Kezdőlap Itthon Oldal 824

Itthon

Átadták a felújított szegedi zsinagógát

0

A csaknem egy éve elkezdődött munkálatok során helyreállították a kupolás tornyos szerkezetű épület tetőszerkezetét, a külső homlokzatot, a kerítést, elvégezték a bádogosmunkákat, megszépültek az ólomüveg ablakok és ajtók, a tornyokba kerültek a szociális helyiségek.

Heisler András, a Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, sikerült a magyar zsidó történelem egy szakrális gyöngyszemét eredeti szépségében helyreállítani. Az épület a magyar szecesszió remeke, Európa egyik legszebb zsinagógája – mondta az elnök, aki reményét fejezte ki, hogy hamarosan a belső felújítás is elkezdődhet.

Botka László (MSZP) polgármester beszédében emlékeztetett arra, hogy

236 éve kapott letelepedési engedélyt az első zsidó ember Szegeden.

Néhány év alatt erős zsidó közösség alakult ki a városban, amely meghatározó hatással volt az iparosodásra, a kereskedelem fejlődésére, a polgárosodásra, az árvíz utáni újjáépítésre. Értéket adtak a városnak és az utókornak, Szeged általuk is lett az, ami – tette hozzá.

Szeged nem felejtette el, mivel tartozik egykori zsidó polgárainak és mai utódaiknak –

mondta a polgármester.

Jószéf Amrani, Izrael Állam budapesti nagykövete szerint a szegedi zsinagóga nemcsak a zsidó közösség értéke, hanem az egész magyar építészet és kultúra számára kiemelt jelentőségű.

„Az igazi épületeknek, ahogy az embereknek is, lelke van, ezt ápolni kell” –

mondta a diplomata, aki szintén a zsinagóga belső rekonstrukciójának fontosságát hangsúlyozta.

A Szegedi Zsidó Hitközség elnöke, Lednitzky András elmondta, az épület külső rekonstrukciójának első lépéseként a Szegedi Zsinagógáért Alapítvány 50 millió forintos támogatásával a két tornyot újították fel. Ezt követően a kormány 950 millió forint támogatást biztosított a beruházásra.

A szegedi új zsinagóga Löw Immánuel rabbi iránymutatásával, Baumhorn Lipót tervei alapján 1903-ban készült el. A monumentális, 48,5 méter magas mór-szecessziós stílusú épület Európa negyedik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. Az épület üvegkupolája és a zsidó ünnepeket bemutató ólomüveg ablakok Roth Miksa alkotásai.

Orbán rosszkor és rossz helyen szidta a külföldieket

0

Ha jobban belegondolunk, Orbánnak teljesen mindegy is, hogy hol és mit mond: a lényeg, hogy benne legyen a beszédében az ellenség, akitől meg kell védeni a nemzetet. Tényleg mindegy, hogy ez most Brüsszel, Soros György, Hollandia vagy épp a multikulturalizmus.

Kalmár Péter írja a Szabad Pécs portálon: a miniszterelnök a Pécsi Tudományegyetem jubileumi eseményén elhangzott beszédében azt tudta mondani, hogy:

„A magyar jövőt azok a fiatalok jelentik, akik elég bátrak, hogy a családot, közösséget, nemzetet válasszák a multikulturalizmussal szemben,

a hagyományos és bevált európai értékek mellett döntsenek a mindent egynemű masszává gyúró szellemi divatirányzatok helyett.”

„Onnan küldi üzenetét a multikulturalizmust kárhoztatva, ahol pont az egyetem vezetése hangsúlyozza, stratégiai célként megfogalmazva a külföldi hallgatók számának növelését, erősítve ezzel a város befogadó megítélését. Abban a városban beszél a multikulturalizmus ellen Orbán – persze tudjuk, ez most kormányzati szitokszó Brüsszel mellett -, ahol néhány évvel ezelőtt pont ez volt az egyik alappillére az Európa Kulturális Fővárosa projektnek.

Ott beszél Orbán a sokszínű társadalom ellen, ahol a közel 3000 külföldi egyetemi hallgató él, akik nem kevés pénzt fizetnek itt tandíjra, szállásra, különböző szolgálgatásokra.

Azt is elfelejtette a miniszterelnök és a beszédírója, hogy Pécsen kormányzati program keretében érkeznek (vagy érkeztek) jordán vagy akár iráni hallgatók. És ők nyilván nem migránsként jöttek. És persze azt sem tudhatja, hogy városunkban jó néhány kisebbség él nagyon régóta együtt, erősítve ezzel azt a nyitottságot, amely a város egyik erőssége volt mindig, és ami most is vonzóvá teszi Pécset a külföldiek előtt.”

„Ha jobban belegondolunk, Orbánnak teljesen mindegy is, hogy hol és mit mond: a lényeg, hogy benne legyen a beszédében az ellenség, akitől meg kell védeni a nemzetet. Tényleg mindegy, hogy ez most Brüsszel, Soros György, Hollandia vagy épp a multikulturalizmus. Lehet a szavakkal még játszani egy ideig, meg cserélgetni az ellenségeket, és bármikor lehet találni másikat, de egy idő után elfogy az utálni való. Aztán majd elfogy a levegő is. Már nagyon várjuk.”

Felmelegedés és eső is lesz a jövő héten

0

A hét elején többfelé 20 Celsius-fokig sem emelkedik a hőmérséklet, a hétvégén viszont 30 fok közeli meleg is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat országos, középtávú előrejelzéséből.

Hétfőn az ország északkeleti részén több helyen várható eső, zápor, esetleg zivatar, de estére jelentősen csökken a csapadékhajlam. Másutt gomolyfelhős, napos idő várható, néhol záporral. Az ország középső részén helyenként megerősödhet a szél is. A legalacsonyabb hőmérséklet 7-14 fok között alakul, délnyugaton lesz a leghűvösebb. Napközben 17-23 fokig melegszik a levegő.

Kedden a déli óráktól észak felől az ország keleti felén erősen megnövekszik a felhőzet. Északkeleten többfelé valószínű eső, másutt csak néhol alakulhat ki futó zápor. Nagy területen megélénkül, helyenként megerősödik a légmozgás. A leghidegebb órákban 6-13 fok lehet. Napközben északkeleten 17-20, másutt 20-24 fokig melegszik a levegő.

Szerdán északkeleten és északnyugaton helyenként lehet záporeső, másutt nem valószínű csapadék. Hosszabb-rövidebb időszakokra a nap is kisüt. A minimumok 8-15, a nappali maximumok 20-26 fok között alakulnak.

Csütörtökön és pénteken a több-kevesebb napsütés mellett elszórtan alakul ki záporeső. A legalacsonyabb hőmérséklet csütörtökön 11-16, pénteken 7-13 fok között valószínű. Csütörtökön napközben 19-25, pénteken 18-23 fokig melegszik a levegő.

Szombaton napos idő várható csapadék nélkül. A leghidegebb órákban 7-13 fok lehet. A nappali maximumok 22-27 fok között alakulnak.

Vasárnap is több órára kisüt a nap, de helyenként előfordulhat zápor, erős széllökésekre is számítani lehet. A legalacsonyabb hőmérséklet 10-16, a legmagasabb 24-29 fok között valószínű – olvasható az előrejelzésben.

Fidesz: Utcai zavargások és sorosozás

0

„Orbán vagy a kerítés lebontása” a jövő évi parlamenti választás igazi, és nem kis tétje – mondta a Fidesz kommunikációs igazgatója vasárnap, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján.

Hidvéghi Balázs hangsúlyozta, immár harmadik éve tart az a „tömeges migrációs invázió”, amely alapjaiban fenyegeti Európát, egyes előrejelzések szerint pedig a következő években további 60 millió migráns indulhat el a kontinens felé Afrika felől.

„Szeretnénk megőrizni Magyarországot a magyarok országának”

– tette hozzá Hidvéghi Balázs.

A „másik oldalon azonban már felsorakozott a Soros-társulat, és mindannyian egyértelművé tették, hogy ők készek elfogadni a tömeges migrációt” – figyelmeztetett a Fidesz kommunikációs igazgatója.

Hidvéghi Balázs ezután a „Soros-társulat”-hoz sorolta Botka László, Gyurcsány Ferencet, az Együttet, Vona Gábor meg szerinte opportunista.

A Fidesz kommunikációs igazgatója a nagyobbik kormánypárt számít arra, hogy utcai zavargások lehetnek az őszi választási kampányban.

MTI/FüHü

Tíz éve történt: Új bevándorlási szabályokon dolgozik az EU

0

2007. szeptember 3-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy megkönnyítené a harmadik országból érkezők munkavállalását és letelepedését az Unióban. Benita Ferrero-Waldner külügyi biztos szerint így orvosolni lehetne a tagállamok munkaerő hiányát.

A biztos azt is mondta: a végső döntést a tagállamok hozhatnák meg: alkalmazzák-e vagy sem a könnyítéseket. Ferrero-Waldner szerint

a változtatásokkal csökkenne az illegális bevándorlók száma, egyúttal a munkaerőpiac nehézségein is segíteni lehetne.

Elsősorban a vízumkiadás terén szeretne könnyíteni a Bizottság – írta tíz éve a Független Hírügynökség.

Az Unió 2004-es bővítésekor egyedül a svédek, írek és britek nyitották meg munkaerőpiacukat az akkor belépő 10 új ország munkavállalóik, köztük a magyarok előtt. A Bizottság tíz évvel ezelőtti tapasztalatai szerint

mindhárom ország profitált a nyitásból.

Azóta a régi tagállamok egymás után nyitották meg munkaerőpiacukat az újak dolgozói előtt. De például Németország és Ausztria 2007-ben még életben tartotta a korlátozásokat.

A Bizottság a bővítéskor szerzett pozitív tapasztalatok alapján harmadik országok felé is nyitni akart. Jóllehet a munkanélküliség szinte minden uniós országban gondot okozott, ugyanakkor munkaerőhiány is jellemezte a közösséget: kevés volt a képzett ember, aki megfelelő szintű tudással rendelkezett az állások betöltéséhez. Ezen szeretett volna azzal segíteni a Bizottság, hogy az EU-n kívülről enged be szakembereket.

Orbán vagy Európa?

„Ha így folytatja az MSZP, akkor ugyanaz lesz, mint 2014-ben”. Negyven év körüli férfi mondja ezt a mellette álló DK-s pólóba öltözött nőnek. Az bólogat. Még van tíz perc a kezdésig, gyülekeznek az emberek.

Délután 4 órára megtelt az egykori Skála áruház előtti tér, közel ezren lehetnek. A szokásos közönség, főként idős és középkorú emberek, de vannak szép számmal fiatalok is.

A rendezvény az Európai Unió himnuszával kezdődik, és a magyar himnusszal végződik. A kettő között Gyurcsány Ferenc vázolja fel a DK jövőképét.

Nem eléggé mozgósító, mondja mellettem egy férfi. Gyurcsány ezúttal valóban nem hívott senkit a barikádra, Orbán nevén kívül más név nem hangzott el. Így azután fújolni sem lehetett igazán, csak akkor, amikor arról beszélt a DK elnöke, hogy a katolikus papok, beleszólnak az emberi életbe, a fogantatásba.

Merjenek boldogok lenni, mondta Gyurcsány.

S ha úgy adódik, menjenek el orvoshoz. Ha kell, szemészhez, ha úgy adódik, szülész-nőgyógyászhoz. És akinek arra van szüksége, az menjen pszichiáterhez. Ismerünk ilyet, tette hozzá a szónok.

Derültség. Nem kellett kimondania, kire gondolt.

Botka Lászlónak is üzent, neve említése nélkül. Aki ellenzékben nem képes békét teremteni, az kormányon sem lesz képes egy országot békében, nyugalomban  vezetni.

Majd, nem sokkal később ezt mondta: nekünk nincsenek feltételeink, de mi is elvárjuk, hogy ne szóljanak bele a politikánkba. Ne akarják megmondani, hogy ki képviselje a pártot a választáson.

Ha valaki ebbe bele akar szólni, az lépjen be a DK-ba.

Persze, nem mindenkit veszünk fel – tette hozzá némi szünet után.

Derültség megint.

Gyurcsány ezúttal valóban nem harcba hívta híveit, hanem közös gondolkodásra. A múltat nem lehet legyőzni, de a jövőt meg lehet nyerni – e gondolat köré fűzte fel a beszédét a szónok.

Paks2-vel nem az a fő bajunk, hogy a negyedét, vagy a harmadát ellopják. Ez is baj, persze. De főleg az a gond vele, hogy ez a múlt – a jövő a megújuló energiáké.

Harcosabb beszéd kellett volna, mondja mellettem egy férfi. Korábban, még szoci színekben polgármester volt egy kisvárosban, ma a DK-t erősíti.  Egy nő ehhez hozzáteszi: ismerem Botka Lacit, emberileg nincs vele gondom. De be kellene látnia, hogy nem ért el semmit.

Sürgősen változtatni kell, januárban már késő lesz.

Mielőtt, nem sokkal ¾ 5 előtt, vége lett volna a kampányindítónak, a színpadra szólított elnökség egy Orbán és Európa szavakat tartalmazó szalagot tartott maga elé. Majd látványosan kettévágták a szalagot.

A DK Európát választotta.

Orbán Viktor Kötcsén: meg kell védenünk a kerítést és az elmúlt hét év eredményeit

0

A jövő évi parlamenti választás tétjéről, a világrend változásáról és az új francia elnök Európával kapcsolatos elképzeléseiről is beszélt Orbán Viktor a kötcsei polgári pikniken – mondta szombaton az MTI-nek Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.

Ismertetése szerint a kormányfő az elmúlt hét év eredményeinek megvédését nevezte a következő választás tétjének; ezek között kiemelte az ország határainak megvédését a sokak által támadott határkerítéssel együtt, a családok és a munkahelyek biztonságának megőrzését és a közbiztonság fenntartását.

A kormányfő beszélt arról a NATO köreiben publikált számításról, amely szerint

2020-ig 60 millió migráns kelhet útra Afrikából, túlnyomó többségük Európa irányába.

Orbán Viktor előadása a nemzetközi ügyek széles körét ölelte fel, beszélt a világrend megváltozásáról, az Európa előtt álló feladatokról, és hosszan értekezett az új francia államfőnek a héten megjelent nagyinterjújáról is. Emmanuel Macronnak a Le Point-ben kifejtett gondolatai helyenként egyezést mutatnak Magyarország érdekeivel, ugyanakkor az interjú számos megállapításával vitába szállt Orbán Viktor. A külpolitikai realizmus szükségességével, a nyugat válságjelenségeinek leírásával például teljes mértékben egyetértett a miniszterelnök, ahogy azzal a megállapítással is, hogy az európai alapelvek tiszteletben tartásával ki kell javítani azokat a hibákat, amelyek miatt ma Európa rosszul működik – mondta Havasi Bertalan.

 

Gyurcsány: Aki nem képes együtt tartani az ellenzéket, az később, kormányra kerülve az országot sem tudja egybetartani

0

A Demokratikus Koalíció elnöke szimbolikusan a Nyugati téren tartotta meg kampánynyitó beszédét. A nagygyűlés végén a párt elnökségi tagjai elvágták az Orbán vagy Európa feliratú szalagot.

„A múlt soha nem fog egyesíteni bennünket az ellenzéki oldalon, csak a jövő, ez pedig a kormányváltás” – mondta Gyurcsány Ferenc.

A pártelnök felvázolta a DK pozícióját a demokratikus ellenzékben: „a DK-t se legyőzni sem megkerülni nem lehet. Hozzátette: „Mi sem akarjuk a többieket se legyőzni sem megkerülni.”

Az egyéni választókerületekről Gyurcsány Ferenc elmondta:

a DK nem fog alkudozni az egyes választókerületeket illetően.

A Modern Magyarországgal az együttes megmérettetést választotta a DK, amelynek lényege: köztársaság vagy Orbán világa, alkotmányos demokrácia vagy mindennek az ellopása. Ennek a célnak az elérése érdekében át tudjuk hidalni a köztünk levő távolságokat is.

Kötcsei Polgári Piknik: már mindenki megérkezett

0

A kormánypárt hagyományos őszi politikai szezonnyitóján értelemszerűen mindenki Orbán Viktor miniszterelnök beszédét várta a legnagyobb érdeklődéssel, ám a sajtó számára nem derült ki, miről fog beszélni a kormányfő, aki megérkezése után nem méltatta válaszra a rá váró újságírókat – tudósít a Népszava helyszíni tudósítója.

A később érkezők szerencséjére aztán befutott Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter, egyben a piknikszervező Polgári Magyarország Alapítvány kuratóriumának elnöke, aki azt ugyan nem tudta megmondani, miről fog beszélni a kormányfő, ám úgy vélte, a Brüsszel elleni küzdelem, valamint a kormány szociális és családügyi programja mindenképpen szóba kerül majd.

– Az egyház elmondja, mi a véleménye a kérdésről, mi pedig úgy alakítjuk a családpolitikát, hogy minél több gyerek szülessen – mondta Veres püspök lombikprogramot támadó nyilatkozatáról. Hasonlóképpen nyilatkozott Novák Katalin szociális és családügyi államtitkár is, aki kijelentette: a kormánynak határozott álláspontja van a kérdésben, ahogyan ezt a közelmúlt határozatai is mutatják.

Bakondi Györgyöt értelemszerűen a menekültekről, s a meghosszabbított migráns-válsághelyzetről kérdezte mindenki. – Egyáltalán nem biztos, hogy az unió nem fizeti ki a magyar határvédelmi kerítést –állította a Brüsszelből érkező negatív hírek ellenére, arra viszont már nem válaszolt: ha ennyire súlyos a helyzet, nem veszélyes-e az ország legfontosabb potentátjait egy kúria kertjébe összehívni…

Ahogy közeledett a dél, egyre kevesebb autó fordult be a kúria utcájába – az ezúttal parkolóként funkcionáló futballpályára már amúgy sem fért volna el sokkal több BMW, Audi, Mercedes, Lexus és Porsche -, érezhető volt, hogy

a következő „sajtóérdemes” érkező már maga a kormányfő lesz. Addig azonban még jó másfél órát kellett várnia a sajtómunkásoknak,

akiket kellemes meglepetésre pogácsával, vízzel és kávéval kínáltak meg a szervezők.

Népszava/FüHü

Hatszázezer magyar él az uniós országokban

0

A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

A portfolio.hu szerint ha az EU-n belüli munkaerő szabad áramlásáról kérdezik a magyarok véleményét, akkor évek óta az figyelhető meg a hasonló felmérésekben, hogy legalább 75-80% támogatja azt, hogy az EU-n belül bárhol vállalhasson munkát, a szabad munkavállalás a cél.

A portál számítása szerint valamivel több, mint hatszázezer magyar állampolgár élhet uniós országokban, ők azok, akiknek a legfontosabb, a munkavállalás szabadsága. A legtöbben, mintegy negyed millióan, az Egyesült Királyságban, ezt követi Németország 192 ezerrel, majd Ausztria 72 ezer fővel.

Tízezres számban élnek magyarok Svédországban  és Hollandiában. Spanyolországban, Írországban és Olaszországban 10 ezer alatti a honfitársaink száma.

A portál szerint a számokat figyelembe véve az elmúlt három évben 70 ezer magyar vándorolt ki. Németországban 8 év alatt megháromszorozódott a számuk. Az ott élő  közel 200 ezer magyar nagy része legfeljebb 6 éve vándorolt ki. A 2004-es uniós csatlakozás óta több százezren keresték a boldogulásukat az EU országaiban. Közülük napjainkban is több mint félmillióan élhetnek legálisan külföldön.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK