Kezdőlap Itthon Oldal 834

Itthon

Miért igyunk kávét?

0

Érdekes összeállítást közöl a BBC a kávé áldásos hatásairól. A cikkből egyebek között kiderül, hogy mire jó a kávé, miként hat az a szervezetünkre, illetve milyen betegségek, szimptómák esetén kedvező számunkra.

Két nagy előnye van a kávéivásnak: részben a magas antioxidáns volta miatt tesz jót az egészségünknek, részben pedig a koffein stimuláló hatása kedvező számunkra. A kávéban lévő antioxidánsok – mint az antioxidánsok általában – ugyanis a megakadályozzák a mérgek, vegyi anyagok és a gyulladások negatív hatásait a sejtjeinkre, a koffein pedig sokszor, sokaknak segít az éberség fenntartásában. Igaz a koffein – túlzott fogyasztása esetén – árthat is. A kávé emellett tartalmaz némi B vitamint, magnéziumot és káliumot is.

Egy szakújságban, az Annals of Internal Medicine orvosi lapban publikált cikk alapján készült összeállításban az is áll, hogy

napi három csésze kávé képes meghosszabbítani az ember életét,

annak köszönhetően, hogy csökkenti számos halált okozható betegség kockázatát, beleértve a szívbetegségekét is.

Félmillió európai ember életét kísérték végig 16 éven keresztül. Ugyanakkor a vizsgálat és az abból született publikáció bírálói szerint egy sor más életmódból fakadó tényezőt nem vettek figyelembe, s kizártak belől olyanokat, kiknek már volt betegségtörténete, például cukor-, szívbetegség vagy szélütés.

A vizsgálat során a többi között a metabolizmusra gyakorolt hatást vizsgálták, továbbá egyebek között azt, hogy képes-e a kávé megelőzni az  Alzheimert (nincs rá elég bizonyíték egyelőre), vagy éppen a cukorbetegséget (vannak rá jelek, hogy igen, de még nem elegendőek a bizonyítékok).

 

Közpénz a multiknak – helyes-e?

0

A multik helyett a hazai kis- és középvállalatokat kellene inkább helyzetbe hozni, az előbbiek az eddigi gyakorlat bizonysága szerint túlzó támogatásokat kapnak, a többi között egyedi kormánydöntésű konstrukcióban, s kedvezményeket élveznek a stratégiai megállapodásokban foglaltak révén is – állítja a Párbeszéd. Nézzük a számokat!

„Én örülök annak, hogy vannak Magyarországon multinacionális cégek, de nem értem miért kellene nekik akár egy forint támogatást is adni, hiszen nincsenek rászorulva.

A multi ellenes szájhősködést meg végképp abba kéne hagyni!”

– írta a legnagyobb közösségi portálon Karácsony Gergely a Párbeszéd elnöke, Zugló polgármestere. Előtte pártja közleményt is kiadott a témában, amely – a  Magyar Nemzet számításaira hivatkozva – azt írja, hogy  tavaly a kormány egyedi kormánydöntések alapján 18 céggel kötött megállapodást és 63,5 milliárd forinttal támogatta a vállalatokat, az új munkahelyek egyenként 11,4 millió forint közpénzből jöttek létre.

A kormány 3,6 évre kifizeti a munkások bérét, és a beruházások negyedét is átvállalja.

Ilyenről a hazai vállalkozások csak álmodhatnak, miközben ugyanennyi támogatásból sokszor ennyi munkahelyet lehetne létrehozni a kis és középvállalkozásoknál – írja a Párbeszéd Magyarországért közleménye.  Az Orbán-vezette, egymást követő kormányok 2011 és 2016 között összesen 164,9 milliárdnyi közpénztámogatást nyújtottak a Magyarországon működő multinacionális cégeknek.

Egy kis összehasonlítás

A FÜHÜ is részleteiben foglalkozott a témával a napokban, s megírtuk, hogy 2010. óta ugyan gálánsabban osztogatják ezeket az egyedi kormánydöntésű kedvezményeket, mégis kisebb eredményeket tudnak felmutatni, mint a megelőző szocialista-liberális kormányok az EKD terén. Hogy plasztikusan látszódjék a különbség, összeállítottunk egy táblázatot is, amelyben egyforma időtávot vettünk. Még egy megjegyzés az alábbi táblázathoz: 20­10 után a 2008-as válság utórezgései még jócskán belejátszottak, ám a megelőző időszakban magával a válság működőtőke-áramlása gyakorolt negatív hatásaival kellett megküzdeni.

A kkv-k-at kellene jobban támogatni

A Párbeszéd szerint túlzás ekkora előnyöket adni a nagyoknak, miközben a kis-és középvállalkozások szektorát ellehetetlenítik, ráadásul az óriáscégeket már ésszerűtlenül sokkal támogatják, stratégiai megállapodásokat kötnek velük, amelyek további előnyöket jelentenek a háttérben, például engedékenységet az adóvizsgálatokban.

Habár az Orbán-kormány kétségtelenül elsőbbséget biztosít a hazai vállalkozásoknak, de csak akkor, ha feltétlenül lojális rokonokról, haverokról van szó, mint Matolcsyék, Tiborczék, vagy akik vállalják a strómanságot, mint Mészáros Lőrinc.

Különben úgy járhatnak, mint Simicska és Spéder – írja a Párbeszéd, amely – ahogy azt a „Mindenki számít!” Programjukban is lefektették – gazdasági modellváltást sürget: a kettészakadó gazdaságszerkezet helyett a bővülő hazai kereslet mellett versenyképessé váló kis- és középvállalkozások működését elősegítő környezet kialakítására, tisztességes versenyre, és a társadalmi-környezeti érdekeknek megfelelően szabályozott piacgazdaságra voksolnak.

 

Tíz éve történt: 25 ezerbe volt egy elsős tanszercsomag

0

100 ezer elsős kezdi meg hamarosan a tanulmányait, a 12 évfolyamon pedig összesen 1 millió 381 ezer diák ül iskolapadba – ezt írta a Független Hírügynökség tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 27-én.

Csaknem százezer diákkal volt kevesebb, mint az előző évben. Iskolából és tanárból is kevesebb lett, de pontos számokat akkor még nem lehetett erről tudni. A szakszervezet akkori becslése szerint a kötelező óraszám emelésével együtt akár 10 ezer tanár veszthette el az állását.

Egy elsős gyereknek 20-25 ezer forintba is kerülhetett tíz éve az iskolakezdés,

egy olcsóbb hátizsák ugyanis 5-10 ezer forint, egy komplett tolltartó 1-2 ezer forint körül mozgott, de meg kellett még venni egyebek között a körzőt, temperát, zsírkrétát, rajzlapot és tornazsákot is.

A tankönyvekért átlagosan több mint 5 százalékkal kellett többet fizetni 2007-ben, mint egy évvel korábban.

Az alsósok könyvcsomagjai átlagban 5 ezer forintba kerültek,

de az első évfolyamokon 10 ezer forintnál is több lehetett. A felsőbb éveseknél is 10 ezer forint körül volt a tankönyvcsomagok átlagos ára, egyes évfolyamosoknál azonban a 15-20 ezer forintot is elérhette – derült ki a szaktárca adataiból. A legolcsóbb középiskolai kiadvány egyébként 133 (elsős felmérő feladatlapok), a legdrágább 6944 (gépjárműszerkezeti szaktankönyv)forintba került.

Ingyenes tankönyvre az előzetes becslések szerint több mint félmillió diák volt jogosult, amely 220 ezerrel volt kevesebb, mint az előző évben.

A hiteltelenség a Fidesz gyenge pontja

0

Hiteles alternatívával lehet leváltani a polgári Magyarország ígéretét felrúgó, hitelét vesztett Fideszt 2018-ban – erről Vona Gábor, a Jobbik miniszterelnök-jelöltje beszélt pártja értelmiségi holdudvarának zártkörű találkozóján.

Az emberek félnek, mert a kormány működése a középkori feudalizmusra hasonlít, ahol a miniszterelnök a földesúr, akitől ugyanúgy függ Mészáros Lőrinc, mint egy közmunkás. Ráadásul 27 éve nem jelölték ki a gazdaság, az egészségügy és az oktatásfejlesztés célját és irányát sem – tudósított az ülésről a Hír TV.

„A Fidesznek a gyenge pontja, hogy már nem hiteles.

És itt jön a másik rész, a hiteltelen Fidesszel szemben hiteles alternatívát kell felmutatni. Ez a Fidesznek a gyenge pontja” – szögezte le.

Vona Gábor szerint az egészségügy helyzetében látványos változást hozna a háziorvosi ellátás rendbetétele, ahogy azonnal nőne a kis- és közepes nyugdíjak vásárlóereje is. Hozzátette: a béremelés és a problémás ágazatok felzárkóztatásának első és legfontosabb feltétele egy szigorú, antikorrupciós politika.

Az eseményen több ismert ember is részt vett, azonban felvételt készíteni nem lehetett róluk. Ám nem mindenki rejtőzködik – emlékeztet a Hír TV, hiszen  a Jobbik másfél hónappal ezelőtt jelentette be, hogy

Steinmecz Ádámot, Athén olimpiai bajnok vízilabdázóját indítják egyéni jelöltként a Somogy megyei Marcaliban.

A Hír TV értesülései szerint Steinmecz Ádám után több, eddig rejtőzködő ismert ember is nyíltan vállalná szimpátiáját a Jobbik felé és elindulnának egyéni képviselőként 2018-ban.

Negyedfordulatot tett Botka Szegeden

0

Megtartotta programadó beszédét Botka László Szegeden, mint ahogy ezt előre jelezte a Független Hírügynökség. Az MSZP miniszterelnök jelöltje az összegyűltek előtt felvázolta azt a tervet, amelyet egy majdani baloldali kormánynak követnie kell. A Botka-féle vízió erős és tartalmas szöveg volt, kérdés az, hogy megkésett-e vagy sem?

Az igazi dilemma az, hogy nem okozott-e túl sok kárt Botka az elmúlt nyolc-kilenc hónapban azzal, hogy a belső háborúit akarta megvívni. A belső háborúkat, mint arról több ízben írtunk, a párton belüli és a potenciális szövetségesekkel, elsősorban is Gyurcsány Ferenccel vívta, ahelyett – mondják a Botkát támogatók is -, hogy a programokról beszélt volna.

Most megtette: Szegeden tényleg arról beszélt, hogy milyen országot szeretne ő látni, ha hatalomra kerül. Sokkal szofisztikáltabban beszélt a tehetősebb emberektől elvárt szolidaritásról a kissé nyersre sikerült „fizessenek a gazdagok” szólamok helyett, ezúttal a szegények szószólójaként, egy igazi szakszervezeti vezetőként szólalt meg. Kitért a bérlakásprogramra, az igazságos és progresszív adórendszerre, a nők társadalmi szerepvállalására, egyszóval mindenre, amire egy miniszterelnök-jelöltnek ki kell térnie.

Ami elhangzott azzal semmi baj nem volt, olyannyira nem, hogy a szegedi fórumon jelen lévő Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke fel is zárkózott Botka programja mellé.

Karácsony ezzel egyszersmind le is mondott a miniszterelnök-jelöltségről.

A legizgalmasabb kérdés persze az volt, hogy ellép-e az eddigi konfrontatív szövetségi politikától Botka, vagy megmarad ott, ahol a konfliktusok megfogalmazódtak, és aminek eredményeként a saját belső stabilitását látszott elveszíteni. Ebben nagy segítséget jelentett számára Karácsony gesztusa, bár azt többen megfogalmazták: a zuglói polgármester várhatóan megteszi ugyan ezt a lépést, de a saját pártjában nem biztos, hogy ezzel mindenki egyetért. Botka, a 2018-as választási szövetség szükségességét azzal húzta alá, hogy

csakis így akadályozható meg az orbáni autoriter rendszer megszilárdulása.

Külön kiemelte, hogy nagy a veszélye annak, hogy teljesen orosz befolyás alá kerül az ország, ami csak azt az érzést erősíti tovább, hogy itthon nem lehet boldogulni. Ehhez tényleg össze kell fogni, hangsúlyozta Botka, a probléma azonban az, hogy eddig nem jött létre a baloldalon egy valódi közösség, senki nem tekint úgy a baloldalra, mint egy természetes szövetségre. Márpedig váltást csakis egy koalíció képes elérni, de ennek a koalíciónak – hangsúlyozta –  értékalapon kell létrejönnie.

Ezért mindenkinek el kell engednie a kezét, aki együttműködik az Orbán-rendszerrel.

Vagyis: ebben a kérdésben is erősen simított korábbi érdes álláspontján, nem beszélt árulókról, kollaboránsokról. Azt a lépést azonban nem tette meg, hogy közeledett volna a DK elnöke felé. Mint ahogy arról sem szólt, hogy mi lesz a következő lépése, miután tesz majd annak érdekében, hogy a programon túl létrejöjjenek azok a tárgyalások, amelyek megalapozzák az általa felvázolt ellenzéki szövetséget.

A szegedi összejövetel, ahol egyébként a várakozásnak megfelelően elég kevesen jelentek meg, és a résztvevők alapján inkább emlékeztetett egy pártfórumra, mint éretlmiségi találkozóra,

nem hozott sem teljes, sem félfordulatot, de egy pici elmozdulást mindenképpen.

A programmal, mondhatni, semmi baj nem volt. És magával az előadóval sem. Az idő az, ami nem neki és nem azoknak dolgozik, akik kormányváltást szeretnének.

Botka így működne együtt

1

Valódi baloldali programot, progresszív adórendszert, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz Botka László szocialista miniszterelnök programja, amelynek újabb részleteit árulta el a szegedi demokrata találkozón. Karácsony Gergely, a PM miniszterelnök-jelöltje egyetért az alapelvekkel.

A szombat délutáni szegedi Botka-fórumon a szocialista politikus az ellenzéki együttműködésről szólva azt mondta, hogy annak értékalapon kell létrejönnie. A 2018-as sorsdöntő választás lesz, mert most fog eldőlni, hogy megszilárdul-e Orbán autoriter rendszere, hogy ismét „ideiglenesen” orosz befolyás alá kerül-e az ország – idézi beszédét a HVG tudósítása.

Az ellenzéki összefogásról szólva figyelmeztetett, hogy ha van olyan ellenzéki párt, akinek jó az, ha a Fidesz nyer, de ő közben azért megerősödik, akkor el fognak bukni.

Nyilvánvaló, hogy egy pártszövetség, vagy pártkoalíció tudja csak megverni a Fideszt,

de ennek a koalíciónak értékalapon kell létrejönnie, és egy vízión kell alapulnia, hogy mit fognak az ellenzéki pártok kormányon tenni, ha megkapják a bizalmat a néptől.

Az Index tudósítása szerint Botka azt mondta, hogy Gyurcsánnyal nem a pozíciókról van vitája, hanem arról, hogy Gyurcsány még mindig úgy látja, hogy nem követett el hibát, és megbocsátották neki a választók az esetleges botlásokat. „Bárcsak igaza lenne, de láthatóan nincs.”

Így aztán nem tud vele semmiképp összefogni, ebből nem hajlandó engedni,

Botka ugyanis a gyökerekhez, a tradicionális baloldali értékekhez akar visszatérni, és ezekből kiindulva akar egy teljesen új baloldali politikát megalkotni.

Baloldali gazdasági program

A HVG tudósítása szerint egyben meg is adta azokat az értékeket, amelyekben szerinte egyet kell érteniük az együttműködő ellenzéki pártoknak. Hangsúlyozta, hogy az Orbán-féle rezsimet belülről kell megdönteni, belülről kell alternatívát állítani. Figyelmeztetett arra, hogy 2020. után, amikortól elapadnak az uniós források, a Fidesz-rezsim, amely eddig válogatás nélkül szórta presztízsberuházásokra vagy tette zsebre az európai, benne a magyar adófizetők pénzét, nagyot fog koppanni, ezért drasztikus eszközökhöz, megszorításokhoz és a még vadabb Európa-ellenességhez fog fordulni, ezért még időben meg kell állítani őket.

Elismerte a baloldal felelősségét a jelenlegi helyzet kialakulásában.

Gazdaságpolitikailag behódoltak a neoliberalizmusnak, ezzel pedig sutba vágták a baloldal alapeszményeit. Sürgette az európai szociáldemokráciához való visszatérést, és leszögezte: a valódi baloldali politika választ tud adni a mai Magyarország bajaira is.

Ennek megfelelően igazi baloldali programot, progresszív jövedelmi, osztalék-, vállalati nyereség- és vagyonadót, adómentes minimálbért, segélyek helyett lehetőségeket, jobb iskolákat, képzési, átképzési, vállalkozási és kedvezményes hitelprogramokat, munkát és a közösség szolidaritását, országos átfogó szociális bérlakás-programot is tartalmaz a programja – derült ki a beszédből, amelyben – mint már korábban, például az augusztus 20-ai ünnepi beszédében is – hivatkozott.

Szigorú elszámoltatást ígért azoknak, akik csalárd úton jutottak vagyonokhoz, ugyanakkor megértést és segítséget kért azoktól, akik tisztességes úton szereztek vagyont.

Növelni kell a társadalom és a munkavállalók kontrollját a cég vezetésében a szakszervezetek, a dolgozók képviselőivel – mondta, s arról is beszélt, hogy pártolja a megújuló energia térnyerését, a nők helyzetének a javítását.

Karácsony is ott volt

A szegedi rendezvényen ott volt Karácsony Gergely is, a Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, aki egyetértését fejezte ki a megfogalmazott alapértékekkel, és közölte, hogy nem akar Botka kihívója lenni.

Résztvevők és meglepetések 

A Népszava helyszíni tudósítása szerint a szombati szegedi baloldali értelmiségi találkozón jelen volt az MSZP színe-java: elnöke, választmányi elnöke, számos országgyűlési képviselője, de ott voltak a párthoz kötődő, régóta ismert, s újabb arcok is.

Az MTI neveket is említett. szerint az Igazságos Magyarországot!  konferencián mintegy százan, az új baloldali értelmiség meghatározó képviselői, társadalomkutatók, filozófusok, jogászok, valamint az MSZP korábbi és jelenlegi vezetői – Molnár Gyula, Tóbiás József, Mesterházy Attila, Hiller István – vettek részt.

A találkozón többen is felszólaltak és beszéltek szakpolitikákról, köztük más pártoktól is. Így Komáromi Zoltán háziorvos, az Együtt szakpolitikusa, Büttl Ferenc közgazdász, a Párbeszéd szakértője, volt önkormányzati képviselője és tagja. Beszédet mondott továbbá Andor László volt uniós biztos, egyetemi tanár is.

Ismét elhangzott: Budapest bocsánatkérésre vár

0

Nem elég az, hogy a holland külügyminiszter elhatárolódott a nagykövetétől, Hollandiának bocsánatot kellene kérnie – a Fidesz nem engedte el a hétvégén sem a „kérdést”, ezúttal országgyűlési képviselőjével, Budai Gyulával folytatta a kommunikációs háborút.

Budai Gyula budapesti sajtótájékoztatóján – az MTI jelentése szerint – beszélt a magyar-holland diplomáciai konfliktusról is. Egy kérdésre válaszolva  elfogadhatatlannak mondta  a holland nagykövet Magyarországgal kapcsolatban tett kijelentését és leszögezte, a holland külügyminiszter elhatárolódása

„csak egy válasz, de nem kielégítő válasz, a magyar kormány a bocsánatkérést várja ebben az ügyben.”

Budai Gyula ugyanakkor kitért arra is, hogy a magyar-holland gazdasági kapcsolatok a legmagasabb szinten vannak és ez elmondható a külügyminiszteri kapcsolatokról is. Ugyan vannak nézetkülönbségek a két ország között, de alapvető kérdésekben egyetért a két külügyi vezető, és a mostani „incidens” nem lesz kihatással a két ország gazdasági kapcsolataira – vélte. Szerinte ez egy diplomáciai ügy, ezt a holland kormánynak kell megoldania, most az „ő térfelükön pattog a labda” – jegyezte meg.

Nem új a magyar „kérés”

A holland külügyminiszter egyébként pénteken felhívta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert. Mint a FüHü is beszámolt róla, Szijjártó az ATV Egyenes beszéd című műsorában elmondta azt is, hogy  Bert Koenders közölte vele: nyilvánvaló, hogy az a mondat, amely egyenlőségjegyet tesz a terrorszervezetek és Magyarország gondolkodása és motivációja között nem tükrözi a holland kormány álláspontját. Szijjártó erre úgy reagált: értékeli, hogy felhívta, de mivel a holland nagykövet nem telefonon, nem zártkörű beszélgetésen tette ezeket a megállapításokat, hanem nyilvánosan egy interjúban, ezért kéri, hogy a holland külügy is nyilvános nyilatkozatot tegyen minderről. A holland külügyminiszter, Szijjártó szerint, megígérte, hogy egy közleményt fognak kiadni.

Ha már a sztár is fél, akkor nagy baj van

Stohl Andrással közöl nagyinterjút a Magyar Narancs. Szó esik ebben az ilyenkor szokásos dolgokról:  szerepekről, magánéletről, pénzről. És még valamiről, amiről színészek, sztárok csak igen ritkán beszélnek. Arról, hogy milyen mostanában Stohl András közérzete. Nem szakmailag a színházban, vagy odahaza, a magánéletben. Hanem ott, hogy mi is élünk: Magyarországon.

Stohl Andrásnak nem jó a közérzete. Irigyli is Schilling Árpádot, amiért neki van bátorsága – ahogy Stohl fogalmaz – kiabálni.

Stohlnak elmondása szerint nincs ehhez bátorsága, és nagyon nem szereti ezt a helyzetet. Azt, hogy elültették benne a félelmet. Benne, akinek, mint mondja, az az imázsa, hogy férfias, macsó, szókimondó. Nincs jóban emiatt magával, nem tud megbékélni azzal, hogy vele ezt megcsinálták.

„A közérzetem afelé visz, hogy

előbb-utóbb én is kimegyek az utcára.

Egyszerűen nem értem, hogy amikor nap, mint nap egyre több dolog derül ki a politikusok és a barátaik ügyeiről, hogyan lehetséges, hogy minden csak két-három napig téma, aztán elfelejtjük, mint egy bulvárhírt.”

Elmondja még, hogy az Alföldi Róbert rendezte Hegedűs a háztetőn musical producerét, Rosta Máriát több vidéki városból is felhívták, hogy

nem hajlandók olyan cikket közölni, amelyikben Alföldi Róbert neve szerepel.

Milyen világ ez már, kérdezi az interjú végén Stohl.

Stohl András néhány hete a fuhu.hu-nak adott interjúban is azt mondta: nem mennek jó irányba a dolgok.

Milyen világ ez már? Ahol van újság, amelynek kiadója megengedheti magának, hogy Magyarország egyik legismertebb művészének a nevét ne írhassák le az újságjában.

Milyen alapon? Milyen jogon?

Önmagában már ez is megérne egy misét. De

van az ügynek más vetülete is.

Olyan, amely csak látszólag nem kötődik ahhoz, hogy Stohl András miként érzi magát ebben a Fidesz által nekünk álmodott szép új világban.

Akik olvassák a FüHü cikkeit, igen gyakran egy más lapokban is előforduló mondatrésszel is találkoznak. „X-hez közeli forrásaink szerint.”

Nem arról van szó, hogy az újságíró a hasára ütött, és a saját feltevését információként tálalja az olvasónak. Amikor a FüHü, vagy gyakran a Magyar Narancs azt írja egy információ forrásaként, hogy az valakihez közeli körökből származik, akkor az olvasó biztos lehet benne, hogy e mögött adatközlőként konkrét emberek állnak. Nevük van, arcuk, személyiségük. Életük is van ezeknek az embereknek, családjuk és munkahelyük.

Ez utóbbit pedig nagyon nem szeretnék elveszíteni. És

ez nem gyávaság a részükről, hanem a valóság ismerete.

Ilyen világban élünk, ilyen világot teremtettek nekünk azok, akik mertek nagyot álmodni.

Persze, mi, többiek is benne vagyunk. Mert hagytuk, hogy ilyenné tegyék Magyarországot. Olyan hellyé, ahol az ország egyik legismertebb színésze kénytelen bevallani, hogy fél.

Aztán persze mégis elmondja a véleményét. Mert aki azt mondja, hogy olyan országban él, ahol tart attól, hogy elmondja, amit gondol, az sokat elmondott a közállapotokról.

Az idősebbek még emlékeznek azokra a kínos telefonbeszélgetésekre, amikor az egyik fél azt mondta másiknak: ez nem telefontéma. Már ma sem mondunk el mindet telefonon, és a helyzet nem javul, csak rosszabb lesz.

Milyen világ ez már, kérdezhetnénk Stohl András nyomán.

Kérdésben a válasz.

Nő a pedagógusok bére, de mennyivel is?

0

Szeptemberben megemelik a tanárok bérét, ami körülbelül 175 ezer pedagógust érint, és 24 milliárd forintot fordítanak rá a költségvetésből – büszkélkedett Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára az MTI-nek. De mennyi is az annyi? Erre is vannak számítások – igaz, nem kormányzatiak.

A 2013 óta tartó bérrendezés óta átlagosan 50 százalékkal bővült a pedagógusok illetménye, és erre a célra 350 milliárd forintot költött az állam – mondta el az államtitkár, aki több példát is felhozott arra, mennyire jó lett tanároknak. Az egyik szerint míg egy 19 éve dolgozó, a pedagógus I. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak 2013-ban bruttó 149 ezer forint volt a bére, ez mára bruttó 274 ezer forintra nőtt. Egy pedagógus II. kategóriában lévő, főiskolai diplomával rendelkező tanárnak szintén 149 ezer forint volt a jövedelme, most 301 ezer forintot vihet haza.

Más is végzett számításokat

Korábban az Eduline is számolgatott, mint a portál cikke írja: kiszámolták, pontosan hány forinttal lesz több a pedagógusok bankszámláján 2017 októberétől (a hónap elején érkezik az első emelt fizetés). A legrosszabbul a középfokú végzettségűek járnak,

mindössze néhány száz forintos béremeléssel számolhatnak,

egy 15-17 ledolgozott évvel rendelkező iskolai dolgozó például 176 021 helyett 176 610 forintot kap majd – bruttó összegről van szó. Ugyanakkor az alapszakos/főiskola, valamint mesterszakos/egyetemi diplomás pedagógusok már megérzik majd a béremelés utolsó lépcsőjét. A pedagógus I fokozatban a 3-5 éves tanítási tapasztalattal rendelkezők főiskolai diplomával eddig bruttó durván hétezerrel, az egyetemi diplomások pedig bruttó nem egészen 8 ezerrel kapnak majd többet. De nem feltétlenül.

Nem mindenki kap ennyit

A portál bemutatja a csapdát is: A köznevelési törvény szeptember 1-jétől hatályos szövegében az áll: „a köznevelési intézmény vezetője a pedagógus munkavégzése színvonalát, nyújtott munkateljesítményét kompetencia és teljesítményalapú értékelési rendszer alapján értékeli, és ennek figyelembevételével a munkáltató – tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében a köznevelési intézmény vezetője, szakképzési centrum esetében a tagintézmény-vezető javaslatára és egyetértésével –

a tanévre vonatkozóan a pedagógus besorolása szerinti illetménytől eltérően is

meghatározhatja az illetményét”. Igaz, az igazgatói döntés miatt senkinek nem lehet alacsonyabb a bére, mint jelenleg.

 

Ki nyerne ma?

0

Nem történt változás a pártversenyben a nyár során, a Fidesz-KDNP augusztusban is megtartotta magabiztos előnyét, míg az ellenzék támogatottsága stagnált – áll a Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatásában. Egy, a héten megjelent másik felmérés szerint a magyarok többsége le akarná váltani a jelenlegi kormányt.

A Nézőpont Intézet 2000 fő személyes megkérdezésével készült pártpreferencia-kutatása alapján a teljes felnőtt népesség 30 százaléka támogatta a kormánypártokat, a Jobbik szimpatizánsi tábora 11 százalékos, az MSZP-tábor a teljes felnőtt népesség 7 százalékát teszi ki, míg a DK 4, az LMP és a Momentum pedig 2 százalékon áll. Az Együtt, a Fodor Gábor által vezetett Liberális Párt és a Kétfarkú Kutya Párt tábora egyaránt 1 százalékos, a Párbeszéd viszont augusztusban sem érte el a mérhetőségi szintet.

Forrás: Nézőpont Intézet

Mi lenne ma a listás eredmény?

A legvalószínűbb listás választási eredményeket nézve (a választási részvételüket biztosra ígérők potenciális pártpreferenciája) a Fidesz-KDNP 43 százalékon áll. A Jobbik a listás szavazatok 22, míg az MSZP 12 százalékát érné el. A DK ezúttal 7, az LMP és a Momentum 5-5, a Kétfarkú Kutya Párt és az Együtt 2-2, a Liberálisok pedig 1 százalékon állnak.

Kormányváltást akarók többségben

Némileg más képet fest a Závecz Research Intézet e héten közzétett közvélemény-kutatásának az eredménye.  A kormány távozását az emberek 43 százaléka, 3,5 millió ember szeretné. Ez a csoport rendkívül heterogén, sokféle politikai nézet követőit, számos párt híveit találhatjuk meg közöttük. Az ellenzéki pártok támogatóinak túlnyomó többsége – 90-97 százaléka – 2018-tól új vezetést kíván az ország élén látni. A Jobbikosok közül 1 millióan, az MSZP táborában közel 750 ezren szeretnék, ha a Fidesz-kormány a jövő évben elbúcsúzna. További 10 ellenzéki párt – benne a DK és az LMP – összesen 1 millió kormányváltó támogatóval rendelkezik. Rajtuk kívül még a pártpreferenciával nem rendelkezők közül 800 ezren szeretnék azt, ha a parlamenti választások után más venné át a kormányzást.

A széttagoltságon kívül – olvasható a közleményükben – még az aktivitás mértéke is nehezíti a kormányváltás esélyeit. A Fidesz hatalmon maradását pártolók 45 százaléka mutat részvételi hajlandóságot, a távozást óhajtók körében az aktívak aránya valamivel kisebb, 41 százalékos. Még ennél is nagyobb a különbséget  a bizonytalan választópolgárok elszántságában. Azon pártnélküliek, akik az Orbán-kormánynak további négy évet adnának, 34 százalékban mennének el voksolni. A kormányváltást szorgalmazó, pártpreferenciával nem rendelkezők körében a részvételi szándék ennél jóval alacsonyabb, 24 százalékos.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK