Kilenc éve nem látott mértékben vesz fel kölcsönöket a lakosság, csaknem ötven százalékkal többet, mint egy éve. Az összesítést készítő MNB-ben arra számítanak, hogy még olcsóbbá válnak a lakáshitelek. A kisvállalkozói kölcsönök állománya szerényebben, 13 százalékkal gyarapodott.
A lakosság a válság kezdete óta nem tapasztalt mértékben, éves összehasonlításban 2,8 százalékkal növelte hitelezését idén júniusáig. A megkötött szerződések éves értéke 162 milliárd forint volt, amelyben a második negyedév részesdése 73 milliárd forint – derül ki a Magyar Nemzeti Bank új összeállításából.
Az új szerződések növekedési üteme egy év alatt 46 százalék volt: a lakáskölcsönöké 35, a fogyasztási hiteleké 51 százalékkal gyarapodott.
Forrás: MNB
A bankok által szabott hitelfeltételek az elmúlt időszakban nem változtak, de az MNB-ben arra számítanak, hogy az úgynevezett Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel terjedésével élénkebb verseny és csökkenő kamatok fogják jellemezni az ingatlanvásárlásokat. A bankok mindkét területen a lakossági kereslet növekedéséről számoltak be. A lakáspiacon a CSOK növeli a keresletet, a második negyedévben az új lakáshitelek 16 százaléka ebbe a konstrukcióba tartozik.
A kisvállalkozói hitelek is növekvő tendenciát mutatnak. A szűken értelmezett kis- és közepes vállalkozások 8,3 százalékkal több pénzt kaptak a bankoktól, az önálló vállalkozókkal együtt 13 százalékkal növekedett a kölcsönzés. A pénzintézetek az összes vállalati méretkategóriában könnyítettek a feltételeken az elmúlt időszakban, és ennek folytatódására számítanak. A verseny itt is erősödik.
A német és amerikai gazdaság legfontosabb mutató az egekben: dinamikus növekedés, évtizedes mélyponton a munkanélküliség, a bizalmi indexek szárnyalnak. A részvényvásárlások a múltban ilyenkor tetőztek, aztán jött az összeomlás.
A német gazdaság pénteken megismert legfrissebb néhány mutatója rendkívül impozáns: a növekedés az első negyedévi 0,7 után a második három hónapban is 0,6 százalék volt, a bruttó hazai termék (GDP) gyarapodása a 2016-os mértéket is meghaladva idén elérheti 2 százalékot. A jövőbeli növekedés lehetőségét előrevetítő vállalati beruházások 1,2 százalékkal kúsztak feljebb a második negyedévben, a lakosság pedig német mértékkel jelentősen, 0,8 százalékkal költött többet, a német statisztikai hivatal megjegyzése szerint a GDP indexének emelkedésében is ez kapott nagy szerepet (sokan kárhoztatják a németeket, hogy „túl sokat” takarékoskodnak, ahelyett, hogy kissé többet fogyasztanának, ami nagyobb szökellést tenne lehetővé a nemzetgazdaságban).
Az ismert befektető, Zsiday Viktor éppen az efféle mutatók kapcsán tette fel a kérdést, hogy az ilyenkor szokásos részvénypiaci optimizmus közepette mikor várható az a pont, amikor tömegesen kezdenek eladni papírokat.
És amikor elkezdődik az összeomlás, a pánik.
Mint írja, elméletben mindenki tudja, mikor kell hosszú távra részvényeket venni. Akkor, amikor recesszió tombol, magas a munkanélküliség, összeomlanak a vállalati profitok, és a címlapokról a félelem árad. És azt is, mikor kell a részvényeket eladni: amikor minden szép és jó, nagy a jólét, kicsi a munkanélküliség, rekordon vannak a vállalati profitok.
A múltbeli fel-le-hullámzások Zsiday szerint nagyon hasonló képet festenek a mostanival összevetve.
Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy a részvényeladásokat jellemzően megelőző jelekkel állunk szemben
– derül ki Zsiday gondolatmenetéből. Két fontos jelzőszám éppen nagyon fent van: Németországban 2007-ben ment mindenkori maximumára a vállalati hangulatot mérő úgynevezett IFO-index, és tudjuk, hogy utána mi jött: összeomlás. Most ismét ilyen a helyzet, a német IFO-index tetőponton van, és hasonló pályát futhat be amerikai társa, az ISM-mutató, ami ha nincs is rekordértéken, de magasan áll.
A másik indikátor a munkanélküliség, ami eddig amikor évtizedes mélypontjára esett, az a ciklus tetőpontját jelezte, mert ilyenkor már nem nagyon maradtak kihasználatlan kapacitások a cégeknél, a jegybank előbb-utóbb kamatot emel, a gazdaság túlfűtött állapotban van. Most éppen ez a helyzet: a német munkanélküliség 30 éves mélyponton van, az amerikai is 15 évesen.
Zsiday szerint ezek mindenképpen igen erős figyelmeztető jelek. A történelem azt mutatja, hogy ilyen helyzetekben szokott tetőzni a részvénypiac: teljes a bátorság, és már kevés a lehetőség a felfelé haladásban. A befektető hazai párhuzamot is lát:
a nagy bátorságra egészen elképesztő példa, ami a magyar kis részvények piacán zajlik,
ennek látványa szintén megerősíti abban, hogy a befektetői bátorság-felelőtlenség csúcson van. És habár a bemutatott jelzőszámok időzítésre nem alkalmasak, a hosszútávú befektetők számára ezek azok a jelek, amikor eladnak, és akkor térnek vissza, amikor a címlapokról már nagybetűkkel ordít a recesszió felirat.
A szállás olcsó, a közlekedés alig kerül valamibe, a koszt és a sör is könnyen kigazdálkodható vagyis nem véletlen, hogy a párizsi Le Figaro listáján fővárosunk az első helyen szerepel.
Tegyük gyorsan hozzá, hogy Prága és Varsó is az élvonalban van és hogy mindez a nyugat-európai egyetemisták pénztárcáját tekinti mércének.
Budapesten egy hónap kihozható 360 euróból, ebben a sör nincsen benne.
De egy-másfél euró egy korsó sör Budapesten, míg ugyanez Párizsban 6 euró. Az ezüstérmes az olcsósági listán Prága, aztán Porto, Varsó és Lisszabon következik. Vagyis az EU keleti és déli városai.
A kontraszt a gazdag északnyugati rész az EU-ban. Itt London és Párizs viszi el a pálmát.
A brit fővárosban 1124 euró a minimális megélhetési költség egy egyetemistának.
És akkor még nem beszéltünk a tandíjról. A kontinensen az egyetemek jórésze állami támogatást élvez és ennek következtében kigazdálkodható a tandíj. Londonban viszont méregdrága az oktatás: évi tízezer eurót is elkérhetnek. Párizsban már jobb a helyzet: igaz, hogy a megélhetés méregdrága, de a tandíj jóval szerényebb hiszen az állam Franciaországban mélyen a zsebébe nyúl.
Mindez persze csak a megélhetési szempont.
A kérdés, hogy milyen diplomát szerez az egyetemista Budapesten, Lisszabonban, Londonban vagy Párizsban.
A hierarchia itt is könyörtelen. A sanghaji lista élvonalában szereplő egyetemek diplomái sokkal többet érnek, mint a többiek. Márpedig Kelet- vagy Dél-Európa alig van jelen a sanghaji listán, míg Északnyugat-Európa szép számban képviselteti magát.
De Anglia vagy Svájc méregdrága, míg Budapest vagy Lisszabon olcsó, vagyis a piacon mindenki megtalálja magának azt, ami neki a legjobb ár-minőség arányt jelenti. Akinek a pénztárcája lapos, de a fiatalos vállakozó szelleme töretlen, annak bízvást lehet ajánlani Budapestet vagy Prágát esetleg Lisszabont – ahogy azt a Le Figaro teszi.
A diplomáciai háború közepette Mészáros Lőrinc ismét bevásárol: az érdekeltségébe tartozó Konzum-cégek 49 százalék részesedést vettek a szintén tőzsdei Appeninn ingatlanbefektető társaságban. A vásárlás értéke 4,5 milliárd forint.
A kereskedést is felfüggesztették reggel a Budapesti Értéktőzsdén a Konzum Nyrt. részvényeivel, miután a cég közzétette: jelentős bejelentésre készül. Ez pedig az volt, hogy a Konzum, testvérvállalatával, a Konzum PE Magántőkealappal közösen 24,51-24,51 százalék részesedést vásárol az Appeninn Vagyonkezelő Holding Nyrt.-ben. A Konzum-társaságok Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartoznak.
A 2009 végén alapított Appeninn Holding Nyrt.
Magyarország egyik legdinamikusabban növekvő ingatlanbefektetési társasága,
részvényeit 2010-ben vezették be a Budapesti Értéktőzsdére. A vállalat tulajdonában és üzemeltetésében lévő, összesen 65 ezer négyzetméter alapterületű ingatlanok eszközértéke meghaladja a 22 milliárd forintot – írja a Privátbankár az új Mészáros-szerzeményről.
A tőzsdén kívüli ügylet során az Appeninn 19.511.134 darab 100 forint névértékű törzsrészvényét a Konzum Nyrt., illetve a Konzum PE Magántőkealap 228,9 forintos átlagáron vásárolja meg,
vagyis mintegy 4,5 milliárdot költöttek el.
Jászai Gellért, a Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója az ügylet kapcsán kiadott közleményében hangsúlyozta, hogy befektetőként határozott tervekkel érkeznek az Appeninn Holdinghoz. A vállalatot szabályozott ingatlanbefektetési társasággá kívánják átalakítani. Ezzel egyébként jelentős adómegtakarításra nyílik módja a társaságnak.
Azt mondta, nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány között, de több fejlemény miatt aggódnak. A holland külügyminisztérium által a fuhu.hu-nak küldött közleményben az áll: fel fogja hívni Szijjártó Pétert, de még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e.
Bert Koenders holland külügyminiszter a Volkskrant szerint azt mondta, még szüksége van az interjú pontos fordítására. Szerinte „az világos, hogy nincs kapcsolat a terrorizmus és a magyar kormány tettei között. Ez minimum kényelmetlen.”
Ugyanakkor azt is mondta, hogy
Hollandia aggódik bizonyos magyarországi fejlemények miatt,
ilyen a civiltörvény és a jogállam az országban. Azt is mondta: „a nagykövetnek joga van kritizálni.”
A fuhu.hu megkereste a holland külügyminisztériumot is, hogy mit reagálnak a nagykövet visszahívására. Válaszukban elküldték azt a nyilatkozatot, amelyet Bert Koenders a holland sajtónak is elmondott.
Bert Koenders és Szijjártó Péter MTI Fotó: Marjai János
Ebben az áll: „Természetesen nem lehet azt a hatást kelteni, vagy azt mondani, hogy a magyar kormány ugyanazt a módszert alkalmazza, mint a terroristák. Ettől elhatárolódom.”
Azt is mondta, nem tudja, pontosan mire gondolt a nagykövet.
Még nem tudja, hogy bocsánatot kér-e a magyar külügyminisztertől.
Fel fogja hívni, és azt is mondta: nem szeretné, ha elfajulna az ügy.
Ugyanakkor megismételte, hogy ez nem jelenti azt, hogy Hollandia ne szemlélne több dolgot kritikusan: például azt, hogy az uniós döntések ellenére Magyarország nem hajlandó menekülteket befogadni, emellett aggódnak a civiltörvény miatt is. „De ennek nincs köze az ISIS módszereihez” – mondta.
Szijjártó Péter külügyminiszter rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be, hogy hazarendelte a Hollandiába akkreditált magyar nagykövetet. Szent-Iványi István volt nagykövet a fuhu.hu-nak azt mondta: nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen.
Az Index tudósítása szerint a külügyminiszter úgy értékelte ezt: határozatlan időre megszakítottuk a nagyköveti szintű kapcsolatot Hollandiával. Az ügyvivői szintű kapcsolat marad.
Szijjártó Péter a magyar ügyvivőt arra utasította, hogy hétfőn a holland külügyminisztériumban utasítsa vissza Hollandia nagykövetének kijelentéseit, és kérjen magyarázatot.
Az MTI szerint egy kérdésre a külügyminiszter azt válaszolta: ha bebizonyosodik, hogy az interjúban nem a nagykövet magánvéleménye jelent meg, ha a hollandok nem tesznek megfelelő elnézést kérő nyilatkozatot nyilvánosan, akkor a Hollandiába akkreditált magyar nagykövet hazarendelése hosszú távú lesz, illetve
megteszik a még szükségessé váló diplomáciai vagy politikai lépéseket,
és „ha a hollandok így szeretnék folytatni a kétoldalú kapcsolatot, akkor majd mi is így folytatjuk”…
„…nem elégszünk meg zárt ajtók mögötti magyarázattal.” – fejezte be a hosszú mondatot.
MTI Fotó: Balogh Zoltán
Szerinte „Magyarország nem egy bokszzsák”, és a magyar kormány és a terroristák közé egyenlőségjelet tenni olyan vád, amit még a durva vitákat hozó 2015-ben sem tett meg senki, emellett kegyeletsértő is.
Gajus Scheltema távozó holland nagykövet a 168 Órának adott interjúban többek között azt mondta, hogy az iszlámista terroristák
„ugyanolyan elv mentén kreálnak ellenséget, mint a magyar kormány”.
Arról is beszélt, hogy „a magyar politikusok Brüsszelben távolról sem ilyen agresszívek.
Az indulat itthon tör így elő belőlük, amikor saját szavazóikhoz beszélnek. Személyes találkozóink alkalmával Szijjártó Péterrel mindig szívélyes, baráti hangulatban tárgyalunk.” Szerinte Magyarországon „csak pro és kontra álláspont lehetséges, valaki vagy velünk van, vagy ellenünk.
Klasszikus marxista világlátás.”
Hugo Gajus Scheltema MTI Fotó: Kovács Tamás
Erre válaszul Szijjártó Péter tegnap este felháborítónak nevezte a nyilatkozatot, és bejelentette: „amíg a holland nagykövet nem megy haza, a külügyminisztériumban már nem szívesen látott vendég, egészen biztosan nem fogják fogadni semmilyen szinten”. Ezt követte a mai bejelentés.
Szent-Iványi István volt ljubljanai nagykövet, a Liberálisok külügyi szakpolitikusa a fuhu.hu-nak azt mondta, hogy a mai bejelentés „rendkívül súlyos esetnek látszik”, nem emlékszik arra, hogy az Európai Unió két tagállama között történt-e már ilyen. Azt is mondta, hogy
egy nagykövet nem saját szakállára mond ilyeneket, csak akkor, ha a kormányának is ez az álláspontja.
Szerinte ez egy újabb figyelmeztetés, hogy a kormány rossz úton jár, és helytelen, ahogy erre a magyar kormány reagált, inkább meg kellene nézni, miért vannak ilyen reakciók. Azt mondta: az EU-ban az ilyen válasz teljesen elfogadhatatlan, pláne, hogy Hollandia meghatározó tagja az Uniónak és a NATO-nak is. Szerinte nem mindegy, hogy Magyarország hogyan alakítja Hollandiával a kapcsolatait, bár a magyar kormány eddig is a szélsőjobboldali Geert Wildersszel szimpatizált.
Azt is mondta, hogy reméli, hogy a konfliktus nem jut el odáig, hogy a kijelölt holland utódot nem fogadják el hivatalosan, ez már a diplomáciai kapcsok teljes lerombolásával fenyegetne.
Szerinte ennek csak Magyarország lehet csak a kárvallottja.
Hajdú Nóra, az Együtt alelnöke és külpolitikusa Dilettantizmus a Bem téren című közleményében azt írta: Magyarország érdekeivel ellentétes a döntés, és
„a jelek szerint Szijjártó Péter külügyminiszter még az alapvető diplomáciai fogalmakat sem ismeri.”
A közlemény szerint Hollandia az egyik legnagyobb befektető Magyarországon: a holland cégek nemcsak rengeteg adót fizetnek hazánkban, de több ezer embernek adnak munkát, megélhetést is. Hajdú Nóra azt írja: „Szijjártó Péter
minősíthetetlen stílusú, bárdolatlan megszólalása
nemcsak árt hazánknak, de újabb lépés Magyarországnak az Európai Unióból való kifelé vezető úton.”
Bert Koenders holland és Szijjártó Péter magyar külügyminiszter tavaly Budapesten. MTI Fotó: Marjai János
A Párbeszéd közleménye szerint „Szijjártó Péternek azonnal le kell mondania”. Szabó Tímea és Karácsony Gergely társelnökök azt írták, hogy „az Orbán-kormány a magyar nagykövet visszahívásával ismért csak azt bizonyítja, hogy Magyarországra Putyin alattvalójaként tekint, nem pedig mint az Európai Unió tagjára.”
„Szijjártó távozzon, mielőtt hadat üzen a teljes Uniónak!”
– írják.
A párt szerint a távozó nagykövet „pontosan jellemezte az Orbán-kormány üzelmeit”. Azt írják: nem a magyar embereket, nem az országot, hanem a Fidesz-kormányt kritizálta.
Az LMP közleményében azt írja:
„Szomorú, ha egy felnőtt ember hisztizik, de ha a magyar diplomácia vezetője csinálja, az kifejezetten káros.”
A közlemény szerint „a bazári diplomácia ott tart, hogy Putyinnak díszpolgári címet adnak, a NATO és EU-szövetséges Hollandiával pedig megszakítják a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat. Ez a kínos döntés újra bizonyítja, hogy a Fidesz nem Magyarország jövője, hanem Európa múltja.”
A Jobbik szerint „sajnálatos hogy a magyar külügynek fontosabbak a saját korrupciós forrásai, mint a nemzet érdekképviselete.” A párt közleménye szerint „a magyar diplomácia a teljes elszigetelődés útján halad, melyet jól jelez, hogy a magyar vezetőket már nem látják szívesen más európai fővárosokban, a meghatározó európai politikusok pedig még térségünkben tett útjaik során is elkerülik Budapestet.”
Azt is írják: „csak
reménykedhetünk abban, hogy Donald Trump amerikai elnök nem fogalmaz meg negatív kritikát
az Orbán-kormány korrupciós ügyleteivel kapcsolatban, kiprovokálva a magyar diplomácia vezetőjének hadüzenetét.”
Bokros Lajos, a MoMa elnöke közleményében azt írja: „Megfordult Szijjártó feje a törzsén, ezért rosszul látja a világot? Megszakítani a diplomáciai kapcsolatot Hollandiával, Európa egyik legszabadabb, leggazdagabb és az élet minőségét tekintve egyik legjobb országával
komplett baromság, teljes őrültség.”
Szerinte ez a lépés „iszonyú kárt” okoz Magyarországnak. Azt írja: „A holland nagykövet minden szava közismert tényeket állít. A diplomatának mindenben teljesen igaza van.”
A popsztárnak most jelent meg az első száma novemberben várható új albumáról, a Reputationről. Három év után ez lesz az első új lemeze. Az előző Grammy-díjas lett.
A szám nem sokkal azután jelent meg, hogy az énekesnő bejelentette: szexuális támadások áldozatainak segítő szervezetet támogat. Azután ígérte ezt meg, hogy
megnyerte egy rádiós dj elleni szexuális zaklatási perét.
A dj 2013-as koncertjén molesztálta, fogdosta az énekesnőt. Beperelte a férfit, szimbolikus, egy dolláros kártérítést követelt, és meg is nyerte a pert. A rádiónál is panaszt tett, ahol a dj dolgozott, onnan ki is rúgták a férfit.
Mi a következő lépés a civil törvény után – ez aggasztja az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjét, L. Ritók Nórát. A fuhu.hu-nak adott interjúban azt mondta, hogy aki az utóbbi időben szakpolitikai problémákról beszél, az áttolódik az „ellenséges oldalra”. A Hajdú-Biharban csaknem 1200 családot segítő alapítvány vezetője arról is beszélt, hogy az önkormányzatokkal és az intézményekkel együtt tudnak működni, egyedül az egyházi iskolákkal nem felhőtlen a viszony, a szegregáló hatásuk miatt. Szerinte azt sem szabad tagadni, hogy Magyarországon igenis vannak éhező gyerekek, nem is kevesen.
L. Ritók Nóra
Az az integrációs tevékenység, amelyet az alapítvány végez, nemzetközi kitekintésben is kiemelkedőnek és ritkának számít, milyen visszajelzéseik vannak?
Nagyon sok érdeklődés, megkeresés érkezik külföldről, hívnak minket konferenciákra, pályázati együttműködésekre. Külföldi egyetemeken szakdolgozatokban is feldolgozzák a munkánkat. Fontosak a különböző hálózatok, például az ATD, a nemzetközi mélyszegénység elleni hálózat, amelynek köszönhetően hasonló problémákkal foglalkozó szervezetekkel dolgozhatunk együtt. Rendszeresen érkeznek hozzánk látogatók is, főleg olyanok, akik a roma integráció iránt érdeklődnek, Romániában, Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában is vannak kapcsolataink. De volt már ilyen Európán kívül is, például Ausztráliában, Kanadában is. Ezekből nagyon sokat tanulunk mi is. Pl. nagyon érdekes, hogy a különböző országokban az állam hogyan áll hozzá az ilyen tevékenységet végző civil szervezetekhez.
Úgy látom, hogy az érdeklődés azért is nagy irántunk, mert
nem csak a sikerekről kommunikálunk, hanem a kudarcokról is, és ez hitelessé tesz minket.
Sokan olyan rózsaszín képet festenek erről az egészről, mintha csak a segítő szándékon, a lehetőségnyújtáson múlna az egész problémamegoldás. De a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. A problémával való hiteles szembesülés, a kudarcok beismerése és elemzése nagyon fontos. Mi azt hiszem, ezzel a küzdelemmel együtt vagyunk érdekesek, bár a pozitív alapállás adott nálunk is.
Tavaly év elején a független szakemberekből álló MagyarBrands Bizottság „igazi magyar márkának” választotta az alapítványt. Előtte Ön megkapta a társadalmi vállalkozások egyik legfontosabb nemzetközi kitüntetését, az Ashoka-tagságot. Ezeknek azóta voltak kézzelfogható eredményei?
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Az Ashoka-tagságnak mindenképpen, folyamatos lehetőséget biztosít nemzetközi szinten, tudást és tapasztalatokat lehet szerezni,
pályázatok nyílnak meg, látogatók jönnek.
Legutóbb például az Ashoka, a McKinsey és a Corvinus Egyetem közös programjába kerülhettünk be, öt hallgató tantárgyi keretek között fél évig segített az egyik üzleti tervünk megalkotásában.
A MagyarBrands díjának abból a szempontból volt jelentősége, hogy a céges világból egyre több felajánlás, támogatás érkezett, olyan helyekről, akik a díjnak köszönhetően ismerték meg az alapítványt.
Ehhez képest hogyan érintette az alapítványt a civiltörvény?
Nyilvánvaló volt, hogy felkerülünk a „külföldről támogatott civil szervezetek” listájára. Egy ilyen alapítványt hazai forrásokból ma nem lehet fenntartani. Azt hiszem, pontosan látom azt a folyamatot is, hogyan jutottunk el idáig.
Az alapítványunk minden tevékenysége az állam működési hézagaira épült rá. Mondhatnám azt is, hogy
ott dolgozunk, ahol az állam sikertelen.
Olyan családokkal, akik kiesnek a szociális háló hézagain, akiknek életében generációk óta nem volt változás. Ez nem csak a mostani kormány felelőssége, így volt ez a korábbiak alatt is. Ám a hibákat, kudarcokat senki nem szereti látni, korábban sem szívesen szembesült ezzel egyetlen kormány sem. A szőnyeg alá söprés, hamis kommunikálás, félrefordulás mindig is jellemző volt. A különbség a korábbi kormányokkal szemben most annyi, hogy a probléma láttatásának ma következményei is vannak.
Minden tevékenységünkkel a rendszer hibáira hívjuk fel a figyelmet. Szakpolitikai szempontból tartunk tükröt. Mostanra viszont az a helyzet alakult ki, hogy aki ezt teszi, azt máris áttolják a pártpolitika színterére.
A szakpolitika felolvadt a pártpolitikában.
Például, ha azt mondom, hogy a közmunka nem vezet vissza a munka világába, azzal máris ellentmondok a kormánykommunikációnak. Ha arról beszélek, hogy a mai oktatás elvesztette az esélykiegyenlítő funkcióját, vagy arról, hogy a szegregált oktatás ma zöld utat kapott, akkor is. És ennek ma következményei vannak. Előttünk folyamatosan egyre több pályázati csap zárult be. A sok sikertelen, és érthetetlen pályázati elutasítás után már a pályázatíró cégek sem szívesen dolgoznak velünk. Honnan szerezhetünk hát a működtetésre forrást? Maradtak a civil és céges adományok és persze a külföldi pályázatok.
Tehát természetesen elértük azt a határt, hogy ki kellett tennünk a címkét. Ezzel a részével nincs is különösebb bajom, eddig is publikusak voltak ezek az infók a honlapunkon. Na de mi a következő lépés? Ez most még csak egy listán való szereplés, de
mi van, ha eldöntik, hogy az ilyen szervezetek nem kaphatnak az egy százalékos felajánlásokból? Vagy, hogy nem tarthatnak fenn iskolát?
Mi 550 gyereket tanítunk, művészeti képzésben. Velük akkor mi lesz? Ez aggaszt, hogy nem látom a szándékokat, lépéseket.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Nem értem az egésznek a célját sem, ezért olyan félelmetes. Mi olyan integrációs modellt akartunk fejleszteni, ami beépülhet a rendszerbe, javíthat az oktatás, a szociális ellátás problémáin. Egy ilyen lista, amely akár ellenséges célú is lehet, az esélyét is elveszi ennek.
A bojkott nem merült fel, mint más szervezeteknél?
A bojkottáló szervezetek jogi tevékenységet folytatnak, nekik ez a feladatuk, hogy épp így reagáljanak, és tereljék jogi útra ezt az egészet. Az Igazgyöngynek nem ez a feladata. Mi családokkal, gyerekekkel dolgozunk, és ez a felelősség más. Nem kisebb, vagy nagyobb, hanem más. Így is rengeteget moralizálok, hol van a határ, ameddig az ember kompromisszumot köthet? Én kiállhatok a véleményemért, én megtehetem, de
itt van a 33 munkatársam, ott van az 1200 család, akinek segítünk, ezt nem tehetem kockára.
Ez nagy visszafogó erő. Sok civil szervezet sokkal kompromisszumkészebb így is, mint mi. A túlélés érdekében hallgatnak, háttérbe húzódnak, nem konfrontálódnak. Így remélnek, és kapnak is (még) támogatásokat. A fennmaradás iránti félelem és a megfelelés kényszere furcsa helyzetet teremtett. Aláásta a civilséget. Nagyon messze vagyunk, és úgy látom, egyre messzebb kerülünk az egységes civil fellépéstől. Már annyiszor maradtam egyedül a küzdelemben, hogy inkább én is próbálom befogni a számat, pedig minden nap ordítani tudnék.
Ha már a tanodákról beszélünk, tavaly a kormány gyakorlatilag elvette a támogatást a hosszú évek óta jól működő tanodáktól, például az alapítvány által működtetett tolditól. Ez milyen hatással járt?
A tanodák iskolán kívüli foglalkozás keretében főleg a hátrányos helyzetű diákok tanulását segítik, akiknek sem a család, sem az iskola nem tud megfelelő feltételeket teremteni. A gyerekeknek nem kötelező ide járni, mégis sokan mennek. Toldon a tanoda beindítása óta folyamatosan és jelentősen javultak a diákok iskolai eredményei.
Amikor ez kiderült, nagy volt a baj. Mivel szakmailag a toldi tanoda meghatározó a tanodák módszertanának kialakításában, biztosra vettük a támogatást. A döntés is csúszott, muszáj volt felvenni hamarabb a tanodapedagógusokat, különben elhelyezkedtek volna máshol. A pályázat elutasítása egyszerűen érthetetlen volt, az indoklás nem állta meg a helyét, a fellebbezésünkre azóta sem kaptunk választ.
Vészhelyzet volt.
Akkor jött az, hogy Bayer Zsolt kitüntetése miatt elárvereztem a lovagkeresztemet, és erre fordítottuk a pénzt. Civil támogatásokat is kaptunk. Aztán Oplatka András felajánlotta a Prima Primissima díjának a felét. Így összesen 10 és fél millió forintos költségvetéssel végig tudtuk vinni a tavalyi tanévet a tanodában.
Nyáron külföldi alapítványok támogatásából fedeztük a tanodatáborokat. Most elkezdjük a tanévet. Próbálunk forrást keresni, hamarosan például a piacra dobunk egy társasjátékot. Kapunk támogatást nemzetközi alapítványoktól, cégektől is, adománygyűjtő akciókat is szerveznek nekünk. Most három pedagógus van munkaviszonyban a tanodában, aztán ott az önkéntesek útiköltsége, a rezsi, uzsonna, egyéb költségek. Azt hiszem, hónapról hónapra kell majd előteremtünk a fenntartást, de nem adjuk fel.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
A helyi polgármesterekkel, önkormányzatokkal milyen a viszonya? Könnyű velük együtt működni?
Ez egy nagyon érdekes tanulási folyamat volt. Amikor először találkoztunk azzal, hogy milyen szinten vannak alapjogsértések a rendszerben, az sokkoló volt. Először próbáltuk ezt négyszemközt jelezni. Meghallgatták, de nem volt változás. Amikor ezt nyilvánosan tettük, akkor jött a sértődés, és feszült lett a viszony. Gyakorlatilag nemkívánatos elemek lettünk. Ez azonban tarthatatlan volt, gyakran bosszúállásokkal azokon, akiken segíteni szerettünk volna. Lassan megértettük, hogy ők,
a rendszeren belül dolgozók is nehéz helyzetben vannak, kiégettek, forráshiányosak.
Azt is láttuk, hogy nem lehet úgy segíteni, fejleszteni egy társadalmi csoportot, hogy azt ne kössük be ezer szállal a rendszerbe. A stratégiai váltás eredménye lett egy nyugodtabb viszony a településekkel, változó szinten megindult együttműködésekkel. Nem mondom azt, hogy mindenhol a „támogatott” kategóriába tartozunk, de azért a „tűrtbe” már igen. És tudom azt, hogy nem egyszerű velünk dolgozni, például a polgármestereknek sem. Ugyanúgy, ahogy az állam esetében, a településeken is láttatjuk a problémát. Melyik polgármester szereti, ha a regnálása alatt mi ezekben a problémákban mozgunk? Mindenki sikeres időszakot akar, az újraválasztásért, a helyi hatalomért.
Egy konfliktushelyzet van, amin nem tudok túllépni: az egyházi iskolák és a szegregáció.
Az, hogy ők nem vesznek fel roma gyerekeket. Ez beláthatatlan folyamatokat indít meg a településeken. Próbálkozunk itt egy deszegregációs programmal, de ez egy kínkeserves harc. Pláne, hogy nincs valós kormányzati szándék sem amögött, hogy ez megszűnjön.
A legjobb az együttműködés a gyermekjóléti, gyámügyi területeken. Van, ahol az év végi beszámolókban is megjelenik, hogy az Igazgyöngy Alapítvány segítsége fontos és jó.
Hegedűs Zsuzsa miniszterelnöki főtanácsadó már 2015-ben azt mondta, hogy „nincs rendszerszintű gyerekéhezés” Magyarországon. Nemrég Rétvári Bence államtitkár ugyanezt írta egy írásbeli kérdésre adott válaszában. Mit gondol erről?
Nem igazán értem, miért nem lehet ezt beismerni. Létező dologról beszélünk, és engem ebben nem nagyon érdekel, hogy a „rendszerszintű” arány kinek, mit jelent.
Kétféle éhezésről beszélünk: mennyiségiről és minőségiről.
A mennyiségi éhezés jelenti azt, hogy vannak olyan időszakok, amikor valakik nem jutnak elegendő mennyiségű ételhez. Azokban a családokban, akik pl. uzsorába kerültek, ez gyakran előfordul. Ilyen van, ezt nem lehet tagadni, aki itt él, az látja.
A másik a minőségi éhezés, amikor nem jutnak a gyerekek elég fehérjéhez, húshoz, tejtermékhez. Szénhidrát-alapú az étkezésük, sokszor például a család csak kenyeret tud venni, esetleg krumplit. A szegregátumokban, ahol ez a minőségi éhezés gyakori, ez is az egyik oka, hogy több a sajátos nevelési igényű gyerek, mint máshol, mert a szervezetük nem tud megfelelően fejlődni. Ők nem sovány, ránézésre is éhező gyerekek, de nem táplálkoznak megfelelően.
Sokszor felmerül a kérdés, hogy akkor miért nem kapcsolódnak sikeresen a menzákon bevezetett reformétkezéshez? Azért, mert
ők nem is ismerik ezeket az ízeket.
Sok családban kimarad a szoptatás utáni bébiételes időszak, egyből azt eszik, amit a felnőttek. Vagyis paprikáskrumplit, lebbencslevest, szóval ilyen „pörköltízű”, zömében tésztás dolgokat. Ezeket ismerik, az idegen ízekkel nem tudnak mit kezdeni. Nekik ez ugyanolyan, mint amikor egy ember elmegy mondjuk Indiába, és nem ízlenek neki az ottani csípős fűszerezésű ételek, mert nincs hozzászokva.
Sajnálatos, ha egy kormány nem hajlandó kimondani, hogy a gyerekéhezés problémája igenis létezik.
A szocializmus idején ez ugyanígy volt az analfabetizmussal… ami mellesleg azóta is jelen van. A gyerekszegénység teljesen nem szüntethető meg, a legtöbb országban jelen van, legfeljebb az arányok mások. Statisztikák szerint nálunk 40-50 ezer olyan gyerek van, akit a mennyiségi éhezés fenyeget az országban, és több százezer, akit a minőségi.
Forrás: Igazgyöngy Alapítvány
Említette az uzsorát is, nagyon sok faluban, ahol a többség mélyszegénységben él, ez komoly problémát jelent. Ez ellen tudnak valamit tenni?
Együttműködünk a rendőrséggel, és ezt a közösség felé is kommunikáljuk. Mi az integrációt akarjuk elősegíteni, ehhez a jogkövető magatartás, a társadalmi normák betartása is hozzá tartozik. Ebbe viszont nem fér bele a bűnözés, az uzsora sem.
Amikor elkezdtünk dolgozni, beleszaladtunk kemény helyzetekbe, gyakran fizikailag is veszélyben voltunk. Tudjuk, hogy megszüntetni nem fogjuk tudni, mindig feljön egy réteg, aki ebből él. Nem csak arra kell gondolni, hogy pénzt adnak kölcsön, aztán a sokszorosát követelik vissza. Van élelmiszeruzsora is, amikor a „boltocskázás” termékeit később kell kifizetni, de sokszoros árakon. Vagy ott van a pénzért fuvarozás. Vannak, akik elvisznek másokat boltba, orvoshoz, hivatalba – csak épp a benzinpénz többszörösét kérik érte. Ebbe az elzártság miatt mennek bele az emberek: nincs tapasztalatuk, nem tudják, hogy lehet máshogy is közlekedni, emiatt inkább fizetnek.
Azt már el tudtuk érni, hogy az uzsora bizonyos határon nem megy túl. Ehhez szükség volt a kölcsönös bizalomra a rendőrséggel. És az is fontos, hogy ha az ember elindít egy fejlesztést, akkor azok, akik az esélytelenség miatt korábban az uzsorához fordultak, lehetőséget kapjanak másra.
Ha van, aki segíti őket, aki ad reményt, munkát, amiből normális jövedelmük lehet, akkor lesz alternatíva egy másfajta döntésre.
Persze ehhez közösségi normák is kellenek. A szegregátumokban szétestek a közösségek, ezeket újra kell építeni. Segíteni kell az embereknek, hogy másfajta életet is megtapasztaljanak.
Alig néhány hét fogva tartás után az MTI információi szerint Kulcsár Attila pénteken hajnalban elhagyta a tököli börtönt.
A 2003-ban kirobbant brókerbotrány miatt idén tavasszal ítélték jogerősen öt évre Kulcsár Attilát, de az eljárás során többször volt előzetesben, házi őrizetben, lakhelyelhagyási tilalom alatt – ezek beszámítása miatt
csupán néhány hétre kellett visszamennie a börtönbe.
Kulcsár Attila, a K and H Equities egykori vezető brókere és társai ellen 12 éve, 2005-ben emelt vádat sikkasztás és más cselekmények miatt az ügyészség. E szerint 1998 és 2003 között Kulcsár Attila rendkívül magas hozamokat ígérve, offshore cégeken keresztül jogosulatlanul forgatta az ügyfelek, köztük egyes állami vállalatok, önkormányzatok pénzét.
A vád szerint a kár több mint 8 milliárd forint volt.
A Fővárosi Bíróság a 2006-ban indult büntetőperben 2008-ban kihirdetett első fokú, nem jogerős ítéletében Kulcsár Attilát nyolc év börtönre és 230 millió forint vagyonelkobzásra ítélte. A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla azonban 2010-ben megalapozatlanság és eljárási hibák miatt új elsőfokú eljárásra utasított, ami újabb fél évtizedig tartott. A megismételt elsőfokú eljárásban a Fővárosi Törvényszék hat és fél évre csökkentett Kulcsár börtönbüntetését, a vagyonelkobzást helyben hagyta.
Kulcsár Attila a Fõvárosi Törvényszéken 2015. december 29-én. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
A 2015-ben kihirdetett elsőfokú ítélet azonban fellebbezések miatt ismét a Fővárosi Ítélőtáblára került, melynek Debrecenben eljáró tanácsa idén márciusban kihirdetett jogerős, másodfokú ítéletében
jelentősen enyhítette több vádlott büntetését.
Kulcsár Attila esetében például öt évre mérsékelte a büntetés időtartamát. A tábla márciusi, szóbeli indoklása szerint a büntetések kiszabásánál figyelembe vette az eljárás rendkívüli elhúzódását, továbbá, hogy Kulcsár Attila beismerő vallomása „nélkül csak nagyon kevés tényállást lehetett volna megállapítani”.
Péntek reggel van, Lajos és Patrícia napja, mi pedig átnéztük, miről írnak az újságok.
Népszava: Újabb jogkör a Belügyminisztériumnak
A lap szerint Európán kívüli állam polgára, vagy ott bejegyzett cég a jövőben kizárólag a mindenkori belügyminiszter engedélyével fektethetne be egyes piaci szektorokban Magyarországon – ezt tervezi a minisztérium. miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor.
Többféle szektorról szól a tervezet,
a fegyver- és lőszergyártástól kezdve, az atomenergiával foglalkozó bármely piaci tevékenységen át, egészen a „kommunikációs csatornák” üzemeltetéséig.
Az engedélyt a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter jóváhagyásához kötnek – ez most Pintér Sándor. Az MSZP-s Harangozó Tamás jogállami abszurdnak nevezte a törvénytervezetet.
Magyar Nemzet: Egyre több külföldi diák jön
Egyre több a külföldi hallgató a magyar egyetemeken, ami alapesetben jó, hiszen ők többnyire önköltséges képzéseken vesznek részt, olykor milliókat fizetve a hazai egyetemeknek – írja a Magyar Nemzet. Egyre többen jönnek ugyanakkor a kormány által 2013-ban életre hívott Stipendium hungaricum ösztöndíjprogramon keresztül.
A lap úgy tudja,
egyre nehezebben tudnak kollégiumi elhelyezést nyújtani az egyetemek
a program keretében érkező diákoknak. A kollégiumok kapacitása ugyanis véges, a magyarországi diákoknak sem tudnak mindig helyet adni. Országos átlagban 43 százalékos a kollégiumi túljelentkezés.
A program keretében érkező diákok szegény országokból jönnek, albérletet a támogatás ellenére sem tudnának fizetni. Van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol a külföldi hallgatók a kollégiumi férőhelyek 15-50 százalékát foglalják el. A kollégiumfejlesztési program második szakasza viszont a lap szerint már legalább féléves csúszásban van.
Magyar Idők: Terrorcselekménnyel is vádolhatják a körúti robbantót
A kormánypárti lap szerint várhatóan terrorcselekmény előkészületével is meggyanúsítják a Teréz körúti robbantás gyanúsítottját. Így amennyiben elítéli a bíróság,
akár életfogytiglant is kaphat.
Úgy tudják, a Központi Nyomozó Főügyészség ma folytatja a férfi kihallgatását.
A 24 éves P. Lászlót azzal gyanúsítják, hogy tavaly szeptember 24-én felrobbantott egy saját készítésű bombát Budapesten, a Teréz körút-Király utca sarkán. Két rendőr súlyosan megsérült. Idén februárban el is ismerte, hogy ő robbantott.
24.hu: Ötmilliós fizetés mellé is jár a kedvezményes hitel az MNB-ben
A portál szerint a Magyar Nemzeti Bank két alelnöke is kap nagyon olcsó hitelt a jegybanktól, és a havi 4,95 millió forintos bruttó bért felmarkoló ügyvezető igazgató is hozzájut a kedvező munkáltatói kölcsönhöz. Amíg az átlagember átlagosan 8 százalékos thm-re kap személyi kölcsönt egy kereskedelmi banktól, addig
az MNB-ben 1,9 százalékos kamatra adják ezt a fajta hitelt
– a kamat ugyanis a jegybanki alapkamat plusz egy százalék.
Ez a különbség a törlesztőrészletekben is megmutatkozik. Kb. 13-14 ezer forinttal kisebb törlesztőrészletet kell fizetnie annak a jegybanki dolgozónak, aki felvette a hatályos szabályzat szerinti maximumot, azaz 5 millió forintot ötéves futamidőre a munkahelyétől. Ráadásul 2015 augusztusától idén januárig akár 10 millió forintnyi személyi kölcsönt is adhatott ilyen méltányos feltételek mellett az MNB az alkalmazottainak.
Az MNB a portálnak azt is írta: Matolcsy György nem kapott munkáltatói kölcsönt.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
