatóságát a határon túl élőkre kiterjesztő kezelését.

Amikor Jakabot egyes jobbikos politikusoknak a melegekkel szembeni kijelentéseiről kérdezték, Jakab válasza az volt, hogy a megélhetését nehezen biztosító vidéki embereknek nem az a fontos, hogy lehessen Budapesten szivárványszínű zászló alatt felvonulni.

A Momentum előválasztási programjának a családdal kapcsolatos állításaira válaszul azt nyilatkozta, hogy nem tudja elképzelni, hogy „egy gyereknek három apja legyen”. A mondat persze a hármas számmal karakíroz, de Jakab ezzel a mondattal azt üzeni:

ugyanúgy nem fogadja el családként a meleg párok együttélését gyerekekkel, mint a Fidesz, vagyis egy Jakab vezette kormány folytatná az Orbán-kormány homofób politikáját.

Amióta a menekültkérdés a magyar politika egyik központi kérdése, a Jobbik sosem azért tett szemrehányást az Orbán-kormánynak, hogy embertelenül bánik a menedékkérőkkel, hanem azért, hogy egyeseket – köztük a letelepedési kötvények vásárlóit – egyáltalán beengedi az országba.

A Jobbik – személy szerint Jakab is – megszavazta azt az alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a magyar állam semmibe vegye a nemzetközi menekültügyi szabályokat (és amely a hajléktalanokkal szembeni embertelen bánásmódot is „alkotmányossá” tette).

Egy Jakab vezette kormány eszerint az Orbán-kormány menekültpolitikáját folytatná, továbbra is blokkolná az EU közös menekültpolitikáját.

Nem folytatom. Említhetném még, hogy a Jobbik vezető gazdaságpolitikusa nem híve az euró bevezetésének, és ugyanazt a multiellenes, bankellenes álláspontot ismételgeti felszólalásaiban, mint amit ellenzékben a Fidesz hangoztatott, és ami mai kormányzásában is megjelenik, de ezekről Jakabot még nem kérdezték, s ő nem nyilatkozott róluk.

Annyit azonban hozzá kell tennem az elmondottakhoz, hogy miközben a Jobbik újabban hitet tesz az Európai Unió mellett, a felsorolt állásfoglalások azt mutatják, hogy az európai normákat Jakab nem tekinti követendőnek.

Ha tehát Jakab Péter lenne a hatpárti szövetség közös miniszterelnök-jelöltje, az azt jelentené, hogy a magyar politikában nincs már olyan politikai erő – Jakab mögé állva immár a „legeurópaibb párt” sem –, amely magáénak tekinti a jogegyenlőségnek, az emberi jogok tiszteletének, az államok közötti kapcsolatoknak a nyugati világban a második világháború óta érvényesnek tekintett normáit, vagyis Magyarország Orbán után is szemben állna a nyugati liberális demokráciák világával.

Eddig legalább az Orbánnal szembenálló ellenzék egy része kitartott a magyar progresszió hagyományai, a köztársasági elvek, a nyugati orientáció mellett, ha azonban a Jobbik elvei határozzák meg a hatpárti szövetség politikai irányát – és Jakab miniszterelnök-jelöltsége ezt jelentené –, akkor ez is megszűnik.

Ebből a szempontból – a demokratikus, nyugatias politikai alternatíva eltűnése miatt – már nem mondható, hogy Jakab miniszterelnöksége jobb lenne Orbán uralmánál.

Ellenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

FüHü

-

2021-04-19

0

Ellenanyag-vizsgálatot minden beoltott esetében!

Annak ellenére, hogy egészségügyi szakemberek, pedagógusok, szülők és diákok is a teljes jelenléti oktatás elhalasztását kérték a kormánytól, a Fidesz csak részben hallgatta meg az érintettek és az ellenzék hangját: holnaptól az óvodákban és az alsó tagozatokban újra nyitnak az intézmények – kezdi levelét Ujhelyi István EP képviselő.

Nyilvánvaló, hogy a kormány a járványügyi szempontok mellett igyekszik a társadalmi és a gazdasági indokokat is figyelembe venni – ezt döntéshozó politikusként még meg is tudom érteni. Ugyanakkor világos és egyértelmű, hogy amennyiben normális, nyitott és konstruktív lenne a kormányzat hozzáállása, akkor jóval hatékonyabb és könnyebb lenne a társadalmi párbeszéd ilyen fontos kérdésekben, de a Fidesz sajnos képtelen levetkőzni az arroganciát, a kioktatást és a felsőbbrendű kivagyiságot.

Még ilyenkor is. Miközben egyik nap azt mondják, hogy – szemben mindenki más véleményével és kérésével – nincs semmilyen kockázata az iskolák újranyitásának és az érettségi normális keretek között történő megtartásának, nem egészen huszonnégy órán belül már a szóbeli érettségik eltörléséről, majd újabb pár nappal később a felsőtagozatosok otthonmaradásáról döntenek. Káosz.

Hatgyermekes édesapa vagyok, harcos szociáldemokrata és oltáspárti. Utóbbit felesleges bizonygatni, csak a legaljasabbak állítják és a legelvakultabbak hiszik ennek az ellenkezőjét. Orgonasípként sorakozó gyermekeim közül van, amelyik érettségizik, van közép- és általános iskolás, de óvodába járó kicsi is; éppen ezért fokozottan figyeljük a covid-híreket.

Most, amikor holnap újra nyitnak az alsó tagozatok és az óvodák, nehéz felelős és jó döntést hozni arról: engedje-e az ember a gyermekét közösségbe, hiszen még mindig napi közel háromszáz embert rabol el a járvány, a fertőzöttek száma továbbra is az egekben és a szakemberek szerint a mostani vírus a kisgyermekeknél is képes súlyos szövődményeket okozni. A helyzet továbbra sem játék. Eddig is

kiérlelt, hiteles és felelős kormányzati döntésekre lett volna szükség, de ezekben a kritikus időkben talán még inkább.

Bizakodásra ad okot, hogy sok honfitársunk megkapta már az első, néhányan pedig már a második oltását is; ez azonban óvatlanságra még nem késztethet minket. Ezekben a hetekben mind az európai kormányok közös, uniós beszerzésének, mint pedig a keleti szállításoknak köszönhetően tömeges mennyiségben érkeznek majd az oltóanyagok. Számos orvosszakmai publikáció jelent meg ugyanakkor arról, hogy a kínai oltóanyag hatékonysága alacsonyabb lehet a vártnál, de az úgynevezett „nyugati” vakcinák kapcsán is felmerültek már szakmai kérdőjelek.

A magyar kormány azt mondta, hogy a védekezésnek anyagi korlátja nincs, ezért bizonyosan semmi akadálya nem lehet annak sem, hogy minden beoltott magyar állampolgár esetében – nagyjából az első oltás beadása utáni huszadik napon – az állam ingyenesen elvégezzen egy ellenanyag-vizsgálatot; nyilván csak a megfelelő hitelességű eredményt biztosító (vér)tesztekkel.

A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket.

Személyes álláspontom ugyanakkor, hogy nem csak a kínai, hanem minden Magyarországon jelenleg használt vakcina kapcsán, állami koordináció mellett el kell végezni ezt az ellenanyag-vizsgálatot. Ez egyszerre hozna megnyugvást a kételyekkel terhelt magyar társadalomnak, biztosítana megfelelő alapot az enyhítésekről döntő kormányzatnak és nyújtana értékes orvosszakmai információt a kutatók számára is. Arról nem is beszélve, hogy ez növelné leginkább az oltási hajlandóságot.

Gondolom egy oltáspárti kormányzatnál ezzel a javaslattal nyitott ajtón kopogtatok. Ugye?!

Gulyás megint kommunistáz egyet

Bauer Tamás

-

2021-04-19

0

Visszatérek harmadszor is Gulyás Gergely múlt heti sajtótájékoztatójára, ahol nemcsak vakcinaügyben mondott fura dolgokat.

Amikor a sanghaji Fudan egyetem tervezett budapesti fiókintézményéről, illetve Karácsony Gergely ezzel kapcsolatos ellenvetéseiről kérdezték, a következőket találta válaszolni:

„Azt is értem, hogy a Fudan egy kínai egyetem, és Kína megítélésében sem kell feltétlenül egyetértenünk. Az látszik, hogy Európában valamennyi ország keresi a gazdasági és politikai kapcsolatokat Kínával. De hogy a kínai kommunizmusra hivatkozzon annak a pártnak a főpolgármestere és miniszterelnökjelöltje, amely egyébként a tömeggyilkos kommunista pártnak a jogutódja, ezt különösen sajátosnak tartom, tehát főpolgármester úr először nézze meg, hogy milyen pártnak a támogatásával volt legutóbb miniszterelnökjelölt, és hogyha azt látja, hogy az alkotmánybírósági döntés szerint is jogutódja az embereket felakasztó kommunista pártnak, akkor szerénységet kérünk az ügyben.”

Két kérdés merül itt fel.

Az egyik: ha egyszer Gulyás megállapítja, hogy nem értünk egyet Kína megítélésében, jó lenne tisztázni, hogy Ő illetve az Orbán-kormány miként ítéli meg a mai kínai politikát, konkrétan a Hszi Csinping által irányított kínai párt- és államvezetés politikáját, amelyet a diktatúra keményedése jellemez Kínán belül, különös tekintettel Hszincsiangra és Hongkongra, és a terjeszkedés Kínán kívül. Azt látjuk, hogy az Orbán-kormány akadályozza az ujgur kisebbség elnyomásával illetve a hongkongi elnyomással szembeni európai uniós fellépéseket. Igen, hosszú ideje tudjuk, hogy Orbánék a nemzetközi politikában nem tesznek különbséget demokráciák és diktatúrák között, ami persze logikusan következik abból, ahogy az országon belül szakítottak a nyugati demokrácia normáival, sőt megvetően beszélnek azokról.

A másik kérdés, hogy mit is tekintünk – Gulyás szavával – „sajátosnak”. Ő azt, hogy Karácsony Gergely – és számos más ellenzéki politikus – azt kifogásolja, hogy a Fudan egyetem idehozatalával az Orbán-rendszer a gazdasági és politikai kapcsolatokon túl a nyilvánvalóan hasonló szellemiséget hangsúlyozó kapcsolatot épít Hszi Kínájával. Bevallom, engem nem az zavar, hogy a Fudan egyetem dokumentumaiban ott szerepel a marxizmus-leninizmus és a Kínai Kommunista Párt politikája, hiszen én még emlékszem arra, amire sok ellenzéki politikus persze nem, hogy a Szovjetunióban és a kelet-középeurópai országokban évtizedeken át ilyen mondatokat elfogadó intézmények adtak otthont mindenféle szabadgondolkodásnak, rendszerkritikus tudományos kutatásnak és néha még oktatásnak is.

Egyikünk sem tudja, tudhatja, hogy hogyan áll ez a dolog ma azon az egyetemen függetlenül attól, hogy mit szeretne elérni a kommunista pártvezetés.

Nem ellenezném, ha a Fudan egyetem a saját pénzéből hozna létre valamit Magyarországon, mint egykor Soros, és ha a kivitelezés magyar építőipari kapacitásokkal, és a működés is magyar részvétellel folyna.

Ez józan megfontolást igénylő vitakérdés, amiről lehetne értelmesen is gondolkodni és azután dönteni. Csakhogy jól látható, hogy az Orbán-rendszer ezzel az akcióval és azzal, hogy mindezt magyar pénzből, de magyar részvétel nélkül, mintegy kínai oktatási enklávét létrehozva kívánja megvalósítani, nem a kínai tudomány és kultúra, hanem a kínai állam és rendszer iránt tesz látványos gesztust.

Van-e bármi „sajátos” abban, hogy ez ellen Karácsony Gergely vagy a mai magyar ellenzéknek a liberális demokrácia mellett elkötelezett képviselői tiltakoznak? Szerintem nincs, szerintem ez magától értetődik. Hogy Karácsony az egykori hazai kommunista állampárt jogutódjával, az MSZP-vel szövetségében politizál, s annak támogatásával lett főpolgármester, illetve volt korábban miniszterelnökjelölt? Legyen szabad Illyés Gyula híres disztichonjára hivatkozni, miszerint:

„Azt, hogy a nép fia vagy, igazolnod, sejh, ma nem azzal / Kellene: honnan jössz, – azzal, ecsém: hova mész!”

Noha az MSZP valóban az MSZMP jogutódja, már alakulásakor a reformkommunisták és szociáldemokrata elveket és gyakorlatot követők pártja volt, s Gyurcsány híres felszólítására, miszerint választani kell Kádár és Nagy Imre között, nemcsak a DK-sok, de az MSZP-sek is Nagy Imrét választották követendő hagyományul. A kommunista állampárt hagyományával ők szakítottak, ellenzéki szövetségeseik pedig azzal mindig is szemben álltak.

Akik a Fidesz mai ellenzékéből korábban kormányoztak, azok 1994 és 1998 között piacgazdaságot és demokráciát építettek Magyarországon, nem pedig államgazdaságot és önkényuralmat, és 2002 és 2010 között sem tértek el ettől, tehát hitelesen utasíthatják vissza az effajta kommunistázást Gulyástól is a sajtótájékoztatón és magától Orbántól az azonnali kérdések órájában is.

De ha már ilyen választásról beszélünk, nem kerülhetjük meg annak a kérdésnek a feltételét, hogy

vajon Gulyás Gergely pártja a szóba jöhető antikommunista hagyományok közül melyiket: vajon Horthyt vagy Bibót választotta-e a kétezres években már ellenzékben, majd 2010-től kormányon?

A válasz nyilvánvaló: Orbán Fidesze a Magyarországot világháborúba és összeomlásba vezető „keresztény-nemzeti kurzus”, a jobboldali tekintélyelvű berendezkedés és világkép folytatója. Azokat a hagyományokat folytatja akkor, amikor az országon belül épít ki önkényuralmat, amikor keresztény-nemzeti szellemi dominanciát épít, és amikor a nyugati demokráciákkal szemben nacionalista önkényuralmakban, diktatúrákban keres külső támogatókat.

Hurrá, mehetek meccsekre!

Bauer Tamás

-

2021-04-17

0

Megtudtam a miniszterelnöktől, hogy a júniusi Európa-bajnokság Budapesten rendezett mérkőzéseire a védettségi igazolvánnyal lehet bemenni. Én pedig túlvagyok az első oltáson, a védettségi igazolványt is megkaptam, úgyhogy kimehetek a meccsre. Egyetlen baj van csak: nem érdekel. Több mint hatvan éve nem néztem meccset, és már nem is fogok. Egyébre viszont nem jó a védettségi igazolvány.

Gulyás Gergely miniszter a csütörtöki kormánysajtótájékoztatón kerek perc kimondta:

„Érvényesnek az igazolvány természetesen most is érvényes, csak egyelőre nem társulnak hozzá olyan jogosítványok, hogy önmagában az érvényességnek lenne komoly értéke.”

Kilátásba helyezte, hogy később rendelkeznek majd arról, hogy mire jogosít fel, de arra például nem, hogy külföldről hazatérve mentesüljünk a karantén alól. Persze tudjuk, hogy az első oltás nem jelent még teljes védettséget. Az igazolványt azoknak is kiadják, akik igazoltan átestek már a betegségen, holott egy év elteltével már tudjuk, hogy másodszor is el lehet azt kapni.

Akkor minek küldenek az embereknek ilyen védettségi igazolványt? Miért ilyen sietősen, már az első oltás után?

Vannak, akik azt gondolják, hogy csak az üzletért: valaki jól keres az igazolványok legyártásán. Nem állítom, hogy ennek semmi szerepe nincs a dologban, de szerintem nem ez a lényeg.

Már februárban rájöttem és megírtam ezen az oldalon, hogy Orbán és csapata megtalálta az új rezsicsökkentést, az új menekültkérdést, és ez éppen az oltás, amivel a kormány úgymond mindenkit megvéd a gyilkos betegségtől. Ahogy a rezsicsökkentéssel a szolgáltató multiktól, ahogy a kerítéssel az „illegális migránsoktól” védte meg. Emlékszünk még arra, ahogy rendeletben kötelezte a kormány a szolgáltatókat: tüntessék fel a számlákon, hogy mekkora megtakarítást eredményezett forintban a kormány által előírt rezsicsökkentés. Hogyne emlékeznénk, hiszen azóta is minden hónapban így állítják ki és küldik el nekünk a számlákat. El ne felejtsük, mit köszönhetünk jóságos kormányunknak.

Nos, a védettségi igazolványnak éppen ez a funkciója: arra emlékeztetni bennünket mindig, amikor többi igazolványunk mellett a kezünkbe kerül, hogy mitől védett meg bennünket a kormány. Ugyanolyan kampányeszköz, mint a minden közüzemi számlán látható kiegészítés a rezsicsökkentésről, illetve mint maga a kerítés a déli határon. És annyiba, mint a kerítés, messze nem kerül.

Vélemény

Politikailag eseménytelennek ígérkezett az idei május elseje, azután mégsem lett az. Másutt persze nem, Bécsben online tartották meg a szociáldemokraták hagyományos rendezvényüket, Berlinben a szélsőbal tartott balhés utcai megmozdulást.

„A közvagyon ellopása hazaárulás.” Ez pedig elhibázott, hamis állítás.

Hatalomgyakorlásuk romlottsága az egész társadalom erkölcsi tartását mérgezi évtizedekre.

Orbán egyik akkori tanácsadója mondta el egy interjúban, hogy Orbánék szerint sajnos két-hárommillió embert bizony ott kell hagyni az út szélén.

Igaza van kiváló kollégámnak, Csaba Lászlónak, amikor azt üdvözli Orbán Viktor péntek reggeli rádió ”interjújában”, hogy őszintén beszélt.

Merthogy a következőket mondta az egyetemek kiszervezéséről:

nagyon helyes és jó, hogy éppen most, amikor nemzeti kormányunk van, pontosan most állítjuk hosszú távon is egy kiszámítható pályára az egyetemeinket, mert ezek így megmaradnak a nemzeti érdek és a nemzeti gondolat körében.”

Most azonban az egyetemi „modellváltással” továbbmegy, és érvényesíti azt a 2011-ben, az alaptörvény alkotása közben egy osztrák lapnak elmondott szándékát, hogy „megkötöm a következő tíz kormány kezét”.

azóta, hogy Orbán egy bulgáriai nyaralásából küldött üzenetben közölte a kétharmados többségben levő fideszes képviselőkkel, hogy kit kell köztársasági elnökké választaniuk, tudjuk, hogy bárki is választ, bárki is nevez ki, minden személyi döntést Orbán hoz meg.

Az Európai Parlament megszavazta az uniós Covid-védettségi igazolvány tervét, de úgy, hogy a tagállamok csak azoknak kötelesek karantén nélkül lehetővé tenni a beutazást, akiket az Európai Gyógyszerügynökség által jóváhagyott vakcinával oltottak be.

Szerintem ez nem így van.

A bevezetendő európai igazolvány logikusan azoknak teszi lehetővé a teszt illetve karantén nélküli beutazást, akik részéről nem áll fenn a fertőzés behozatalának kockázata, mivel az Európai Gyógyszerügynökség által elismert vakcinával oltották be őket.

A magyar kormányban pedig az nem merült fel, hogy megkövetelje az orosz illetve kínai szállítótól, hogy nyújtsa be jóváhagyásra a vakcinát az Európai Gyógyszerügynökségnek.

A Fidesz nagy előszeretettel használja az Országgyűlést az Európai Unióval, azon belül is az Európai Bizottsággal – Orbán nyelvén a „brüsszeli bürokratákkal” szembeni indulatok gerjesztésére.

Le kell szögezni: a kezdeményezés szövegében megfogalmazott kisebbségpolitikai törekvések helyesek, támogathatók.

Mit gondoljunk erről a határozati javaslatról?

„Orbán Viktor szerint szerdán-csütörtökön 4 millió beoltottnál megnyitják a beltéri szolgáltatások széles körét azok számára, akiknek van védettségi igazolványuk. Ön egyetért ezzel?” – kérdezte nézőitől az ATV.

Baj ez? Épp most hallom a Klubrádióban, hogy valamennyi jelölt, köztük Jakab is jobb, mint Orbán Viktor. Biztosan jobb?

Van azonban a dolognak másik oldala is.

Hangsúlyosan és plasztikusan beszél a fideszes csúcselit gazdagsága, a gazdagságot fitogtató életvitele és az elszegényedő tömegek helyzete közötti kontrasztról. Arról viszont, hogy milyennek képzeli az Orbán utáni Magyarországot, egyetlen szót sem szól.

A Jobbik – személy szerint Jakab is – megszavazta azt az alaptörvény-módosítást, amely lehetővé teszi, hogy a magyar állam semmibe vegye a nemzetközi menekültügyi szabályokat (és amely a hajléktalanokkal szembeni embertelen bánásmódot is „alkotmányossá” tette).

Annyit azonban hozzá kell tennem az elmondottakhoz, hogy miközben a Jobbik újabban hitet tesz az Európai Unió mellett, a felsorolt állásfoglalások azt mutatják, hogy az európai normákat Jakab nem tekinti követendőnek.

A kínai Sinopharm oltóanyaggal kapcsolatban már több orvosszakértő felvetette, hogy egy 500-600 beoltott részvételével végrehajtott ellenanyag-teszteléssel megnyugtatóan igazolni lehetne a keleti vakcina hatékonyságát és ez eloszlathatná a most felmerülő kételyeket.

Visszatérek harmadszor is Gulyás Gergely múlt heti sajtótájékoztatójára, ahol nemcsak vakcinaügyben mondott fura dolgokat.

Két kérdés merül itt fel.

Nem ellenezném, ha a Fudan egyetem a saját pénzéből hozna létre valamit Magyarországon, mint egykor Soros, és ha a kivitelezés magyar építőipari kapacitásokkal, és a működés is magyar részvétellel folyna.

Akkor minek küldenek az embereknek ilyen védettségi igazolványt? Miért ilyen sietősen, már az első oltás után?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA