56 gárdista tett esküt a budai Várban, írta tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 25-én a Független Hírügynökség. A rendezvény ellen tüntetést szerveztek.
A Magyar Gárda július óta toborzott, az első 56 tagja szombaton tett esküt a Budai Várban. Vona Gábor a Jobbik elnöke azt állította, a rendezvényen bebizonyították, hogy nem kell félni tőlük. Tagjainak javasolni fogják, hogy
szabadidejükben magánemberként sajátítsák el a honvédelmi alapismereteket és akár lőgyakorlatra is járjanak,
ha már a sorkatonaság megszűnt.
A gárdistákat a szervezet főparancsnoka, Usztics Mátyás eskette, az oklevelet pedig Für Lajos, korábbi honvédelmi minisztertől vették át.
A rendezvényen Wittner Mária, a Fidesz országgyűlési képviselője is köszöntötte gárdistákat.
A tisztavatásra összegyűlt tömeg a rendezvény végére körülbelül 1500-2000 fősre duzzadt, sokan magyar vagy árpádsávos zászlóval jelentek meg. A tömeg többször is skandálta a 2006. őszi tüntetéseken megszokott „Gyurcsány takarodj” rigmust.
A Magyar Gárda megalakulása ellen több százan tüntettek. A megmozduláson többek között a Nagy Imre Társaság, a Bibó István Közéleti társaság és a Magyar Antifasiszta Liga képviseltette magát.
Az Országos Cigány Önkormányzat elnöke, Kolompár Orbán elmondta: a romák a főváros mellett két vidéki helyszínen tüntetnek szombaton a kirekesztő eszmék ellen, több ezres létszámban. A Fiatal Baloldal elnöke, Varga László arról beszélt:
szélsőséges, kirekesztő, homofób csoportnak tartják a Magyar Gárdát, amely Magyarország legsötétebb időszakait idézi.
Vajon merre megy a szocialista párt? És merre megy a baloldal? Van-e közös út, vagy ez csak azok vágyálma, akik szeretnének új kormányt Magyarország élére. Van-e esély arra, hogy a főváros a szocialisták, vagy egyfajta összefogás kezébe kerüljön? Maradhat-e Tarlós Budapest élén, illetve van-e személyes ellentét közte és a főpolgármester között. Többek között ezekre a kérdésekre is válaszolt Horváth Csaba, az MSZP budapesti frakcióvezetője a fuhu.hu-nak adott interjújában.
Kapott meghívót Szegedre?
Nem.
Ez sérti Önt?
Nem.
Nincs is ott a helye?
Azt gondolom, hogy ott lenne a helyem, de nem zavar, hogy nincs így. Más értelmiségi találkozókra általában meg szoktak hívni. Nem ismerem a tematikáját sem ennek a szombati eseménynek, bízom benne, hogy utólag megtudok róla valamit. Abban is bízom, hogy a rendezvény elindít egy mozgást, egy pozitív folyamatot, ami most van ugyanis az állóvíz. Abból ugyanis senki nem tud profitálni, hogy egymást kritizáljuk. Abból senki soha nem jutott plusz szavazatokhoz, ha a belső problémákkal traktáltuk a választókat. Ők megoldásokat akarnak, nem pedig problémákat. A gondjaikhoz várnak segítséget, például a devizahitelesek; azt szeretnék, ha olyan megoldást kínálnánk nekik, amely alapján hihetnek bennünk, hihetnek abban, hogy kormányra kerülve azonnal lépünk az érdekükben, vagyis: Botka László ajánlatát várják a válsághelyzetük megoldására. Ugyanez igaz a nyugdíjasokra és ugyanez a kórházi ellátásra.
Amiket most elmondott, azért is említette, mert ezek a konkrét ajánlatok hiányoztak az elmúlt hónapok MSZP-s politikájából?
Úgy fogalmaznék: nem kerültek kellően a fókuszba. Túl sok energia ment el a belső konfliktusokra, és amikor ezt mondom, nem csupán az MSZP-re gondolok. Az a közös egyelőre, hogy senki nem akar együttműködni senkivel. A választók nem azt akarják hallani, amit most hallaniuk kell, vagyis hogy ki kivel nem akar együttműködni, hanem azt, mit hajlandó megtenni azért, hogy a kormányváltás bekövetkezzen. Ma Magyarországon az emberek nagy többsége kormányváltást akar, mert nem hiszi el, hogy Orbán Viktor jobb életet biztosít számukra. Viszont a belső konfliktusok gerjesztése – és most a teljes baloldali táborra gondolok -, csak egy célt szolgálnak: Orbán Viktor hatalomban tartását. Ettől én mérhetetlenül fel vagyok háborodva; még mindig ez a fókusza nagyon sok ellenzéki formációnak.
Beleértve az MSZP-t is?
Az MSZP-nek is egyértelművé kell tennie, hogy mit tesz majd az emberekért. Hogy milyen megoldást kínálunk a saját hétköznapi problémáikra. A felelőssége is nagyobb az MSZP-nek, mint a legnagyobb ellenzéki pártnak. Éppen ezért a szocialista pártnak kell felpörgetnie azt a folyamatot, amiről az előbb beszéltem.
Ezzel azt is állítja, hogy az elmúlt tíz hónap, azaz a Botka-féle politika megjelenése nem hozta magával sem ezt az ön által kívánt tematikát, sem pedig a fellendülést? Sőt: a legutóbbi felmérések kifejezett népszerűség vesztésről tanúskodnak.
Így van. De egyetlen baloldali párt sem profitált az elmúlt fél év történéseiből. A szavazó akkor fog mögénk állni, ha – ismétlem – azt látja, hogy ő, az ő gondjai állnak az ellenzéki pártok fókuszában, ha azt látja: van egy darab zászló, ami mögé fel lehet sorakozni. Ha az elmúlt fél évet nézem, azt láthatjuk: a különböző baloldali pártok egymással szemben igyekeztek meghatározni magukat, és ebbe sajnos beletartozik az MSZP is. A választók tehát ajánlat helyett veszekedéseket kaptak. A szavazók ma azt tudják ugyan, hogy nekik Orbán nem kell, de csak akkor áll oda más, vagy mások mellé, ha ott egyértelműséget, biztonságot lát. Meggyőződésem, hogy akarják a baloldalt, és nem a Jobbikot, mert az csak egy átmaszkírozott Fidesz, de csak akkor, ha azt stabilnak érzékeli.
Azt mondta, hogy kellene egy zászló, de jelenleg nincs se zászló, se zászlóvivő…
Nem ez a baj, hanem hogy túl sok a zászló és túl sok a zászlóvivő. Olyan szövetség ugyanis még nem jött létre, amely egyértelművé tenné, hogy Botka László nem pusztán az MSZP, hanem a teljes baloldal miniszterelnök-jelöltje. A kormányváltáshoz erre lenne szükség, mivel az MSZP csak az egyik szervezete annak a szövetségnek, amely ehhez a váltáshoz szükséges. Mi hozzá tudjuk tenni a mi 1-1.2 millió szavazónkat, de legalább ugyanennyire szükség van, amit a többiek tudnak hozzátenni, ahhoz, hogy biztos legyen a siker. Őket mind, és ideértem a többi párt szavazója mellett a bizonytalanokat is, eköré az egy zászló köré kell gyűjteni. Így lehet csak esély az egyéni körzetek többségét megnyerni és átvenni a Fidesztől a kormányrudat.
Nagyjából mindenki ugyanazt hirdeti, amit most ön megfogalmazott és mégis: az egységesnek tűnő hangból a végén kakofónia lesz. Kizárólag Gyurcsány Ferenc miatt?
Nem hiszem. Többféle koncepciót láthatunk, és többnyire azt is, hogy kik kivel nem hajlandó együttműködni. De van olyan is, mint például a Momentum, amely senkivel nem akar kooperálni, pedig azt nem gondolhatják komolyan, hogy egyedül volna esélyük bármire. Márpedig csak egy koncepciót tudok elfogadni: hogyan tudjuk Orbánt leváltani. Mindent ez alá kell rendelni. Felháborítónak tartom, ha egy párt nem képes e cél szerint cselekedni, vagy arról beszélni, hogy ő majd a következő, vagy az azt követő választáson akar kormányra kerülni.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere, az Új Kezdet nevű párt elnöke úgy nyilatkozott a Független Hírügynökségnek, hogy az MSZP-vel azért nem tud együttműködni, mert ott soha nem lehet tudni, hogy ki kinek és mikor vágja a hátába a kést…
Ez a legerősebb orbáni trükk; megosztani mindenkit, azt a látszatot kelteni, hogy itt csak konfliktusok vannak. Nem véletlen, hogy a baloldal pártjai osztódással szaporodik. Ez a trükk: leszalámizni a szembenálló tábort, nehogy összeálljon az a kritikus választói tömeg, amely már veszélyes rá nézve.
Azért nem lehet minden az Orbán műve, hiszen látjuk: vannak belső konfliktusok.
Persze vannak, de vannak akik ezeket felnagyítják. És a trükkök is, a néhai Finkelstein-féle trükkök is működnek, amelyek oly eredményesen ugrasztják egymásnak a szereplőket.
Visszatérve a zászlóra és a zászlóvivőre: mennyi idő kell a megtalálásukra?
Az MSZP már megtalálta a zászlóvivőjét, Botka László személyében. Csak neki fel kell gyorsítani a folyamatot, mert az utóbbi időben egyhelyben toporogtunk. Napok hetek alatt kell megtalálni a megoldást, több időnk nincs.
Hogy néz ki mindez a főváros tekintetében? Budapesten elég erős az MSZP, de a DK is, egymás nélkül viszont nehezen fognak boldogulni…
Így van, ennek az együttműködésnek nincs alternatívája. Budapesten legfeljebb egy olyan körzet van, ahol el lehet hozni önállóan a képviselői helyet. Itt tehát muszáj létrehozni azt a szövetséget, amely a legesélyesebb jelölt indulását teszi lehetővé. Vagyis itt minden szervezetnek be kell állnia az egy jelölt mögé.
Ki dönti el, hogy ki legyen az az egy?
Erre korábban lettek volna megoldások…
Az előválasztás?
Igen, de erre most már nincs idő. Tehát a felgyorsított tárgyalásokon kell megállapodni. Erre, ismétlem, csak napok, legfeljebb egy-két hetünk van. Botka Lászlónak kell nagyon gyors tempót diktálva elérni azt, hogy minden körzetben, tehát országosan a 106 egyéni választókerületben meglegyen a legjobb közös jelölt. És ehhez társul az ő nevével fémjelzett program, megoldási javaslat. Ismételjük meg: nincs több idő egymás méregetésére, mindenkinek kellő önkritikával kell hozzáállni a tárgyalásokhoz.
Ön szeretne főpolgármester lenni 2019-ben, hogyan befolyásolhatja ambícióit az országgyűlési választás?
Alapjaiban, hiszen, ha a Fidesz kétharmaddal győz, Budapesten megszűnik az önkormányzat és csak egy államtitkárság fogja képviselni a főváros érdekeit. Pedig a budapestiek napi húszmilliárd adót fizetnek, és cserébe alig kapnak valamit vissza. Én személyesen mindent el fogok követni, hogy a Fidesz megbukjon, utána pedig mindazok, akik bűnöket követtek el a fővárossal szemben, meg is bűnhődjenek. De a kérdés lényegére válaszolva: amíg nem bukattuk meg a Fidesz-kormányt, addig felesleges egyéb egyéni ambíciókról beszélni.
Amikor azt mondta, hogy akik bűnöket követtek el, azokat meg kell büntetni, akkor beleértette Tarlós Istvánt is?
Természetesen. Az ő legfőbb bűne, hogy Orbán bábjaként mindent átadott, amit kértek tőle. Nem állt ki a fővárosiak érdekeiért. Zokszó nélkül tudomásul venni, hogy Orbán dolgozószobájából kirúgják és inkább konfrontálódik a budapestiekkel, és az ő zsebükből spórolta ki a szükséges forrásokat. Ő egy tökéletesen alkalmatlan városvezető, úgy szolgálja ki a Fideszt, ahogy ezt a legrosszabb rémálmaimban fordulhat csak elő.
Van önök között személyes ellentét?
Egyikőnk részéről sem. Szerintem Tarlós szégyelli magát. Ő is tudja, hogy az a magatartás, amelyet ő tanúsít, nem egy magas emberi minőség. Ő inkább konfrontálódik velem, mint Orbánnal és ezzel kárt okoz a budapestieknek. Rendben volt neki a Városliget államosítása, a korházak állami kézbe vétele, a közlekedés finanszírozásában is csak hátrál. Budapestnek olyan főpolgármester kell, aki őket képviseli. Tarlós, sajnos nem ilyen. Hogy visszatérjünk fő témánkra: ha egy teljes baloldali összefogás valósulna meg a fővárosban, akkor egy felmérés szerint a Fidesz itt nem tudna mandátumot szerezni.
Akkor térjünk vissza Szegedhez is: az ottani tanácskozás hozhat fordulatot?
A délutáni órákban várható a Standard & Poor’s hitelminősítő közleménye arról, mire jutottak a magyar államadósság besorolásának felülvizsgálatakor. A kiindulási pont befektetésre már ajánlott BBB, stabil kilátással. De mit is jelent ez valójában, és miért fontos a nagy nemzetközi hitelminősítők besorolása egy gazdaság számára?
A hosszú lejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz
van kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Ugyanakkor az egy fokkal rosszabb besorolás – és ebben voltunk hosszú évekig, ld. a táblázat piros sávját – már az úgynevezett bóvli kategóriát fedi: a magas kockázat miatt nem érdemes megtartani vagy vásárolni a kibocsátott kötvényeket. Mindhárom hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal van megcímkézve a magyar államadósság besorolása, azaz
gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak.
Csak érdekességképpen érdemes megnézni, hogyan áll a magyar besorolás a térségbeli versenytárs-országokkal összehasonlítva.
Menetrend szerint és azon kívül
Egy-egy olyan előre bejelentett, menetrend szerinti felülvizsgálatnál, mint amilyent a Standard & Poor’s most hajt végre – javítás esetén általában „félfokokat” változtatnak csak: azaz, először a kilátásokat szokták javítani/rontani (esetünkben most a stabil helyett tehát pozitív jöhetne), ám van arra is példa, hogy ezt a grádicsot kihagyva rögtön a besorolást magát módosítják. Ez – ahogy a mellékelt táblából is látható – , már Magyarországgal is előfordult, pont a Standard & Poor’s-nál, amely tavalyelőtt, illetve tavaly is úgy javította a besorolást, hogy előtte nem változtatta pozitívra a stabil kilátást.
Rontás esetén más a helyzet, ott ugyanis nagyon gyors változások is lehetnek, drámainak ítélt esetekben, amikor nem lehet megvárni a következő, esedékes felülvizsgálatot. Például – ám ez persze kirívó példa – a 2008-as pénzügyi válság kitörésében szerepet játszó, negyedik legnagyobb amerikai befektetési bank, a Lehman Brothers papírjait, annak csődje miatt egyik napról a másikra a legjobból a leggyengébbe sorolták át.
Árgus szemekkel figyelnek
Lehet, hókuszpókusznak tűnik ez az egész „besorolásdi”, sokan, sokszor bírálják is, és hivatkoznak a fent említett példánál maradva arra, hogy nem képesek előre látni és jelezni még az ilyen drámai eseményeket sem. (A hitelminősítők nem csak állami, de magáncégek besorolását is végzik.) Meg is tépázta az eset a hitelminősítők hitelét, de ezzel
együtt máig megkerülhetetlenek, hiszen még mindig irányt mutatnak,
és támaszkodnak az általuk kiadott minősítésekre a befektetők, oly annyira, hogy például az óriási pénzeket mozgató nagy befektetési alapoknál szigorúan előírják, hogy bóvli kategóriájú papírokba nem fektethetnek. Ilyenkor úgy járnak, mint Magyarország is járt a 2008-as válság után, nem tudnak megfelelő finanszírozáshoz jutni a nemzetközi pénzpiacokon. És habár nem csak államkötvényeket, hanem – ahogy már szó volt róla – vállalati kibocsátásokat is minősítenek, az előbbieké a meghatározó, az adott ország vállalkozásai ugyanis nem kerülhetnek magasabb kategóriába, mint az államkötvényei.
A hitelminősítők, amelyek 21, illetve 24 fokozatú skálán osztályozzák az adósságot (legyen a szuverén, devizában vagy helyi devizanemben kibocsátott állami, önkormányzati, illetve vállalati), mégpedig nem egyazon szempontok alapján. Magyarország esetében – ennek a tapasztalat is az oka –
elsősorban a makrópályát, az államháztartás és a költségvetés állapotát, a finanszírozási kilátásokat vizsgálják.
Kiszámíthatóság
Az, hogy ma születik-e, és ha igen, milyen döntés, nem lehet előre tudni. Annyi bizonyos csupán – ahogy az MTI londoni tudósítója is írta – a Standard & Poor’s-nak ez az idei utolsó felülvizsgálati időpontja. Ugyanis az Európai Unió által a globális pénzügyi válság után életbe léptetett szabályozás alapján – hacsak azonnali minősítési lépést igénylő rendkívüli fejlemény nem történik – a hitelminősítők az általuk előre meghatározott, Brüsszelnek benyújtott időpontokban hajthatnak csak végre adósosztályzati lépéseket EU-államadósok, köztük hazánk esetében. A szabályozás azonban arra nem kötelezi a cégeket, hogy a kijelölt napokon ténylegesen módosítsák is a menetrendben sorra kerülő szuverén EU-adósok besorolásait vagy az osztályzatok kilátását.
Egy kis történelem
Az első hitelminősítő, pontosabban annak az elődje a 19. század második felében indult: Amerikában egy cég megjelentetett egy, az amerikai vasúttársaságok pénzügyi helyzetéről és működésükről képet adó könyv. 1906-ban alapították meg a Standard Statistics hivatalt, azzal a céllal, hogy pénzügyi információt nyújtson nem vasúti társaságokról. A Standard & Poor’s, ahogy ma ismerjük 1941-ben alakult a fenti két cég összeolvadásával. 1966-ban egy felvásárlás eredményeként pénzügyi szolgáltató részleggel bővült. A Moody’s-t 1909-ben alapította John Moody, a cég 1914-től kezdve végez hitelminősítést, s a hetvenes évek óta államkötvényekét is. A Fitch Ratings 1913 óta kínálja szolgáltatásait, először kötvényekről és részvényekről publikált könyveket. 1924-ben kiterjesztette tevékenységét, egy rendszert dolgozva ki arra, hogy mérjék, miként tudnak megfelelni a vállalatok a kötelezettségeiknek. Végül ez lett a hitelminősítés standardja.
Augusztus utolsó hétvégéjén visszatér a kánikula, akár 35 fok is lehet. Sok lesz a napsütés, de helyenként lehet zápor, zivatar.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat MTI-hez eljuttatott előrejelzése szerint pénteken is már 29-33 fok lehet, de a Nyugat-Dunántúlon és az Északi-középhegységben még több lehet a gomolyfelhő, itt délután, estefelé zápor, zivatar is előfordulhat.
Szombaton is sok lesz a napsütés. Északon délután, este több lehet a gomolyfelhő, és ott néhol zápor, zivatar is kialakulhat. A legalacsonyabb hőmérséklet 12-18,
a legmagasabb hőmérséklet 30-35 fok között valószínű.
A sok napsütés mellett vasárnap is főként az ország északi felén alakulhat ki zápor, zivatar. Többnyire mérsékelt marad a légmozgás, csak zivatar környezetében lehet erős a szél. A leghidegebb órákban 14-19 fok lehet. A nappali maximumok 30-35 fok között alakulnak.
Újabb termékekben mutatott ki fipronilt a NÉBIH laboratóriuma. Emellett a RASFF riasztási rendszeren is érkezett tájékoztatás arról, hogy Magyarországra is hoztak szennyezett terméket.
A NÉBIH közleménye szerint az Európa jelentős részét érintő tojás szennyezési eset kapcsán folyamatosan zajlanak a vizsgálatok. A hatóság hazai érintettség esetén nem csak egy szegmenst, hanem a teljes lánc minden elemét ellenőrzi, melybe a termék vizsgálatán túl többek között a telep szerfelhasználása és az ólakban található alom ellenőrzése is beletartozik.
Azt is írják, hogy a mintavétel folyamatos. A tojás és tojástermékek laboratóriumi vizsgálatai során az eddigi mintegy 100 mintából 75 mérését zárták le a szakemberek.
A friss eredmények közül teljes tojáslében, valamint egy étkezési- és egy ipari tojás tételben igazolták fipronil jelenlétét.
A szükséges nyomon követési vizsgálatokat megkezdték. A termékekkel kapcsolatos részletek (azonosító adatok, egyéb információk) elérhetőek a NÉBIH tematikus aloldalán.
A szakemberek figyelik a nemzetközi eseményeket, valamint a RASFF rendszerbe felkerülő információkat. Utóbbi felületen érkezett tájékoztatás arról, hogy
német gyártású, fipronilt tartalmazó pasztörizált tojássárgájából, valamint pasztörizált tojásrántottából Magyarországra is hoztak.
A NÉBIH felvette a kapcsolatot az érintett hazai vállalkozással. Az derült ki, hogy a termékből nem érkezett Magyarországra.
A nő levelében azt írta, 10 perccel azután, hogy leült, „iszonyatos égő érzést” érzett a combján, ott, ahol érintkezett az üléssel. Azt írta:
„Felálltam, odanyúltam és éreztem, hogy nedves, egyértelművé vált, hogy a kárpit szennyezett volt valamilyen maró anyaggal, ami olyan sérülést okozott, hogy a combom egy nagy területen úgy megégett, hogy a felső hámréteg leégett róla.”
Az MTI megkeresésére a BKV azt írta, vizsgálatot indítottak az ügyben. Azt is közölték, hogy 2016-tól mostanáig már több esetben tettek olyan bejelentést utasok, hogy az ülésen valamilyen folyadékba ültek bele, egyikük később orvoshoz is fordult.
Így reagált az Új Szó szerkesztősége a tulajdonosváltás hírére. Kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, és azt is tudjuk, mit tett ez az érintettwk függetlenségével.
Czajlik Katalin írja az Új Szóban az újság váratlan tulajdonosváltása kapcsán: “Ne kerteljünk: sokk volt! Hétfőn reggel munkába jövet megtudtuk, hogy megvett minket a Penta. Illetve, hogy jelenlegi többségi tulajdonosunk, a PSIS annak fejében, hogy növeli befolyását a Pentával szemben a kiadóban,
túlad rajtunk. Mint egy rossz pár cipőn.”
Mert hát ne is kerteljünk – folytatódik az Új Szó publicistájának véleménycikke: a Penta nem csak amolyan „hétköznapi” pénzügyi csoport. A Gorilla óta az újkori Szlovákia legnagyobb korrupciós botrányának árnyéka vetül rá. Igaz, eddig senki sem bizonyította a Gorilla-akta hitelességét (vagy hamisságát), s a vizsgálat lefolyását szemlélve erre egyhamar nem is kerül sor. Mégis aggályos, ha egy ilyen csoport médiákat vásárol. Melyeknek, ugyebár, az az érdeke, hogy a Gorillához hasonló botrányokra fény derüljön. (…)
“A helyzet most annyiban új, hogy a kisebbségi tulajdonosból 100%-os tulajdonos lesz. Hogy ez változtat-e valamit az eddigieken, nem tudjuk. Eddig szóban kaptunk ígéretet arra, hogy nem. Hogy ez valóban így lesz-e, jelenleg nem tudjuk. Ezen a téren viszont
némileg biztató jel, hogy új kiadónk portfoliójába tartozik például a Trend hetilap, amely a tényfeltáró újságírás terén élen jár a hazai piacon,
a legmerészebb és legkritikusabb médiák közé sorolható.”
“A tartalom befolyásolása azonban csak az egyik, s talán nem is a legfőbb aggály. Azt ugyanis nem igazán hiszi senki, hogy a Penta ezen túl az Új Szón keresztül akarná átnyomni az érdekeit. Annál indokoltabb viszont a kérdés, vajon hogyan viselkedne az új tulajdonos, ha mondjuk magyar kormánykörökből kapna egy ajánlatot az Új Szó eladására. Tudjuk, hogy a Fidesz már bekebelezte az erdélyi és a vajdasági magyar sajtó nagy részét, s azt is tudjuk, mit tett ez az érintett médiák függetlenségével. Vajon tudja ezt a Penta is? S vajon érdekli-e egyáltalán?”
Vlagyimir Putyin orosz elnök látogatását éppen hogy megelőzve tette közzé az MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. a megbízásából készült országos reprezentatív közvélemény-kutatás – nem meglepő módon a projekt mellett kiálló – eredményét. Mások korábbi kutatásai más eredményre jutottak.
Az 1000-2000 fő megkérdezésével készülő éves közvélemény-kutatások sorába illeszkedő mostani felmérésben a megkérdezettek 54 százaléka támogatta, hogy Pakson új, modern és biztonságos atomerőművi blokkok épüljenek a meglévő egységek pótlására, 36 százalék ellenezte, 10 százaléka pedig nem foglalt állást a kérdésben – írja az MTI.
A hírügynökség által idézett közleményből úgy tűnik,
igen célzott volt a kérdésfeltevés,
hiszen „a válaszadók 51 százaléka úgy nyilatkozott: nem lenne hajlandó többet fizetni az áramért, ha azt megújuló energiaforrásokkal állítanák elő atomenergia helyett”. A lakosság többsége emellett úgy véli: az atomenergia biztosítja ma leginkább az ország és a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátását.
Mások is mértek, más eredményt kaptak
A Greenpeace megbízásából a Median készített 2016 decemberében 1200 fős reprezentatív felmérést a kérdésben, és arra az eredményre jutott, hogy
a magyar lakosok 53 százaléka nem ért egyet azzal, hogy Paks2 megépüljön orosz hitelből.
Arra a kérdésre pedig, hogy ha dönthetne, milyen energiafajta mellett voksolna, csak 7 százalék nevezte meg az atomenergiát, és az MVM felmérésével ellentétben 75 százalék a megújuló energiaforrásokat preferálta.
A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából az idén január végén, 1503 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatást a paksi atomerőmű bővítésének megítéléséről.
A megkérdezettek többsége szerint a beruházás költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára.
A válaszadók többsége szerint az Oroszországgal történt megállapodás kiszolgáltatottá teszi az országot. Így a megkérdezettek többsége azt is gondolja, hogy az Oroszországgal történt megállapodás összességében kedvezőtlen. A megkérdezettek többsége, majd’ fele (47 százalék) szerint a paksi atomerőmű bővítése nagyon költséges, túlzott méretű adósságot jelent az ország számára. Mindössze a válaszadók harmada (34 százalék) mondta azt, hogy a beruházás hosszútávon kedvező az ország számára, és ezért még a nagy adósság is elfogadható.
És végül egy harmadik – egy titkos, de az Index által az idén áprilisban megszerzett – ezer fős, szintén reprezentatív közvélemény-kutatás eredményét is érdemes ide citálni:
a megkérdezettek 50 százaléka szerint az oroszokkal kötött szerződés veszélyezteti az ország függetlenségét
(30 százalék szerint nem).
Paks
A Paksi Atomerőmű telephelyén jelenleg négy reaktorblokk termeli a villamos energiát. Ezeknek a meghosszabbított üzemideje 2030-2037 között jár le. Pótlásukra a 2014. január közepén bejelentett orosz-magyar kormányközi megállapodás szerint a Paksi Atomerőmű telephelyén két új, egyenként 1200 megawatt elektromos teljesítményű blokk épül – írja az MTI által idézett közlemény.
Azt már mi tesszük hozzá, hogy nem igazán kedvező orosz hitelből, amelynek újratárgyalásától az orosz fél elzárkózott.
Lehetőleg fehér, fekete vagy testszínű alsónemű, fehér vagy testszínű melltartó, fehér trikó, fekete vagy testszínű harisnya és bokafix, fekete pamutzokni az ajánlott viselet a bírósági alkalmazott hölgyeknek, az uraknál pedig a borosta nem, az állszakáll viszont megengedhető.
Ezt írja a hvg.hu a bíróságok arculati kézikönyvéből idézve. A színes kiadvány a bíróságok ügyfélbaráttá válása jegyében készült.
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) dizájnerei készítették nyolcmillió forintért a Országos Bírósági Hivatal (OBH) arculati kézikönyvét. Ennek egyik szempontja, hogy a bíróságok megítélését az ítéletek minősége mellett az ügyfelekkel való bánásmód is meghatározza a Handó Tünde OBH-elnök bevezetőjében írottak szerint. A hvg.hu által ismertetett kézikönyvben Handó a magyar bíróságok ügyfélbaráttá válásának folyamatában fontos lépésnek tartja, hogy a kezelőirodákat egységes megjelenésű ügyfélközpontok válhatják ki. Ezen túlmenően az ügyvitel sztenderdizálása, az ügyfél-tájékoztatás korszerűsítése is ezt a célt szolgálná.
A MOME javaslatot tett új öltözködési iránymutatásra is. A dress code fő vonala
eszerint a fehér és fekete lenne: e két színben öltözködjenek a bírósági alkalmazottak, az új irodai arculati színekkel összhangban.
A leghelyesebbnek formaruhát tartják, bár ezt az OBH nem tervezi – írja a lap.
Ápoltsági irányvonalat is kijelölnek a MOME tervezői. Nem pártolják a túlzott parfümhasználatot, tiltanák a műkörmöket, rikító hajcsatokat és a kócosságot. A férfiak viselhetnének beilleszthető vagy karika fülbevalót, az állszakáll is rendben, de a borosta már nem.
A ruhaviseletre részletekbe menő ajánlást állítottak össze. Ha valaki magától nem tudná, innen kaphat iránymutatást arra, hogy
a nőknek öt munkanapra öt bugyi ajánlott, fehér, fekete vagy testszínű.
A melltartó legyen testszínű vagy fehér, a trikó fehér, a harisnya és a bokafix fekete vagy testszínű, a pamutzokni pedig fekete.
A tervek szerint egységesítik az ügyfélközpontokat, de a dizájnerek szerint ezt kellene elvégezni a tárgyalótermekkel és dolgozószobákkal is.
A vádlott könyvkiadással is foglalkozó magyarországi bejegyzésű cége 2012-ben magyar fordításban kiadta egy svéd író holokauszttagadó könyvét, melyben a szerző a holokausztot mítosznak tartja, az emberölésre alkalmazott gázkamrák létezését megkérdőjelezi.
A könyvkiadó a magyar nyelvre lefordított könyvet a saját könyvesboltjában és az általa működtetett webáruházban hozta forgalomba. A vádlott, a webáruház honlapján a könyv szellemiségét tükröző kiadói ajánlást is írt az olvasóknak.
A vádlott beismerte a bűnösségét, így az ügyészség a vádiratában -tárgyalás mellőzésével – pénzbüntetés kiszabását indítványozott a bíróságon.
Az ügyészség indítványára tavaly, a Budai Központi Kerületi Bíróság a holokauszttagadó internetes tartalmak ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét rendelte el, amelynek végleges elrendelését is indítványozta mostani vádiratában az ügyészség. A bíróság döntését technikailag nem lehet tökéletesen végrehajtani, mert a kérdéses szerverek egy része az USA-ban található.
Az ügyészség egy korábbi tájékoztatása szerint csaknem húsz olyan weboldal ideiglenes eltávolítását rendelte el a bíróság, amelyeken egy holokauszt tagadó könyv volt beszerezhető, illetve annak tartalma megismerhető. A megállapítható tényállás szerint egy svéd író tollából, magyar fordításban olyan könyv jelent meg Magyarországon, amelyben a szerző azt állította, hogy a gázkamrákban történt tömeggyilkosságok története pusztán egy mítosz, illetve hazugság. Az írás szerint a zsidóságot bár érték megaláztatások, gyötrelmek, de a Hitler vezette Németországnak nem volt célja az európai zsidók likvidálása, államilag szervezett megsemmisítése. A fenti írás egyértelműen tagadja a nemzeti szocialista rendszerek által elkövetett népirtás, illetve emberiség elleni cselekmények tényét.
A nemzeti szocialista rendszer bűnei nyilvános tagadásának bűntette miatt indult nyomozást a nyomozó hatóság – mivel az elkövető (a könyv magyarországi forgalmazásával foglalkozó cég vezetője) külföldön tartózkodik – felfüggesztette. A fenti könyv azonban beszerezhető, illetve annak tartalma megismerhető több internetes oldalon. A kerületi ügyészség ezeknek a weboldalaknak az ideiglenes eltávolítására tett indítványt a Budai Központi Kerületi Bíróságon. A Budai Központi Kerületi Bíróság a kerületi ügyészség indítványában foglaltaknak megfelelően, a bűncselekmény folytatásának megakadályozása érdekében valamennyi weboldal tekintetében elrendelte azok ideglenes eltávolításával történő ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét.
A fuhu.hu úgy tudja, a könyvet 2007-ben adták ki Svédországban, majd nem sokkal később a Gede Tiborhoz köthető kiadó gondozásában Magyarországon is megjelent. A könyv a vádemelés ellenére sem elérhetetlen az interneten.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
