Kezdőlap Itthon Oldal 98

Itthon

Nagy Márton: megélhetési válság fenyeget

Nem az infláció a fő veszély a magyar gazdaság számára hanem a recesszió – hangsúlyozta a fejlesztési miniszter, aki nemrég még Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója volt.

A Matthias Corvinus kollégiumban szakmai előadást tartott és nem politikailag korrekt tájékoztatót. Elismerte, hogy a jegybankok mindenütt a világon ördögi körbe jutottak, mert

“Alaphelyzet, hogy magas az infláció. Erre agresszív kamatemeléssel reagálnak a jegybankok. Ez erősíti a dollárt és minden más fizető eszközt gyengít. Ha gyengül az árfolyam, akkor nő az infláció hiszen a külföldről behozott áru drágább lesz. Ha a dollár erősödik, akkor azzal az USA kinyomja az inflációt a többi országba.”

Ez persze nem minden országra igaz: Japánban 1%, Kínában 2% az infláció. Vagyis nem kizárólag import inflációról van szó hanem a belső tényezők is fontosak. Például az, hogy a magyar kormány milliárdokért vásárolt szavazatokat amikor visszahozta a tizenharmadik havi nyugdíjat, visszafizette az adót a fiatal családoknak etc…

Arról sem tett említést Nagy Márton, hogy Magyarország élelmiszerben jelentős részben önellátó mégis rakéta sebességgel növekednek az árak. Miért? A magyar mezőgazdaság erőteljesen monopolizálódott az elmúlt években: Csányi Sándor és Mészáros Lőrinc szerepe meghatározóvá vált az agrár piacon. Ők pedig ezt ki is használják: emelik az árakat.

Megélhetési válság

Ez annak a következménye, hogy a lakosság jelentős része nem tudja olyan ütemben növelni a bevételeit mint ahogy a kiadásai nőnek. Vagyis csökken a reáljövedelem. Ez az, amit a családok életszínvonalnak hívnak. Ez nemcsak gazdasági hanem méginkább poltikai válság – hangsúlyozta Nagy Márton – hiszen jelentős társadalmi csoportok életszínvonala csökken.

A megélhetési válság jövőre megoldódhat, de a recesszió elkerülhetetlen

– mondta a fejlesztési miniszter. Nem tért ki arra, hogy Orbán Viktor hogyan ígérhette meg a választóknak: nem lesznek megszorítások! Ráadásul politikai válságot idézhet elő a munkanélküliség – hangsúlyozta.

Tegyük hozzá:

nem épp világos, hogy miképp oldódik meg a megélhetési válság jövőre, ha jön a recesszió és a munkanélküliség?!

Az Európai Unióval ki kell egyezni!

Ebben a helyzetben a magyar kormány számára ez egyértelmű feladat hiszen az uniós milliárdok nélkül veszélybe kerülhet az ország fizetőképessége is.

Magyarországnak 5,8 milliárd euró járna a gazdaságélénkítési alapból, de ezen kívül a magyar kormány most már igényt tart a 9,6 milliárd eurós olcsó hitelre is. Ezt először elutasította a magyar miniszterelnök, de rájött arra, hogy így sokkal olcsóbban jut pénzhez mintha a piacon próbálna kölcsönt szerezni.

Ha nem jönnek meg az euró milliárdok az Európai Uniótól, akkor Magyarország a fizetésképtelenség szélére sodródhat. Erről nem beszélt Nagy Márton, de a helyzet egyre jobban hasonlít a 2008-ashoz amikor a kormány kezdetben azt állította: a nemzetközi pénzügyi válság minket nem érint, majd pedig kénytelen volt az IMF-hez fordulni, hogy elkerülje a fizetésképtelenséget. Csakhogy Matolcsy György kipaterolta a Nemzetközi Valutaalapot, velük nehéz lesz zöldágra vergődni. Orbán Viktor korábban úgy nyilatkozott: vészhelyzetben a kínaiaktól kérhet pénzt. Ez nem épp eurokonform eljárás …

Álmodik a nyomor

Varga Mihály pénzügyminiszter arról tájékoztatta a közvéleményt a Facebookon, hogy Magyarország fokozatosan csökkenti államadósságát. Tavaly év végén 76,8% volt a GDP arányos államadósság, a következő választás idején 2026-ban ez 63,1%-ra csökken – állítja a pénzügyminiszter.

Ha recesszió várható, vagyis a GDP nem nő hanem csökken ugyanakkor egyre több kölcsön felvételére kényszerül a Nemzeti Bank, a törlesztő részletek egyre többet visznek el az aktuális költségvetésből, akkor hogy csökkenhet lényegesen az államadósság aránya az éves GDP-hez viszonyítva?

Csökkentjük a költségvetési hiányt – ígéri Varga Mihály. Akkor viszont, hogy védik meg a lakosságot az inflációtól?

Ha ennyire egymásnak és önmaguknak is ellentmondó, szakmaiatlan kijelentéseket tesznek azzal csak nehezítik a kormány és végső soron az egész ország helyzetét.

Mindebből az látszik, hogy Orbán Viktor emberei látják a gazdasági válságot, de megoldási elképzelésük nincs arról, hogy a miniszterelnök ígéreteit hogy lehetne tényekkel alátámasztani.

Egy jól működő rendszer a vállalkozás lelkévé válhat

0

Egy vállalkozás megléte esetén úgy érezhetjük, nehéz feladat, ám igen kifizetődő mindent saját kézben tartani. Az elénk gördülő kihívásokkal szembenézve még inkább megerősödhet a hivatásunk iránti szenvedélyünk, különösen, ha nagyszerű szolgáltatókkal együtt dolgozva építgethetjük, fejleszthetjük vállalkozásunkat. Ennek egyik alapja egy jó és megbízható rendszer kialakítása.

Mire van szüksége egy jó vállalkozásnak?

Egy jó vállalkozás akkor sikeres, ha elhivatott, profi munkaerővel, és nagyszerű, példát mutató, szenvedélyes vezetőséggel rendelkezik. Nagyon sok múlik ugyanis az emberi erőforrásokon, hiszen a munkateljesítményt nagyban meghatározza az általános légkör. Fontos továbbá, hogy jól átlátható, megfelelően strukturált munkakörök legyenek, melyek feladatai pontosan be vannak határolva.

Bármilyen vállalkozás során alapvetőnek számít a kockázat, még a világ legsikeresebb cégeinek is van elegendő tartaléka arra, hogy jelentős veszteség esetén legyen mihez nyúlniuk. Fontos, hogy a munkavállalókat se hagyjuk cserben, és rendelkezzünk egy biztonsági alappal, ha valami miatt fel kellene függeszteni munkavégzésüket egy ideig. Sajnálatos, de szemléletes példa erre a koronavírus járvány alatti rengeteg felszámolt cég, sok elküldött munkavállalóval. Emellett egy jól működő rendszer is alapkövetelménynek számít, ha szeretnénk, hogy minden gördülékenyen menjen a vállalkozás mindennapjaiban.

Jól működő rendszer = jól működő vállalkozás

Egy vállalkozásban rengeteg különböző projekt futhat egyszerre, melyek mind-mind külön csapatokat és projektmenedzsereket igényelnek. Ezek fejlesztése, tesztelése, átdolgozása, majd implementációja nem mehet végbe a profi és hozzáértő munkaerő, valamint a rendelkezésükre álló hasznos eszközök nélkül. A managed services, azaz menedzselt szolgáltatásnyújtók ezekre a helyzetekre felkészülve biztosítanak erre alkalmas szoftvereket, programokat és egyéb okos megoldásokat a vállalkozások számára.

Manapság már alapvetőnek számít az adatok felhő alapú rendszerekben való tárolása, amely lehetővé teszi, hogy az arra engedélyt kapott kollégák hozzáférhessenek a szükséges fájlokhoz. Gyakran nem csupán egyéni fájlokat, hanem komplex rendszereket szükséges migrálni, mely kihívást jelenthet. A managed services szolgáltatásaival nemcsak a költözést, de az optimalizálást, és a fájlok maximális biztonságát is egy kézben tudhatjuk.

A rendszerben való gondolkodás, az átlátható folyamatok és az engedélyek megadása jelentősen megkönnyítheti a munkavégzést. Az egyértelmű szabályrendszerekben, jól megkomponált és logikus fájlrendszerekben nem kell hosszú perceket, órákat szánni egy-egy nekünk szükséges adat keresésére. Ezzel sok időt spórolhatunk, mely elsődleges cél a munka teljesítményének növelése érdekében.

Az adatvédelem, különösen egy vállalkozás során tárolt rengeteg üzleti titok és személyes szenzitív adat miatt elengedhetetlen. Érdemes profi védelmi hálóval biztosítani azt, hogy ne legyünk kibertámadás áldozatai. Egyre gyakoribb ugyanis a bűnözés ezen fajtája, mely gyakran visszaélhet, és zsarolhat is az ellopott adatokkal.

Ha költségeket szeretnénk csökkenteni, akkor nem elsősorban arra kell gondolni, hogy megválunk egy-egy munkavállalótól. Érdemes inkább a bérelt, licenszelt szoftvereket átvizsgálni: könnyen lehet, hogy sok olyan programot használunk feleslegesen – és fizetünk érte nagy összegeket – melyeket fejlesztők segítségével, automatizálással helyettesíthetünk.

Milyen vállalkozás profitálhat ebből?

Bármilyen olyan kis-, közép- vagy nagyvállalat számára hasznos lehet a managed services használata, aki fejleszteni és egyszerűsíteni szeretné a meglévő munkafolyamatokat. Cél lehet az alacsonyabb költségű üzemeltetés, vagy a felhőalapú adattárolásra, munkavégzésre való átállás is, melyek mind megoldhatóak a szolgáltató igénybevételével.

Javítani és fejleszteni szinte minden területen lehet, az automatizáció és a gyors elérés pedig rengeteget segíthet a munkavégzés egyszerűségén, minőségén és sebességén. Éppen ezért érdemes néha hátralépni néhányat, alaposan megvizsgálni a munkafolyamatokat és rendszereket, és belefogni azok átalakításába, egyszerűsítésébe, profi segítséget igénybevéve. Végeredményként logikus és optimalizált, biztonságosan kiépített rendszereket kaphatunk, melyekkel öröm lesz a munkavégzés!

Magyar pápa Szent Péter trónján?

Ferenc pápa egészségi állapotának romlása felerősítette a találgatásokat: talán ő is lemond mint elődje, XVI-ik Benedek? Ferenc pápa legutóbb úgy nyilatkozott, hogy esze ágában sincs lemondani.

Erdő Péter bíboros is esélyes lehet arra, hogy Ferenc pápa utódja legyen Szent Péter trónján – véli a Catholic Herald című újság. Erdő Péter bíborost II. János Pál pápa választotta ki a magyar katolikus egyház élére. A hetven éves főpap már húsz éve tölti be ezt a tisztséget noha már nem ő a püspöki kar elnöke. Erdő Péter kiváló kánon jogász márpedig ez fontos a katolikus egyháznak, amelynek úgy kell lépést tartania a változó világgal, hogy meg kell őriznie a kétezer éves tradíciót is. A család jogi ügyekben Erdő Péter volt a pápa által kiválasztott vezető a püspöki szinódus legutóbbi összejövetelén. Ferenc pápa liberális reformjait nem sikerült keresztül vinni, mert a konzervatív többség ezt megakadályozta. Erdő Pétert is konzervatívnak tartják, de ugyanakkor nagy diplomatának is. Az olaszul, angolul és franciául jól beszélő magyar bíboros hosszú évekig az Európai Püspöki Kar elnöke volt.

Erdő és Orbán

A magyar miniszterelnök támogatta a Vatikánban Erdő Péter kinevezését a magyar katolikus egyház élére, de azóta sokminden megváltozott. A migráns válság idején a magyar püspöki kar válaszúthoz érkezett: Ferenc pápa egyértelműen kiállt a bevándorlók mellett, míg a magyar miniszterelnök falat épített velük szemben. Erdő Péter bíboros igyekezett megmaradni a középúton. Emiatt megrendült benne Orbán Viktor bizalma. Ezt követően Veres András püspököt támogatta , aki meg is szerezte a magyar püspöki kar elnöki posztját. Csakhogy Veres András Erdő Péter utóda szeretne lenni, ehhez pedig kell a pápai támogatás. A budapesti nuncius állítólag közölte vele, hogy ameddig támogatja Orbán Viktor migráns ellenes politikáját addig nem számíthat előrelépésre a katolikus egyházban. Veres András erre vissza akart lépni a püspöki kar elnöki tisztétől, nem akart indulni a választáson. Ám ekkor

a magyar miniszterelnök üzente neki: ha nem vállalja a püspöki kar elnöki posztját, akkor a katolikus egyház kisebb anyagi támogatásra számíthat a jövőben.

Veres András meghátrált. Újra ő lett a püspöki kar elnöke, és egyelőre le kellett mondania az érseki székről, az előrelépésről a katolikus egyházban.

Amikor Ferenc pápa Budapesten járt, akkor Erdő Péter bíboros tanúbizonyságot tett pompás diplomáciai képességeiről. Teljesen a saját kezébe vette a pápai látogatás megszervezését, és ily módon sikerült elkerülni Ferenc pápa és Orbán Viktor esetleges szócsatáját. Erdő Péter arra hivatkozott, hogy Orbán Viktor református, ezért a magyar küldöttség vezetője a katolikus Áder János lett Ferenc pápa tárgyaló partnere Budapesten.

A konzervatívok támogatják Erdő Péter

Ferenc pápa hívei a Vatikánban azt állítják, hogy csakis konzervatív ellenfeleik terjesztik az egyházfő lemondásának a hírét. Trump hívei mindenestre kiállnak mellette az Egyesült Államokban, ahol a konzervatívok nagy jogi sikert arattak miután a Legfelső Bíróság eltörölte az abortusz jogot. Az amerikai bíborosok 1978-ban nagy szerepet játszottak abban, hogy évszázadok óta először nem olasz pápát választottak a lengyel II. János Pál személyében. Nem kétséges, hogy az igen konzervatív lengyel bíborosok is jobban kedvelik Erdő Pétert mint a jelenlegi pápát. Ferenc pápa mindezt tudván egyre másra nevez ki új bíborosokat a fejlődő világból, ahonnan ő is érkezett. Az új pápáról a 120 tagú bíborosi kollégium dönt, ahol még soha ilyen sok Európán és Észak Amerikán kívüli főpap nem ült. Az ő jelöltjük állítólag egy Fülöp szigeteken népszerű biboros, aki jóval liberálisabb nézeteket vall a világról mint Erdő Péter. Ferenc pápa őt szeretné utódjának. A katolikus egyház nagyon megosztott, ezért a pápaválasztás  esélyei áttekinthetetlenek.

Magyar bíboros még sohasem ült Szent Péter trónján. Bakócz Tamás esztergomi érsek ugyan pályázott, de veszített egy Medicivel szemben. Erdő Péternek mint mérsékelt konzervatívnak lehetnek esélyei, de Trump híveinek hangos támogatása aligha javítja ezeket.

Személycsere a hírszerzés élén

Rogán Antal a kormányátalakítás következtében átvette a titkosszolgálatok irányítását Pintér Sándor belügyminisztertől és Szijjártó Péter külügyminisztertől. A hírszerzés eddig formálisan a külügyminiszterhez, de a valóságban mindenütt Orbán Viktor hozta meg a fontos döntéseket. Most például azt, hogy új embert nevezett ki a hírszerzés élére.

Még nem is oly rég az Információs Hivatal élén a veterán Czukor József állt, aki még Moszkvában a Dzerzsinszij akadémián sajátította el a kémkedés tudnivalóit. Czukor berlini nagykövetsége után Orbán Viktor külügyi tanácsadója lett, majd innen következett az Információs Hivatal. Czukor József azután újra nagykövet lett, ezúttal Svájcban. Az alpesi állam – semleges státusza miatt – a kémek paradicsoma. Ott működik a Berni Unió az USA szövetségeseinek hírszerzési együttműködési szervezete.

Czukor utóda még kevesebb ideig bírta. Az új kormány megalakulása után beadta lemondását. Bunford Zsolt vezérőrnagy nemcsak emiatt távozik. Az Információs Hivatal sokáig hitelt adott az oroszok megtévesztő hazugságainak, és még egy nappal az Ukrajna elleni orosz agresszió előtt is arról tájékoztatta Orbán  Viktort, hogy nem lesz háború! Más kérdés persze, hogy a magyar miniszterelnök ezt is akarta hallani. Dehát a világ nem mindíg alakul úgy ahogy Orbán Viktor szeretné. A magyar miniszterelnök most oroszbarát álláspontjával meglehetősen magára maradt az Európai Unióban és a NATO- ban.

A hírszerzés új főnöke a kémelhárítástól érkezik

Oláh Krisztián eddig az Alkotmányvédelmi Hivatal műveleti igazgatóhelyettese volt. Ez meglepő húzás Orbán Viktortól, aki pontosan tudja, hogy a két hivatal kölcsönösen utálja egymást.

A hírszerzés élére a világot jólismerő sok nyelvet tudó, a diplomáciai szolgálatban járatos tiszteket szoktak állítani.

Orbán valószínűleg nem bízik az ilyen tisztekben. Egyrészt, mert javarészüket nyugati titkosszolgálatok képezték ki, másrészt pedig a magyar miniszterelnök nem épp ortodox külpolitikája nem biztos, hogy elragadtással tölti el őket.

Kérdés persze, hogy Orbán Viktor mennyire kiváncsi még a külvilágra vagy inkább a saját véleményét akarja visszahallani tőlük. Orbán hazai sikerei az elmúlt időszakban külföldi kudarcokkal párosultak. A magyar miniszterelnök egyelőre kitartani látszik nem ortodox külpolitikája mellett, amely szembenállást jelent az Európai Unióval és a NATO-val. Orbán reménykedhet Trump visszatérésében illetve európai szövetségesei meg erősödésében       (például Salvini, Meloni Olaszországban).

Orbán hitelt ad Matolcsy György jegybank elnök véleményének, mely szerint az USA és Németország pénzügyi eszközökkel igyekszik padlóra küldeni a nemzeti együttműködés rendszerét Magyarországon. Ez a feltevés határozhatja meg a titkosszolgálatoknak adott parancsokat is. Csakhogy a hírszerzésnek épp az a feladata, hogy a világ valós állapotáról tájékoztassa a hatalom csúcsán állókat. Mi van akkor, ha Orbán már nem kiváncsi a világ állapotára, mert ő “jobban tudja, hogy mi lesz”?

Időközi vereség

Nagy az elkeseredés az időközi választások eredménye miatt. Orbán a parlamentben azzal büszkélkedik, hogy mennyivel több szavazatot szerzett összesítve a Fidesz, mint az ellenzéki pártok. Ezeket a számokat látják az ellenzéki politikusok és az „elemzők” is, és ezért beszélnek az ellenzék kiábrándító vereségéről.

Én ezt túlzásnak tartom. Megnéztem húsz olyan időközi választást, amelyeket városi választókerületekben tartottak, ahol általában indulnak a Fidesz és az ellenzéki szövetség jelöltjei, és összehasonlítottam az eredményt a 2019-es általános önkormányzati választás eredményeivel. Abból indultam ki, hogy Magyarországon is világosan – egyes kutatók szerint száz évre visszamenőleg – kirajzolódik a politikai földrajz. Mellőzve a részleteket, vannak olyan választókerületek, amelyekben több ciklus óta a Fidesz erős, és olyanok, ahol viszont a baloldali vagy inkább centrista ellenzéki pártok. Ezért az időközi választásokon sem azt kell nézni, hogy hány helyen nyert fideszes és milyen arányban.

Az, hogy hagyományosan, több ciklus óta a Fidesz által nyert egyéni választókerületekben megint a Fidesz nyert, nem nagy ügy. A húsz időközi választásból tízben ez történt. Négy olyan választókerület volt, ahol korábban is az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, és most is. Öt helyen 2019-ben még az ellenzéki szövetség jelöltje nyert, most viszont a Fideszé. Ezek a fontos esetek.

Az egyik a VII. kerületi választókerület, ahol egy súlyos visszaélés miatt le kellett mondania Borka-Szász Tamás DK-s képviselőnek, alpolgármesternek, és az ő helyét vitte el a Fidesz.

Egerben az ellenzéki szövetség felbomlott, az egykor jobbikos, pártját is elhagyó polgármester az őt támogató városi koalícióval is szakított: ilyen körülmények között nem csoda, ha elvész a mandátum.

Hogy mi történt a VIII. kerületben, Nyíregyházán két választókerületben is és Szolnokon, azt találgatni sem tudom, csak amiatt vagyok szomorú, hogy a nyíregyházi 3. választókerületben egy kiváló egykori szabad demokrata párttársunk váratlan halála miatt volt időközi választás, és az ő egykori mandátumát sem tudta megvédeni az új ellenzéki jelölt, elvitte a Fidesz.

Ha mégis elgondolkozunk azon, hogy van-e általános tanulsága e vereségnek, én egyelőre a következőre jutottam. Figyelmesen követve az ellenzéki pártok parlamenti szereplését és médiamegjelenéseit, úgy látom, hogy

az ellenzéki pártok ott folytatják, ahol a választási kampány végére abbahagyták.

Az ellenzéki pártok a Fideszt túlnyomórészt jóléti kérdésekben bírálják, és jóléti tartalmú javaslatokban fogalmazzák meg a maguk alternatíváját. Habár – különböző megfogalmazásokban – Karácsony Gergely is, Kunhalmi Ágnes is és Ungár Péter is azért bírálta az áprilisi választási vereség után az ellenzéki kampányt, hogy az nem „az emberek mindennapi problémáival”, vagyis jóléti kérdésekkel (hanem orbánozással és putyinozással) foglalkozott.

Ez nem volt igaz, az ellenzéki pártok politizálása az Orbán-kormányok tizenkét évében mindig is főképpen jóléti kérdésekről szólt. Ugyanezt folytatják április óta.

Azt pedig nem tudták elhitetni, hogy jóléti ügyekben tőlük több várható, mint a Fidesztől, és szemlátomást most sem tudják.

Az eredmény is ugyanaz, mint az országgyűlési választásokon volt

Abban sincs változás, hogy az ellenzéki pártok illedelmesen beilleszkednek az Orbán-rendszer politikai intézményeibe: a DK-s Oláh Lajos személyében parlamenti alelnököt, jegyzőket és bizottsági tisztségviselőket állítottak, a megszokott módon teszik fel kérdéseiket és interpellációikat, megvitatják a Fidesz alaptörvény- és házszabály-módosítását és szavaznak is róla, holott a 2010 utáni években még tudták, hogy az ilyesmit bojkottálni kell. Kivételt csak a Momentumnak a parlamenti tisztségektől való tartózkodása és a DK-nak, Párbeszédnek és Momentumnak egyes szimbolikus parlamenti eseményektől való távolmaradása jelentett, de a napi parlamenti ügymenet során már semmivel sem jelzik az ellenzéki pártok, hogy az Orbán-rendszerrel is szemben állnak, nemcsak az Orbán-kormány politikájával.

Business as usual – ez az összkép az ellenzék tevékenységéről. Bizonyosan bőven vannak az Orbán-rendszert elutasító polgártársaink, akiket ez tart vissza attól, hogy elmenjenek az ellenzéki jelöltekre szavazni.

UGYAN, LACI

Rossz a kedvem, ha saját pártom politikusa beszél komolytalan dolgokat. Alelnökünk, aki költségvetési, gazdaságpolitikai kérdésekben szokott nyilatkozni, tiltakozik az ellen, hogy a benzinkutaknál korlátozzák az egy-egy autóba tankolható üzemanyagmennyiséget.

Varju Laci szerint: „A DK elutasítja a brutális orbáni megszorítócsomag minden elemét, így a benzinárstop kivezetését is. Felszólítjuk a Fideszt, hogy ne az emberekkel akarja megfizettetni a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát, ne vezesse ki a benzinárstopot!”

Bizony, a vásárolható mennyiség korlátozása évtizedek óta ismeretlen dolog, a hiánygazdaság jellegzetes tünete, de lássuk be, az üzemanyag-forgalmazók nem tehettek mást.

Hasonlóképpen hiánygazdasági tünet a kettős árrendszer bevezetése, vagyis az, hogy más árat számítanak fel a külföldieknek, mint a hazai vevőknek – én utoljára az egykori NDK-ban, Csehszlovákiában, meg a népi Kínában találkoztam ilyesmivel, évtizedekkel ezelőtt. Mindennek oka a hatósági benzinár bevezetése. Az ellen kellett volna tiltakozni, de emlékezetem szerint az ellen nem tiltakoztak az ellenzékiek, köztük Varju Laci sem, pedig ez a legrosszabb válasz a külpiaci áremelkedésre.

Ha külföldön felmennek az üzemanyagárak, Magyarországon pedig maximálják az árat, abból, ha nyitva vannak a határok, természetesen üzemanyagturizmus lesz, az ellen pedig nem marad más, mint az abszurd, mellesleg az uniós normákat durván sértő kettős árrendszer.

Ha nálunk a nagykereskedelmi árat is maximálják, ahogy az Orbán-kormány megtette, akkor nem érdemes Magyarországra szállítani benzint, és akkor hiány lesz. (Tudjuk a MOL vezérétől, hogy a magyarországi üzemanyagellátáshoz szokás szerint hozzájárul valamennyi import, és ez most kiesik.) Ezt látjuk ezekben a napokban. Ezt akarjuk?

Ha a világpiacon emelkednek az árak, akkor Magyarországon sem lehet azokat büntetlenül a korábbi szinten tartani. A környezetünkben levő civilizált országok ebben a helyzetben az autóhasználók számára valamilyen kompenzációt nyújtanak, esetleg csökkentik az üzemanyagár adótartalmát, bár ez utóbbi sem igazán jó megoldás, mert az adócsökkentésnek többnyire csak egy részét engedik át a vásárlóknak. A kompenzációra a legjobb eszköz a gépjárműadó elengedése, de elképzelhető „negatív gépjárműadó”, az autótulajdonosoknak adott egységes összegű juttatás is. Ezért is felléphetett volna az ellenzék, a hatósági árért, „ársapkáért” (micsoda eszement fogalom) azonban semmiképpen.

Tudjuk jól, a Fidesz már ellenzékben is szervezett népbutítást folytatott, ennek volt emlékezetes mondata „az egészség nem üzlet”, és ezt folytatta kormányon a „rezsicsökkentéssel”, és ebbe a sorba illeszkedik az „ársapkák” előírása.

Komolyan hiheti valaki, hogy tízezernyi élelmiszertermékből hét termék árának megkötésével mérsékelni lehet az inflációt? Nyilván minden eladó a többi termék árában felszámított nyereséggel ellensúlyozza a kiválasztott néhány terméken elszenvedett veszteséget.

Minden ellenzékinek el kellene utasítania az árak hatósági megkötését. Ha nem teszi, maga is hozzájárul a fideszes népbutításhoz.

Azt sem kellene mondani, hogy a Fidesz ne az emberekkel fizettesse meg „a gyenge forint és az elhibázott gazdaságpolitika árát” – Ez ugyanaz, mint hogy Orbánék szerint „ne a magyar emberek fizessék meg a háború árát”. A háború árát is valamennyien fizetjük meg, európaiak, és az elrontott gazdaságpolitika árát is valamennyien fizetjük meg, akik Magyarországon élünk. Aki mást mond, becsapja az embereket, legyen akár fideszes, akár ellenzéki.

A magyar gazdaság akkor is átállhat az euróra, ha Orbán ezt nem akarja

A szuverenitás nevében a magyar miniszterelnök mindent megtesz azért, hogy a lehető legkésőbbre halassza a belépést az euró övezetbe, ahol már olyan országok is kopogtatnak mint Horvátország és Bulgária.

A kormányzat laza pénzpolitikája odavezetett, hogy a magyar gazdaság spontán módon áttérhet az euróra, mert a gazdaság főbb szereplői elveszítik a bizalmukat a forintban – állapítja meg Zsiday Viktor.

A Hold alapkezelő menedzsere szerint hibás volt az elmúlt évek gazdaságpolitikája, amely maximálisan felfűtötte a magyar gazdaságot annak érdekében, hogy Orbán Viktor megnyerje a választásokat.

Ez a high pressure economy okozza most a magas inflációt és a forint permanens értékvesztését. A forint árfolyama jól van ott, ahol van – jelentette ki Nagy Márton, aki a nemzeti bank alelnökéből lett Orbán Viktor gazdasági tanácsadója majd pedig miniszter.

Zsiday Viktor ezzel kapcsolatban rámutat: ha a gazdasági egyensúly fennáll, akkor a hatalom játszhat a forint árfolyamának meghatározásával. De hogyha ez nem áll fenn mint jelenleg, akkor alkalmazkodni kell a piac elvárásaihoz.

“A deviza gyengítése olyan mint a drog. Ez első alkalommal hatásos, de később, ha már hozzászoktak, akkor a sokadik adag már szinte semmit sem használ”.

Ehhez Zsiday Viktor hozzáfűzi:

“Valószínűleg az utolsó pillanatban vagyunk. Még meg lehet menteni a forint hitelességét. De hogyha ez nem következik be, akkor az euró bevezeti önmagát.”

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a gazdaság főbb szereplői elkezdenek euróban számolni és megtakarítani, hitelt felvenni és üzletelni.

“A forint gyengítése téves gazdaságpolitika. Ideje lenne kimondani, hogy a nemzeti érdek nem a gyenge hanem az erős forint” – hangsúlyozza Zsiday Viktor.

Surányi: megbuktatnám Nagy Mártont

A Nemzeti Bank egykori elnöke is bírálja a monetáris politikát, amelyben Nagy Mártonnak már évek óta fontos szerep jut. Még alelnök volt a nemzeti bankban amikor elkezdődött az alacsony kamatozású kölcsönök korszaka. Tízéves futamidőre adtak alacsony sőt nulla százalékos kölcsönöket! Természetesen elsősorban Orbán rokonainak, barátainak és üzletfeleinek. Hol volt erre a fedezet? – teszi fel a logikus kérdést Surányi György, aki jelenleg egyetemen tanítja a pénzügyeket.

Ilyen hibákért bukás jár.

Surányi arra is felhívja a figyelmet, hogy a Nemzeti Bank csak igen magas kamatra kap kölcsönt a nemzetközi piacokon. Vagyis a bizalom egyre csökken. Míg Orbán Viktor kezdetben visszautasította az Európai Unió kedvező kamatozású kölcsönét, később már jelentkezett érte. Igaz, hogy nem kapta meg hiszen ahhoz zöldágra kellene vergődnie Brüsszellel.

Ez egyelőre nem megy. Enélkül azonban a piacok bizalma a magyar forint iránt aligha áll helyre. Ha nincs megállapodás Brüsszellel és tovább erősödik az infláció a magyar gazdaságban, akkor a forint euró árfolyam 430 is lehet hamarosan. Ördögi körben mozoghat a gazdaságpolitika, mert az infláció és az árfolyam csökkenés kölcsönösen erősítheti egymást.

Waiting for the miracle to come – a csodára várva – énekelte Leonard Cohen, akinek hű tanítványa, Orbán Viktor, a nemzeti együttműködés rendszerének nagy karmestere.

Neki is tudnia kell, hogy üzemanyag vagyis pénz nélkül egyetlen rendszer sem üzemel sokáig …

Orbán aláírta Brüsszelben, ami ellen itthon tiltakozik

Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit csinálok – szól az Orbán Viktornak tulajdonított kijelentés, amely kétségtelenül új értelmet nyert ezen a héten. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz miniszterelnöke politikai pávatáncosként rendszerint mást mond Brüsszelben és mást saját választóinak a köztévében, most azonban a sikamlós kétkulacsosság mellett konkrét hazugságon érhető a kormányfő – jelzi írásában Ujhelyi István EP képviselő.

Mint arról már közösségi oldalaimon beszámoltam: a Fidesz-KDNP jövő héten egy Európa-ellenes, teljesen abszurd országgyűlési határozatot akar elfogadni az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat kapcsán. Egészen nyilvánvaló, hogy mindezt azért akarják áterőltetni majd az Országgyűlésen, hogy zsarolni tudjanak vele a brüsszeli tárgyalásokon. A határozatban tulajdonképpen eredménytelennek és politikailag motiváltnak írják le a nemzetközi konferencia-sorozatot, a magyar álláspontként pedig többek között az Európai Parlament feloszlatását és az uniós szerződésekből az „egyre szorosabb egységre” való törekvés törlését fogalmazzák meg. Teljes abszurd az egész, nem véletlen, hogy még Navracsics Tibor is úgy nyilatkozott egy rádióinterjúban: még gondolkodik, hogy képviselőként megszavazza-e majd ezt a kormánypárti határozatot.

Ehhez képest Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Tanács (EiT) eheti ülésen egészen más álláspontot képviselt, sőt, a csúcstalálkozót lezáró dokumentumot maga is aláírta, vagyis egyetértett az abban foglaltakkal. Ebben viszont többek között az szerepel, hogy az EiT „tudomásul veszi a konferencia eredményeiről szóló, a három társelnöknek benyújtott jelentésben szereplő javaslatokat”, az azt követő intézkedésekről pedig tájékoztatják a polgárokat. Ez utóbbi tájékoztatás bizonyosan nem történt és nyilván nem is fog megtörténni: a kormányzat ugyanis – mint azt a hivatkozott országgyűlési határozat maga is bizonyítja – konkrétan hazudik a konferencia megállapításairól. A folyamat eredményéről szóló jelentés ugyanis – amelyet ezek szerint a magyar miniszterelnök is szép csendben elfogadott és tudomásul vett – az európai, benne a magyar polgárok véleményét összegezve egészen más megállapításokat tett, mint amilyeneket „magyar álláspontként” a kormánypártok határozatba foglalnak.

A zárójelentésben éppen, hogy nem az Európai Parlament feloszlatása, hanem jogköreinek megerősítése mellett foglaltak állást az európai polgárok, például a jogalkotási kezdeményezési jog megadásával.

Ezt az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségének álláspontját. Ugyancsak szerepel a konferencia jelentésében a szerződések módosításának és a tagállami hatáskörök felülvizsgálatának a megnyitása, de épp ellenkezőleg, ahogyan a Fidesz-KDNP otthon ezt határozatba foglalná.

A folyamat eredménye épp, hogy a szorosabb együttműködés, a több európai hatáskör megadása – például az egészségügy területén – mellett szól, nem pedig a szorosabb egységre törekvés eltörlése mellett.

Az EiT záródokumentuma szerint Orbán Viktor ezt is tudomásul vette és elfogadta, mint az európai polgárok többségi álláspontját.

A magyar kormánypártok tehát tudatosan hazug tételeket akarnak országgyűlési határozatba foglalni, Orbán Viktor pedig az Európai Tanács ülésén – ha így tetszik – egyáltalán nem védte meg a „magyar álláspontot”,

nem jelezte tiltakozását az Európa Jövőjéről szóló konferencia kapcsán elfogadott és tudomásul vett zárójelentés megállapításai kapcsán és nem jelezte, hogy a magyar kormánynak – ahogyan oly sok más ügyben – most is teljesen ellentétes álláspontja van, mint Európa többségének.

Ha a kormányfő akkor és ott tiltakozott volna, jelezte volna ellenvéleményét, az – bár nem értettem volna vele egyet – teljességgel legitim lett volna. Így azonban, hogy az EiT záródokumentumának elfogadott konklúzióit tulajdonképpen elhallgatják a magyar nyilvánosságban, ráadásul teljesen megtévesztő, ezzel ellentétes tartalmú országgyűlési határozatot akarnak áterőltetni a magyar Parlamenten, az maga a hazugság.

Ujhelyi nagyon reméli, hogy Navracsics Tiborhoz hasonlóan még többen fognak elgondolkodni azon a Fidesz-KDNP padsoraiban, hogy meg lehet-e szavazni egy a hazug és károsan Európa-ellenes határozatot, sőt, olyanok is lesznek, akik nemcsak elgondolkodnak rajta, de lelkiismeretesen nem is fogják szavazatukkal támogatni.

ELHIBÁZOTT

A költségvetési vita ezúttal megmutatta, hogy hogyan működik a Fidesz propagandagépezete.

Tudtuk eddig is – Kuncze Gábor ezt jellemezte sok-sok évvel ezelőtt a papagájkommandó kifejezéssel – hogy minden fideszes megszólaló elismétli ugyanazokat a kifejezéseket, mondatokat, fordulatokat. Kitalálja a központi kampánystáb, és odateszi a sajtótájékoztatót tartó, a parlamenteben felszólaló politikusok elé, akik minden alkalommal elismétlik. Ilyen szavak a „magyar emberek”, „családok”, „adócsökkentés”, „brüsszeli bürokraták” „illegális bevándorlók” „megvédjük” stb. stb. Ebben a mostani költségvetési vitában a fideszes felszólalók a „szomszédunkban dúló háború” kifejezéshez mindig hozzáteszik: „elhibázott brüsszeli szankciók”. Hogy az Európai Unió szankciókat vezetett be az Ukrajnát már 2014-ben megtámadó, majd idén februárban átfogó háborút indító Oroszországi Föderáció (ez magyarul az orosz állam pontos megnevezése) ellen, az vitathatatlan.

De miért elhibázottak ezek a szankciók?

A szankcióknak alapjában véve két iránya van. Az egyik: személyi szankciók az oroszországi gazdasági és politikai vezető réteg kiválasztott, kulcspozíciókat betöltő személyei ellen: utazási lehetőségük korlátozása az Európai Unió országaiba, illetve az EU-országokban levő vagyontárgyaik (ingatlanok, yachtok, bankbetétek) lefoglalása. A másik: Oroszország gazdasági: kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatainak korlátozása azzal a céllal, hogy akadályozza az ország gazdaságának működését és ezzel gyengítse az orosz állam hadviselő képességét.

Mi ebben az elhibázott?

Azt szokták mondani, hogy a szankciók nagyobb kárt okoznak az EU tagországainak, mint az orosz államnak. Kétségtelen, hogy miután az Oroszország és az uniós tagországok gazdasági kapcsolatai az elmúlt évtizedekben mindkét fél számára előnyösek voltak. (Ugyanúgy, mint egykor a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai a kis KGST-országokkal, köztük Magyarországgal: a szovjet nyersanyagok és energiahordozók szállítása stabil beszerzési forrást jelentett Magyarország és a többi kis KGST-ország számára, ugyanakkor a Szovjetunió biztos piaca volt a magyar ipar és mezőgazdaság alacsony és közepes minőségű tömegtermékeinek, ők viszont olcsón, rubelért jutottak hozzá a sokszor számukra kifejlesztett ipari termékekhez és élelmiszerekhez.) Nem vitás, hogy az orosz energiahordozók importja előnyös a közép-és dél-európai gazdaságok (Németország, Ausztria, Olaszország, Görögország) számára ugyanúgy, mint a továbbra is orosz energiahordozókat importáló egykori szocialista országok számára, és előnyös számukra az Oroszországba irányuló ipari export is. A kereskedelmi kapcsolatok megszakítása illetve korlátozása számukra is hátrányos, nemcsak az orosz gazdaságnak okoz károkat. Drágább lesz az energiahordozók beszerzése, elvesznek az ipari piacok. Még sincs más mód az orosz hadviselés gazdasági hátterének gyengítésére. Ezért vállalja ezt az áldozatot tudatosan a többi európai demokrácia. Az Orbán-kormány ezt nem helyesli. Az első öt szankciós csomagot ugyan vita nélkül tudomásul vette, a hatodikat már nem, csak úgy hagyta jóvá, hogy az olajembargó Magyarország kőolajimportját nem érinti. De a korábban elfogadott szankciókat is helyteleníti.

Mi az, ami a szankciókban elhibázott?

Az, hogy vannak. Az, hogy a kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok szűkítésével gyengítik az orosz hadviselés gazdasági hátterét. Ezt Orbán nem tartja kívánatosnak. Ugyanúgy nem, ahogy az Ukrajna honvédő háborúját segítő fegyverszállításokat sem.

Míg az Európai Unió többi országa Ukrajna oldalán áll a putyini Oroszország agressziójával szemben, az orbáni magyar állam nem.

Orbán és Szijjártó továbbra is az Orosz Föderáció szövetségese. Ezért nevezi elhibázottnak a szankciókat a fideszes papagájkommandó.

Putyini minta a Mészáros vagyon?

Vlagyimir Putyinnak legkevesebb 1700 milliárd forintnak megfelelő vagyona van – derítették ki oknyomozó újságírók egy e-mail alapján. A Rosszija bank a központ, amely köré a hálózat szerveződik. Putyin hű oligarchák nevén vannak a méregdrága ingatlanok, melyeket az orosz elnök a sajátjaként használ.

Az orosz elnök vagyonát csekély 40 milliárd dollárra becsülték külföldön, de nemigen tudott senki sem a nyomára bukkanni. Miért nem? Mert lojális strómanok nevén van minden!

Például az a fekete-tengeri palota is, melyet Navalnij mozgalmának hívei – külföldi titkosszolgálatok segítségével – bemutattak a világnak is.

  A lojális strómanokra épülő rendszer szövetkezeti alapon szerveződött meg az elmúlt években.

Putyin egykori pénztárnoka, Roman Abramovics intézte sokáig az orosz diktátor külföldi pénzügyeit Londonból. Ám ott már nem látják szívesen miután Putyin megpróbálta Nagy Britannia földjén meggyilkoltatni az orosz titkosszolgálat híres árulóját.

Putyin külföldi pénzeit egyelőre nem találták meg pedig nagyon keresi azt az amerikai igazságügyi minisztérium, hogy elkobozhassa az Ukrajna elleni agresszió miatt.

Mészáros, a lojális stróman

Egyáltalán nem kizárt, hogy Orbán Viktor Putyint utánozta amikor létrehozta a Mészáros vagyont, amely a hatalom pénzügyi háttér hálózatának is tekinthető.

Freund, német Európa parlamenti képviselő azt állítja, hogy az Európai Unió Magyarországra érkező pénzének egynegyedét nyúlja le a magyar miniszterelnök oly módon, hogy ezeket a hatalmas összegeket Mészáros Lőrincnek vagy más lojális strómannak utalja ki.

A brüsszeli bizottság ezért sem hajlandó kiutalni az uniós euró milliárdokat, melyek nagyon is hiányoznak a magyar költségvetésnek. Meg természetesen Orbán Viktornak is, aki az uniós euró milliárdok nélkül aligha tudja hosszú távon működtetni a nemzeti együttműködés rendszerét.

Ezért kénytelen megsarcolni Mészáros Lőrinc vagy Tiborcz Pista bankjait is.

Az inflációs válság persze sokat segít Orbán Viktornak hiszen Európa legmagasabb áfája miatt a kincstár remekül profitál az árak emelkedéséből miközben a dühös vásárlók nem is az államot hibáztatják a válságért.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK