Szerda délelőtt az Európai Bíróság kihirdeti ítéletét az úgynevezett kvótaperben arról, hogy Szlovákiának és Magyarországnak be kell-e fogadnia menekültet. A főtanácsnok a két kereset elutasítását javasolta. Orbán Viktor közölte: a kormány nem fog elfogadni elmarasztaló ítéletet.
Az uniós tagállamok minisztereiből álló Európai Tanács határozata írta elő két éve, hogy a menekültválság enyhítéseként segítséget nyújt Olaszországnak és Görögországnak. Ennek alapján két év alatt 120 ezer, nemzetközi védelemre szoruló személyt helyeznének át a két országból az EU többi tagállamába meghatározott kvóta alapján. A határozat értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia.
Ezt a kötelező elosztási mechanizmust támadta meg először 2015 végén Szlovákia, amihez másnap csatlakozott Magyarország.
Az Európai Bíróság július végén jelentette be, hogy Yves Bot főtanácsnok a magyar és a szlovák beadványok elutasítását javasolja. Ez ugyan nem kötelező érvényű, de fontos a jövőbeli döntés szempontjából, az ügyek zömében a bíróság helyt ad az indítványnak.
A szlovák és a magyar kormány eljárásbeli hibákra hivatkozva támadta meg az áthelyezési határozatot, továbbá szerintük az áthelyezés rendszere nem is alkalmas a migrációs válság kezelésére, így aztán nem is szükséges.
Yves Bot főtanácsnok cáfolja a magyar és szlovák fél jogalkotási hibákra hivatkozó érvelését. Végigveszi és sorban elutasítja a felhozott főként jogtechnikai érveket. Azt is állítja, hogy nem hagyományos jogalkotásról van szó ez esetben,
a határozat elfogadására nem vonatkoznak a nemzeti parlamentek részvételével összefüggő követelmények.
A főtanácsnok azt is kiemeli, hogy az érintett határozat időbeli hatálya (2015. szeptember 25-től 2017. szeptember 26-ig) behatárolt, ezért a határozat átmeneti jellege nem vitatható.
A magyar és a szlovák kormány azzal is érvel a perben, hogy a kvóták eleve nem nyújtanak megoldást a menekültválságra, ezzel szemben a főtanácsnok szerint alkalmasak arra, hogy csökkentsék a legnagyobb migrációs nyomás alatt lévő Görögország és Olaszország terheit. Sőt, Yves Bot szerint a hatékonysági problémákat éppen az okozza,
hogy egyes országok, köztük a kvótadöntést bíróságon támadó Magyarország és Szlovákia nem fogadnak be menekülteket.
Orbán Viktor a nyáron Brüsszelben azt nyilatkozta, hogy ha az Európai Bíróság nem nekünk ad igazat, el fogja utasítani a kormány az ítéletet. Orbán közölte:
„Magyarországnak senki nem mondhatja meg, mit tegyen”.
Spekulációra adott okot az, hogy először az év végére volt várható az ítélet, aztán szokatlanul rövid, szeptember elején záruló eljárás mellett döntött a bíróság. Megfigyelők felhívták a figyelmet arra, hogy az áthelyezési kvóta lényegében megbukott, a 120 ezer menekült elhelyezése nem történt meg, közben azonban karnyújtásnyira van a határozat szeptember 26-i zárónapja.
A magyar és szlovák pervesztésre tippelők szerint az ezelőtti ítélethirdetéssel az Európai Bíróság „beleáll” a kvótaügybe, máskülönben – megvárván a határnap leteltét – a per okafogyottá válna.
Szeptember 6. van, szerda, Zakariás napja, nézzük, miről írnak ma az újságok.
Titkolózás
Nem mondja meg a kormány, miből állt össze a 270 milliárdnyi határvédelmi költség, amely felét az Európai Bizottsággal fizettetné ki – írja a Népszava. A lap a Belügyminisztériumot kereste meg, de onnan azt a választ kapták, hogy a kérést „közadat igénylésnek minősítettük, ezért válaszadásra továbbítottuk a Belügyminisztérium Iratkezelési és Adatvédelmi Főosztályához”.
2015-ben még azt mondta a kormány, hogy a válság kezelése 84 milliárd forintba került,
a tavalyi és idei adatokról ennyit se mondtak. Határvédelmi célra egyébként az Unió 2020-ig 93,4 millió euró támogatást nyújt, és 6,7 millió euró vészhelyzeti támogatást is folyósított Magyarországnak.
Meghallgatás
A Magyar Nemzet arról ír, hogy Rogán Antalt is meghallgatná a letelepedésikötvény-programot vizsgáló bizottság. Az ellenzéki pártok (Együtt, LMP, Liberálisok, Jobbik) által létrehozott testület azért vizsgálódik, mert kiderült: a kötvényforgalmazó offshore cégek jóval a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre. A lap szerint azért döntöttek így, mert az újság kiderítette:
a kötvényforgalmazó offshore cégek a letelepedési programról szóló döntés előtt jöttek létre.
Közel 6600 külföldi vásárolt letelepedési állampapírt, és családtagokkal együtt csaknem húszezer bevándorló kapott Magyarországon szabad tartózkodásra lehetőséget. A programban részt vevő offshore cégek eközben 180 milliárd forintos bevételre tettek szert.
Holdudvar
A Magyar Idők szerint elpártolt Vona Gábortól a Jobbik régi holdudvara. A korábbi értelmiségi támogatókat, akik kritikusok a pártvezetéssel szemben, nem hívták meg a soltvadkerti piknikre, mások pedig nem mentek el. A lapnak egy „neve elhallgatását kérő résztvevő” azt mondta: ennyi ismeretlen arcot még nem látott.
Felújítás
Két éven belül megújul a kastélyok és a várak jelentős része – írja a Világgazdaság. Idén 15 kastély és vár kivitelezési munkái kezdődnek meg, 2019-ig pedig átadják a 39 épületet érintő első ütem többségét, ezt mondta a lapnak Virág Zsolt, az 55 milliárd forintos keretű Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram végrehajtásáért felelős miniszteri biztos. Szerinte dinamikusan bővül a látogatószám, tucatnyi hely már tavaly nyereségesen működött.
Miközben a Demokratikus Koalíció, Gyurcsány Ferenc vezérletével, kedden Molnár Csaba hangján, nagy intenzitással belekezdett a választási kampányba, addig a többiek ehhez képest viszonylag csendben vannak. Természetesen nem beszélünk a Fideszről, amely több szólamban – kormány, párt, frakció – van jelen folyamatosan, viszont más pártoknál még nem látszik miként is lendülnek neki a politikai ősznek.
A Fidesz, ahogy azt a FüHü jelezte: a kerítés köré építi 2018 áprilisát; hogy milyen jól gondolkodnak erről, azt jól bizonyítja, szinte minden párt ráugrott a témára, azaz sikerült tematizálni megint a közbeszédet.
A DK pártszavazással rajtol, ami – amúgy – lényegében Gyurcsány Ferencről és a szocialistákról, másként Botka Lászlóról szól. Az első kérdés ugyanis így szól:
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.
A második kérdést már nem is érdemes ideírni, hisz az öt napig tartó pártszavazás – szeptember 8-13. – a dolog lényege. Annak deklarálása, hogy a várható eredmény, amelyről ne legyenek kétségeink, végképp, immár DK oldaláról is, lehetetlenné teszi Botka számára az előrelépést.
Persze
abban eddig se hihetett senki, hogy a DK feladja elnökét, csak azért, hogy teljesítse a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének kérését.
Az MSZP politikusa olyannyira megkötötte magát ebben a kérdésben, elmulasztva az utolsó, augusztusi szegedi fórumon a kihátrálást, hogy szinte el is lehetetlenítette a tárgyalásos megoldást. (Gyurcsány azt állította egy televíziós műsorban, hogy felhívta a szegedi polgármestert telefonon, de az durván lerázta őt…) Persze tudjuk: soha ne mondj nemet, azaz, előfordulhatnak váratlan fordulatok, de most a tendencia nem ez. És ez a mostani DK-s pártszavazás sem ebbe az irányba mutat.
Ez viszont azt jelenti, hogy ismét a szocialistákon a figyelem: mit lépnek ebben a helyzetben.
Mit tesznek akkor, amikor már a kampány beindult és nekik elsősorban az üzeneteikkel kellene foglalkozni.
Úgy döntenek, hogy elhagyják a pártokkal való megegyezés lehetőségét, avagy változatlanul a Gyurcsány nélküli forgatókönyvben gondolkodva akarják elérni a közös listát és az egyetlen demokratikus ellenzéki egyéni indulót a 106 körzetben?
MTI Fotó: Soós Lajos
A FüHü forrásai szerint
a legnagyobb gondot változatlanul a budapesti MSZP jelenti.
Egy múlt heti jelentés szerint a megyei elnökök fórumán egyhangú támogatást kapott Botka, ezt az információt azonban többen is cáfolták, sőt akadt olyan Botka-támogató is, aki kétkedve fogadta az állítást. A fuhu.hu ezzel kapcsolatban arról tudósított, hogy több megyei elnök bírálta a jelöltet, a legélesebben a budapesti.
Az ellentmondások miatt a tanácstalanság: hogyan és mit kellene lépni? Vannak, akik arra biztatják Botkát, amennyiben hiteles az egységes vidéki támogatás, hogy élezze ki a helyzetet, és akár szakításig vigye a budapesti véleményvezérekkel a kapcsolatát. Ezzel ugyan meglehetősen nehéz helyzetbe kerül a fővárosi egyeztetéssel megbízott Tóth József, hiszen ő is tudja,
nem létezik csak budapesti megállapodás, kizárólag országosan hajlandóak a pártok egyezséget kötni,
de az állóvizet csak így lehet felkavarni. Egyesek szerint ugyanis itt már régen nem Gyurcsányról van szó, sokkal inkább azokról az egyéni ambíciókról, amelyeket az inkriminált politikusok a Gyurcsány-ügy mögé bújva akarnak megvalósítani.
Természetesen egy ilyen szakítás elképesztő kockázatokkal jár a párt szempontjából. A fővárosi MSZP tagjai talán egységesnek nem mondhatóak, de az bizonyosnak látszik, hogy a többség úgy látja: a DK nélkül indulásért nagy árat fognak fizetni. Ma Budapestet, ahogy arról Horváth Csaba tájékoztatta a FüHüt, képes lehet az ellenzék megnyerni, de kizárólag összehangolt kampány és indulás esetében. Meglehet: Horváth kijelentése túlságosan ambiciózus, az azonban bizonyos, hogy
ha a pártok egymás ellen indítanak jelölteket, az fölényes Fidesz-győzelmet eredményez.
Botkán a sor újra: belevág-e egy ilyen kalandba vagy sem? Kiélezi a konfliktust újra a budapesti vezetők egy részével, vagy nem? Ha nem teszi, akkor is ott marad a levegőben a kérdés: hogyan tovább? Gyurcsány lépett; pártszavazáson fogják őt pajzsra emelni, Botkának is lépni kell, de nem túl bő a választék, amerre indulhat.
Különös felütéssel kezdődött az őszi politikai szezon. A kormánypárt Kövér Lászlóval indított, majd nem sokkal a házelnöki megszólalás után Rogán Antal is az őszre várható utcai zavargásokkal riogatta a magyar polgárokat. Nem esett nehezükre az okokat sem megtalálni: úgy fogalmaztak, hogy a Soros-hálózat utcai harcokra készül.
Az ellenzék sem maradt sokáig adós a válasszal. Ha lesznek zavargások, utcai harcok, azokat majd a Fidesz provokálja – mondták. Egyrészt, hogy ezzel is egy erős állam szükségességét bizonygassák, másfelől azért, hogy végső esetben bevezethessék a szükségállapotot. Ebben az esetben nem lenne választás, viszont a Fidesz akár rendeleti úton is kormányozhatna.
Ne szaladjunk ennyire előre, mondják mások, akik szerint
az Európai Unió egyik tagállamában egy ilyen opciónak a valószínűsége gyakorlatilag a nullával egyenlő.
Volt már ilyen Magyarországon, és elsősorban a fővárosban, Budapesten. 2006 őszén az ország akkori miniszterelnöke, Gyurcsány Ferenc által elmondott őszödi beszéd kapcsán robbant ki az országos felháborodás, mely nem sokkal később erőszakos cselekedetekbe torkollott. Akkor a Fidesz ellenzékben volt, és mosta a kezeit, ám, ha elolvassuk az akkori beszámolókat, nem voltak ártatlanok ebben az ügyben.
A FüHü az elkövetkező napokban-hetekben több alkalommal is foglalkozik majd a 2006-os zavargások hátterével. Elsősorban a Független Hírügynökség egykori, archív anyagira támaszkodva mutatjuk be a 11 évvel ezelőtti eseményeket. Nem, vagy csak a valóban szükséges helyeken kommentáljuk, ami akkor történt. (A Független Hírügynökség szövegeit kurzívval, azaz dőlt betűkkel olvashatják.)
Így kezdődött
2006. szeptember 17-én a délutáni rádióban hangzott el a Magyar Rádióban Gyurcsány miniszterelnök Őszödön elmondott beszédének egy rövid részlete. A beszéd még május 26-án hangzott el, de, mint utóbb kiderült, már júniusban a Fidesz vezérkarához kerülhetett a szöveg.
Mindezt alátámasztja, hogy a beszédben Gyurcsány sok más mellett arról is beszélt, hogy
„hazudtunk reggel, éjjel, meg este”,
és ezt abba kell hagyni. Ezt visszhangozta utóbb egész nyáron az akkori ellenzéki sajtó, a Fidesz minden rendű és rangú megszólalója, és ezt lehetett hallani szeptember első felében is. Hogy a kormány és Gyurcsány hazudik.
Gyurcsány Ferenc 2006-ban Fotó: Független Hírügynökség
A Wikileaks értesülései szerint
az akkor még a Fideszhez és Orbánhoz hű Hír TV szeptember 15-én több nagy tévétársaságot is Budapestre trombitált, azt ígérve nekik, hogy két nappal később érdekes dolgok fognak történni.
Hogy ki juttatta el az Őszödön elmondott beszéd felvételét a Fideszhez, máig vita tárgya. Több verzió kering ezzel kapcsolatban, bizonyíték egyikre sincs, és még az sem kizárt, hogy úgy van, ahogyan azt sokan tudni vélik.
Vagyis, hogy a Szili-Baja-Szekeres triumvirátus adta át a kazettát a 2009-ben Bolíviában Morales elnök rendőrei által lelőtt Rózsa-Flores Eduárdónak. Tőle Kósa Lajoshoz került a szöveg, ő pedig nemcsak arról gondoskodott, hogy eljusson az országos rádiókhoz, de arról is, hogy a hanganyagot megvágva, eredeti jelentéséből kiforgatva élvezhessék a rádióhallgatók.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: Hazudott a kormány
Hazudott a kormány az embereknek, és az elmúlt kormányzati ciklusban nem tett semmi érdemit a kormány- többek között erről beszél Gyurcsány Ferenc azon a hangfelvételen, amely egy május 26-i balatonőszödi MSZP frakcióülésen készült és vasárnap került nyilvánosságra. A kormányfő elismerte, hogy ő beszél a felvételen, de határozottan kijelentette: nem mond le emiatt. Az MSZP örült, hogy nyilvánosságra került a felvétel, az SZDSZ nem kívánt reagálni az elhangzottakra, az MDF a teljes szöveget követelte a miniszterelnöktől, a Fidesz rendkívüli elnökségi ülést hívott össze. A hangfelvétel nyomán vasárnap este spontán tüntetés szerveződött a Kossuth téren többszáz ember részvételével.
Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz – többek között ezt mondja a kormányfő a nyilvánosságra került hangfelvételen. Utóbb ezeket a mondatokat azzal magyarázta, hogy a politikai elit általános hazugságairól beszélt, amelyből a baloldalnak van bátorsága kilépni.
A miniszterelnök határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy lemond-e, és azt mondta nem bánja, hogy vasárnap megismerhette a közvélemény a felvételt. Az ugyanis szerinte „ékes „bizonyítéka annak, hogy a miniszterelnök tudja a dolgát, és „a történet nem rövid távú népszerűségről és szimpátiáról szól”, hanem hosszútávú változtatásokról.
A szocialisták sem bánták, hogy nyilvánosságra került a balatonőszödi ülésen készült hangfelvétel,
mert így szerintük segít tisztázni, miért nem vártak az önkormányzati választásokig a kényszerű megszorító intézkedésekkel – mondta akkor a Független Hírügynökségnek Lendvai Ildikó, az MSZP frakcióvezetője.
Fotó: Független Hírügynökség
A liberálisok egy ideig nem nyilatkoztak az ügyben, Horn Gábor (SZDSZ) azt mondta: „Nem gondolom, hogy nekem vagy más SZDSZ-s politikusnak egy másik párt zártkörű rendezvényén elhangzottakat kommentálni kellene”. A Fidesz politikusai az ügyben vasárnap nem nyilatkoztak, de rendkívüli elnökségi ülést hívott össze Orbán Viktor pártelnök.
Független Hírügynökség, 2006. szeptember 17.: „Elkúrtuk. Nem kicsit. Nagyon.”
Vasárnap több sajtórgánumhoz juttattak el ismeretlenek egy olyan hangfelvételt, amelyen a kormányfő szocialista politikusok előtt, szűk körben, közvetlenül az országgyűlési választások után elismeri; a kampányban, az ország helyzetét illetően hazudtak A Független Hírügynökség birtokába jutott felvétel szerint, a kormányfő, a május 26-án szó szerint azt monda:
„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk.”
Leszögezi: nyilvánvalóan végighazudták az utolsó másfél, két évet. Szerinte a kormány négy évig nem csinált semmit.
„Nem tudok mondani olyan jelentős kormányzati intézkedést, amire büszkék lehetünk, azon túl hogy a szarból vissza hoztuk a kormányzást a végére”
– szögezi le az összejövetelen a kormányfő.
Fotó: Független Hírügynökség
A szeptember 17-én még békésnek, bár haragosnak induló megmozdulások másnapra eldurvultak.
Szeptember 18-án már kövekkel és egyéb utcai harcokra alkalmas szerszámokkal felszerelkezett tömeg állt a felkészületlen rendőrökkel szemben.
A tüntetés a Kossuth téren kezdődött, de aztán Toroczkai Lászlónak, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom akkori vezetőjének hívására a tömeg átvonult a Szabadság térre, az MTV székházához.
Az aznapi eseményekről, a Magyar Televízió székházának ostromáról ezt írta a Független Hírügynökség:
Több mint egy órája tart a Magyar Televízió székházának ostroma Budapesten. A tüntetők folyamatosan be akarnak törni az épületbe, a rohamosztag többször is könnygáz-gránátokat és vízágyúkat vetett be.
Az MTV székházának ostroma hétfő este negyed 11 után kezdődött. Este 11 óra után 10 perccel megindultak a tüntetők a székház bejárata felé, miután beszorították a rendőröket az épületbe. Miután a székházból vízágyúkkal lőttek ki a rendőrök, a tömeg meghátrált.
A rácsokat ezután lehúzták az épület bejáratainál, aztán fémkordonokkal próbálta betörni az ajtót néhány tüntetőt, ekkor újra könnygázgránátokat vetettek be. A tömegben közben többen azt skandálták, hogy „ÁVH! ÁVH!”
Az Országos Mentőszolgálat szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy többen könnyebb sérüléseket szenvedtek, pontos számot viszont nem tudott mondani Győrfi Pál.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítói szerint időközben néhány tüntető elkezdte leszedni a rácsokat a tévé székházának oldalsó ablakairól.
A környékre több tűzoltó autót és rabszállító kocsit vezényeltek.
Forrás: Wikimedia Commons
Több vidéki városban is tüntetés volt szeptember 18-án, a többi között Miskolcon, Szegeden, Pécsen, Békéscsabán. A miskolci megmozdulásról így számolt be a Független Hírügynökség:
Miskolcon nagyjából ezer ember tüntetett délután öt órától a Gyurcsány-kormány leváltását követelve. A tüntetők a városháza előtt a szocialista városvezetés leváltását is követelték. A szocialisták székházánál „Soha többé MSZP-t!” „Ébredj, Miskolc!” jelszavakat skandáltak, és elénekelték a Székely Himnuszt. Néhányan MSZP-s választási plakátokat firkáltak össze, és szaggattak le.
A tüntetésre sms-en keresztül hívták a miskolciakat. A gyűlésen Fidesz-röplapokat osztogattak, és felszólalt a MIÉP megyei elnöke is.
Az MSZP támogatja a miniszterelnököt
A szocialista frakció hétfő esti ülésén egyhangúlag támogatásáról biztosította a kormányfőt. Az ülésen részt vett Gyurcsány Ferenc is, aki néhány órás oroszországi útja után a repülőtérről azonnal a Képviselői Irodaházba sietett.
Az MSZP frakciójának ülése után a kormányfő újságíróknak elmondta: az ülésen mindössze kétszer kért szót. Világossá tette, hogy a balatonőszödi beszéde nyomán kirobbant ügyet nem személyes kérdésként kezeli. Az a kérdés, hogy van-e a pártban annyi erő, hogy kikerüljön a féligazságok csapdájából – fogalmazott a kormányfő.
Gyurcsány Ferenc elmondta: a frakció nem foglalkozott Sólyom László délutáni nyilatkozatával. Ő maga azonban úgy véli: a nyilatkozat akkurátus és pontos. Egyetért az államfővel abban, hogy fontos a közbizalom helyreállítása, és ezért fordulatra van szükség a politikában – tette hozzá Gyurcsány Ferenc.
A Fidesz szolidáris az utcán tiltakozó tömegekkel
A Fidesz szolidaritást vállal az utcán tiltakozó, a kormány távozását követelő emberekkel, és mindent megtesz annak érdekében, hogy alkotmányos eszközökkel elérjék a kormány távozását – olvasható a Fidesz-MPSZ Elnökségének közleményében.
A Fidesz ugyanakkor úgy látja: komoly veszélyt jelent az, hogy az emberek spontán indulatai kezelhetetlenné válhatnak. Arra kérnek ezért mindenkit, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel igyekezzenek az indulatokat féken, a spontán szerveződött tüntetéseket pedig törvényes keretek között tartani – derül ki a közleményből.
Szeptember 19: Már a Kossuth téren a tüntetők
Kedden este 8-kor már legalább négyezren voltak a Kossuth téren, amely lassan megtelik tüntetőkkel. Több mint 1500, golyóálló mellénnyel és gázálarccal felszerelt rendőr áll készenlétben arra az esetre, ha rendbontás történne.
A Független Hírügynökség helyszíni tudósítója benzinkannákkal, boxerekkel, baseball-ütőkkel felszerelt fiatalokat látott a téren. Miközben a tüntetők létszáma folyamatosan emelkedik, olyan hírek keltek szárnyra, hogy a demonstrálók a Magyar Rádióhoz vagy a Köztársaság téri MSZP-székházhoz vonulnak.
Gyurcsány Ferenc a nagyköveteket tájékoztatta a zavargásokról
A szokásos nagyköveti megbeszélésen Gyurcsány Ferenc a csaknem 70 Magyarországra akkreditált diplomatát is tájékoztatta az elmúlt napok zavargásairól – mondta Danks Emese a szerdai kormányszóvivői tájékoztatón.
A kormányszóvivő közlése szerint Gyurcsány Ferenc ugyanazt a tájékoztatást adta a nagykövetnek, mint amit a szerda reggeli kormányülés elején is ismertetett. Eszerint Magyarországon rend van, a rendőrség megvédte a fővárost és az embereket. A kormányfő szerint azok a rendbontók, akik köztörvényes bűncselekményeket követnek el, a békés tüntetőket használják fel ürügyként. A miniszterelnök a nagykövetek előtt is megerősítette: a kormány meghátrálás nélkül folytatja munkáját, és kitart az egyensúlyteremtés, a reformok és a fejlesztések politikája mellett.
Az LMP szerint megfelelő védelem nélkül, a biztonsági előírások teljes mellőzésével működik Magyarország taskenti nagykövetsége. Ezért Szél Bernadett, a párt miniszterelnök-jelöltje, a nemzetbiztonsági bizottság összehívását kezdeményezi.
Az ügyben Demeter Márta, az LMP újdonsült képviselője közérdekű adatigényléssel fordult a hatóságokhoz. Ennek során megkapta a taskenti nagykövetség bérleti szerződését. A szerződés szerint
a bérbeadó az épület átalakítását a magyar műszaki tartalom teljes ismeretében végezte el,
így megismerhette az épület teljes elektromos tervezési anyagát és a biztonságtechnikai rendszert is.
A párt közleménye szerint az ügy nagyon komoly nemzetbiztonsági aggályokat vet fel, ezért Szél Bernadett, a nemzetbiztonsági bizottság tagjaként a testület összehívását kezdeményezi.
A Times Higher Education 2018-as rangsorában a 401-500. helyen végzett, ezzel a legjobb magyar egyetem lett a Semmelweis Egyetem. A listán összesen 1102 egyetem szerepel.
Az egyetem közleménye szerint a rangsor készítői öt terület mutatói alapján mérik az intézményeket, ezek az oktatási környezet, kutatás, idézettség, ipari bevételek és nemzetközi orientáció. A Semmelweis Egyetem legjobban ez utóbbiban szerepelt, ami
a külföldi hallgatók és oktatók arányának, valamint a nemzetközi együttműködésben született publikációk kiemelkedő számának tudható be,
emellett az idézettségi mutató területén is sikerült javítania eredményein az egyetemnek.
A listára összesen hét magyar egyetem került fel: a 601-800. helyen végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem, a 801-1000. helyre került a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Corvinus Egyetem és a Debreceni Egyetem.
Az élen angol és amerikai intézmények szerepelnek,
az első helyezett az Oxfordi Egyetem, a második helyen a Cambridge-i Egyetem, a harmadik helyen megosztva a Kaliforniai Műszaki Egyetem és a Stanford Egyetem végzett.
A tavalyi listán a Közép-Európai Egyetem (CEU) volt a legjobb, 301-350. helyre került.
Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 43 milliós kölcsönt kapott, kedvezményes kamatozással, pedig több milliós fizetése van. A DK szerint ez pofátlanság, a Párbeszéd elzavarná a jegybank teljes vezetését.
A 24.hu írja, megnevezte a jegybank, melyik két alelnök kapott kedvezményes munkáltatói kölcsönt. Kiderült, hogy egyikük Nagy Márton, aki három éve
43 millió forintos, kedvező kamatozású kölcsönt kapott,
amiből egy 12. kerületi lakást vett, ami 60 millióba kerülhetett.
A 24.hu szerint ebből is látszik, hogy nem azért adták a kedvezményes kölcsönöket, hogy „méltányolható lakásigényt kielégítve, kis összegű ingatlanhoz” segítsék az alkalmazottakat.
A jegybanki munkáltatói hitel kamata a mindenkori alapkamat (most 0,9 százalék), ami sokkal alacsonyabb, mint a piaci alapú hiteleknél.
Nagy Márton MTI Fotó: Mohai Balázs
A vagyonnyilatkozata szerint Nagy Márton tartozása havi 8-900 ezer forinttal csökken, még 8,1 millióval tartozik. Mire visszafizeti a kölcsönt,
1,6 milliónyi kamatmegtakarítást érhet el.
Pedig amikor felvette, akkor több mint négymillió forint volt a bruttó fizetése, ügyvezető igazgatóként. Azóta több új pozíciója lett (már alelnök, több helyen igazgatósági tag). 2016 júniusa és novembere között
havi bruttó több mint 9 millió forintot keresett.
Azóta több poszttól meg kellett válnia, de így is havi bruttó 7 milliót keres.
A másik alelnök, Windisch László ötmilliós kedvezményes hitelt kapott tavaly, ebből a harmadik lakását vette meg.
Mindkét kölcsönt Matolcsy György MNB-elnöknek kellett jóváhagynia.
Spät Juditnak, az Együtt elnökségi tagjának közérdekű adatigénylésére a jegybank elárulta, hogy a 402 kölcsönszerződésből a legnagyobb 50, a második 45,5 milliós. Vagyis Nagy Mártoné a harmadik legnagyobb.
A DK közleménye szerint „nem is elsősorban azt tartja – Szijjártó Péter örökbecsű kifejezésével élve – pofátlanságnak, hogy Nagy alapbére kétszeresen meghaladja a 2010-ben bevezetett (bár azóta már föladott) 2 milliós bérplafont. Sokkal visszatetszőbb az a mérhetetlen kicsinyesség, hogy ilyen jövedelem mellett képes igénybe venni egy havi 30-40 ezer forintnyi megtakarítást jelentő kedvezményt.”
Azt is írják: kíváncsiak rá, hogy Nagy Márton a kamatkedvezményből származó különjövedelem után fizet-e adót.
Tordai Bence, a Párbeszéd szóvivője pedig sajtótájékoztatón azt mondta: kormányváltás után le kell fejezni a Magyar Nemzeti Bankot, meneszteni kell Matolcsy György jegybankelnököt és az általa odavitt alelnököket is. Szerinte nem csak Nagy Márton hitele, hanem minden héten újabbak támasztják alá azt az „erkölcstelenséget és hozzá nem értést”, ami a jegybankot jellemzi.
Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.
Surányi György. MTI Fotó: Marjai János
„A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.
Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,
ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.
A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.
Surányi György határozott meggyőződése, hogy
Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,
és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.
A kezdeményezés
Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:
Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.
A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,
„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”
A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.
Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?
„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.
„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”
Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.
Fotó: Wikipedia
Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.
„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”
Bod Péter Ákos azt mondta: „Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”
Népszerű az euró Magyarországon
Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.
A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,
és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.
Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).
Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.
Készen állunk
De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.
Fotó: Youtube
Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:
„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,
akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.
De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.
Kedvező jelek
A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.
Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:
a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.
Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.
Eurókilátások a régióban
A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.
Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.
Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.
Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.
Molnár Csaba, a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke keddi sajtótájékoztatójának elején közölte: a Fidesz legyőzésére csak akkor van esély, ha a 2018-as választáson a Fidesz jelöltjével szemben a demokratikus ellenzék egyetlen jelöltje áll szemben.
Mivel az erről szóló tárgyalások január óta nem haladnak előre, a DK megkérdezi mintegy 10 000 párttagját.
Két kérdésben kérik ki a párt tagjainak véleményét, ezek a következők:
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció ne kössön megállapodást más párttal közös választási indulásról, ha ennek az a feltétele, hogy Gyurcsány Ferenc, a DK elnöke ne szerepeljen a közös listán.
Egyetért-e abban, hogy a Demokratikus Koalíció a Fidesz legyőzése érdekében folytasson tárgyalásokat más demokratikus ellenzéki pártokkal mind a 106 egyéni országgyűlési választókerületi jelölés összehangolásáról?
A pártszavazás szeptember 8-án kezdődik és szeptember 13-ig tart. A szavazás eredményét Molnár Csaba szeptember 15-én sajtótájékoztatón ismerteti.
Cseh sajtóértesülés szerint a bolgárok tavaly átverték az EU-t, határkerítésre költötték a másra kapott pénzt, és Orbán Viktor innen „lopta” az ötletet, hogy pénzt kérjen a magyar kerítéshez. Korábban az Európai Bizottság cáfolta, hogy az EU támogatta a bolgár-török kerítést, miközben Magyarország esetében elutasította ugyanezt.
„Nem finanszírozzuk semmilyen kerítés vagy fal építését, ahogy ezt Bulgária esetében sem tettük. Amihez az EU támogatást nyújt, az megfigyelő- és más határellenőrző rendszerek kiépítése, amelyek segítségével hatékonyabban lehet ellenőrizni az EU határait” – nyilatkozta Tove Erns, az Európai Bizottság szóvivője pénteken, majd egy másik szóvivő a fuhu.hu-nak is. Ezzel tagadták Rogán Antal múlt héten elhangzott mondatait, amelyben a Fideszes politikus lényegében kettős mércével vádolta az EU-t. „Nem lenne precedens nélküli, hiszen Görögországnak, Olaszországnak és Bulgáriának is komoly támogatást adott az Európai Unió a migrációs válsággal, a határvédelemmel összefüggésben” – jelentette ki, majd hozzátette, hogy ebből kifolyólag Magyarország esetében is indokolt lenne a támogatás.
Habár a bolgár parlament 2016 szeptemberében valóban az Európai Unióhoz fordult támogatásért, és Brüsszeltől 160 millió eurót kért a videós megfigyelő rendszer kiépítésére és más műszaki fejlesztésekre, magára a kerítésépítésre nem adtak pénzt. Legalábbis Brüsszelben ezt mondják, de a Mladá fronta Dnes című cseh napilap keddi cikkében Luboš Palata saját értesüléseire hivatkozva azt állította, hogy ezt a pénzt Szófia mégis a 259 kilométer hosszúságú bolgár-török kerítés befejezésére költötte és megtévesztette az uniós ellenőröket.
Palata szerint
a magyar kormány egyértelműen a bolgároktól „lopta az ötletet” és Orbán Viktor is valami hasonlóban reménykedett,
amikor a múlt héten levelet írt Jean-Calude Junckernek, az Európai Bizottság elnökének.
A bolgár és a magyar fél hivatkozási alapja lényegében azonos: mindkét ország egy nem uniós tagállammal való közös határszakaszra építette fel a kerítés, hogy így védekezzenek az illegális migráció ellen. Továbbá az újságíró is azt írta, amit az EB közölt: az elmúlt két évben Magyarország 100 millió eurónyi pénzt kapott a menekültválság kezelésére. Eddig nem volt köztudomású, hogy egy hete a bolgár kabinet
újabb 620 ezer eurós pénzügyi támogatást szavazott meg a bolgár-török kerítésrendszer kibővítésére.
A cseh lap idézte a magyar kormányt azzal kapcsolatban is, hogy ők azért építették fel a 175 kilométer hosszúságú kerítést a magyar-szerb határra, mert ezzel „nemcsak Magyarországot, hanem az egész Európai Uniót védi az illegális migrációval szemben”. A magyar-szerb határra épített kerítés költségei elérték a 440 millió eurót.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
