A Madárkórház Alapítvány akciót indított a madármentésben is résztvevő állatvédő civil szervezetek, valamint hivatalos mentőhelyek számára, hogy az általuk mentett fehér gólyákat megfelelően felkészítve indíthassák el afrikai útjukra.
Az idén nevelkedett, fiatal gólyák ezekben a napokban hagyják el a fészküket és indulnak el afrikai telelőhelyük felé. Életük ezen szakasza tapasztalatlanságukból adódóan különösen veszélyes számukra. A Madárkórház Alapítvány akciója lehetőséget ad a madármentéssel foglalkozó intézmények és magánszemélyek számára, hogy nevelt, vagy gyógyult gólyáikat szabadon eresztés előtt még időben felkészíthessék a leggyakrabban előforduló veszélyforrás, a halált is okozó villanyoszlopok és légvezetékek elkerülésére.
Az egyedeket az alapítvány egy erre a célra kijelölt röpdében fogadja, ahol megtalálható mindaz a hatás, amely a természetben is éri a madarakat.
Szükségesek és arányosak a lex CEU és a civiltörvény korlátozásai, amelyeket az Európai Bizottság kifogásol, s amelyeket egyfajta statáriális eljárásként értékel – derült ki Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfői tájékoztatóján. A kormány elküldte válaszait Brüsszelbe.
Magyarország hétfőn elküldte válaszleveleit az Európai Bizottságnak a civiltörvény és a felsőoktatási törvény (lex CEU) miatt indított kötelezettségszegési eljárásokban. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a kifogásolt korlátozások szükségesek és arányosak. Völner Pál szerint
„arról nem tehetünk, hogy a korlátozások Soros György érdekeit sértik”,
de Soros György sem állhat a törvények felett Magyarországon, és remélik, hogy az EB is visszaáll a jogi talajra.
Völner úgy véli, politikai jellegű ügyekről van szó, és nem jogvita folyik az EB és Magyarország között. Az államtitkár kifogásolja, hogy amíg korábban két hónap állt rendelkezésre a válaszlevelek megírására, ez már ötödik alkalommal csak egy hónap volt.
Szisztematikusan és önkényesen csorbítják a védelemhez való jogunkat, ebből is látszik,
egyfajta statáriális jelleggel minél hamarabb döntést akarnak hozni ezekben az ügyekben
– mondta.
A felsőoktatási törvényről elmondta, hogy az eljárás a második szakaszban van. Megjegyezte, hogy a felsőoktatás nemzeti hatáskörben van az Európai Unióban, ezért eleve vitatható a bizottság hatásköre a kérdésben. Völner Pál
a szerinte fennálló kettős mércére is felhívta a figyelmet,
mert Németországban, Spanyolországban és Csehországban külföldi egyetemi háttér nélkül nem működhetnek külföldi egyetemek, Szlovákiában pedig megkövetelik az EGK-térségben lévő székhelyet. Az EB vitatja a nemzetközi szerződés megkötésének szükségességét is, de ez az államtitkár szavai szerint semmi akadályt nem jelent együttműködő felek között, erre példa a Maryland állammal a közelmúltban megkötött megállapodás is. A névhasználattal kapcsolatos szabályt is szükségesnek nevezte a közhitelesség érdekében. Az államtitkár szerint a szabályozás azt szolgálja, hogy a fantomegyetemeket, a tényleges háttérrel nem rendelkező egyetemeket, a nem értékes diplomákat adó egyetemeket ki tudják szűrni.
A külföldről finanszírozott szervezetekre vonatkozó törvény miatt indult kötelezettségszegési eljárás elmondása szerint az első szakaszban van, hivatalos levélre kellett válaszolnia a kormánynak. Megjegyezte: a Velencei Bizottság előzetesen véleményezte a törvénytervezetet, legitimnek nevezte a szabályozás célját, és az Országgyűlés ennek a véleménynek az ismeretében, egy módosított javaslatot fogadott el.
Mint mondta, az EB kifogása szerint a regisztráció gátolja a tőke szabad áramlását, de ez nem felel meg a valóságnak, hiszen továbbra is bárhonnan kaphat támogatást egy civil szervezet.
Hozzátette: a szabályozás átláthatóságot szolgálja, a civil szervezeteknek nevezett NGO-k beavatkoznak a politikai folyamatokba, nem vonatkozik rájuk a párttörvény és a szabályozás alól kibújva befolyásolják a közvéleményt.
A politikus kérdésre válaszolva elmondta: egy rendkívüli parlamenti vita csak „önismétlés” lenne, hiszen tavasszal ezeket a kérdéseket már megtárgyalták.
Ittasan próbált gázrobbantással öngyilkosságot elkövetni egy férfi Győr környéki nyaralójában tavaly. A palackból kiengedett gázt újra és újra megkísérelte berobbantani. A szomszédok eloltották a tüzet. Most közveszélyokozás miatt emeltek vádat ellen.
Az 53 éves férfi tavaly ősszel, a Győr környéki nyaralójában próbált meg véget vetni az életének. Berúgott, majd kinyitotta a gázpalack szelepét. Miután az ingatlan levegője megtelt gázzal, gyufát gyújtott és a levegőbe repítette az épületet. A ház teteje beomlott, a férfi testének 10 százaléka összeégett.
A robbanás hangjára összeszaladtak a szomszédok, és megpróbáltak segíteni, de
a férfi a palackból ömlő gázt újra és újra meg akarta gyújtani.
Kétszer sikerült is neki, de a szomszédok mindkétszer eloltották.
A Győri Járási és Nyomozó Ügyészség közveszélyokozás miatt emelt vádat az öngyilkosjelölttel szemben, akár 8 év börtönt is kaphat. A robbanásban a ház tetőszerkezetének egy része teljesen megsemmisült, a szétszóródott cserépdarabok a szomszéd autóját is megrongálták.
Tarlós István a Fühü-nek nyilatkozva cáfolta, hogy leváltaná a BKK vezérét.
A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy esze ágában sincs meneszteni Dabóczi Kálmánt.
Mint ismeretes, a ma reggeli Népszavában jelent meg egy cikk arról, hogy Dabóczi Kálmán belebukhat az e-jegyek körül kialakult biotrányba. A lap szerint a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Úgy ítélik meg, hogy a sorozatos botrányok károsan érintik a Fideszt.
Miközben a kormány az atomenergiára fókuszálva szinte buldózerként halad előre a PAKS-2 projekttel, a magyar lakosság ezzel szembe menve egyre erőteljesebben teszi le a voksát a megújuló energia mellett.
Több éves trend folytatódásáról számolt be legfrissebb statisztikai adatait közzétéve a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási hivatal: 2016. végére az előző év azonos időszakához képest közel 30 százalékkal nőtt a háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége, s elérte a 165,5 MW-ot. A háztartási kiserőművek (HMKE, azaz 50 kW alatti beépített teljesítőképességű kiserőművek) kategóriában 2016 végén összesen 20 496 darab csatlakozott a villamosenergia-hálózatra, ami az előző év végi 15 220 darabhoz képest 35 százalékos növekedést jelent – olvasható a hivatal összegzésében.
Háztartási méretű naperőművek darabszáma méretkategóriánként (2016)
A növekedés elsősorban a napelemes rendszereknek köszönhető, azoknak mind a darabszáma, mind pedig a kapacitása bővült az érintett időszakban. 2016. végére 164,08 MW-ot tett ki a napelemes HMKE-k beépített teljesítőképessége, ami az összes beépített teljesítmény 99,17 százaléka. Ez összesen 20 401 db háztartási méretű naperőművet jelentett 2016 végén.
Csak a napelem népszerű
A napelem mellett egyéb megújuló energiaforrásba is beruházhatnának a magyarok, de nagyon kevesen teszik ezt – olvasható ki az adatokból. A felhasznált energiahordozó fajtáját tekintve még jelen van valamelyest a szél-, vízenergiát, biogázt, biomasszát, földgázt, valamint egyéb energiahordozókat (termálmetánt, benzint és dízelt) hasznosítása is a HMKE- szegmensben.
Háztartási méretű kiserőművek beépített teljesítőképessége energiaforrások szerint (2008-2016)
A napokban Bayer Zsolt blogján jelent meg egy írás, amit aztán tömegek osztottak meg egy bizonyos kultúrkörben.
Az alaphangvétel nyilvánvaló, és mondjuk egy átlagos Bayer-írással, amiben csak a fröcsögő gyűlölet van, nem is kellene foglalkozni. Az Utánuk a vízözön című írásban azonban tények is vannak (szokatlan), amiken tényleg érdekes elgondolkodni.
Az, hogy BZS-nak nincs igaza persze evidencia, de ha pusztán lenyomjuk, hogy hülye vagy Zsolti, akkor magunk sem vagyunk jobbak nála. Úgyhogy fogunk. A blogbejegyzés, amely egy – elképzelt, de akár valós is lehet – kis beszélgetésen alapul, amelyet Donald Trump folytatott (volna) Európa vezetőivel.
Donald bácsi büszkélkedne az unokáival, de kiderül, hogy Európa összes nagyja gyermektelen, sőt, egy nem átall buzi lenni.
Vagyis – egyértelmű a következtetés, amit persze vérbeli orbanista már helyből fúj – Európa mai vezetői csak a kontinens kultúrájának elveszejtésére jók, nem érdekli őket a jövő, és migráncsokkal akarnak mindent betelepíteni, mert gyíkemberek.
Ezzel persze Bayer nem alkotott sok újat – a „bezzeg Európa összes vezető politikusa mind gyermektelen ” táblázatos formában már hónapok óta terjed jobbos felületeken. Született már bayerénél színvonalasabb jobbos publicisztika is ez ügyben, amely azt igyekszik bizonyítani, hogy persze attól, hogy nincs valakinek gyereke még lehet rendes ember, és tényleg vannak olyanok is, akinél tudjuk, hogy mi az oka ennek. (Nicola Sturgeon skót főminiszter pl. éppen a hasonló vádaskodások miatt tárta a nyilvánosság elé, hogy számos esetben próbálkozott meddőségi kezeléssel, sikertelenül.), de a rend rossz, hiszen ezek a politikusok rossz mintát közvetítenek.
Ez így már nem nettó marhaság – de nézzük meg a dolog másik oldalát. Bár tudjuk, hogy sokak szerint a sikeres politizáláshoz nem kell más csak karizma meg lánglélek, de a politikai döntéshozatal ma leginkább is iszonyatos mennyiségű munkát jelent. Ahogy egyre bonyolultabbá válik a világ, egyre jobbá a kommunikációs hálózat, és egyre inkább átszövi a politika az egész életet, úgy válik a politikus élete tárgyalások, megjelenések, utazások, ülések végtelen sorává. Úgy szaporodnak az elolvasandó memók, ellenőrizendő anyagok, döntésre váró ügyek. Ez pedig – mint más hasonló nagy időbeli, fizikai, idegi leterhelést jelentő munkák, egyszerűen felfalja (felfalhatja) a magánéletet.
Sokan a politikai sikerért tényleg feláldozzák a magánéletüket. Nem kell őket sajnálni érte, megkapják a maguk jutalmát érte.
De fogadjuk el, hogy van ilyen is – aki őszintén szolgálatnak tekinti munkáját, és lemond arról, hogy magánélete teljes legyen. Ilyenek persze markánsan az ellenzékben jelennek meg, különösen az olyan helyzetekben, amikor a jól fizető kormánypárti pozíciót kell ellenzékire váltani pusztán a meggyőződés, a hit és szolgálat miatt (vegyük példának Lukácsi Katalint), de vezethet ez is sikerhez. Európán kívüli példa: Narendra Modi indiai miniszterelnököt. Amikor csatlakozott az Indiai Néppárthoz nem csak a gyermekvállalásról mondott le, de faképnél hagyta feleségét is. (Így lett ő, a vidéki tanítónői nyugdíjával a ‘világ legszegényebb first ladyje”.) Ezt a hozzáállást az indiai sajtó ellenzéki része – van olyan bőven – is inkább a szolgálat, elkötelezettség, semmint valamiféle nemtörődömség, léhaság kifejeződésének tartja. Nem is támadta ezért senki Modit. (Támadják őt másért.)
Hogy miért van ez így, annak megéréséhez térjünk csak vissza Bayer tanmeséjéhez. Ugyan mit mutogatott Trump az európaiaknak? Csak nem azokat a jelentéseket, amik arról szólnak, hogy fia milyen sötét üzleteket bonyolított az oroszokkal? Vagy azokat, amelyek a vejének a szintén nem valami etikus kínai bizniszeiről szóltak? Esetleg azokat a cikkeket, amik azt taglalják, hogy az, hogy a fiának adta át a cég vezetését, vajon etikus-e egy elnöktől? (Nem az, a törvény is tiltja Amerikában, legalább is a nem elkötelezett Trump-hívők szerint.) Esetleg azt a videót, amin kedves lánya ül be a papa székébe a G20 csúcson?
Merthogy a család, egy politikus esetében egészen mást jelent, mint a közembernél.
A közember esetében természetes, ha minél több vagyont, működő vállalkozást, kapcsolati tőkét szeretnénk gyermekeinkre hagyni. Ami viszont a közembernél természetes, azt a politikus esetében nepotizmusnak mondjuk, és – legalább is elméletben – szigorúan elítéljük. Mert úgy gondoljuk – mi demokraták – hogy egy közbeszerzést ne azért nyerjen el valaki, mert a miniszterelnök veje, hogy azért nevezzék ki valahová valaminek, mert a miniszter lánya, fia, hogy ne a miniszterelnök retyerutyája folytasson titkos diplomáciai tárgyalásokat. Hanem mindezt azok tegyék és kapják, akiket – átlátható módon – a legalkalmasabbnak találnak.
A gyermektelenség így bizonyos szinten garancia is. Garancia arra, hogy nem akar dinasztiát építeni gay politikus, hogy a pozícióját nem a rokonok pénzzel való telitömésére szánja, hogy nem akar az országból családi nagybirtokot csinálni. Hogy erősebb kötelék fűzi ahhoz a közösséghez, amelyik vezetésére vállalkozott. Nem újdonság ez. Ezért tettek az ókortól egészen a huszadik század elejéig bizonyos országokban a magasabb igazgatási posztokra eunuchokat. Sokan közülük jó vezetők, kiváló hivatalnokok, vagy mint mondjuk Cseng Ho, kiemelkedő hadvezérek lettek. Az ország vezetésére ugyanis – Bayer úrnak is ajánljuk figyelmébe – nem a szaporítószerveiket használják a politikusok.
Túl vagyunk a jubileumi Sziget fesztivál hétvégi napjain, és bár tömeg és buli is volt, azért maradt hiányérzetünk. De legalább a többször is beharangozott vihar megkímélte a fesztivált.
A pénteki nap nagy dobása a most először Magyarországon játszó PJ Harvey és a Kasabian koncertje volt. Utóbbiak hiába nyomtak jó bulit, már visszatérő szereplőnek számítanak, így nem erősítették annyira a lineupot. PJ Harvey koncertje viszont igazi kuriózum volt, csak rosszkor volt rossz helyen.
A brit zenész-énekeső-dalszerző pénteken fél 8-tól játszott,
amikor általában már jó nagy tömeg van a nagyszínpad előtt. Most viszont gond nélkül be lehetett sétálni az első sorokig, annyira szellősen álltak az emberek. Annak ugyanis, aki nem rajongója a zenéjének, PJ Harvey koncertje nem volt túl vonzó.
A nagyszínpadon szemkápráztató látványhoz és nagy hangerőhöz szoktak az emberek, PJ Harvey pedig egy minimalista díszletben énekelte az egyébként is elvont art rockos számait, alig teremtve bármiféle kapcsolatot a közönséggel. Jó, hogy Magyarországra jött, jó volt élőben látni és hallgatni, de ennél csak jobb helyszínt találhattak volna neki, mert kölcsönösen nem illettek egymáshoz a Sziget nagyszínpadéval.
A szombat azért sikerült felemásra, mert a nagyszínpad programjából a fesztivál kezdete előtt nem sokkal két fellépő is lemondta a koncertjét. Ilyenkor tényleg nehéz bárkit is találni, aki rendesen tudná pótolni az eredetileg bookolt előadókat, és most is csak félig sikerült.
Rita Ora helyére a rapper Iggy Azalea ugrott be, de csak egy órát „zenélt”, és abból is csak annyit, amennyit muszáj volt. Iggy Azalea egyébként nem számít feltétlenül kisebb névnek az énekesnő Rita Oránál, így rengetegen összegyűltek a koncertjére. Igen,
jóval többen voltak kíváncsiak a szétplasztikázott szőke rapperre és a twerkelő táncoslányaira,
mint előző nap a több hangszeren játszó, két évtizede zenélő művészre, PH Harvey-ra. Pedig Iggy Azalea kevésbé kiemelt idősávban, 6 órakor lépett színpadra.
De nem a Sziget közönségének ízlésén akarunk elmélkedni most, csak megjegyeznénk, hogy Iggy Azalea nem volt éppen tökéletes helyettes. Persze mindig kérdéses egy rapkoncerten, hogy mit jelent az „élő” fogalma, mivel általában a zenei alapra szövegelnek rá az előadók, de azért ezt is lehet jól csinálni. Iggy Azalea hozta a kötelezőt, de láthatóan nem akart túl nagy erőfeszítést tenni beugróként.
De sebaj, mert úgy volt, hogy szombaton lesz a color party, ami a hagyományos nagyszínpados ökörködések közül mindig a legszórakoztatóbb. Ez az, amikor az emberek színes porokkal hajigálják egymást, és utána egész este hülyén néznek ki. Csakhogy ez a program az „erős szél” miatt elmaradt, illetve átették keddre, ami hatalmas csalódást okozott a szigetes népeknek. Egyébként mi sem értettük, hogy miért baj a szél egy olyan bulin, ahol színes port szórnak az emberek a levegőbe, legalább jobban elfújja. Lehet attól féltek, hogy a nagyszínpad mellett felállított, védett oázisnak számító VIP részlegre is befújja a szél a port, és a fehér ingben és fehér cipőben bulizó sikeres emberek is bemocskolják magukat. Azért meg tényleg kár lett volna, belátjuk.
Az elmaradt color party után következett a nap másik beugrója,
a Clean Bandit helyett érkező Galantis, akik sokkal jobb választásnak bizonyultak Iggy Azaleánál.
A svéd elektronikus zenészek fellépésén egyáltalán nem érződött, hogy ők csak pótlásnak vannak itt, ráadásul nem csak egy keverőpult mögött álló dj duóról volt szó. Remek ütősszekcióval érkeztek, és hatalmas partit varázsoltak a nagyszínpad elé.
A nap fő fellépője Macklemore & Ryan Lewis, a rapperpáros volt, akik közül igazából Macklemore a lényeg, és most is ő vitte hátán a show-t. Macklemore-ékat azok közé a párslágeres előadók közé lehet sorolni, akik sajnos az utóbbi időben nagyon is megszaporodtak a nagyszínpad lineup-jában a Szigeten (és más nagyobb magyar fesztiválokon is). Azaz van 1-2-3 számuk (nekik inkább három), amit lehet ismerni innen-onnan, de aki nem kifejezetten rajongó, annak igazából csak ezek lesznek érdekesek a koncerten. Pedig Macklemore vicces ember és nagy show-t csinált, viszont ez megint nem teljesen írható le a zenélés és a koncert fogalmával. De azok a bizonyos slágerek tényleg ütöttek, és Macklemore-nak még az is belefért, hogy országa elnökének üzenjen egy Fuck Donald Trump refrénű rövid szösszenetben, amelyhez a közönség nagy része tudott és akart is kapcsolódni.
Vasárnapra jutott a fesztivál egyik legnagyobb húzóneve, a Chainsmokers, akik tavaly robbantak be a köztudatba Closer című számukkal, amely már 1,7 milliárdos letöltés felett jár a YouTube-on. A dj párosnak ezen kívül is lett azóta még néhány slágere, de természetesen a szettjükben a legkülönbözőbb előadóktól játszottak zenét. Ez viszont tényleg a két srác áll a keverőpult mögött a hatalmas színpadon klasszikus esete volt, és csak az színesítette a produkciót, hogy egyikük még énekelni is tud. Ezért kapott egy mikrofont a kezébe, és néha ráénekelt az alapra, amit imádott is a publikum. Nagy katarzist viszont nem hozott a Chainsmokers, és nyilván azt is csak jelentős túlzással mondhatjuk el, hogy élőben hallottuk 2016 meglepetésslágerét – fogalmazzunk inkább úgy, hogy élőben láttuk a dal szerzőit, ahogy tekergetik a potmétereket és énekeltetik a közönséget.
Maga a fesztivál is vasárnap ünnepelte magát: még a nagyszínpad fő fellépőinek megérkezése előtt születésnapi bulit tartott magának a Sziget. Hogy ez miből áll majd, az titok volt, de elég lehangolóan kevés embert vonzott a buli ígérete 7 órakor a színpad elé. Akik pedig odajöttek, azok közül is sokan csalódottan távoztak, ugyanis annyi történt, hogy partikellékeket – csákókat, sípokat, szerpentint – osztottak a közönségnek, majd elmondták, hogy szépen várjunk a nagy meglepetésre. Ezek az összenépi bulik a nagyszínpad előtt általában jól szoktak működni, de most érzékelhetően nyűgös és türelmetlen volt a közönség, és alig volt hajlandó vezényszóra kiabálni és Happy Birthday-t énekelni. Minden szem a színpadra szegeződött, hogy hátha tényleg lesz valami nagy durranás.
Végül, a visszaszámlálás után konfettiesőben megjelent Gerendai Károly egy tortának kinéző valamivel, amin nyalókák voltak. „Ez volt a nagy meglepetés? Húzzunk a gecibe” – fogalmazta meg egy magyar fesztiválozó a csalódottságát, és nekünk is valami hasonló járt a fejünkben. Azért még megvártuk, hogy tényleg ennyi lesz-e az egész, és tényleg ennyi volt. A nyalókákat osztó szervezők amúgy viccesek voltak, és persze egymást taposták az emberek, hogy szerezzenek maguknak a leírás szerint eper és szivárványízű édességből, de ennél maradandóbb élményre számítottunk a Sziget szülinapján.
Az esti órákban megszakította útját Ferihegyen egy török repülőgép, mert a fedélzeten meghalt egy utas – közölte a Liszt Ferenc-repülőteret üzemeltető Budapest Airport kommunikációs igazgatója hétfőn reggel.
Hardy Mihály elmondta: az idős nő már orvosi kísérettel szállt fel a Turkish Airlines Isztambulból Frankfurtba tartó járatára, a Ferihegyen a géphez érkező orvosok pedig már csak a halál beálltát tudták megállapítani nála.
Már most szólunk, hogy ma Marcell napja van, ne felejtse el felköszönteni Marcell nevű ismerőseit! És akkor itt a friss, ropogós lapszemle, elolvashatja, hogy mit olvastunk az országos napilapokban.
Népszava: Bukhat a BKK vezére
Már eldőlt a sorsa a Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (BKK) vezérigazgatójának – értesült a Népszava.
A lap kormányoldalhoz közel álló forrásai szerint Dabóczi Kálmán távozni kényszerül a tömegközlekedési vállalat éléről. Bár a BKK felett nem a kormány, hanem tulajdonosa, a főváros rendelkezik, úgy tudni, a BKK online jegyrendszerének botránya kormánypárti vezetőkben is kiverte a biztosítékot, s már nem tartják vállalhatónak Dabóczit. Már csak az időzítés kérdéses, hogy mikor kaphat új megbízást a cégvezető, akinek, s még inkább a BKK-nak a sorozatos botrányai nyilvánvalóan kínosan érintik a Fideszt.
Magyar Nemzet: Varga letaszította Ádert a dobogóról
Elveszítette legnépszerűbb politikusi pozícióját Áder János olvasható a Magyar Nemzetben. Az Iránytű Intézet legfrissebb felmérése alapján ugyanis már nem a köztársasági elnök áll a politikusokat és közszereplőket népszerűségük szerint rangsoroló lista élén.
A Jobbik-közeli kutatócég a lap számára készített elemzéséből az derül ki, hogy az eddig „ezüstérmes” Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedveltsége emelkedett az elmúlt időszakban, így jelenleg ő a legnépszerűbb politikus itthon. Egy 100-as skálán 60-as a szimpátiaindexe, míg a második helyre csúszott Áder Jánosnál ez az érték már csak 58. A köztársasági elnököt viszont jóval többen ismerik: az emberek 90 százaléka van tisztában vele, hogy ki ő, míg Varga Mihály esetében csak 66 százalék tudta beazonosítani.
Magyar Hírlap: Októberre megegyezhet az MSZP és a DK
A fővárosi szocialisták mindenképpen meg fognak egyezni a DK-val a tizennyolc budapesti választókerület jelöltjeiről, októberre meglesznek a nevek is – állítják a Magyar Hírlap forrásai. Szerintük Botka László a párt vidéki bázisain sokkal inkább keresztül tudja vinni akaratát.
A Mátraalján, egészen pontosan Gyöngyösön felszállt a fehér füst, Botka László a múlt héten már meg is nevezte a szocialisták első országgyűlésiképviselő-jelöltjét, Hiesz Györgyöt, a város polgármesterét. Az MSZP miniszterelnök-jelöltje ennek kapcsán arról beszélt, hogy nem füstös fővárosi irodák mélyén alkudoznak számokról, jelöltekről, nem osztogatnak szét előre kereteket, amelyekhez utólag keresnek jelölteket, akik „autóstérképpel a kezükben bolyonganak a nekik szánt körzetben”. Volt ilyenre példa sajnos korábban – jegyezte meg a szocialisták Országos Választási Bizottságát vezető szegedi polgármester.
Magyar Idők: Ma küldi el válaszát Brüsszelnek a kormány
Úgy tűnik, mintha Brüsszel tovább szeretné élezni a feszültségeket, és nem a megoldást keresné magyar ügyekben – idézi a Magyar Idők az Origónak nyilatkozó Völner Pált, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkárát.
A kormány ma küldi el a választ az Európai Bizottságnak a külföldről támogatott civil szervezetek ügyében, illetve a külföldi egyetemekkel kapcsolatban indított kötelezettségszegési eljárásra. A kormány sérelmezi, hogy a legutóbbi öt ügyben csupán egy hónapot adott a testület arra, hogy a kabinet válaszoljon, szemben a korábbi, bevett gyakorlattal, amikor két hónap állt rendelkezésre. Ezzel az államtitkár szerint sérült a védelemhez való jog, mert máskor van lehetőség személyes egyeztetésre. Hangsúlyozta, ezek a rövidítések azt vetítik előre, hogy az álláspontok távol vannak és minél előbb bírósági szakaszba akarják juttatni az ügyeket.
Fővárosi nagygyűléssel indítanak, ahol Gyurcsány Ferenc is beszédet tart. Molnár Csaba ügyvezető alelnök a kampányfőnök.
Gréczy Zsolt, a párt szóvivője azt mondta, a rendezvény helyszínéül a Nyugati teret választották, amit szimbolikusnak szánnak, mert véleményük szerint a 2018-as választás tétje az, hogy
„Orbán vagy Európa”.
Arról is beszélt, hogy a DK erősebb uniós tagságot, tartós gazdasági növekedést, stabil, kiszámítható béremelést, nemzeti és közös európai értékrendet, katonai és menekültügyi biztonságot kínál. A kampány fókuszában az egészségügy, az oktatás, a kivándorlás, a szegénység elleni harc, egy új családpolitika, az „Orbán-kormány bűnöseinek” számonkérése és a jogállam helyreállítása szerepel majd.
A párt internetes kampányt is indít és aláírásgyűjtésbe kezd,
amellyel az uniós tagság híveit akarják megszólítani. A gyűlés után a párt vezetői országjárásra indulnak.
Gréczy Zsolt azt is elmondta, hogy a nyáron megkezdték a 106 egyéni képviselőjelöltjük felkészítését. Emellett viszont továbbra is készen állnak az ellenzéki együttműködésre, mert úgy gondolják, hogy ha az egyéni körzetekben egy demokratikus ellenzéki jelölt áll szemben a kormánypártival, akkor reális esély van a kormányváltásra.
Azt is mondta:
„lesz és kell is lennie” együttműködésnek az MSZP-vel.
Jelenleg viszont még nincs, szerintük ennek megkötéséhez nemcsak az MSZP-nek és a DK-nak, hanem az összes ellenzéki pártnak egy asztalhoz kell ülnie.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
