Kezdőlap Itthon Oldal 843

Itthon

Áder is a mának beszélt

0

Nem mosta el az eső az ünnepélyes zászlófelvonást, a  tisztavatást, s a Köztársasági elnök ünnepi beszédét Budapesten, a Kossuth téren. Áder János a múlttal példálózott, de egyértelműen a mának beszélt.

Áder János köztársasági elnök beszédében benne volt szinte minden, a mai kormányzati politikai kommunikációban folyamatosan hangoztatott kifejezés: kereszténység, egyenrangúság, tisztelet, jogainkat csorbítani akarók, törvény, erő, hit, erős kéz – de szerencsére Európa is, mégpedig úgy, mint amihez Magyarország tartozni akart és tartozik. Hiányzott belőle ugyanakkor a kormány által erőltetett sorosozás, háttérhatalomra mutogatás, migránsozás, igaz, némi „ismét meg kell védeni a határainkat” azért elhangzott.

Szent László példáján keresztül igyekezett bemutatni hogy röpke pár évtized alatt mennyire képes romlani egy ország helyzete, a Szent István által örökölt hagyott erős ország helyett zűrzavar, bizonytalanság, hódító ellenség és európai hatalmi harcok hatásai változtatták meg a nem is annyival régebben még erős országot. De Szent László – egyebek között erős kézzel, erős törvényekkel, hittel, a belső béke megteremtésével, a széthúzáson felülemelkedve – ismét a keresztény Európa mellett kitartó, a nyugati kultúrához tartozó, büszke, egyenrangú, szabad és független állammá tette Magyarországot, olyanná, amely együttműködik a bennünket tisztelőkkel, de ellenáll a jogainkat csorbítani szándékozóknak  – szögezte le Áder.

A történelem ismét tanít bennünket,

mondta Áder, hozzátéve:  újra látnunk kell, hogy csak az lehet a mienk, amit újra és újra képesek leszünk megvédeni. Példaként említette, hogy mennyire megváltozott a „védelem, biztonság” fogalma az alatt a pár év alatt, ami a most avatott tisztek tanulmányainak a megkezdése óta eltelt.

Ma ismét védenünk kell a határainkat

– hangsúlyozta (intonációjával is), meg kell védenünk független, szabad és európai országunkat.

Tájékozódjon, mielőtt ünnepelni indul!

0

Nem kegyes az időjárás azokhoz, akik ma, Szent István ünnepén,  a szabadtéri programok egyikén szerettek volna, szeretnének részt venni. Hajnal óta hol esik, hol egyenesen szakad az eső Budapesten, s az ország számos pontján.

Kérdés, hogyan alakul az elkövetkező pár órában a helyzet. Ugyanis 9:30-ra a Kossuth térre hívták az embereket katonai tisztavatásra, amelyet követően Áder János köztársasági elnök mond a tervek szerint beszédet. 10-kor légi és vízi parádé kezdődik/kezdődne a Duna Országház előtti szakaszán. Ám ezt – hívja fel a figyelmet az MTI – befolyásolhatja, hogy délelőtt nem csak eső, de élénk szél is várható a fővárosban. A hagyományos esti tüzijáték idején viszont vélhetően már nem lesz eső és/vagy vihar, legalábbis Budapesten, ahol az idén annak fő helyszínét a Duna Országház előtti – a Margit híd és a Lánchíd közötti – szakaszához és a Lánchídhoz helyezték át.

Vidéken, főleg keleten azonban a délutáni órákra romolhat a helyzet – ahogy az az előrejelzésekben olvasható.

Mi csak azt tudjuk tanácsolni, hogy mindenki nformálódjék, mielőtt elmenne bármilyen budapesti vagy vidéki szabadtéri programra!

Mai időjárás

Az Országos Meteorológiai Szolgálat előrejelzése szerint eleinte erősen felhős vagy borult lesz az ég, majd délutántól a Dunántúlon, kora estétől a középső megyékben is felszakadozik, csökken a felhőzet. Délelőtt a Dunántúlon és a középső területeken, délutántól főként a Dunától keletre számíthatunk esőre, záporra, zivatarra. Az esti órákban elsősorban az ország keleti, északkeleti harmadán lehet még tartós csapadék. Több helyen jelentős mennyiségű eső valószínű.

Az északi, északnyugati szél többfelé megerősödik,

helyenként viharos lökések kísérik.

A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 25 fok között alakul, a tartósan borult, csapadékos helyeken lesz a hűvösebb, a Tiszántúlon azonban még 25 fok fölé melegedhet fel a levegő. Késő estére 13 és 19 fok közé hűl le a levegő.

 

Tíz éve történt: 33 sérült augusztus 20-án

0

2007. augusztus 20-án, egy évvel a halálos áldozatokat is követelő vihar után újból vihar érte el Budapestet. 33 embert kellett a fővárosban ellátni, de a tűzijátékot meg tudták tartani – erről írt tíz évvel ezelőtt a Független Hírügynökség.

Összesen 33 embert kellett kisebb rosszullétek és könnyebb sérülések miatt ellátni a mentősöknek Budapesten az augusztus 20-i rendezvények alatt – mondta a Független Hírügynökségnek Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője.

A fővárosi tűzoltók eddig 120 riasztást kaptak, leginkább a dél-pesti kerületekből.

Az országban összesen 300 riasztás érkezett,

főleg az ország nyugati részéből, sérülés nem történt – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Dobson Tibor, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

Este nyolc előtt az Operatív Törzs úgy döntött, megtartják az esti tűzijátékot – mondta a Független Hírügynökségnek Budai Bernadett kormányszóvivő.

A tűzijátékot végül nem zavarta meg semmi, valamennyi rakétát fellőtték, esetleges kárról nem érkezett hír.

Ínycsiklandó finomságokat kínálnak

0

Az idén nyolcadik alkalommal rendezték meg az augusztus 20-i Szent István-napi ünnepségek kísérőrendezvényeként a Magyar Ízek Utcáját Budapesten. Számos különlegességet kínálnak a kétnapos rendezvényen.

Már az első napon is sokan ellátogattak a rendezvényre, amit a (jó) idő is a kegyeibe fogadott.

Fotó: KTGY

Hagyományosan az év talán egyik legnagyobb látogatottságú gasztronómiai eseményén mutatják be Magyarország tortáját, valamint Magyarország cukormentes tortáját.

Fotó: KTGY

Emellett gasztronómiai különlegességek sora jelenik meg az ország és a Kárpát-medence minden tájáról: az idén karcagi birkapörkölt, kakastöke pörkölt, számtalan kiváló kézműves termék, gyömbéres kolbász, pálinkakülönlegességek, magyar halkülönlegességek, házi sörök, szatmári töltött káposzta is kóstolható és kapható.

Fotó: KTGY

A látogatók a magyar ízek mellett megkóstolhatják a lengyel, cseh és a szlovák étel és italkülönlegességeket. S aki telítődik, nos, az egészségesebbnek is mondott finomságokhoz is hozzájuthat.

Fotó: KTGY

Vasárnap az ide látogatók akár hosszabb programot is tervezhetnek: este megnézhetik a szokásos ünnepi tüzijátékot.

Simicska ledobja Orbánra az atombombát?

A nevezetes G-nap óta mindenki azt találgatja, hogy kinek a győzelmével ér véget a gigászok háborúja. Mert az, hogy Orbán Viktor, valamint egykori szoba- és üzlettársa nem cicaharcot vív egymással, az mára már teljesen nyilvánvaló. Életre, halálra megy a háborúskodás, s bár volt idő, amikor még vissza lehetett volna csinálni, a harcoló felek mostanra már minden hidat felégettek maguk mögött.

A háború eddig nagyjából abban a mederben zajlik, ahogyan az ismert erőviszonyok alapján várható volt. Orbán hadai győzelmesen törnek előre, hiszen nála a hatalom: rendőrség, ügyészség, bíróság. Simicskának marad a nyilvánosság, pontosabban a nyilvánosságnak az a része, amelyet nem tudtak elvenni tőle. A G-nap óta 180 fokos fordulatot vett Hír TV és Magyar Nemzet az ő szolgálatában áll, és megváltozott híreikkel rendre borzolják Orbán és környezete idegeit. A Metropolt viszont tavaly elvették tőle, és ebben Tarlós István főpolgármester is segített Orbánéknak, miután a főváros nem újította meg az ingyenes lappal a szerződést, s helyette Habony Árpád Lokál néven futó projektjét favorizálta.

Érzékenyen érintette Simicskát az is, hogy Magyarország korábban legsikeresebb építőipari cége, a tulajdonában álló Közgép is komoly vereségeket szenvedett. S bár bírósági végzés mondta ki, hogy a Közgépet Orbán és Simicska összeveszése után törvénytelenül zárták ki a közbeszerzésekből, a cég továbbra sem tündököl, és a korábbiakhoz képest nagyságrendekkel kevesebb megrendelést kap.

Az Orbán-Simicska szembenállás legújabb terepe a plakátháború. Az ezzel kapcsolatos, a Fidesznek kedvező törvényt néhány hete fogadta el a parlament fideszes többsége. Kis trükközés is kellett hozzá: az eredeti jogszabály módosítása ugyanis kétharmados többséget követelt volna, ám miután ez nem jött össze, a kormánypártok olyan formában  nyújtották be újra, amelyhez már az egyszerű többség is elegendő volt.

S bár a plakáttörvénnyel Orbánék látszólag nyerő helyzetbe kerültek, elképzelhető, hogy éppen ez lesz Simicska Lajos csodafegyvere. A MAHIR Cityposter plakáthelyei ugyanis Simicska Lajos tulajdonában vannak, s bár ott pártok nem hirdethetnek, magánemberek a társadalmi célú hirdetéseiket elhelyezhetik rajta.

S itt kúszik be – bármennyire is furcsa, – a képbe Gyurcsány Ferenc. A volt miniszterelnök, a Demokratikus Koalíció elnöke április óta adagolja – egyelőre csak kicsinyke cseppekben – az ország közvéleményének az információt. Jelesül azt, hogy gyanúja szerint Orbánnak Svájcban titkos bankszámlái vannak, ő a saját szemével látta az állítólagos számlák másolatait, s valaki felkínálta neki, hogy megfelelő összegért ezeket a számlakivonatokat a rendelkezésére bocsátja.

Gyurcsány Ferenc ugyan még tartozik e kijelentés igazságtartalmának bizonyításával, és emiatt sokan úgy gondolják, hogy blöfföl, a volt miniszterelnök időről időre újabb információkkal áll elő. Legutóbb például azzal, hogy hozzávetőlegesen egymillió euróért megvásárolhatja egy ismeretlentől Orbán állítólagos svájci bankszámláinak kivonatait. Az üzletet bármelyik nap nyélbe üthetik, Gyurcsány már csak arról szeretne megbizonyosodni, hogy a dokumentumom valódiak.

S bár a közvélemény még ott tart, hogy Gyurcsány valószínűleg blöfföl, nem kizárt, hogy Gyurcsány már csak a kedvező pillanatra vár, hogy a megvásárolt dokumentumokat nyilvánosságra hozza. A legalkalmasabbnak (és a legstílusosabbnak) erre a szeptember 17-i nap kínálkozik. 11 évvel ezelőtt, 2006-ban ugyanis ezen a napon hozták nyilvánosságra az elhíresült őszödi beszédet, mely utóbb nemcsak Gyurcsány Ferenc és a baloldal, de egész Magyarország később sorsát is meghatározta.

Itt találkozhat a Gyurcsány által beígért bankszámlakivonatok ügye azzal, hogy Simicska Lajos állítólag elszánta magát a végső leszámolásra. Úgy tudni, hogy az eddig többnyire védekező harcmodorban játszó nagyvállalkozó ősszel totális ellentámadásra készül. Akár az atombombát is ledobhatja Orbánra, vagyis, az általa tulajdonolt plakáthelyeken óriási méretben közzé tenné Orbán állítólagos svájci bankszámláinak kivonatait.

Ha ez így van, akkor erről nyilván Orbán környezetében is tudnak. Ennek élét próbálja a kormányzati kommunikáció elvenni azokkal a híresztelésekkel, hogy mozgalmas, forró ősznek nézünk elébe, s nem csupán békés tüntetések, de zavargások is előfordulhatnak.

Láttunk már ilyet Magyarországon. Nem is olyan régen: 2006-ban és 2007-ben forrongott az utca. Igaz, akkor Orbán Viktor és a Fidesz volt ellenzékben…

 

Sírhat Orbán

0

Az a stratégia, ami a múlt évi tusványosi beszéddel kezdődött ma omlott össze – talán véglegesen.

 

2016  júliusában Orbán Viktor az első hivatalban levő kormányfő volt, aki kiállt Donald Trump mellett. Bár sokan cikkeztek akkor, hogy ez valójában nem Trumpnak szánt vazallusi eskü volt, hanem csak azért mondta, mert Clinton győzelmét – és a magyar-amerikai kapcsolatok  további romlását várta, egy kétségtelen, Orbánnak és körének Trump, és az „alt-right” kimondottan szimpatikus.  Ugyanaz a stílus, ugyanaz az ellenségkép, ugyanaz a végtelen sértettség munkál bennük. És megvannak a kapcsolatok is közöttük.

Sokaknak talán fel sem tűnt, de Trump felemelkedésével párhuzamosan váltott tudósítót az MTI Washingtonban.  Pogár Demeter – aki régi  népszabadságosként a fehér holló volt a rendszerben – ment, és jött Járai Judit. Ez persze egy teljesen átlagos váltás is lehetett volna, hiszen tudósítók jönnek és mennek. Az pedig, hogy egy látványosan kormánypárti  figura kerül tudósítói posztra a mai magyar közmédiában inkább rendszerszerű, mint  különleges. De Járai nem egyszerű tudósító – legalább is sokan mondják, akik ismerik. Közvetlenül van becsatornázva Orbánhoz, akárcsak néhány más közismert közmédiás arc. És – ez benne a különösen érdekes – közvetlen kapcsolatban van az amerikai alt-righttal.

Vannak persze más kapcsolatok is a magyar és az amerikai kevésbé mérsékelt jobboldal között – hogy mást ne említsünk, a folyamatosan őrült ötletekkel jelentkező magát volt kémnek és a vitézi rend örökösének valló Gorka Sebestyén. De Járai – és ez az MTI egyre sajátságosabb tudósításaiból is kiérezhető volt – közvetlenül a Breitbart vezetőivel volt jóban. Azzal a Steve Bannonnal, akiről Trump kormányzásának első napjaiban úgy tűnt, ő lesz a Fehér Ház valódi ura. Irodát kapott a Nyugati Szárnyban, stratégiai főtanácsadó lett, és helyet kapott a Nemzetbiztonsági Tanácsban. Orbánék szép reményekkel indultak. De a dolog láthatóan nem jött össze. A magyar-amerikai kapcsolatok szintjét láthatóan nem az ideológiai elvtársiasság vagy az egyre mélyebben benyaló vazallusi fogadkozások határozták meg. Hanem a magyar kormány vélt vagy valós oroszbarátsága, meg az, hogy a CEU ügyet egészen máshogy látták Budapesten, mint Washingtonban. Ott speciel úgy, hogy egy amerikai intézményt ért támadás. Le is cserélték a nagykövetet,  mondván nem sikerült megismertetni kellőképpen a magyar álláspontot. Majd jött az új nagykövet, Szabó László, aki igen diplomatikusan első interjújában anyázta a State Departement apparátusát. De még mindig volt remény – Bannon, ha a Nemzetbiztonsági Tanácsból McMaster tábornok kérésére el is távolították  – a helyén volt.

Mostanáig.

Mert miután az elmúlt napokban ismét nettó hülyét csinált magából a Charlottesville-i erőszak ügyében, már nem volt más választása Trumpnak, mint, hogy kirúgja.

Orbán utolsó esélye is elszállt

Trump lassan pedig már az összes közép-európai vezetővel lekezelt – még Iohannisszal is – de Orbánnak eddig csak annyi jutott belőle, hogy lelkes kiskutyaként csóválhatta a farkát egyszer, amikor látótávolságban voltak.

 

Magyarország belgrádi nagykövete már sorosozott egyet

Pintér Attila a belgrádi kormányhoz közeli, egyébként nagy múltú Politika című napilapnak adott interjújában azt mondta: a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését. De azt is hozzátette, hogy „Magyarország az EU tagállama és az is fog maradni”.

Szerbiának az eddigi, racionális és érett politikát kell folytatnia az Európai Unió és a nemzeti szuverenitás között egyensúlyozva, amikor a migránsválság kezeléséről van szó, véli Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete.

“Ami azt jelenti, hogy Belgrádnak, a migránshelyzet kezelésével kapcsolatban messzemenően konzultálnia kell Brüsszellel és az EU tagállamaival,

de szem előtt kell tartania saját érdekeit és polgárai biztonságát is”,

emelte ki a magyar nagykövet a Politika napilapnak nyilatkozva.

A migránskérdést érintve, a Budapest és Brüsszel között fennálló nézeteltérés kapcsán a nagykövet hangsúlyozta: jól látszik, hogy az EU ebben a kérdésben évek óta tehetetlen.

“Brüsszel megbukott az önvédelmi vizsgán.

Erős EU-t csak erős tagállamok alkothatnak, ezért ostobaság lenne Brüsszelnek átengedni a tagállamok további meghatalmazásait, kiváltképp, ha bebizonyosodik, hogy hatékony válaszokkal tudnak szolgálni a történelmi kihívásokra”, véli Pintér.

Arra a megállapításra, miszerint Magyarország, felépítve a határzárat, a legkomolyabb intézkedéseket tette az EU tagállamok közül a migránsáradat megfékezésére, amit némely helyen elítéltek, a nagykövet hangsúlyozta: Magyarországra csak az léphet be, aki tiszteli az ország törvényeit, ezzel azonban Budapest nem szegi meg a nemzetközi szabályokat, sőt mi több, tiszteletben tartja azokat.

“Brüsszel tehetetlensége miatt Magyarországot terheli felelősség az EU külső határainak védelméért.

Hazánk ezt a feladatot sikeresen megoldotta és megoldja a jövőben is”,

véli a nagykövet.

Ami a Magyarország ellen kilátásba helyezett intézkedéseket illeti amiatt, hogy nem kívánja a bevándorlókat befogadni a kötelező kvóta szerint, Pintér úgy gondolja, mind több uniós tagállam fogadja el a magyar ajánlatot. “Biztos vagyok benne, hogy relatíve gyorsan megoldást találunk, mert már most teljesen világos, hogy az illegális migráció nagyon veszélyes dolog”, hangsúlyozta, hozzátéve, Magyarország három pontos megoldást kínált – először is: nagyobb figyelmet fordítani a külső határokra, másodszor: támogatásról biztosítani azokat az országokat, ahonnan a migránsok érkeznek, harmadszor: biztonsági pontokat létesíteni az EU határain, hiszen ott kell ellenőrizni a migránsokat, nem az EU területén.

Pintér kitért Soros György akcióira is, megítélése szerint a Soros-hálózat folyamatosan támadja Magyarországot, támogatja a migránsok Európába telepítését, ami – Pintér véleménye szerint – rossz politika, amely

“ellentétben áll Magyarország érdekeivel”.

Éppen ezért, véli, teljesen mindegy, milyen nyomást akarnak gyakorolni Magyarországra, s milyen jelentéseket fog elfogadni az Európai Parlament, a magyar kormány kizárólag Magyarország és polgárai biztonságát tartja szem előtt, szögezte le Pintér, aki hozzátette, országa az EU tagállama és az is fog maradni.

Bejött a szokásos: lehűlés és rossz idő az ünnepen

0

Budapesten, Pest, Baranya, Bács-Kiskun, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Tolna megyében továbbra is elsőfokú figyelmeztetés van érvényben – tudatta az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Mint a honlapjukon olvasható: szombaton a délutáni óráktól a Dunántúl nyugati területein, holnap már a középső országrészben és északkeleten is 65 km/h körüli széllökések kísérhetik az északi, északnyugati szelet. A nap második felében elsősorban a Dunántúlon lehet néhol zivatar. Várhatóan estétől, késő estétől nyugat, északnyugat felől egy nagyobb kiterjedésű csapadékzóna alakulhat ki intenzív záporokkal, néhol zivatarral, amely vasárnapra túlsúlyával a keleti országrészre helyeződik át. Főként a Börzsöny-Cserhát-Mátra térségében várható területi átlagban is jelentősebb mennyiségű csapadék (20 mm körüli), de lokálisan záporból vagy zivatarból máshol is eshet hasonló mennyiség. Heves zivatar nem valószínű (esélye < 10%), de vasárnap az ország keleti felén előforduló zivatarokat a nagyobb csapadék mellett viharos (60-70 km/h) széllökés is kísérheti.

 

Lapszem – 2017. augusztus 19.

0

Augusztus 19., szombat van, az Emíliák, Hubák és Marianok névnapja. Az ünnep előtt megjelenő lapokból szemléztünk.

Népszava: Rejtélyes ügyvéd blokkolja a népszavazást

Egy ismeretlen ügyvéd támadta meg a Kúriánál a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) határozatát, amelyik hitelesítette Vágó Gábor, a Korrupció Ellenes Szövetség (KELLESZ) titkárának a korrupciós bűncselekmények elévülését tizenkét évre emelését célzó népszavazási kérdését – értesült a Népszava. Az NVB a legritkább esetben ad zöld fényt ellenzéki népszavazási kérdésnek, így az idén elbírált 96 beadványból mindössze kettőt engedett át, az egyik a május 2-i NVB-ülésen komoly meglepetésre átment Vágó Gábor népszavazási kérdése. Vágó mégsem kezdhetett bele az aláírásgyűjtésbe, mivel néhány nappal a hitelesítés után értesítést kapott a Kúriától, hogy ismeretlen személy az NVB határozatának a felülvizsgálatát kérte a testülettől.

A lap érdeklődésünkre Vágó Gábor elmondta: nem közölték vele a Kúriánál, hogy ki kért felülbírálatot. A Kúriánál pedig a lapnak leszögezték: az eljárás során anonimizált a felülbírálatot kérő neve. Szeptember elejére kerülhet pont az ügyre.

Magyar Nemzet: Matolcsy Györgyék megint bőkezűen bántak a milliókkal

Miután az év első három hónapjában egymilliárd forintot osztott szét a jegybank, a második három hónapban már egész szerényen mindössze 217,3 milliót osztottak ki ötmillió forint feletti támogatások jogcímén – szedte össze a Magyar nemzet a jegybank Magyar Nemzeti Bank (MNB) honlapján közzétett listából. A tucatnyi kedvezményezett között van egyetem, egyházak, szövetség és alapítványok is.

Egy másik, szintén a jegybankot érintő információról is olvashatunk a lapban: az intézménynek júniusban már mintegy 1400 alkalmazottja volt. Korábban, 2013 októberéig hatszáz alkalmazottal működtek, majd beolvadt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, ekkor 1100 munkavállalóra ugrott fel a létszám, de azóta is folyamatosan bővül. Júniusban bérként összesen 1,3 milliárd forintot fizettek ki, ebből 186 millió forint az 58 vezetőnek jutott, ez hárommillió forintos átlagos bért jelent.  Matolcsy György ötmillió forintot keres havonta. A vezetők között 812 ezer forint értékben étkezési jegyet is szétosztottak, gépkocsihasználatuk költségtérítése pedig 5,2 millió forintba került. Az alkalmazottak átlagos bére 800 ezer forint körüli, és a pályakezdők is havi félmilliót kapnak.

Magyar Idők: Még nem nyertük meg a választást

A közvélemény-kutatások nem téveszthetik meg a kormányzó pártok táborát, mert a választást még nem nyerték meg – egyebek között ezt is mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Magyar Időknek adott interjújában. A Szent Istváni örökség kapcsán a többi között arra tért ki, hogy az állami szuverenitásunk minél teljesebb megőrzése nemcsak a nemzeti létünk záloga, de a demokratikus berendezkedésnek is alapfeltétele. Szerinte Magyarország közvetlen ellenfele a brüsszeli bürokrácia, az Európai Bizottság, amely felhatalmazás nélkül a politika alakítójává akar válni, de elsősorban Németország határozza meg az európai intézményrendszer működésének irányát, a saját nemzeti érdekei alapján. Ő mindenesetre nem kötne fogadásokat az EU hosszútávú fennmaradására. Soros György kapcsán leszögezte: senki nem gondolhatja komolyan, hogy egyedül Soros mozgatja a világ történéseit, aki a háttérhatalom szereplője. Mindenesetre szavaibó az derül ki, hogy nagyobb veszélynek tartja, mint Simicska Lajost. Beszélt még a civilekről, a kíberbűnüzésről, a médiáról és arról, milyen kampányra készül a Fidesz. Leszögezte: „Saját táborunknak egy pillanatig sem szabad azt éreznie, hogy a közvélemény-kutatások szerint már megnyertük a választást.”

Magyar Hírlap: Megtisztítják az ócsai talajt

Uniós támogatással valósul meg a Magyar Honvédség ócsai üzemanyagraktárának kármentesítése – írja a Magyar Hírlap. A munkák elvégzésére a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program keretében 160,4 millió forint vissza nem térítendő, európai uniós támogatást nyert el honvédelmi tárca Védelemgazdasági Hivatala.

A bázis területén már felszámolták az üzemanyagtartályokat, és lebontották az épületeket. Összesen hét hektárt tisztítanak meg a szakemberek 2020 decemberéig.

 

Tíz éve történt: az év végére ígérték az internetes vonatjegyvásárlást

0

Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 19-én a Független Hírügynökségnek a MÁV Start kommunikációs igazgatója, Sági Zoltán azt mondta: az interneten is lehet majd vonatjegyet venni Magyarországon, várhatóan az év végétől.

A részletekről Sági Zoltán azt mondta, hogy a jegyrendelés után egy kódszámot kapnak a vásárlók. Ezt kell bediktálni majd a pénztárnál, hogy kiadják a jegyet. Egyelőre kérdéses volt, hogy fizetni bankszámláról szintén az interneten keresztül kell, vagy inkább a pénztárosnál.

Azt ígérték, hogy az árak emiatt nem fognak emelkedni,

hisz az árakat hatóságilag állapítják meg.

Az internetes jegyrendelési lehetőség bevezetését év végére ígérték, , igaz, akkor még csak tesztüzemben. Elsőként a három nagy budapesti pályaudvaron és forgalmasabb vidéki állomásokon tervezték kipróbálni a rendszert.

Sági Zoltán szerint

a terveik között szerepelt az is, hogy mobiltelefonon is lehetne később vonatjegyet vásárolni,

akárcsak a sztrádamatricákat. Ennek bevezetéséhez azonban – mint 10 éve mondta – még időre van szükség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK