Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 18-án a Független Hírügynökségnek Draskovics Tibor, az Államreform Bizottság korábbi tagja, akkori tárca nélküli miniszter nyilatkozott.
Azt mondta, a kiigazítási program sikeres, ezért nem egy újabb megszorítás a célja a júliusban megszűnt Államreform Bizottság által összeállított szakértői javaslatoknak, hanem a fölösleges kiadások megszüntetése. Azt is mondta, hogy a Népszabadságban megjelent javaslatcsomag csak egy „étlap”, amelyekről a következő hetekben kezd el tárgyalni az érintett tárcavezetőkkel.
A lakástámogatási rendszer megszüntetéséről szóló javaslat biztosan nem valósul meg
– jelentette ki a miniszter.
A megjelent javaslatokról azt mondta, ezek szakértői ötletek, azoknak a lehetőségek gyűjteménye, hogy hova lehet nyúlni, ha ésszerűsíteni akarják az állam működését. A javaslatok között szerepel az is, hogy a családi pótlékot és más családtámogatást ne a munkáltatók, hanem központilag a Magyar Államkincstár fizesse ki. Ez egy nagyon ésszerű ötlet, de csak sok év alatt valósítható meg a szükséges feltételek miatt – mondta Draskovics.
Arról is beszélt, hogy
a kórházak gazdasági társaságokká történő átalakítása olyannyira reális javaslat, hogy jó néhány, elsősorban fideszes önkormányzat már meg is tette ezt,
vagy előkészítés alatt van. Szerinte ennek nem a spórolás a célja, hanem az, hogy a nagyvállalatként működő kórházakat szabadítsák meg a költségvetési intézményi gazdálkodási rend szigorú előírásaitól. Ezzel egy olyan mozgásteret kapnának, amellyel valóban vállalatszerűen működhetnének a piacon.
Nem egy új megszorításra készülnek a javaslatokkal, mert a kiigazítási program sikeres, túlteljesíti a korábbi terveket
– jelentette ki a miniszter. Mint mondta: arra van szükség, hogy az adófizetők pénzét a „legokosabban” költsék el.
A szombaton érkező hidegfront nyomán mintegy 10 fokos lehűlésre, záporokra, zivatarokra kell számítani. Az államalapítás ünnepén is borús, sokfelé szeles, esős lesz az időjárás – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzéséből.
Pénteken még túlnyomóan napos, száraz idő lesz, inkább csak az északi megyékben lehet egy-egy jelentéktelen zápor. A leghidegebb órákban 14-20 Celsius-fok lehet. Napközben többnyire 30-34 fokig melegszik fel a levegő.
Szombaton délelőttig még nagyrészt derült időre lehet számítani. A déli, kora délutáni óráktól a Dunántúlon és az Északi-középhegységben, majd estétől, késő estétől másutt is egyre több lesz a felhő. Délután a Dunántúlon, estétől az Északi-középhegységben is egyre több helyen alakul ki zápor, zivatar, sőt az északnyugati országrészben már tartós eső is lehet. Emellett délelőttől egyre nagyobb területen – délután, este a keleti tájakon is – megerősödik, a Dunántúlon és a zivatarok környékén viharossá fokozódik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet 15 és 22, a legmagasabb hőmérséklet 28 és 36 fok között alakul, a Dél-Alföldön lesz a legmelegebb.
Vasárnap, augusztus 20-án a Dunántúlon lehet több-kevesebb napsütés, máshol erősen felhős vagy borult lesz az ég. Kezdetben a Dunántúlon, délelőttől már a Dunától keletre, este pedig egyre inkább csak a Tiszántúlon várható eső, zápor, helyenként zivatar. Jelentős mennyiségű csapadékra lehet számítani. Sokfelé erős lesz a szél, a Nyugat-Dunántúlon és a zivatarok környékén viharos széllökések is lehetnek. A minimumhőmérséklet 13 és 20 fok között valószínű. A nappali maximumok 18 és 25 fok között alakulnak (a tartósan borult, csapadékos helyeken lesz a leghűvösebb).
A férfi arra akart rávenni egy ügyvédet, hogy védencét győzze meg: vigyen külföldre néhány Pintér Sándor belügyminiszterrel kapcsolatos iratot.
Az 58 éves J. Róbert idén márciusban kereste fel az ügyvédet, azzal, hogy polgári jogi kérdésben tanácsot kérjen. A személyes találkozón azonban előhozakodott a valódi témával, mégpedig, hogy vegye rá az emberölési kísérlettel vádolt férfit a külföldi útra. Az ügyvéd nemet mondott, ezért a másik előbb megfenyegette, majd 20 milliót ajánlott a munkáért.
Az egyelőre nem tisztázott, hogy az iratok külföldre szállításával
miért pont ezt az embert szerette volna megbízni, amikor emberölés kísérlete miatt már folyik a bírósági tárgyalása, és csak nyomkövetővel engedték házi őrizetbe.
A debreceni férfit a Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai március 14-én fogták el. Luxusvillájában asztali számítógépeket, laptopokat, merevlemezeket, SIM kártyákat, pendrive-okat, CD-ket és a bűncselekményekkel összefügésbe hozható feljegyzéseket foglaltak le.
A fuhu.hu úgy tudja, hogy J. Róbert nem más, mint Jakubinyi Róbert, aki a Gyurcsány-féle titkosszolgálat egyik legismertebb botrányának, az Egymásért Alapítvány ügyének kulcsfigurája.
Az alapítvány az adó elkerülése végett adományként tüntetett fel több milliárd forintnyi Ázsiából származó árucikket, mely nem sokkal később a hipermarketek polcain landolt.
A futár T. György, azaz Tanyi György lett volna, akit azóta 11 évnyi fegyházra ítéltek a Kerepesi úti ügetőn történt merényletkísérlet miatt, amikor is Lakatos Csaba fogathajtót akarták kivégezni. Tanyi két testvérét, Jánost és Józsefet is 8-8 évre ítélte a fővárosi Törvényszék, a negyedrendű vádlott négy évet kapott.
Az előzetes letartóztatásban lévő gyanúsítottból most vádlott lett, az elfogását itt nézhetik meg:
Nagy erőkkel keresi a BKV azt a buszsofőrt, aki lefotózta a vezetőfülkéjében elhelyezett hőmérőt. A mérőeszköz 45,3 fokot mutatott, ezért fényképezte le a sofőr, mert úgy gondolta, hogy ilyet nem mindennap lát, ezért mások számára is meg kell örökítenie.
Ha úgy vesszük, érthető a buszsofőr után szimatolók elszántsága. A BKV nem azért alkalmaz buszvezetőket, hogy művészi, vagy egyszerűen csak a mindennapos használatra alkalmas felvételeket készítsenek. Igaz,
a BKV sofőrjei sem arra szerződtek a vállalattal, hogy a maguk és a utasaik életét kockáztatva, embertelen melegben, 45,3 fokban vezessenek.
A fotó egyébként egy tavaly vásárolt buszban készült, nem valami matuzsálemről van szó, hanem olyanról, amely klímával is fel volt szerelve. A klíma azonban – nemcsak ezen a buszon – nem működött, a sofőrök ezért azt az utasítást kapták, hogy ha nem megy a klíma, nyissák ki az ablakot, és jelentsék az esetet.
Ebből is látszik, hogy történetünk főszereplője túllépte a hatáskörét. Bár betartva az utasításokat, bizonyára kinyitotta az ablakot, és jelentette a főnökeinek, hogy nem működik a klíma, emellett még fotózott is a fülkében. Ráadásul a fotót másokkal is megosztotta, ez pedig nincs benne a munkaköri leírásában.
Jobb helyeken, mondhatjuk úgy is, hogy
normálisan működő cégeknél, nem fakockákra vadásznak, és nem fotózó buszsofőrök után folytatnak hajtóvadászatot.
Ehelyett azt vizsgálják, hogy ki a felelős azért, hogy a munkavállalóknak embertelen, az egészségüket, valamint az utasok biztonságát veszélyeztető körülmények között kell dolgozniuk. Megnéznék, hogy ki rendelte meg a klímát, ki volt, az aki legyártotta és szállította. És azt is vizsgálnák, hogy ki volt az, aki, mint a célnak megfelelő terméket, átvette.
Kinek lett volna a dolga, hogy a meghibásodott klímákat haladéktalanul kijavítsa, és ameddig ez meg nem történik, a nem működő klímás buszokat kivonja a forgalomból.
Persze egy buszsofőr után nyomozni sokkal egyszerűbb, mint a fenti hibák felelőseit megtalálni.
Ha ügyesek a keresők, hamarosan fülön fogják a renitens buszsofőrt. Ettől persze legközelebb szintén 45.3 lesz a fülkében, de legalább kétszer is meggondolják a sofőrök, hogy lefotózzák-e ezt a nem mindennapi természeti jelenséget, vagy inkább szépen, türelmesen megvárják, amíg elájulnak és lefordulnak a vezetőülésből.
Augusztus 28-án érkezik Vlagyimir Putyin Magyarországra a dzsúdó vb alkalmából – közölte az ATV-ben a magyar szövetség elnöke, Tóth László.
Az eddig csak sajtóhírként kezelt értesülést az ATV Start című műsorában erősítette meg a Magyar Judo Szövetség elnöke. Tóth László elmondta, hogy
Vlagyimir Putyin augusztus 28-án érkezik Budapestre.
A nemzetközi protokoll szerint az orosz elnököt a Nemzetközi Judo Szövetség elnöke hívta meg. Putyin egyébként a szövetség tiszteletbeli elnöke. A budapesti cselgáncs világbajnokságra szóló meghívót az orosz elnök elfogadta, augusztus 28-án érkezik a megnyitóra, majd az első napi küzdelmeket nézi meg.
Nem indítanak büntetőeljárást az ellen a honfitársunk ellen, aki a Soroksári úton 170 kilométeres óránkénti sebességgel vezette Mercedesét.
A sofőr bizonyára jó ötletnek tartotta, hogy haladásához ekkora sebességet választott, különben nem vette volna fel mobiljával az akciót, és nem tette volna föl a Facebookra.
A rendőrség nem tartja büntetendőnek, ami történt. Mindössze szabálysértési eljárás indul a Mercedes vezetője ellen, aki ily módon
100 ezer forintos büntetéssel is megúszhatja.
Hiszen nem bántott ő senkit, nem ártott senkinek. Mindössze cikázott az autók között, időnként átlépte a záróvonalat, belement a buszsávba. Az, hogy sokakat megijesztett, nem érdekes, végül is mindenki ép bőrrel megúszta az esetet.
Nem kell mindenből ügyet csinálni.
Vannak ilyen honfitársaink, akik ily módon próbálnak kiragyogni saját szürkeségükből. Ilyen és ehhez hasonló ön- és közveszélyes mutatványokkal kompenzálják a jelentéktelenségüket, vagy, ha valahol kudarcot kellett elszenvedniük. Kiszúrt vele a főnök a munkahelyén, odahaza a társasházban lenézi őt a közös képviselő, esetleg nem jött össze a randevú a hölggyel, akit pedig már régóta kinézett magának.
Számos oka lehet annak ha valaki
nagy autóval, a szabályoknak fittyet hányva száguld,
miközben más, szabályosan közlekedő autósok és gyalogosok életét veszélyezteti.
Persze, nem a Soroksári út az egyetlen, ahol ilyen megtörténhet. Aki néhány évvel ezelőtt esténként a Váci úton autózott, vidám, ám annál veszélyesebb autósokkal találkozhatott. És még jó, hogy ezt a találkozást nem kell szó szerint érteni. Vagyis, nem koccant senki senkivel. Négy-öt autó versenyzett rendszerint egymással, bevágtak a többiek elé, és nagyon úgy tűnt, hogy a záróvonalakkal sem törődnek.
Ez is szabálysértés, egészen addig, ameddig valaki nem sérül, vagy nem hal meg. Ezek a magukat kiválónak gondoló sofőrök nyilván abból indulnak ki, hogy ők tudják, hogy mit csinálnak. Jó az autójuk, jók a reflexeik, nem remeg a kezük. Egyedül arra nem gondolnak, – vagy gondolnak, de nem érdekli őket – hogy
a közlekedésnek rajtuk kívül még más résztvevői is vannak.
Olyan közlekedők, akik adott esetben meg is ijedhetnek, félreránthatják a kormányt, befékeznek, és máris kész a baj.
A Soroksári úti esetet a rendőrség szabálysértésként kezeli. Pedig, józan paraszti ésszel is belátható, hogy itt valójában gondatlan veszélyeztetés történt. Ugyanolyan megítélés alá kell, hogy essen, mint az ittas vezetés. Mert az, hogy most nem történt tragédia, nem a 170-nel repesztő férfin, hanem a többi autóson, valamint a szerencsén múlott.
Fejetlenség, szervezetlenség, pánik. E szavakkal összegezte tapasztalatait a veronai buszbaleset érintettjeinek pszichológiai ellátásában résztvevők egyike. A válságcsoport vezetője is elismerte, hogy katasztrófák esetére nem vagyunk kellőképpen felkészülve, jelenleg nincs egységes pszichológiai szakmai protokoll, mint ahogy egy esetleges beavatkozás koordinációjára hivatott állami szerv sincsen kijelölve. A Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnöke először beszélt a hiányosságokról és a problémákról.
Magyarországon a katasztrófák, tömegbalesetek érintettjeinek pszichológiai gondozása szétaprózódottan, nem pedig hálózatba rendezetten történik. Részben ezzel magyarázható, hogy
a veronai busztragédia érintettjei nem részesülhettek tökéletes ellátásban
– mondta el a FüHünek nyilatkozva Dr. V. Komlósi Annamária. A 17 halálos áldozatot követelő veronai buszbaleset sérültjeinek és hozzátartozóinak pszichológiai kezelésének koordinációjáért felelős szakember úgy fogalmazott:
„az adott körülmények között érthető, ha a sok bába között elvész a gyerek”.
Több minisztérium és állami intézmény is aktívan részt vett az ellátásban, így a belügyi tárcához tartozó Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, az igazságügyi tárcához tartozó Áldozatsegítő Szolgálat, az EMMI-hez tartozó Pedagógiai Szakszolgálat (lévén, iskolai utazásról volt szó), és – mivel külföldön történt a baleset – a Külügyminisztérium is. A problémát azonban nem a résztvevők nagy száma, hanem leginkább az okozta, hogy az illetékes hivatalok egymással nem voltak kapcsolatban.
A katasztrófák érintettjei ráadásul nem csak egyszeri beavatkozást, hanem hosszan, akár
több évig tartó, gondosan felépített, folyamatos pszichológiai ellátás biztosítását igényelnék,
és ennek a folyamatnak a lépéseit szinte az első perctől az utolsóig koordinálni kellene. Erre azonban hivatalosan felhatalmazott szervezet vagy intézmény nincs kijelölve jelenleg – hangsúlyozta a szakember.
Az olasz rendõrség által közzétett kép a buszról Fotó: MTI/EPA
A fejetlenségről és a koordináció hiányáról számolt be az ellátásban résztvevő egyik pszichológus is, aki több, eddig nem ismert részletet is elárult a tragédiát követő napokra visszaemlékezve.
A Szinyei Merse Pál Gimnáziumba a területileg illetékes Pedagógiai Szakszolgálat (korábbi nevén Nevelési Tanácsadó) „vezényelt” ki pszichológusokat, akik – a jószándékuk dacára – tapasztalat híján
többet ártottak, mint használtak.
A „segítőket” egy gyors eligazítás után azonnal bedobták a mélyvízbe, hirtelen olyan feladatokkal találták szembe magukat, amelyekre nem voltak felkészítve, így közöttük is hamar eluralkodott a pánik. Az iskolapszichológusok képzésében ugyanis nem szerepelnek azok a – főként gyakorlati – ismeretek, amelyekre akkor szükség lett volna. Saját tehetetlenségük és a sokuk által először megtapasztalt, tömegesen jelentkező akut stressz reakciók láttán ők maguk is erősen szorongani kezdtek.
Ám ha mindez nem lett volna elég a káoszhoz, önkéntesek is megjelentek a gimnáziumban. Noha a pszichológusok közösségi oldalán gyorsan megtelt az a lista, amelyen több százan jelezték, milyen típusú ellátásban tudnának segédkezni, a szervezők nem kértek ezekből a felajánlásokból. Tárt kapukkal fogadták viszont a Magyar EMDR Egyesület önkénteseit. Ez a szervezet olyan szakembereket delegált a gimnáziumba, akik
egy manapság igencsak divatos, de az akut stressz állapotban kevésbé hatékony módszer
hazai gyakorlói. Az EMDR technika ugyanis egy speciális, szemmozgáson alapuló, jellemzően a traumák feldolgozását segítő eljárás, amelyet általában az úgynevezett poszttraumás stressz betegség tüneteitől több hónapja, netán több éve szenvedőknél alkalmaznak.
Értesüléseink szerint nem csupán az iskolában tapasztalták a szervezetlenséget és az egységes koordináció hiányát, hanem a baleset helyszínén is. Az olasz városba egy hatfős „válságstáb” utazott, amelynek tagjait egy önkénteseket tartalmazó listáról választották ki. A pszichológusok és orvosok mellett tolmácsok is segítették a munkát. Legalábbis megpróbálták. Kellő felkészítés és gyakorlat híján ugyanis a tolmácsokat igencsak megviselték a látottak, oly’ annyira, hogy
alig voltak képesek ellátni a feladatukat.
A veronai eset túlmutat önmagán. V. Komlósi Annamária a Magyar Pszichológiai Társaság Katasztrófapszichológiai Szekciójának elnökeként 2010 óta igyekszik a szakmán belüli erőket összefogni. Azok közül a kollégák közül, akik kiképzettek akár a sürgősségi pszichológiai ellátásban, akár a későbbi – szükséglet szerinti – tanácsadási vagy terápiás ellátásban, többen is tagjai a Katasztrófapszichológiai Szekciónak, és baj esetén ők azonnal mozgósíthatók. Ilyenkor mindannyian önkéntesként dolgoznak, méghozzá szorosan együttműködve az OKF KINCS (Katasztrófaintervenciós csoport) tagjaival.
Olasz tûzoltók által készített felvétel a buszról Fotó: MTI/EPA/Vigili Del Fuoco
A szakember sajnálatosnak nevezte, hogy a pszichológusoknak nincs kamarája, így hivatalos nyilvántartás sincs róluk. Hiába jelentkeztek tehát sokan önkéntesnek, a katasztrófapszichológiai ismeretek birtokában csak néhányan vannak. Ezt a jártasságot azonban nem tudták minden jelentkezőnél ellenőrizni.
Komlósi Annamária szerint fontos tudni, hogy
még súlyos katasztrófák sem egyformán hatnak mindenkire.
Az érintetteknek mindössze 15-20 százalékánál alakul ki poszttraumás stressz betegség, nekik komoly klinikai pszichológiai terápiás ellátásra van szükségük. Természetesen a többieknek is fontos a segítség, de az egyáltalán nem biztos, hogy pszichiátriai vagy klinikai pszichológiai ellátást jelent! A tanácsadás különböző formáiban képzett pszichológusokból többre van szükség ilyenkor, mint a klinikusokból.
A képzett katasztrófapszichológusnak azt is tudnia kell (meg kell tanulnia), hogy mikor és hogyan segítse elő, hogy a bajba jutott emberek a saját erőforrásaikra támaszkodva maguk, aktívan kereshessék az életük újraépítéseinek útjait – tette hozzá a pszichológus. A veronai érintettek közül V. Komlósi Annamária is dolgozott olyan szülőkkel, akiknek „csupán” a riadalmukban, bizonytalanságukban volt szükségük egy szakképzett tanácsadó támaszára. Egészséges lelkű, nagyszerű embereket ismert meg személyükben, olyanokat, akik a stabilitásukkal, morális érzékükkel – és némi pszichológiai iránymutatással – a náluk rosszabb állapotban lévő családoknak maguk is segíteni tudtak.
Fotó: MTI/EPA/Filippo Venezia
A katasztrófapszichológia olyan tudományág, aminek az ismeretanyagát nemcsak katasztrófák idején tudják hasznosítani a kollégák, hanem valójában minden egyéni, családi és egyéb krízishelyzet, trauma-hatás kezelése során is. Kifejezetten katasztrófapszichológiai képzés egyedül az ELTE szakpszichológus képzésén belül volt eddig, de ott sem elegendő óraszámban – mondta a szakember. Megjegyezte azt is, hogy – mivel égető hiányként érzékelik a katasztrófapszichológiai specializációt – az ELTE-n önálló, egyéves szakképzési koncepciót dolgoztak ki, és ezt az új képzési formát mielőbb szeretnék beindítani.
A katasztrófát, súlyos krízist, traumát átélt emberek egyedül ritkán, vagy csak hosszú idő után képesek igazán munka- és életképesen talpra állni
– jegyezte meg V. Komlósi Annamária. „Tudjuk, hogy az ellátatlan személyek hosszabban vannak betegállományban, vagy akár alkoholban, vagy drogokban keresnek enyhülést. A pszichológusok között jelenleg is sokan vannak, akik tudnának nekik segíteni, és a továbbképzés erősítésével még többen alkalmassá válhatnak erre. Ám a szervezeti rendszerük működtetéséhez és a konkrét gyakorlati munkájukhoz állami támogatásra is szükség van. Jelenleg a veronaihoz hasonló katasztrófahelyzetekben a sürgősségi pszichológiai ellátást a kollégák ingyenesen, önkéntesként végzik.”
Mint fogalmazott, ha a pszichológiai ellátásra is vonatkozna a TB támogatás, effajta kvázi „szakmai áldozathozatalra” nem lenne szükség. Ez nemcsak a szakmának, hanem az egyénnek is érdeke lenne, sőt, nemzetgazdasági szempontból is hasznos lenne.
Tartós hőség miatt Budapestre és nyolc megyére ismét figyelmeztetést adott ki a meteorológiai szolgálat.
Az MTI-hez eljuttatott veszélyjelzés szerint Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Csongrád, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Tolna megyében van érvényben az elsőfokú figyelmeztetés.
A napi középhőmérséklet várhatóan meghaladja a 25 Celsius-fokot.
A legmagasabb hőmérséklet 29-34 fok között valószínű.
Késő estére 19-26 fok közé hűl le a levegő.
A Bakony környékén, illetve a keleti, északkeleti határvidéken kisebb zivatar is lehet.
Augusztus 17., szerda van, Jácint napja, mi már fent vagyunk, és át is néztük a lapokat, hogy Önnek kevesebb időt kelljen ezzel töltenie.
Leszakadó magyar megyék
Az ország 19 megyéjéből 12 fényévekre van az uniós fejlettségtől, de még a kicsit jobban álló hazai térségektől is. Nógrád a sereghajtó – olvasható a Népszavában. A lap a KSH adataira hivatkozva azt írja, hogy csak a központi régió és – a déli megyék kivételével – a Dunántúl halad az EU felé, de ők is nagyon apró lépésekkel.
Az adatok szerint
2016-ban sem csökkentek a jövedelmi különbségek,
egy főváros alkalmazott minden pótlékkal, cafeteriával együtt majdnem 360 ezer forintot kap a számlájára havonta, addig szabolcsi társának csak átlagosan 186 ezer forint jut.
Még durvább a statisztika, ha a térségek átlagos fejlettségi szintjét az egy főre jutó GDP-adatokat vetjük össze. Budapesten ez az országos átlag duplája, de Nógrádban csak az átlagos érték 42 százaléka. A sereghajtók közt találjuk Szabolcsot és Békést is.
Kiemelt beruházás lett Orbán gyülekezetének építkezése
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházássá nyilvánította a Svábhegyi Református Gyülekezetnek az építkezését, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök is a tagja. Úgy tudják, hogy a terjeszkedésre kijelölt ingatlanok tulajdonosa nem a református egyház, hanem a XII. kerület és a Fővárosi Közterület-fenntartó. Ezért
ezeket a tervek szerint megveszi a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő.
Hekkertámadásokra készülnek a rezsicégek
A Magyar Idők szerint, bár célzott támadást eddig még nem tapasztaltak, de kiemelt figyelmet fordítanak a rosszindulatú informatikai megkeresések kivédésére a magyar közműszolgáltatók. Az E.ON arról is beszélt, hogy a vállalathoz
folyamatosan érkeznek kártékony kódokat tartalmazó e-mailek,
amelyeket azonban védelmi megoldásaik elhárítanak.
Rajta van az adóslistán? Biztos ebben?
A hvg.hu nézett utána a települési adóslistáknak, és arra jöttek rá, hogy ahol még működik ilyen, érdemes akkor is ellenőrizni a névsort, ha valaki azt gondolja, hogy nem szerepel rajta.
Mert lehet, hogy mégis.
Több olyan embert is felhívtak, aki rajta volt valamelyiken, kilenc (csepeli és miskolci) megkeresettből nyolcnak fogalma sem volt sem az adósságról, sem arról, hogy a neve szerepel a szégyenlistán.
2007. augusztus 17-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Magyar Nemzet egy rejtett kamerás felvételre hivatkozva azt írta, hogy Veres János pénzügyminiszter egyik fia 300 ezer forintot kért a nyírbátori AzFeszt nevű rendezvény egyik büfésétől.
A Fidesz választ vár Veres János pénzügyminisztertől: helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, hogy állami cégek az ő választókerületében a fiai által szervezett fesztivált szponzorálnak. Az ellenzéki párt helyettes szóvivője pénteki sajtótájékoztatóján a Magyar Nemzetben megjelent cikkre utalt, amely beszámol a nyírbátori Amatőr Zenekarok Fesztiváljáról (AzFeszt), annak szervezőiről és az ott történtekről.
Cser-Palkovics András szerint eddig is tudni lehetett, hogy az új arisztokrácia kormánya olyan politikát folytat, amely egy szűk csoportnak kedvez, számukra próbálnak újabb előjogokat és kiváltságokat szerezni. Jó példa erre az a nyírbátori fesztivál, amelyet Veres János pénzügyminiszter két fia szervezett. A fesztivállal kapcsolatban érdekes és megdöbbentő hírek láttak napvilágot, a rendezvényen fizikai erőszak és fenyegetés is történt – mondta az ellenzéki párt helyettes szóvivője.
Cser-Palkovics András azt is kifogásolta, hogy a fesztivált állami tulajdonú szervezetek és cégek is támogatták, mint például a Táncsics Alapítvány, a Szerencsejáték Zrt. és az Magyar Villamos Művek Zrt. A Fidesz helyettes szóvivője elmondta: információik szerint a helyi, szocialista vezetésű önkormányzat ingyen biztosította a helyszínt.
Az ellenzéki politikus közölte: várják Veres János válaszát, hogy valósak-e ezek a hírek és hogy helyesnek tartja-e azt a gyakorlatot, miszerint állami cégek a kormány egyik tagjának választókerületében a fiai által szervezett fesztivált támogatják.
A Magyar Nemzet pénteki számában írt arról, hogy egy rejtett kamerás felvétel szerint a pénzügyminiszter egyik fia 300 ezer forintot kért a nyírbátori AzFeszt nevű rendezvény egyik büfésétől. A pénzért cserében felajánlotta, hogy a – nekik konkurens – vendéglátóst békén hagyják, és engedik dolgozni a fesztiválon. A lap szerint tavaly nem fizetett a büfés, ezért nem engedték kinyitni a fesztivált szervező Veres-fivérek. Ezt úgy oldották meg, hogy a helyszínre hívták a rendezvényt biztosító, a lap szerint MSZP-s kötődésű biztonsági cég embereit.
Veres János pénzügyminiszter a cikkre úgy reagált, hogy felháborítónak tartja az újság újabb támadását, amelyhez családtagjait is felhasználta. Szerinte a rejtett kamerás felvételt alattomosan rögzítették és összevágták, így az azon hallható beszélgetést egyoldalúan, hamis színben tűntették fel. A pénzügyminiszter a valótlan állítással szemben jogi lépéseket tervez – olvasható Veres János pénteki közleményében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
