Kezdőlap Itthon Oldal 820

Itthon

Videón a Csepelen lövöldöző rendőr – vádat emeltek ellene

A férfi tavaly decemberben, szolgálaton kívül, részegen lőtt rá a társasházkezelő cég alkalmazottjára. Akkoriban még a BRFK hivatásos állományához tartozott.

A vádirat szerint a rendőrtiszt 2016. december 1-jén a kora délutáni órákban az általa is lakott XXI. kerületi társasház földszintjén, szolgálaton kívül, részegen meglátta a társasházkezelő cég alkalmazottját, aki éppen egy molnárkocsit tolt.

Rövid vita után először

több lövést adott le a plafon felé, majd egy célzott lövést a takarító irányába.

Csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a lövedék nem találta el a férfit, átfúródott a tűzlépcsőház ajtaján és a falban állt meg. A rendőr szabálytalanul, az átlagosnál jóval nagyobb roncsolásra képes, úgynevezett expanzív lövedéket használt.

Ezt követően megpróbálta összeszedni az általa kilőtt valamennyi lövedék hüvelyét, majd felment a lakásába, a töltényhüvelyeket a WC-be dobta és lehúzta, hogy eltüntesse őket.

A rendőrről kiderült, hogy

egy héttel korábban, szintén részegen, a társasház pincéjében dolgozó két férfit fenyegette meg, mert fúrtak.

A Budapesti Nyomozó Ügyészség a volt rendőrrel szemben emberölés bűntett kísérlete, valamint két rendbeli kényszerítés bűntett kísérlete miatt nyújtott be vádiratot.

A lövöldöző rendőrről itt nézheti meg a videót.

Hadházy Ákos: Nincs még döntés Ron Werber alkalmazásáról

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy még nem született végleges döntés Ron Werber kampánytanácsadó alkalmazásáról. Beszélt a kvótaperről is, azt mondta: a kvótaelosztás nem jó megoldása, de a szolidaritáshoz hozzátartozik a betartása.

Hadházy Ákos szerint az, hogy Werber, az MSZP korábbi kampánytanácsadója, végül dolgozik-e az LMP-nek, mellékes, technikai kérdés, sokkal fontosabb az, hogy a párt mit akar elmondani. Azt is mondta:

demokratikus pártról van szó,

így minden döntést megvitatnak. Werber alkalmazásáról még nem született végleges döntés.

Hadházy Ákos a fuhu.hu-nak beszélt a kvótaügyben hozott ítéletről is, amit szerinte

„egyértelműen be kell tartani”,

a „Fidesz által hozott Alaptörvény is szerepel”, hogy az Európai Bíróság ítéleteit el kell fogadni.

Arról beszélt, hogy az LMP szerint közös európai megoldás kell a menekültkérdésben, és bár a kvótaelosztás ezt nem szolgálja, „nem old meg semmit”, de része a szolidaritásnak. Azt is mondta, hogy a kormány valószínűleg „hatalmas propagandakampányt” épít majd a kérdésre, amivel viszont szerinte sokat kockáztat.

Baltával verte agyon, majd felgyújtotta a nejét

Ha másodfokon is elítélik, élete végéig börtönben marad.

Halmazati büntetésként életfogytig tartó fegyházra ítélte a Debreceni Törvényszék azt a férfit, aki 2016. január 22-én baltával megölte, majd felgyújtotta feleségét Debrecenben, Nyíl utcai otthonukban. P. Lajos leghamarabb 25 év múlva bocsátható feltételes szabadlábra.

A férfi és felesége 1984-ben házasodtak össze, két gyerekük született.

A vádlott nehezen tolerálta felesége enyhe szellemi fogyatékosságát.

Kezdetben – mondvacsinált indokokkal – „csak” a nőt bántalmazta, később kisfiát is. A megfélemlített, visszahúzódó asszony feljelentést soha nem tett.

A két gyereket végül a nagyszülők és a nagynéni nevelték.

P. Lajos egyre gyakrabban és durvábban verte feleségét, gyerekeitől is eltiltotta.

Lányuk csak 2015-ben vette fel vele a kapcsolatot, akinek elpanaszolta a bántalmazásokat. Lánya titokban mobiltelefont vett neki és együtt próbáltak kiutat találni a testi-lelki terrorból. A nő fontolgatni kezdte a válást is.

2015 második felében a férj többször is súlyosan összeverte az asszonyt, egyszer pedig szó nélkül szúrta hason egy konyhakéssel. Lánya orvoshoz vitte, megtették a feljelentést is, a rendőrség, majd a bíróság pedig 30 napra távoltartó végzést rendelt el. A vádlottat felbőszítette a helyzet, kisemmizett mártírnak állította be magát és az ismerősöknek hangsúlyozta, hogy csak a gyerekei vádaskodnak. A Nyíl utcán egy szomszédtól kért átmeneti szállást, ahonnan folyamatosan szemmel tartotta feleségét.

2015 decemberében átmászott a kerítésen, bement a házba,

és feleségét erőszakkal Derecskére citálta. A rokonoknak azt akarta demonstrálni, hogy szeretik egymást, minden egyéb híresztelés hazugság. A rokonok azonban látták az asszonyon tükröződő félelmet, aki csak tétován állt ott, leszegett fejjel. Végül sikerült felhívnia a lányát, aki a férfi fenyegetése ellenére hazavitte. Innentől kezdve éjjel-nappal egy szomszéd vigyázott rá, a férj ellen pedig újabb 30 napra távoltartást rendeltek el.

P. Lajos nem akart belenyugodni a helyzetbe. Egyik barátjának mondta is, hogy

ha nem úgy alakulnak a dolgok, akkor megöli a feleségét, a házat felgyújtja, ő pedig öngyilkos lesz.

2016. január 22-én ruhaneműket és műszereket akart elhozni, amikor meglátta, hogy az asszony a kapuban áll. A rá vigyázó családi barát éppen röviddel azelőtt, rövid időre távozott. Az asszony a műszereket nem találta, így behívta a férfit, aki hamar felmérte, hogy felesége egyedül van.

Számon kérte rajta a szerinte hiányzó szerszámokat, majd puszta kézzel nekiesett. A nő az ágyra zuhant, a férfi ekkor a kazánházból egy baltát hozott be és feleségét két alkalommal nagy erővel fejen vágta.

Az asszony azonnal meghalt.

A férfi ekkor a lakásban talált hivatalos iratokkal befedte a testét, meggyújtotta, majd a fáskamrában megpróbálta felakasztani magát. A huzalok azonban elszakadtak, így kezeire vezetéket tekert és azokat a konnektorba dugta. Áramütést szenvedett, de nem halt meg. Nem sokkal később a nő lánya, majd a szomszéd is próbált bejutni a házba, ahová végül a rendőrök és a tűzoltók segítségével tudtak bemenni.

Az eljárás során a szakértők kimondták: a férfi kapcsolataiban a dominanciára törekszik,

az agresszió jellemének stabil része:

potenciális indulati gyilkos személyisége rejtőzik benne. P. Lajos az eljárás során javarészt beismerő vallomást tett, a bántalmazásokat azonban tagadta, szerinte voltak konfliktusok, de harmonikus, szeretetteljes házasságban éltek. Nem volt olyan tanú, aki ezt megerősítette volna – emelte ki indoklásában Mocsáry Eszter. A tanács elnöke hozzátette: az asszony oly mértékű félelemben élt, hogy amikor közmunkásként esős időben hazaküldték őket, inkább a nap végéig az öltözőben ült, csak hogy ne kelljen hazamennie.

Az előre kitervelt szándékot egyébként a bíróság nem állapította meg. A férfi ugyan valóban beszélt ilyen tervekről, de ténylegesen csak a helyszíni körülmények egybeesése miatt alakulhatott ki benne a gyilkos szándék.

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség 3 nap gondolkodási időt kért, a vádlott és védője fellebbezett. A bíróság döntése értelmében P. Lajos előzetes letartóztatásban marad.

Összehívják a nemzetbiztonsági bizottságot az azeri ügy miatt

0

A fuhu.hu információi szerint Molnár Zsolt, a bizottság MSZP-s elnöke kezdeményezte a testület összehívását.

Molnár Zsolt a fuhu.hu-nak azt mondta: mindenféleképpen szükség van arra, hogy a bizottság tájékozódjon, mert sok gyanús ügy van, ami arra utal, hogy

lehetnek összefüggések a baltás gyilkos kiadatása és a pénz magyarországi landolása között.

Molnár Zsolt magyarázatot vár a kormánytól, és mindenképp szükségesnek látja az alapos vizsgálatot.

Az atlatszo.hu írta meg, hogy Azerbajdzsán lefizetésekre használt céghálózata

Magyarországra is küldött 7,6 millió dollárt,

éppen akkor, amikor a magyar kormány kiadta az azeri baltás gyilkost, aki egy örmény katonatársát ölte meg. A budapesti bankszámla névleges tulajdonosát, egy offshore céget 2015-ben felszámolták; azt egyelőre nem tudni, mi lett az ideküldött pénz sorsa.

Derékig ért a csirke a vágóhídon

0

Azonnal bezárt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei baromfi vágóhídat. Súlyos hiányosságokat találtak, a fagyasztásra szánt termékeket például több napig a folyosón tárolták.

A NÉBIH közleménye szerint a hatóság összesen több mint 24 tonna nem nyomon követhető, jelöletlen, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan terméket vont ki a forgalomból. További száz tonna, selejtként megjelölt húst hatósági felügyelet mellett semmisítenek meg.

A tiszavasvári vágóhídon a szalagról közvetlenül a padozatra hullottak a csirkék,

az emberi fogyasztásra szánt húst a földről szedték össze a dolgozók.

A hatóság a kirívó élelmiszer-biztonsági szabályszegések miatt azonnali hatállyal elrendelte az egység tevékenységének felfüggesztését. Az üzem az újbóli működését csak a technológiai hiányosságok kijavítása után kezdhette meg, az emberi fogyasztásra alkalmatlan termékek elszállítása és ártalmatlanítása azonban még több napig eltarthat.

Az érintettek milliós bírságra számíthatnak.

Lopott terepjáróval menekült a rendőrök elől

Négy év börtönre ítélte a Hajdúszoboszlói Járásbíróság azt a férfit, aki tavaly júniusban egy lopott terepjáróval próbált elmenekülni a rendőrök elől.

Cs. Norbert hajnalban lopott el egy kocsit az egyik hajdúszoboszlói panzió elől. A Nissan terepjáró tulajdonosa még aznap bejelentette a lopást.

A rendőrök Hajdúszováton szúrták ki a kocsikázó tolvajt, követni kezdték, de nem állt meg. Előbb a 4805-ös számú úton próbált egérutat nyerni, aztán egy földútra fordult. Mivel a szántón nem tudott haladni, visszafordult, és elindult a rendőrautók irányába. Ekkor az egyik járőr kiszállt a szolgálati autóból, és többször felszólította a sofőrt, hogy álljon meg. Cs. Norbert azonban inkább

gázt adott, és a terepjáróval a rendőr irányába hajtott.

A járőr ekkor hátralépett, majd élete védelmében leadott egy lövést a menekülő autó jobb első kerekére. A lövés talált, a sofőr azonban még ekkor sem állt meg, ám a kocsi végül egy árokban elakadt. Cs. Norbertet ekkor elfogták, a terepjárót pedig lefoglalták. Az elfogást követő kábítószergyorsteszt pozitív értéket mutatott.

Cs. Norbertet a bíróság hivatalos személy elleni erőszak és közúti veszélyeztetés bűntettében marasztalta el. A börtönbüntetés mellett négy évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától, két évre pedig a járművezetéstől is.

Kvótaper: az ítélet kötelező

0

Az Európai Bíróság most hozott ítélete kötelező Magyarországra és Szlovákiára nézve. Ellenszegülés esetén kötelezettségszegési eljárást következhet, pénzbírsággal. Ha a kormány ennek se tesz eleget, az EU jogi eszközei véget érnek.

Az Európai Bíróság teljes egészében elutasította a magyar és szlovák kormány keresetét a menekültkvóták ügyében. A közösségi normák szerint

az EB ítéletei kötelezőek a tagországokra.

Mint azt korábban megírtuk, Orbán Viktor miniszterelnök nyáron az ítélet elutasítását helyezte kilátásba.

Ebben az esetben az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek vége eurótízmilliókban mérhető pénzbírság lehet. Sőt, mint azt a Bruxinfo írta korábban,

féléves rendszerességű periodikus bírság is járhat az egyösszegű büntetés mellé, ami addig ismétlődik, amíg a kormány nem tesz eleget a bírósági ítéletnek.

Ha a tagállam ezzel is szembeszegül, az EU jogi eszközei véget érnek, az ügy átkerül a bizottság asztalára, és politikai sínen halad tovább. Erre egyébként még nem volt példa az unióban.

Jelenleg arra még nem látszik a válasz, hogy a gyakorlatban mi lesz az ítélet következménye, mert ez annak a határozatnak része, aminek határideje szeptember 26-án lejár. Az eddig érkezett menekültek közül kell az unión belül összesen 120 ezer menekültet átvenni, Magyarországnak 1294-et.

A két évvel ezelőtti határozat végrehajtása lényegében meghiúsult:

mindössze 7806 embert vettek át egyes tagországok, és alig 21500 menedékkérő ügye van folyamatban.

Országos fennakadás a UPC-nél

0

Reggel óta tapasztalnak hibát sok helyütt a UPC internet-működésében. A cég be is jelentette, hogy a hálózat mellett a vezetékes telefon szolgáltatásában is országos fennakadás tapasztalható.

A UPC ezt a közleményt tette közzé:

„Jelenleg az internet és a vezetékes telefon szolgáltatásban országos fennakadás tapasztalható. A hiba hátterében informatikai probléma áll, aminek az elhárítását megkezdtük. Amint további információval rendelkezünk, jelezzük.”

Kvótaper: elutasították a magyar keresetet

0

Elutasította az Európai Bíróság Szlovákia és Magyarország keresetét, amelyet a menekültügyi kvóta ellen adtak be.

A kvóta alapján kellene szétosztani a menedékkérőket az uniós tagállamok között. A döntés azt jelenti, hogy Magyarországnak be kell fogadnia 1294 menekültet, a két országot megbírságolhatják, ha nem tartják magukat a megállapodáshoz.

„A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket” – írták a tizenöt fős nagytanács által meghozott ítéletet részletező közleményben, amelyben az is szerepel:

a kvóták hatékonyan és arányosan hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

A bíróság épülete Luxemburgban
Forrás: Wikimedia Commons

Szlovákia és Magyarország 2015 végén fordult az Európai Bírósághoz. A megtámadott uniós döntés 2015 szeptemberében született, eszerint Magyarországtól, Olaszországtól és Görögországtól a többi uniós állam átvenne 120 ezer menedékkérőt. Az ideiglenes kvóta ellen csak Csehország, Románia, Szlovákia és Magyarország szavazott.

A kormány visszautasította ezt, ahogy erre Jean-Claude Juncker is emlékeztette Orbán Viktort a levelében, ezek után állapítottak meg Magyarországnak egy kvótát, eszerint

1294, háborús területről érkező menekültet kellene befogadni,

azok közül, akik idén szeptember 26-a előtt érkeznek Olaszországba vagy Görögországba.

A Bíróság most kimondta: a határozat elfogadása jogszerű volt, az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, ha határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Az ítélet szerint ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá.

A bíróság szerint

„a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát”.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint 1294 ember ellátására „minden további nélkül volna elég pénze a magyar költségvetésnek”. Ráadásul az Unió minden kérelmező mellé adna 6000 euró rendkívüli támogatást.

Júliusig egyébként mindössze 7806 menedékkérőt vettek át a tagállamok,

körülbelül 21 500 áthelyezése van folyamatban.

Az ítélet kihirdetése után Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren azt írta: az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. „Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és teljes mértékben megvalósuljon a szolidaritás” – írta.

Orbán Viktor még nyáron azt mondta: ha a bíróság Magyarország ellen dönt, akkor a kormány nem fogadja el az ítéletet. Ma Szijjártó Péter arról beszélt, hogy felháborító és felelőtlen a döntés, erről itt olvashat bővebben. Az ellenzéki pártok reakcióját pedig itt olvashatja.

Ezt válaszolta Juncker Orbánnak

0

A szolidaritás kétirányú – ezt írta a bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker Orbán Viktornak. Juncker hosszasan részletezi, milyen támogatást adott már az Unió Magyarországnak a határvédelemre (amelynek egy részét az ország még le sem hívta), majd azt írja: készek megvizsgálni az újabb támogatásra vonatkozó kérést.

A Politico európai kiadása szerezte meg a levelet, amely teljes terjedelmében itt olvasható.

Orbán a múlt héten írt levelet Junckernek, azt kérve, hogy az Unió fizesse ki az elmúlt két évben Magyarország által határvédelemre költött 270 milliárd forint felét. Az Európai Bizottság egyik szóvivője már a múlt héten azt írta a FüHünek, hogy az EB nem finanszírozza kerítések építését, a szolidaritás nem lehet kétirányú, az nem „egy á-la-carte” étlap, amiből mazsolázgatni lehet.

Válaszában most Juncker is hasonlót ír, először is

üdvözli, hogy Magyarország elismeri, a szolidaritás fontos uniós alapelv.

Azt írja, az Unió 2015-ben elutasította, hogy a többi tagállam 54 ezer menedékkérőt vegyen át Magyarországtól, de a kormány ezt elutasította, és vissza is fizette az erre már átutalt 4 millió eurós támogatást.

Juncker emlékezteti Orbánt, hogy

az Unió 2014-15-ben háromszor is rendkívüli támogatást adott Magyarországnak, de ennek az ország csak egyharmadát hívta le.

Emellett Magyarország támaszkodhatna arra a 40 millió euróra is, amelyet a 2014-20-as költségvetésben határvédelemre különítettek el.

A levél szerint a szolidaritás részét képezik a strukturális és befektetési alapok is, amelyeknek Magyarország a nyolcadik legnagyobb kedvezményezettje, a 2014 és 2020 között kapott 25 milliárd euróval.

Ez az éves magyar GDP 3 százaléka – ez a legnagyobb arány az uniós országok közül.

Juncker azt is írja, hogy jelenleg 20 európai határőr szolgál a magyar-szerb határon, és a kormány eddig nem kérte, hogy növeljék a létszámot.

Az EB elnöke szerint a bizottság kész gyorsan megvizsgálni a további támogatásra vonatkozó kérést, és ha indokolt, akkor a jogszabályoknak megfelelően teljesítik, ahogyan rendkívüli segítséget kapott már Bulgária, Görögország, Olaszország és Spanyolország is.

Juncker is figyelmeztette Orbánt arra, hogy

„a szolidaritás nem á-la-carte menü, nem lehet a határvédelmet kiválasztani, miközben valaki elutasítja a közösen elfogadott menekültügyi kvótákat”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK