A jegybank ne adjon alkalmazottainak több kedvezményes kamatú lakáshitelt – szólítja fel Matolcsy Györgyöt az Együtt. Az MNB eddig 400 ilyen, több tízmilliós munkáltatói kölcsönönt. A 24.hu pedig kiszámolta: a Matolcsy barátnőjének korábban adott 32 milliós hitellel Vajda Zita csaknem másfél millió forintot profitál.
Spät Judit, az Együtt – a Korszakváltók Pártja elnökségi tagja azt mondta, adatigénylésük alapján kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Bank
több, mint 400 alkalommal adott 39 és 50 millió forint közötti kedvezményes hitelt alkalmazottai lakásvásárlására.
A kölcsönök kamata megegyezik a jelenleg 0,9 százalékos jegybanki alapkamattal, vagyis jóval olcsóbb a piacon elérhetőnél. A kölcsönök összege 3,6 milliárd forint.
Az Együtt kérdést nyújt be a jegybankelnökhöz és Polt Péter legfőbb ügyészhez, hogy ők maguk vagy családtagjaik részesültek-e ilyen kedvezményes hitelből.
A 24.hu pénteken kiszámolta, mennyit keres Matolcsy György MNB-elnök barátnője a neki adott 32 milliós munkáltató kölcsönön. Vajda Zita
havonta 20-30 ezer, összesen mintegy 900 ezer forintot nyer az alacsonyabb törlesztőrészletekkel
azon, hogy kedvezményes kamaton kapott pénzt. Hiába hagyta el az intézményt, egy ideig még marad a szuperolcsó hitele. Ráadásul további 550 ezer forint hasznot is behúz azzal, hogy ennyivel kisebb lesz az adóssága. Ez csaknem másfél milliós „ajándék” közpénzből – írta a lap.
Az MSZP budapesti elnöke háttérbe vonul, értesült a fuhu.hu. A politikusnőről két napja közölték azt a hírt, hogy Botka László utóda lehet, vagyis őt indítaná a szocialista párt miniszterelnök-jelöltként.
Az értesülés azért tűnhetett valósnak, mert Botka László eddigi lépései még nem hozták meg a párt népszerűségi mutatójának emelkedését, viszont számos belső konliktust gerjesztettek. Ugyanakkor
régóta tartja magát az a vélemény, hogy egy női politikusnak nagyobb esélye lehet Orbán Viktorral szemben.
Kunhlami Ágnes a felmérések szerint elég nagy népszerűségnek örvend a választók körében, és nem pusztán a férfiak látnák szívesen a miniszterelnöki székben, de a női választók is egyfajta elégtételt éreznének, ha végre nem a teljes mellőzöttséget tapasztalnák.
Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán MTI Fotó: Mohai Balázs
Ráadásul a fiatal politikusnő, aki csak nagyon kevéssel vesztett a 2014-es választásokon, érzékelhetően finomított stílusán;
egyértelműnek tűnik, hogy képzésen és tréningeken vesz részt,
nyilvánvalóan azért, hogy ne csak a személye, mondandója is utat találjon az állampolgárokhoz.
Ezzel együtt kissé furcsának és elhamarkodottnak tűnt a sugalmazás, amely Botka eltávolítását helyzte kilátásba. Az értesülést gyorsan cáfolta is Molnár Gyula pártelnök, megerősítve a korábbi mondandóját, miszerint
továbbra is teljes mellszélességgel kiállnak Botka mellett.
Kunhalmi maga sem kíván színre lépni, sőt, mint megtudtuk: egyelőre a háttérbe vonul.
Teszi ezt annak ellenére, hogy budapesti elnökként a kampányfelkészítést kapta feladatul, most azonban
szerencsésebbnek tartja, ha mindent megtesz Botka László eredményes működéséért.
Ehhez hozzátartozik az is, hogy Tóth József munkáját is segíteni fogja, aki, mint azt megírtuk, inkább csak a háttérből fogja támogatni a miniszterelnök-jelölt budapesti törekvéseit.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A budapesti vezetés és Tóth József között kiegyensúlyozott, jó kapcsolat volt az elmúlt időben, úgy tudjuk, hogy az angyalföldi polgármester Demokratikus Koalícióval folytatott harcában (2014, önkormányzati választások) is támogatták őt, mégpedig oly módon, hogy a XIII. kerületben kirobbant konfliktust egy-egy, más kerületben átvállalt hellyel csillapították. De egyébként is úgy vélekednek Tóthról, hogy reálpolitikus, semmiképp nem fog belemnni olyan kalandokba, amelyke gyengítik kerülete pozícióit, kockáztatják azt a sok iparűzési adót, amely a továbbfejlődés zálogát jelenti.
Kunhalmi Ágnest egyébként megkereste a fuhu.hu, de kérdésünkre csak annyit válaszolt, hogy
továbbra is végzi a munkáját, ha kell, most a háttérből.
A személyére vonatkozó találgatásokat a Fidesz művének tartja, szerinte a kormányzó párt taktikája, hogy zavart keltsen a riválisok körében.
Nyolc térségi országban kellene egymillió aláírást összegyűjteni a Jobbik kezdeményezte európai bérunió megvalósulásához. A nemzetközi jogász szerint a terv ellentétes az uniós joggal, Vértes András GKI-elnök a piacgazdasággal ellentétesnek tartja.
Vona Gábor elkerülhetetlennek nevezte a bérek rendezését, amikor augusztus 20-án útnak indította a párt által kezdeményezett európai bérunióról szóló aláírásgyűjtést. A Jobbik elnöke szerint a kelet-közép-európai országokat nem a felzárkózás miatt vették fel az unióba, hanem azért, hogy
a többi tagállam olcsó munkaerőhöz és piacokhoz jusson.
Vona pozitív példaként említi az NDK-t, amely az egyesítés óta komoly fejlődésen ment keresztül és erősebbé tette a német gazdaságot.
A Jobbiknak sikerült maga mögé állítani a régió hét országából hét pártot, szakszervezetet vagy magánszemélyt. A Magyarország mellett Horvátországban, Bulgáriában, Szlovákiában, Lettországban, Észtországban, Romániában és Lengyelországban indult kezdeményezés célja, hogy
egyenlő munkáért egyenlő béreket kapjanak az Európai Unió állampolgárai.
A jobbikos Gyöngyösi Márton szerint tévedés, hogy a nyugati országoknak nem érdeke a bérunió, mert a Brexit egyik fő oka is az olcsó kelet-európai munkaerő okozta szociális feszültség volt, de már a franciák és az osztrákok is törvényi szabályozással kénytelenek megoldást találni a problémára. Úgy véli: nyugaton is az alacsony bérekben látják a probléma lényegét, csak más szempontból: az egyik legnagyobb német szakszervezet, az I. G. Metal már irodákat nyitott Kecskeméten és Győrben, hogy kiharcolják a német autógyárak magyar munkásainak is az élhető béreket, megakadályozva ezzel, hogy Németországban keressék a boldogulásukat.
Az Európai Bizottság vonatkozó határozata egyértelműen kimondja, hogy a Jobbik kezdeményezése nem vonatkozhat a fizetésekre – mondta el nemrégiben az ATV-ben Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
A kérdést közgazdaságilag megközelítők szerint a magyar gazdaság termelékenysége nem teszi lehetővé a nyugatit megközelítő béreket. Egy elemzés szerint ha holnap minden multinak az egy munkavállalóra jutó bérköltsége annyi lenne, mint például Németországban,
akkor az összes multi fogná a sátorfáját és itt hagyná az országot.
A bérek és árak az ország által megtermelt értékektől függnek, ami összhangban van az ország fejlettségével/versenyképességével.
Forrás: Eurostat, ténytárblog
Ha azonos szintre kellene emelni minden bért, akkor – mivel emögül hiányozna a munkavállalók által kitermelt többletérték – vagy valakinek kevesebb jutna, vagy valamilyen külső forrásból kellene ezt minden szereplőnek megfinanszíroznia (eladósodás minden szektorban). Mivel egyik sem jó opció, gyorsan otthagynák azokat az országokat, ahol a versenyképességi előnyt pont az alacsonyabb bérek jelentették.
Vértes András, a GKI Gazdaságkutató Zrt. elnöke a fuhu.hu-nak ehhez hozzátette, hogy bár jól hangzik az azonos munkáért egyenlő bér kívánalma, és az egyenlő(bb)ség fontos cél, de piacgazdaságban kivitelezhetetlen: se az árak, sem a gazdaság teljesítménye nem azonos egyes országok között. Ha csak az egészségügyet nézzük, az például sokkal rosszabb teljesítményt nyújt nálunk, mint a fejlett országokban. A bérunió fékezné a fejlődést – mondta. Az NDK példájához pedig annyit tett hozzá, hogy az egyesítés után a németek 15 éven át évi 100 milliárd márkát, összesen 1500 milliárdot fordítottak a keleti országrészre, és a felzárkózás így se volt teljesen sikeres.
Facebook-bejegyzése szerint Magyarországra jött Mihail Szaakasvili, akit nemrég megfosztottak ukrán állampolgárságától, a grúzról pedig már korábban lemondott.
Szaakasvili azt írja a Facebookon, hogy a családjával utazott a Balatonhoz. Két fotót is feltöltött, amelyen András király és felesége, „az ukrán hercegnő” Anasztázia emlékműve mellett állnak.
Поїхали з сім'єю на озеро Балатон. Біля пам'ятника угорському королю Андрашу і його дружині, українській принцесі Анаста…
Szaakasvili 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke. Később Ukrajnába költözött, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott – ehhez viszont le kellett mondania a grúz állampolgárságáról. Amikor pedig korrupciós vádak miatt megfosztották az ukrán állampolgárságától, hontalanná vált – erről itt olvashat bővebben.
Kerestük a Külügyminisztériumot is, hogy tudnak-e Szaakasvili látogatásáról. Amint válaszolnak, frissítjük a cikkünket.
A hazai szállodák bevétele meghaladta a százmilliárd forintot az első félévben, ami 17 százalék növekedés egy év alatt. A balatoni szálláshelyek forgalma is közel ennyit gyarapodott, a fővárosiaké pedig majdnem ötödével. A vizes vb még nagyobbat dobott a vendégforgalmon júliusban.
Az első fél évben a magyarországi szállodák bruttó forgalma 17,4 százalékkal, a budapestieké 19,9 százalékkal, a vidékieké 14,9 százalékkal haladta meg a tavalyit – derül ki a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) legfrissebb adataiból.
Ezzel az összes bevétel 179,1 milliárd forint volt hat hónap alatt.
A fővárosi hotelek 91 milliárd forgalmat értek el. A balatoni régióban a szállodák mutatói szintén kétszámjegyű növekedést értek el: a teljes forgalom az első fél évben 13,1 százalékkal múlta felül a tavalyit.
Forrás: MTI
(A grafikonban látható kereskedelmi szálláshely tágabb kategória, mint a szálloda, magában foglalja az egyéb szállásokat is.)
Január és június között a szállodákban jelentkező összes vendégéjszaka 42,3 százaléka, a szoba-árbevétel 56,2 százaléka budapesti hotelekben keletkezett, miközben a szállodai kapacitás közel 33 százaléka volt Budapesten. Országos átlagban az egy szobára jutó bevételt nézve
a 3 csillagos hotelek teljesítménye javult a legnagyobb mértékben:
a 6 689 forint 22,9 százalékkal múlta felül a bázist. Az első fél évben 8 szálloda nyílt meg 407 szobával, ebből 4 Budapesten.
A második hat hónap is jól kezdődött a szállásadók számára. A Budapesten rendezett vizes világbajnokságnak köszönhetően az átlagos árbevétel 25-30 százalékkal magasabb volt az egy évvel korábbinál, az átlagárak 20 százalékkal emelkedtek. Júliusban
a hotelek csaknem telt házzal üzemeltek a verseny ideje alatt,
a foglaltság 90 százalék volt a tavaly júliusi 85 százalékkal szemben.
Késő este érte el a vihar az ország nyugati részét. Egy ember meghalt, 550-szer hívták a tűzoltókat.
Háztető dőlt egy kocsira a Vas megyei Kenézen, az autóban ülő ember meghalt.
Mukics Dániel az országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság helyettes szóvivője az MTI-nek azt mondta, Zala, Vas és Győr-Moson-Sopron megyét érte a vihar.
Több helyen akadozott a vasúti közlekedés a sínekre dőlt fák miatt,
és az utakon is vannak akadályok.
Villanyvezetékre dőlő fák miatt nincs áram
Veszprém megyében háromezer, Vasban tizenötezer, Zalában hétezer, Győr-Moson-Sopron megyében pedig harmincezer fogyasztónál. Csütörtök este 10 után még 115 ezer fogyasztónál nem volt áram.
Tûzoltók dolgoznak egy megrongálódott családi házon Nagykanizsán MTI Fotó: Varga György
Zalában több mint 100 kilométer/órás volt a szél, főleg Zalaegerszeget és Lentit érintette. Volt, ahol
házakra dőltek a viharban kidőlt fák.
A GYSEV több vonalán nem járnak a vonatok, várhatóan péntek délelőttig vonatpótló buszok viszik az utasokat Sopron és Kapuvár, Zalaszentiván és Szombathely, Szombathely és Szentgotthárd között.
Hamarosan jön az enyhülés, már csak néhány órát kell kibírni. De előbb még a lapszemle.
BKV: van légkondi, csak nincs
Kicsit több mint 45 fokot mértek a BKV egyik, Modulo típusú BKV-s busz vezetőfülkéjében a múlt héten – derül ki arról Népszavában közölt a fotóról, amelyet egy sofőr készített. Az elviselhetetlen forróságot ráadásul a BKV-flotta egyik szinte vadonatúj, 2016-ban vásárolt járművében mérték, mert bár a vezetőfülkében van légkondicionáló, az nem működött. Információk szerint azért nem, mert úgy adták ki forgalomba a buszt, hogy nem töltötték fel gázzal a klíma rendszerét.
A Népszava értesülése szerint nem ez volt az egyetlen eset, egy szintén új trolibusz vezetőfülkéjében is elmulasztották a légkondicionálót működőképessé tenni, és ott is 40 fok feletti hőmérsékletet mértek a sofőrök.
A BKV egyik, buszos dolgozókat képviselő érdekvédelmi szervezete, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezete (BTDSZ) a munkáltató sorozatos mulasztásai miatt jogi lépéseket fog tenni.
Nagyon elégedett a kormány az állami cégek vezetőinek a munkájával
Elégedett lehetett a kormány az állami cégvezetők teljesítményével, ugyanis éves alapbérük 10–80 százalékának megfelelő prémiummal honorálta őket 2016-ban – olvasható a Magyar Nemzetben. Ez alól csak a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., kivétel, ugyanis az ott dolgozó vezető tisztségviselők 2015 óta sem prémiumban, sem jutalomban nem részesültek.
Az Észak-dunántúli Vízmű Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese és a Duna Menti Vízmű Zrt. műszaki igazgatója viszont nyolcvanszázalékos prémiumot kapott, azt ugyanakkor, hogy ez forintban körülbelül mit jelenthet, a fellelhető adatbázisokból nem sikerült kideríteni. A lap számításai szerint a MÁV Zrt.-nél legalább 23,6 millió forintot oszthattak szét a felső vezetés premizálására, Dávid Ilona vezérigazgató havi bruttó ötmillió forintot keres a vasúttársaságnál, ez éves szinten hatvanmillió forintot jelent, amihez tízszázalékos prémium járul, ami hatmillió forint.
A vezérigazgató-helyettesek havi bruttó 1,8–3 millió forintot keresnek, amiből év végéig 21,6–36 millió forint jön össze, a szintén tízszázalékos prémium pedig 2,1–3,6 millió forintot tesz rá.
Jásd, az ország legrégebbi búcsújáró helye
Az itteni szentkút kápolnáját száznyolcvan éve szentelték fel, de már a 12. században voltak itt bencés szerzetesek – olvasható a Magyar Hírlapban.
Egy 1845-ös egyházlátogatás dokumentumai is legalább hatszáz évesnek tartják az egyik legfontosabb hazai Mária-kegyhely, Jásd szentkútját, s ezt a jeles bencés tudós, Radó Polikárp (1899–1974) is alátámasztotta. A bakonyi település környéke az őskortól lakott a régészeti kutatások szerint, a ma is jól kivehető kettős sáncú földvárát egyesek szerint a kelták építették. A kelták mellé pedig megérkeztek a rómaiak is, akik szerették ilyen védett völgyekbe telepíteni a villagazdaságaikat. Jásd lakott volt az Árpád-korban is, és egy 1164-es keltezésű oklevél arról tájékoztat bennünket, hogy a Pannonhalmáról terjeszkedő bencések – valószínűleg Újlaki Lőrinc nagyúr segítségével – Szent György tiszteletére kolostort és templomot emeltek itt.
Honosítás: fiatalabb lett az ország
Csaknem ugyanannyi nő és férfi szerzett magyar állampolgárságot 2011 és 2015 között egyszerűsített honosítási eljárással, arányuk 49 és 51 százalék volt – idéz a Magyar Idők a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb elemzéséből.
A honosítottak átlagéletkora alacsonyabb volt, mint az ország teljes lakosságáé. Kiderült az is, hogy azok közül, akik a vizsgált periódusban magyar állampolgárságot kaptak, 46 százalék volt nőtlen/hajadon, míg a házasok 42 százalékos részt tettek ki.
A 2011 és 2015 között honosított külföldi állampolgárok közel negyven százaléka legalább nyolc évig élt nálunk, mielőtt megszerezte a magyar állampolgárságot. Tíz határon belüli honosított közül állampolgársági kérelmében 8-9 hivatkozik magyar származására. A további indokok a magyar állampolgárságú házastárs, illetve a magyar állampolgárságú kiskorú gyermek, de ezeket kevesen említették – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) átfogó elemzéséből.
Az újabb hőhullámnak egy péntek délután érkező, lassú mozgású hidegfront vet véget, nyugat felől érkezik az Időkép előrejelzése szerint. A hőmérséklet szombaton jó tíz fokot is eshet.
Péntekig tart a kánikula, aztán hétvégére megérkezik az újabb felfrissülést hozó hidegfront, vasárnapra keleten is mérséklődik a hőség.
A front péntek napközben éri el a dunántúli tájakat, elsősorban itt kell számítani az idő előrehaladtával
egyre nagyobb számban záporok, zivatarok kialakulására.
Nyugaton már a szél is átfordul északira, északkeletire, majd nyugatira, északnyugatira, máshol még a délkeleti irányú légmozgást kísérhetik élénk, középen akár erős lökések. Az Alpokalján 30-33 fok körül alakul a csúcshőmérséklet, az ország nagy részén azonban még 34-39 fokos forróság lesz jellemző.
A front csak lassan vonul kelet felé,
így szombaton keleten még többfelé meghaladja a hőmérséklet a 30 fokot, ugyanakkor a Dunántúlra és a középső országrészbe erős, viharos északnyugati széllel már hűvösebb levegő áramlik, így ezeken a tájakon 22 és 29 fok közé mérséklődik a nagy meleg.
Eleinte még a Dunántúlon és a középső területeken, majd késő délután, este egyre inkább az ország keleti részén alakulnak ki záporok, zivatarok, keleten heves zivatarok is felhőszakadás, jégeső és viharos széllökések kíséretében.
A Szegedi Járásbíróság elrendelte a gyanúsított előzetes letartóztatását, akit bűnszervezetben, üzletszerűen elkövetett, különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanúja miatt vett őrizetbe a vám- és pénzügyőrség.
A szombathelyi férfi a Humán Operátor Zrt-hez köthető bűnszervezet keretében egy bodajki székhelyű iskolaszövetkezet vezetőjeként követett el költségvetési csalást.
A gyanú szerint a Dr. Czeglédy Csaba vezette Humán Operátor Zrt. többek 2015-ben és 2016-os is munkaerő közvetítői tevékenységet végzett több magyarországi munkáltató felé. Olyan számlázási láncolatot alakítottak ki, amelyben a Human
Operátor Zrt. a szerződésben vállalt kötelezettségét papíron több alvállalkozón keresztül látta el, valójában azonban a munkaerőt közvetlenül biztosította.
A számlázási lánc végén álló iskolaszövetkezetek, valójában nem végezték semmit, csak a fiktív számlák kiállítása volt a feladatuk, hogy a Humán Operátor Zrt. az általános forgalmi adóját csökkenthesse.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-alföldi Bűnügyi Igazgatóság Csongrád Megyei Vizsgálati Osztálya kedden vette őrizetbe a szombathelyi férfi, aki két éve segített a 181 milliló forintnyi adó eltüntetésében.
A bűnszervezet 2013 és 2016 között összesen több, mint 9 milliárd forintos forgalmat bonyolítva, a költségvetést 3,3 milliárd forinttal rövidítette meg. Az ügy kapcsán már 12 gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatásba.
Az első félévben majdnem ötven százalékkal nőtt az eladott lakások száma tavalyhoz képest, a tervezetteké pedig negyvennel. Budapestre már kiadta a figyelmeztetést az MNB a jövedelmek gyarapodási ütemétől jelentősen elszakadt árak miatt. A fizetőképes legfeljebb felső három jövedelmi tized helyébe mindinkább az állam állhat finanszírozóként egyre nagyobb összeget öntve a lakástámogatásba a választások előtt. Kérdőjel a befektetési célú ingatlanok piaca, valamint az uniós agrártámogatások pénzének vándorlása.
A lakáspiacon – elsősorban Budapesten és Nyugat-Magyarországon – valósággal elszállt árak közepette már láthatók a megtorpanás első – meglehet, még távoli – jelei. A GKI Gazdaságkutató most közzé tett felmérése szerint az ingatlanpiaci kilátások túl vannak a csúcson, de még derűlátók a szereplők. Látható azonban, hogy hét negyedéves mélypontra került azok száma, akik biztosan vagy valószínűleg terveznek lakást venni-építeni. Azt is megállapította a GKI, hogy a várakozásokat tükröző index már csak Budapesten növekedett, az ország többi részén csökkent, és ugyancsak hét negyedéves mélypontra süllyedt.
Az értékesített (használatba vett) új ingatlanok száma félévkor 5004 volt, 46 százalékkal több az előző évi hasonló időszakinál. Ez pontosan akkora növekedés, mint az első negyedéves összehasonlító index volt. A kiadott építési engedélyek és bejelentések azonban lassulást mutatnak az idei két részidőszak között: tavasszal csaknem 90 százalékos volt az éves növekedés, félévkor (19,8 ezer) viszont már csak 40 százalék. Különösen Budapesten szembetűnő a mérséklődés: 320 helyett 212 százalék a változás mértéke, továbbá a községekben 166 százalékról 70 százalékra zuhant a tervbe vett kivitelezések dinamikája. (Az később derül ki, hogy egyszeri, például szezonális változásról vagy tendenciáról van szó. A GKI mindenesetre az építési telkek piacán is a várakozások romlásáról számolt be.) A gazdaság teljesítményének szempontjából az új építésű ingatlanoknak van elsődleges jelentőségük, ezért fontos mutató, hogy a piaci várakozások szerint a használt lakások értékesítési árában 2-2,5 százalékos változást (drágulást) várnak a megkérdezettek, egyedül Budapesten számítanak 3 százalékhoz közeli áremelkedésre, az új építésűeknél ennél két és félszer nagyobb ellenérték-gyarapodásra számítanak: a fővárosban stagnálásra, másutt stagnálásra-csökkenésre, egyedül a keleti országrészben prognosztizálnak hét százalékos növekedést.
Az MNB súlyos kockázatot lát
Az elmúlt két évben az új lakások négyzetméter-árai (is) szinte megállás nélkül növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) májusi lakáspiaci jelentése arról számol be, hogy a Budapesten 2016 végén tapasztalt átlagosan 461 ezres négyzetméter-ár „már kiugrónak mondható”. Sőt, a jelentés legvégére elrejtve az MNB komoly figyelmeztetést ad:
„Budapesten a lakásárak növekedési üteme több éve meghaladja a háztartások jövedelmének növekedési ütemét”.
Továbbá „a fővárosi lakáspiacon felmerül kockázatként a lakóingatlanok értékének túlzott, a fundamentumok által indokolt szintet meghaladó emelkedése, ezért a budapesti lakáspiac folyamatos monitorozása kiemelten fontos”. Azóta ugyan júliusban Budapesten enyhe visszafordulás történhetett (a szárnyalás tempója az első félévben 11,3 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi 23,3 százalékhoz képest, ami csaknem 50 százalékos dinamika-süllyedés), de a tavalyi csaknem tízezer után idén reálisan elérhető a 15 ezer eladott új lakás – mondta a fuhu.hu-nak Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója, kutatásvezető.
A közelmúltbeli értékek mindenesetre jelentős bővülést mutatnak. Júniusban az építőipari termelés volumene 27,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi alacsony bázist, az épületek építéséé 26,1, az egyéb építményeké 29,6 százalékkal emelkedett a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint. Májushoz képest a termelés növekedése 1,1 százalék, az év első fél évében 27 százalék volt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Az építőipari vállalkozások június végi szerződésállományának volumene június végén 94,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi, alacsony bázist. A második negyedévben az építőipar termelői árai is emelkedtek, 4,6 százalékkal az előző év azonos időszakához képest.
Mindezek alapján (is) gyakran teszik fel a kérdést elemzőknek: meddig tarthat a lakáspiac növekedése? Petz Raymund szerint a trendforduló megbecsülése a legnehezebb kérdés. A GKI kutatásvezetője úgy véli, mostanában ezen a magas szinten stabilizálódnak a várakozások, de nem látszik a kilátások további javulása. Ezzel együtt akár további 2-3 kedvező év is lehetséges. Egyelőre kemény korlátnak látszik 2019 vége, amikor lejár a lakásépítésre 27-ről 5 százalékra leszállított áfa ideiglenes időtartama, amit az EU-val a „szociális lakásépítésre” hivatkozva fogadtatott el a magyar kormány. Petz szerint még egy négy éves ciklusra talán sikerülne prolongálni, de azért ez nem száz százalék, mert a fő szabály az ingatlanokra az általános kulcs (nálunk a 27 százalék) alkalmazása. Ennek annyiban is súlyos következményekkel járó jelentősége van, hogy az áfa visszaállására minden bizonyára satufékkel reagálna a lakáspiac. Jelenleg azonban égető probléma a hiányzó munkáskéz. Emiatt már most több negyedéves, helyenként akár egy éves csúszásban vannak lakásfejlesztések, sőt, több projektről azt sejtik a piacon, hogy végül el se kezdődnek. A Budapesti Lakáspiaci Riport
egy hónapja 7500 lakás esetében számolt be csúszásokról.
Kiknek készülnek az új lakások?
A GKI szakértője egyetért azzal a felvetéssel, hogy az elmúlt időben kialakult gigantikus árak legfeljebb a legfelső két-három jövedelmi-vagyoni tizedbe tartozók számára érhetők el, ezek száma viszont nagyon erősen korlátos. Az ingatlanvásárláshoz-cseréhez nélkülözhetetlen „beugró” egyik forrása a meglévő vagyontárgy, a másik a különféle pénzügyi eszköz (megtakarítás, befektetés). Az MNB nemrégiben közzétett tanulmánya a háztartások megtakarításairól egészen döbbenetes vagyoni koncentrációról számol be (az adatok 2015-ösök, de az arányok lényegesen nem változtak azóta.) Eszerint a háztartások első (alsó) feléé a jellemzően ingatlant tartalmazó nem pénzügyi vagyon 15 százaléka, a maradék 85 a másik 50 százaléké. A megtakarításoknál ez az arány 11-89 (az adósságtól megtisztított nettó pénzállomány).
A felső két decilisnél található az ingatlanvagyon 54 százaléka és a megtakarítások 76 (!) százaléka
(ezen belül a leggazdagabb egytizedé a pénzügyi vagyon kétharmada). Ezeket összevonva a magyar háztartások nettó vagyonának 52 százalékát a felső tized, 15 százalékát a második decilis birtokolja. A nyolcadik tizednél már csupán a nettó lakossági vagyon 10 százaléka áll rendelkezésre.
Forrás: KSH
És itt nem feltétlenül milliomosokra kell gondolni: a mérés szerint a legfelső jövedelmi tizedbe már évi bruttó 3,5 millió forintnál volt a „belépő”, a kilencedik decilis kerekítve 2,2, a harmadik „leggazdagabbaké” pedig 1,8 milliós összes bevételtől kezdődik. Utánuk már az országos átlag (1,44 millió) jövedelmet épphogy meghaladók, majd az alattiak sorakoztak. Háztartásokat (optimális esetben kétkeresős családokat) feltételezve lényegesen magasabb összjövedelemről beszélhetünk, de azért
szó sincs krőzusokról, akik 600-700 ezer forintot stabilan tudnának kifizetni nagyobb új ingatlan négyzetméteréért.
Még a (jelenleg) lefelé tartó banki kamatok láttán se. (Ennek hosszabb távú kockázatáról itt olvashat.) A 6-7-ik decilisbe tartozó szülők kétszer bruttó másfélmilliós éves bevételéből már komoly számolgatást igényelhet belevágni 8-10 milliós kölcsön törlesztésébe tisztán piaci alapú megoldással. Különösen úgy, hogy a 2015-ös adatok szerint is a legkedvezőbb helyzetben a gyermektelen férfiak háztartásai voltak-vannak éves nettó 1,6 milliós jövedelemmel. A kifejezetten a több gyerekeseket segítő kormányzati családtámogatás természetesen módosít ezen a helyzeten, de az állami segítség jelenleg is a felső jövedelmi csoportba tartozóknak igazán előnyös. Ha területenként vizsgáljuk a jövedelmeket, azt látjuk, hogy mindössze Budapesten és Vas megyében volt a háztartásonkénti éves jövedelem 4 millió forint feletti. Nem nehéz belátni, hogy az alsó jövedelmi 60 százalékba tartozók családjainak gyakorlatilag esélyük sincs arra, hogy havi 60-80 ezer forint törlesztéssel járó kölcsönt vegyenek fel (és kapjanak banktól), amely alapjaiban változtatná meg lakásviszonyaikat.
S noha a jövedelem és a vagyon nincs minden esetben szoros korrelációban, az átlagot akár többszörösen meghaladó felhalmozás (az öröklést kivéve) az átlagnál jóval nagyobb rendszeres bevételt feltételez, különösen a gyarapodás éveiben. A háztartások helyzetét vizsgáló MNB-tanulmány szerint az életkori besorolás alapján relatíve legjobban „eleresztett”, 46-55 éves háztartásfők vezette családokban
átlagosan 14 milliós ingatlan- és 16 milliós pénzügyi vagyon található,
és e generációé a legnagyobb háztartási összvagyon is. A 65 évesekig terjedő következő csoportban 13 és 8 millió az ingatlan-pénzvagyon átlaga. Az átlagjövedelemben ehhez hasonló a helyzet: az életkori alsó-közép háztartások évi bruttó 4,5 millióhoz, a felső-közép 3,2 millióhoz jutottak két éve.
Forrás: MNB
A grafikon azt szemlélteti, hogy a részben mozgósítható, tőkeként felhasználható nettó (tartozásokkal megtisztított) vagyon átlagosan egyáltalán nem verdesi az eget. Budapesten meghaladja a 32 milliót, 20 és 30 millió közötti Vas, Somogy, Veszprém és Pest megyében. A legszegényebb területek: Jász- Nagykun-Szolnok (6 millió), Nógrád és Baranya (8 millió), Csongrád (9 millió). Természetesen ezekben a megyékben a lakásárak is lényegesen alacsonyabbak. Az egy háztartásra jutó vagyonban a legszegényebb és leggazdagabb megyék háztartásai között több, mint ötszörös a különbség. S bár ezekben az országrészekben lényegesen alacsonyabbak az árak, ennyi vagyon-jövedelem legfeljebb használt-használt lakás/ház tranzakcióra nyújthat fedezetet, ha egyáltalán van vevői érdeklődés. Ezek azok a területek, amelyek az elvándorlással leginkább sújtott részei az országnak.
Mesterséges költségvetési élénkítés?
Petz Raymund szerint hagyományosan elsősorban a felső osztályokat segítik a kormányok a lakástámogatással, s most is ezek erősítése a látható cél. Azzal együtt is, hogy a 2008-as válság után évekre befagyott lakáspiacon nagy elhalasztott kereslet ér célba mostanában. A szakértő a választások előtt további lazításra számít a dinamika fenntartása érdekében, de kérdés, merre megy tovább a kormány, megpróbálja-e az alsóbb jövedelmi rétegek előtt is kitárni a kaput. Annyit tudhatunk, hogy a CSOK-ra eddig elköltött 126 milliárd forint (ami 50 ezer családot érint) 2018-ban minden eddiginél több pénzt, 236 milliárdot ontanak a lakáspiacba különféle támogatások formájában. Ez magasra pumpálhatja a használt és új lakóingatlanok forgalmát, de jelentősen megemelheti a későbbeni törlesztési kockázatokat.
A GKI kutatásvezetője két nehezen áttekinthető terület esetében lát kérdőjelet. Fogalmunk sincs, hogy az EU-ból területalapú agrártámogatásképpen érkező pénzeső hányad része vándorol máshová, például ingatlanokba – fogalmaz. Ezzel részben összefügg, hogy a lakáspiacot nem kis hányadban a 40 százalékra becsülhető arányú befektetési célú vásárlások lódítják előre. Ezt láthatjuk az albérletek szintén rakétasebességű drágulásában, a lakáshotelek szaporodásában. Amíg más befektetési lehetőségnél itt nagyobb hozam érhető el, addig maradhat a nagy tőkebeáramlás a lakásokba.
Telítődés esetén számottevő visszaesés következhet.
A felfelé ívelő kereslet kielégítésére az elmúlt időben rohamosan épül ki a kapacitás az építőipari cégeknél. A tervezéstől a kivitelezés befejezéséig tartó egy-másfél év figyelembe vételével nem látható előre, milyen keresleti viszonyok lesznek 2018 végétől, s hogyan alakul az áfa. Az ingatlanpiaci szakértő nem mert becslésbe bocsátkozni arról, hogy a fizetőképes kereslet esetleges megcsappanása következtében hány építőipari vállalkozás mehet csődbe.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
