Naponta egy ember hal meg tigris- vagy elefánttámadás következtében Indiában friss adatok szerint.
Az indiai környezetvédelmi minisztérium adatai szerint
1143 nap alatt – 2014 áprilisa és 2017 májusa között – 1144 ember halálát okozta tigris vagy elefánt, az előbbiek 92, az utóbbiak 1052 embert öltek meg.
A támadásokat általánosságban annak számlájára írják, hogy az ember egyre több területet foglal el a természettől, és így egyre zsugorodik a vadállatok élőhelye.
A tigris- vagy elefánttámadásban meghalt emberek több mint negyede az India keleti részén elterülő Nyugat-Bengál államban élt, amely majdnem 800 elefánt és a híres bengáli tigrisek otthona is.
A támadások nagy része az úgynevezett elefántfolyosókon történik, melyeket a vadak évszázadok óta használnak, ám az ember időközben rátelepült ezekre az útvonalakra.
Azt, hogy leopárdtámadásban hány ember halt meg, nem tudni, a szakértők azonban évente több százra teszik a számukat. A leopárdok közül naponta egy esik áldozatául az élőhelyért folytatott, ember és állat közötti küzdelemnek.
A vizsgált 1143 nap alatt 345 tigris és 84 elefánt pusztult el, többségüket orvvadászok ölték meg.
Indiában majdnem 30 ezer elefánt él, a tigrisek száma a 2014-es számlálás alapján 2226, ez a világ tigriseinek fele. A vadon élő leopárdok számát 12 ezer és 14 ezer közöttire tették 2015-ben.
Havi több millió forintot tettek zsebre azok a feketéző üzemanyagkereskedők, akikkel szemben most emelt vádat az ügyészség. A banda két éve bukott le, hamarosan bíróság elé állítják őket.
Az ügyben a Nemzeti Védelmi Szolgálat tett feljelentést, ami arra utalhat, hogy a megfigyelt rendőrök vezették el a nyomozókat a bűnözőkhöz.
Az ügy első és másodrendű vádlottja korábban egy budapesti benzinkúton dolgozott kútkezelőként, a munkaviszonyuk azonban 2011-ben megszűnt. Az utcára került alkalmazottak nem szerették volna elherdálni megszerzett tudásukat és tapasztalatukat. Megkeresték a tankerek sofőrjeit, és meggyőzték őket, hogy az általuk szállított benzinből, gázolajból alkalmanként fejtsenek le néhány száz litert.
Eleinte még csak eldugott helyeken verték csapra a tankokat: a sofőrök letértek az előírt útvonalról, majd az előre megbeszélt helyen kisebb hordókba szívták a naftát. Az üzlet jól ment, de igazán akkor futott fel, amikor 2012 elején az üzemanyagárak rekordokat kezdtek döntögetni. Előbbi literje 451, utóbbi 449 forint körül volt a csúcson. A vásárlók tehát egyre többen lettek, az utcai hordózgatás pedig egyre veszélyesebbnek bizonyult. Így került a képbe a harmad- és negyedrendű vádlott. Egy zugkutat alakítottak ki, ahol rejtett, földalatti tartályból tankolhattak a vevők.
Az üzlet nagyságát jelzi, hogy 2014 májusa és 2015 áprilisa között minimum 36 ezer liter talált gazdára a feketepiacon. Az ár 280 és 310 forint között mozgott, így könnyen kiszámítható, hogy ezalatt a néhány hónap alatt is 11 millió forint forgalma volt a kereskedőknek. Legalábbis ennyi bizonyítható az ügyészség szerint.
Az első négy vádlott tehát az üzletet bonyolította, az ötödrendű a sofőr volt. Az összesen nyolc vádlottból három rendőr, ők rendszeresen vásároltak a zugkúton, noha pontosan tudták, honnan származik a hajtóanyag.
A Budapesti Nyomozó Ügyészség öt vádlottat bűnszervezetben, üzletszerűen, jelentős értékre elkövetett sikkasztással, a rendőröket üzletszerűen elkövetett orgazdasággal vádolja.
A Terrorelhárítási Központ elfogásról készített videóját itt nézhetik meg.
Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhová megérkeznek. A köznevelési intézmények mintegy 12 millió tankönyvet rendeltek meg a 2017/2018-as tanévre. A tankönyvellátás az 1-9. évfolyamon ingyenes, és rászorultsági alapon a 10-12. évfolyamon a diákok több mint 60 százaléka kapja térítésmentesen a kiadványokat.
Megszökött egy hét hónapos pumakölyök a Prágához közeli Zvole kis állatkertjéből, mert valaki megrongálta a ketrecét.
„Egy szomszédunk vette észre a kis pumát, amikor sétálni vitte a kutyáját. A ragadozó elszaladt, mert megijedt” – közölte Tomás Machac, az állatkert vezetője.
Elmondta, hogy munkatársai keresik Izzyt, a vasárnap éjjel megszökött pumakölyköt, amely valószínűleg elbújt valahol a bokrok között.
Alena Steffelova, a prágai állatkert szóvivője szerint
egy puma akkor marad életben szabadon, ha már megtanult vadászni,
nyulak és őzek lehetnek a zsákmányai.
2016-ban egy tarajos sül szökött meg ugyanebből az állatkertből, akkor az állategészségügyi hatóság bírságot szabott ki a tulajdonosra.
Újabb három megyei napilap került kormányközelbe: az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót, a Kelet-Magyarországot eddigi német tulajdonosa eladta azon osztrák üzletember cégének, amely bezárta a Népszabadságot, majd egytucat megyei újságot eladott Mészáros Lőrinc egyik érdekeltségének. A többit Andy Vajna veszi meg, s a fuhu.hu úgy értesült, hogy a maradék, a Nógrád Megyei Hírlap felvásárlása is rövidesen megtörténik.
A német Russmedia hétfőn bejelentette, hogy eladja az Észak-Magyarországot, a Hajdú-Bihari Naplót, a Kelet-Magyarországot a Media Development Management Kft.-nek, amely mögött az osztrák VCP Csoport áll. Ennek tulajdonosa Heinrich Pecina, aki tavaly megvásárolta a Mediaworks kiadóvállalatot, majd előbb bezárta a Népszabadságot, a kiadót pedig a tucatnyi megyei napilappal együtt eladta Mészáros Lőrinc egyik cégének. Pár napja aztán kiderült, hogy Andy Vajna egyik céges érdekeltsége veszi meg a Délmagyarországot, a Kisalföldet és a Borsot kiadó Lapcom Kiadó Zrt.-t.
Ezzel egy híján az összes megyei újság a kormány-Fidesz érdekkörébe került.
A fuhu.hu értesülése szerint a megmaradt független lapot, a Nógrádi Megyei Hírlapot kiadó Nógrád Hírcentrum Kft. megvásárlása is már csak idő kérdése.
Jó reggelt! Néhány perccel ezelőtt azt ígértük, hogy mindjárt jön a lapszemle. Már itt is vagyunk. Előtte még elmondjuk, hogy ma nagyon meleg lesz, öltözzenek hidegen!
Repül a kormány
2017 első félévében bő 477 millió forintból összesen 1808 repülőjegyet vásárolt a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) a tárca diplomatáinak, valamint a hozzá tartozó háttérintézmények munkatársainak- olvasható a ma reggeli Népszavában. A kormány összesen százmilliókat költött repülésre. Szállnak rendelkezésünkre. Bővebben a Népszavában.
Kövér kiakadt
Kövér László házelnöki minőségében begurult és kemény hangú levelét írt Demeter Márta képviselőnek, aki a letelepedési kötvények irőnt érdeklődött. Demeter Márta a Magyar Nemzetnek azt mondta, a házelnök közbelépése jelzi, hogy igencsak bűzlik a letelepedési kötvények ügye, az pedig, hogy már a kérdésekre sem ad választ a Rogán Antal vezette minisztérium, azt mutatja, hogy a legpitiánerebb módon próbálják leplezni a korrupciót.
Megújul az ünnep
A Magyar Hírlap megírta, hogy egy sor újítással készülnek idén az augusztus 20-i nemzeti ünnepre. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium államtitkára még azt is elárulta a lapnak, hogy az utóbbi évek leglátványosabb tűzijátékára készülnek.
Molnár majdnem Madridban hagyta a laptopját
Érdekes történetet talált és tálalt fel olvasóinak a Magyar Idők. A lap szerint Molnár Zsolt, az MSZP képviselője egy madridi repülőgépen felejtette államtitkot is rejtő laptopját. Az eset még húsvét előtt történt, és a laptopot csak a helyi nagykövetség segítségével, órák múltán tudták visszaszerezni.
Jogerős ítélet született a mikepércsi szurkálás ügyében. Balogh Anna, a bíró szavaival élve bagatell sérülést okozott élettársának, mégis súlyos büntetést kapott. Az ügyészség az asszonyt emberölési kísérlettel vádolta meg, a bíróság azonban csak életveszélyt okozó testi sértésnek minősítette az esetet.
A Debrecentől tíz kilométerre fekvő Mikepércs határában, az úgynevezett Vénszőlőskertben történt a bűncselekmény.
„Úgy éltek, mint a galambok. Hol az egyik repült, hol a másik” – mesél jókedvűen Anna és Aladár kapcsolatáról Tóth Kálmánné, a kukoricásban kapáló idősödő asszony. „Így az utcán szépen mentek azok, de amikor beittak, akkor balhéztak.”
2015 májusában is így volt ez. Anna és Aladár a dűlőúton tartottak hazafelé. Hangosan szidták egymást, a nő többször meglökte, megütötte a férfit.
„Mindig Aladár kapott, mert régóta beteg. A nő meg egy jódarab nő. Nem dolgozik, ki van pihenve.”
A pár nem a saját házában lakott, egyik ismerősük engedte meg Aladárnak, hogy beköltözzön a néhány négyzetméteres kis házikóba.
„Odaadta neki, hogy lakjon ott. Kályhát és tüzelőt is adott, csak úgy, Isten nevében. Ez volt a hála: tönkre vágták az egészet, pedig jó kis lakás volt. Még az ajtófélfát is eltüzelték.”
De nem csak az ajtófélfát, de erről majd később. Aladárral szerettünk volna találkozni, még is csak ő a sértett, szerettük volna megismerni az ő történetét is.
A Fő utca rendben van, egy szép park áll a közepén. A leges legközepén pedig Aladár üldögélt egy padon.
„A bíróságtól kaptam levelet, hogy 8 év 6 hónapot kapott. Nem örülök, de sajnálni sem tudom. Felgyújtotta a házamat, megszurkált: a mellkasomon, hátamon és a lábamon is.
Bár a férfi akár meg is halhatott volna, kedélyesen mesél a történtekről.
„Két liter borért vesztünk össze. Letettem, mondtam, hogy hagyd ott, feküdj le, aludjál! Mert részegen jött haza. Korábban is volt már börtönben, többi közt rablásokért. Folyton lopott, nem tudta fékezni magát.”
Aladár jól ismeri a nőt, gyerekkoruk óta ismerik egymást, első férfi volt a nő életében. Állítólag a helyi temetőben tette boldoggá először. Aztán különváltak útjaik. Aladár kétszer nősült, mindkét felesége meghalt. Aztán úgy hozta a sors, hogy ismét egymásra találtak Annával. A piálás mellett a veszekedések és a féltékenységi jelenetek is mindennaposak voltak. De térjünk vissza a szurkálásra!
„Szóval részegen jött haza, én már aludtam, amikor a kést belémvágta. Azt hittem, nem élem túl. Én is ittam, így eleinte nem éreztem fájdalmat, de aztán megláttam a vérfoltokat a ruhámon. Az ismerőseimhez kellett átmennem, mert nekem nincs telefonom. Tőlük hívtam ki a mentőket.
Aladár tehát mentőt hívott, majd elindult haza. A féltékenységtől tomboló asszony azonban addigra felgyújtotta a házat.
„Az ágyamat kihúzta a verandára, rádobálta a ruháimat, majd meggyújtotta az egészet. Arra nem számított, hogy a tűz átterjed a tetőre is. Mire hazamentem, tábortűz volt.”
A Debreceni Törvényszék ítéletét a Debreceni Ítélőtábla néhány ponton módosította ugyan, a büntetési tétel azonban nem változott. A jogerős ítéletben az áll, hogy bizonyíthatóan csupán egyszer szúrta meg Aladárt az asszony, mégpedig a mellkas bal oldalán, a szívtájékon. A másik négy sérülés eredete nem bizonyítható kétséget kizáróan. Anna tehát egyetlen – a bíró szavaival élve bagatell – sérülést okozó szúrás miatt kapott 8 és fél évet. Le kell ülnie egy korábban felfüggesztett börtönbüntetést, így egy darabig nem találkozhat gyerekkori szerelmével.
„Biztos, hogy megbánta, amit tett. De levelet és csomagot sem küldök neki. Új párom van, aki sokkal okosabb, mint Anna. Vodkás Katinak hívják. Ő vodkával issza a kólát, nem vacakol vele.”
Aladár és Anna történetének részleteit itt nézheti meg.
Akinek volt szerencséje látni a budapesti úszó világbajnokság eseményeit és netán nyomon követhette Dr. Bienerth Gusztáv mozgását, könnyen juthatott arra a megállapításra, hogy ez az ember páriaként van jelen a Duna Arénában. A Magyar Úszó Szövetség elnöke, mert hisz róla van szó, igyekezett Karinthy rossz tanulójához hasonlatosan jelen lenni a jó tanulók mellett, de olybá tűnt teljesen feleslegesen. Olyan volt, mintha semmibe vennék, ettől, mi tagadás kissé szánalmasnak is tűnt.
Dr. Bienerthet azonban nem olyan fából faragták, hogy simán tudomásul vegyen egy ilyen helyzetet, netán megfelelő következtetéseket vonjon le belőle. Ő egy igazi küzdő típus, az a jellem, aki a vereségeket is képes győzelemmé stilizálni. Így kell lennie, különben egy olyan közgyűlés után, ahol
egyetlen javaslatát sem fogadták el a jelenlévők, az általa vezetésbe jelölt embereket, függetlenül attól, hogy azok alkalmasak voltak-e vagy sem egy ilyen szerepre, mint kibuktatták,
nos ezek után egy gyengébb lelkületű ember lemond és inkább távozik, mintsem további megaláztatásokban részesüljön.
Dr. Bienerth azonban ezt a közgyűlést is saját sikereként fogta fel, hiszen – mint többször hangsúlyozta – nem véletlenül választották elnökké, több, mint nyolcvan százalékos támogatással. Furcsa erő hajtja őt;
minden áron bizonyítani akarja elődje alkalmatlanságát,
nota benne korruptságat, illetve saját alkalmasságát. Folyamatosan birkózik Gyárfás Tamás, korábbi elnök árnyékával. Azzal a Gyárfás Tamással, akit most újra beválasztottak a FINA végrehajtó bizottságába és, akinek a magyar kormány tagjai folyamatosan megköszönték azt, amit a budapesti világbajnokság érdekében tett.
Dr. Bienerthet mindez nagyon zavarhatta, mert egyes hírek szerint frontális támadást indított mindazok ellen, akik Gyárfáshoz kötődtek. Egyes hírek szerint a FINA vezetőihez is eljutott, eljuttatta annak hírét, hogy például
nagyon nem szeretné, ha a nemzetközi szervezetbe újra beválasztanák Csurka Gergelyt, aki már hét év tevékenykedett ebben a minőségében a FINA-ban.
Arról, hogy nem jelöli ebbe a bizottságba Bienerth Csurkát, már korábban tudni lehetett, arról azonban kevésbé, hogy kifejezetten hangsúlyozta ellenvetéseit. Ha igaz, hogy negatív hozzáállása tudott volt a FINA vezetők számára, az mindenesetre elég szép képet nyújthatott rólunk: magyar a magyar szemét bizony, ha csak teheti kivájja.
Forrás: Magyar Úszó Szövetség / Besenyei Gergely
Akárhogy is:
Dr. Bienerth kudarcot vallott.
Csurkát annak ellenére beválasztották a bizottságba, hogy a magyar szövetség első embere ezt nem akarta. A fentiek ismeretében most sem várható, hogy Dr. Bienerth eljusson az egyetlen helyes következtetésig, azaz fél éves tündöklését a bukása kövesse, feltehetően tovább folytatja küzdelemit. Hogy meddig, arról megoszlanak a vélemények; egyesek szerint a nyarat sem fogja túlélni, a merészebbek azt mondják, őszig kihúzza. Dr. Bienerth másként gondolja: őt, állítja, négy évre választották meg, és ki is fogja tölteni mandátumát.
Nem ajánlanánk, hogy nagyobb téteket tegyenek erre.
Újabb lemondás a MÚSZ-ban
A Magyar Úszó Szövetség Ellenőrző Testületének elnöke, Pósa Józsefné lemondása után a testület egyik tagja. dr. Kézsmárki Éva Mónika is elküldte lemondását Bienerth Gusztáv elnöknek, mint indokolta,
„az ön vezetési stílusa számomra elfogadhatatlan.”
A sportágon belül nyílt titok, hogy az ET-elnök azért mondott le, hogy ezzel elősegítse a tisztújítást. A lemondások miatt harminc napon belül rendkívüli közgyűlést kell tartania a MÚSZ-nak, ahol az elnök visszahívása és új elnök vagy elnökség választása is napirendre kerül.
Jelenleg a MÚSZ elvben 15 tagú elnöksége csupán 10 főből áll, ahhoz, hogy a sportág vezető testülete döntésképes legyen, minimum 8 elnökségi tagnak kell érvényes mandátummal bírnia. A mai elnökségi ülésen résztvevő tagok közül négyen szintén készek voltak lemondani, mivel a sportág legtöbb képviselője úgy látja, a jelenlegi vezetés alkalmatlan a feladata ellátására – már ezt tükrözte a májusi közgyűlés is, amelyen Bienerth Gusztáv hatalmat koncentráló alapszabály-módosítási javaslatai a remélt háromnegyedes többség helyett ugyanilyen arányú elutasításban részesültek.
Bienerth Gusztávnak távoznia kell, követelik az olimpiai bajnokok
A sportág korábbi nagyságai közül Székely Éva kétszeres olimpiai bajnok, Darnyi Tamás négyszeres olimpiai bajnok, Hargitay András háromszoros világbajnok, Szabó József olimpiai bajnok, Risztov Éva olimpiai bajnok szintén tarthatatlannak tartja a jelenlegi helyzetet, a Bienerth Gusztáv vezetése alatt uralkodó állapotokat, és a legrövidebb időn belüli változást sürget.
Turi György mesteredző, Kőbánya SC:
„Ez a sportág többet érdemel, ez így nem mehet tovább.”
Plagányi Zsolt, vezetőedző, Egri Úszó Klub:
„A szép szavak helyett végre tettekre volna szükség, de azokra eddig hiába vártunk.”
Petrov Iván, vezetőedző, Győri Úszó Klub:
„Annyi olimpiai, világ- és Európa-bajnokkal rendelkezik a magyar úszósport, közülük többen is alkalmasak lennének a sportág élére.”
Egy tény:
a magyar úszósport többségének elege lett az elmúlt fél év sorozatos botrányaiból.
Önmagáért beszél, hogy dr. Bienerth Gusztáv elnök 80 pontból álló előterjesztését a május 21-ei közgyűlésen a tagság 75 százalékban leszavazta (és az elnökséget sem sikerült kiegészítenie 15 főre, csupán két jelölt elég szavazatot). Mindez nem volt elég ahhoz, hogy dr. Bienerth levonja a kellő következtetést, és lemondjon – a sportág viszont olyan elegáns, hogy a világbajnokság előtt és alatt semmiképp sem akart nehéz helyzetet teremteni, a kellő figyelmet elterelni a lényegről, a csodálatos, hatalmas sikert arató versenyről.
A magyar úszósport a 2017. évi FINA Világbajnokságon jelesre vizsgázott, még inkább a vb szervező-bizottsága: mindazok, akik ennek a csodálatos eseménynek a feltételeit megteremtették. Joggal örült együtt az egész ország dr. Julio C. Maglione bejelentésének, hogy a budapesti volt a FINA történetének legjobb világbajnoksága.
Ez a sportág Bienerth Gusztávnál jobb elnököt érdemel.
Heves indulatokat váltott ki a hazai – és egyes információk szerint a nemzetközi – berkekben, hogy a vizes világbajnokság lezárultával, lényegében még a vendégek egy részének jelenlétében, negatív felütésű írások jelentek meg a magyar sajtóban.
A szervező bizottság, mint hallhattuk egynémely tagjától, nem győzte besöpörni az elismerő mondatokat, azt a sok-sok szuperlatívuszt, amelyet bezsebelhetett Magyarország, azt honorálandó, hogy rövid két éve alatt összehozta mindazt, ami egy ilyen világbajnoksághoz szükséges, mégis: itthon kezd negatívba fordulni a siker. Tegyük hozzá, nem teljesen jogtalanul, bár talán illik különválasztani magát a versenyt, a szervezést, a létesítmények nagyszerűségét, a helyszínek által nyújtott fantasztikus kulisszát attól, hogy mennyibe került ez a világbajnokság az adófizetőknek, miért lett sokszorosa annak, mint amit előzetesen elképzeltek, mi történt a környezettel, a mi kerül a kivágott fák helyébe és mi lesz a sorsa a létesítményeknek, konkrétan a Duna Arénának.
A fuhu.hu, a maga szerény eszközeivel igyekezett moratóriumot hirdetni a vb alatt; úgy találtuk, hogy mindannyiunk érdeke a sikeres versenylebonyolítás. Nem azt akartuk, hogy hallgasson a magyar sajtó, még kevésbé, hogy elhallgasson bármit, pusztán azt javasoltuk: ami várhat a vb végéig, az várjon is. Nem állítjuk, hogy a felhívásunk feltétlenül eredményesnek bizonyult, még azt sem, hogy nagy hullámokat vert – egy-két kritikai megjegyzés azért érkezett -, de tényszerűen megállapíthatjuk:
a magyar sajtó az esemény alatt nem nagyon támadta a rendezvényt.
Túl vagyunk rajta, itt az idő. Biztosak vagyunk benne, hogy kérdés-cunami fogja elárasztani az illetékeseket: mi és miért került több, mint hárommilliárdba a megnyitó ünnepségen, hogyan lett az összköltség végül 170 milliárd, miért lett olyan sivár a környezet, mi lesz a Dagállyal. És igen azt, amit a hétfői Népszava a címlapján tálalt: mi lesz a Duna Aréna sorsa?
A fuhu.hu információi szerint valóban súlyos a gond:
az úszó- és műugró világbajnokság helyszíne, a jelek szerint a kutyának se kell.
Természetesen ez nem árnyékolja be a rendezés nagyszerűségét és azt, hogy a résztvevők maximális elégedettséggel távoztak Magyarországról, de mi itt maradunk és itt marad az Aréna is, de vajon kinek a kezelésében? (Sok olyan olimpiaáról olvashattunk, ahol, utóbb, a létesítményeket nem tudták fenntartani, szép lassan mennek tönkre, rozsdásodnak el, stb…)
A Duna Aréna, illetve a vb sikere érdekében, az állam kezébe vette a területet, ha nem is kisajátította, de átmeneti időre birtokba vette a Dagályt és környékét. Törvényt is alkotott rá, többek között azt is előírta, hogy hány fát kell majd telepíteni a későbbiek során. A törvény lényege azonban nem ez volt, sokkal inkább az, hogy az építkezést ne lassítsa egyetlen bürokratikus jogszabály és hatóság sem, mindent meg lehessen soron kívül, hosszas engedélyeztetési lejárásokon és szabályokon keresztül.
Így lett a Dagály területe az államé, mostanáig.
Mostantól azonban vissza kellene vennie a fővárosnak, amiről viszont Tarlós István hallani sem akar.
Azt nyilatkozta egy alkalommal, hogy esze ágában sincs a Fürdőigazgatásnak – azaz Budapestnek – a Duna Arénát integrálni, arra ugyanis nincs forrás. Tóth József, a XIII. kerület, azaz a Dagály helyszínének polgármestere hasonlóan nyilatkozott; a Népszava ugyan több, mint egymilliárd forintról ír, ahogy fogalmaz: alsó hangon ennyibe kerülne az üzemeltetés, a polgármester ezt az összeget ötszázmillió és egymilliárd közé helyezi. De Angyalföldnek nincs erre pénze, tehát szóba se jöhet a kerület, mint fenntartó.
MTI Fotó: Máthé Zoltán
Fürjes Balázs, a kiemelt beruházásokért felelős kormánybiztos a vitatott kérdésben nem foglalt állást – feltehetően túlmegy a hatáskörén -, ugyanakkor azt állította egy interjúban, hogy a Duna Arénában mindig telt ház lesz, nem vitatható, hogy maximálisan lesz használva. A kormánybiztos a klubok edzéslehetőségéről, a versenyek helyszínéről, az iskolások úszás lehetőségeiről beszélt, amiből persze még nem következik, hogy mindezek elegendő bevételt is képesek produkálni.
Augusztus 1. van. És két nappal a világbajnokság lezárása után ott tartunk, hogy
e pillanatban nincs működő Dagályunk, de van egy gazdátlan, ámbár ma még pompás uszodánk.
A vizes vb záró sajtótájékoztatóján, a Duna Arénában Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter annyit mondott: nyár végéig az aréna üzemeltetése a Budapest 2017 és a Nemzeti Sportközpont között oszlik meg. Hogy ezután mi lesz, azt még nem tudni.
Feltehetően valóban elege lett Molnár Gyulának, az MSZP elnökének abból, hogy a feje fölött, a háta mögött, zajlanak az események. Ez nagyjából így megy azóta, amióta Botka László a 168 óra című hetilapban, a párt elnökségét lényegében megkerülve, bejelentkezett miniszterelnöknek.
Az MSZP azóta igyekezett hű kiszolgálójává válni Botkának, benne látták az esélyt a sikerre. Botka neve egyébként már korábban is sokszor előkerült, mint posszibilis elnökjelölt, azaz a párt megmentője,
ő azonban a végén mindig ki, vagy meghátrált, maradt inkább Szegeden,
ahol sikeres polgármesterként tartottak őt számon. Kétségtelenül: komoly tekintélye van a városban, amit az is jól jelez, hogy sorozatban nyerte el a polgármesteri címet és amíg a törvény ezt nem tiltotta, mellette az országgyűlési képviselői posztot.
Forrás: mszp.hu
Sokan vélekedtek úgy Botkáról, hogy nem mer nagyobb kockázatot vállalni, ezért is hárítja el rendre a szocialista mainstreamtől érkező hívó szót. Itt azonban érdemes egy szóra megállni:
ebben a pártban ugyanis soha nem volt – talán még Horn Gyula idejében sem – egyetlen fő áramlat, mindig többen és többfelé húzták a szekeret.
Ennek akart most véget vetni a még mindig csak 44 éves – Jézus, már 44? – Botka, afféle magyar Macronként, szinte kívülről érkezve rendet tenni, és kvázi új pártként megjelenve, Orbán valóságos ellenfeleként, kihívójaként fellépni. A siker reményében különböző céldátumokat tűzött maga és a párt elé, új – erősen baloldali – programot hirdetett és belekezdett a párton belüli háborúba is. De mivel az eredmények, közvélemény-kutatások nem igazolták vissza lépéseit, egyre több kérdőjel jelent meg a személye körül.
Ugyanakkor ő maga ezeket a jeleket másként dekódolta,
egyfajta összeesküvés elméletté állt össze a fejében mindaz, amit érzékelt, vagy érzékelni vélt.
A háború, ugye, kezdetben csak Gyurcsány ellen indult, legalább is nevesítve, de mert az MSZP-n belül is sokan vélekednek úgy, hogy a DK nélkül esély sincs a jó szereplésre, a DK-t pedig Gyurcsány jeleníti meg, fogja össze, így összeütközésbe került az MSZP-s, úgymond, Gyurcsány-hívőkkel. Akik viszont azt mondják: ők maguk nem feltétlenül hívei a volt miniszterelnöknek, de az MSZP-nek meg nincs jogosítványa arra, hogy meghatározza, ki legyen egy másik párt elnöke.
Forrás: mszp.hu
Nagyjából, a látható felületen, itt húzódik meg az ellentét Botka László és az általa nyilvánosan nevesített Molnár Zsolt között, akit – ugyancsak a nagyközönség előtt -, még Fidesz kollaboránsnak is minősített. Utóbbi nem hagyta, nem hagyhatta szó nélkül a miniszterelnök-jelölti kirohanást; miközben rögzítette, hogy maximális híve és támogatója Botkának, azt is kinyilvánította: a DK-ra szükség van, ha esélyt akarnak a jövő évi választáson.
Az MSZP-re korábban az volt a jellemző, hogy a színfalak mögött folytak a harcok, igaz úgy, hogy eközben mindenki tudott róluk, most ez a nyílt színi párviadal sok lett Molnár Gyulának. És bár előbb viccesnek szánt képet és szöveget posztolt Botkáról, mint a Bajnokok Ligájában Orbán kihívójáról, immár személyes tárgyalásokba is bocsátkozott. Hétfőn, mint értesülhettünk róla, Molnár Zsolt Szegedre utazott, hogy személyesen tisztázza viszonyát Botkával, de találkozóra invitálta őt a párt elnöke is.
Kremlinológusok bizonyára megfelelő következtetéseket tudnak levonni abból, hogy
nem együtt rendelte magához a két vitatkozó felet,
de ha igaz, hogy ő hozta tető alá Botka-Molnár találkozót, akkor azt is elhihetjük, hogy megpróbálja kezébe venni az irányítást. A Molnár-Molnár randevú után talán többet tudunk.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Megszökött egy hét hónapos pumakölyök a Prágához közeli Zvole kis állatkertjéből, mert valaki megrongálta a ketrecét.
