Kezdőlap Itthon Oldal 847

Itthon

Némileg lassult a növekedési ütem

A bruttó hazai termék (GDP) növekedése a második negyedévben 3,6 százalékkal haladta meg a tavalyi azonos időszakét – közölte a KSH. Az előző negyedévben 3,8 százalék volt a háromhavi érték. Az elemző szerint ez beleillik az esztendőre várt folyamatokkal.

A naptárhatással és szezonális tényezőkkel megtisztított adat szerint a magyar gazdaság 3,6 százalékkal növekedett az év második negyedévében, ami kismértékű lassulás az első negyedévi indexhez képest – derült ki a KSH jelentéséből. A nyers adat szerint 3,2 százalék volt a gyarapodás.

Az előző három hónaphoz mérten 0,9 százalék volt az emelkedés, az első fél évben pedig 3,7 százalék. A KSH szerint a szolgáltatások (például kereskedelem, közszolgáltatások, szállítás) a növekedés motorja.

A számok összhangban vannak a GKI Gazdaságkutató előzetes becslésével – mondta el

a fuhu.hu-nak Petz Raymund ügyvezető igazgató.

Szerinte várható volt a kis mértékű (0,1 százalékpontnyi) lassulás (az éves alapon mért negyedévi) gazdasági növekedésben. Részletek híján egyelőre nem tud pontosabb értékelést végezni, a KSH későbbi elemzése nyújthat segítséget a folyamatok pontosabb megértéséhez.

A kereskedelem részaránya a GDP gyarapodásában érdekes kérdés lesz a részletes számok majdani megismerésekor, mert az év elején a nagyarányú bérnövekedéstől messze elmaradó (2,4 százalékos) kiskereskedelmi forgalmi bővülést mértek, ami a GKI értékelése szerint nagyobb részt annak tudható be, hogy a zsebbe adott fizetések egy részét most „papírozzák le”, a tényleges keresetemelkedés tehát kisebb a statisztikai adatoknál.

Nem nyomoznak a Fidesz-plakátok ügyében

0

Nem talált bűncselekményt az ügyészség abban, hogy a Fidesz 2010-ben rendkívül olcsón helyezte ki választási plakátjait. A rendőrség a számvevőszék megállapítására hivatkozva utasította el az MSZP feljelentését. Az MSZP újabb feljelentést tesz.

A Fővárosi Főügyészség elutasította az MSZP-s Nyakó István beadványát a Fidesz 2010-es plakátkampányával kapcsolatban, mondván: nem vetődik fel bűncselekmény gyanúja – írta a 24.hu. Nyakó ugyancsak a 24. hu korábbi írása után fordult a hatósághoz. Az ügyészség azt közölte: a feljelentés és az annak alapját képező cikk

olyan feltételezésen alapult, amelyet már az ugyanabban a cikkben hivatkozott számvevőszéki jelentés tartalma is önmagában alapjaiban cáfolt.

Az ellenzéki párt sajtófőnöke júliusban csalás miatt ismeretlen tettes ellen amiatt hogy a 2010-es választások idején a Simicska Lajoshoz érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter rendkívül alacsony áron helyezett ki plakátokat, és

1300 plakáthelyet számla nélkül adott.

Nyakó István a feljelentéskor azt nyilatkozta: a Fidesz 2010-es alapszabálya szerint a kampányköltésekről csak az Orbán Viktor által vezetett országos elnökség, az elszámolások jóváhagyásáról pedig a Kövér László által vezetett országos választmány dönthetett. Vagyis a csalások két fő szervezője a mostani miniszterelnök és a házelnök, az ország két közjogi méltósága.

Szerdán az MSZP bejelentette: Polt Péter nem mer nyomozást indítani azok ellen, akik egyre több családtagját foglalkoztatják kiemelkedő fizetésekért, ezért a fideszes plakát-csalás ügyében az MSZP újabb feljelentést nyújt be az ügyészségnek.

Tíz éve történt – Tom Lantos kitiltatja Amerikából a Magyar Gárda tagjait

0

Mostantól minden reggel a Független Hírügynökség egyik, tíz évvel ezelőtti hírével indítunk. Ma például azzal, 2007. augusztus 16-án a FH Tom Lantos és a Magyar Gárda szóváltásáról számolt be.

Az amerikai Képviselőház külügyi bizottságának elnöke csütörtökön kijelentette: garantálja, hogy a Magyar Gárda egyetlen tagja sem kap soha beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Tom Lantos Budapesten számolt be újságírók előtt az utóbbi hetekben tett útjairól és tárgyalásairól, amelyek elsősorban a terrorizmus elleni harcról és a közel-keleti helyzet békés megoldásának lehetőségeiről szóltak.

A magyar származású amerikai politikus a Független Hírügynökség vízumentességre vonatkozó kérdésére válaszolva hangsúlyozta: ő mindenképpen támogatja, hogy a magyarok vízummentességet kapjanak. Hozzátette azonban: 2001 szeptembere óta Amerikában elsőrendűvé vált a biztonság fontossága. Éppen ezért, az Egyesült Államok csak garanciák után hajlandó vízummentességet adni még az olyan baráti országnak is, mint amilyen Magyarország.

Mindenképpen ki kell szűrni, hogy terroristák kaphassanak beutazási engedélyt az Egyesült Államokba – mondta a politikus. „Az olyan őrültek például, akik szerint Magyarországot NATO-szövetségeseitől kell megvédeni, sohasem kaphatnak vízumot Amerikába, ezt garantálom – jelentette ki Tom Lantos. – Listát fogok kérni a Magyar Gárda mind az ötvenvalahány tagjáról és átadom az illetékeseknek”.

Az amerikai képviselő egyebekben ismét hangsúlyozta „az egész civilizált világ” összefogásának szükségességét a terrorizmus ellen. Mint mondta: a fasizmus és a sztálinizmus legyőzése után most az iszlám fanatizmus ellen kell egységesen fellépni.

A Magyar Gárda közleményben reagált

A Magyar Gárda arra kéri az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét, hogy határolódjon el Tom Lantos szélsőséges kijelentéseitől – így reagált a Független Hírügynökségnek közleményében az egyesület. Az amerikai képviselőház külügyi bizottságának elnöke ugyanis csütörtökön azt mondta Budapesten: garantálja, hogy a Magyar Gárda egyetlen tagja sem kap soha beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Emellett – mint mondta – egy listát is fog kérni az egyesület tagjairól, amit eljuttat az illetékeseknek.

Forrás: Független Hírügynökség, 2007. augusztus 16.

Lapszem – 2017. augusztus 16.

0

Ma Ábrahám napja van. Ha van ilyen nevű ismerőse, értesítse arról, hogy ma van a névnapja, hátha az illető nem tudja. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!

Népszava: Tovább építkezik Budapesten a CEU

Folytatja a felsőoktatási törvénymódosítás elfogadását követően, ideiglenesen félbehagyott építkezést a Közép-európai Egyetem (CEU), már zajlanak a munkálatok a Nádor utcában, az intézmény egyik régi épületét renoválják – értesült a Népszava.

A CEU budapesti terjeszkedését jelentő fejlesztés hat egyetemhez tartozó épületet és egy üres telket érintett a Nádor utca, az Arany János utca, az Október 6. utca és a Zrínyi utca által határolt tömbben, ezek közül az új építmény már 2016 nyarán elkészült, s több régebbi ház is megújult, ám egyes felújítási munkák még tavasszal is zajlottak.

Az, hogy a CEU folytatja a munkát, egyértelműen annak a jele lehet, hogy bizakodóak a Budapesten maradásukkal kapcsolatban. Lapunk kérdéseit ugyanakkor még hétfőn azzal hárították el: amíg a tárgyalások New York állam és a magyar kormány között folyamatban vannak, az egyetem nem kíván nyilatkozni.

Magyar Nemzet: Újabb kibertámadás érte a BKK honlapját

Nincs szerencséje mostanság a BKK-nak az internettel – olvasható a Magyar Nemzetben. Este nyolc előtt hiába kerestek tartalmat az oldalukon, mindössze a Service Unavailable felirat fogadta a látogatót. A Magyar Nemzet biztos forrásból úgy értesült, hogy az oldalt újabb kibertámadás érte.

Késő este aztán az oldal is újraindult, de persze ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek még leállások.

Magyar Hírlap: Sokáig tarthat a vita Brüsszellel

Többlépcsős, hosszú folyamat az Európai Bizottság által egy tagállam ellen indított kötelezettségszegési eljárás, amelynek a végén az Európai Bíróság pénzbírságot szabhat ki büntetésként olvasható a Magyar Hírlapban.

Ahogy Völner Pál igazságügyi államtitkár hétfőn bejelentette, a kormány a felsőoktatási törvény és a civil szervezetek átláthatóságát szolgáló jogszabály kapcsán is megküldte válaszait az Európai Bizottságnak, amely kötelezettségszegési eljárásokat indított hazánk ellen. A két eljárás más szakaszban van, a civil törvényre vonatkozó még az elsőben, amelynek keretében a bizottság által küldött felszólító levélben kért további információkat a jogszabályról.

A felsőoktatási törvény kapcsán indult eljárás már egy lépéssel előrébb tart, mivel a testület nem tartotta kielégítőnek az első körben adott választ, ezért indokolással ellátott véleményben kérte hazánkat az uniós jogszabályok betartására. Ha Magyarország továbbra sem változtat, a testület az ügyet az Európai Unió Bírósága elé utalhatja. Elmarasztaló ítélet esetén a bíróság az általa megfogalmazott intézkedések meghozatalára kötelezheti hazánkat. Ha ezt nem teljesítjük, akkor a bíróság egy újabb eljárásában pénzbírságot szabhat ki.

Magyar Idők: Merkel nem büntetné Kelet-Európát

Angela Merkel elvetette a bevándorlók befogadását elutasító kelet-európai országok megbüntetését, vagyis az uniós kohéziós források megvonását – írja a Magyar Idők.
A német kancellár erről a Phoenix közszolgálati televízió és a Deutschlandfunk közszolgálati rádiócsatorna közös politikai fórumán beszélt hétfő este.

A kormányfő sajnálatosnak nevezte az Európai Unió tagországai közötti véleményeltérést a bevándorláspolitikáról, de kijelentette, hogy továbbra is a menekültek igazságos elosztásáért fog harcolni. A „váltságdíj” követelését azonban elvetette Merkel, mondván, az „ebben a kontextusban nem működne”. A büntetőintézkedések helyett a tárgyalások híve a német kancellár.

 

 

Éttermekbe került rovarirtószeres holland tojás

Négy tételnyi, rovarirtószerrel szennyezett tojást találtak magyar vendéglátó-helyekre szállító cégnél az élelmiszerbiztonsági hivatal szakemberei. A fipronil mennyisége az egészséget nem veszélyezteti, a tojásokat azonban kivonták a forgalomból.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalhoz (Nébih) tájékoztatása szerint kedden érkezett információk alapján Magyarországra is szállítottak a rovarirtószerrel, fipronillal szennyezett tojást tartalmazó élelmiszert. A Tamago Ei-Omelett-Block nevű fagyasztott, félkész termékből egy budapesti vállalkozáshoz szállítottak. A hatóság elrendelte az érintett áruk forgalomból kivonását.

A Nébih szakemberei négy tételben találtak nyomokban kimutatható, de

a megengedett értéket nem meghaladó, az egészséget nem veszélyeztető mennyiségben fipronilt.

A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A termékből a magyar cég kizárólag vendéglátó egységekbe szállított.
A visszahívásról a vállalkozó minden partnerét értesítette, amit a hatóságnál igazolt.

A fipronilos fertőzés miatt először a holland élelmiszerbiztonsági hivatal jelentette be augusztus elején, hogy bezártak 180 tojástermelő telepet. Az első hírek óta több Európai Uniós tagállamban is találtak szennyezett tojásokat, többek között: Belgiumban, Hollandiában, Franciaországban, Olaszországban, Szlovákiában, Spanyolországban és Németországban is.

NÉBIH: Magyarországra is érkezett fipronillal szennyezett tojás és tojástermék

A hatóság elrendelte az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-nek az érintett tétel forgalomból történő kivonását.

Német bejelentésre az Európai Unió élelmiszerbiztonsági gyorsriasztási rendszerén (RASFF) érkezett ma délután tájékoztatás arról, hogy egy német vállalat Tamago Ei-Omelett-Block nevű, ázsiai jellegű fagyasztott, félkész termékében fipronilt mutattak ki. A termékből Magyarországra is szállítottak egy magyar vállalkozáshoz, az Ázsia Gastro Élelmiszer Kft.-hez. A NÉBIH haladéktalanul felvette a kapcsolatot a céggel, amely megtette a szükséges intézkedéseket.

A német vizsgálati eredmények szerint a termékben kimutatható volt a szermaradék, de az egészséget nem veszélyeztető mennyiségben, így fogyasztása nem jelent egészségügyi kockázatot. A NÉBIH ettől függetlenül elrendelte az érintett tétel forgalomból történő kivonását.

A termékből a magyar cég kizárólag vendéglátó egységekbe szállított. A visszahívásról a vállalkozó minden partnerét értesítette, amit a hatóság felé is igazolt.

A NÉBIH javasolja, hogy a szennyezési eset lezárásáig a lakosság részesítse előnyben a kiváló minőségű magyar tojás, valamint tojás tartalmú termékek fogyasztását.

 

 

 

Titkokat cserélhetünk Törökországgal

0

A védelmi ipari minősített adatok cseréjét teszi lehetővé az a miniszterelnöki határozat, amely a Magyar Közlöny legfrissebb számában jelent meg. A 81/2017. (VIII. 14.) ME határozat kitér az ilyen adatok kölcsönös védelmére is.

A nemzetgazdasági , valamint a külgazdasági és külügyminiszter előterjesztése alapján született, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által szignált határozat felhatalmazza a nemzetgazdasági tárca vezetőjét, hogy intézkedjen a tárgyalásokról és a tervezet elkészítéséről, majd terjessze azt a kormány elé.

Mint ismeretes, Orbán Viktor az elmúlt időben egyre jobban közeledett Törökország felé, párhuzamosan azzal ahogy az Európai Unió mindinkább bírálta Ankarát és távolodott Recep Tayyip Erdogan Törökországától. Az ellene tervezett állítólagos puccsra hivatkozva tisztogatásokat és százezres bebörtönzéseket végrehajtó Erdogan államfő miniszterelnökének a meghívására Orbán az idén nyáron Ankarában járt, s budapesti látogatásra hívta kollégáját, Binali Yildirimet.

Orbán és Erdogan májusban már találkozott, mégpedig Pekingben, ahol az „Egy övezet, egy út” elnevezésű nemzetközi együttműködési fórum előtt folytattak kétoldalú tárgyalást. Akkor az MTI azt jelentette, hogy

Erdogan meghívást kapott Budapestre Gül Baba budapesti türbéjének – ez év második felére ígért – átadására.

A magyar kormányfő ankarai útján tartott sajtótájékoztatón Binali Yildirim ezt megerősítette, mint mondta: Erdogan török államfő hivatalos látogatást tervez Magyarországra, amire idén ősszel kerülhet sor.

A türbe, valamint közvetlen és tágabb környezetének felújítási költségeihez egyébként Törökország több mint hárommillió euróval (mintegy 930 millió forint) járul hozzá.

 

 

 

A rosszabbik rossz

0

Néhány évvel ezelőtt még kevesen gondolták volna, ami mára valósággá vált: Orbán Viktor pártja, a Fidesz rendre jobbról előzi egykori szövetségesét. De úgy is mondhatjuk, hogy a Jobbik előzi középről a Fideszt,

Vona Gábor és a Jobbik amúgy Orbán Viktor „köpönyegéből” bújt elő: a Jobbik akkor még ifjú elnöke a Szövetség a Nemzetért polgári körben – ennek a körnek volt tagja Orbán Viktor is – kezdte a politizálást.

Az azóta eltelt években – nem minden alap nélkül – számosan összeboronálták a Fideszt a Jobbikkal, ám egy ideje, különösen a G-nap után, látványosan megromlott a két párt viszonya. Mióta Simicska Lajos, Orbán egykori barátja, harcos- és üzlettársa Orbán ellen fordult, a már nem is tagadja, hogy a Jobbikot támogatja. Egyre inkább úgy tűnik,

a két jobboldali párt háborúja már több egyszerű cicaharcnál.

S bár a politikában is érvényes a Soha ne mondd, hogy soha elve, minden jel arra mutat, hogy ez az egykor gyümölcsözőnek indult kapcsolat annyira elmérgesedett, hogy innen már valóban nincs visszaút.

Ilyen előzmények után fordultunk rá 2017-re, amikor is nyilvánvalóvá vált, hogy – legalábbis hogy a szólamok szintjén – a Fidesz már szélsőségesebbnek tekinthető, mint a Jobbik.

Legutóbb Vona Gábor az ATV stúdiójában nem csupán azt jelentette be, hogy kész bocsánatot kérni a zsidóságól és a cigányságtól, de amire talán kevesebben kapták fel a fejüket, ám legalább ennyire meglepő: a Jobbik elnöke a pártja által favorizált bérunió érdekében akár magyar hatásköröket is átadna Brüsszelnek.

Ez utóbbi gondolat merőben új a Jobbik szóhasználatában. Magyar hatásköröket átadni Brüsszelnek – egy ilyen gondolat nemcsak a Fidesznél de vélhetőleg a Jobbik sok szimpatizánsánál is kiveri a biztosítékot. Abba most nem mennénk bele, hogy a bérunió megvalósíthatatlan, amit nyilván a Jobbikban is tudnak, ily módon nem tekinthetjük másnak, mint a potenciális választókra kacsintó populizmus megnyilvánulásának.

Azért, mielőtt a szükségesnél is megengedőbb hangulatba ringatnánk magunkat, a teljesség igénye nélkül

vessünk egy pillantást a Jobbik elmúlt években elkövetett „csínytevéseire.”

2015-ben Kulcsár Gergely jobbikos képviselő beleköpött a fővárosi Duna-parton található, a holokauszt áldozatainak emléket állító vascipők egyikébe. Hogy a hatás teljes legyen, egy fényképfelvétellel is borzolta a jóérzésű emberek idegeit, amelyen a politikus a vascipők mellett pózol, és a jobb keze hüvelykujját felfelé tartja. Szöveget is mellékelt a fotóhoz: Kulcsár Gergely közölte, hogy „egy kis feltöltődésre” vágyott, ezért látogatta meg a Duna-parton, a képen látható vidám helyet”.

2012. novemberében Gyöngyösi Márton, a Jobbik külpolitikai szakértője a gázai konfliktus kapcsán csinált botrányt. A képviselő a magyar országgyűlésben azt mondta: eljött az ideje, „hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a magyar országgyűlésben és a magyar kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára.”.

2012. márciusában egy helyi konfliktus miatt magukat polgárőrnek nevezett gárdisták meneteltek Gyöngyöspatán. A Jobbik nagygyűlést is tartott a falu főterén, majd mintegy kétezren végigmasíroztak a cigánysoron.

2012. szeptemberében Orosz Mihály Zoltán Érpatak jobbikos polgármestere az általa háborús bűnösnek nevezett Netanjahu izraeli kormányfő és Simon Perez izraeli elnök bábuinak jelképes felakasztása előtt a polgármester egy papírból összetákolt, szabadkőműves jellel súlyosbított izraeli zászló taposott szét a csizmájával.

Hab a tortán, hogy Novák Előd, a párt azóta eltávolított alelnöke 2014. októberében egy Európai Uniós zászlót is elégetett.

Van hát mit jóvátenni, és van miért bocsánatot kérni. Kérdés persze,, hogy azok, akiket megbántott a Jobbik, elhiszik-e Vona pártjáról, hogy valóban megjavult. Másként fogalmazva: mi kell ahhoz, hogy a mostaninál is többen gondolják azt, hogy már nem a Jobbik, hanem, a Fidesz a rosszabbik rossz.

Cégek túlélése: minden kezdet nehéz

Nem indulnak fényes kilátásokkal Magyarországon az újonnan alapított cégek: durván minden ötödik lehúzza a rolót azelőtt, hogy átlépné az ötödik életévét, s csak valamivel több, mint  felük éri meg a 10.-et. Az utóbbi években romlott a helyzet.

A cégek hosszú távú túlélés arányának eredményeképpen jutott el a hazai cégstruktúra a jelenlegi jellegzetes kor-eloszlásláshoz. A ma rendben működő cégek több mint a fele 10 évnél fiatalabb, de az ezredforduló környéki cégek is – a magas túlélési rátájuknak köszönhetően – szép szeletet hasítanak ki a mai cégstruktúrából. Erre a megállapításra jutott az Opten céginformációs cég, a cégek túlélési korát statisztikai adatok alapján vizsgálva.

Cégek eloszlása életkor alapján

Alacsony  a túlélési arány

Mint az elmúlt húsz év adataiból készült elemzésükből kiderül: az évente újonnan alakuló 25-30 ezer cég túlélési képességei sosem voltak eget rengető magasságokban, de az új alapítású cégek várható élettartama évről évre egyre kisebb. Az ezredforduló környékén alakult cégek túlélési aránya volt a legmagasabb, a 2000 előtt és a 2004-2005 után alakult cégek esélyei már aránylag kisebbek voltak, de az ezredforduló környékén született cégeknek is csak a 85 százaléka érte el az öt éves kort, a 10 éves korig pedig már csak 64 százalék körüli arányban jutottak el. Ám ehhez képest is romlott a helyzet, hiszen az 5 éves kort az 5 évvel ezelőtt alapított cégek 73 százaléka, a 10 éves kort pedig a 10 évvel ezelőtt alapított cégek 51 százaléka élte csak meg. A helyzet azonban még ennél is rosszabb lehet, mivel akár több évig is eltarthat, mire egy céget törölnek, s ezalatt még szerepelnek az adattárakban.

Vállalkozások 5-10 éves túlélési rátája az alapítás évének függvényében

Van azért jó hír is

Az új alapítású cégeknek kevesebb mint 1 százaléka lesz milliárdos, ez azonban érthető, mivel a jelenleg rendben működő 490 ezer cégből csak 8 ezer olyan van, amelynek a 2016-os árbevétele meghaladta az 1 milliárd Ft-ot. Évtől függően az új alapítású cégek 0,6-0,9 százaléka lesz milliárdos cég 5 éven belül, de nem rajzolódnak ki különösebb tendenciák az alapítás évének függvényében – írja az Opten.

Csúcson a kkv-k nyereség-várakozása

0

Tizenegy éve a legmagasabb a kkv-k árbevétel- és nyereség-várakozása a K&H Bank felmérése szerint. A legderűsebbek a mikrocégek, egyenesen duplázódást várnak bevételben és nyereségben egyaránt, ezzel szemben a nagy cégek borúsabban látják a jövőt, mint korábban.

Jelentősen megugrottak a hazai kis és közepes vállalkozások (kkv) pénzügyi várakozásai – derül ki a K&H Bank kis és középvállalkozási kutatás adataiból. Átlagosan 8,5 százalékkal több árbevételt és 5,1 százalékkal nagyobb profitnövekedést várnak a következő egy évben.

Ez 2006 óta a legmagasabb előrevetített várakozás.

A 8,5 százalékos árbevétel-növekedés 3 százalékpont ugrás az év eleji reményekhez képest. Ezzel megfordult az eddigi trend, és már nem a stagnáló, hanem a bővülő árbevételre számítók vannak többen: az előző negyedévi 34 helyett a cégek 45 százaléka számít 6 százalék feletti bevétel-növekedésre, miközben 53-ról 40 százalékra csökkent a jelenlegi bevétellel tervezők aránya.

Ezek a számok bőven túlszárnyalják az MNB jövő éves 2,8 százalékos inflációs előrejelzését, tehát várakozásaik szerint jó év elé nézhetnek a vállalkozások

– értékelte az adatokat Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv marketing-főosztály vezetője.

A különböző méretű vállalkozások árbevétel várakozásai ellentétes irányba mozdultak el, és a várt értékek igen eltérőek. Jelenleg a mikrovállalkozások a legoptimistábbak, árbevétel-várakozásaik több mint duplájára, 5,1-ről 10,4 százalékra emelkedtek. Ezzel szemben a középvállalkozásoknál 8,7-ről 7,2 százalékra csökkent a várt bevétel-növekedés nagysága. A kisvállalkozásoknál csupán kismértékű javulás történt, jelenleg 6,3 százalékos bővüléssel számolnak.

A hazai vállalkozások kiugró árbevétel-várakozásai az eredményvárakozásokban is tetten érhetők: 3,5-ről 5,1 százalékra nőtt a várt profit mértéke. Az adatok azt mutatják, hogy minél kisebb a cég, annál nagyobb eredménnyel számolnak. A mikrovállalkozások ebben is a legoptimistábbak, várakozásaik közel a duplájára, 3,3-ről 6,5 százalékra ugrottak év elejéhez képest. A kisvállalkozások gyakorlatilag ugyanolyan eredménynövekedést valószínűsítenek (3,7 százalék),

a középvállalkozások viszont csupán 2,5 százalék profitnövekedést prognosztizálnak, ami erőteljes visszaesés az előző negyedévi 6,9 százalékhoz képest.

A különböző ágazatok igen eltérő mértékű árbevétel-növekedést várnak. Jelenleg az ipari cégek számítanak a leglátványosabb, 12,2 százalékos bővülésre, de a kereskedelem sincs nagyon lemaradva a 9 százalékkal. A szolgáltató és a mezőgazdasági cégek azonban jóval az átlag alatti, 6,7 és 5,4 százalék árbevétel-növekedéssel terveznek a következő egy évben.

A profitvárakozásokat tekintve is hasonló a helyzet: az ipari cégek vannak az élen (7,4), őket a kereskedelmi cégek követik (5,4), míg a szolgáltató és a mezőgazdasági vállalkozások kissé lemaradva, közel azonos mértékű – 3,9 és 3,7 százalék – eredménynövekedést várnak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK