A diplomácia az érdekek képviseletének a művészete, érdemes tehát ezen a szűrőn keresztül megvizsgálni az értelmiségi közvéleményt lázban tartó magyar-holland affért. A tények és a reakciók ismertek, ezért próbáljunk meg egy kicsit mélyebb magyarázatokat keresni a balhéra.
Profi diplomaták semmit sem csinálnak véletlenül. A hollandok meg különösen nem, még akkor sem, ha viszonylag komoly mozgásteret kapnak a hágai minisztériumtól. Tudnivaló, hogy a holland diplomáciában már évtizedekkel ezelőtt működött egy zárt láncú email-rendszer, tehát mindenki tudott mindenről. Szóval, az a legfontosabb kérdés, hogy miért nyilatkozott a holland nagykövet a 168 órának és vajon egyeztette-e ezt a főnökeivel?
A szöveg kifejezetten durva, két EU-tagállam között pedig kirívóan szokatlan stílusú. Nincs olyan kormány, amely ne reagált volna keményen a munkáját keményen bíráló megjegyzésekre. A diplomáciai gyakorlat számos más intézkedést is lehetővé tett volna, de az nem kétséges, hogy a kemény szövegre kemény válasznak kellett érkeznie.
Ugyanakkor az interjúban a nagykövet minden kifejezése végig gondolt, tudatos, helyenként bravúrosan kifinomult.
Elképzelhető, hogy a miniszterrel egyeztetett interjúról beszélhetünk, erre utal, hogy az utóbbi –bár alapvetően egyetért a nagykövet kijelentésével- gyorsan árnyalta a magyar/iszlám párhuzamot. A diplomata nyugdíjba megy, ezért mozgástere megnövekedett a kollégáihoz képest, így alkalmas lett egy szerep eljátszására. Miért gondolták a hollandok, hogy most kell nagyon odacsapni Orbánnak?
Teljesen egyértelmű, hogy Hollandia számos kérdésben nem ért egyet a magyar kormány lépéseivel és ez az akció tesztnek is tekinthető Budapest ellenálló-képességét illetően.
A nagykövetet Orbán Viktor egyszer sem fogadta, ez nem növelte a bizalmat iránta holland körökben. Hága szeretné megfizettetni Budapesttel a sorozatos EU-n belüli negatív akciók árát.
Ugyanakkor tudható, hogy Hollandia a méreténél sokkal nagyobb befolyással rendelkezik az Európai Unión belül és keményen kiáll saját érdekeiért – nem látványosan, de a színfalak mögött határozottan. A holland üzletemberek napi szinten kommunikálnak a politikusokkal és a diplomatákkal, akik nem haboznak érvényesíteni az üzleti érdekeket. Talán nem túlzás feltételezni, hogy Hága szívesen látná az EU-n kívül Magyarországot és számos jel mutat arra, hogy Orbán is ezt szeretné. Számos szakértő szerint Orbán Viktor és csapata alig várja Magyarország kigolyózását az EU-ból. Mindkét kormány úgy gondolja, hogy az ebben az ügyben játszott szerepével növelheti mozgásterét. Minden összeesküvés-elméletet mellőzve nem elképzelhetetlen, hogy a holland kormány más EU-s államok vezetőivel is egyeztethette az interjút, így provokálva és tesztelve Orbán reakcióját.
Visszatérve az érdekekre, kinek jó ez az affér? Befolyásolja-e tartósan a magyar-holland, és tágabb horizontban a magyar-EU kapcsolatokat? Az első felindulás után mindkét oldal visszatért a józanabb hangra. Ez az ügy várhatóan gyorsan meg fog oldódni, de a tanulságok nagyon fontosak lehetnek Magyarország európai jövője perspektívájában.
A felminősítés lehetőségére utaló pozitívra javította az eddigi stabilról a magyar államadósság osztályzatának kilátását pénteken éjjel a Standard & Poor’s. Egyidejűleg megerősítette Magyarország befektetési ajánlású, BBB- hosszú- és rövid távú államadós-besorolását. Ez – mint ahogy korábban megírtuk – a befektetők számára iránymutató. Varga Mihály pénzügyminiszter szerint ez is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra.
A nemzetközi hitelminősítő globális minősítési részlegének (S&P Global Ratings) a lépését mindenekelőtt az a várakozása támasztja alá, hogy a magyar reálgazdasági és külső mérőszámok javulása elősegítheti a pénzügyi szektorban zajló javulási folyamat folytatódását.
„Mód nyílhat a magyar szuverén besorolás felminősítésére, ha e javulás tartósnak bizonyul”
– idézte az MTI az indoklásból
Az S&P Global Ratings közölte: ötévi „hitel nélküli” gazdasági növekedési időszak után arra számít, hogy újraindul a hitelkihelyezés növekedése a magyar gazdaságban, de ezzel egyidejűleg 10 százalék körüli – a történelmi visszatekintésben mért csúcsoknál sokkal alacsonyabb – szinten stabilizálódik a nem teljesítő követelésállomány rátája. Tegyük hozzá, ami az előbbit illeti: a lakossági szférában erről már egy friss jegybanki jelentés is beszámol.
Növekedés és kockázatok
A magyar szuverén adósbesorolás kilátásának javításához fűzött londoni elemzése szerint az idei év egészében 3,5 százalékhoz közelítő reálnövekedésre számít a hitelminősítő Magyarországon, s hangsúlyozza, hogy
az erőteljes első negyedévi teljesítmény növelte az ennél gyorsabb idei és jövő évi növekedés valószínűségét.
Ám a szerkezeti növekedési kihívások –köztük a rossz demográfiai folyamatok – 2018-2020 közötti időszakban már inkább 2,5 százaléktól valamelyest elmaradó éves átlagos növekedéseket tesznek majd lehetővé.
Az Orbán-kormány egyes nem konvencionális szakpolitikai intézkedései – a kedvező külső környezettel együtt – fontos tényezői voltak a külső sérülékenység csökkentésének és a makrogazdasági stabilitás megteremtésének. Elismerik a kormány ambiciózus reformprogramját is, amely a versenyképesség és a termelékenység javítását célozza.
A cég elemzői mindemellett úgy vélekednek, hogy
„a 2010-es évek eleje óta végrehajtott egyes intézményi változtatások gyengítették a fékek és ellensúlyok rendszerét,”
az EU által Magyarországgal szemben elindított kötelezettségszegési eljárások pedig azzal a kockázattal járnak, hogy destabilizálódhatnak az unió és Magyarország kapcsolatai.
A cég szerint ez potenciálisan kisiklathatja az uniós beruházási programokat.
Így lát a többi hitelminősítő
Mint tegnap megírtuk, a hosszúlejáratú magyar szuverén (azaz állami) devizaadósságot jelenleg már mind a három nagy hitelminősítő – a Standard & Poor’s, a Moody’s és a Fitch – befektetői kategóriában, igaz, annak legalsó sávjában tartja nyilván. Ez annyit jelent, hogy úgy látják: a pénzügyi kötelezettségek teljesítését a kedvezőtlen gazdasági feltételek vagy változó körülmények gyengíthetik, azaz van kockázat, de még ajánlott a befektetés.
Mind a három hitelminősítőnél jelenleg stabil kilátásokkal volt megcímkézve a magyar államadósság besorolása,
azaz gyors besorolásváltozást – sem felfelé sem pedig lefelé – nem várnak. Ez egészen ma éjjelig, a Standard & Poor’s döntéséig volt érvényes.
Magyar reakció
Fotó: Wikimedia Commons
A Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézet döntése is mutatja, hogy a magyar gazdaságpolitika jó válaszokat adott a kihívásokra, ami segíti a pénzügyi stabilitást és Magyarország gazdasági növekedését – jelentette ki Varga Mihály az MTI-nek azt követően, hogy a nemzetközi hitelminősítő stabilról pozitívra javította a befektetésre ajánlott magyar államadós-besorolásra adott kilátását.
„A Standard & Poor’s mostani döntése az újabb felminősítés előszobáját jelenti”
A nemzetközi gyakorlatban nem szokás közvetlenül az országgyűlési választások előtt a hitelminősítési besorolás javítása – állította, de ennek ellenére azt várja, hogy a másik két hitelminősítő is hamarosan követheti a Standard & Poor’s-t és pozitív kilátással látják el a besorolásunkat.
Szerinte egyébként a piaci befektetők jóval a hitelminősítők előtt járnak, jól mutatja ezt az is, hogy a kötvényhozamaink egy ideje hasonlóak több magasabb besorolású ország hozamszintjéhez.
Ma az Izsók ünneplik a névnapjukat. Mi is gratulálunk nekik. Szép, meleg idő lesz, aki csak teheti, menjen ki a szabadba. De előtte nézzék meg, mi történt a nagyvilágban. Lapszemlénk segít megtalálni a legérdekesebb mai írásokat.
Népszava: Féljünk-e Putyintól?
Ezt a kérdést tette fel az orosz elnök hétfőn esedékes magyarországi látogatása előtt Zgut Editnek, a Political Capital külpolitikai elemzőjének Népszava. A válasz nem megnyugtató: „Az Orbán-kormány 2010 óta leírt mozgásából kiindulva mindenképpen van aggódni valónk. Rendkívül megnőtt Magyarország Oroszországtól való gazdasági és politikai függése, ami a megváltozott geopolitikai környezetben finoman szólva sem tesz jót az nekünk. Erről elsősorban nyilván mindenkinek a részleteiben titkosított, Magyarországot évtizedekre Oroszországhoz kötő paksi beruházás jut eszébe.” Az interjúban részletesen szóba kerül az információs hadviselés, amivel kapcsolatban az elemző emlékeztet arra, hogy a hatályos orosz doktrínában deklarálja, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. „Ergo Magyarország is egy műveleti terület, és elérhető információk vannak arra vonatkozóan, hogy itt aktív intézkedések történtek, többek közt a 2014-es T-72-es tankbotrány.” Érdemes elolvasni az egész interjút!
Magyar Nemzet: Biztonságban élünk?
A polgári napilap is izgalmas interjút közöl szombati számában. Ők is egy nagyon fontos, mindenkit érdeklő kérdést tettek fel egy szakértőnek: Tálas Péternek, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem stratégiai védelmi kutatóközpontja igazgatójának, aki szerint ugyan nagyon kicsi a statisztikai valószínűsége egy terrortámadásnak hazánkban, mégis félünk, amiben a politikusoknak is oroszlánrészük van. A terrorizmus, bár biztonsági probléma, politikai eszköz is, aminek segítségével könnyű népszerűségre szert tenni. Minden egyes terrorcselekmény után a kormányok ázsiója megnövekszik, hiszen az állampolgárok tőlük várják a védelmet. Az iszlamistáknak viszont sem a társadalmi hátterük, sem a technikai infrastruktúrájuk nincs meg hazánkban egy terrorcselekményhez – fejtette ki a szakértő. Beszélt arról is, hogy jelentenének-e biztonsági kockázatot a kvótarendszer keretlen befogadott menekültek. Tálas szerint nem, mivel olyanok jönnének, akiket egyszer már külföldön átvizsgáltak, és nálunk még egyszer megtehetnénk ezt. „Az ellenőrizetlen bevándorlásnak én is ellene vagyok, a migrációnál nagyon fontos, hogy csak azok jöhessenek, akik tényleg alkalmasak a befogadásra”- szögezte le, hozzátéve: a menekültek más kategóriát jelentenek, velük szemben kötelezettségeink vannak, de ezek is inkább gumiszabályok.
Magyar idők: magabiztos Fidesz-KDNP előny
Nem történt változás a pártok versenyében a nyáron: a Fidesz–KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – derül ki a Nézőpont Intézet által a Magyar Idők számára készített közvélemény-kutatásból. A kormányhű napilap írásában arra helyezi a hangsúlyt, hogy az őszi politikai szezonkezdet veszélyes lehet a Jobbik számára, Vona Gábor pártelnök nyugdíjasokra tett kijelentései ugyanis az időskorúak mellett pártja szimpatizánsait is megosztják. Ami a kutatás konkrét eredményeit illeti: a biztos választók körében a Fidesz–KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát gyűjtené be. A teljes lakosságot nézve a kormánypártok a voksok 30 százalékára számíthatnak, míg a Jobbik tábora 11 százalékos. Az MSZP-t a teljes népesség hét, a DK-t négy, az LMP-t és a Momentumot pedig két százaléka támogatja. Az Együtt, a Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya párt tábora egyaránt egyszázalékos, a Párbeszéd pedig nem érte el a mérhetőség szintjét.
Magyar Hírlap: fejlesztik a határátkelőkhöz vezető utakat
Hol és milyen, a határátkelőkhöz vezető gyorsforgalmi útszakasz épül ma Magyarországon – erről készített összegző írást a Magyar Hírlap, amely azt emeli ki, hogy ha elkészül az M4-es, az M30-as és az M35-ös, a Lengyelország, Szlovákia és hazánk keleti régióit összekötő Via Carpatia útvonal hazai szakaszai hiánytalanok lesznek. Az elmúlt húsz évben hat olyan új határátkelő létesült az országban, ahová autópálya vezet. Ezeknek az átkelőknek a száma a jelenlegi beruházások ütemezése szerint 2022-ig megduplázódhat. A közelmúltban a kormány kilencszáz kilométernyi gyorsforgalmi szakasz megépítéséről döntött, ezekkel együtt a közúthálózatra 2022-ig 2500 milliárd forintot költ az ország.
Furcsa kettősség jellemzi azokat a várakozásokat, amelyek a szombat délutáni, úgynevezett Botka-fórumot megelőzik. Egyfelől kirajzolódott egyfajta távolságtartás, ami – és erről a fuhu.hu több ízben is beszámolt – abban manifesztálódott, hogy a meghívottak közül sokan jelezték: távol maradnak az eseménytől, vagy még csak visszaigazolást sem küldtek, ugyanakkor erős érdeklődés is mutatkozik: vajon lesz-e olyan lépés Szegeden, ami elmozdítja a holtpontról, még inkább a negatív irányból az MSZP-t. (Persze tudjuk: az általános alany így megtévesztő, ezt a lépést mindenki a szocialisták miniszterelnök-jelöltjétől, Botka Lászlótól várja.
A fuhu.hu megbízható információi alapján több, mint száz meghívót küldtek szét a szervezők, ebből a százból mintegy huszonöten jelezték: ott lesznek Szegeden. Ezért is határoztak úgy, elkerülendő a kínos helyzetet, hogy feltöltik a létszámot; állítólag pótlólag invitet kapott az MSZP teljes parlamenti frakciója, valamint az elnökség valamennyi tagja.
Ez persze jelentős mértékben átrajzolja az összejövetel jellegét, így ugyanis inkább tűnik a rendezvény pártpolitikai találkozónak, mint értelmiségi megbeszélésnek.
Ezzel együtt a kérdés változatlanul az: módosít-e valamit eddigi stratégiáján Botka?
A portálunknak nyilatkozók általában úgy vélekednek, fordulat, vagy legalább félfordulat nélkül nem lehet esély a kormányváltásra; a magára maradó MSZP inkább tovább csúszik lefelé a lejtőn, minthogy képes lenne felkapaszkodni. A fő konfliktus, mint arról beszámoltunk, a szövetségi politika körül van, ami kevésbé hangzatosan úgy hangzik: mi legyen Gyurcsány Ferenccel? Botka László e kérdésben teljesen egyértelműen fogalmazott: az együttműködés a Demokratikus Koalícióval csak akkor lehetséges, ha annak elnöke nem szerepel a majdani választási közös listán. Ez az ellentét nem pusztán a két párt közötti kapcsolatokat mérgesítette el; az MSZP-n belül is erős megosztottságot eredményezett. Egyes források szerint Botka sok kérdésben hajlandó kompromisszumra, ebben az egyben azonban nem, ami viszont tovább élezi majd a konfliktusokat. Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakciójának vezetője a Független Hírügynökségnek úgy fogalmazott: már csak szúk heteik, de inkább csak napjaik vannak hátra az ellenzéki pártoknak. A Budapest-politikus egyértelműen Botka Lászlótól várja az a lépést, amely a megoldáshoz vezet. Ő úgy fogalmaz: Botka László az MSZP miniszterelnök-jelöltje, ő köré kell gyülekeznie a többi pártnak is, így neki kell a politikai utat kijelölnie. Akár úgy is, és ezt már nem Horváth Csaba mondja, hogy átadja a „szövetségi politika” tárgyalási és megoldási jogát másnak, például a párt elnökének, vagy a választmány elnökének. Ez utóbbi, Hiller István a párt elnökségi ülésén egyébként is egyértelműen és élesen fogalmazott: ezekről a kérdésekről a választmánynak kell döntenie. Ez, a hatásköri vitán túl, egyben jelzi azt is, hogy nem pusztán Botka-Gyurcsány, Botka-Molnár Zsolt, Botka-Horváth Csaba, Botka-Kunhalmi törésvonal rajzolódott ki, hanem a Botka-Hiller ellentét is. (Egyesek szerint van már ilyen törésvonal a fővárosi koordinátornak Botka által felkért Tóth József és a szegedi polgármester között. )
Szeged tehát mindenképpen vízválasztónak tűnik: vagy elúszik minden együttműködésre vonatkozó illúzió, miáltal az MSZP eróziója is tovább folyik, vagy megtörténik az a félfordulat, amely ugyan Botka számára némi arcvesztéssel jár, de egyben lehetőséget is teremt arra, hogy megszűnjenek a belső támadások és ténylegesen elkezdődhessenek a nyolc hónap múlva esedékes parlamenti választásokra. Elemzők erre adnak kevesebb esélyt, ami viszont újra csak hosszú, elhúzódó válságot eredményez. És persze súlyos választási vereséget.
Tíz évvel ezelőtt, vagyis 2007. augusztus 26-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül az úgynevezett Gyurcsány-csomag keretében elfogadott társasági különadó alkotmányosságát támadó indítvány.
Az AB tíz évvel ezelőtti közleménye szerint nyári ítélkezési szünet után, a testület foglalkozik továbbá az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt megkérdőjelező inítdítvánnyal is. Azt tervezték, hogy október végére
néhány fontos népszavazási kérdésben is döntést hoznak.
A társasági különdó megsemmisítését azért kezdeményezi az indítványozó, mert szerinte a jogszabály nem teszi lehetővé a már megszerzett, határozott idejű adókedvezmények érvényesítését. Az Alkotmánybíróság foglalkozik a pénzintézeket terhelő különadó jogosságát vitató indítvánnyal is. Ezt az új adónemet az államilag támogatott kamattal kihelyezett kölcsönök (például a lakáshitelek) után kell fizetniük a pénzintézeteknek.
A Gyurcsány-csomag kapcsán tizenegy Ab-határozat született 2006 november óta (2007 augusztusig). A házipénztáradót és az elvárt adót megsemmisítette az Ab, négy ügyben egy-egy rendelkezést talált alkotmányellenesnek, míg öt komplett kérdéskörben elutasította az indítványokat.
Szijjártó Péter külügyminiszter az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta, hogy felhívta holland kollegája, Bert Koenders, akivel, szavai szerint, nagyon jó kapcsolatban van. Koenders azt mondta a magyar külügyminiszternek: nyilvánvaló, hogy az a mondat, amely egyenlőségjegyet tesz a terrorszervezetek és Magyarország gondolkodása és motivációja között nem tükrözi a holland kormány álláspontját.
Szijjártó arra kérdésre válaszolt, hogy meddig tarthat ez a diplomáciai állapot (a nagyköveti szintű kapcsolat megszüntetése). A továbbiakban a magyar diplomácia vezetője ismét idézte holland kollegáját, aki azt is mondta, hogy „unhappy” volt vagyis nem örült, hogy ez a nagyköveti nyilatkozat elhangzott. Szijjártó ezt követően önmagát idézve elmondta, hogy Koenderssel közölte: értékeli, hogy felhívta, de mivel a holland nagykövet nem telefonon, nem zártkörű beszélgetésen tette ezeket a megállapításokat, hanem nyilvánosan egy interjúban, ezért kéri, hogy a holland külügy is nyilvános nyilatkozatot tegyen minderről. A holland külügyminiszter, Szijjártó szerint, megígérte, hogy egy közleményt fognak kiadni.
Amennyiben ez így lesz, mondta a magyar külügyminiszter, akkor nagyon gyorsan meg tudják oldani ezt a konfliktust.
A Demokratikus Koalíció is reagált a magyar kormány legújabb külpolitikai lépéséről: „aggasztóan felgyorsult az a folyamat, amelynek a végén Orbán Viktor EU-ellenes politikája miatt Magyarország elveszíti az EU-tagságát.”
„Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint az Orbán-kormány megszakította a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatot hazánk és Hollandia között. Az egyik nap díszpolgári címet adnak Putyinnak, másnap diplomáciai kapcsolatot mondunk fel az európai közösségen belül. Ezzel folytatódik hazánk elszigetelődése, újabb mérföldkövön vagyunk túl Európából kifelé menet.”
„A Demokratikus Koalíció szerint Magyarországnak jövőre döntenie kell: Orbán vagy Európa? A DK Európát választja, ezért határozottan tiltakozunk a Hollandiával lévő külkapcsolat felmondása miatt. A DK szerint aggasztóan felgyorsult az a folyamat, amelynek a végén Orbán Viktor EU-ellenes politikája miatt Magyarország elveszíti az EU-tagságát. A DK szerint ez nemzeti tragédia lenne, hiszen az első számú nemzeti érdek az EU-tagságunk megvédése. Ez nem fér össze az Orbán-rendszerrel.”
Nem kiemelkedő, de fontos gazdasági partnerünk Hollandia, van tehát veszíteni való eszkalálódó ellenségesség miatt. Különösen a tőkeberuházások terén.
Jelenleg nem látható, hová fajul a Hollandiával kitört súlyos diplomáciai vita. A következmények ezután lesznek érzékelhetők. A tőke pragmatikus, közvetlenül nem feltétlenül követi a politikai mozgásokat.
Hollandiával – például Németországhoz képest – közepesnek nevezhető a külkereskedelmi kapcsolat. Tavaly a 25,8 ezer milliárdos importon belül a hollandiai behozatal 1270 milliárd forint volt,
ami a teljes import 4,9 százaléka, s ezzel Hollandia a hetedik legfontosabb partnerünk.
A hollandokhoz irányuló kivitel ennél szerényebb, 914 milliárd forint volt a 28,9 ezer milliárdos összes exporton belül, s ez kívül van a tíz legnagyobbon.
A tőkebefektetésekben viszont nagyon sokat bukhat Magyarország, ha elfordul tőle a hollandusok figyelme és pénze. A két évvel ezelőtti adatok szerint a közvetlen beruházók sorában mintegy 12 milliárd euróval (Németországot követve) a hollandok voltak. (A más metodikával számolt végső befektetői listán a nyolcadikok 2,5 milliárd körüli tétellel.)
Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből – áll az MSZP közleményében, amelyet Botka László, miniszterelnök-jelölt írt alá.
„Lehet, hogy a magyar futsal-diplomácia csak azt teszteli, mit szólnának a magyarok, ha kivinné az országot az unióból. Lehet, hogy érzik, szorul a hurok. A távozó holland nagykövet csak megágyazott annak, ami nemsokára hazánkra vár:
a legfelsőbb szintről szervezett üzemszerű lopás miatt az Unió leállítja magyarországi támogatásait.”
„Az is lehet, hogy Szijjártóék el akarják terelni a figyelmet arról a fideszes törvényjavaslatról, mely a belügyminiszter engedélyéhez kötné az unión kívülről érkező befektetéseket. Például azt, hogy ki részesüljön majd a gigászi paksi közpénzköltésből.”
„Akármelyik is igaz, kijelenthetem, hogy
meg fogjuk akadályozni azt, hogy Orbánék kivigyék az országot az Unióból.
Megakadályozzuk azt is, hogy Orbán döntsön arról, ki fektethet be nálunk, hogy melyik orosz cég dolgozhasson majd Pakson – Mészáros Lőrinccel, mint alvállalkozóval.”
Körbekérdeztük az ellenzéki pártokat, mit gondolnak arról, hogy Vlagyimir Putyinnak díszpolgári címet ad a Debreceni Egyetem.
Civis honoris causa, azaz díszpolgári címet ad az orosz elnöknek a debreceni egyetem, így döntött a szenátus. Ilyen címet az egyetem közleménye szerint az kaphat, aki kimagasló közéleti vagy művészeti tevékenységet fejt ki, valamint munkásságával, erkölcsi vagy anyagi támogatásával segítette az egyetem vagy annak valamely szervezeti egysége jó hírnevének az erősítését.
Putyin kitüntetését azzal indokolták, hogy
„mind a magyar kormányzat, mind az Orosz Föderáció jelentős szerepet szán a Debreceni Egyetemnek a Paks 2 beruházásban”.
A fuhu.hu körbekérdezte az ellenzéki pártokat, mit gondolnak a kitüntetésről.
A DK közleménye szerint “Putyinnak semmi keresnivalója nincs se a Debreceni Egyetemen, se Debrecenben, de még Magyarországon sem”. A párt azt írta:
„Szánalmas, ahogy a debreceni egyetem vezetői, odadobva a saját becsületüket, az általuk vezetett egyetem autonómiáját, ismét, immár sokadjára is, a Fidesz bábjává, az orbáni-diktatúra szekértolóivá váltak
azzal, hogy Putyinnak a Civis Honoris Causa díjat adományozzák.”
A közlemény szerint „szégyen, hogy a debreceni egyetem vezetői végzik el Orbánnak a piszkos munkát. Ha kell, érdemtelenül professzori rangot adományoznak, ha kell, az egyetemi autonómia, a tanszabadság, és a CEU ellen fordulnak, de ha az a megrendelés, akkor díszpolgári, vagy egyéb címet osztogatnak, saját egyetemük, és Debrecen becsületét taposva ezzel a sárba.”
Közleményben reagált az LMP is. Ők azt írták:
„A Fidesz-kormány két dologban roppant kreatív tud lenni: a korrupcióban és az orosz elnöknek való szürreális hízelgésben.”
A párt szerint „miközben a szomszédos országok az Európai Unióval kapcsolatos stratégiai döntésekről egyeztetnek a francia elnökkel, a magyar kormány Vlagyimir Putyint várja Budapestre, és egyetemi díszpolgári címet adományoz neki.”
Az LMP közérdekű adatigénylést nyújt be, hogy kiderítsék, milyen indoklással jutalmaz a kormány. Vasárnap estére pedig Putyin-ellenes tüntetést szerveznek Budapesten.
Orbán és Putyin Budapesten MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A Párbeszéd azt írta a fuhu.hu-nak, hogy „a paksi atomerőmű-bővítés – ami a díszpolgári címről szóló előterjesztés szerint Putyin kitüntetését indokolja – fölösleges, veszélyes és drága.
Az ebben való közreműködés szégyen, nem dicsőség.”
A párt szerint ahelyett, hogy „évtizedekre eladósítanának minden magyar családot és hozzáláncolnák a magyar energiatermelést egy elavult technológiához, inkább az energiatakarékosságba és a megújuló energiatermelésbe kéne beruházni.”
A Liberálisok szerint „azok után, hogy a Debreceni Egyetem vezetése kiállt a felsőoktatási törvény CEU-t ellehetetlenítő módosítása mellett, egyáltalán nem vagyunk meglepve, hogy az iskola díszpolgári címet adományoz Vlagyimir Putyinnak.” A fuhu.hu-nak azt írták:
„Vlagyimir Putyin díjazásával az egyetem vezetése hátat fordít a demokrácia alapértékeinek; az oktatás szabadságának és az intézmények függetlenségének.
Az orosz elnök jutalmazásával a diktatórikus politikát, a civil szervezetek felszámolását, a nemzetközi törvények semmibevételét tünteti ki és állítják például a diákoknak.”
A párt szerint, ha a diákokat kérdezték volna, ők kitiltják Putyint. Azt is írják: „Vlagyimir Putyin szívesen viseli a fekete övet a judoban: lehet, hogy a sportban ezt nem érdemelte ki, de az illiberális despoták között vitathatatlanul fekete övesnek számít.”
A Modern Magyarország Mozgalom elnöke, Bokros Lajos azt írta a fuhu.hu-nak, hogy a kitüntetés
„szégyene a városnak, szégyene a magyar államnak”.
Úgy fogalmazott: „Vlagyimir Vlagyimirovics, dzsúdóhős kémfőnök a szolgalelkű lakájtól megkapta, ami neki bizonyára kijárt.”
Azt írta: „Le tetszettek menni kutyába (elnézést az ebektől, ha sértő a hasonlat). Szét tetszettek tárni hátsó felüket, hogy könnyebben fogadhassák az orosz medve felhorgadó nyers energiáját. Biztos valamiért megérte. Mi, jóérzésű magyar állampolgárok azonban undorodva fordulunk el ettől a gyomorforgató jelenettől.”
Szerinte Putyin elpusztította az orosz demokráciát, széttaposta a jogállamot, kárt okoz az orosz gazdaságnak, erőszakosan megváltoztatta a határokat a Krím bekebelezésével, és az orosz ellenzéki sajtó szerint politikai gyilkosságokra adhatott megbízást. Azt írja: „Magyarországra emberemlékezet óta nem tette be a lábát civilizált ország civilizált politikusa.
Putyin idén másodszor jön, hogy megsimogassa legjobb magyar tanítványának, Orbán Viktornak a fejét.”
Megkérdeztük a pártoktól azt is, hogy ők milyen címet adnának Putyinnak. Erre a kérdésre a Párbeszédtől is kaptunk választ. Azt írták:
„Vlagyimir Putyinnak a 21. század leginnovatívabb diktátora címet adományoznánk.
A demokrácia kulisszái mögött kegyetlen módszerekkel építette ki teljhatalmát: belpolitikai okokból kirobbantott háborúk, ellenzékiek bebörtönzése, meggyilkolása, a választások elcsalása vagy ártatlan oroszok százainak élete sem volt túl nagy ár Putyin számára, ha a hatalom megszerzéséről vagy megtartásáról volt szó. Mégis, sikerült elérnie, hogy a világ legtöbb országában úgy kezeljék, mintha egy valódi demokrácia legitim vezetője lenne, nem pedig úgy, ahogy az egy véreskezű diktátornak kijár.” A párt szerint Orbán Viktor is példaképének tekinti, és „az orbáni Magyarország egyre inkább felzárkózik a putyini Oroszországhoz”.
Az Együtt válasza:
Vlagyimir Putyin egy elnyomó, korrupt, Magyarország fejlett, nyugati szövetségesei szerint is bizonyítottan szabadságkorlátozó rendszer feje Oroszországban, amely az állami hatalmat a demokrácia korlátozására, a jogállami keretek felszámolására használja fel, amely a politikai hatalom által kitüntetett oligarchák uralmán alapul. Vlagyimir Putyin erőszakkal foglalta el a Krímet, melyet aztán egy nevetséges, a nemzetközi szervezetek által el nem ismert népszavazással hitelesített, majd háborút robbantott ki Ukrajnában, ahol sok ezer ember, köztük kárpátaljai magyarok is áldozatul estek. Vlagyimir Putyin információs háborút folytat Magyarországon és a nyugati szövetséges országokban az orosz titkosszolgálatok által keltett álhírekkel és tudatos zavarkeltésekkel.
Vlagyimir Putyin rendszerét mindezek miatt szövetségeseink, az Európai Unió bojkott alá helyezte.
A szabad világ fejlett országainak egyetemein Vlagyimir Putyin nemhogy díszpolgári címet nem kaphatna, de be se tehetné a lábát egyik épületbe sem.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
