Kezdőlap Itthon Oldal 97

Itthon

ORBÁN ŐSZÖDI BESZÉDE

Hétfőn terjesztették be, és kedden már el is fogadta az Országgyűlés a kata-törvényt. A katások többsége szeptembertől már nem élvezheti a kata előnyeit. Szerdán bejelentették, hogy a „rezsicsökkentett” áron csak az átlagfogyasztásig adják az áramot és a gázt. Aki többet fogyaszt, az a többletért már a piaci árat fizeti. Orbán energia-válsághelyzetre hivatkozott.

Akkor kevesen figyeltek fel rá, hogy a parlamenti ülés előtt a Fidesz–KDNP frakcióülést tartott az Országházban. Annyit közöltek a nyilvánossággal, hogy az energiahelyzetről meg az inflációról tájékoztatja Orbán a frakciókat. Meg egy képet, ahogy ott ül Orbán a kétfrakcióvezető, Kocsis és Simicskó között. Egyebet nem.

Azt hiszem, ezen a frakcióülésen mondhatta el Orbán a maga őszödi beszédét. Persze nem abban az értelemben, hogy, mint annak idején Gyurcsány, önmagát ostorozta volna azért, amit a megelőző időszakban csináltak illetve inkább nem csinálták. Önmagát Orbán nem szokta ostorozni, még zárt körben sem. Vagy hogy elmondta volna, hogy végig hazudták az elmúlt tizenkét évet. Pedig végig hazudtak. Ebben az értelemben nem lehetett ez őszödi beszéd. Abban az értelemben azonban igen, hogy Orbán elmondta, hogy mit fognak most csinálni. Mit fognak csinálni, amiről a kampányban nem beszéltek. És hogy a mellé minden képviselőjüknek oda kell állni. Akkor is, ha tiltakozni fognak ellene.

Hogy is mondta Gyurcsány az őszödi beszédben?

„Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok gyerekek. Igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek.”

Aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy Orbán is mondott a képviselőinek valami hasonlót. Lesznek tüntetések a Parlament előtt, előbb-utóbb megunják, hazamennek. Most nekik, fideszes képviselőknek kell ezt kibírni.

Láttuk a tüntetéseket. A rendőrség nagyon fel volt készítve: sokan voltak, intézkedtek is, de nagyon vigyáztak, hogy senkinek ne essék baja. Nem igazoltattak, nem vittek be tüntetőket. Persze könnyű dolguk volt: ezek a tüntetők nem támadtak rá a rendőrökre, nem dobáltak meg senkit, nem gyújtottak fel autókat. Valóban békés tüntetők voltak, és a rendőrségnek nem kellett még gumibotot sem használnia, nemhogy vízágyút vagy könnygázt. Őket is, és a frakcióülésen a képviselőket is felkészítették arra, hogy most a Fidesz kormánya vezet be megszorításokat, még ha nem is így nevezik.

A korábbi intézkedések, az „extraprofitadó” látszólag nem „az embereket” érintik, csak azokat a cégeket, amelyek nagy profitot értek el úgymond a háború miatt. Most viszont két olyan intézkedést fogadtak el, amelyek közvetlenül „az embereket” terhelik: a kata és a rezsicsökkentés átalakítását. A frakcióülésen nyilván azt magyarázta el Orbán, hogy miért muszáj ezt megcsinálni, ha árthat is a Fidesz népszerűségének. Ebben az értelemben volt ez Orbán őszödi beszéde. Mert olyasmit csinál az Orbán-kormány, aminek a választási kampányban az ellenkezőjét mondta.

Miért adta fel Orbán a rezsicsökkentést?

Mindeddig az ellenzéket vádolta a kormány azzal, hogy fel akarja adni a rezsicsökkentés szent elvét, mely oly sok szavazatot szerzett a hatalomnak még a legutóbbi választáson is. Bokros Lajos már a választások előtt javasolta ezt, Surányi György pedig napjainkban azért bírálta Orbán Viktort, mert nem merte feladni a rezsi csökkentést. Most a miniszterelnök ezt meglépte, kockáztatva a népszerűségvesztést.

Ésszerűség kontra népszerűség

A rezsi csökkentés ellenfelei joggal hivatkozhattak arra, hogy amennyiben Magyarország jóval drágábban vásárolja meg az energia hordozókat, akkor azokat nem adhatja sokáig sokkal olcsóbban a lakosságnak. Csakhogy Orbán Viktor azzal is tisztában volt, hogy a magyar háztartások többségének a jövedelme olyan alacsony, hogy a megemelt rezsi azzal a dilemmával járna, hogy el kellene dönteni: eszünk vagy fűtünk? Orbán Viktor szavazói a szegények, a nyugdíjasok és az alsó középosztály. A gazdag választó körzetek ellene szavaztak, a szegények mellette. Minthogy Magyarország népességének 80%-a uniós mércével mérve szegénynek számít, ezért a választás eredménye borítékolható volt. Most viszont eljött az igazság pillanata. Az új szabályok – lehetőség szerint – megkímélik Orbán Viktor választóit. A nagy családosok többlet fogyasztását is figyelembe veszi az új rendszer. Igazában a városok viszonylag gazdag polgárai fáznak rá a változásra. Közülük sokan amúgyis a nemzeti együttműködés rendszere ellen szavaztak.

Miért döntött így Orbán Viktor?

A politikai veszteség mérsékelt lehet. Választások még messze vannak. A pénzbevétel viszont jelentős.

A paksi atomerőmű képes arra, hogy a lakosság teljes áram ellátását fedezze. Ez tehát nem indokolná az áramár brutális felemelését.

A mostani döntés viszont feltölti az államkasszát, amelyet a választások előtti osztogatás igencsak kimerített.

Ha a lakosság spórolni kezd az árammal, akkor azt el is lehet adni a piacon. A paksi atomerőmű jóval a piaci ár alatt termeli meg az áramot. A különbözet ezután nem a lakosság hanem az állam zsebében landol. Az MVM, amely eddig lenyelte a rezsicsökkentés horribilis többlet költségét, így lélegzethez juthat.

Más oldalról viszont sok családnál beköszönhet a megélhetési válság. Erről Nagy Márton miniszter beszélt a Matthias Corvinus Collegiumban. A pénzügyi válság megoldásáért felelős miniszter nem jelezte előre a rezsi csökkentés végét, de utalt arra, hogy a válságnak lesznek áldozatai. Aminthogy  a Bokros csomagnak is megvoltak. Igaz, hogy a következő választást a Bokros csomagot bevezető kormány elveszítette …

Orbán és Putyin

Milyen a kapcsolat a magyar miniszterelnök és az orosz államfő között? Orbán Viktor Moszkvában kilincselt olcsó olaj és földgáz reményében, és szerződést kötött Paks 2 felépítéséről. A Kurier című osztrák lap tudakolta ezt Kovács Zoltán államtitkártól, aki a nemzeti együttműködés rendszerének a külföldi propagandáját irányítja.

“Ez a szoros politikai kapcsolat, melyet Önök a magyar miniszterelnöknek és Putyin elnöknek tulajdonítanak, nem létezik. Nem különbözik attól a kapcsolattól, mely Németország és Oroszország között jelenleg fennáll” – válaszolta Kovács Zoltán. Aki nyilvánvalóan arra célzott, hogy Angela Merkel kancellár és Putyin elnök között valóban nagyon szoros együttműködés alakult ki.

Csakhogy változnak az idők: utolsó közös művük, az Északi Áramlat 2 gázvezeték volt, melyet sohasem helyeztek üzembe. Sőt az oroszok nemrég leállították az Északi Áramlat 1 vezetéket is. Állítólag karbantartás miatt. Sokan tartanak attól, hogy végleg.

Orbán Viktor pedig nem kapja olcsóbban a földgázt Oroszországtól mint mások. Részben emiatt is kényszerült arra, hogy csökkentse a rezsicsökkentést. Az árkülönbözet ugyanis túlságosan is nagy volt az orosz földgáz és a magyar fogyasztói ár között, melyet a lakosság fizetett.

A CIA kiváncsi

Az amerikai hírszerzés megerősített csapatot küldött Budapestre, hogy kiderítsék: valójában milyen is a kapcsolat Orbán Viktor és Putyin elnök között? Miért mozog olyan otthonosan az orosz titkosszolgálat Magyarországon? Orbán Viktor nem Putyin trójai
falova-e a NATO-ban, amely pedig ellenségének tekinti az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszió óta?

Ha már itt vannak, akkor a CIA szorgos munkatársai arra is kíváncsiak, hogy milyen a viszony Orbán Viktor és Kína között? Az USA Kínát is stratégiai ellenfélnek tekinti. Orbán Viktor Matolcsy György oldalán járt Kínában még a 2010-es hatalomátvétel előtt. Pekingben úgy fogadták az ellenzéki politikust mint Magyarország leendő vezetőjét. Azóta a kapcsolat egyre szorosabb noha korábban a Fidesz elszántan bírálta Kínát az emberi jogok megsértése miatt.

Az amerikaiak gyanakvását elsősorban az keltette fel, hogy a Nemzeti Bankban kínai tanácsadók tűntek fel. Ilyesmire a szovjet tanácsadók távozása után még nem került sor Magyaroszágon. Matolcsy György emiatt nem különösebben népszerű az Egyesült Államokban. Nem is ő képviseli a Nemzeti Bankot az IMF közgyűléseken. Pedig lehet, hogy a pénzügyi válság következtében Magyarország rákényszerülhet arra, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz forduljon. Persze nem kizárt, hogy Orbán Viktor ezzel nem Matolcsy Györgyöt bízza meg…

GYURCSÁNYNAK IGAZA VAN!

Néhány nappal ezelőtt Gyöngyösi Márton, a Jobbik új elnöke azzal a javaslattal fordult a kormánypártok és az ellenzéki pártok frakcióvezetőihez, hogy együtt keressenek kiutat az ország válságos helyzetéből.

Pár nappal később Gelencsér Ferenc, a Momentum új elnöke tett hasonló javaslatot azzal a különbséggel, hogy szélesebb körű tanácskozást javasolt más állami vezetők, például az MNB elnökének, tovább gazdasági szakemberek részvételével. Már korábban Lendvai Ildikó, az MSZP egykori frakcióvezetője majd elnöke is felvetette az ATV-ben, hogy ilyen helyzetben a kormánynak „nemzeti csúcsot” kellene összehívnia, ahogy 2008-ban a Gyurcsány-kormány tette.

Gyurcsány ma mást mond. Azt mondja, hogy az ellenzéknek nem dolga, hogy segítséget ajánljon az Orbán-kormánynak. Ők vitték válságba az országot, keressék ők a megoldást.

Gondolom, vannak, akik furcsállják, hogy Gyurcsány lebeszélné az ellenzéket arról, amit Lendvai, Gyöngyösi és Gelencsér javasol. Ha nagy bajban van az ország, nem kellene az ellenzéknek összefognia a kormánnyal? Más a véleménye Gyurcsánynak ellenzéki politikusként, mint volt miniszterelnökként?

Demokratikus államban, ahol kormány és ellenzék egymást partnerként kezeli, természetes, hogy válsághelyzetben tárgyalóasztal mellé ülnek a kormány és az ellenzék vezetői, és bevonják az érdekképviseletek vezetőit, a tudomány képviselőit is a válságkezelés kialakításába. Ma azonban

Magyarországon nem demokratikus államban élünk.

Az Orbán-kormány sosem tekintette partnernek az ellenzéket. Nem tekinti a nemzet részének. Ilyen helyzetben botorság, a közvélemény félrevezetése lenne, ha az ellenzék leülne tárgyalni a kormánnyal a válságkezelésről. Az is hiba volt, amikor a koronavírus-válság kezdetén az ellenzéki frakciók hétpárti egyeztetésen vettek részt a kormánnyal, ezt már akkor is helytelenítettem.

Ebben az ellenzéken belüli vitában tehát Gyurcsánynak van igaza.

Hozzáteszem: akik ezzel a kormánnyal javasolnak valamiféle „nemzeti csúcsot” vagy hasonlót, még mindig nem tisztázták a maguk számára, hogy mi a különbség demokratikus partnerség és az önkényuralommal való szembeszegülés között.

Surányi :16%-os az infláció

Az infláció felét a hazai gazdaságpolitika hozta össze, a másikat a külvilág – nyilatkozta a Nemzeti Bank egykori elnöke a HVG-nek.

A monetáris politikában, ha késve is, de kivezették decemberben a nem konvencionális intézkedések javát, de a hagyományos jegybanki eszközöknél fennmaradtak a nagyon laza monetáris konstrukciók. Ha itt nem lesz érdemi fordulat, és a jövedelem politikában sem lesz javulás – például egy számjegyű bérnövekedés a verseny szférában – akkor tartósan magas inflációs pályán maradunk. Minél később sikerül megfordítani az inflációs trendet annál nagyobb ára lesz ennek növekedésben, foglalkoztatásban, jövedelemben és reálkeresetben is – mondta Surányi György. Nagy Márton a pénzügyi válság kezelés első számú kormányzati felelőse ezt úgy fogalmazta meg, hogy

“megélhetési válság jön”.

Ez még nem a török válság

Törökországban a legutóbbi inflációs adat 70% volt – hivatalosan. Ellenzéki közgazdászok szerint hamarosan évi 100%-os lesz az infláció. Argentínában hasonló a helyzet. Ezért a nemzetközi piacon lassan együtt emlegetik a forintot az argentin pesoval és a török lírával. A legutóbbi devizahitel felvétel idején a magyar forint kockázata 240 bázis ponttal volt magasabb a legjobb adósok kamat szintjénél. Ez brutálisan magas kamat.

Az a félelmem, hogy az év vége felé recesszió lesz – hangsúlyozta Surányi György. Aki hozzátette, hogy a rezsi befagyasztás nincsen ingyen. Az idén ez akár 1.000 milliárd forintba is kerülhet az adófizetőknek.

Ennek ellenére a magyar gazdaság nagyon-nagyon messze van a török helyzettől. A magyar döntéshozók igyekeznek leszorítani az államháztartás hiányát. A bejelentett program mennyiségileg jó, szerkezetében viszont verseny és gazdaság ellenes. Ráadásul erősen inflációs hatású – fejtette ki a Nemzeti Bank egykori elnöke.

Orbán: hét szűk esztendő

Bibliai példázattal próbálta meg felvázolni a világ helyzetét a magyar miniszterelnök , aki kizárólag külső tényezőkben keresi a problémák okát noha ő tudja a legjobban: a választások megnyeréséhez szükséges forint milliárdok óriási többlet keresletet okoztak, és ennek önmagában is jelentős inflációs hatása van.

A fő probléma azonban Brüsszel és az euró milliárdok, amelyek egyelőre nem érkeznek meg, és amelyek nélkül a nemzeti együttműködés rendszere hosszútávon üzemképtelen.

Ezt is pontosan tudja Orbán Viktor, aki kiadta a jelszót: tisztelet Brüsszelnek. Navracsics Tibor elszántan tárgyal, de Brüsszelben jön a nyári vakáció amikor minden leáll. Márpedig még az idén szükség van az uniós euró milliárdokra. Nagy Márton miniszter 5,8 milliárd euróra számít. A nemzetközi piacok is mindinkább aszerint ítélik meg a magyar forintot, hogy megérkeznek-e abrüsszeli pénzek. Addig viszont 400 forint fölött maradhat az euró ára, amely tavaly ilyenkor csak 350 forint volt. A magyar forint alulértékelt – hangsúlyozta Surányi György, de ez annak is tulajdonítható, hogy a Nemzeti Bank sokáig maga is a leértékelés politikáját hirdette és közölte a világgal: nincs árfolyam célja!

Nagy Márton még legutóbb is azt mondta: a forint árfolyama jól van ott, ahol van! A Nemzeti Banknak elegendő deviza tartaléka sincs, hogy megvédje a forintot. Varsóban és Prágában a deviza tartalékok bevetésével védték meg a nemzeti valuta árfolyamát. Nálunk erre kísérlet sem történt. Csakhogy a forint leértékelés nyilvánvalóan növeli az inflációt, amely így mindinkább kezelhetetlenné válik.

A magyar választópolgár pedig csak áll és néz: nem ezért szavazott Orbán Viktorra!

Orbánt a pénzzel lehet megfogni

Azt nyilatkozota Daniel Freund Európa parlamenti képviselő a Der Spiegelnek arról, hogy hiába indítottak kötelezettségszegési eljárásokat a magyar kormány ellen, de semmiféle látható eredményt nem értek el.

Daniel Freund, aki a zöldeket képviseli az Európai Parlamentben, korábban úgy nyilatkozott, hogy Orbán rokonai, barátai és üzletfelei évente legkevesebb egymilliárd eurót nyúlnak le azokból az euró milliárdokból, melyeket az Európai Unió Magyarországnak átutal.

Jelen pillanatban Brüsszel visszatartja az euró milliárdok egy részét, hogy megpróbálja rábírni a magyar miniszterelnököt arra, hogy Magyarország lépjen be az európai ügyészségbe. Így ugyanis ellenőrizni lehetne az európai pénzek útját Magyarországon. Ez megnehezítené a nemzeti együttműködés korrupt rendszerének működését, ezért Orbán Viktor kézzel lábbal tiltakozik ellene.

Közben befolyásos jogászok egy csoportja ugyanezt javasolja Ursula von der Leyen asszonynak. A brüsszeli bizottság vezetője nemrég Budapesten járt, hogy rábeszélje Orbán Viktort az uniós olajembargó elfogadására. A magyar miniszterelnök megvétózta ezt az elképzelést, és elérte, hogy Magyarország felmentést kapott az Oroszország elleni uniós olajembargó alól. Ily módon Orbán Viktor megmutathatta a vétózás erejét, és jelentős pénzhez juttatta a MOL -t, amely viszont vállalja az ársapkát vagyis finanszírozza az olcsóbb benzint.

A vétójog

Amikor Ursula von der Leyen Budapesten járt, akkor Orbán Viktor állítólag közölte vele: addig fog vétózni amíg Magyarország meg nem kapja az uniós euró milliárdokat. Sok javaslat született már az Európai Unióban a vétójog korlátozására, de ehhez mindenképp hosszú jogi procedúrára van szükség hiszen módosítani kellene az Európai Unió alapokmányát.

Jelenleg Brüsszel éppúgy mint a magyar kormány válságüzemmódban működik, mert az ukrajnai háború felborított minden korábbi számítást.

Míg korábban az európai nagyhatalmak (Franciaország, Németország és Olaszország) az EU szuverenitásának megerősítését hangsúlyozták, most kényszerűségből elfogadják az USA vezető szerepét. Ez változásokat idéz elő Brüsszelben éppúgy mint az uniós államok más fővárosaiban.

Putyin agressziója megerősítette a NATO tagállamok egységét, de romba döntötte az Európai Unió gazdasági terveit, melyek jelentős részben az orosz nyersanyagok importját nyugodtak. Ezért most mindenütt újratervezés folyik miközben a világgazdaság egyre inkább a stagfláció felé csúszik. Ha semmi más nem nő csakis az árak, az politikailag sok országot destabilizálhat. Orbán Viktor azt hiszi, hogy a megnyert választások után biztosan ülhet a nyeregben, de Boris Johnson sorsa jól mutatja, hogy a közelmúlt siker emberei gyorsan a padlóra kerülhetnek, ha az általuk képviselt politika az életszínvonal csökkenésével jár.

Orbán a török úton

Török infláció az égben, líra a mélyben. 70%-os inflációt mértek Törökországban, ahol az elmúlt években már folyamatosan kétszámjegyű volt az áremelkedés.

Az infláció újabb határvonalat lép át azzal, hogy most már attól tartanak hamarosan három számjegyű lesz. A török líra ezzel párhuzamosan folytatja a mélyrepülést: 2020-ban egy euró hét török lírát ért, már 17-et. Pedig közben a dollárhoz képest az euró is gyengült.

Erdogan elnök saját kezébe vette a pénzügyeket is, és ezt nem kellett volna tennie. Nem ortodox gazdaságpolitikája csak tovább rontott az amúgy sem fényes helyzeten.

Jövőre pedig választások lesznek Törökországban, ahol folyamatosan csökken a lakosság életszínvonala. Ez elvben csökkentheti Erdogan népszerűségét, de más oldalról az emberek jelentős része az államtól várja a problémák megoldását. Erdogan rájátszhat a gazdasági függésre hiszen állami támogatás nélkül a török családok jórésze visszasüllyedhetne az ötvenes évek életszínvonalára.

Magyar jövő?

A nemzeti együttműködés rendszere némi késéssel követi a török diktátor útját: a nem ortodox gazdaságpolitika gyengíti a fizetőeszközt és fokozza az inflációt. Az eredmény az életszínvonal csökkenése. Orbán Viktor szerencséjére ez a választások után következik be amikor a népszerűség csökkenése nem okoz különösebb problémát.

A Fidesz a szegény választói körzetekben aratta igazán nagy sikereit – egyáltalán nem véletlenül. A liberális piacgazdaság vesztesei csakis az államtól várhatják sorsuk jobbrafordulását. Orbán Viktor ennek megfelelően hatalmas pénzekkel támogatta meg szavazóit.

Az infláció most részben arra is kell, hogy az állam visszavegye azokat a pénzeket, melyeket a miniszterelnök beleölt a választásokba.

Meg kell egyezni az unióval!

Nem más jelentette ezt ki mint Nagy Márton, Orbán Viktor egykori gazdasági főtanácsadója, aki most miniszterként próbálja meg menedzselni a válságot. A Nemzeti Bank egykori alelnöke pontosan tudja, hogy a forint mélyrepülése mindaddig folytatódni fog amíg Brüsszel nem jelzi  : hajlandó fizetni. Ehhez viszont Orbán Viktornak engedményeket kellene tennie, például be kellene lépni az európai ügyészségbe. Ez nem kockázatmentes vállalkozás tekintettel a hatalom korrupciójára. A hatalmon levők viszont csak addig lophatnak amíg van miből.

A következő hónapokban kiderül, hogy mire játszik Orbán Viktor?

Eredetileg arra gondolhatott a megnyert választás után, hogy a következő időszakot guggolva is kibírja amíg Washingtonban ismét hatalomra jutnak Trump hívei és Európában a Meloni-Salvini páros szerepet kaphat Rómában. Most viszont mindez kérdésessé vált: eljött a válság menedzselés korszaka. Ki kell például gazdálkodni a rezsicsökkentés fenntartásának az árát miközben hétszer drágábban vesszük az oroszoktól a földgázt mint amennyit a lakosság fizet érte.

Beszakadt a forint – hol a végállomás?

Kedden még visszaverte a 410-es szintet az euróval szemben a forint, mára már a dollár is és a többi vezető valuta is csúcsokat dönt, vagyis mélyponton az árfolyam.

Folytatódik a forintgyengülés, a magyar deviza még mindig nem ért véget lefelé ívelő pályája. Szakértők szerint mivel átlépte a 410-es szintet is a következő megálló 416 fölött lehet. Mivel ez ma délelőtt meg is történt, vagyis 415 forint fölé mehet az euró ára.

Recessziós félelmek táplálják a befektetői pesszimizmust, persze a mostani mélypont nem csak ennek  köszönhető. Nagy a bizonytalanság a nemzetközi piacokon és ez leginkább a  legstabilabb eszközök felé fordítják a piaci szereplőket. Pontosan

ezért tudott a dollár jelentős mértékben az euróval szemben is erősödni.

Az MNB a múlt heti kamatemeléssel határozott üzenetet szándékozott küldeni a piacnak, jelezve, hogy minden lépést megtesz az infláció leszorításáért, de ez egyelőre édeskevésnek bizonyult. Leginkább költségvetés és a folyó fizetési mérleg hiánya miatt tartják kockázatosnak a magyar gazdaság helyzetét.

Elsődleges fontosságúvá vált, hogy mikorra tud a kormány megegyezésre jutni Brüsszellel. Csak az uniós pénzek folyósítása lenne képes megfordítani a forint további lejtnmenetét. Ha a befektetői hangulat is kedvezőbbé válna ismét több befektető fordulna a kockázatosabb piacok felé.

Orbán Viktor felfedezi a külföldi munkaerőt

Tiborcz István bevásárolta magát a Waberer’s  céghez, amely már eddigis a nemzeti együttműködés rendszerének a kedvencei közé tartozott.

A kormányfő veje 21%-os részesedést szerzett. Most olyan újítással vétette magát észre a Waberer’s , amely felkeltette a Magyar Nemzet figyelmét is. A hatalom  lapja lelkes cikkben üdvözölte:

Indiai sofőr magyar kamionban

Miközben a Magyar Nemzet naponta közöl beszámolókat arról, hogy a migránsok a határon arra készülődnek, hogy beözönöljenek Magyarországra, most kiderült: a Waberer’s 79 külföldi kamion sofőrt szerződtetett. Akiket kiképeznek és a jogosítvány megszerzése után elsősorban Nagy Britanniában kívánnak alkalmazni. Az első fecske Indiából érkezett. Kumarasan Mahendran “büszke arra, hogy pótkocsis Volvót vezethet a Waberer’s-nél. Arra is büszke, hogy ő az első indiai sofőr a cégnél”.

Miért importál kamion sofőröket a Waberer’s Indiából?

Kamion sofőrökből nagy a hiány mindenütt Európában. A Waberer’s eddig is alkalmazott külföldieket, de ők a szomszédos országokból jöttek, elsősorban Ukrajnából. A háború miatt azonban ez a forrás elapadt. Ezért hívtak indiai kamion sofőröket.

Nem a bérek miatt hanem azért hívtunk külföldi sofőröket, mert nagy a hiány miközben a kereslet óriási

– nyilatkozta a cég HR vezetője a Magyar Nemzetnek.

Nemcsak a Waberer’s jár ebben a cipőben. Árvay Tivadar, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének kommunikációs vezetője elmondta a Portfolió portálnak, hogy mind több unión kívüli munkavállalót foglalkoztatnak a magyar cégek ebben az ágazatban.

Az árfolyamtudós jelenti

Nem áll meg a forint vesszőfutása az MNB drasztikus lépései ellenére sem, sőt a kilátások kicsit sem kecsegtetőek.

Ma reggelt reggel fél 10-kor 405,37 forintra emelkedett az euró árfolyama, ezzel új történelmi szintet érte el. Jelenleg 404,90 árfolyamon jegyzik a forintot az euróval szemben. Ugyanilyen gyengén teljesít az USA dollárral szemben is közel a a 387,37-es történelmi mélypont.

A baj nagyságát jelzi, hogy a forint tartósan alulteljesít az olyan  régiós devizákhoz képest mint a zloty vagy a cseh korona. sőt a horvát kuna .

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK