Kezdőlap Itthon Oldal 865

Itthon

Lelassult a paksi blokk

0

Automatikus villamosvédelmi teljesítménycsökkenés volt kedden a paksi atomerőműben, amely azonban nem okozott veszélyhelyzetet – tudatta az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). Az okokat vizsgálják. A blokk jelenlegi teljesítménye körülbelül 240 megawatt, derül ki az OAH közléséből.

Az MVM Paksi Atomerőmű 1. blokkjában kedden automatikus, 100 megawattot meghaladó teljesítménycsökkenés történt.

A blokk biztonsága nem volt és nincs veszélyben, az eseménynek környezetre gyakorolt hatása nincs

– áll az OAH közleményében.

A teljesítmény csökkenését egy automatikusan generálódott villamosvédelmi működés okozta az 1-es blokki turbinánál, „a védelmi működés a tervekben meghatározott módon zajlott le”. A blokk teljesítménye jelenleg körülbelül 50 százalék, 240 megawatt. A leterhelést kiváltó okot vizsgálják. Az OAH az atomerőmű biztonságos működését és – bár a védelmi működés a biztonsági rendszereket nem érintette – a blokk állapotát folyamatosan felügyeli.

Tényleg meghosszabbítják a felcsúti kisvasutat

0

Valósággá válhat Orbán Viktor mondata, és a felcsúti kisvasutat valóban meghosszabbítják Bicskéig és Lovasberényig.

A kedden megjelent Magyar Közlöny határozata csaknem 8,5 milliárd forintot rendel kisvasútfejlesztésre, a Bicske–Felcsút Puskás Akadémia szakasz megtervezésére és az Alcsútdobozi arborétum–Vértesacsa szakasz megvalósíthatósági tanulmányára. A Vál-völgyi Kisvasút Bicske–Lovasberény közötti, eddig el nem készült szakaszainak kivitelezését a II. ütemben valósítják meg kiegészítő költségvetési pénzből.

A kormány a fejlesztést a kisvasutak növekvő népszerűségével indokolja, noha a felcsúti kisvasútról megismert legfrissebb forgalmi adatok szerint átlagosan napi 113 jegyet adtak el,

és tavaly április és idén január között 53 napon át egyetlen jegyet sem vettek, de hét napon át utasok nélkül is járatták a vonatokat.

A közlöny tanúsága szerint a kormány felhívta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, hogy a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. útján mérje fel a „keskeny nyomközű vasúti járművek beszerzésére vonatkozó igényeket és a hazai gyártók exportlehetőségeit” az Európai Unió tagállamaiban.

Tőzsdére vinnének kisvállalatokat

0

Kedden jelent meg az az uniós pályázat, amelynek egyik célja kis- és közepes vállalkozások tőzsdére segítése. A vissza nem térítendő támogatás keretében egymilliárd forint összegű támogatást ad, s 50 százalékos előleget is nyújt a kormány.

Kedden jelent meg a kormány felhívása a kiemelt növekedési potenciállal bíró kis- és középvállalkozások pénzügyi ismereteinek, önálló külső finanszírozási képességének növelése, nemzetközi hálózatosodásuk elősegítése, nemzetközi piacokon történő továbbá tőzsdei jelenlétének erősítése érdekében. A kormány a Budapesti Értéktőzsdével fog együttműködni.

A Széchenyi 2020 keretében a kormány egymilliárd forint vissza nem térítendő támogatást ad,

és a megfelelő projekteknek a megítélt támogatás elszámolható költségei legfeljebb 50 százalékára, legfeljebb 500 millió forintra előleget biztosít. A vállalkozásoknak a kapott támogatáson felül önerőből kell finanszírozniuk a fejlesztéseket.

Netanyahu budapesti látogatása

Túlvagyunk az izraeli miniszterelnök magyarországi látogatásán, amiről a nemzetközi sajtó „szőrmentén” számolt be. A hazai (magyar) médiában pedig az elnyomott, elhallgatásra ítélt „baloldal” sajtója jeleskedett, hogy politikai töltetet adjon az eseménynek. Érdekes volt megfigyelni, hogy az idézett külföldi lapok kivétel nélkül Orbán-ellenes, baloldali beállítottságúak voltak, és hivatkozásuk kizárólag a magyarországi ellenzékre korlátozódott.

Például a der Spiegel szerzője (tudósítója?) egy ellenzéki politikust és publicistát (Oppositionspolitiker und Publizist) idézett, csak azt felejtette hozzátenni, hogy az illető, a (Gyurcsány-féle) törpepárt külügyi kabinetjének vezetője.

Tárgyilagos jelentések, összefoglalók alig születtek. Hogyan is születhettek volna, mikor a Netanyahu látogatás budapesti visszhangja „belső fogyasztásra” készült, amiben nehéz eligazodni, még a hazai helyzetet jól ismerőknek is.

Politikailag talán a legfájóbb, hogy Netanyahu és Orbán közé egyenlőségjelet tett a hazai „baloldal”. Sőt, Trump amerikai elnököt is „képbe hozták”, mint a populisták követendő példáját. A bírálók csak arról feledkeztek meg, hogy ellentétben Magyarországgal, mind az USA-ban, mind Izraelben működik az alkotmányos, parlamentáris demokrácia, annak ellenére, hogy (Nagy-Britanniához hasonlóan) Izraelnek alkotmánya sincs. A két említett országban (USA, Izrael), de az egész Földkerekségen, sincs Magyarországhoz hasonló demokratikus állam, ahol a köztársaság alapját képező három legfőbb méltóság (köztársasági elnök, miniszterelnök, az országgyűlés elnöke), valamint a főállamügyész egyazon pártból, mi több ugyanazon haveri körből, kollégiumi baráti társaságból származna.

Amit Netanyahu-ról eddig is tudtam, mert 1976-ban tele volt vele a világsajtó, bátyja (Yonatan = Jonatán) háborús hős, az 1976-os entebbe-i (Uganda) túszmentés egyetlen áldozata.


Benjamin (Bibi) Netanyahu

Nagyapja, Nathan Mileikowsky rabbi, 1879-ben a cári Oroszországban született, azon a területen, ahol megengedték a zsidók letelepedését (Tscherta osedlosti / Черта оседлости). Itt (a Keleti-tenger és a Fekete-tenger közti földsávban) kb. ötmillió zsidó élt, az összlakosság 12 százaléka. 1908-ban áttelepült az akkori Lengyelországba, és egy varsói (zsidó) gimnáziumnak lett az igazgatója, miközben aktívan terjesztette a cionizmust (Izrael állam megalapítását Európán kívül). Mileikowsky rabbi (és családja) azon kevesek közé tartozott az akkori világban, aki az elterjed yiddish mellett tökéletesen beszélt héberül. 1920-ban érkeztek a brit mandátum Palesztinába, és a héber nyelv terjesztése érdekében cikkeket írt a helyi lapokban, amiket Netanyahu névvel írt alá, és fiának (Benzion – Ben-Zion = „Cion/Sion fia”) már ez lett a vezetékneve. Nathan Mileikowsky nevét viseli Jeruzsálemben, a Herzl-hegyen, a katonai temető melletti tér.

Apja, Benzion Netanyahu (eredeti neve: Benzion Mileikowsky) 1910-ben született Varsóban, majd családjával 1920-ben telepedett le (alijázott) a brit mandátumú Palesztinába. Szakított (rabbi) apja vallásosságával, és mint szekuláris, a New York állambeli Cornell (magán) Egyetem történelem professzora lett. Vezető képviselője volt a „revizionista cionizmusnak” (Revisionist Zionism), mely szakított a fő áramlattal, mivel szerintük a cionista mozgalom túl engedékeny, békülékeny volt a palesztinai brit hatóságokkal szemben. A zsidó nacionalizmusnak egy sokkal militánsabb, jobboldali verziójában hittek, ami eltért az akkori „munkás(párti) cionizmus”-tól. (Labour Zionist). Élete végéig abban hitt, hogy az izraeli arabok nagy többsége a zsidók megsemmisítését választanák, ha erre lehetőségük nyílna.

Benzion Netanyahu mindhárom fia (Yonatan (1946-76), Benjamin (1949) és Iddo (1952) ) az izraeli hadsereg különleges egységénél a Sayeret Matkal-nál szolgált. Ez az egység megfelel az amerikai Delta Force-nak vagy a brit SAS-nek. Feladatuk a felderítés, mélyen behatolni az ellenséges területre és ezzel segíteni az ellenséges támadások megelőzését, ill. túszok kiszabadítását. A jelenlegi miniszterelnök, Benjamin számtalan akcióban vett részt, egyszer a válla is megsebesült.

Benjamin Natanyahu

1949-ben, Tel-Aviv-ban született szekuláris zsidó szülők gyermekeként. Ő az első miniszterelnök, aki Izraelben, Izrael állam megalakulása után született. A hadseregben szerzett rangja סרן = Seren, kapitányt, századost vagy parancsnokot jelent. 1984-88 között Izrael ENSZ nagykövete volt. Majd, 1993-ban, az 1973-ban Menachem Begin és Ariel Sharon alapította Likud párt elnöke lett. A Likud volt az első jobboldali párt, mely 1977-ben magasan nyerte a parlamenti választásokat az addig közel 30 évig hatalmon lévő baloldaliakkal szemben. David Ben-Gurion mellett Netanyahu az egyetlen miniszterelnök, akit négyszer választottak meg, ebből háromszor egymásután. Ha sikerül kitöltenie jelenlegi hivatali idejét, akkor Netanyahu lesz Izrael leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke.

Politikai pályafutása alatt gazdasági reformokat vezetett be, a „szabadpiac ügyvédjének” nevezik, bírálói Margaret Thatcher követőjének, a „népszerű kapitalizmus” hívének tartják.

Saját maga állítja, hogy (bátyja halálából kiindulva) „keményvonalas” a terrorizmussal szemben. Ezért a bevándorlást is megszigorítja. Ezentúl nem elég csak „bemondani”, hogy valaki „zsidó származású”. „A szabad bevándorlásnak vége. Fontos a bevándorló múltjának alapos ellenőrzése, annak hiányában bárkit kiutasíthatnak az országból.” – mondta Netanyahu. A jelenlegi izraeli miniszterelnök terrorizmus ellenes elképzeléseit Reagan elnök annyira csodálta, hogy Netanyahu könyvét kötelező olvasmánnyá tette a Fehér Házban.

Egy részlet:

A demokráciák része a bevándorlás-ellenes és populista (anti-establishment) pártok, éppúgy, mint a szélsőséges nacionalizmust vagy az internacionalizmust támogatók […] Ezek gyakran sikeresen meggyőzik a demokrácia résztvevőit, azzal, hogy elfogadják az alapszabályokat, és védelmezik a központi elveket. Ezeket meg kell különböztetni a demokratikus társadalom abszolút peremén lévő apró „szilánkoktól” (mozgalmak, szervezetek), amelyek számos hasonló elképzelést tartalmaznak, miközben ürügyként használhatják fel őket a demokratikus rendszerből való kilépésre.

LGBT, azaz a melegek egyenlő jogait támogatja Izrael miniszterelnöke. „Büszke vagyok, hogy Izrael egyike a melegekkel kapcsolatban legnyitottabb országoknak. (…) Az a meggyőződés kell, hogy vezessen, hogy minden ember Isten képére van teremtve….”

Obama elnök 2009-es kairói beszédére reagálva Netanyahu megjegyezte:

„…Sokan állítják, hogy ha nincs Holocaust, akkor nem jött volna létre Izrael állam. Én viszont azt mondom, ha Izrael államot sokkal korábban megalapították volna, akkor nem lett volna Holocaust. (…) Ez a föld a zsidó nép hazája, mely identitásunkkal össze van forrva….”

Életrajz írója szerint Netanyahu-t szoros, több évtizedes barátság fűzi Orbán Viktorhoz, melynek hátterében a Likud párt és az Európai Néppárt kapcsolata áll. Orbán különösen a pénzügyminiszter Netanyahu-t csodálta (2003-2005), akitől akkoriban sok jó tanácsot kapott.

Hasonlókat nem tudnék írni a budapesti látogatás vendéglátójáról, Orbán Viktorról. Már az életrajzi összehasonlítás is sok mindent elárul a két miniszterelnök múltja, politikája és életfelfogása közti különbségről.

Orbán hozta a szokásos formáját, bedobott egy „szenzációt”, amire sokan „rácuppantak”, és bizonyítottnak érezték, hogy a jelenlegi kormány megköveti a múltban elkövetett törvénytelenségeket.

Orbán miniszterelnök szerint „…mivel Magyarország mögött nehéz történelem áll, nyilvánvalóvá kell tenni, hogy hibát, sőt bűnt követett el azzal, hogy a zsidó közösség védelme helyett a nácikkal kollaborált. Ez soha nem fordulhat elő – szögezte le a kormányfő, aki hangsúlyozta azt is: Magyarország kötelessége megvédeni minden állampolgárát…”

Tehát, nem az ország vezetése vagy (egyes) tagjai „hibáztak”, hanem „en bloc” az ország, mely mögött nehéz történelem áll. Orbán populista szavai remekül kifejezik annak az országnak és népének mentalitását, melynek nagy költője is isteni felmentést kér és kap a bűnök alól. Lásd

Bal sors akit régen tép,
Hozz rá víg esztendőt,
Megbűnhődte már e nép
A múltat s jövendőt!

Ennél is meglepőbb a magyar miniszterelnök azon megállapítása, miszerint

„..Magyarországon jelentős zsidó kisebbség él, biztonságukat pedig a magyar állam teljes mértékben garantálja…”

Nem tudom, mit kell „jelentős kisebbség” alatt érteni. Vajon Orbán miniszterelnök számára mi a „jelentős”? Arról nem is beszélve, hogy a magyarországi „zsidóság” törvényileg nem „kisebbség”, hiszen épp az Orbán kormány alatt hozott törvény szerint

„….a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény hatályba lépése miatt megszűnik a nemzeti, illetve az etnikai kisebbség fogalma, helyükbe egységesen a nemzetiség kifejezés lép….”

Ergo. a jelenleg (is) hatályos törvény szerint csak „nemzetiségek” vannak, kedves miniszterelnök úr. Ebbe viszont nem tartoznak bele a „zsidók”, éppúgy, mint az oroszok, kínaiak, arabok, kurdok, stb. sem.

Egy ilyen széles látókörű, országát és népét kiválóan ismerő miniszterelnökre nem érdemes több szót vesztegetni. Csak zárójelben: Netanyahu miniszterelnököt tájékoztatták tanácsadói erről a magyar közjogi helyzetről?

Netanyahu magyarországi látogatásának hazai, magyar szempontból legjelentősebb fejezete Heisler András helyzetértékelője volt. Nem tudom, kiadta azt az antiszemita felhangot sugalló címet, hogy „A MAZSIHISZ elnöke (keményen) kiosztotta a magyar és izraeli miniszterelnököket.” Ez a „kiosztotta” cím mindkét politikai oldalon megjelent (népszava, hírtv, Heti Válasz, HVG, stb.) A „kioszt” szinonimái: lehord, leszid, letol, leszúr, rápirít, stb.. Egyik sem illik Heisler beszédére, mely hihetetlen alapossággal és részletesen mutatta be a mindennapok problémáit, anélkül, hogy bárkit is elítélt volna.

„…Herzl Tivadar szülőhelye …” – remek megfogalmazás! Budapest nem szülőföldje, hiszen a cionizmus atyja a jeruzsálemi Cion(Sion)-hegyet nevezte meg a hazatérés szimbólumának.

„…Az izraeli gazdaság fejlődésére veszélyes bojkott mozgalmak ellen a magyar kormány állt ki elsőként Európában a vitatott területekről érkező áruk külön megjelölésének elutasításával….”

Gondolom, kevesek előtt ismert az Orbán-kormány ilyen irányú tevékenysége. Ugyancsak figyelemre méltó a „megszállt” helyett a „vitatott” jelző használata bizonyos területekre.

„….A magyar kormány, kérésünkre egyértelművé tette, a vallásszabadság részének tekinti a zsidó vallás alapjait jelentő körülmetélés és a kóser vágás jogát, miközben az Európai Unió több országában ezt megkérdőjelezik….”

Gondolom, ugyancsak ismeretlen a nagyközönség előtt, hogy az Orbán-kormány támogatja (és elismeri) a körülmetélés és a kóser vágás jogát. Megjegyzendő, hogy a körülmetélést egészségügyi és nem vallási okok miatt engedik, ill. vitatják világszerte. Arról nem is szólva, hogy a muszlim világban is a vallás alapja a körülmetélés. A kóser vágást elsősorban az állatbarátok ellenzik, mondván a rituális kóser vágás kegyetlenkedés a jószágokkal szemben. Megjegyzendő, hogy a hitleri Németország egyik első (1933) állatvédelmi törvénye volt a kóser vágás betiltása. Ennél is fonákabb, hogy az állatvédő civil szervezeteket, mint minden civil mozgalmat, a Soros alapítvány is támogatja. (ettől függetlenül, vajon a Soros alapítvány, „zsidó” alapítvány?)

„…A legutóbbi Zsidó Közösségi Kerekasztal ülésén kértem, Magyarország ismerje el Izrael fővárosaként a három monoteista világvallásnak otthont adó Jeruzsálemet….”

Ez is új lehet a közvélemény előtt. Igaz, ez csak egy kérés (volt) a magyar kormány felé, az izraelita közösség részéről.

„….Közép-Európa legnagyobb zsidó közössége…” –  így helyes! Nem pedig (ahogy Orbán mondta) zsidó kisebbség.

„…Mert Magyarország felemás módon nézett szembe a holokauszt folyamatával, az akkori hatóságok, a kormány és a kormányzó felelősségével, mint ahogy 72 évvel a 2. világháború után sem zárult még le maradéktalanul a zsidó kárpótlás, s megoldatlan az egyházakat ért jogsérelmek orvoslása is, ami segíthetne visszaállítani hazánkban az egyházak független működését….”

Itt vitatkoznék Heisler jó szándékú gondolatával. A deportálásokat (ami „kiutasítást”, „kitoloncolást”, valamint az állampolgárságtól való megfosztást jelenti) esetünkben nem lehet (nem szabad) a végrehajtó hatalom felelősségére leszűkíteni. Sokan elfelejtik, hogy Magyarország 1946. január 31-ig királyság volt. Tehát, 1920 óta minden a királyság égisze alatt történt, amit a betöltetlen trón miatt a Nemzetgyűlés által választott kormányzó irányított. Az ezeréves magyar történelemben a kormányzó a király helyett vezette az országot, ha nem volt törvényes király vagy még kiskorú volt. A legismertebb kormányzók Hunyadi János, Kossuth Lajos és Horthy Miklós. A monarchiákra, királyságokra jellemző, hogy „alattvalóit”, (állam)polgárait megvédi, hiszen mindnyájan a (Szent) Korona oltalma alatt állnak. Csak akkor üldöznek, vagy megtorlás gyanánt ölnek le egy kisebbséget, ha az a hatalomra tör, ellene lázad vagy el akarja hagyni a birodalmat. Ez a zsidóság esetében sohasem volt. Ezt az ezeréves alapelvet az egész magyar társadalom sértette meg, szegte meg. Ergo a felelősségben az egész ország lakossága osztozik. Nem a (sokat emlegetett és elítélt) kollektív bűnösségben, hanem a kollektív felelősségben. Úgy tűnik, (ellentétben a németekkel) az elmúlt 72 év kevés volt e kollektív felelősség tudatosítására.

A kárpótlás szó, fogalom használata nem szerencsés, hiszen ártatlan emberek életét, életéért nem lehet „kárpótolni”. Biztosító társaságok szoktak „kárfelvételt” eszközölni, majd a keletkezett kár bizonyos részét megtéríteni. Esetünkben sokkal helyállóbb a német fogalom: a jóvátétel, mely egy megbocsáthatatlan bűnt próbál (anyagilag) jóvátenni.

 

„…Arra kérem Magyarország miniszterelnökét, segítse Magyarországot olyan közösséggé tenni, ahol az erőt egymás értékeinek tisztelete jelenti.

(…)

Mi egy olyan országban akarunk büszke, magyar zsidók lenni, ahol senkinek az arcmásán nem éktelenkedhetnek „büdös zsidó” felíratok. …”

Heisler András kívánsága és kérése Orbán miniszterelnökhöz csak alátámasztja fentebbi gondolatomat, miszerint sérült a magyar társadalom, és hiányzik a kollektív felelősség tudata. Ez a „büdös zsidó” megjegyzéssel felül írt plakát – remélem – nem általános. Viszont jól mutatja a társadalom közömbösségét. Nem volt egy ember, egy polgár, vagy egy közterület fenntartó, aki eltávolította (például lemosta) volna ezt az ocsmányságot. Orbán nem lehet ott mindenegyes plakátnál, viszont a lakosságnak azonnal reagálni kellett volna. A nyugati világban, biztos, hogy gyorsan reagáltak volna reá a felelősségtudatos polgárok. Valóban nagyon messze van még Európa.

„…..Fájdalmasan érinti közösségünket, amikor Izraelben a diaszpórai zsidóság vallási elismerését szűkíteni akarják. Közösségünk túlélte a holokausztot, a vallásellenes kommunista rendszer alatt is hű maradt gyökereihez, és mi ne számítanánk eléggé zsidónak? A magyar zsidóság abszolút többségét jelentő neológia betéréseit, brit-miláit, esküvőit, (akár mindnyájunkét), bármiféle rabbinikus döntvényeit lehet semmibe venni? Mi, akiket Európában „lebüdöszsidóznak”, mi, akik feltétel nélkül támogatjuk a zsidó állam törekvéseit, mi, akik Izraellel álmodunk, miért nem lehetünk elég jó zsidók Izraelnek?

Netanjahu Miniszterelnök Úr! Tisztelettel arra kérem, segítse elő a diaszpóra nagyobb megbecsülését. …”

Őszintén, a beszédnek ezt a részét nem értettem. Meg is kérdeztem Heisler Andrástól (e-mail-ben). Válaszában egy amerikai újságra hivatkozott, mely szerint nem Izrael állam (bürokratái), hanem a Főrabbinátus dönti el, hogy ki a zsidó. Eszerint Izraelben (még) nem történt meg az állam és a vallás szétválása(?)

„….Támogattuk Magyarország IHRA elnökségét, megvédtük a kormányt, mikor oktalan támadás érte nemzetközi zsidó szervezet részéről, boldogan dolgozunk társadalomépítő projektekben, országszerte teszünk a társadalmi kohézióért.

Még a kommunista rendszerben is az egyedülálló, idén 140 éves Rabbiképző – Zsidó Egyetemről kerültek ki a hazai és a visegrádi országok rabbijai…..”

Ez egy nagyon fontos megállapítás! Eszerint a vallási élet a diktatúrában is működött.

„…iszonyatos küzdelmet folytatunk, de nem a kormánnyal, nem a népvándorlással, még csak nem is az antiszemitákkal, hanem az asszimilációval…”

Meglepő kijelentés, épp most, amikor idén emlékezünk a Kiegyezés egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb eredményére, az emancipáció 150. évfordulójára. Ez indította el a Aranykornak nevezett 50 évet (1867-1918), mely felvirágoztatta Magyarországot és benne a zsidóságot. A legnagyobb vívmány az izraelita vallás elismerése, és ezzel a zsidóságot a magyar nemzet részévé tétele. A Ferenc József császár és király által szentesített törvénytől számítva az „izraelita vallású magyar állampolgárok” volt a hivatalos megnevezés. Ezt rúgta fel 1920-ban a király nélküli királyság, amikor izraelita vallású tagjait a pejoratív „zsidó” jelzővel kezdték illetni. Ez volt az igazi fordulópont a kiközösítés felé, nem pedig a numerus clausus. A „zsidótörvény” is csak a közbeszéd része volt, amit aztán átvett a hivatalos történetírás is. A Holocaustot túléltek többségét is a ferencjózsefi emancipációs törtvény tartotta Magyarországon, mert úgy érezték ők a magyar nemzet része. Ez az anyanyelvük, ezt a himnuszt ismerik, minden ide köti őket, ez a hazájuk.

Ez valahogy nem derült ki, nem kapott megerősítést a Netanyahu látogatás alkalmából. Ugyan a MAZSIHISZ elnöke tett rá célzást: „….tovább vihessük őseink magyar és zsidó tradícióit….”  ami csak akkor lehetséges, ha továbbra is elfogadjuk az 1867-es császári és királyi rendeletet, törvényt (1867, XVII. törvénycikk.)

  1. § Az ország izraelita lakosai a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyaránt jogositottaknak nyilvánittatnak.

1867 után a hivatalos iratokban és törvényszövegekben a korábbiaktól eltérően már egységesen az izraelita felekezet megnevezés található (és nem zsidó, héber vagy mózeshitű). Eszerint beszéltek magyar, német vagy más anyanyelvű, izraelita vallású magyar állampolgárokról.

Kár, hogy az erre való utalás hiányzott a MAZSIHISZ elnökének beszédéből.

Csak kevéssé eszünk többet

0

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának előzetes növekedési adatát kissé felfelé, 5 és fél százalékra módosította a Központi Statisztikai Hivatal, élelmiszerekből azonban a korábbi becslésnél kevesebb, 2,3 százalékkal fogyott több egy alatt.

A kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers adat szerint 6,0, naptárhatástól megtisztítva 5,5 százalékkal nőtt májusban az egy évvel korábbihoz képest – jelentette hétfőn második becslése alapján a KSH. Első mérésében 5,4 százalék volt az ötödik havi adat.

Ezzel együtt is idei legjobb eredményét érte el a kiskereskedelmi ágazat májusban.

Legjobban a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben nőtt a forgalom, 10,3 százalékkal.

Az  élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,3 százalékkal nőttek az eladások, az üzemanyag értékesítés pedig 4,3 százalékkal emelkedett. Az élelmiszerek értékesítési előző becsült indexe 2,6 százalék volt, az iparcikkeké viszont 9,8 százalék.

Vagyis tartós árukból az eddig mértnél több fogyott, a napi létfenntartáshoz szükséges élelmiszerekből viszont még jelentősebb az elmaradás az átlagos kereskedelmi forgalmi növekedéshez képest.

Az év első öt hónapjában a kiskereskedelmi forgalom volumene naptárhatástól megtisztított adatok szerint 3,5, a nyers adat szerint 3,7 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét

A kajszi negyedét elviszi a fitoplazma

0

Huszonöt százalékos terméskiesést, 1500 tonna gyümölcsveszteséget, 300 millió forint kártokozhat idén a fitoplazma a magyar kajsziban. Ez nem csak idén lesz probléma, hanem addig, amíg a kieső fákat nem pótolják, és azok nem fordulnak termőre. A fitoplazma ugyanis a komplett fát pusztítja el – írja összegzésében a magro.hu.

Országosan idén átlagosan 5 százalékos a kajszifák fitoplazma miatti pusztulása, egyes területeken azonban az állomány 20 százalékát is érinti a betegség. Az 5 százalékos országos átlag

25 százalékos terméskiesést okoz,

ami ugyan még kezelhető, de ez a következő években is fennmaradó hiány lesz. A fitoplazma ugyanis kipusztítja a fákat, így azokat pótolni kell, és kivárni, hogy termőre forduljanak az ifjú fák.

A fitoplazma Borsodban okozta az utóbbi évtized legnagyobb károsodását, 2015-ben egyes ültetvényeken a fák 50 százaléka kipusztult. Az ilyen mértékű pusztulásokért vírus- és baktériumfajokat okoltak régebben, de kutatások bebizonyították, hogy a fitoplazma felelős a történtekért.

A fitoplazma ellen védekezni azonban nagyon nehéz, elsősorban a megelőzésre kell koncentrálni.

Ennek része a kórokozótól mentes csemeték beszerzése és használata, valamint a fertőzöttséget mutató fák mielőbbi, gyökeres eltávolítása.

Júliusban történelmi csúcsára jutott a GKI konjunktúraindexe

0

A GKI konjunktúraindexe és ezen belül üzleti bizalmi indexe a felmérések több mint húszéves története során még soha nem volt olyan magasan, mint most júliusban, a fogyasztói várakozások viszont kissé romlottak júniushoz képest, bár így is határozott derűlátást tükröznek. Az ipari és építőipari várakozások is történelmi csúcsukra jutottak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa azonban kissé csökkent egy hónap alatt, noha továbbra is markáns. A lakosság inflációs félelme erősödött, és emelkedett a munkanélküliségtől való félelme, a cégek viszont a munkaerőhiányt tartják a leghátráltatóbb körülménynek.

Az iparban jobb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek -, valamint a készleteknek a megítélése. Egyedül a termelési várakozások gyengültek. Az építőiparban júniushoz képest a cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak, sokat javult például a rendelésállományról alkotott vélemény. Ugyanakkor az előző háromhavi termelés minősítése érdemben romlott.

A kereskedelmi bizalmi index kissé csökkent, az eladási pozíció megítélése valamelyest javult, a készleteké és rendelésállományé viszont enyhén romlott. A szolgáltatói bizalmi index némileg csökkent, de így is nagyon magasan van. Az általános üzletmenet megítélése javult, a várható forgalomé romlott.

A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében kissé gyengült, és némileg emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

Ugyanakkor minden ágazatban a munkaerőhiányt találták a növekedést akadályozó legfontosabb tényezőnek. A cégek áremelési szándéka alig változott, a túlnyomó többség változatlan árakra számít, az áremelést várók aránya pedig – az építőipar kivételével – csak kissé haladja meg az árcsökkentésre számítókét.

A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban kedvezőbb lett, a fogyasztók körében azonban kissé romlott. A GKI fogyasztói bizalmi indexe júliusban egyhavi enyhe emelkedést követően a májusi szintjére csökkent. A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét valamivel rosszabbnak érezte, mint júniusban, várható megtakarítási képességének megítélése pedig nem változott.

Segített a BKK-nak, lecsukták

0

Bevitték a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki súlyos hibát fedezett fel a BKK elektronikus jegyrendszerében, majd jelezte ezt a cégnek.

A 24.hu értesülése szerint éjjel lakásából vitték el a rendőrök azt a 18 éves fiút, aki

50 forintért vett e-bérletet a BKK új elektronikus jegyértékesítési rendszerében általa talált biztonsági rést felfedezve.

A rendőrség megerősítette a 24.hu-nak, hogy gyanúsítottként hallgatták ki a fiút információs rendszer vagy adat megsértése vétsége elkövetésének gyanúja miatt. A 18 éves fiatalember – aki szabadlábon védekezhet – a nemrégiben útjára bocsátott online jegyértékesítési rendszerben talált biztonsági rést, amelynek kihasználásával 50 forintért vásárolt bérletet. Ezután

a hibát azonnal jelezte a Budapesti Közlekedési Központnak.

A BKK nem köszönte meg neki, hanem internetes támadásnak minősítette a történteket. A 24.hu úgy tudja, hogy éjjel lakásáról állították elő a fiút.

Facebook-bejegyzésében a srác azt írta a „bérletvásárlás” után, hogy nem Budapesten él,

soha nem használta a BKV járműveit, és a bérlettel se kezdett semmit.

Mint írta, csupán fel akarta hívni a BKK figyelmét egy amatőr hibára az e-jegyes applikációban. Szerinte komolytalan azt feltételezni, hogy úgy követ el ilyen bűncselekményt, hogy azonnal szól az illetékeseknek.

Mészáros Lőrinc most tőkealap-kezelőt vett

0

Mészáros Lőrinc megvette a Status Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. háromnegyedét, az érdekeltségébe tartozó Opimus Group pedig a maradék kisebbségi csomagot – közölte az Opimus pénteken a tőzsde honlapján.

Csak az Opimus ügyletének vételárát közölték: 1,1 milliárd forint. Ha a részvényenkénti ár ugyanakkora mindkét esetben, akkor Mészáros mint magánszemély 3,35 milliárdot költött legújabb szerzeményére.

A szekszárdi Status Capital került a felcsúti polgármester-gázszerelő érdekeltségébe.

Az Opimus Group a társaság alaptőkéjének 24,67 százalékát vette meg 1,1 milliárd forintért, Mészáros Lőrinc mint magánszemély pedig a többségi, 75,33 százalékos tőkerészt. Árat utóbbi esetében nem jelölt meg az Opimus a tőzsdei tájékoztatóban. Ha mindkét pakett egy részvényre jutó vételára azonos, akkor Mészáros 3,35 milliárd forintot költött el.

Orbán: a civilek zsoldosok

0

A miniszterelnök szerint a civil szervezetek rosszat akarnak a magyar embereknek, az Európai Bizottságnál pedig „a Soros György által írt kottából játszanak.”

A civil szervezetek úgy akarnak föltűnni, mintha jó emberek lennének, de valójában zsoldban állnak, migránsokat szállítanak, rossz ügy oldalán állnak, kevert népességet akarnak Európában, antidemokraták, szemben állnak a nép akaratával, rosszat akarnak a magyar embereknek – sorolta hosszasan Orbán Viktor a Kossuth Rádióban a szokásos pénteki beszélgetésben.

A miniszterelnök az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásokról (civil-törvény, lex CEU, tranzitzóna) úgy fogalmazott, hogy azok bosszúk, „az Európai Bizottságnál a Soros György által írt kottából játszanak.”

Orbán katonai beavatkozást sürget Líbiában, hogy megállítsák a menekülteket.

Ennek részleteit nem a rádióban kívánta elmondani, mert katonai akciókról nem így szoktak beszélni – mondta. Az EU-s menekültpolitika egyéb részeit viszont elutasította, mondván nincs szükségünk közös európai menekültpolitikára és nincs szükségünk közös európai menekültügynökségre, abból szerinte csak káosz, baj és szenvedés lesz.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK