Megkezdődött az egyik MÁV-dolgozókat tömörítő szakszervezet mai sztrájkja a MÁV utasellátó központjánál tervezett leépítések miatt.
Varju László, a DK alelnöke szerint visszás az a helyzet, hogy
míg a felcsúti kisvasútra van pénz, addig a MÁV-nál évtizedek óta működő háló- és étkezőkocsik működtetésére nincs,
így újabb magyar munkahelyek szűnhetnek meg.
A Demokratikus Koalíció megakadályozná a leépítéseket a MÁV-nál. A DK szerint a kormány magyarázattal tartozik:
hogyan sikerült szétverni az évtizedeken át nyereségesen működő kényelmi szolgáltatásokat,
és ezért miért a dolgozóknak kellene viselelniük a felelősséget?
A DK szolidáris a ma sztrájkoló vasutasokkal: egyetlen korán kelő és keményen dolgozó embert sem lehet az utcára tenni a cégvezetés alkalmatlansága miatt!
Budapest VII. kerületében hajtott fel egy kocsi a villamosmegállóba, az Erzsébet körút és a Wesselényi utca kereszteződésénél.
A katasztrófavédők szerint az autó vezetője, valamint két, a villamosmegállóban tartózkodó ember könnyebben megsérült. A mentés miatt nagy a dugó a környéken.
Hajdu Nóra, az Együtt alelnöke szerint Orbán mindent megtesz, hogy mielőbb megkezdődhessen az atomerőmű-építés.
Miután Orbán Viktor tárgyalt Vlagyimir Putyinnal, a jövő év legelején, januárban megindul Paks2 építése – idézi Hajdú Nóra közleménye Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert,
A két államfő azonban a 3-as metró felújításáról már egy szót sem ejtett.
A tegnapi Putyin látogatást jól látható módon a magyarországi teljes demokratikus közvélemény elitélte. De hasonlóan lesújtó az orosz államfő látogatásának nemzetközi visszhangja is.
Bebizonyosodott, hogy Orbán Viktor saját hatalma megőrzése érdekében kész figyelmen kívül hagyni Magyarország érdekeit. Az immár különlegesnek nevezhető orosz – magyar kapcsolatok hazánk elszigetelődéséhez vezetnek. Ezért sem szabad elkezdeni a Paks2 atomerőmű építését, főleg nem a választások előtt.
A paksi atomerőmű bővítése soha nem térül meg,
Putyin markába taszítja hazánkat, bizonyítottan veszélyes, ráadásul nyilvánvalóan azt az egy célt szolgálja, hogy strómanjain keresztül Orbán Viktor tovább gazdagodjon.
Magyarország jelene és jövője az Európai Unióban és a NATO-ban van. Orbán Viktornak és a Fidesznek azonnal be kell fejeznie a putyinista, illiberális, hazánkat keletre sodró politikát.
Szigetvári Viktor, az Együtt választmányának elnöke mai sajtótájékoztatóján közölte, hogy a párt számításai szerint Mészáros Lőrinc a legjobban teljesítő stróman. Mint mondta, a felcsúti polgármester 11 naponta szerez meg új cégeket és a legnagyobb egyedi kormánydöntéssel járó támogatást is az ő egyik vállalata, a Visonta Projekt Kft. kapta.
A FüHü nem kereste Mészáros Lőrincet, nem kértük, hogy adjon nekünk interjút, ily módon Mészáros Lőrinc nem is nyilatkozott a FüHü-nek. Az alábbi beszélgetés kitaláció, szebben szólva: a képzelet szülötte, s a valósággal való minden hasonlóság csupán a véletlen műve.
– Mészáros úr, kérdezhetünk a vagyonáról?
– Állok rendelkezésükre. Nekem a közvélemény tájékoztatása mindennél fontosabb
– Önnek tavaly sok ingatlannal gyarapodott a vagyona.
– Igen, a sok a szerencseszámom. Meg az összes többi. És nagyon kedvelem az ingatlanokat. Az igazat megvallva, már az óvodában is ingatlan volt a jelem.
– Elárulná a titkát, hogyan keres ennyi pénzt?
– Nem tudom. A múltkor meg is kérdeztem erről Orbán Viktort, de nem akarta megmondani.
– Nem mondta meg Orbán, hogy Önnek honnan van a vagyona?
– Azt mondta, örüljek, hogy nem tudom.
– Azt mondják, hogy ami az Ön nevén van, az valójában Orbán Viktor pénze.
– Erről őt kellene megkérdezni, a mások pénzéről én nem nyilatkozhatom. Különben is megkért a Viktor, hogy erről ne beszéljek senkinek.
– Ezek szerint elismeri, hogy Ön Orbán Viktor strómanja?
– Nem tudom, mit jelent az a szó, hogy stróman. A nyelvekkel már az iskolában is hadilábon álltam.
– Magyarul csendestársnak mondhatnánk. A stróman olyan ember, aki a saját nevére veszi valaki másnak a pénzét.
– Ja, így már értem! A Viktor, aki nekem ugye gyerekkori pajtásom, időnként megkér, hogy vásároljak neki ezt, azt. Jachtot, villát az Adrián, mikor mi adódik.
– És akkor maga vásárol?
– Ha magát odahaza megkéri az asszony, hogy amikor jön hazafelé a munkából, vegyen a boltban zöldséget, húst, kenyeret, akkor visszautasítja?
– Ön földeket vásárolt Mészáros úr, televíziót, lapkiadót, futballcsapatot, hoteleket. Azért ez más, mint hat kiflit venni a boltban.
– Nem szoktam kiflit vásárolni. Ha kiflit akarok enni, veszek egy pékséget. De ha a Viktor megkér, akkor veszek neki valamit. Eléggé macerás, de az ember, ahol tud, segít.
– Ön szerint az életszerű, hogy egy gázszerelő Magyarország leggazdagabb emberei közé tartozik?
– Ez így azért nem teljesen igaz.
– Nem tartozik a legvagyonosabbak közé?
– Nem gázszerelő vagyok, hanem gáz- és vízszerelő.
Világszerte riadót fújnak a termelők és a kereskedők: karácsonyra hiánycikké válhat például a vaj. Tény, hogy a vaj Németországban egy év alatt 84 százalékkal drágult. A hazai tejpiacot viszont az alacsony hazai és ennél sokkal magasabb exportár sújtja. Az őszi nemzetközi jegyzésárak egyelőre viszonylag nyugodtak.
A tejkészletek világszerte alacsonyak, a termelők egy része felhagyott az állattartással is. Emiatt viszont igazodni kezdtek az árak, az elmúlt nagyjából egy évben 28 százalékkal drágult a tej világszerte, ami a feldolgozott termékekre is hatással van. Karácsonyra egyes árukból, így vajból hiánycikk lehet – kongatta meg a vészharangot Peder Tuborgh, a dán Arla Foods vezérigazgatója. Szerinte ennek oka az, hogy 2015-ben megszüntették az európai uniós tejkvótát.
Mindezek hatására a tej ára az év elején vágtába kezdett és csak mostanra tudott valamelyest stabilizálódni.
A tejtermékek és különösen a vajak és sajtok elmúlt hetekbeli drágulását mindenki megtapasztalhatta a magyar áruházakban is. Németországban a zöldek szóvivője, Friedrich Ostenndorff a magas vajárak okait vizsgálva arra jutott, hogy az EU 2016-ban 103,2 millió eurót fizetett ki tejtermékek (elsősorban tejpor) intervenciós felvásárlására, a megelőző évben mindössze 2,2 milliót, az intervencióba helyezett sovány tejpor mennyisége pedig 480 tonnáról 59.400 tonnára emelkedett. Az eredmény az, hogy a túltermelés következtében az állam kénytelen beavatkozni és az adófizetők pénzéből támogatást fizetni.
A brit farmerszövetség is arra hívja fel a figyelmet, hogy
a második világháború óta a legnagyobb vaj- és tejszínhiány elé néz az Egyesült Királyság.
A hazai nyerstej termelői ára meglehetősen nagy mozgást mutat.
Az Agrárgazdasági Kutatóintézet legfrissebb, augusztusi adataiból kiderül, hogy a nyerstej termelői ára júliusban 91,71 forint volt kilónként, csaknem egy százalékkal magasabb a júniusinál, de 39,1 százalékkal meghaladva a tavaly júliusit.
A kiviteli árban hasonló tendencia érvényesült: egy hónap alatt 2,6 százalék, egy év alatt 30,6 százalék drágulás.
Csakhogy a 104,7 forintos exportár jócskán elmarad az azonnali piacon mért 131-132 forintos ártól.
Ez az úgynevezett spotár áprilishoz képest Hollandiában 40 százalékkal ugrott meg, óriási nyomás alá helyezve a hazai tejtermelőket és persze a kiskereskedelmet. Az elmúlt évek árcsökkenése visszaköszön az állatállomány alakulásában: a tejet adó tehenek száma egy százalékkal csökkent egy év alatt, aminek következtében ugyanennyivel csökkent a tej felvásárlása is, az export viszont szintén egy százalékkal emelkedett. A hazai tejes szakma ezért folyamatosan a felvásárlási ár emelését szorgalmazza.
A feldolgozott termékek részben függenek a tejtől, a sajt, vaj önálló életet él az EU-ban. A feldolgozott áruk iránti kereslet folyamatosan bővül. A vajat egészségügyi szempontból „rehabilitálták” a fogyasztók, aminek következtében az európai tejzsír (vaj, tejszín) árak évtizedes rekordokat döntögetnek ezekben a hetekben, az európai vajtermelés éves bázison 6 százalékot esett, miközben az EU-s vajkészletek gyakorlatilag eltűntek – mondta egy rendezvényen a tej terméktanács elnöke, Harcz Zoltán. A Föld déli féltekéjén tapasztalt kedvezőtlen időjárás, az EU dinamikus kínai vajexport-növekedése is nagyban hozzájárul a soha nem látott tejzsír-árakhoz.
A tejkvóta két évvel ezelőtti felszámolása nyomon követhető az árakon. A nyerstej termelői ára júniusban (az egy évvel korábbihoz képest) Magyarországon 37,8 százalékkal nőtt, Németországban 45,6, Írországban 40,4, Litvániában 54,7, Hollandiában 44,3 százalékkal emelkedett. Árcsökkenés az EU területén csak Cipruson (2,4), Görögországban (0,03), Máltán (1,5) és Finnországban (1,4) volt, az EU átlaga 27 százalék volt az AKI számai szerint.
A feldolgozott termékek körében azonban valóban brutális drágulással is találkozhattunk. Az edami sajt egy év alatt a németeknél 32 százalékkal került többe három hete, mint egy évvel korábban.
A vajnál szintén Németországban és Hollandiában 84, illetve 86 százalékot meghaladó áremelkedés történt, a lengyeleknél és szlovákoknál is 60 százalék körüli.
Egyelőre azonban talán mégsem válik be az apokaliptikus jóslat. A négy nappal ezelőtti adatok szerint az ömlesztett vaj napi jegyzésára például a lipcsei árutőzsdén az előző napokhoz hasonlóan 6600-6800 euró volt tonnánként szeptemberi, októberi és novemberi szállítással.
A drogcsempészek minden biztonsági intézkedést megtettek: a táplálékkiegészítőnek álcázott kokaint fiktív címről fiktív címre rendelték az USA-ból.
A Fővárosi Főügyészség a közelmúltban jelentős mennyiségű kábítószer-kereskedelem bűntette és más bűncselekmény miatt emelt vádat két váci férfival szemben, akik
az Egyesült Államokból rendeltek drogot.
A többszörös visszaeső vádlott egy kinti ismerősét bízta meg, hogy Kaliforniából küldjön neki 500 gramm kokaint. Ügyeltek arra, hogy mind a feladás helye, mind a címzett magyarországi lakóhelye, valamint a feladó és a címzett neve fiktív legyen.
A díler egy gyerekkori barátját kérte meg a szállítmány magyarországi átvételére,
amihez – a konspiráció érdekében – két SIM kártyát adott neki azzal, hogy az egyiken szigorúan vele tarthatja a kapcsolatot, míg a másikon a megadott magyarországi címre a csomagot kiszállító futárszolgálattal.
Arra is ügyelt, hogy a futárszolgálatnak megadott fiktív címet az utolsó pillanatban módosítsa, az eredetileg megadott címet a kiszállítás napján – aktuálisan más helyen tartózkodásra hivatkozással – egy másik utcába, közterületre kérte.
Egyetlen dologra nem gondolt, hogy a futár rendőr lesz, mivel az árut már a reptéren kiszúrták.
Az szinte biztos, hogy 2020-tól sokkal kevesebb pénzt fog adni az EU a britek kilépése miatt jelentősen csökkenő költségvetésből. Magyarország számára rossz hír, hogy a döntés előtt álló javaslatokból kiolvashatóan az euróövezethez kötődő „szuper Európa” is kialakulhat, az ebből esetleg kimaradók (magyarok, lengyelek) számára marginális beleszólás és pénz jutna. Az alapjogok követelménnyé tétele és a közös ügyészség létrehozása szinte készpénznek vehető, és felvillantják a csak az euróövezetre készülő költségvetést és bővülő támogatások lehetőségét. Sőt, szó lehet a schengeni határ szűkebbre vonásáról is.
Nem csupán a következő (2020-2026) uniós költségvetési ciklus tervezése indult el már most, amit aztán jövő év közepén terjeszt be az Európai Bizottság tagállami vitára. Mindeközben gőzerővel zajlik
a közösség működését akár felforgatni is képes átalakítás az Európai Unió pénzügyeinek jövőjéről.
Ennek ki nem mondottan három politikai pillére látszik. Az első már megtörtént, Franciaországban a közösség alapos reformját pártoló Emmanuel Macront választották öt évre elnöknek, nemsokára, szeptemberben harmadik hetében szinte bizonyosan Angela Merkel kap újabb négy évre felhatalmazást kormányzásra (csak az a kérdés, hogy egyedül vagy koalícióban, és akkor kivel), a kettő között pedig Jean-Claude Juncker bizottsági elnök tartja meg helyzetértékelését az unióról. (Ekkor kiderülhet, hogy egyként kezelik-e hazánkat és a lengyeleket, vagy nem.)
Ezzel összeállhat a Berlin-Párizs-Brüsszel-hármas. Ennek mindegyik tagja kinyilvánította elszántságát ez EU nagyszabású reformja iránt.
Ezt tükrözi az Európai Bizottság éppen két hónapja közzétett, az eddigi szakanyagokat is összegző vitairata az EU pénzügyeinek jövőjéről. Ez az anyag – ha óvatosan, és csak néhány elrejtett megfogalmazásában is – arra enged következtetni, hogy akár az eddig megismert úgynevezett kétsebességes Európa pályáját is elhagyhatják,
és létrejöhetne egy amolyan szuper-Európa és a kimaradó „futottak még”, jelenleg Magyarország és Lengyelország.
A következő költségvetési ciklus elkerülhetetlen változása lesz, hogy a mostani 1085 milliárdos költségvetésének közel egytizede kiesik a Brexit következtében, és ezt – az eddigi nyilatkozatok alapján – a maradó nettó befizetők nem óhajtják pótolni. Az ennek apropójaként is felfogható bizottsági vitairat nyolc súlypontot emel ki a versenyképes szociális piacgazdaságtól a megnövelt közös védelmen át az erős, hatékony közszolgálatig bezárólag.
Egyik sarokpontja az anyagnak a gazdasági-monetáris (pénzügyi) unió (GMU) mélyebbé tétele. Már itt felsejlik annak ki nem mondott beismerése, hogy nem minden tagállam tartja magát a csatlakozáskor vállalt alapjogi (jogállami) kötelezettségekhez. Ennek előfutára volt (ahogyan a Vasárnapi Hírek írta) a német kormány június eleji javaslata a 2020 utáni kohéziós kifizetések rendjére. Ez azt tartalmazza, hogy egyes országokra külön szabjanak kifizetési feltételeket,
és felveti, hogy a felzárkóztatási támogatásokat összeköthetnék a jogállami elvek betartatásával.
Nos, a bizottság ezt a javaslatot megismételve, és ezen kissé túl is lépve már „egyértelmű kapcsolatot” feltételez a jogállamiság és a költségvetésből támogatott beruházások hatékonysága között. Általánosságban is sürgeti a bizottság, hogy a pénzelosztás felülvizsgálatakor mindenféle kritériumot vegyenek figyelembe.
Egyik leghangsúlyosabb iránya az átalakításnak a bürokratikus akadályok részbeni elbontásával rugalmasabbá és gyorsabbá tenni a programokat, a kifizetéseket. A nagy nyilvánosság előtt a bizottság tagjai is ezt emelték ki eddig, az azonban kiderül a vitairatból, hogy ez korántsem egyirányú utca lenne. A lazább központi (brüsszeli bizottsági) szabályokért cserébe például
minden beruházáshoz és eljáráshoz egységes szabálykönyvet rendelnének,
hogy erősítsék az átláthatóságot.
A kohéziós rendszer reformjának része az is, hogy a bizottság javasolja „a nemzeti társfinanszírozási szintek” növelését a szerep- és felelősségvállalás növelésének jegyében. Ez akár azzal is járhat, hogy ha adnak is pénzt a felzárkózási programokra, nagyobb részt várnának el a tagállamoktól (Magyarország esetében eddig átlagosan nagyjából 85-15 százalék volt a közösségi és a saját erő aránya). A kevesebb, de rugalmasabb eszközök ellensúlyozásához azt javasolja a brüsszeli testület, hogy a fejlesztési célokat (programokat) tematikus vagy regionális szempontok mentén osszák újra.
Marad-e alattunk a pénzszőnyeg? Forrás: Pixabay
A bizottsági tisztviselők szavaiból kiderült, hogy látják azt a feszültséget, ami azért támadt néhány tagállamban (és politikai áramlatok körében), mert sokan eltúlzottnak tartják a centralizált uniós döntést és pénzosztást. A közreadott vitairat azonban ezen nem a kormányok újra-megerősítését javasolja, hanem őket kikerülve egyes kiadásokat regionális és helyi önkormányzati szintekre leszállítását. Mindezt persze azzal párhuzamosan, hogy például a gazdasági-pénzügyi unióval további feladatokat és döntési szinteket venne át a közösség a tagállamoktól. Vagyis a bizottság a jogköröket két irányban szabná át,
a kormányok nem csak „Brüsszel”, hanem a régiók és helyi önkormányzatok rovására esnének el egyes döntésektől.
A támogatási pénzmegosztás (EU-saját erő) szigorúbb kezelését szolgálhatja egységes beruházási alap létrehozása, és ezzel párhuzamosan annak igénye, hogy az uniós költségvetésen kívüli további eszközök igénybe vételét a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék. Mert ezek
„homályossá teszik a költségvetés értelmezését, és kockázatot jelentenek a demokratikus ellenőrzés, az átláthatóság és a megfelelő pénzgazdálkodás szempontjából”.
A vitairatot tanulmányozva úgy tűnik, hogy a sokat emlegetett (és a magyar kormány által már azonnal elutasított) uniós ügyészség létrehozását – és határokon átnyúló határozott tagállamokbeli fellépését – kész tényként kezeli a bizottság. Legalábbis ez olvasható ki abból, ahogyan a „rugalmasság és ésszerűbbé tétel” igényének többedik megismétlésekor akként fogalmaz, hogy
„az európai ügyészség kihasználása hozzájárulhat az uniós költségvetés egyszerűsítéséhez és védelmének hatékonyabbá tételéhez”.
Szinte megbúvik a vitairat egyik legfontosabb és legmesszebbre mutató lehetőséget felvillantó elképzelése. A reformterv stabilizációs funkció pontjában felvázolja a bizottság a magunk mögött hagyott válsághoz hasonló sokkok enyhítésére „rossz napokra” szóló alap létrehozását, esetleg a jelenlegin felüli tagállami befizetésekből. Lehetőségként hozzák szóba, hogy ezt leszűkítsék az euróövezetre. Sőt, a vitairat megemlíti
csak az eurót használó országokra korlátozódó költségvetés elfogadását,
amely „tágabb célokat”, „nagyobb forrásokat” és több saját bevételt eredményezne.
Végezetül a bizottság vitára bocsátott öt forgatókönyvet: minden megy tovább a jelenlegi keretekben; a 27 tag együtt tesz a mostaninál kevesebbet közösen; egy tagállami csoportnak lehetővé teszik, hogy előrelépjenek; gyökeres átalakulással egyszerre tennének többet és kevesebbet egyes területeken; mind a 27 tag közösen fejlesztené a szakpolitikai területeket. Nagyjából a harmadik pont fedné a kétsebességes Európát, de a jogállami követelmények megkövetelése a támogatásokhoz, a közös ügyészség és gazdasági-pénzügyi unió elmélyítése, valamint a döntéshozatal és programok végrehajtásának kétirányú átszabása inkább afféle „szuper-Európát” eredményezne a néhány kimaradó kárára.
Egyetért ezzel az értékeléssel Ujhelyi István (MSZP) európai parlamenti képviselő. Szerinte a vitairat hangsúlyos javaslatai kivétel nélkül ellentétesek a magyar (és a lengyel) kormány törekvéseivel. Orbán Viktor stratégiája a jelenlegi döcögős uniós rendszer fenntartása, nem az erősödő, hanem a gyengülő Európa, a bizottság céljai összeférhetetlenek a NER-rel – mondta Ujhelyi. A jogállamisági követelmény, a közös ügyészség, a pénzügyi unió (közös pénzügyminiszterrel), tehát a nagyobb ellenőrzés a tagállamok pénzköltése felett mind annak belátását tükrözi, hogy Magyarországon az alapjogokat felszámoló maffiaállam épült ki – fogalmaz sarkosan a szocialista politikus.
Az EP-képviselő szerint az öt forgatókönyv sorsáról még idén ősszel dönteni kell, ő úgy véli, hogy a bizottság „eldobja” ezeket. Ha így történne, akkor a „szuper-Európa” szerveződne össze a valódi pénzügyi-gazdasági érdekek mentén,
a kiesők pedig a mostaninál sokkal kevesebb kohéziós támogatáshoz jutnának 2020 után.
Sőt, Ujhelyi szerint, az EU nem csak a vitairatban foglaltakkal lépne túl a kétsebességes közösségen, hanem szó lehet arról is, hogy a schengeni határokat összehúznák az euróövezetbe tartozó országok köré, vagyis a szabad mozgás lehetőségétől elesnének az integrációt elutasító tagországok. Mivel a térségben az eurót használók mellé már bejelentkezett Csehország és Bulgária, és Románia is kinyilvánította integrációs szándékát, „Magyarország és Lengyelország totál egyedül marad” – mondta Újhelyi, úgy vélve, hogy a szuper Európa létrehozásához nem szükséges az alapszerződés módosítása. Szerinte Magyarország – ha jövőre nem lesz váltás a kormányzásban – 2018-19-ben, a következő költségvetés alkuja során a legrosszabbkor lesz a leggyengébb pozícióban.
Ezermilliárdok a tét
Rengeteg pénzről van szó. Amit nem tudunk, mert még idő előtti: mekkora összeget szán az EU felzárkózási támogatásra. Amit tudunk: Magyarország népességarányosan a legtöbbet kapta erre a célra, 2007-13 között mintegy nyolcezer milliárd forintot, a 2014-20-as ciklusban (árfolyamhatást figyelembe véve) hasonló összegre számíthatunk. Az előző hét év utolsó esztendeiben évente a bruttó hazai termék 5,5-7 százaléka áramlott Magyarországra. És ha a közösségi tagság által lehetővé vált tömeges külföldi munkavállalás nyomán hazautalt 3 százaléknyi GDP-arányos összegeket is ideszámoljuk, akkor elmondható: a rendelkezésre álló pénz 8-10 százalékát nem az országban termelték meg. Ha ennek fele-harmada (netán még több) elveszne 2020 után, az azonnali recesszióba lökné a gazdaságot. Pedig a kormány felkérésére készült elemzés szerint 2006-15 között a rengeteg pénz dacára mindössze 4,6 százalékkal nőtt a gazdaság, a külső segítség nélkül 1,8 százalék mínusz lenne a mérleg. Minden adat (lakossági fogyasztás, beruházások) ugyanerről tanúskodik: a tengernyi pénzzel a magyar gazdaság éppen a felszín felett maradt, és most szinte kizárólag az EU pénzéből finanszírozzák a fejlesztéseket; 2020 után ez az egyetlen motor leáll. Sőt, a kifizetések voltaképpen már most állnak, csak sejthető, hogy a súlyos kifogások miatt, így mostanra az odaítélt pályázati támogatások 1100 milliárdját a költségvetés előlegezi meg.
Németh Szilárd interjút adott a Magyar Hírlapnak, és sok más bölcsesség mellett kijelentette, hogy a 444. újságírói Soros ügynökei.
Hogy ezt honnan vette a Fidesz alelnöke, nem derült ki az interjúból. Talán nem is kell tudnunk, legyen elég annyi, hogy vannak az életnek nagy, alapvető igazságai, amelyek, nyilván nem véletlenül, rejtve maradnak a kívülállók szemei elől.
Németh Szilárd azt mond, amit akar, és a Magyra Hírlapban is megjelentek már ennél nagyobb ostobaságok.
Inkább az lenne a kérdés, hogy a
Fidesz, amely Németh Szilárdot alelnökként foglalkoztatja, szintén ezt gondolja-e a 44 újságíróiról.
Én személyesen nem ismerem a 444 újságíróit, de valami azt súgja, hogy nem Soros ügynökei. Ez persze nem jelent semmit, nyilván ezért sem közli a Magyar Hírlap az én véleményemet, ha lenne jelentősége, akkor bizonyára már tőlem is kértek volna interjút.
Szóval, jó lenne tudni, már csak azért is, mert jövőre választ az ország, hogy a Fidesz is valóban annyira korlátolt, mint Németh Szilárd. Vagy inkább arról van szó, s megvallom, én erre tippelek, hogy a Fidesznek, mint pártnak nem az a véleménye erről, mint Németh Szilárdnak, de hagyják, hadd játssza a saját kis hülye játékait, addig sem okoz más, még a mostaninál is nagyobb kárt.
Egyébként nem lenne olyan nagy baj, ha a 444, vagy akár a Magyar Hírlap újságírói Soros György ügynökei lennének. Soros György ugyanis egy nyílt, demokratikus társadalom mellett te le a voksát, nem most, hanem még akkor, amikor Németh Szilárd még az óvodában leste, hogy milyen színű bugyit hordanak a lányok a szoknyájuk alatt.
Amivel, sok más kisfiúval együtt, jócskán megelőzte a korát, merthogy akkor még sehol sem volt Handó Tünde és a magas hivatala által nyolcmillió forintért megrendelt arculati kézikönyv. Mely kézikönyv amúgy akkora baromság, hogy akár Németh Szilárd is írhatta volna.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 29-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy díszdoktorrá avatták José Carrerast a Pécsi Tudományegyetemen.
A világsztár az egyetem rektorától Gábriel Róberttől vehette át a díszoklevelet és a professzori talárt. A világhírű tenor, aki egykor Domingoval és Pavarottival együtt énekelt Pécsett hagyta a kézlenyomatát is.
Ő az első sztár, aki a Kulturális Főváros program keretében nagyszabású koncertet ad a városban.
José Carreras a doktorráavatás utáni sajtótájékoztatón elmondta: szerdán délután együtt próbál a Pécsi Filharmonikusokkal. A koncerten ugyanis majd együtt szerepelnek. A világsztár a közeljövőben újabb operában szeretne szerepelni, de hogy melyikben egyelőre még nem mondta el.
José Carreras magánrepülőjével kedden este megérkezett Pécsre. A világhírű tenor különleges biztonsági intézkedések között szállt le a pogányi reptéren. Rendőri felvezetéssel és testőreivel együtt azonnal autóba ült és a szálláshelyére a belvárosba hajtott.
A sztár friss gyümölcsöt, kávét, teát, vízforralót, energiaital és illatmentes virágot kért a szobájába.
Azt kérte továbbá, hogy a hálójában teljes legyen a sötétség, hogy nyugodtan tudjon aludni.
Augusztus 30-i koncert előtt a világhírű művész bejárja Pécsett és környékét. A világhírű tenor, Sabina Puertolas fiatal szopráncsillaggal lép fel augusztus 30-án a pécsi Expo Centerben.
José Carreras pécsi programjában a népszerű operaáriák mellett, spanyol és nápolyi dalok is felcsendülnek. Az est címe – Mediterrán est – egybecseng a város szlogenjével, miszerint „Pécs a mediterrán hangulatok városa”.
Napjaink egyik legkeresettebb tenoristája, Placido Domingo 2003-as felfedezettjével ad koncertet Pécsett. Sabina Puertolas még soha nem járt Magyarországon korábban. A koncertet José Carreras unokaöccse, José Giménez Carreras dirigálja majd. Az esten közreműködnek a Pannon Filharmonikusok és pécsi kötődésű énekesek.
A világsztár 6800 néző előtt tartja meg a koncertet az Expo Center Pécs kiállítási és rendezvényközpontban augusztus 30-án.
Ha kedd van, akkor a Beatrixok és az Ernák ünneplik a névnapjukat. Itt a friss, ropogós lapszemle, vegyék, vigyék!
Népszava: A fiatalok befogadnának menekülteket az országba
Az Orbán-kormánynak már nem is Brüsszelt, hanem az egész világot kellene megállítania – olvasható a Népszavában. A Világgazdasági Fórum friss jelentéséből ugyanis az derül ki, hogy miközben a magyar kabinet kitart a totális bezárkózás politikája mellett, addig világszerte a 18-35 évesek túlnyomó többsége, 72,6 százaléka befogadná a menekülteket az országába. Mi több, a megkérdezettek negyede, 27,3 százaléka a saját otthonába is befogadna menekülteket.
A háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok. A felmérés szerint ezzel a fiatalok nem értenek egyet, és kiábrándítónak tartják kormányaik szívtelen hozzáállását – vont mérleget Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, akit a szervezet közleménye idézett. Shetty – a Törökország partjainál holtan talált kisfiúra utalva – azt mondta: csaknem két év telt el azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját, de a legtöbb ország még annyi menekültet sem volt hajlandó befogadni, amennyit saját maga vállalt.
Magyar Nemzet: Kocsmastop készül a bulinegyedben
Egyelőre négy lépésből álló intézkedéssorozat megtétele körvonalazódik a budapesti bulinegyed problémái megoldásának első ütemében – mondta el a Magyar Nemzet érdeklődésére Vattamány Zsolt (Fidesz–KDNP), Erzsébetváros polgármestere.
Közölte: megtartja korábbi ígéretét, és szeptemberben a VII. kerületi képviselő-testület rendkívüli ülése elé terjeszt egy átfogó rendeletmódosítási és intézkedési tervezetet. – A városrész kerületi önkormányzati képviselőivel, Oláh Lajos (DK) országgyűlési képviselővel, civil és szakmai szervezetek vezetőivel eddig folytatott egyeztetések alapján az szinte biztosnak látszik, hogy átszervezzük a takarítást, mert a lakosságot a zaj mellett az utcán eldobott sok szemét zavarja leginkább. Százmillió forintos értékben kiírtuk a pályázatot új takarítógépek beszerzésére, s megszervezzük a rendszeres hajnali, kézi erős takarítást – mondta a polgármester, aki szerint a készülő bulinegyedcsomag része lesz Erzsébetváros önkorlátozása is. Eszerint az önkormányzat tulajdonában álló ingatlant, üzlethelyiséget a jövőben nem adnak ki, nem adnak bérbe szórakozó- vagy vendéglátóhely céljára. Mint megtudtuk, természetesen ahol ilyen cégek jogszerűen tevékenykednek, ott a működés folyamatos lesz, de ha például bezárnak, netán csődbe mennek, a leendő bérlőket már más, a lakókat kevésbé zavaró tevékenységi körből választják ki.
Magyar Hírlap: Az ország, a családok erősödnek
Németh Szilárd szerint meg kell egyszer nézni, hogy lehet-e büntetőeljárást indítani azon NGO-k ellen, amelyek képviselői a törvények be nem tartására buzdítanak. Az ország, a családok erősödnek, minden mutató rendben van. A politikai cirkusszal foglalkozó ellenzéknek most arra van megbízása, hogy ezt a sikert tönkretegye
Az emberekkel együttműködve hosszú távú országépítés zajlik, aminek még nem értünk a végére – hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Németh Szilárd. A Fidesz alelnökét kérdeztük többek között a hamarosan kezdődő őszi ülésszakról, a közelgő választásról, valamint az ellenzéki sajtóhoz való viszonyulásáról is. A kormánypárti politikus, aki 2018-at követően is az országos politikában szeretne tevékenykedni, úgy látja: a közélet milyenségét nemcsak a pártok, hanem a sajtó is meghatározza, és meggyőződése, hogy utóbbi átvette az amúgy „nagyon gyenge lábakon álló” ellenzék szerepét.
Magyar Idők: Európában sokan állnak a magyar kormány mellett
Miközben sok nyugati politikus és a brüsszeli bürokraták rendre újabb támadásokat intéznek Magyarország migrációs politikája ellen, az internetes fórumokon, Facebook-csoportokban és a hírlapok online megjelenő cikkei alatt nagyszámú hozzászólás tanúskodik arról, hogy az „átlag európaiak” nagy része támogatja Orbán Viktor és a Fidesz–KDNP politikáját – írja a Magyar Idők.
Ennek egyik példája a Viktor Orbán Fanclub Deutschland Facebook-csoport, amelynek több mint 17 ezer követője van. De az olasz konzervatív közösségek is rendszeresen osztanak meg Magyarországról szóló cikkeket a kormányt támogató megjegyzésekkel.
A magyar politikát bíráló online sajtótermékek olvasói hozzászólásaiban is látható az az ellentmondás, ami a tömegmédia jelentős részének bevándorláspárti álláspontja és a nemzetközi olvasóközönség véleménye között feszül. A déli határzár második vonalának kiépítéséről kritikusan író angol nyelvű Al-Dzsazíra vonatkozó cikkéhez kapcsolódó kommentekben az olvasók Magyarország azon szuverén joga mellett álltak ki, hogy megvédhesse magát a migránsözön ellenében. Más hozzászólók szerint a menekültek nem feltétlenül azonosak a bevándorlókkal.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
