A helyi közszféra, civil szféra és a gazdasági szereplők közös munkájára épít az együttműködés.
Létrehozták a Paktum szervezetet, amely aktív, rendszeres együttműködés során a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolását igyekszik megvalósítani. A tevékenységek között szerepel egyrészt
az igényekhez igazított képzés,
egyéb munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása az álláskereső személyek számára, másrészt a bérköltség támogatás nyújtása a foglalkoztatók számára.
A Paktumnak 21 alapító tagja van (9 vállalkozás, 2 civil szervezet, 2 kamara, 7 közszféra szervezet és az egyetem). Megkezdte munkáját a Paktum Iroda is, amelynek elsődleges feladata a munkaerő-piac szereplőinek együttműködését elősegíteni, koordinálni, a munkaerő-kereslet és kínálat összehangolását támogatni.
A 2021. június 30-ig tartó projekt keretében
843 ember munkaerő-piaci programba történő bevonását vállalta a konzorcium.
A projekt területi hatálya Kaposvár közigazgatási területe, ami azt jelenti, hogy e területen lakhellyel rendelkező álláskeresők és inaktívok kerülhetnek be a projektbe.
Talán ez az egyetlen olyan ügy ma Magyarországon, ahol a frontvonalak nem a megszokott törésvonal mentén húzódnak. A budapesti Erzsébetvárosban található bulinegyed nem úgy osztja meg az embereket, hogy az egyik oldalon a kormány támogatói, a másikon pedig ellenzői vannak. Nem jobb- és baloldali emberek állnak egymással szemben, hanem azok, akik a bulinegyedből, illetve a bulinegyedben élnek.
Pontosabban, élnének, ha ez számukra lehetővé válna. Legalábbis ezt mondják azok, akik szerdán délután a Kéthly Anna téren gyülekeztek, hogy onnan rövid várakozás után tiltakozásul az erzsébetvárosi önkormányzat elé vonuljanak.
Előző nap, ahogyan erről a FüHü is beszámolt, a vendáglátósok jelentek meg ugyanitt, ők a tervezett szigorítások miatt vonultak az utcára.
Érvekben és ellenérvekben nincs hiány.
A külföldi bédekkerekben is megtalálható bulinegyed egyfelől számos embernek ad munkát, sok turistát vonz Budapestre, és nem utolsósorban, évente mintegy 6,6 milliárd forinttal gazdagítja az államháztartást. Az itt dolgozó vendéglátósok mindemellett azzal is érvelnek, hogy az itteni lakások értéke nemhogy csökkent volna a bulinegyed miatt, de éppenséggel emelkedett, hiszen számos házban hostelekként használják a lakásokat, amelyeket ily módon jól el lehet adni.
A másik oldal szerint az érvelés tetszetős ugyan, de csúsztatást tartalmaz. Az itt lakó emberek ugyanis nem azért élnek itt, hogy a lakásukat adott esetben értékesítsék. hanem azért, mert sokan közülük ide születtek, vannak, akiknek már a szülei is itt jártak iskolába, és eszük ágában sincs elköltözni a számukra megszokott, boltokkal jól ellátott, belvároshoz közelinek számító környékről.
A hetedik kerület belső részein lakó arra panaszkodnak, hogy a sokezer itt mulató ember zajától nem tudnak aludni. Állandó a zaj és a füst, de a leginkább az zavaró, hogy különösen reggelente, elviselhetetlen a kosz és a szemét.
Emberi ürülék és hányástermék fogadja azokat, akik reggelente munkába, vagy iskolába indulnak.
A szerdai tüntetést szervező Élhető Erzsébetváros civil szervezet egyik alapvető követlése, hogy az önkormányzat vonja vissza azt a 2013-as, szerintük csendrendeletnek csúfolt határozatát, mely a szórakozóhelyek számára reggel 6 óráig engedélyezi a nyitva tartást.
Lenne megoldás az érdekek összehangolására, és ez talán már körvonalazódik valamelyest. Az önkormányzat szeptember közepére rendkívüli testületi ülést hív össze az ügyben, ahol áttekintik a helyzetet, és a lehetséges megoldásokat.
Ígéretük szerint
százmilliós értékben vásárolnak takarítógépeket, és rendszeressé teszik az eddig elhanyagolt utcák és terek takarítását.
A szerda délutáni tüntetésen jelentős sajtóérdeklődés, valamint rendőri készültség mellett mintegy 200-an vettek részt. A megmozdulás Simon és Garfunkel mára már örökérvényűnek számító dalával, a Csend hangjaival kezdődött.
23 civil szervezet nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz.
A Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a beadványt a bizottság és a TASZ jogászai készítették, és 23 szervezet, a Civilizáció csoport tagjai együtt nyújtották be.
A törvény alapján minden civil szervezet, amely legalább 7,2 millió forint támogatást kap külföldről, köteles magát regisztrálni a külföldről támogatott szervezetek nyilvántartásába, és ezt a címkét honlapján és kiadványain feltüntetni. Az ilyen szervezeteknek az 500 000 forintot meghaladó, külföldről érkező adományok esetén
a támogatók személyes adatait is közölniük kell az állammal, amely ezeket az adatokat nyilvánosságra hozza.
A Civilizáció kampány keretében több szervezet tiltakozott a megbélyegzés ellen. Szerintük a jelenlegi magyarországi politikai nyilvánosságban a „külföldről támogatott” jelző kizárólag arra alkalmas, hogy a szervezetek hitelességét és az irántuk megnyilvánuló közbizalmat aláássa. Mindez pedig szerintük sérti a civilek Alaptörvényben biztosított jó hírnévhez, a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogát, valamint
sérti a szabad véleménynyilvánítási és egyesülési szabadságot.
A 23 szervezet között többek között olyanok találhatók, mint az Amnesty International, az Artemisszió Alapítvány, a Háttér Társaság, az Igazgyöngy Alapítvány (ennek vezetőjével, L. Ritók Nórával nemrég interjút is készítettünk, amelyet itt olvashat el), a K-Monitor Közhasznú Egyesület, a Menedék – Migránsokat Segítő Egyesület, az Ökotárs Alapítvány és Tudatos Vásárlók Közhasznú Egyesülete.
Azt is írják, hogy
az indítvány mintaként szolgál,
ha más szervezet is úgy dönt, hogy megtámadná a törvényt.
Az Alkotmánybíróságnak nincs törvényi határideje, hogy döntsön a panaszról. Amennyiben Alaptörvény-ellenesnek találja, akkor a törvényt, vagy annak egy részét, megsemmisíti.
A napokban több megközelítésben is szóba került az elektromos közlekedés ügye Magyarországon. Megnéztük, hogyan is állunk.
A Párbeszéd írásbeli kérdéssel fordul Varga Mihály nemzetgazdasági miniszterhez a kormány által még 2015-ben beígért, ám azóta sem megvalósult elektromos autókhoz kapcsolódó villámtöltők ügyében. Varga Mihály 2015-ben jelentette be, hogy a Jedlik Ányos Terv részeként 7 millárd forintot különítettek el 150 db villámtöltő berendezésre, amelyeket elsősorban az autópályák mentén, valamint a megyei jogú városokban kíván elhelyezni a kormány, hogy az ország minél előbb beautózhatóvá váljon az ilyen típusú járművekkel is.
„Az ígéretből nem lett semmi”
– állítja a Párbeszéd, mert töltőállomások ugyan létesültek, ám gyorstöltők alig.
A kérdésre ugyan nem Varga Mihály válaszolt (legalábbis még nem), de megszólalt illetékes államtitkára, aki ugyan egy más apropóból, de hasonló témában tartott hétfőn sajtótájékoztatót Budapesten. Igaz, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára konkrét választ a fenti kérdésekre nem adott, de az elektromobilitás helyzetét befolyásoló néhány dologról beszélt.
Támogatás használóknak
Az egyik ilyen, hogy tovább bővül az elektromos autók vásárlásának támogatási köre és újabb adminisztratív könnyítések is életbe lépnek. Mint ismert, az e-autók mellé már ma is sok kedvezmény jár – például többféle adómentesség, így nem kell utánuk fizetni regisztrációs adót, cégautóadót és helyi gépjárműadót, továbbá forgalomba helyezési illetéket és visszterhes vagyonszerzési illetéket sem.
Emellett konkrét pénzbeni támogatás is jár azoknak, akik ilyen járművet vásárolnak.
Most ez utóbbi jogosultsági körét bővítik: mint a kormány honlapján olvasható: magánszemélyeknél 5-ről 35-re emelkedik a támogatható autók száma, a költségvetési intézményeknél pedig nem lesz felső határ. Az eddigi pályázókon túl ügyvédi irodák, egyéni ügyvédek is igénybe vehetik a támogatást. Támogatni fogják az elektromos taxik vásárlását és üzemeltetését, valamit az elektromos carsharing (közösségi használatú autó) további terjedését.
2016-ban egyébként a tisztán elektromos hajtású személy- és kishaszon-gépjárművek beszerzésének támogatására 2 milliárd forintot biztosítottak, mostanáig több mint 700 millió forint értékben közel 500 támogatásról döntöttek, a pályázók között a tavalyi 30 százalékról 42 százalékra emelkedett a magánszemélyek aránya.
E-töltők
Erről viszonylag keveset beszélt az államtitkár, aki csupán annyit mondott, hogy 80 kilométerenként épülnek nagy teljesítményű egyenáramú elektromos töltőállomások a fontosabb főútvonalak mentén és normál töltők a célállomásoknál, az önkormányzatok pedig 100 százalékos, vissza nem térítendő állami támogatással létesíthetnek új elektromos töltőállomásokat,
„így az ország teljesen átjárható lesz elektromos autókkal”
– állította Lepsényi, aki azonban nem tért ki a gyorstöltőkre vonatkozó kérdésre. Eddig 535 millió forint értékben 75 önkormányzat 443 töltőpontra vonatkozó pályázatát hagyták jóvá.
Forintok, fillérek
Közvetlenül e-mobilitási beruházásokra 2015-ben 4, 2016-ban 1, az idén 8 milliárd forintnyi támogatást folyósítottak.
2018 és 2020 között mintegy 15-20 milliárd forintnyi támogatást tervezett a felelős nemzetgazdasági tárca.
Nemzetközileg lemaradva
Nemzetközi összehasonlításban sajnos nem állunk nagyon jól. Magyarországon 2016 őszéig mintegy 1000 e-jármű került forgalomba; Szlovákiában ennél kevesebb, 400, de a cseheknél 2500, a szomszédos Ausztriában 13 ezer, nem szólva Belgiumról, ahol közel 40 ezer.
Regionális szinten lemaradásban vagyunk a töltőálomásokkal is: mintegy 200 töltőpont van jelenleg,
kevesebb, mint fele annyi,
mint a szomszédos Szlovákiában vagy Csehországban, de Belgiumban már 1800.
Gyártást is szeretnénk
Fotó: Flickr / Krikor Mahserdijan
Lepsényi István a közelmúltban egy szakmai lapnak, a Zöld Ipar Magazinnak adott interjúban beszélt arról is, hogy nem csak az elektromos autók terjedését, hanem a gyártását is szívesen támogatná az állam, ebben régiós szerepet szeretne elérni.
„Több európai ország jelentkezett be a beruházásra, s mi is beszálltunk a versenybe”
– mondta, hozzátéve: olyan mértékű nagyberuházásról egyelőre nincs szó, mint például a Mercedes kecskeméti gyárának létesítése volt. Említette azt is, hogy a Mercedes is 12 új típus piacra dobásában gondolkodik, és nem kizárt, hogy Magyarország is szerepet kap majd benne.
Nem csak autó
Az e-járművek fejlesztésében is vannak érdekes előrelépések Magyarországon is. Például
kísérleti üzemben közlekednek elektromos buszok a fővárosban,
a Várban; bemutatták az elektromos kisrepülőgép első mintapéldányát, amely olyan nevek együttműködésében készült el mint a Magnus és a Siemens; vannak tervek az elektromos hajók terén; és már ennél jóval előbb tart az elektromos szemétszállítók ügye. Debrecenben és Pécsett már próbaüzemben vannak ezek a járművek, amelyek sorozatgyártása jövőre talán már elindul, és exportot is szeretnének belőle.
De az élet minden terén gondolkodnak idehaza is e-autókban: például van már kísérleti projekt az e-kerékpárra, reptéri és kórházi e-járműre is.
A második negyedévben 4,434 millióra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A munkanélküliség ezzel 4,2 százalékra mérséklődött – a KSH szerint. Ütemesen csökken a közfoglalkoztatás.
Májustól július végéig a munkanélküliek átlagos létszáma az egy évvel korábbihoz képest 35 ezerrel 193 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,8 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent az egy évvel korábbihoz képest – írta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A 25-54 évesek munkanélküliségi rátája 0,8 százalékponttal 3,7 százalékra csökkent, az idősebb, 55-64 éves korosztályba tartozóké maradt 3,6 százalék. A 15-24 éves fiatalok munkanélküliségi rátája 2 százalékponttal 10,9 százalékra esett vissza egy év alatt, és a munkanélküliek csaknem ötöde ebből a korcsoportból került ki.
Az év második negyedében 4 millió 434 ezer volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma,
62 ezerrel több, mint egy évvel korábban. Az előző háromhónapos periódus átlagához viszonyítva 14 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,3 százalékra emelkedett.
A belföldön alkalmazottak száma 107 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva,
a külföldi telephelyen dolgozók és a közfoglalkoztatottak száma 4,4, illetve 16,9 százalékkal csökkent.
A 25-54 évesek foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 83,9 százalékra emelkedett, a legfiatalabbaké (15-24 éves) 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,3 százalék volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,6 százalékponttal, 51,7 százalékra nőtt.
Nem, szó sincs róla, mindössze 120 ezer forint a bírság.
A Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséghez megérkezett a Pesti Központi Kerületi Bíróság tárgyalás mellőzésével meghozott végzése, melyben az ügyészségi vádirat tényállását és jogi minősítését elfogadva a bíróság a nemzetiszocialista rendszer bűneinek nyilvános tagadása bűntette miatt a vádlottra 120 napi tétel,
összesen 120 ezer forint pénzbüntetést szabott ki.
A bíróság a jogszabályok szerint rendelkezett arról is, hogy ha ezt nem fizeti ki, akkor a büntetést tételenként 1-1 napi fogházra kell átváltoztatni, valamint az ügyészi vádirati indítvánnyal egyetértve a bíróság elrendelte a holokauszttagadó kijelentéseket tartalmazó elektronikus adatok (URL-címek) végleges hozzáférhetetlenné tételét is.
A bíróság végzése egyelőre nem jogerős.
A vádlott könyviadással is foglalkozó magyarországi bejegyzésű cége 2012-ben
magyar fordításban kiadta egy svéd író holokauszttagadó könyvét,
melyben a szerző a holokausztot „mítosznak” tartja, az emberölésre alkalmazott gázkamrák létezését megkérdőjelezi.
Szerda van, augusztus 30-a, a naptári nyár utolsó előtti napja. Köszöntse fel Rózsa nevű ismerőseit, és lássuk, miről írnak a mai újságok.
Már most hiányzik Putyin? Ne aggódjon, hamarosan visszajön!
Legkésőbb 2018 tavaszán újra Magyarországra látogat Vlagyimir Putyin, írja a Népszava. A lap forrásai szerint akkor veszi majd át a Debreceni Egyetemtől kapott díszpolgári címet. Ez az egyetem nem cáfolta, de azt írták,
még egyeztetik az időpontot.
Erről a Népszava megkérdezte a Külgazdasági és Külügyminisztériumot is, akik annyit válaszoltak, hogy ez nem a tárca hatáskörébe tartozik, az orosz elnök stábja dönt róla.
Putyin egyetemi díszpolgári címe ellen egyébként egyre többen tiltakoznak, a Facebookon például 4,6-osról 1,6-osra zuhant az egyetem értékelése.
Költekezik az állami szemetescég
Szinte elérhetetlen hétköznap a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt. telefonos ügyfélszolgálata, csupán egy géphang válaszol, írja a Magyar Nemzet. Ugyanakkor a késve kiküldött számlákon azt jelzik, hogy
a májusi számlákat július 15-ig kell befizetni
anélkül, hogy behajtást indítanának a NAV-on keresztül – miközben augusztus vége van már.
A honlapon nyilvánosságra hozott szerződésekből közben az derül ki, hogy a cég havi körülbelül hárommillió forintért bérel autókat, üzemanyagkártyával történő benzinvásárlásra pedig negyedévente nettó 11,43 millió forintot költ. Összesen 21 autót bérelnek – a menedzsment az irodavezetőkkel és szóvivőkkel együtt pont 21 tagú.
Közel 50 ezren választották idén a katát
A Magyar Idők szerint majdnem ötvenezren választották idén a kisadózó vállalkozások tételes adóját, a katát, ezzel a vállalkozói szféra mintegy egynegyede már így adózik. A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint így összesen már 220 ezren adóznak a kata szerint.
Az adózási formát 2013-ban kifejezetten a gazdaság kisebb szereplőinek hozták létre. A katásoknak – fő szabály szerint – havonta ötvenezer forintot kell fizetniük, ezzel megszabadulnak a társasági és a személyi jövedelemadótól, továbbá a járulékoktól és a szociális hozzájárulási adótól.
Megnyílt a Kutyapárt kocsmája, egyből kimentek a rendőrök
A Magyar Kétfarkú Kutya Párt a Garay téren nyitott kocsmát, Fogadó az Ingyen Sörhöz néven. A hvg.hu azt írja, hogy a nyitórendezvény hat órakor kezdődött, de alig egy órával később már
rendőrök jelentek meg a helyszínen.
Megkérdezték a rendőrséget, miért intézkedtek, indult-e eljárás, de egyelőre nem kaptak választ.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. augusztus 30-án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy Pakisztán csütörtökön behívatta a külügyminisztériumba Svédország képviselőjét, tiltakozásul egy újabb Mohamed-karikatúra miatt, amely egy svéd napilapban jelent meg.
Egy évvel ezelőtt a legnagyobb dán lap jelentetett meg 12 karikatúrát Mohamed prófétáról, ami miatt hónapokon át háborgott az iszlám világ.
Az újabb, svéd karikatúra úgy ábrázolja Mohamedet, hogy
a prófétának emberi az arca, de kutyateste van.
A pakisztáni külügyminisztérium kemény hangú nyilatkozatban „sértőnek és istenkáromlónak” minősítette a rajzot. A dokumentum szerint „sajnálatos, hogy egyes európaiak összekeverik a véleményszabadságot 1,3 milliárd moszlim szándékos durva megsértésével”. A pakisztáni külügyi nyilatkozat úgy ítéli meg, hogy ez az európai tendencia mostanában erősödik.
A svéd ügyvivő kijelentette, hogy szerencsétlennek tartja a karikatúra közlését, és teljes mértékben osztja a moszlim közösség véleményét.
Korábban Irán is tiltakozott a svéd Mohamed-karikatúra ellen.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
