Vélemény

Kaczynski és Morawiecki kinyalhatják Bayer Zsolt seggét

A megbonthatatlan magyar-lengyel barátság egy szép új fordulattal gyarapodott. Orbán Viktor kedvenc publicistája, a Fidesz alapító tagja, keresetlen szavakkal bírálta Lengyelország erős emberét és miniszterelnökét név szerint  méghozzá a Magyar Nemzetben, amely a hatalom hivatalos orgánumának számít.

Korábban itt Bayer Zsolt is hosszú írásokban méltatta a magyar-lengyel barátságot, amely Putyin Ukrajna elleni háborújának kezdete óta kissé problematikussá vált. Kaczynski és Morawiecki Kijevben járt, hogy támogatásáról biztosítja Zelenszkij elnököt az orosz agresszió elleni háborúban. Kaczynski, a legnagyobb kormányzó párt vezére javasolta Orbán Viktornak, hogy menjen szemorvoshoz, ha nem látja a szörnyű mészárlást a polgári lakosság körében Bucsában. Orbán szóvivője még közzétett egy magyarázkodást, hogy a magyar miniszterelnök is elítéli a civil lakosság elleni akciót. Csakhogy Putyin elnök, aki az elsők között gratulált Orbánnak a választások megnyeréséhez, utána elmondta: szerinte ukrán félrevezető akcióról volt szó! Az oroszok nem követtek el tömeges atrocitásokat Kijev közelében !- állította Putyin. Aki pontosan tudja, hogy ennek épp az ellenkezője igaz. Épp ezért azt a lövész ezredet, amely a Wagner hadsereggel együtt, a szörnyű mészárlást elkövette, gyorsan kitüntette a Gárda fokozattal. Majd pedig Kelet Ukrajnába küldte, ahol az ezred felmorzsolódott, mert a legnehezebb front szakaszon vetették be. A gyilkosságok elkövetői a hírek szerint jórészt örök nyugvóhelyet találtak Ukrajnában.

Bayer Zsolt nem ezért ragadott tollat hanem mert a lengyel parlament megakadályozta, hogy leállítsák a cseppfolyósított földgáz importját Oroszországból. Három millió autós használja ezt Lengyelországban – érvelt a döntés mellett a lengyel miniszterelnök-helyettes.

Képmutatás

Ezzel vádolja Bayer Zsolt a korábban igen baráti lengyel vezetőket, akik az utóbbi időben nehezményezték, hogy Magyarország továbbra is importál energiát Oroszországból. Sőt ezért rubellel fizet. Maguk a lengyelek megtagadták a rubel fizetést, nem is kapnak orosz földgázt. Ráadásul Szijjártó Péter arra kérte lengyel kollégáját: engedjék át légterükön azt az orosz szállító gépet, amely a nukleáris üzemanyagot hozza Oroszországból. A lengyelek átengedték, de jelezték, hogy legközelebb nem lesznek ennyire megértőek. Ezért közölhette Bayer Zsolt Morawieckivel és Kaczynskivel, hogy kinyalhatják a seggét! Baráti gesztus …

Mi lesz így Visegráddal?

A magyar és a lengyel kormány korábban egymást védelmezte Brüsszelben, de ennek minden bizonnyal vége. A jogállamisági eljárást az Európai Unió csakis Magyarország ellen inditotta meg. Nem kizárt, hogy Lengyelország azért úszta meg ezt, mert mintaszerűen teljesít Ukrajna támogatása terén. Másrészt pedig megígérhette Varsó Brüsszelben: immár nem támogatja feltétlenül a magyar kormányt!

Ez pedig azt jelenti, hogy Orbán magára maradhat Brüsszelben. A két másik visegrádi állam már korábban jelezte: az Ukrajna elleni háború miatt vége minden kekeckedésnek Brüsszellel szemben.

Szlovéniában megbukott Janez Janza a választásokon. Így Orbán magára maradhat mind az Európai Unióban mind pedig a NATO-ban. Ez mindenképp lépéskényszerbe hozza a magyar miniszterelnököt, aki nem üzenheti azt kedvenc publicistájával a nyugati világ vezetőinek, hogy kinyalhatják a seggét!

A mi háborúnk

Miről szól Oroszország ukrajnai háborúja? Ránézésre azt híhetjük, hogy semmi másról, mint két állam, Oroszország és Ukrajna, illetve két nép, két etnikum, az oroszok és az ukránok konfliktusáról.

Az orosz állam illetékesei szerint az ukrán állam fenyegette a területén élő oroszokat (a Donyec-medencei, Ukrajnából részben leszakított területen még népirtást is követtek el), és ezért kényszerültek úgymond az oroszok „felszabadítására” elindítani a „speciális katonai műveletet”.

Ha mi nem vagyunk sem oroszok, sem ukránok, akkor vajon mondhatjuk-e azt, amit Orbán Viktor a háború kezdete óta mond, hogy ez nem a mi háborúnk, semmi közünk hozzá, tartsuk távol tőle magunkat, ne foglaljunk benne állás, kiváltképp pedig ne küldjünk Ukrajnának fegyvert. (Bizonyára azért beszél így, hogy ne veszítse el Putyin jóindulatát, de most magáról az álláspontról van szó, és nem a mögötte álló motívumról.)
Valójában más a helyzet.

Számunkra, magyar demokraták számára, akik az ország euroatlanti integrációjának hívei vagyunk, az orosz és az ukrán állam háborúvá vált konfliktusa először is egy épp ezekben a hónapokban nyílt diktatúrává váló önkényuralmi rendszerű és egy demokratikus rendszerű állam konfliktusa, mely utóbbi csatlakozni akar a nyugati demokráciák közösségéhez. Oroszország ezt a csatlakozást akarja minden erővel megakadályozni és Ukrajnát az általa vezetett, többségükben önkényuralmi rendszerekből álló államközösségbe akarja bekényszeríteni.

Emellett az orosz állam szembefordul az Európában a második világháború óta, kiváltképp pedig az 1975-ös Helsinki konferencia óta elfogadott elvvel, miszerint az adott államhatárokat mindenki tudomásul veszi, nem törekszik azok megváltoztatására (ahol is a szövetségi államok szétválása a korábbi belső határok mentén nem számít a határok megváltoztatásának), Ukrajna pedig ragaszkodik saját területi integritásához.

Az államhatárok általános tudomásul vétele vált 1945 óta, az 1975-ös megerősítéssel az európai béke alapjává.

Ebben a konfliktusban a nyugati demokráciák kezdettől fogva nem semlegesek. Kezdettől, a Krím elfoglalásától fogva Ukrajna mellett foglalnak állást, elutasítják Oroszország egymást követő akcióit éppen az említett megfontolások alapján. Mi, akik Orbán önkényuralmával szemben állva a demokrácia és hazánk nyugati integrációjának szempontjait képviseljük, nem mondhatjuk azt, amit Orbán, vagyis hogy ez nem a mi háborúnk, nincs hozzá közünk. Azt kell követelnünk a magyar kormánytól, hogy az európai demokráciákhoz hasonlóan segítse Ukrajna harcát fegyverszállítással is.

Azok az egykori szocialista országok, amelyek rendelkeznek még szovjet gyártmányú fegyverekkel, sorra ajánlanak fel ilyen fegyvereket (páncélosokat, repülőgépeket) Ukrajnának, és azokat az amerikaiak és a németek modernebb eszközökkel fogják számukra pótolni.

Az Orbán-kormány nem hajlandó ilyesmire.

A négy éve választott Országgyűlés utolsó ülésére a Fidesz beterjesztett egy politikai nyilatkozatot a háború tárgyában. Ennek szövegében rögzítette, hogy Magyarország nemcsak katonákat nem küld Ukrajnába (ahogy a többi NATO- és EU-tagállam sem), de fegyvereket sem szállít.

A parlament ellenzéki képviselőinek nagy többsége igennel szavazott erre az előterjesztésre arra hivatkozva, hogy annak szövege elítéli az orosz támadást. Igennel szavazott Hiller István és Kunhalmi Ágnes, Arató Gergely és Vadai Ágnes, Csárdi Antal és Ungár Péter, Brenner Koloman és Z. Kárpát Dániel. Ezzel az igenlő szavazattal az MSZP, a DK, az LMP és a Jobbik képviselői azonosultak Orbán álláspontjával a háború ügyében, mellyel Orbán szemben áll a demokratikus államok közösségével, megerősítették Orbánt, olyan benyomást keltettek, hogy nemcsak a Fidesz, de az egész magyar politikai osztály egységesen áll szemben a demokratikus világgal. Nem értik, nem akarják, vagy nem merik érteni, hogy Ukrajna védelmi háborúja a mi háborúnk, a nyugati demokráciák háborúja az oroszországi önkényuralmi rendszerrel szemben.

A választási vereség okait keresve sokaktól lehet olyasmit hallani, olvasni, hogy az ellenzék úgymond nem értette meg, hogy az emberek békét akarnak, hiba volt „putyinozni”, hiba volt, hogy Márki-Zay Péter azt válaszolta Gulyás Mártonnak a Partizán portálon, hogy amennyiben a NATO fegyverek szállítása vagy akár katonák küldése mellett dönt, akkor ezt miniszterelnökként ő is követné. Márki-Zay legfeljebb annyiban volt ügyetlen, hogy nem tett határozott különbséget fegyverek szállítás és katonák kiküldése között (amely különbséget minden NATO-ország megteszi). Ez ügyetlenség volt, de nem elvi hiba, Márki-Zay helyesen, tiszteletre méltóan indult ki abból, hogy egy demokratikus magyar kormánynak a nyugati demokráciákhoz hasonlóan támogatnia kell Ukrajna védelmi háborúját a putyini Oroszországgal szemben.

Merthogy ez a mi háborúnk is, ahogy a hollandoké, lengyeleké, norvégeké, cseheké, németeké, románoké, kanadaiaké, szlovákoké, amerikaiaké.

Lázár politikai feltámadása?

„Én azt gondolom, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajnával szemben. Ez nagyon súlyos probléma, mert megtámadtak egy országot, amely független akar lenni. Örülök, hogy az Európai Unió most minden olyan ország mellett kiáll, amely független akar lenni, mert ha Ukrajnának jár a függetlenség és a szabad döntési jog, akkor Magyarországnak és Lengyelországnak is jár” – nyilatkozta Lázár János egykori kancellária miniszter, a Fidesz egyik önjelölt trónörököse a HVG-nek.

Ez a nyilatkozat alaposan eltér Orbán Viktor álláspontjától, aki egyáltalán nem siet agresszornak nevezni Vlagyimir Putyint. Rábízza ezt Németh Zsoltra, aki kiadta a Ruszkik haza! jelszót. Vagy Lázár Jánosra, aki épp Márki Zay Péter ellenfele a választáson.

Orbán Viktor nem Putyin hanem a saját választói miatt nem siet elítélni az orosz agressziót. Hosszú évekig tartott amíg a magyar szabadságharcos fideszes narratívából oroszbarát reálpolitika lett. Ma a reálpolitika oroszellenességet sugall Orbán Viktornak is. Aki a valóságban el is árulta Putyint, de erről nem kívánja választóit tájékoztatni, mert minden szavazatra szüksége van. Nem kíván Boriszov bolgár ex miniszterelnök sorsára jutni, akinek a korrupciós ügyei  iránt ugyancsak érdeklődik az európai ügyészség.

Mit akar az USA?

Olyan egységes Nyugatot, amely San Franciscotól Záhonyig tart, és amely nemcsak katonailag szövetséges, de gazdaságilag is együttműködik, hogy szembeszálljon az orosz és a kínai kihívással. Orbánnak ebbe a rendszerbe kell beilleszkednie, ha túl akarja érni a válságot, amely mindenképp bekövetkezik Magyarországon még az idén.

Az USA budapesti nagykövetsége a 2018-as választások előtt megkereste Lázár Jánost, aki akkor kancellária miniszter volt, és ajánlatot tett neki: nem kíván-e Orbán Viktor örökébe lépni? Lázár nagyon is kíván, de reálisan felmérve az esélyeket, akkor aligha mondhatott igent. Sietve tájékoztatta is Orbán Viktort az amerikai ajánlatról. Ezek után Lázár tetszhalottá vált a politikában.

2022-ben azonban új helyzet van. Az Ukrajna elleni orosz agresszió mindent megváltoztatott: az Orbánt igen mérsékelten kedvelő amerikai vezetés átvette az irányítást Európában is. Washington nyugati egységet akar, és ezt elfogadták az EU nagyhatalmai: Németország és Franciaország is. Orbánnak be kell állnia a sorba, már persze, ha beengedik.

A fiatal Orbán Viktor az USA kedvenceként kezdte politikai pályafutását. Szembeszállt Amerikával amikor Washingtonban demokrata adminisztráció volt hatalmon. Trump idejében azonban fordulat következett be. Orbán hozzákötötte sorsát Trumphoz, aki a választáson elbukott. A republikánusok azonban továbbra is erősek Washingtonban. Ősszel a választásokon többséget szerezhetnek a kongresszusban, és ezzel béna kacsává változhat Biden adminisztrációja.

Ha tehát az USA meg akarja buktatni Orbánt, akkor erre kevés ideje van. Európában kevés könny hullana utána, de az amerikai republikánusok kérdéseket tehetnének fel arról, hogy milyen szerepe volt az amerikai diplomáciának Orbán bukásában.

A nyugati nagykövetségek egyértelműen az ellenzéket támogatják Budapesten, de Orbán eltávolítását csakis az amerikaiak érhetik el. Ha akarják. Ukrajna után ugyanis akkor újabb válság góc keletkezne a térségben, és erre senkinek sincsen szüksége. Az ismert rossz jobb lehet az ismeretlen újnál Magyarországon.

Lázár azonban készenlétben áll. Képviselheti a Fidesz nyugatos vonalát, amely hajlandó lehet valamiféle nemzeti egységre tekintettel a nemzetközi helyzetre.

Csakhogy egy esetleges nemzeti egységkormány is óriási társadalmi – gazdasági válságra kell, hogy felkészüljön. A magyar politikai elit pedig már többször is bizonyította: erre bizony képtelen hatékony és demokratikus módszerekkel.

Szenes tábornok: elhúzódó háború várható Ukrajnában

A NATO csúcstalálkozó előtt értékelte az Ukrajnában zajló háború erőviszonyait Szenes Zoltán vezérezredes, egykori vezérkari főnök. Szerinte van lehetőség diplomáciai megoldásra, de ehhez Zelenszkij elnöknek is kompromisszum készséget kellene tanusítania.

Zelenszkij elnök hiúsította meg Putyin villámháborús terveit – hangsúlyozta Szenes tábornok, aki rámutatott arra, hogyha Ukrajna elnöke elmenekült volna Kijevből, akkor az orosz agresszió gyors sikerhez vezetett volna. A gyilkos csecsen és szpecnaz kommandó azonban nem ért célba Kijevben, és Zelenszkij elnök az ellenállás élére állt ahelyett, hogy elmenekült volna, ahogy azt neki Nyugaton ajánlották. Tegyük hozzá, hogy mindebben nagy szerepe lehetett az amerikaiak által ki illetve továbbképzett ukrán tisztikarnak, ahol nem akadt egyetlen áruló sem noha Putyin minden bizonnyal erre is számított.

Az oroszoknak nem sikerült elfoglalniuk Kijevet bár már az első napon leszálltak az orosz légidesszant erők a főváros körüli repülőterekre! Most elhúzódó ostrom várhat rájuk. A náciknak egy hónapba telt Kijev bevétele a második világháború idején – emlékeztetett Szenes vezérezredes.

Plusz 100 ezer orosz katona kell

Ha Putyin el akarja foglalni Kijevet, akkor legkevesebb ennyire lesz szüksége egy elhúzódó háborúhoz. Felmerülhet, hogy Szíriából importál harcosokat, de ennek szörnyű következményei lennének a város ostromára nézve. Kijev pedig az orosz városok anyja, része az orosz történelemnek hisz itt alapították meg az első birodalmat a viking harcosok, akiktől azután az orosz cárok származtatták magukat (Rurik).

A politikai és gazdasági szankciók nem állítják meg a háborút Szenes tábornok szerint, de úgy véli, hogy diplomáciai megoldás lehetséges.

Sok függ attól, hogy mi történik a NATO csúcstalálkozón, melyen az USA elnöke is részt vesz. Ha a NATO csúcs csillapítja a harcokat, akkor megnövekszik a diplomáciai megoldás valószínűsége. A katonai erő azonban változatlanul nagyon fontos marad a háborúban.

„A diplomácia fegyverek nélkül olyan mint a zenekar hangszerek nélkül”

– idézte Nagy Frigyest, a porosz katona királyt Szenes Zoltán vezérezredes , egykori vezérkari főnök, aki az Andrássy körben fejtette ki a nézeteit a Pénzügykutató Intézetben.

Foszlányaim – Jövő

Orbán, ne tőlünk félj! Az ellenzéktől se. Brüsszel sem veszélyes. A választások is sima ügy. Ellenben jobb, ha tudod: az a Kossuth téren összegyűlt ezerötszáz szempár csillogása lesz hatalmad sírba eresztő kötele.

Facebook

„Gerincroppantó déjà vu”

Elhivatott pacifistaként és hatgyermekes családapaként leginkább szétfeszítő tehetetlenséggel figyelem az Ukrajnában zajló eseményeket: a híreket falva egyik pillanatban cselekvésre szorul össze az öklöm, a másik pillanatban ugyanez a kéz már inkább csak öleli a gyermekeimet és nyugtatja őket, hogy nem lesz semmi baj. Pedig baj van. És nem csak Ukrajnában. Sokak fejében is, sajnos.

Putyin támadása nem nevezhető semmi másnak, mint háborús bűnnek; egy szuverén állam ellen, valós indok nélkül megindított, vérontó agressziónak. Nincs más szempont, nincs más nézet, nincs olyan gazdasági érdek, amely miatt óvatosabban kellene fogalmazni.

Egy nettó erőszaktevőt nem ültetünk le a fehérabroszos családi vacsorához, csak azért, mert olcsón hozta a szalonnát. Ahogy baltás gyilkost sem engedünk szabadon néhány jól fizető (magán)bizniszért cserébe. Egyszerűen vannak helyzetek, amikor fel sem merül az érték- és oldalválasztás kérdése. Putyin háborúja pontosan ez a helyzet. Azok a dilemmák pedig, amelyek az elmúlt órákban engem is feszítettek, pontosan jól mutatják, hogy milyen végtelenül kiszolgáltatott és legyengített pozícióba kormányozta Orbán a hazánkat.

Kezdjük onnan, hogy

a magyar kormány az elmúlt időszakban legalább féltucat alkalommal feküdt keresztbe annak, hogy Ukrajna közelebb kerüljön a védelmet jelentő NATO-hoz; az Orbán-kormány volt ugyanis mindannyiszor az egyetlen, amelyik vétóval élt.

Hivatkozásként a nyelvtörvényt és a kárpátaljai magyarok érdekeinek – egyébként jogos – védelmét hozták fel, de tudhatóan orosz érdeket is kiszolgáltak ezekkel a lépésekkel. Csak egyetlen kitérő: a Fidesz képviselői az elmúlt időszakban többször is követelték az EU határozott fellépését, a Velencei Bizottság útmutatásainak betartását az ukrajnai magyarokat sértő nyelvtörvény kapcsán; az egyetlen probléma, hogy közben épp a Fidesz agyament politikája gyengítette ezeket a követeléseket, hiszen közben folyamatosan aláásták az Unió hitelességét, a Velencei Bizottságot pedig több alkalommal is „soros-ügynökökből álló szervezetnek” nevezték, amikor az Orbánéknak nem tetsző állásfoglalásokat tett közzé.

Ha a Fidesz az elmúlt évtizedben nem az Európai Unió gyengítésén, hanem megerősítésén dolgozott volna, akkor nyilvánvalóan sokkal hatékonyabb fellépést és mint így, eredményt tudott volna ebben is elérni.

Az ukrán-orosz háború végleg bizonyította, hogy Magyarország helye az Európai Unióban és a NATO-szövetségben van, ez tudja egyedül garantálni a biztonságunkat. Aki tehát az EU vagy a NATO bármilyen gyengítésén ügyködik, akadályozza annak működését és repeszti szét annak egységét, az konkrétan Magyarország és a magyar emberek biztonsága ellen cselekszik.

Nem véletlen, hogy Orbán is – a kezdeti pávatáncolás után – kénytelen volt összekapni magát és az európai egységgel tartani, ha ugyanis ismét csak kuruckodott volna az orosz érdekek mentén (ahogyan nem egyszer tette már), azzal nemcsak Magyarországot árulta volna el, hanem egész Európát és az EU-Atlanti szövetséget. Ez pedig most nem játék, nagyon nem.

Hiába ugyanakkor a lájkvadász posztok a kormányfő oldalán az oroszok elleni szankciók támogatásáról, ha egyébként a rendelkezésére álló egyéb eszközökhöz láthatóan már nem mer hozzányúlni. Vajh, miért. Ha igazán elkötelezett a béke kikényszerítése és az orosz agresszió megfékezése mellett (bár utóbbit, ilyen élesen még egyszer sem mondta ki), akkor például haladéktalanul felülvizsgálja a Paks2-projektet és azonnali hatállyal felfüggeszti a Budapestre hozott orosz (kém)bank diplomáciai mentességét. Ezek érdemi és jelentős lépések lennének, egyértelmű bizonyítékai annak, hogy a magyar kormány komolyan gondolja, amikor az egységes európai álláspontot támogatja.

Az elmúlt napokban félrecsúszott és már kormányzati, hazug propagandába hajlott a vita az indok nélkül megtámadott Ukrajna esetleges támogatása kapcsán. A Fidesz a lehető legaljasabb módon ezt a helyzetet is saját politikai céljaira használta fel és azt a hazugságot próbálja elültetni a magyar nyilvánosságban, hogy az ellenzék katonákat és fegyvereket küldene ukrán területre, ezzel „belesodorva hazánkat” a háborúba. Az elmúlt tíz év legaljasabb kampányát folytató Fidesz már több példával is bizonyította, hogy képes az ellenzéki jelöltek kijelentéseit megcsonkítva, azok jelentését és értelmét megmásítva hamis állításokat kreálni. Ez történt most is: senki nem akar háborút, végképp nem magyar részvétellel.

Háborút jelenleg egyedül Orbán Viktor barátja és szövetségese, Vlagyimir Putyin akar, aki – ne felejtsük el – ehhez megkapta Orbán Viktor másik barátja és szövetségese, a belarusz Lukasenka támogatását is.

Az ellenzéki oldal megszólalásai mindig világosak és egyenesek voltak: a NATO-szövetség tagjaként, annak döntései és lépései mentén kell nekünk is cselekednünk. Milyen végtelenül undorító egyébként, hogy pont azok a politikusok és fizetett megmondó-celebek terjesztik ezt a hazugságot, akik egyébként reszketve igyekeztek az utolsó pillanatig kiszolgálni az orosz propagandát és tagadni a várható támadás tényét.

Azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy „maradjunk ki ebből”, akik korábban nyenyerészve viccelődtek az orosz inváziótól tartó nyilatkozatokon. És igen, azok a senkik posztolgatnak most arról, hogy ez „orosz belügy”, meg hogy „nekünk semmi közünk hozzá”, akik mélymagyarkodva fotózkodnak a békemeneteken, de most elfelejtik, hogy épp ott zörögnek az orosz tankok, ahol az elszakított magyar testvéreink élnek. Hát, mikor lenne több közünk ehhez a háborúhoz, ha nem most, ti szerencsétlenek?!

Értem én, hogy rohadt nehéz lehet egyszerre éltetni a Putyin-pólóban grasszáló Salvinit és gyűjtést szervezni a Putyin elől menekülő magyarok megsegítésére. Értem én, hogy rohadt nehéz lehet – egyébként kéretlenül és hamisan – ’56 bátor hőseinek szellemi örököseként öndefiniálni magatokat és közben azt nézni élő adásban, ahogy a kormánypropagandának megfelelően dicsőített Putyin tankjai dúlnak az ukrán utcákon. Gerincroppantó déjà vu.

Orbán Viktor azt mondta az Astoriánál 2007-ben, hogy „a nyugati világ számára a történelmi kihívást a keleti új rend gyarapodó erői jelentik, melynek leheletét, jelenlétét, kisugárzását már a bőrünkön érezhetjük (…)” Ha Ukrajna az EU vagy a NATO tagországa lenne, többet is tehetnénk a vele szembeni háborús agresszió ellen. Azt azonban mindenképpen el kell kerülni, hogy ez a konfliktus újabb fizikai határokat lépjen át. Az Európai Unió és a NATO tagjaként ezért minden közös és egyénileg rendelkezésre álló eszközzel arra kell rászorítani az agresszort, hogy fejezze be a vérontást és a háborút.

Önigazoló fideszes reklámposztok és facebook-videók nem állítják meg Putyint, egységes és határozott fellépés talán. Utóbbiból egyelőre még kevesebb van kormányzati oldalon.

Áprilisban arról kell dönteni, hogy milyen Magyarországot akarunk: amely pávatáncolva kiteszi magát agresszor nagyhatalmak szorító ölelésének, vagy amely az egységes, erős és biztonságot nyújtó európai közösség megbízható tagjaként védi állampolgárai és az Unió érdekeit. Orbánisztán vagy Európa?! Ez lesz a kérdés.

Az elmúlt napok eseményei még egyértelműbbé tették, hogy csak egyetlen józan és bölcs válasz létezik.

Ujhelyi istván

„Külföldi ügynökök az ellenzékben”

Horváth József ex titkosszolgálati tábornok könyvében, melyről a Magyar Nemzetben nyilatkozott hangzott el a címben idézett mondat.

„Szabó Tímea akár nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet” – jelentette ki Horváth József tábornok. Aki „több különös körülményre ” hívta fel a figyelmet Szabó Tímea életrajzában. Ennek kapcsán követelte a parlamenti képviselők C tipusú átvilágítását. Arról nem nyilatkozott, hogy Orbán Viktor miniszterelnök vajon átment-e ilyen C tipusú átvilágításon? Pedig a magyar kormányfő moszkvai útja előtt érdekes lenne megvizsgálni a kérdést.

Horváth tábornok szerint, ha az ellenzék kerülne kormányra Magyarországon, akkor se nagyon lenne változás Paks ügyében. Miért nem? „Élünk a gyanúperrel, hogy az oroszok kiolvasztanának valami olyan információkat a nagy fagyasztó szekrényükből a Ljubjankán, amivel javíthatnák az új kormánnyal szembeni tárgyalási pozícióikat” – mondta Horváth vezérőrnagy, célozva a KGB archívumára.

Orbán Viktor esetében is ez történt?!

Ezt a kérdést természetesen nem tette fel a magyar titkosszolgálat veteránja, aki megismételte Szijjártó Péter vádjait arról, hogy az USA budapesti nagykövetsége beavatkozhat a választásokba.

Hibrid hadművelet

Ezt Geraszimov orosz vezérkari főnök találta Ukrajna válsága idején, de azóta sokan sokfelé alkalmazzák. A legutóbbi idők ukrajnai és kazahsztáni eseményei úgy alakultak, hogy már azt sem lehet biztosan tudni: ki állt mögötte? – hangsúlyozta Horváth tábornok.

Ezt követően elmondta, hogy mi aggasztja igazán Orbánt és környezetét: „az Egyesült Államok elérte, hogy világszerte betekintése legyen a pénzügyekbe. Az egész bolygón vezetett bankszámlák 90%-át látják.” Ha ez így van, akkor Orbán is járhat úgy mint Babis cseh miniszterelnök, aki a választási kampány finisében került szembe egy régi kétes offshore ügylet publikálásával a sajtóban. Ez pedig ellenfelei oldalára állította a bizonytalanokat, és Babis miniszterelnök, aki együtt kampányolt Orbán Viktorral, megbukott a választáson Csehországban.

Hogy lehet ez ellen védekezni?

Horváth tábornok az orosz módszert ajánlja: ott visszatértek Sztálin elvtárs korába! A titkosszolgálatok kidobálták a számítógépeket, és visszahozták az írógépeket! A lényeg az, hogy ne legyen internetes kapcsolat, mert azt az amerikaiak ellenőrizhetik. Nem kizárt, hogy a magyar titkosszolgálatok is ezzel a módszerrel dolgoznak, hogy igazán féltett titkaikat elrejtsék az amerikai szövetséges elől.

Horváth tábornok azt állitja, hogy a nagyhatalmak: az USA és Kína szisztematikusan gyengítik az Európai Uniót. Érdekes módon Oroszországot nem sorolja fel. Pedig Brüsszelben épp Putyin trójai falovának tekintik Orbán Viktor miniszterelnököt, aki az ukrán válság kellős közepén látogat el Moszkvába.

Hogy reagálna a rendőrség Orbán választási vereségére?

Elképzelhető-e Magyarországon is olyasmi mint a Capitolium ostroma volt Washingtonban azt követően, hogy Donald Trump elveszítette a választásokat?

„Amit az Egyesült Államokban láttunk, és amivel Trump elnök próbálkozott, azt itthon egyszerűen nem lehet megpróbálni” – nyilatkozta a Hírklikknek Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő. Aki azért hozzátette:

„ha mégiscsak megpróbálnák, akkor az nagyon durva lenne, mert polgárháborús helyzetet teremtene, amelyben a nyertes ellenzék és a vesztes Fidesz hívei egymásnak esnek.”

A rendőrség, az ügyészség és a többi szervezet „tudni fogja a dolgát” – legalábbis Tarjányi Péter szerint.

„Ha a választási eredmények azt mutatják, hogy Orbán veszített, akkor ezek az erők tudni fogják a dolgukat. Egyszerűen nem fogják engedni, hogy akárcsak egy olyan eset is előforduljon mint a Capitolium ostroma az Egyesült Államokban. Persze nem lehet kizárni, hogy nálunk egymásnak esik mindenki, de ennek az esélye 1%”.

Tarjányi végül azt jósolja, hogy „ha Orbán veszít, akkor itt egy teljesen normális, békés átmenet lesz.”

Mire alapozhatja véleményét a biztonságpolitikai szakértő?

A magyar tisztikart az elmúlt harminc évben az Egyesült Államokban illetve Nyugat Európában képezték ki. Ez feltételez bizonyos lojalitást a NATO-hoz és elsősorban Washingtonhoz. Budapesten az amerikai nagykövetség nyíltan támogatja Márki-Zay Pétert, Orbán kihívóját. Brüsszel és az Európai Unió nagyhatalmainak vezetői sem rejtik véka alá, hogy Orbán bukásában reménykednek. Ez erős korlát a magyar fegyveres erőknek. Amelyek 1990-ben is puskalövés nélkül adták át a hatalmat a demokratikusan megválasztott ellenzéknek.

Az USA nagykövetsége minden bizonnyal Orbán Viktor miniszterelnököt is figyelmeztette, hogy a polgárháború nem opció Magyarországon. Donald Trump ugyanakkor nyilvánosan támogatásáról biztosította Orbán Viktort. Az ex elnök újra be akar költözni a Fehér Házba, ahol újra szívesen fogadná Orbán Viktort. A Biden adminisztráció viszont mielőbb le akarja zárni az Orbán korszakot Magyarországon.

Csakhogy februárban Budapestre látogat Putyin orosz elnök. Számára Orbán Viktor választási győzelme lenne az előnyösebb noha kiválóan elboldogult Gyurcsány Ferenccel is, akit épp a Fidesz nevezett Putyin pincsijének.

A magyar választásra immár figyel a külvilág: ezt minden résztvevőnek tudomásul kell vennie. Mindenekelőtt magának Orbán Viktornak, akinek egyetlen túlélési esélye maradt: olyan választási eredményt produkálni, amely egyértelműen mutatja a többség támogatását. A választási csalás, melyet Putyin előszerettel alkalmaz, Magyarországon szinte kizárt a nagy nemzetközi figyelem miatt. A polgárháborús opciót, kevesen támogatnák külföldön, belföldön viszont minden bizonnyal nagyobb az esély 1%-nál, melyet Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő említett.

Akasztják a hóhért, avagy amikor az (Ördög) ügyvéd vádol

Tegnapi hír, hogy Varga Judit feljelentést tett az őt ért rágalmak miatt. Nem tudjuk ki az Ördög Ügyvédje. Valójában nem is érdekes.

A Borkai party jól jött az újságíróknak, le is rágták a csontról az utolsó cupákot is, majd Borkai Zsolt szépen megnyerte a győri önkormányzati választást.

Innen kezdve  nem is értem mit gondolt a tisztelt „ügyvéd úr” egy ilyen üggyel előjönni? Fogalmunk sincsen arról, hogy egy hárogyerekes anyának vannak e biszexuális vagy leszbikus vágyai? És mi van akkor, ha vannak, vagy mit jelent a köz számára, ha nincsenek?

„A bejegyzésekben nőként és családanyaként is próbálnak valótlan állításokkal nyilvánosan megalázni.” – írja a miniszter asszony Twitter bejegyzésében, melyben a feljelentése tényét közli. Annyit azért jogi végzettség hiányában is megjegyeznék, hogy ha valakiről valótlan információkat közölnek az rágalmazás, de sem a biszexualitás, sem a leszbikusság nem megalázó és nem is bűn.

Nem igazán jut eszembe  olyan dolog amiben valaha is egyetértettem volna Varga Judittal.  De nem tudok egyetlen olyan okot sem, ami megmagyarázhatja az Ördög Ügyvédjének ezt a mostani lépését. Jónéhány évem alatt sosem kérdeztem meg senkitől kivel bújjak ágyba, úgy gondolom Ördög Ügyvédje sem kért ezügyben senkitől tanácsot. Varga Juditnak sem kell az Ördög Ügyvédje erkölcsi magaslatának megfelelő párt választania. Akkor sem, ha fideszes, akkor sem, ha minden politikai lépését hibásnak, sokszor bűnösnek tartom!

Talán egyetlen előnye mégis lehet ennek az ügynek.

Ha tényleg emiatt nem jelölte őt miniszterelnöke köztársasági elnöknek: legalább szembesül vele milyen ember szolgálatába állt.

Arccal az Omicron felé

Ismerősöm egy népszerű szórakozóhelyen pultosként dolgozik. „Képzeld, rekordbevételem volt az éjjel. Egy átlagos éjszaka nyolcszázezer forgalmunk van kettőnknek, de mivel a kolléganőm covidos, így egyedül vittem az egész pultot és egymillió-háromszazezret csináltam. Dugig voltunk, és csak ittak és ittak. Gondolhatod, hogy egy pillanatra sem tudtam megállni. Szóval megyek aludni, jó éjt – búcsúzott reggel háromnegyed nyolckor.

Miközben az egész világ átkozódik a bezártság miatt, néhány ezren tüntetnek, van ahol a rendőrséget kell bevetni ellenük, a kormányok megszorító intézkedésekkel borzolják az amúgy is megtépázott vagy éppen lakonikusan tompult idegrendszerünket.

De mit tegyenek, ha egyszer a választások megnyerésével együtt nyakukba szakadt a felelős kormányzás terhe is? Mindegy milyen politikai elvek mentén jutottak hatalomra a  legjobb képességük szerint felelős döntésekkel kell előre vinni mindannyiunk boldogulását.

Felelős kormány covid idején nem politikai és gazdasági primátusok, hanem járványügyi szempontoknak megfelelően végzi a dolgát és akként is rendelkezik.

Nézzük mi van nálunk

Mi minden nap megjelenítjük a friss hazai adatsor alján, hogy mekkora a felelőssége, pontosabban felelőtlensége a kormánynak amiért politikai haszonszerzés céljából még a járvány adatait is manipulálja.

Nálunk a járvány negyedik hulláma minden közzétett adat szerint „lecsengőben” van.

Lám, lám a sok korholás és szidás ellenére valamit mégis jól csinál ez a kormány, mondja magában az átlag olvasó. Aztán este elmegy és kitombolja magát egy zárt és zsúfolt teremben. Levegő alig, vírus az rogyásig van.

Jajj miért is vagyok olyan ünneprontó, hiszen eddig naponta többezer új fertőzött volt, míg a mai adat szerint csupán ezernégyszáz…sem… Hipp-hipp hurrá!

Hányan olvashatják végig naponta a friss teljes fertőzési adatsort? Maximum a lead vastagbetűs számaira pillantanak rá. Tulajdonképpen így természetes. Vagyis örömmel konstatálják a számok csökkennek, mi meg a magyarok istenének segedelmével csak megússzuk. Közel két év után ezen nincs is mit csodálkozni.

Csakhogy, ha mégis belemélyedünk a számokba kiderül, a helyzet teljesen más képet mutat.

Nézzük csak, az ünnep után közzétett adatok alapján a négy nap halálozási átlaga napi 109 áldozat. A mai adatok szerint az utóbbi 24 órában 151 áldozata volt a vírusnak!

A többezres napi fertőzöttségi adatok ezerháromszázhetvenre szelidültek. Ugye?

NEM!

Ha az ünnep előtti napi 32 ezres tesztszámokat viszonyítom, a tegnapi 4 ezer elvégzett teszthez , akkor  valójában a 30 százalékos fertőzöttség mellett közel KILENCEZER új beteget regisztrálhattunk volna!

De a kormány továbbra is kénye-kedve szerint játszik a számokkal, nem véletlenül titkolózik olyan rendületlen kitartással.

És az eddigieknél sokszorosan fertőzőbb Omicron még csak éppen betette a lábát hozzánk.

Tudjuk, „Magyarország előre megy”. De ha így folytatjuk a szakadékba vezetnek bennünket.

Szóval a helyzet közel sem rózsás, viszont a kormány teljességgel reménytelen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK