Kezdőlap Itthon Oldal 850

Itthon

Napok óta nincs áram több száz házban a vihar miatt

0

Kisfeszültségű hibák miatt több száz nyugat-dunántúli háztartásban még mindig nincs áram, csütörtök este óta.

Egyházi Nikoletta, az E.ON szóvivője az MTI-nek azt mondta, a középfeszültségű hálózat hibáit már mindhárom – Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala – megyében kijavították. A szakemberek most a kisfeszültségű hálózatot ért károkat hárítják el.

A legsúlyosabb a helyzet az Őrségben:

Bajánsenyén és Kercaszomorban a falu villamos hálózatának kétharmadát megsemmisítette a vihar,

itt gyakorlatilag új hálózatot kell építeni.

A szóvivő azt is mondta: még szombaton és vasárnap is nagy számban érkeztek újabb bejelentések károkról. Számításaik szerint a hibák javítása hétfőre is áthúzódhat.

Csütörtök este a nyugat-dunántúli régióban 120 ezer fogyasztónál szűnt meg az áramszolgáltatás a vihar miatt. Széttörtek a kisfeszültségű hálózatoszlopok is, az orkánerejű szél szétszaggatta a vezetékeket, amelyek javítása hosszabb időt vesz igénybe. A viharban egy ember meghalt.

Kaotikus héten van túl az MSZP

Egy értelmiségi találkozóra szóló meghívóval indult a hét, aztán hol Tóth József, hol Kunhalmi Ágnes neve merült fel, mint a fővárosi kampány vezetője. A kormánysajtó utóbbiról már azt is írta, hogy őrá cserélik Botka Lászlót. Ő maga a FüHünek csak annyit mondott: végzi a munkáját, ha kell, a háttérből. Molnár Gyula pártelnök szerint mostantól komolyan büntetik a „kibeszélőket”.

„Demokrata gondolkodóknak” küldött meghívót az értelmiségi találkozót szervező Botka László, írtuk a hét elején. A FüHü birtokába jutott meghívóban arról írt, hogy új politikai-társadalmi víziót akar alkotni, ehhez kér segítséget, ezért hívja véleménycserére, beszélgetésre a megszólítottakat.

Botka László
Fotó: MTI / Mohai Balázs

Vagyis, a szocialisták miniszterelnök-jelöltje megpróbál támogatókat gyűjteni, az elmúlt hetek-hónapok belső harcai után.

Csakhogy ezek a belső harcok továbbra sem csillapodtak.

Hiába kötött Botka látszólag békét Molnár Zsolttal (a 168 óra szerint Molnár beleegyezett, hogy hátrébb lép), utána a hozzá hasonlóan Gyurcsány-ellenes Tóth Józsefet bízta meg a budapesti kampány vezetésével.

De ez sem ment simán, a fővárosi kampánnyal ugyanis a budapesti vezetés Kunhalmi Ágnest bízta meg. Mint a fuhu.hu megtudta,

Tóth József elvállalta a feladatot, de mindenféle hivatalos titulus nélkül, vagyis inkább csak a háttérből segíti a munkát.

De ezzel Kunhalmi mellett mások is háttérbe szorulhatnak: nem csak Molnár Zsolt, hanem Horváth Csaba és Tóbiás József is.

Kunhalmi Ágnes az MSZP majálisán
MTI Fotó: Mohai Balázs

A kormánymédia részévé vált Figyelő egyből arról is írt, hogy az elégedetlen szocialisták inkább Botkától szabadulnának meg, és Kunhalmi Ágnest szeretnék inkább miniszterelnök-jelöltnek. Ezt Molnár Gyula pártelnök gyorsan tagadta, sőt, a fuhu.hu-nak maga Kunhalmi is azt mondta, hogy továbbra is végzi a munkáját, ha kell, akkor a háttérből.

A találgatásokat pedig a Fidesz művének tartja, szerinte így akarnak zavart kelteni.

Molnár Gyula aztán több médiumot is végigjárt, hogy mindenkit megpróbáljon meggyőzni arról, vége a belső harcoknak. Az ATV-ben azt mondta, Botka támogatottsága töretlen, és mindenkit várnak a demokratikus ellenzéki összefogásba – Gyurcsány Ferenc és a Jobbik kivételével.

MTI Fotó: Soós Lajos

Az Inforádiónak pedig arról beszélt, hogy mostantól komoly büntetésre számíthat az, aki „kibeszél” az MSZP-ből, akár még a képviselőjelöltek közül is kidobhatják, aki ilyet tesz. Szerinte eldöntötték a stratégiát, a vitákat nem szabad a nyilvánosság előtt folytatni.

A lehetséges összefogás más pártjaival viszont tovább vitáznak.

Botka a Heti Válasznak adott interjújában azt mondta, hogy az előválasztást szorgalmazó kisebb pártok a „lét és nemlét határán” mozognak. Vagyis, hiába közeleg egyre jobban a tavaszi választás időpontja és hiába sürgetné egyre jobban az idő az ellenzéket, úgy tűnik, a demokratikus ellenzéken belüli belső harcok nem csillapodnak.

A miniszterelnök titkos nyaralásai

A legtöbb embert érdekli, hogy a hírességek hol töltik a nyári szabadságukat, hogyan és merre kapcsolódnak ki a mindennapok forgatagából. Ez alól a politikusok sem kivételek, a bulvárlapok rendszeresen be is számolnak arról, hogy „nemzetünk nagyjai,” azaz, az ismertebb politikusok hol pihenik ki az egész évi munka fáradalmait.

Orbán Viktor miniszterelnök jelenleg háromhetes szabadságát tölti, augusztus 20-a után tér vissza a munka világába. Hogy hol van, merre jár, azt Havasi Bertalan szóvivő nem árulta el a sajtónak. Ez nem volt mindig így,

a korábbi években többször is előfordult, hogy maga a miniszterelnök számolt be arról, hogyan és hol töltötte szabadságát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2010. május 22.

2012-ben horvátországi nyaralásról tett föl képeket a Facebookra, de volt olyan év is, amikor a magyar sajtómunkások hiába igyekeztek kideríteni, hogy merre jár.

Magyar, dalmát,Két jó barát.

Közzétette: Orbán Viktor – 2015. július 21.

2009-ben annyit lehetett megtudni, hogy

feleségével, Lévai Anikóval, Mexikóban nyaralt a miniszterelnök,

elmondása szerint egy barátjuknál töltöttek néhány napot. Orbán a nyaralásról a sajtó megkeresésére csak annyit mondott, hogy egy barátjuknál voltak, így tudták kifizetni az egyébként igen drága mulatságnak számító kirándulást.

Az ügy érdekessége, amely egyébként a sajtóban is találgatásokra adott okot, hogy a Hunvald-ügy egyetlen fideszes vádlottja, Czibula Csaba, aki még mielőtt őrizetbe vehették volna, megszökött, a hírek szerint Mexikóban bujkált. Czibula ellen 2009 novemberében bocsátott ki nemzetközi elfogatóparancsot a Fővárosi Bíróság.

2012-ben, már kormányfőként, két hétig volt szabadságon Orbán, de akkor sem közölték hivatalosan, hogy hol pihen.

Nyaralása előtt az akkor még a kormánnyal és a Fidesszel nagyon baráti viszont ápoló Hír TV-nek azt mondta, hogy a legszívesebben farmernadrágban kormányozna, mert „több energiát emésztett fel ez a két év, mint amire gondoltam.

Mostanra az akkumulátoraim lemerültek.”

A megelőző évben a hivatalos közlés szerint Bulgáriában pihent. Igaz, elindulni, megérkezni nem látta senki, voltak is találgatások, hogy hol lehetett valójában. Már csak azért is, mert a külföldön nyaraló miniszterelnökökkel szinte mindig összefutott néhány szintén ott időző magyar, akik rendszerint közös fotót is készítenek a politikusokkal. Ezúttal azonban nem készült ilyen, és a miniszterelnöknek mindössze egy „sajtpapírra” futotta bulgáriai anzikszként – onnan üzente meg, hogy Schmitt Pált jelöli köztársasági elnöknek.

Orbán a felcsúti házánál 2011-ben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Árulkodó ugyanakkor, hogy amikor ugyanazon év őszén a feleségével a Vatikánba utazott,

Lévai Anikó azt mondta az újságíróknak: idén nem voltunk nyaralni, ezért örül, hogy végre egy kicsit kimozdulhatnak.

Hogy ebben az évben hol készül Orbán az őszi szezon várhatóan heves politikai csatározásaira, nem tudja senki. Még az sem kizárt, hogy Ausztriában, a Fertő-tó ausztriai részén fekvő Rust városában – ezt a valóban meseszép kisvárost nagyon kedveli a miniszterelnök – tölti föl lemerült akkumulátorait.

Sztrájk lehet a MÁV-nál

0

Sztrájkot hirdet a VDSzSz Szolidaritás, ha nem lesz eredményes a kollektív munkaügyi vita.

A szakszervezet közleménye szerint

csoportos létszámleépítésre készül az Utasellátó Központ

vezetője: több mint 50 vasutas elbocsátását tervezi, akik többségében hálókocsi-kalauzok, étkezőkocsikon szolgálatot teljesítő szakácsok, felszolgálók.

Azt írják, a a törvényes kereteken belül mindent elkövetnek azért, hogy vasutasok ne kerüljenek az utcára. Ezért, ha nem tudnak megegyezni, akkor sztrájkot hirdetnek.

Csak egyszer volt az ideinél nagyobb hőség

0

Csak a 2007-es kánikula idején volt ennél nagyobb a forróság.

Az Országos Meteorológiai Szolgálat elemzése szerint (amelyet az MTI idéz) az 1981 óta számított időszakban az idén július 31-étől augusztus 6-áig tartó hőségperiódus a második legintenzívebb volt.

Idén nyáron már két hőhullámos időszak is volt: július 20. és 23. között másodfokú,

július 31-étől augusztus 6-áig pedig a legmagasabb fokú hőségriadó kihirdetésére is szükség volt.

Átmeneti felfrissülés után augusztus 9-étől három napon keresztül ismét nagy forróság jellemezte a régiót.

Az idei augusztusi kánikula regionális kiterjedését tekintve is rendkívüli, mivel Dél-Spanyolországtól Közép-Európán keresztül a Kaukázusig hatalmas területeket érintett. Az elemzés szerint

az éghajlatváltozás legnyilvánvalóbb jele régiónkban a meleg hőmérsékletekhez köthető szélsőségek gyakoribbá válása.

Lakatos Mónika és Szabó Péter írásában kitért arra is, hogy a megfigyelt tendenciákkal összhangban a jövőben gyakrabban fordulnak elő extrém magas hőmérsékletű napok.

Többszörösére növekedhet az olyan forró napok száma, amikor a napi maximumhőmérséklet a 35 fokot is meghaladja.

A közeljövőben nyaranta legfeljebb három, az évszázad végére viszont már átlagosan akár kilenc napon is várhatóak extrém hőmérsékletek. Ezen felül várhatóan a nyári éjszakák is ritkábban hoznak majd felfrissülést, mivel a trópusi éjszakák (amikor a napi minimumhőmérséklet is 20 fok felett marad) is gyakoribbak lesznek a jövőben.

Az emberi szervezetre nagy megterhelést jelentő harmadfokú hőségriadós napokból álló hőhullámos időszakokból nemcsak több várható, hanem az átlagos hosszuk is növekedni látszik a modelleredményekben. Az 1971 és 2000 között megfigyelt harmadfokú hőségriadók átlagosan három és fél napig tartottak, a század közepére ezek egy-két nappal hosszabbak lesznek. A 21. század második felében pedig akár évente előfordulhatnak többnapos (átlagosan akár egyhetes) hosszúságú harmadfokú hőségriadók.

MTI/FüHü

A Velencei Bizottság szerint sok a probléma a Lex CEU-val

0

Az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete a módosított felsőoktatási törvény több, rendkívül problematikus, a külföldi egyetemekre vonatkozó előírást tartalmaz.

A Velencei Bizottság szerint az államoknak joguk van szabályozni a területükön működő külföldi felsőoktatási intézményeket, és a magyar törvénymódosítás rendelkezései jogszerűen alkalmazhatóak az új külföldi intézményekre, de a már itt lévők esetében az új előírások jelentős része

„túlságosan szigorú, sőt, akár indokolatlan”.

Azt is írják, hogy a módosítást annyira gyorsan fogadta el a parlament, hogy nem tették lehetővé, hogy átlátható legyen a törvényalkotási folyamat, és annak során az érintett felek mindegyikével érdemben egyeztessenek.

A szervezet ajánlásokat is megfogalmazott, többek között azt írják, ki kellene vonni a már jelenleg is Magyarországon működő külföldi egyetemeket a szabályozás azon előírásai alól, amelyek megkövetelik az anyaországi campus meglétét, valamint megtiltják, hogy magyarul és idegen nyelven azonos néven működjön két intézmény.

A bizottság szerint hiába nem neveztek meg benne egy egyetemet sem,

a szabályváltozás egyedül a Közép-Európai Egyetemet, vagyis a CEU-t hozza hátrányos helyzetbe

– ennek érdekessége, hogy legutóbb már a kormánypárt is Lex CEU-ként emlegette a törvényt, bár korábban tagadták, hogy csak a Közép-Európai Egyetem miatt hozták.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

A Kormányzati Tájékoztatási Központ közleménye szerint „a kettős mércét nem szabad elfogadni. A törvényeknek Magyarországon minden felsőoktatási intézményre vonatkozniuk kell”. Azt is írják, hogy a kormánynak már több felsőoktatási intézménnyel sikerült megállapodást kötnie.

A hvg.hu a héten arról írt, hogy

a kormány feladta reménytelen próbálkozását, hogy az amerikai szövetségi kormánnyal írjon alá megállapodást a CEU-ról,

és beéri a New York állammal kötendő egyezséggel, amelyet hamarosan alá is írhatnak. A magyarországi egyetemek közül nemzetközileg legelismertebbnek számító CEU működését ellehetetlenítő feltételek közül azonban ez csak az egyik, a törvénymódosítás értelmében ugyanis egy amerikai kampuszt is létre kellene hozniuk.

A kormány közleménye szerint a Velencei Bizottság előzetes véleménye még nem tekinthető véglegesnek, annak elfogadására várhatóan októberben kerül sor.

Az Európai Bizottság július közepén indokolással ellátott véleményt küldött a magyar hatóságoknak az új felsőoktatási törvény ügyében, ami a korábban megindított kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti. Eszerint

a módosított törvény ellentétes a letelepedési, a szolgáltatásnyújtási, a tudományos, az oktatási, illetve a vállalkozási szabadságra vonatkozó uniós joggal.

Magyarország ezért egy hónapot kapott arra, hogy összhangba hozza az uniós szabályokkal a kifogásolt törvényt, különben a bizottság az Európai Bírósághoz fordulhat.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. augusztus 12.

0

Na ugye! Megmondtuk, hogy hűvösebb lesz. És tényleg. Hallgassanak ránk. Itt a friss, ropogós lapszemle!

Népszava: Kiadtak Kazahsztánnak egy politikai menekültet

Gyanús körülmények között és a nemzetközi jogot is sértve adta át Magyarország Kazahsztánnak Jerzan Kadesovot, miután a politikai menekült váratlanul bűnösnek vallotta magát, és kérte, hogy toloncolják vissza – értesült a Népszava.

A férfit a még 2009-ben indult Muhtar Abljazov, a helyi BTA bank egykori vezetője ellen indított eljárásban vádolták meg. Ez a per valójában a kazah elnök, Nurszultán Nazarbajev leszámolási ügye politikai ellenfelével, Abljazovval és más vezető ellenzéki politikusokkal. Kadesov korábban a bank hitelezési osztályát vezette, Abljazov bizalmasának számított, s még 2009-ben elmenekült Kazahsztánból, feleségével és gyerekeivel előbb Ukrajnában telepedett le, ahol ukrán állampolgárságot szerzett, a kazahról pedig lemondott. Attól tartva, hogy az oroszbarát Viktor Janukovics kiadatja őt, még 2012-ben Magyarországra költözött.

Magyar Nemzet: Hatvan év után kitoloncoltak Amerikából egy 56-os magyar menekültet

A nyolcvanadik életévében járó Párdi Sándor jó eséllyel a legidősebb kiutasított az Egyesült Államok történetében – olvasható a Magyar Nemzetben. Elképesztő sztori egy pesti srácról, aki hiába fizette ötven évig az amerikai társadalombiztosítást, most azt is elveszítette.

Párdi Sándor 1938-ban született Vésztőn, de a család hamar felköltözött a fővárosba, így kispesti srácként nőtt fel. Apa nélkül, mert édesapját kétéves korában elveszítette. Tizennyolc évesen az iskolatársaival együtt igazi pesti srácokként belekeveredtek az Üllői úti harcokba, így 1956 novemberében Szombathelynél ő is átlépte a magyar határt. A nem mindennapi történet további részletei itt.

Magyar Hírlap: Gyorsítanak a józsefvárosi roma központ kialakításán

Tovább gyorsítaná a kormány a józsefvárosi Roma Oktatási és Kulturális Központ megvalósítását – írja a Magyar Hírlap. Az erről szóló rendelettervezet szerint ugyanis a beruházó feltárta az ingatlan helyzetét és a „beruházáshoz kapcsolódóan az adott körülmények között megismerhető peremfeltételeket is”.

A korábban a Horváth Aladár vezette Roma Parlament által is használt, lepusztult állapotú, ám igen impozáns, Nagymező utcai ingatlanra esett a szaktárca választása. Hogy itt alakítanák ki a Cziffra György világhírű roma zongoraművészről elnevezett központot, arról már tavaly döntés született, ahogy arról is, hogy a létesítmény tartalmáról alapos társadalmi egyeztetés indul. A korábbi rendelet szerint a kormány – a még hazánk soros uniós elnöksége nyomán elfogadott Magyar Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégiával összhangban – elkötelezett a roma kultúra támogatása iránt.

Az új központ célja pedig az, hogy „színvonalas körülmények között, komplex módon mutassa be a roma nemzetiségi kultúra hagyományait, valamint teret adjon oktatási programok lebonyolításának”.

Magyar Idők: Totális sztrájk jöhet a Tesco áruházláncnál

Mintegy 170 Tesco-egység teljes működése bénulhat meg a szeptemberi iskolakezdés előtti bevásárlási hullámban Magyarországon, miután tegnapelőtt megalakult az áruházlánc dolgozóit képviselő sztrájkbizottság, ma reggelre pedig a multivállalat vezetőinek asztalára kerültek a bér- és létszámemelésről szóló szakszervezeti követelések – értesült a Magyar Idők.

A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete által irányított törvényes tiltakozáshoz a vidéki és fővárosi Tesco-üzletek 80 százaléka, illetve a gyáli és a herceghalmi logisztikai központok, továbbá az ­online szolgáltatás munkavállalói csatlakoztak. Az összeomlás előtt álló dolgozói állomány határozatlan időre szóló teljes munkabeszüntetést hirdethet.

Marad a beutazási tilalom

A fuhu.hu információi szerint változatlanul érvényben van az a 2014 októberi amerikai elnöki rendelet, amellyel az Egyesült Államok megtagadta a beutazás lehetőségét hat meg nem nevezett magyar köztisztviselőtől. A nevek helyett csak azt tudni, hogy korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyekről van szó.

Az eset annak idején nagy port vert fel. Az érintettek közül csak Vida Ildikó a NAV akkori elnöke ismerte el, hogy rajta van a tiltólistán. Több féle találgatás látott napvilágot, egyes médiumok biztos tippekkel rendelkeztek. Ezekre reagálva Habony Árpád, nem közszereplő egy róla készült washingtoni fotót közölt a közösségi médiában. Ennek hitelességét egyesek megkérdőjelezték.

Forrásunk szerint már csak azért sem vonták vissza a rendeletet, mert a korrupció terén azóta sem történt javulás Magyarországon.

Az elszámoltatás lehetősége sem növekedett. Viszont a korrupciós esetek feltárásával foglalkozó, nem kormányközeli civil szervezetek ellen egyre fokozódik a nyomás.

Beszélgető partnereink a magyar NGO-k sikerei közé sorolták a Magyar Kétfarkú Kutya Párt ellenplakátjait, amelyekkel szembeszállt a kormány migráns ellenes plakátjaival. Vagy a Momentum sikeres aláírásgyűjtő akcióját, amellyel arra kényszerítette az illetékeseket, hogy lemondják Budapest jelölését az olimpiai játékok megrendezésére.

A civil szervezetekkel ellentétben a magyar ellenzéki pártoknak mindeddig nem sikerült olyan jövőképpel elő állniuk, amely sikeresen szembe szállna a nacionalizmusra támaszkodó populizmussal.

Pedig Európában változik a helyzet, főleg a hollandiai, ausztriai és franciaországi választások után. Sőt a brit népszavazás kimenetele, amely a migránsellenesség (ez esetben a kelet-európaiakról van szó) győzelmét hozta, azzal a következménnyel járt, hogy az Európai Unió szembesülhetett az őt is fenyegető veszéllyel. És ez erősebb összefogásra ösztökéli az EU vezetőit.

A Trump kormányzat eddigi külpolitikája, habár a gazdasági együttműködést és az egyes partnerekkel és nem országcsoportokkal való kapcsolatokat részesíti előnyben, azért tartja magát az általános érvényű elvekhez. Ezek közé nem tartozik az illiberalizmus.

Ki szavatol az 1-es villamoson utazók biztonságáért?

Szerdán este sokkolta a Facebook közönségét egy fiatal nő elkeseredett felhívása. Az 1-es villamoson utazott a kutyájával, amikor egy banda tagjai lerúgták a kutyát a villamosról, őt lefogták, és megakadályozták, hogy utánamenjen.

Mire a következő megállónál leszállt és visszarohant a megállóba, a kutyának nyoma veszett. Pénteken korán reggel azután valaki telefonált, hogy megtalálták a kutyát, aki azóta gazdájánál van.

"Felajánlok 1 Millió forint összeget annak, aki olyan érdemi információval szolgál és elvezet a kutyához,annak is jár a…

Közzétette: Fervágner Dóri – 2017. augusztus 9.

Az ügy látszólag szerencsés véget ért, de

örömre és elégedettségre azért nincs okunk.

Egyfelől azért, mert ez a mostani eset csak csepp a tengerben. Az 1-es villamoson utazók úgy érzik magukat, mintha nem is egy közlekedési eszközön, hanem alvilági bandák által uralt veszélyes terepen utaznának.

Néhány hete egy fiatal lányt vertek meg az 1-es villamos megállójában, de az utasok vegzálása úgyszólván mindennapos dolognak számít.

Persze, az 1-es villamos nem minden szakasza veszélyes, van olyan rész, ahol egészen normálisan lehet utazni, de a Népliget és különösen a Hős utca környéke utazásra, vagy épp emberi létezésre nem ajánlott.

A Párbeszéd épp ma közölte, hogy intézkedést sürgetnek az ilyen és hasonló esetek megakadályozása érdekében. Barabás Richárd a Párbeszéd politikusa no-go zónának nevezte az 1-rs villamost. (No-go zónának azokat az elsősorban a nyugati nagyvárosokban megtalálható részeket nevezik, ahol különösen rossz a közbiztonság, és ahová a turistáknak, de még a nem ott lakó helybelieknek sem ajánlják a látogatást. Állítólag a rendőrök is nagy ívben kerülik ezeket a helyeket, bár ez utóbbit az illetékesek rendre tagadják.)

Felvetődik a kérdés, hogy ki szavatolja a BKV járatain utazók biztonságát. A jegy és a bérlet árában benne van egyfajta biztosítás, ám tudomásunk szerint ez csak balesetre érvényes.

Kérdezhetnénk persze, hogy miért nem sietett senki a lány és kutyája segítségére, de ez az ügynek egy másik, mondjuk így nem hivatalos, hanem emberi vonatkozása. A kutyán egyébként szájkosár és póráz volt, így esélye sem volt arra, hogy megvédje magát a garázdákkal szemben, vagy elmeneküljön előlük.

Amint azt Barabás Richárd a Klubrádióban elmondta: jó dolog, hogy szigorúan őrzik a déli határszakaszt, de a csökkenő migrációs hullám már nem indokolja, hogy mindez más területek, így a Budapesten élő és utazó emberek rovására történjen.

Nem áll szóba a postás a Trónok harca sztárjával

0

A világ talán legnépszerűbb sorozatának szereplői néha nehézségekkel találkoznak. A Bronnt alakító Jeromy Flynn-nel például nem áll szóba a postás.

Figyelem, a cikk spoilert tartalmaz, ha még nem látta a hetedik évad negyedik részét (vagyis az eddigi utolsót), ne olvasson tovább!

A Bronnt alakító Jerome Flynn az egyik legnépszerűbb karakternek számít, laza stílusa miatt – a Mashable egyenesen a sorozat Han Solójának nevezi.

A legutóbbi rész után azonban esett a népszerűsége.

Az HBO Making Game of Thrones című műsorában arról beszélt, hogy a postása már nem áll szóba vele, miután az előző részben egy óriási nyíllal meglőtte az egyik sárkányt, amelyen ráadásul ott ült a királynő, Daenerys is.

A jelenet a videón 5:10-től:

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK