Kezdőlap Itthon Oldal 864

Itthon

Áthelyezik a tűzijátékot

0

Az augusztus 20-i ünnepi tűzijátékot a megszokott Gellért hegy helyett a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna-szakaszról fogják fellőni – jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) államtitkára hétfőn. Kara Ákos elmondta, hogy az államalapítási ünnep rendezvényeiért nettó 175 millió 600 ezer forintot fizetnek.

A megszokott programok között idén augusztus 20-án is lesz tűzijáték, de más helyszínen. Kara Ákos bejelentette, hogy a szakemberekkel is egyeztetve idén a Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra helyezik át a tűzijátékot. Ezen a szakaszon lehetőség van több új látványelem bemutatására, és a Parlament épülete is kiemelt szerepet kap.

Az ünnepi rendezvényekért felelős Hungarofest Nonprofit Kft. által lefolytatott közbeszerzési eljáráson a NUVU Kft. lett a nyertes. A cég – amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte –

nettó 175 millió 600 ezer forintból valósítja meg az augusztus 20-i tűzijátékot.

Leskovics Éva vezető pirotechnikus elmondta: a Dunán idén három nagyobb és tizennégy kisebb kilövési pont lesz, ezt támogatja a Lánchídról indított 29 kilövés.

Az államtitkár kitért arra, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a biztonságra: szükség esetén a tűzijáték egy gombnyomással leállítható, s az ünnepi rendezvények biztonságos lebonyolításáért idén is az operatív törzs lesz a felelős.

MTI/FüHü

Jön az immunerősítő, gyomorbarát sör

0

Probiotikumot tartalmazó sört állítottak elő szingapúri kutatók, akik szerint a nedű javítja a gyomor egészségét és erősíti az immunrendszert.

A 23 éves élelmiszermérnök, Alcine Chan egy éven át dolgozott a recepten, amely malátát, alkoholt, komlót és a Lactobacilus paracasei L26 probiotikus baktérium törzsét tartalmazza.

„A fő összetevők közül a komló az, amely megöli a probiotikumokat, ezért ki kellett találnunk valamit, hogy a baktériumok túléljék” – magyarázta a kutató a Szingapúri Nemzeti Egyetem (NUS) laboratóriumában.

Chan, aki az egyetem utolsó évében tökéletesítette a bélflórabarát nedű receptjét, elmondta, hogy az általa naponta fogyasztott probiotikus joghurtok és tejes italok szolgáltak inspirációul számára a speciális sör elkészítéséhez.

A halvány színű habzó ital enyhén édeskés ízű és 3,5 százalék az alkoholtartalma. Minden 100 milliliternyi probiotikus sörben egymilliárd probiotikus organizmus van.

A kutatók szabadalmaztatni akarják az egyelőre név nélküli sört és már vállalatokkal is felvették a kapcsolatot a termék forgalomba hozatalával kapcsolatban.

(MTI)

Baráti kezekben 750 milliárdos fejlesztési pénz

Összesen 750 milliárd forint fejlesztési forrás lesz elérhető a kibővített MFB Pontok hálózatánál hitelprogramok keretében 2020-ig a kis- és középvállalkozások és a lakosság számára – jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a legújabb MFB Pont ünnepélyes átadásán hétfőn Budapesten.

A következő években 750 milliárd forint keretösszegű fejlesztési hitelek lehetősége nyílik meg kis- és közepes vállalkozások, valamint a lakosság számára.

A bejelentéskor Varga Mihály elmondta, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető, visszatérítendő európai uniós források kihelyezésére jött létre az MFB Pontok hálózata, a hálózat a közbeszerzésen nyertes hitelintézetekkel – Takarékbank Zrt., B3 Takarékszövetkezet, Budapest Bank Zrt., FHB Zrt. – indult, majd az OTP Bank, a Gránitbank, az MKB Bank és az NHB Növekedési Hitel Bank Zrt. konzorciumával egészült ki. Az eddigi 442 MFB Pont az év végére 642-re bővül.

A kormány kiemelt célként határozta meg a 2014-2020-as uniós ciklusban elérhető források kihelyezésénél, hogy a vállalkozások a lehető legszélesebb körben, könnyen elérhető módon, gyorsan és minden eddiginél olcsóbban juthassanak fejlesztési forráshoz, a ciklusban a támogatások több mint 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítják, szemben a korábbi ciklus 16 százalékánál – húzta alá Varga Mihály.

A fejlesztési keret elosztásában részt vevő pénzintézetek javarészt a kormány közelében, holdudvarában vannak. A Takarékbank és a B3 takarék az ágazat centralizációját kormányzati közreműködéssel irányító takarék-kör legfontosabb részei, az FHB Mészáros Lőrinc közvetett tulajdonában van, az MKB és a Növekedési Hitelbank Matolcsy György jegybankelnök rokonságában, környezetében lévők pénzintézetei, az OTP vezetője, Csányi Sándor pedig harmonikus kapcsolatot ápol a kormánnyal. A Gránitbank és a Budapest Bank vevőre vár, előbbiből az állam száll ki, utóbbit amerikai tulajdonosa adja el.

FüHü/MTI

Tusványos utórezgései

Egy héttel a hagyományos tusnádfürdői dzsembori után a határon túli magyar médiában még mindig téma, elsősorban Orbán Viktor magyar miniszterelnök előadása.

Szűcs László az erport.hu (a megszüntetett Erdélyi Riport szerkesztőinek oldala) például így sommáza az ott elhangzottakat:

„Bő hete már, hogy elhangzott a várva várt, a hegyek által is visszhangzott, s a környék medvéit is mélyen megindító beszéd. S milyen szerencse, hogy július 22-ről csak az Orbánt kifütyülő nő bántalmazása marad meg a kollektív emlékezetben, esetleg a miniszterelnök halványzöld ingje és helyre kalapja. Ugyanis ebben az évben a tusnádfürdői Szombat Délelőtt nem adott a nemzetnek méretes, rágni való csontot, nem épül be a köztudatba olyan új szó, mint az illiberális, s nem nyit új fejezetet az egyetemes politikatörténet lapjain, mert az üzenet kimerült a szokványos sorosozással elegy nem kevés öntömjénezésben.

Ami újból szembeötlő volt, hogy a szónok nem is azokhoz szólt, akikhez jött.

Mert jelenlegi életük nem érdekli. Csak a szavazatuk kell, vagy ha dolgos kezűek és ivarérettek, akkor ők maguk.”

Végel László, vajdasági író évek óta megjelenő közéleti naplójában írja:

„Orbán Viktor beszél a Tusványosi Nyári Egyetemen. Meg kell erősíteni a magyar haderőt. Magyarország a szögesdróttal megvédte Európát, s ezért bosszúhadjárat indult ellene. Kitér a globalisták és a patrióták közötti konfliktusra is.  Legyen Magyarország a magyaroké, Németország a németeké, Lengyelország a lengyeleké, mondja, de nem folytatja. Mások folytatni fogják, minden nemzetállamnak van ezzel kapcsolatos mondandója. Legyen Szerbia a szerbeké, Szlovákia a szlovákoké, Románia a románoké…

Végül is, minden politikai elit a saját szája íze szerint értelmezi a patriotizmust.

Nem légből kapott gondolatokról van szó, a kelet-közép-európai államok vezetői attól tartanak, hogy Brüsszel meg akarja csonkítani a hatalmukat. Ezek évek óta terjednek a térségben, a programalkotó Orbán Viktor gondosan pontokba szedte őket, amelyeket a helyi kisebbségi politikusok – Orbán Viktor mondathangsúlyait imitálva –  majd naponta ismételgetnek. Persze, nagy lesz a különbség az eredeti és az utánzat között.”

A Magyarország magyaroké jelszó Horváth-Kovács Szilárdnak (Transindex) sem nyerte el a tetszését:

Mikor Orbán ilyeneket mond, nem veszi figyelembe, hogy mindenféle „erős hazafias nemzetállam” nem csak Magyarországon szimpatikus gondolat: hanem Románia számára is. És amikor valaki ezt hirdeti Romániában, akkor ezzel az eszmével a mi létünket teszi kockára. Hiszen maga Orbán mondta, hogy jelenleg Európában a vezérkérdés az, hogy „az európaiaké marad-e Európa?”, amely számára azt jelenti, hogy „a magyaroké marad-e Magyarország?”… s mi muszáj tovább gondolkozzunk, s kérdezzünk: ez román szempontból azt jelenti, hogy a „románoké marad Románia? vagy az Erdélyieké marad Erdély? És itt lapul a magyar miniszterelnök által hirdetett eszme mély problémája.

Kisebbségiként nem kívánhatom, hogy a románoké legyen Románia.

Legyen egységes állam, legyen erős állam, de ne etnikai alapokon. Orbán azt mondja, hogy egy idegen kultúra sikeres integrációját sem ismerjük, és hozzátette azt is: „Egymással ellentétes célokat képviselő emberek, ha egy rendszerbe, országba kerülnek, abból nem integráció lesz, hanem káosz.” „Egymással ellentétes eszmék és értékek egyszerre, egy időben nem érvényesíthetőek, ugyanis kizárják egymást”. A „hazafias kormányzat” kultúrája, értéke, eszméje ellentétes a kisebbségi kultúrával, annak értékeivel, annak eszméjével. S még valami többel, sokkal fontosabbal, mint a politika: a létével. Orbán eszméje a mi létünkkel ellenkezik.

Jobbik-végrehajtás az Origo ellen

0

Végrehajtást kezdeményezett az Origo hírportállal szemen Vona Gábor, a Jobbik elnöke – tudatta közleményben a párt. Az eljárás oka az, hogy az Origo nem közölte a bíróság által megítélt jogerős helyreigazítást. A végrehajtást bejegyezték a cégjegyzékbe.

A Jobbik szerint az, hogy a Fidesz lakájmédiája folyamatosan hazudozik a Jobbikról és politikusairól, amiért tucatjával veszítik el a sajtópereiket, már szinte nem is számít „szenzációnak”, de az utóbbi időben már a törvények betartása sem érdekli őket, még a jogerős bírósági ítéletek sem számítanak nekik, és nem teljesítik a helyreigazítási kötelezettségeiket sem.

Ebben egyébként élen jár a gyér olvasótáborral rendelkező, közpénzen eltartott Magyar Idők és a Ripost nevű termék

– fogalmaz a Jobbik közleménye.

Ezért indított Vona Gábor a róla valótlanságokat terjesztő, és emiatt a bíróságon elbukó Origo kiadója ellen végrehajtási eljárást, amelyet a cégbíróság a cégjegyzékbe is bejegyzett már.

A Jobbik még az ősszel törvénymódosítási javaslattal fog élni annak érdekében, hogy megakadályozza a fideszes hazugsággyárakat ezen tevékenységükben, milliós pénzbírság kiszabását is lehetővé téve a törvényeket be nem tartókkal szemben – áll a közleményben.

Keletről Nyugatra haladva fogy az ország

Az ország 500 főnél nagyobb településeinek több, mint fele mostanra körülbelül 350 ezres népességvesztést szenvedett el, s alig háromszáz akad közöttük, amely összesen 150 ezret meghaladóan növelte lakosainak számát. A változás kettészakította az országot: a vándorlás zömmel keletről észak-nyugatra, s külföldre zajlik. Mára sok helyütt az élet elemi feltételei is hiányoznak, amelynek egyik kevéssé ismert fejleménye a takarékszövetkezetek gyorsuló kivonulása a kistelepülésekről: hét-nyolc év alatt fiókjaiknak mintegy harmadát zárták be a falvak-kisvárosok pénzügyeit zömmel kézben tartó intézmények.

A Magyarországot sújtó drámai népességfogyás sok adata ismert, noha pontos számok nincsenek, elsősorban a külföldre vándoroltakéról. A többségi becslés félmillióra teszi a határon túl élők mennyiségét; az itteni állandólakcímüket megtartók hovatartozása komoly bizonytalanságot okoznak a statisztikusoknak. Ez nem csak az elmenteket érinti, hanem a belső vándorlásban lakóhelyet változtatókat is.

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy az ország két részre szakadt,

a népesség csökkenésének iránya a déli, dél-keleti és észak-keleti megyékből a középső és észak-nyugati területek felé zajlik. A GKI Gazdaságkutató tanulmányából kiszámolható, hogy 2007 és 2015 között egyedül az 500 főnél nagyobb települések (2027) közt szinte felbillent az ország. Különböző mértékű (helyenként akár 25 százalékig terjedő) lakosságfogyás sújtott 1734 települést (az országban összesen 3200-ból), ezekben 2015 végén 337 ezerrel éltek kevesebben; másfél év alatt ez a szám alighanem túlhaladta a 350 ezret. Ezzel szemben mindössze 293 helységben mértek gyarapodást, 151 ezret.

A természetes fogyást és az el-beköltözéseket együttesen számba vevő számok hasonlóan sötét képet festenek. Az irány ugyanaz, mint az előző mutatóknál, Eszerint 1668 település (szinte a teljes déli és keleti országrész) 226 ezer fővel nettó elvándorló, 359 helység (Budapest, Győr, Sopron és környéke) 243 ezerrel nettó bevándorló.

Hangsúlyozni kell, hogy ezekben az adatokban nincsenek benne a 3200 hazai település egyharmadát kitevő aprófalvak.

A belső és kifelé tartó népvándorlás oka jól ismert. A munkalehetőségek szinte teljes hiánya a déli-keleti megyékben, s ahol akad is valamennyi, az elérhető jövedelem rendkívül alacsony. (A közfoglalkoztatás jelentős visszafejlesztése ezen csak rontani fog.) A számba vett bő 2000 település közül 464-ben nagyobb részt csökkentek a nettó reáljövedelmek (2009-2015 között), ezek lakossága vette nyakába lábát oda, ahol jelentősebben emelkedtek a bérek; utóbbi települések legnagyobb hányadában (1358-ban) 25 százalékig terjedő jövedelemjavulás zajlott le az utóbbi években. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy a 2016-os (az idei nagy mértékű minimálbér-emelések előtt)

az elvándorlással sújtott térségekben az elérhető nettó átlagkereset legfeljebb 150-160 ezer forintot tett ki, de körülbelül harmadában a 120 ezret se érte el.

Az idei adatokat alapul véve pedig (a mediánbér-számítással) arra a következtetésre lehet jutni, hogy a munkavállalók zömét alkotó csoport kétharmadának bruttó bére nem éri el a 230 ezres statisztikai átlagkeresetet.

Forrás: Kettős mérce

E kis kitérő háttér után tekintsünk rá arra a területre, ahol csendben évek óta zajlik az élet kivonulása a kistelepülésekről. A kiskereskedelem folyamatosan karcsúsodik (2016-ban 4713, öt év alatt 17 ezer, tíz év alatt 30 ezer kisbolt ment tönkre végleg, s a kistelepüléseken a legnagyobb a baj, mert jobbadán élelmiszerüzletek vannak, ahol a pult mögé szakképzett eladó kell, ami most már különösen drága egy kisboltosnak a 160 ezer forint feletti minimálbérrel), de javában halad a leépülés a pénzügyi alapinfrastruktúrában is. Legutóbb a Népszava hívta fel a figyelmet arra, hogy a Hevesben és Borsodban 57 fiókot fenntartó Korona Takarék rövidesen 13 (!) egységét bezárja, lehetetlen helyzetbe hozva nem csak a számlájukat fenntartó lakosokat (például a kispénzű közmunkásokat), hanem elsősorban szinte a teljes önkormányzati rendszert. A Korona közléséből kimaradt, hogy még júniusban további öt térségi takszövvel való egyesülést határoztak el, amellyel a megnőtt Korona már három megyében lesz jelen 114 fiókkal.

A takarékok javarészt olyan helyen találhatók (nagyjából a legkisebb településeken), amelyeken már tíz éve se volt egyetlen kereskedelmi bank sem.

Csakhogy amíg az évtized elején még 1800 fiókjuk volt, mostanra 1200 alá került.

Felgyorsult a hálózat összehúzódása az elmúlt három évben, amikor a kistulajdonosok akaratát letörve állami irányítással láttak hozzá az erőszakolt takarékintegrációnak. Az ágazat 95 százalékát egybe terelő Takarékbank (az egykoron Spéder Zoltán érdekeltségébe tartozó FHB bankkal és jelzálogbankkal együtt a Takarék Csoport központi szervezete) újabb nagy centralizációra készül még idén. Ennek során 52 takszöv 12 nagy regionális szervezetbe tömörül. S ha a 2010 utáni cél (az FHB vezetésével egy nagy „nemzeti tulajdonú” pénzügyi csoporttal képezni ellensúlyt az OTP-nek) nem is teljesül (Csányi Sándorral inkább kiegyeztek, Spéder pedig időközben kiesett a pixisből), a kitűzött feladat egyértelműen a minél bankszerűbb működés. Amely azzal jár, amit a Korona Takarék vezetése írt a fiókbezárásokat indokló levélben az önkormányzatoknak, hogy

„az elnéptelenedett településeken található, alig használt, veszteséges fiókok fenntartására nincs lehetőségünk”.

GKI: elhúzódó uniós pályázatok, választási pénzköltés

0

A beruházások tavaly után várhatóan idén is alacsonyak lesznek, a magyar gazdaság növekedése 3,5 százalékra gyorsulhat – áll a GKI Gazdaságkutató vasárnap esti prognózisában. A GKI megjegyzi azonban, hogy az uniós pályázatok elbírálása elhúzódik, a kormány célja a választások előtti gyors pénzköltés. Ennek következtében rohamosan növekszik a hazai költségvetésből kifizetett előlegek összege, emiatt a tényleges beruházások éveket csúszhatnak.

Magyarországon az első negyedévi, vártnál gyorsabb növekedést áprilisban némi fékeződés, majd májusban élénkülés követte. Az év egészében a tavalyi 2-ről 3,5 százalék körülire gyorsul a növekedés, mindenekelőtt a tavalyi visszaesésből emelkedésre váltó beruházások következtében. Idén a külső és belső egyensúly kissé romlik, az infláció gyorsul, de e folyamatok rövidtávon elfogadhatóak. Az állóeszköz-felhalmozás 2016-ban az EU források visszaesése miatt több mint 15 százalékkal zuhant. Idén az újra induló EU beruházási ciklus miatt 12 százalékos bővülés várható.

A beruházási ráta 2016-ban 17,8 százalék volt, ami egy közepesen fejlett ország esetében alacsony arány,

idén 19 százalékos emelkedést valószínűsít a GKI.

A 2014-ben indult új EU költségvetési periódus pályázatait meghirdették, de a döntéshozatal az ígért egy hónap helyett jellemzően 6-9 hónap, vagy még hosszabb. A szétaprózott, át nem gondolt célok az új pályázatoknál is látszanak, a fő cél a gyors pénzköltés még a választások előtt. Ezt célozza az is, hogy 2017-re minden pályázatot meg akarnak hirdetni, de az előző ciklushoz képest nincs tényleges gyorsulás. A kutatók emlékeztetnek arra, hogy

a megítélt támogatás ugyan több mint 5 ezer milliárd forint, a 2014-2020-as ciklus forrásaiból való eddigi költés azonban ennek csak körülbelül a fele.

Ráadásul a kifizetések jelentős része előleg, mivel a nagy projekteket előre vették, hogy a számláló „pörögjön”, ezekben azonban lényeges tevékenység még nem indult el. Gyakran csak keretösszegekről beszélhetünk, amelyeket később töltenek ki az önkormányzatok. A GKI szerint a tényleges beruházási folyamat bőven át fog húzódni a következő évekre, akár 2023-ig is.

Az államháztartás hiánya júniusban kiugróan magas, 700 milliárd forint,

miközben az első öt hónapé együttesen is alig volt több 200 milliárd forintnál. Ennek fő oka ismert: megugrottak az uniós pályázatok finanszírozását a kedvezményezettek számára hazai forrásból megelőlegező kifizetések, mert a költségvetésbe beérkezett uniós bevételek idén eddig lényegesen elmaradtak a kifizetésektől. Ez elszámolási okok miatt nem veszélyezteti a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt, de tartós fennmaradása korlátozná az államadósság csökkentési lehetőségeit.

Hétfő éjfélig fizethetünk a régi bankjegyekkel

0

Hétfőn még elfogadják a boltok a régi 2000-es és 5000-es bankjegyeket, keddtől már csak becserélni lehet őket. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) márciustól csaknem 52 millió darab papíros cseréjét végzi el.

Márciusban bocsátotta ki az új kétezer és ötezer forintos bankjegyeket az MNB. A fizetésre rendelkezésre álló viszonylag rövid idő július utolsó napján letelik, akkor megszűnik a kiskereskedelemben a két bankó forgalma. Ezután még három évig a pénzintézetek és a postahivatalok, az MNB pedig 2037 július 31-ig díjmentesen cserélik be új kivitelű bankjegyekre.

Forrás: MNB

Júniusban kétezresből 25,05 millió, az ötezresből 26,86 millió darab volt forgalomban. A jegybank legutóbbi tájékoztatása szerint az ötezresek 80 százaléka, a kétezreseknek pedig több, mint 70 százaléka már új volt.

 

Péterfalvi: alvállalkozó a felelős a Yandex-botrányért

0

Az adatvédelmi hatóság elnöke szerint nem a miniszterelnöki kabinetiroda a felelős azért, hogy a nemzeti konzultáción online válaszolók adatai az orosz Yandex céghez kerülhettek. Péterfalvi Attila szerint a konzultációs honlapot alvállalkozóként fejlesztő cégnél hibáztak, amikor csak az adatgyűjtő mérőkódot kapcsolták ki, de a Yandex azt közölte a hatósággal, hogy a tiltás miatt szerverükre nem érkeztek meg a személyes adatok.

Április elején derült ki, hogy a legutóbbi nemzeti konzultáció kérdőíves internetes oldalán megtalálható az orosz Yandex informatikai cég adatgyűjtő, forgalomfigyelő mérőkódja. Az egyébként szokványos feladatot arra a Yandexre bízták a miniszterelnöki kabinetiroda által végzett szavazás lebonyolításakor, amelyről

korábban kiderült, adatokat küld az orosz titkosszolgálatnak.

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vizsgálata megállapította, hogy nem a Rogán Antal vezette kabinetirodában hibáztak – derült ki Péterfalvi Attila NAIH-elnök csütörtöki sajtótájékoztatóján.

Az orosz cég mérőkódjának használatáról a kérdőíves weboldalt fejlesztő alvállalkozó döntött, a gondatlanságot ott követték el.

A hiba lényege az, hogy a forgalomfigyelő mérőkódot ugyan kikapcsolták, de a honlap úgynevezett html-kódjából nem törölték, ezért a szavazatot leadók adatait az oldal elküldte a Yandexnek. Az orosz cég viszont azt válaszolta a NAIH-nak, hogy a mérőkód kikapcsolása után az adatok nem érkeztek meg a Yandex szerverére.

Menetrend szerinti buszjáratokkal viszik a drogokat Budapestről Hargita megyébe

0

 

A magyar többségű megye – a Magyarországgal való szorosabb kapcsolati háló miatt – elég jó felvevőpiacává vált a különféle, főként könnyű drogoknak. A kábítószerek egy része Budapest-Csíkszereda, Budapest-Székelyudvarhely buszjáratokon jut el a térségbe.

A Hargita Megyei Drogprevenciós Központ rendszeresen végez felméréseket a célcsoport tagjai között, arra kérdeznek rá a névtelen kérdőíveken, hogy próbálták-e már ki kábítószert. A felmérésekből kiderült, hogy a könnyű drogok többségét, annak hatásait ismerik a fiatalok, nagyon sokan kipróbálták már azokat.

Csíkszeredában egyébként köztudomású, hogyha valaki szeretne, akkor gyakorlatilag bárhol tudna drogozni: a városban közkedvelt hely a Mikó-vár mögötti kiserdő, az Ifjúsági park a Petőfi utca fölött, a lakónegyedek eldugottabb zugai, de még a megyeháza oszlopcsarnoka is. A közbeszéd szerint az iskolákban és környékükön is felfedezik maguknak az erre alkalmas helyeket a diákok. Az érintettek már tisztában vannak azzal, hogy hol vannak térfigyelő kamerák.

A drogprevenciós központ munkája részeként az iskolai megelőző tevékenységben tavaly a 12-14 éves korosztály számára 35 iskolai osztályban 92 tanórán 100 tanár és szakember segítségével tartottak rendhagyó foglalkozásokat. Ez azt jelenti, hogy több száz, majdnem ezer gyermek kapott megfelelő információt a különböző tudatmódosító és egészségre káros szerek hatásairól a megye minden városában és számos községében.

(Maszol)

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK