Ujhelyi István EP képviselő törvénybe foglalná Magyarország uniós tagságát. Erre kíván kíván választ kapni az országgyűlési képviselőktől. Mi Önöket kérdezzük mi a véleményük az alábbi kérdésről.
34% fölött az élelmiszer infláció
Miközben Orbán Viktor siker propagandát folytat az Egyesült Államokban, a G7 portál kínos meglepetéssel szolgál: az élelmiszerek árai teljes mértékben elszabadultak.
Meghaladják a 34%-ot a tavalyihoz viszonyítvaaz élelmiszeker árai, ráadásul még koránt sincsen vége az áremelkedésnek, hiszen az aszály súlyosan károsítja a termést. Ennek következtében a kenyér ára felrobbanhat éppúgy, mint a hús árak, melyeket megdob a takarmány egyre magasabb költsége. És akkor még nem beszéltünk az energia és szállítási költségek begyűrűző hatásáról.
Minden hónapban 5%-os vagy nagyobb áremelkedést mérünk – számolnak be az inflációs jelentés készítői. Ráadásul nem a méregdrága piacokon kutakodtak hanem a nagy áruházláncok polcain.
Az Aldi, a Lidl, a Penny Market és a Tesco élelmiszer árainak emelkedését figyelték meg az elmúlt hónapokban. Minek emelkedett az ára a kétszeresére vagy még jobban? Az első helyen a kenyér áll, aztán jön a zsemle, a kifli és a spagetti tészta. 42 féle élelmiszert vizsgáltak, és ebből csak négy lett olcsóbb a tavalyi árhoz képest: alma, sárga és fehér répa valamint a vörös hagyma.
A tej és a tejtermékek ára reálisan 50-60%-al nőtt. A reális jelző azt jelenti, hogy figyelembe veszik az ársapkát. A húsoknál 30%, de itt is figyelembe kell venni az ársapkát.
Árstop és hiánycikk
A boltok csakis a kötelező minimumot tartják azokból az élelmiszerekből, melyeket a kormány ársapkával látott el. Ily módon villámgyorsan hiánycikké válnak az olcsóbb élelmiszerek, de a kormányzat is megnyugodhat: mindent megtett szeretett választópolgáraiért. Csakhogy a családok ezzel nincsenek kisegítve hiszen miközben az élelmiszer áremelkedés fenyegeti őket, itt a rezsiköltség növekedés. A számlák csak ősszel jönnek, de a számolgatás már megkezdődött : mit bír el a családi költségvetés?
Pártunk és kormányunk elvárja hűséges kitüntetett művészeitől, hogy járjanak elől jó példával. Így megtudhattuk Nagy Ferótól, hogy a mellékhelyiség elhagyása után rögtön le kell kapcsolni a villanyt. Kérdés, hogy ez elég lesz-e a magyar családok rezsiharcában. Orbán Viktor azt ajánlotta boldog és dolgos népünknek, hogy akinek nincs pénze, az ne fogyasszon! Ez veszélyes mondat hiszen meg lehet kérdezni ezután a miniszterelnöktől és a nemzeti együttműködési rendszer más milliárdosaitól, hogy nektek miből van olyan sok pénzetek?
Orbán politikai megdicsőülése a gazdasági válság kellős közepén
Miközben a Nemzeti Együttműködés Rendszere épp összeomlik gazdaságilag Magyarországon, Orbán Viktor miniszterelnök a nyitó szónoka lesz a radikális republikánusok konferenciájának Dallasban. A magyar miniszterelnök ezt megelőzően találkozott Trump ex elnökkel, aki szintén felszólal a republikánusok konferenciáján hiszen az ő támogatásukkal szeretne visszajutni a Fehér Házba.
“A háborús infláció és a háborús gazdasági válság egyetlen ellenszere a béke”
– nyilatkozta Orbán Viktor azt követően, hogy találkozott Donald Trumppal.
Washington hidegháborús vonalával szemben, melynek legutóbbi provokatív lépése Nancy Pelosi demokrata képviselő házelnök tajvani villámlátogatása volt, a republikánusok óvatosabb állásponton vannak. A 99 éves Kissinger ex külügyminiszter szerint Washingtonnak tárgyalásokra kellene törekednie Moszkvával és Pekinggel nem pedig keresni a konfrontációt “a demokrácia és az autokrácia között”.
Gazdasági világválság
Az USA gazdasága recesszióba süllyed és ugyanez várhat Európára is. Kínában az elmúlt negyedévben mindössze 0,4%-os növekedést mutattak ki a statisztikusok, akik mindig alkalmazkodnak a pekingi kormányzat elvárásaihoz. Az energiaválság már Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött. Az USA kezdetben azt remélte, hogy mint energia exportőr profitál is belőle. Kiderült, hogy tévedtek Washingtonban, mert olyan világméretű infláció indult meg, melyet a Federal Reserve Board – az USA jegybankja – csak úgy tud megállítani, hogy a magas kamatlábbal recessziót idéz elő. Ennek hatása az egész világban megmutatkozik.
Magyarországon összeomlóban a Nemzeti Együttműködés Rendszere, melynek gazdasági alapját a rezsicsökkentés és az olcsó hitelek jelentették. Az infláció – különösen az energia és élelmiszer árak drasztikus növekedése – megoldhatatlan feladata elé állítja a magyar családok döntő többségét – Orbán Viktor szavazótáborát. A kormánynak nincs receptje a válság kezelésére sőt enyhítésére sem.
Orbán 12 év után nem hivatkozhat arra, hogy mindez az ellenzék műve Magyarországon. Arra viszont igen, hogy a válság előidézésében és fokozásában nagy szerepe volt a hidegháborús washingtoni diplomáciának. Minthogy Orbán kedvenc ellensége Soros György, az amerikai demokraták egyik legfőbb támogatója, ezért a magyar miniszterelnök számára nem nehéz kijelölni a bűnbakot. Csakhogy ettől még nem oldódik meg a válság. Trump hivatkozhat arra, hogy sok amerikai családnak megoldhatatlan gondot jelent a számlák kifizetése a magas infláció miatt. Az ex elnök ellenzékben van az Egyesült Államokban míg Orbán Viktor 12 éve hatalmon Magyarországon, ahol
“a politikai siker recept” épp most válik a gazdasági válság áldozatává.
A magyar miniszterelnök hét szűk esztendőt jósolt. Ezt a perspektívát picit nehéz megetetni a választókkal, akiknek még áprilisban is azt ígérte Orbán Viktor, hogy megvédi a rezsi csökkentést. Ehelyett jön a rezsifrász és a politikai kijózanodás ideje. A vezér nem tesz csodát. De akkor mi szükség van rá?!
BŰNLAJSTROM
Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa közleményben szakított a Demokratikus Koalícióval. Tizenöt pontban sorolta fel a DK állítólagos bűneit, ami miatt ők erre jutottak.
Az állítólagos bűnök egy része abban áll, hogy az elmúlt másfél év kudarcot vallott ellenzéki együttműködéséért a DK volna a felelős, és ebből, azt a képtelen következtetést is levonva, hogy a DK valójában a Fideszt akarta hatalomban tartani. A bűnlajstrom másik része az egykori Gyurcsány-kormány olyan kiválasztott politikai döntéseit támadja, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Gyurcsány valójában nem akar tiszta közéletet, nem akarja felszámolni a korrupciót. Gyurcsánynak és DK-s társainak tulajdonítja a Fidesszel való állítólagos 70:30 arányú osztozkodást, amely állítással annak idején Dávid Ibolya vádolta a Fideszt és az MSZP-t. Vádolja Gyurcsányt, amiért lehetővé tette Polt pozícióban maradását az ügyészségnél, felelőssé teszi az „elszámoltatás” elmaradásáért 2002 után, s a 2010 utáni elszámoltatás elmaradásának haszonélvezőjeként állítja be a DK-t.
Az utóbbi években nagyon távol vagyok az ellenzéki pártok politikai döntéseitől, ezért nem tudom megítélni, hogy van-e alapja Márki-Zay ama vádjainak, amelyek a 2022-es választási kampányra és az azóta eltelt hónapokra vonatkoznak.
Azokat a vádakat azonban, melyeket Gyurcsány miniszterelnöki periódusával kapcsolatban ad elő, alapjaiban hamisnak és méltánytalannak tartom.
Nem ismerek senkit az egykori MSZP-ben, aki olyan erővel lépett volna fel a korrupció, a különféle, demokratikus jogállamban elfogadhatatlan összefonódások ellen, mint miniszterelnökként Gyurcsány.
De Gyurcsánynak nem volt korlátlan hatalma az akkori MSZP-ben, sokszor más történt, mint amit ő akart. Kifejezetten vele szemben döntött a párt – illetve frakcióvezetés például Szili Katalin köztársasági elnöki jelölése mellett. Gyurcsánynak elsőre nem sikerült 2004 végén elfogadtatni az MSZP-frakcióval, hogy a családi adókedvezményt a családi pótlék emelésével váltsák ki, amivel az alacsony jövedelmű családok jártak volna jól, csak második nekifutásra, 2005 végén. (A Fidesz azóta is a családtámogatás megszüntetésével vádolja a Gyurcsány-kormányt, holott az átalakítást úgy szerkesztették, hogy egyetlen család se veszítsen a korábbi támogatáshoz képest. De hát miért éppen ebben mondanának igazat.)
Amikor korrupciós ügyek kerültek napvilágra az MSZP–SZDSZ kormánykoalícióban, az alkalmat Gyurcsány szigorú összeférhetetlenségi szabályok bevezetésére próbálta kihasználni. Azzal próbálkozott, amivel képviselőként korábban én is: a parlamenti képviselőség és az önkormányzati szerep, illetve a politikai és az üzleti tevékenység elválasztásával. Nekem egyszerű képviselőként még a Horn-kormány idején annyit sikerült az akkori koalícióban SZDSZ-es párttársaimmal együtt elérnem, hogy állami vállalatoknál ne lehessenek gazdasági vezetők az országgyűlési képviselők, Gyurcsánynak azonban az MSZP-frakcióban miniszterelnökként még ennyit sem. Az általa kidolgoztatott törvénytervezetből a gazdasági összeférhetetlenség már a benyújtás előtt kimaradt, mert az MSZP-frakcióban nem volt ehhez többségi támogatása, majd ami benne maradt a törvényjavaslatban, azt szavazás előtt vonta vissza az MSZP-frakció.
Valóban volt korrupció az MSZP–SZDSZ koalíció idején, de az nem a kormány által vezérelt átfogó rendszer volt, mint az Orbán-kormányok alatt. Puch László, az MSZP pártpénztárnoka, aki köztudottan tartós kapcsolatban volt a fideszes Simicska Lajossal, Gyurcsány pártbéli ellenlábasa volt, nem véletlenül. Annak, hogy Gyurcsány és hívei 2011-ben kiváltak az MSZP-ből, a közélet tisztaságával kapcsolatos álláspontok különbsége volt az egyik fő oka.
Gyurcsányt és a DK-t tenni felelőssé az egykori MSZP korrupciójáért, a Fidesszel való együttműködésért megalapozatlan és méltánytalan vád.
Hasonlóképpen megalapozatlan és méltánytalan azt állítani, hogy Gyurcsány és a DK-sok lennének az „elszámoltatás” elmaradásának haszonélvetői 2010 után, és azt sejtetni, hogy ez annak ellentételezéseként történt, hogy 2002 után is elmaradt az „elszámoltatás”. 2010 után a Gyurcsány-kormány számos tisztségviselőjét meghurcolták, évekig folyt ellenük a vádak megalapozatlansága miatt végül kudarcot vallott eljárás. Magát Gyurcsányt is perbe szerették volna fogni, de ez nem sikerült, és helyette a privatizációs szervezet két vezető munkatársát, Császy Zsoltot és Tátrai Miklóst vetették börtönbe nyilvánvalóan koncepciós perben. A Márki-Zay által sugallt alku egyszerűen nem létezett: a Fidesz meghurcolt mindenkit, akit csak tudott. Ami Polt Péter ügyészségen maradását illeti, az MSZP–SZDSZ-es parlamenti többség kényszerhelyzetben kötött kompromisszumot.
Nincs az a fideszes vád Gyurcsánnyal szemben, amit ne venne át Márki-Zay. Emlékszünk még a Gyurcsány szakdolgozata körüli kampányra, vagy arra, hogy hazudott az EU-nak, amire magyar miniszterelnöknek lehetősége sincs, hiszen minden magyar adat ott van az uniós szervek kezében.
Felsorolja a 2006-os rendőri fellépéssel kapcsolatos vádakat, annak említése nélkül, hogy a rendbontók támadtak a rendőrökre.
A 2006-os választási kampányt magam is sokszor helytelenítettem már az áfa-csökkentést (nemcsak utólag, de akkor is), de a hatpárti szövetség idén tavaszi fedezetlen választási ígéreteit nem kevésbé helytelenítettem. Ezek az ígéretek sem lettek volna tarthatók, ha netán nyert volna a hatpárti szövetség. Tudom, a választási program kialakításakor Márki-Zay engedményekre kényszerült saját álláspontjához képest, miközben az ellenzéki pártok még többet ígértek volna. Nemcsak neki kellett azonban kompromisszumokat kötnie a kampányban, hanem annak idején Gyurcsánynak is a kormányzás során. Négy és fél év alatt alighanem többet, mint Márki-Zaynak féléves miniszterelnök-jelöltsége alatt.
Az képviselhető álláspont, hogy Gyurcsány ne álljon az ellenzék élén, mert a Fidesz sikeresen járatta le. Márki-Zay azonban túllép ezen, és azonosul a Gyurcsánnyal szembeni összes, fideszes és nem fideszes váddal. Valamiféle erkölcsi magaslatról, mint a „tiszták” képviselője utasítja el a DK-val való együttműködést. Rosszul teszi.
Trump és Orbán
A magyar miniszterelnök Trump birtokán találkozott az Egyesült Államok ex elnökével, aki készül vissza a Fehér Házba.
Trump így nyilatkozott a találkozóról: ”remekül töltöttük az időt Orbán Viktor barátommal, Magyarország minisztereinökével. Sok érdekes témát megbeszéltünk. Kevés ember tud olyan sokat arról, hogy mi is történik jelenleg a világunkban. Megünnepeltük Orbán nagy áprilisi győzelmét is.”
Donald Trump ez utóbbit irigyli leginkább Orbán Viktortól hiszen neki nem sikerült megtartani a Fehér Házat annak ellenére, hogy az aktuális elnök előnnyel indul az Egyesült Államokban. Elődei közül Obama és az ifjabb George Bush is duplázott.
Mind Trump mind Orbán részt vesz a héten Dallasban megrendezett republikánus konferencián.
Orbán rendszere lenne az USA jövője?
Erről filozófál a New Yorkerben Andrew Marantz, akit Budapesten is járt amikor itt rendezték meg a radikális republikánus konferenciát.
A cikk illusztrációja: Make America Hungary again – Trump és Orbán képeivel (tegyük újra Magyarországgá Amerikát! Ez Trump jelszavának gúnyos eltorzítása – eredetileg: Make America Great Again – tegyük újra naggyá Amerikát!) Steve Bannon, aki megnyerte a 2016-os választást Trumpnak Budapesten járva – Orbán vendégeként – úgy fogalmazott, hogy Orbán már Trump előtt is Trump volt.
2008-ban Benjamin Netanjahu mutatta be Orbánnak Finkelsteint, az amerikai választási szakértőt, aki őt hatalomra juttatta Izraelben. Finkelstein bár ő maga homoszexuális volt és zsidó épp a kisebbségek elleni fellépésben látta a választási sikerek kulcsát. Finkelstein azt tanácsolta Orbán Viktornak, hogy az ellenség arca legyen Soros György.
Tucker Carlson, az amerikai republikánusok jobbszárnyának kedvenc televíziós arca Budapestről bejelentkezve közölte a nézőkkel: “Amerika kétszáz ötven éven keresztül a képviseleti demokrácia jegyében működött. Ennek most nyilvánvalóan vége van.” Carlson tizenöt perces interjút készített a magyar miniszterelnökkel – egyetlen kritikus kérdés nélkül.
Orbán Balázs, a miniszterelnökség politikai igazgatója, aki elkísérte Orbán Viktort az USA- ba is, ezt mondta Andrew Marantznak Budapesten, ahol résztvett az amerikai republikánusok konferenciáján:
“sok minden van, amit az itt ülő amerikaiak meg akarnak tanulni a magyaroktól. Mi megőrizzük a keresztény örökségünket, a nemzeti örökségünket. Az amerikai republikánusok is ezt szeretnék kimondani, de nem mondhatják. Ezért mutatnak rá egy olyan emberre mint Orbán Viktor. Ha ezt a szerepet szánják nekünk, akkor ez megfelel számunkra”.
Orbán Viktor Tusnádfürdőn a fajok keveredése ellen emelt szót. Ez politikailag erősen problematikus Közép Európában is, de az USA-ban életveszélyes hiszen ott a rasszizmus politikailag kezelhetetlenné teheti a helyzetet. Meglátjuk, hogy mit mond Orbán és Trump a dallasi republikánus konferencián. A magyar miniszterelnök mindenestre reménykedik abban, hogy Trump visszatér a Fehér Házba, ahol egyszer már fogadták őt. A Biden adminisztráció idején ez a veszély nem fenyegeti Orbán Viktort.
Végre?
A címben szereplő szóval méltatta a hat parlamenti ellenzéki párt közös fellépését az MSZP egykori frakcióvezetője majd elnöke. Értem őt, bizonyára ő is azok közé tartozik, akik elégedetlenek a választásokon súlyos vereséget szenvedett hat ellenzéki pártnak a vereség óta folytatott politizálásával, s alighanem azzal is, hogy nem voltak képesek közösen adni erőteljes választ Orbán tusványfürdői uszítására.
Most viszont együtt álltak ki a Kossuth Lajos térre, hogy megfogalmazzanak egy-egy követelést, amelyek parlamenti megvitatására közösen kezdeményeznek rendkívüli parlamenti ülést a nyári szünetben. Ugyanabban az adásban a kiváló alkotmányjogász, aki gyakran adja a fejét politikai elemzésre, egyenesen szánalmasnak nevezte az ellenzéki produkciót, elsősorban azért, mert nem sikerült tisztázni még csak azt sem, hogy közösen vagy külön-külön kívánnak a jövőben fellépni a politikában.
Igaza lehet, de nekem más bajom van a Kossuth téri akcióval.
Az egykori pártelnök és mások is nyilván azért örülnek a közös fellépésnek, mert valóban látványos volt, hogy az orbáni uszítással szemben nem történt semmi hasonló. Ez azonban nem volt véletlen. Tusványfürdői előadásában Orbán a maga stratégiai elképzeléseit világnézeti keretben adta elő, ez késztette a nyugati demokráciákkal való elvi szembeszegülésének újbóli kifejtésére mind a menekültügy, mind a melegek emancipációja, mind pedig az orosz-ukrán háború kérdésében. Márpedig ezekben a kérdésekben az áprilisi választásokra szövetkezett hat párt álláspontja különböző, mint ahogy különbözőképpen viszonyulnak magához a tusnádfürdői rendezvényhez is, ahogy a Fidesz uralmához is.
MSZP-s és LMP-s politikus volt már a rendezvény vendége, DK-s, Momentumos vagy Párbeszédes politikus nem. Az LMP és az MSZP vezetői a választási kudarcot jórészt arra vezetik vissza, hogy az ellenzék túl sokat foglalkozott „szimbolikus” kérdésekkel, és nem eleget „az emberek” megélhetési problémáival, és helytelenítették a „putyinozást”, a háború kérdésében való állásfoglalást a kampányban. Természetesnek és örvendetesnek tartom, hogy az Orbán-előadásról külön-külön mondtak véleményt, hiszen ha közös szöveget próbáltak volna szerkeszteni, az óhatatlanul színtelen-szagtalan lett volna. Így viszont Gyurcsány Ferenc elmondhatta, hogy náci beszédnek tartja Orbán szövegét, és fontos, hogy időnként ne csak értelmiségiek és újságírók, de politikusok is kimondják az igazat Orbánról és rendszeréről.
Más a helyzet az Orbán-kormány megszorító intézkedéseivel: erről nagyjából ugyanazt gondolják és mondják a hat párt politikusai. Amit az egyik mond, azt a többiek is fel tudják vállalni, ahogy az egyik párt társelnöke a sajtótájékoztatót követően hangsúlyozta. Ők igen, felelős közgazdász azonban többnyire nem. Amivel a Momentum állt elő a közös sajtótájékoztatón, hogy vonják vissza a kata-törvényt és az év végéig dolgozzanak ki új megoldást, illetve az MSZP kezdeményezésével az országos lakóház-szigetelési programról egyet lehet érteni.
A rezsinövelés eltörlésére irányuló DK-s követeléssel azonban komoly gazdaságpolitikus nem érthet egyet.
Lehet és kell bírálni az intézkedés végrehajtásának módját és azt, hogy tíz éven keresztül áltatták a magyarokat azzal, hogy lehet önkényesen megszabni a háztartási energiatarifákat, s emellett a választásokig kitartottak, majd a választás után intézkedtek másként. Azt azonban már a választások előtt elmondták a szakemberek, hogy a „rezsicsökkentés” nem lesz fenntartható.
Nem a „rezsicsökkentés” „megvédése” lehet egy komolyan vehető párt követelése, hanem olyan kompenzációs rendszer kialakítása, amely enyhíti a reális energiatarifák terheit a rászorulók számára, miközben az arra képesektől elvárja a reális árak megfizetését.
Nem érthet egyet komoly gazdaságpolitikus a Kossuth téren elhangzott, de már a választási kampányból is ismert áfa-csökkentési javaslatokkal sem. Az Orbán-kormány alacsony egyenes adókat és ugyanakkor magas közvetett adókat és különadókat vet ki, és így biztosítja a jövedelemközpontosítás viszonylag magas szintjét, és finanszíroz kiterjedt állami költekezést. Önmagában az áfa-terhek kiterjedt, de szelektív csökkentését nem lehet meghirdetni ellentételezés nélkül, viszont az egyenes adók emelését és a költségvetési költekezés szűkítését az ellenzéki pártok a választási kampányban és azt megelőzően illetve követően sem vállalták. Ráadásul
az áfa csökkentése olyan tehercsökkentést jelent, amelyből óhatatlanul több jut a többet és kevesebb a kevesebbet fogyasztónak.
Így van ez a gyermeknevelési cikkek áfájának a Jobbik által hosszú ideje követelt csökkentésével, netán – ahogy most mondják – eltörlésével is: a tehetősebbek babaápolási termékekre, bébiételre, gyerekruhára, gyerekbútorra is jóval többet költenek, mint a szegények. Nem áfacsökkentéssel vagy éppen eltörlésével, hanem a családi pótlék emelésével kell a gyerekes háztartások jövedelmi helyzetén javítani. Ugyanez vonatkozik a közműdíjak áfájának szintén a Jobbik által meghirdetett eltörlésére is. A sajtótájékoztatón a Párbeszéd politikusa adta elő az „alapvető élelmiszerek” áfájának csökkentését, amit a kampányban mind a hat párt képviselt. Az iménti ellenérv az élelmiszerek áfájának csökkentésére vagy netán – mert ilyen is elhangzik ellenzéki politikusoktól – eltörlésére fokozottan vonatkozik. Hozzá kell tenni, hogy nincs megalapozott módszer az „alapvetőnek” tekintett élelmiszerek körének elhatárolására, ezért is vonatkozik az alacsonyabb áfa-kulcs Európa-szerte az élelmiszerek összességére. Jól hangzó követelés az „alapvető” élelmiszerek áfájának csökkentése, de én sem költségvetési, sem társadalompolitikai szempontból nem tartom támogathatónak. Legalább a politikusoknak tudniuk kellene: a fogyasztás megadóztatása nem valamiféle „büntetés”, hanem a közkiadások finanszírozásának nélkülözhetetlen forrása, ami alól a fogyasztás semmilyen tételét nem helyes kivonni. (Ahogy a jövedelemadózás alól sem helyes semmiféle jövedelmet kivonni.)
Az LMP a Kossuth téren is a „klímabérlet” ötletével állt elő, a német 9 eurós bérletjegy példájára. Németországban csak három hónapra nyitották meg ezt a lehetőséget, s tartós finanszírozására ott sem látnak lehetőséget. Nálunk sem látok ilyet, s az LMP sem jelöl meg tartós forrást.
Én sem vagyok lelkes az ellenzéki pártok közös fellépésétől, ahogy a kitűnő alkotmányjogász sem, de én azért, mert a populista követelésekkel lépnek fel egységesen.
HAZAI KORONAVÍRUS JELENTÉS – 2022. augusztus 03. szerda
Az összesített adatok szerint az elmúlt héten 21.840 új fertőzöttet találtak.
A járvány kezdete óta összesen 1.987.321 főre nőtt a beazonosított fertőzöttek száma.
A elmúlt héten Covid 19 fertőzéstől elhunyt 96 beteg, így az elhunytak száma 46.886 főre emelkedett. Az aktív fertőzöttek száma 42.061 fő. 1.593 koronavírusos beteget ápolnak kórházban, lélegeztetőgépre szoruló fertőzöttek száma 19. Hatósági házi karanténban 2.115 személyről tudnak.
Az első oltását összesen eddig 6.413971-en, a második oltást összesen már 6.200.613 személy kapta meg. A harmadik oltásfelvételére összesen 3.889.453 személy jelentkezett. 320.083 személy a negyedik oltását is felvette.
Gáz van(?) babám – avagy kevés lehet Orbán 2000 milliárdos megszorító csomagja
Zsiday Viktor szerint – aki a 24.hu-nak nyilatkozott – Orbán által belengetett megszorító csomagját kevésnek ítéli. A szakértő szerint, ha a magyar kormány nem tud megállapodni az Európai Unióval az eurómilliárdok átutalásáról, akkor a magyar gazdaság tartós és mély recesszióba zuhanhat. Ennek következménye pedig Orbán Viktor politikai uralmának meggyengülése lehet.
A szakértő helyesli a gázár felemelését, amely hatalmas terhet ró a családok egy jelentős részére. Magyarországnak egészen egyszerűen nincsen annyi devizája, hogy olyan sok földgázt fogyasszon az ország mint jelenleg – állapítja meg Zsiday Viktor.
Ebből az is kiderül, hogy üres blöff volt, amit Orbán Viktor és Szijjártó Péter mesélt az olcsó orosz földgázról. Ráadásul amikor a magyar külügyminiszter kiutazott Moszkvába, hogy megszerezze a téli fűtési szezon biztonságához szükséges 700 millió köbméter földgázt, akkor Lavrov külügyminiszter csak annyit mondott neki, hogy “tanulmányozzuk a kérdést”. Vagyis a blama megvolt, de a haszon sehol.
Hibás gazdaságpolitika
A leértékelt deviza, az alacsony kamatszint, a fegyelmezetlen fiskális és monetáris politika, az úgynevezett “túlnyomásos gazdaságpolitika” nem tarthat örökké pedig a kormány ezt alkalmazta a választások megnyerésére.
Csakhogy amint Warren Buffett, a világ egyik leghíresebb befektetője mondta: ha elmúlik a dagály, akkor derül ki, hogy ki ment fürdőnadrág nélkül a tengerbe.
A magyar gazdaságpolitika most kapkod, mert egyszerre sok problémát kellene megoldania, és egyikre sincsen terve. Ráadásul az infláció tíz százalék fölött van, és akkor sokminden elképzelhető.
Mi lesz az uniós pénzekkel?
Korábban az volt a konszenzus a szakértők között Magyarországon, hogy előbb vagy utóbb megjönnek az eurómilliárdok. Most a konszenzus az, hogy ez necces – válaszolta Zsiday Viktor.
Miért nem tiltakozik az ellenzék hangosabban a gazdasági válság kellős közepén? Mert Rogán Antal megkérte őket erre!
A Szabad Európa érdeklődött több ellenzéki pártnál, hogy miért nem kampányolnak a kormány ellen a rezsicsökkentés csökkentése ellen? Egyelőre nemigen kapott választ.
A Szabad Európa azonban beszámol arról, hogy egy magát megnevezni nem kívánó MSZP politikus kijelentette: üzenetet kaptak Rogán Antaltól.
Miről szól a baráti figyelmeztetés az ellenzéknek?
Kuss! Persze nem ilyen durván, de a lényeg ez. Rogán Antalnak megvannak a kapcsolattartói minden ellenzéki szervezetben. Ők tudatják az érintettekkel, hogy mi a hatalom kívánsága, és mit kapnak cserébe, ha azt teljesítik. Nem ez az első eset, hogy Rogán Antal üzent, de most azt jelzi: a kormány pánikban van. Fél a csekk frásztól, amely az első gáz és villany számlák postázása után bontakozhat ki hiszen az áremelés sokkal több családot érint mint amennyit a kormány bevall. Az ellenzék fülsiketítő hallgatása persze nemcsak ezzel magyarázható hanem azzal is, hogy évekig támadták a rezsicsökkenést.
Orbán most azt tette, amit sok közgazdász már régóta javasolt: közelítette az energia árakat a piacihoz. Csakhogy ez a nagyon alacsony magyar jövedelmek mellett életveszélyes.
Németországban az átlag család egy éves gázszámlaja tavaly mintegy 1000 euró volt. Most ez több mint a háromszorosára, több mint 3000 euróra emelkedett. Ez kb. annyi mint egyhavi munkabér Németországban. Nálunk kinek van havi 1,2 millió forintos munkabére Orbán Viktoron és a parlamentben üldögélő ellenzéki képviselőkön kívül?
Orbán életbiztosítási kötvénye
Magyarország rasszista erős embere és az amerikaiak, akik imádják őt – ezzel a címmel ír a Washington Post arról, hogy a jövő héten Dallasban a republikánus radikálisok kongresszusán valószínűleg tapssal köszöntik majd Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.
Fajgyűlölő nézetei miatt Orbánt azonnal törölni kellene a szónokok sorából, de az Egyesült Államokban is sokan vannak, akik hasonlóképp gondolkodnak – hangsúlyozza a Biden adminisztrációt támogató liberális lap. A tervek szerint Donald Trump is résztvesz a dallasi kongresszuson valamilyen formában. Elnöksége idején Trump fogadta a Fehér Házban Orbán Viktort, akivel jó személyes kapcsolatot épített ki. A közvetítő Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök volt, aki visszatérhet a hatalomba Izraelben a következő választások után. Ugyanebben reménykedik Orbán Viktor Donald Trump esetében. Nemrég a karmelita kolostorban fogadta Trump nagykövetét Orbán Viktor épp akkor amikor Washingtonban a szenátus is jóváhagyta az új amerikai nagykövet kinevezését.
Szijjártó és az új amerikai nagykövet
A magyar külügyminiszter a Matthias Corvinus Collegium rendezvényen nem épp diplomatikusan nyilatkozott azokról a nagykövetekről, akiknek országa bírálta az Orbán kormányt: “megfenyegettem őket azzal, hogyha beavatkoznak a magyar választásokba, akkor osztályvezető szintjén felül senki sem fogadja őket a magyar külügyben.”
Az “ezeréves Magyarország” nevében óva intette az új amerikai nagykövetet, akit a Biden adminisztráció küld Magyarországra. Az új nagykövet bírálta a magyar kormányt a demokrácia leépítése és a szoros orosz kapcsolatok miatt. A CIA megerősített csapata nyomoz Budapesten azután, hogy milyen szorosak a kapcsolatok a magyar kormány illetve Moszkva és Peking között.
Orbán Viktor meg van győződve arról – valószínűleg nem is alaptalanul – hogy a Biden adminisztráció célja az ő megbuktatása.
Az új USA nagykövet egyik legfontosabb célja épp ez lenne. Nem a magyar demokrácia hiányosságai aggasztják az Egyesült Államokat elsősorban, hanem a szoros kapcsolatok Oroszországgal és Kínával.
Szijjártó Péter az egyetlen uniós külügyminiszter, aki Moszkvában járt Putyin Ukrajna elleni agressziója óta. Igaz, hogy nem kapott semmit pedig
a magyar kormány szorgos szolgálatiért 700 millió köbméter plusz földgázt kért.
Lavrov külügyminiszter azt válaszolta , hogy “tanulmányozzák a kérést”.
Orbán életbiztosítása
Az USA budapesti nagykövetsége korábban Lázár Jánost kérdezte arról, hogy szükség esetén átvenné-e Orbán szerepét? Akkor Orbán kirúgta Lázár Jánost a kormányból, de Hódmezővásárhely hőse visszatért. Jelenleg miniszter, igaz, hogy nem túlságosan fontos, de viszonylag fiatal és igen ambiciózus.
Csakhogy a Biden adminisztrációnak figyelnie kell a republikánus reakciókra. Ősszel választások lesznek, és a republikánus győzelem béna kacsát csinálhatna az elnökből. Tíz éve még a republikánus elit jórésze azt sem tudta: hol van Magyarország? Nemrég viszont a radikális republikánusok itt üléseztek. Orbán Viktor pedig fellép Dallasban. Elmozdítása ma már politikai kérdés az Egyesült Államokban is. Ebben bízhat Orbán Viktor, aki Trump visszatérésében reménykedik. Addig pedig “guggolva is kibírja”. Vagy nem, mert a gazdasági – társadalmi válság alaposan alááshatja politikailag sziklaszilárd hatalmát.
Ceausescut 1989-ben orosz-amerikai közös döntés alapján puccsolták meg Romániában. Most ehhez elég lehet egy amerikai-német közös döntés is hiszen Orbánt elsősorban a túlságosan jó orosz és kínai kapcsolatok miatt akarják leváltani Washingtonban és Berlinben.
