Kezdőlap Itthon Oldal 816

Itthon

Megint tolvajok miatt panaszkodnak ferihegyi utasok

0

Eltűnt egy Budapestről Londonba utazó magyar család pénze a feladott bőröndjükből. A FüHünek azt mondták, azért tették oda, mert a kézipoggyászukból már loptak korábban, a feladott csomagból viszont eddig nem. Ugyanaznap egy Isztambulból Budapestre érkező másik utas azt vette észre, miután megérkezett, letörték a bőröndje zárját, és teljesen feltúrták a csomagját.

A Liszt Ferenc Repülőtér
fotó: MTI/MTVA/Bizományosi: Balaton József

Budapestről ment Londonba csütörtök délután Anett a családjával. Azt mondta a FüHünek, hogy kisbabájuk miatt nagyon siettek, ezért csak otthon nézték át a csomagjaikat. Akkor vette észre, hogy az egyik bőröndből hiányzik egy boríték, amelyben, ahogy fogalmazott, „rengeteg pénz” volt, valamint egy óra is eltűnt.

Pedig épp azért tette a feladott csomagjába őket, mert, ahogy mondta,

„régebben már vettek ki kézipoggyászból is értéket, emiatt nem mertük beletenni.”

Ráadásul annyi cuccuk volt, hogy attól is tartottak, valaki észrevétlenül belenyúlhat. A feladott csomagjaikból viszont még soha nem loptak – eddig. Azt mondta:

„Az egész azért igazán felháborító, mert én fizetek azért, hogy a táskámat elhozzák A-ból B-be.”

A reptéri dolgozók miatt viszont egyik légitársaság se vállal felelősséget.

Anett azt mondta, elismeri, hogy ők is hibáztak, hogy a csomagba tették a pénzt, „de azt nem ismerem el, hogy emberek életét lopják ki a bőröndből. Azt nem ismerem el, hogy több havi munkánk veszett kárba”.

Egy másik utas ugyancsak csütörtökön Isztambulból érkezett haza Budapestre. Amikor, egyébként hosszas várakozás után, megkapta a bőröndjét, azonnal észrevette, hogy

eltörték rajta a számzárat.

A FüHünek elmondta: ahogy kinyitotta, látta, hogy valaki fel is túrta a benne lévő ruhákat, a neszesszerjét és a bőrönd belső zsebét pedig eltépték, pár száz forintnyi aprót vittek el. Szerinte pénzt vagy drága ékszereket kereshettek, ezért tépték fel a kis zsebeket, tasakokat.

illusztráció
MTI Fotó: Földi Imre

Egyikük sem érti, miért pont az ő bőröndjükbe nyúltak bele, hiszen kívülről semmi nem látszott rajtuk. Arra gyanakodnak, hogy az átvilágításon tűnhetett fel valami a tolvajok esetleges társának – ezt feltételezné, hogy az indulásnál történt a lopás.

Mindketten feljelentést tettek.

Azt persze egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a budapesti reptéren történt a lopás (az isztambuli reptérre is sokan panaszkodnak), de az gyanús, hogy több eset is volt ugyanazon a napon, nagyjából ugyanabban az időben.

A Liszt Ferenc Repülőtér Facebook-oldalán egyébként sok a panasz a lopásokra. Van, aki azt írja, hogy cigarettát lopnak ki rendszeresen a csomagjából, másnak 200 eurója tűnt el. Más arról írt, hogy szintén a bőröndje zárját tették tönkre, tőle parfümöt és ruhákat loptak el.

Hardy Mihály, a repülőtér szóvivője a FüHünek azt mondta,

„örök macska-egér játék”

folyik, a világ összes repülőterén. Mint mondta, keményen küzdenek a hasonló esetek ellen, a rakodást végző cégekkel közösen.

A csomagok feladás után egy zárt rendszeren haladnak keresztül, amelyet végig kamerákkal figyelnek. Ennek végén a földi kiszolgáló cégek emberei rakják őket kocsira, majd pakolják be a csomagtérbe a repülőn. Van olyan légitársaság, amely már ezeket is bekamerázta, de, ahogy Hardy Mihály mondta,

ezek a kamerák nem biztos, hogy minden sarkot látnak,

és ezt az esetleges tolvajok pontosan tudják.

Ő azt tanácsolja az utasoknak, hogy semmiképp ne tegyenek pénzt, ékszert, vagy bármilyen értéket a feladott bőröndbe.

A pénzköteg ugyanis látszik az átvilágításkor is.

Arra is figyelmeztet, hogy amikor esetleg a kézipoggyászát veszik el valakinek felszállás előtt, akkor is gondolja végig, mi van benne, és szedjen ki belőle minden értékes dolgot.

Felszálló utasok Ferihegyen
MTI Fotó: Földi Imre

Megkerestük a légitársaságot is, amellyel Anett utazott. Levélben azt írták: a poggyászok kezelését „földi kiszolgáló partnerek végzik az egyes repülőterekkel kötött megállapodások” alapján. Panaszt ott lehet tenni, ahova megérkezik az utas. Azt is írják, hogy minden panaszt egyénileg vizsgálnak ki, és

szoros figyelemmel kísérik földi kiszolgáló partnereik működését.

Az elmúlt öt évben, vagyis 2012 eleje óta összesen 727 nyomozás indult csomaglopás miatt a ferihegyi repülőtéren – ezt akkor árulta el a 444.hu-nak a rendőrség, amikor sérült keze buktatott le egy reptéri tolvajt. Egy, Anetthez hasonlóan Londonba repülő utas megérkezése után vette észre, hogy a bőröndjében minden ruháját összevérezte valaki. Egy másik utas is hasonló panasszal jelentkezett. El is fogták az egyik budapesti rakodómunkást, akinek visszavonták a belépőkártyáját.

Hardy Mihály azt is mondta a Fühünek, hogy a rakodó cégek embereire is nagyon szigorú szabályok vonatkoznak.

Nem lehet náluk például mobiltelefon, és készpénzből is csak annyi, ami mondjuk az ebédjükre elég.

Ezeket kifele menet is ellenőrzik. Van, ahol a rakodást is videóra veszik.

Szerinte egyébként a Liszt Ferenc Repülőtér a panaszok szempontjából az „európai középmezőnybe” tartozik. Sok lopásról tudnak például angliai repülőtereken: volt olyan, ahol hatszor annyi panasz érkezett egy légitársasághoz, mint ugyanennek a társaságnak más járatain. Azt mondja: ha valaki ilyet tapasztal, azonnal vegyen fel jegyzőkönyvet a légitársaságnál, és tegyen minél előbb feljelentést a rendőrségen.

Belendült a sztrájk a Tesco-nál – Frissítve

0

A Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a pénteken délután 16 órakor kezdődött sztrájk miatt, a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában tapasztalható valamilyen fennakadás – közölte az áruházlánc pénteken az MTI-vel. A tervek szerint szombat éjfélig tart a sztrájk.

Gyõr, 2017. szeptember 8.
Bevásárlókocsik a gyõri Tesco hipermarket áruház elõtt 2017. szeptember 8-án.
MTI Fotó: Krizsán Csaba

A tájékoztatás szerint bezárt a bicskei, a kazincbarcikai, az ózdi, a paksi, a hatvani, a tapolcai és a miskolci hipermarket, Budapesten négy, Győrben kilenc, Debrecenben egy kisboltot csuktak be a munkabeszüntetés miatt. A Tesco áruházak többsége továbbra is nyitva tart, jelenleg 6 hipermarket, és több kisebb üzlet bezárását rendelték el, mert nem tudták volna a vásárlókat a megszokott színvonalon kiszolgálni – közölte a Tesco sajtóosztálya az MTI-vel. A helyzet folyamatosan változik.

A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.

Az MTI tudósítója az egyik legnagyobb budapesti Tesco áruházban azt tapasztalta, hogy bár a dolgozók többsége sztrájkolt, az áruház üzemelt. A kasszáknál azonban hosszan kígyózó sorokban várakoztak a vásárlók és az áruházi parkoló is tele volt gépjárművekkel.

A sztrájkolók egyike elmondta: a kasszákban fiatal, számukra ismeretlen, valószínűleg kölcsönzött dolgozók ülnek.

A munkabeszüntetésben résztvevők az áruház előtt csoportokban beszélgettek, a hangulat nyugodt volt a dolgozók és a vásárlók között is.

Nézetkülönbségek

„A Tesco csalódott, hogy a szakszervezetek a sztrájkot választották, és folytatni szeretné a megkezdett párbeszédet” – közölte a munkáltató az MTI-vel.

Arra reagált, hogy Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének (KDFSZ) elnöke pénteken délután bejelentette: már mától, pontosabban délután 16 órától 24 óráig, szombaton 10 órától 24 óráig sztrájkolnak a Tesco-Global Zrt. munkavállalói.

A Tesco közleményében kiemelte, ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek.

Nagy a támogatottság

A munkavállalói érdekképviselet vezetője közölte a hírügynökséggel: óriási a tiltakozás támogatottsága a dolgozók körében,

a felhíváshoz már több tucat áruház csatlakozott.

Jelezte azt is, hogy továbbra is nyitottak a megegyezésre a munkaadóval és folytatni kívánják a tárgyalásokat.

Karsai Zoltán, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) sztrájkbizottságának elnöke elmondta:

a csatlakozók nem munkalassító sztrájkot indítanak, hanem beszüntetik a munkát, így az üzletek be is szüntethetik a tevékenységüket sztrájk idejére.

A legközelebbi egyeztetést a két oldal hétfőn délelőtt tartja, a szakszervezetek a kialakult helyzet függvényében döntenek a folytatásról.

A dolgozók a létszámot, a munkavállalók leterheltségét nagyobb problémának látják a bérkövetelésnél. A dolgozói érdekképviseletnek van elképzelése arról, hogy milyen ajánlatra volna hajlandó felfüggeszteni a sztrájkot, de ennek részleteiről nem kívánt nyilatkozni.

Dolgozói követelések

A szakszervezetek hétfőn jelentették be, hogy országos sztrájkra készülnek, mivel az augusztus végén benyújtott követeléseikről nem sikerült megállapodniuk a munkaadóval, de az időpontját nem közölték. A sztrájkbizottság vezetője akkor elmondta: nem fogadták el, hogy a Tesco az idei béremelés helyett inkább a jövő évi bértárgyalásokra koncentrálna, azt pedig csupán időhúzásnak tekintik, hogy a vállalat munkacsoportokat állítana föl a munkakörönkénti munkaerőhiány megállapítására. A KDFSZ elnöke hozzátette:

25 százalékos – összesen 14 milliárd forint ráfordítást igénylő – béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállaló fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen.

Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.

Megszületett a CEU-megállapodás?

0

Megvan az előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormánnyal, amit a lex CEU előír – tudósított az ATV egy kormánytagra hivatkozva. A lex CEU ügyében az Alkotmánybíróság ítélete várhatóan október 11-e után születik meg. Az AB ítéletekre rálátó alkotmányjogászok szerint a bírák szinte biztosan nem mondják ki az alkotmányellenességet.

A lex CEU ügyében nem az október 11-e lesz az Orbán-kormány számára a határnap – mondta az atv.hu-nak egy kormányzati forrás, azt állítva megvan a felsőoktatási törvénymódosítás által előírt előzetes elvi megállapodás az amerikai szövetségi kormány oktatásért felelős „illetékesének” a jóváhagyásával. Így a kormány maximálisan be tudja tartani a törvényt,

és nem kell a külföldi egyetemekre, így a CEU-ra vonatkozó szigorító passzusokat október 11-e után érvénytelennek tekinteni.

A forrás részleteket nem árult el, de határozottan leszögezte: ezáltal a CEU esetében a határnapnak december 31. számít majd. Az ominózus október 11-nek azért van jelentősége, mert a parlament április 4-én fogadta el a törvényt, Áder János köztársasági elnök április 10-én írta azt alá, majd másnap, április 11-én ki is hirdették.

Mint a Fühü is beszámolt róla, a lex CEU óriási felháborodás-sorozatot váltott ki idehaza, s számos külföldi bírálatot váltott ki.

(ATV)

7 millió elharácsolt dollár

Már akkor sok sebből vérzett a történet, amikor a magyar kormány elengedte a baltás gyilkosként elhíresült Ramil Safarovot.

Safarov, miután egy baltával megölte örmény diáktársát, előbb börtönbe került, majd sokak nagy meglepetésére a magyar kormány hirtelen átadta az ezeri hatóságoknak. Még szinte meg sem érkezett hazájába, máris szabad embernek érezhette magát. Sőt, nem csupán a bilincseitől szabadult meg, de

nemzeti hősként ünnepelték Azerbajdzsánban,

s mint győzelmi lobogót, úgy hordták körbe az országban.

Magyarországon döbbenet és felháborodás kísérte Safarov kiadatását.  Illúziója senkinek nem volt a magyar külügy szakértelmét illetően, de azt senki nem hitte el, hogy ekkora pancserek lettek volna. Pedig

Szijjártóék éppen ezt bizonygatták. Hogy őket megvezették.

Az akkor még a Fideszhez bekötött Magyar Nemzet meg is lobogtatott egy állítólagos levelet, melyben az azeriek állítólag arról biztosították a magyar kormányt, hogy amennyiben Safarovot kiadják Azerbajdzsánnak, odahaza folytatja a börtönbüntetésé.

A legtöbben más okokat sejtettek a háttérben. Jelesül azt, hogy a magyar kormány, illetve annak néhány tagja személyes előnyökre tett szert Safarov kiadatásával. Mert mi másért lett volna Orbánéknak korpás a hajuk, azaz, miért vállalták a nemzetközi szégyent és a hazai tiltakozásokat.

Sokáig – legalábbis a felszínen – nem történt semmi, ám idén szeptemberében kiderült, hogy

az azeri kormány 3 milliárd dolláros alapot hozott létre, melynek célja, hogy közép-európai újságírókat és politikusokat korrumpáljanak.

Nem sokkal később az is kiderült, hogy ebből a pénzből Magyarországra is jutott 7 millió dollár, ahogy azt először az Átlátszó megírta.

Ma Ara-Kovács Attila, a DK elnökségi tagja sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a Guardian értesülései szerint fideszes politikusok, köztük Orbán Viktor is kaphatott a Magyarországra küldött pénzből.

Ara-Kovács Attila pénteki sajtótájékoztatója.

Ez nem az a pénz, amelyet Gyurcsány Ferenc már többször is említett Orbán állítólagos svájci bankszámláival kapcsolatban. A FüHü kérdésére, miszerint lehet-e valamilyen következménye annak, ha kiderül, hogy a Guardian értesülései igazak, a DK politikusa annyit mondott: ha magyar forrásból jött volna az információ, akkor az eddigiekhez hasonlóan most sem történik semmi. Mivel azonban a hír forrása nemzetközi, és ily módon nehezebb eltussolni, bármi megtörténhet.

Még az is, hogy hamarosan okosabbak leszünk. Vagy nem.

Molnár Gyula: Uszítottak Botka ellen az Echo TV-ben

Az MSZP elnöke, Molnár Gyula uszításnak tartja, hogy az Echo TV egyik műsorában a Pesti Srácok főszerkesztő-helyettese arról beszélt: „egy Botka Lászlónak sem kellene élnie”. A pártelnök azt mondta, minden eszközzel harcolnak, hogy ez a politikai kultúra eltűnjön Magyarországról, és arra kérte a többi ellenzéki pártot is, hogy tiltakozzon ez ellen a politikai stílus ellen.

A Mészáros Lőrinc tulajdonában lévő Echo TV egyik műsorában a Pesti Srácok nevű kormánypárti blog főszerkesztő-helyettese azt mondta:

„Hány Botka László él Magyarországon? Egy él, az is sok. Tehát egynek sem kell élnie!”

Molnár Gyula szerint Magyarország rendszerváltás utáni történelmének egyik legsúlyosabb esetéről van szó. Szerinte a hatalom egy olyan, újabb határpontot készül átlépni, amit

eddig csak és kizárólag keleti diktátorok léptek át.

Ezt azzal magyarázta, hogy a Fidesz fél a 2018-as választástól, fél Botka Lászlótól, az MSZP miniszterelnök-jelöltjétől és az MSZP-től is. Szerinte a kormánypárt azon dolgozik, hogy külső eszközökkel befolyásolja a választás eredményét.

Molnár Gyula azt mondta, korábban

Mészáros Lőrinc megüzente Botka Lászlónak, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltje előbb lesz bilincsben, mint ő.

Molnár szerint a Fidesz belső döntéshozó köreihez közel álló médiában egyértelműen uszítás, felbujtás hangzott el. Súlyos, döbbenetes kijelentésként értékelte az elhangzottakat, majd jelezte: az MSZP politikai kultúrájától ez idegen, és szerinte az ellenfél fizikai megsemmisítésével való fenyegetés minden politikai határon túl van.

Molnár Gyula azt kéri minden ellenzéki párttól, hogy tiltakozzon ez ellen politikai stílus ellen. Vizsgálják a feljelentés lehetőségét is, de nem jogi, hanem politikai kérdésnek tekintik ezt az ügyet.

MTI / FüHü

Palotai botrány: Lamperth a célpont?

Másodszor is nekifut a Fidesz XV. kerületi frakciója, hogy fegyelmit adjon a polgármesternek, Hajdu Lászlónak. A volt szocialista, később DK-hoz igazolt politikus nem rendelkezik többséggel a rákospalotai testületben, mint ahogy a Fidesz sem. Ez a magyarázata, hogy az első kísérlete nem sikerült a fideszes csapatnak, most azonban abban bíznak, hogy a még MSZP-tag Móricz Eszter átszavaz és akkor meg lehet a többség.

Hajdu László
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A testületi ülés első napirendi pontja lesz hétfőn délután a polgármesternek adandó fegyelmi. Az ok, amiért támadják Hajdut, hogy egy a többség által elfogadott döntést megvétózott, pontosabban nem volt hajlandó aláírni. A jobboldali képviselők azt állítják, Hajdunak kötelező lett volna alávetnie magát a testületi döntésnek, a polgármester azonban, a szakértői vélemények alapján törvénysértőnek tartotta azt a pénzbeli kiegészítést – erről határozott a többség –, amelyet egy közbeszerzéshez kívántak beemelni. (A Fidesz óvodát újítana fel, de az ehhez tartozó közbeszerzést a polgármester túlárazottnak tartja, és nem engedi a pénz kifizetését.)

A hétfői ülésre nagy erőkkel szervezkednek

mindazok, akik Hajdu hívei és azok, akiknek elegük van az örökös Fidesz-támadásokból. Várhatóan tüntetés is lesz az önkormányzat épülete előtt, ami persze nem fogja egy cseppet sem zavarni a Hajdu-ellenes képviselőket.

Hogy lesznek-e elegen, az nagy kérdés.

Eddig patthelyzet volt a testületben, a tíz biztosan meglévő szavazat nem volt elég a Fidesz számára, ám több esetben jobbikos segítséggel elérték az akaratukat. Most a Jobbik viselkedése már nem kiszámítható, nincs feltétlen a kormánypárt mellett, ugyanakkor egyesek szerint immár számíthatnak  – ez az utóbbi időben többször is előfordult – Móricz Eszter támogatására.

Ő az a szocialista képviselő, akit első fokú határozatában

már kizárt soraiból az MSZP, mivel a kvótanépszavazás ügyében a Fidesz mellé állt.

Móriczot azzal is vádolják, hogy a korrupt kormánypárti képviselők szekerét tolja, ő viszont kijelentette: szocialista képviselőként kizárólag a kerület lakosainak ügyét képviseli. Szerinte a Demokratikus Koalíció az, amely lepaktált a Fidesszel, hiszen még alpolgármesteri helyet is biztosított számára. Az MSZP országos szervezete nem állt Móricz mellé, amit az ellene indított fegyelmi és az első fokon meghozott kizáró határozat is igazol.

Ám, ha Móricz Eszter átszavaz hétfőn, akkor sem biztosított a fegyelmihez szükséges szavazatmennyiség, időközben ugyanis Merk Péter fideszes képviselő kilépett a frakcióból, és az általa létrehozott Tiszta szívvel, tiszta kézzel Rákospalotáért elnevezésű mozgalom független képviselőjeként vesz részt a testületi munkában. Könnyen lehet, sőt erősen valószínűsíthető, hogy Merk nem fog a volt frakciója mellett szavazni.

Meglehetősen bonyolult és szövevényes történetek állnak a rákospalotai ügyek hátterében,

amelyek a Fideszen belüli ellentéteket is kiélezték, amit az is mutat, hogy az eddigi abszolút befolyással rendelkező, igazában az ügyeket a háttérből irányító országgyűlési képviselőnek, László Tamásnak (Fidesz) alaposan megcsappant az ereje. Ő az a parlamenti tag, aki augusztus végén közölte, hogy a rákospalotai képviselők

addig nem járnak testületi ülésre, amíg Hajdu László nem meneszti a jegyzőt, a hajdani szocialista belügyminisztert, Lamperth Mónikát.

Lamperthnek tulajdonítják azt a szakértői véleményt, amely alapján Hajdu megtagadta a testületi döntés végrehajtását.

Lamperth Mónika még 2013-ban, a parlamentben
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

A FüHü információi szerint Hajdu nem hajlandó Lamperthtől megválni, és maga a jegyző sem kíván félreállni. Sőt, híreink szerint a kormányhivatal is többé-kevésbé egyetért a Hajdu-Lamperth állásponttal. Azért többé kevésbé, mert ugyan nem foglalt határozottan állást, de nem is kifogásolta a polgármesteri eljárást.

A forró ősz, mint látjuk, lecsorog a helyi szintekre is; hétfőn tehát tüntetés, botrány és előre meg nem jósolható eredmény várható a Hajdu László elleni fegyelmi szavazásakor.

Orbán nem engedné, hogy Magyarország „bevándorlóország” legyen

0

Tudomásul kell venni a kvótaperben született európai bírósági ítéletet, de ez a döntés nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa migránsokat elutasító bevándorláspolitikáját – ezt mondta a miniszterelnök a Kossuth rádió 180 perc című műsorában. Azt is mondta: sosem fog hozzájárulni, hogy Magyarországot „bevándorlóországgá” változtassák.

Az Európai Bíróság ítélete szerint

Magyarországnak 1294, háborús övezetből érkező menekültet kell befogadnia.

Az ítélet tudomásul vételével kapcsolatban a kormányfő azt mondta: szó szerint veszi át ezt a kifejezést Robert Fico szlovák miniszterelnöktől, akivel „betű szerint is” egyetért. Szerinte Magyarország „harcol az ellen a brüsszeli politika ellen, amely a nemzetállamok akarata ellenére akar embereket oda betelepíteni.”

Abszurdnak és elfogadhatatlannak nevezte, hogy brüsszeli bürokraták határozzanak arról, hogy

„ennek a három Juszufnak (…) Budapesten kellene élnie”.

Szerinte kizárólag a magyarok dönthetnek arról, kikkel élnek együtt.

Véleménye szerint ez az ügy egy súlyos elvi kérdést vet fel, azt, hogy az EU az európai szabad nemzetek szövetsége vagy egy brüsszeli központú birodalom. Szerinte az Európai Bíróság az Európai Bizottság mellé állt.

Orbán a rádióban
MTI Fotó: Illyés Tibor

Nem maradhatott el a sorosozás sem: Orbán szerint „Soros György terve előtt kinyitották az ajtót, és ennek a végrehajtásának a felgyorsítására számítok a következő időszakban”.

Azt is mondta:

„Ha egy ország úgy gondolja, hogy egy adott uniós döntés az ő nemzeti identitását érinti (…), akkor ellen kell állnia.”

Orbán Viktor szerint az igazi csata most kezdődik, mert a bírósági ítélet semmire sem kötelezi Magyarországot, az csak arról szólt, hogy a kvótadöntés a bíróság szerint jogszerű volt. Azt mondta, hogy a döntést mások sem hajtják végre, és nem is végrehajtható.

„Eddig jogi harcot vívtunk (…),

most politikai harcot kell vívnunk,

és meg kell változtatnunk ezt az uniós döntést” – mondta.

Orbán szerint azok az országok, amelyek beengedték a migránsokat, amelyek „elsózták a levest”, azok „egyék meg”. „Miért nekünk kellene azt a levest megenni, amit ők sóztak el?” – kérdezte, hozzátéve: abban szívesen segítenek Németországnak, hogy az Európába érkezett migránsokat kivigyék a kontinensről.

Arról is beszélt, hogy Magyarország végig betartotta a schengeni szabályokat, a határvédelmi kiadásokkal pedig Európát is védte.

Szerinte kerítés nélkül nem lehet megvédeni a külső uniós határokat.

„Ahol van kerítés, ott van védelem, ahol nincs kerítés, nincs védelem”, vagyis a kerítést ellenzők a migránsok megállításának politikáját is ellenzik – jelentette ki.

Azt mondta:

„Mi nem bevándorlóország vagyunk (…), és én sosem fogok hozzájárulni ahhoz, hogy bármilyen nagyhatalom (…) belőlünk bevándorlóországot csináljon.”

Magyarország uniós tagságáról Orbán Viktor egyértelművé tette: a magyarok népszavazáson döntöttek – helyesen – az EU-ba belépésről, ezért onnan egyetlen kormány sem léptetheti ki az országot.

MTI / FüHü

Murányi jött és megy

0

Megbízott főszerkesztőként viszi tovább Murányi András a zoom.hu irányítását.

Az internetes felületek egyik legfrissebb műhelye augusztusban indult el tesztüzemmódban, a volt Index főszerkesztő-helyettes Zappe Gábor vezetésével. A Tarjányi Péter vállalkozó, amúgy biztonságpolitikai szakértő tulajdonolta hírportál azonban máris váltott; a tulajdonos-főszerkesztő közötti szakmai és munkaszervezési viták okán

Zappe közös megegyezéssel otthagyta a zoom.hu-t.

A FüHü információi szerint Murányi, aki a Népszabadság bezárásig sikeresen vitte az addig legnagyobb országos politikai napilapot, és aki hosszú ideig nem is akart a médiában elhelyezkedni,

nem akarja véglegesen átvenni a főszerkesztői posztot,

egy idő után – nyilván azt követően, hogy megtalálják az utódot – vissza szeretne térni a hírigazgatói poszthoz, tekintettel arra, hogy abban a szerepkörben a portfolió további médiavállalkozásait össze kell hangolni.

A cigi és a benzin tolja fel az árakat

0

Egy év alatt 2,6 százalékkal drágult az élet augusztusban Magyarországon. Elsősorban a dohányáruk és az üzemanyagok áremelkedése játszott ebben szerepet.

A fogyasztói árak 2,6 százalékkal magasabbak voltak augusztusban, mint egy évvel korábban, júliushoz viszonyítva a fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken.

A szezonálisan kiigazított éves maginfláció 2,8 százalékosra emelkedett augusztusban a júliusi 2,6 százalékról. (A maginfláció nem tartalmazza a szezonálisan ingadozó, főképpen a mezőgazdasági árakat és az üzemanyagokat.) Az első nyolc hónapban 2,4 százalékkal nőttek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához mérve.

Mináry Borbála, a KSH osztályvezetője az adatokat ismertetve elmondta:

a legnagyobb, 8,9 százalékos drágulás a dohányáruknál volt,

elsősorban a jövedéki adó változása miatt. Az üzemanyagok árában is jelentős, 5,8 százalékos emelkedést mértek.

MTI/FüHü

Lapszem – 2017. szeptember 8. péntek

0

Szeptember 8. van, péntek, Mária és Adrienn napja, mi már meg is néztük, miről írnak a mai újságok.

Kampányképzést kapnak a fideszes polgármesterek

A Magyar Nemzet arról ír, hogy külön képzést kapnak a fideszes polgármesterek a jövő tavaszi országgyűlési választásokra. Megszerezték azt a levelet, amelyet kiküldtek a településvezetőknek, konkrét utasításokkal.

A képzést a Fidesz pártalapítványa végzi majd,

hétvégente, Lakiteleken.

A Fidesznél a diplomáciát is kampányüzemmódba kapcsolják, a nagykövetek is felkészítést kapnak a választásokra.

Be kell fogadnia a menekülteket

Nem igaz, hogy Magyarországnak nem kell befogadnia menedékkérőket az Európai Unió Bíróságának szerdai döntése nyomán – ezt mondta a Népszavának Lehóczki Balázs, a bíróság magyar ügyekkel foglalkozó szóvivője. A bírósági ítélet és az uniós jogszabály együtt róják ezt a kötelezettséget a magyar hatóságokra.

Lehóczki néhány tízmillió euróra taksálná azt a büntetést, amit Magyarországnak esetleg fizetnie kellene, ha nem tartja be a határozatot.

Új tanú Portik ügyében

Egy közismert magyar bűnöző szerint Jozef Rohác elárulta neki a börtönben, hogy nem Portik Tamás adta a megbízást Boros Tamás felrobbantására – írja a Magyar Idők.

Portik ügyvédei ezért kérik a perújrafelvételt.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészségen azt mondták a lapnak: 15 napon belül kialakítják az álláspontjukat az indítvánnyal kapcsolatban.

Portik Tamást jogerősen 13 év fegyházra ítélték, miután bizonyítottnak találták, hogy ő adott megbízást 1996-ban a szlovák Jozef Rohácnak, hogy ölje meg Boros „Óriás” Tamást.

Ezrektől vették el az iskoláztatási támogatást

A hvg.hu arról ír, hogy sokkal kevesebb az igazolatlan hiányzás, mint néhány éve, de így is több ezer családtól veszik el az iskoláztatási támogatást az iskolakerülés miatt. Az MSZP-s Bangóné Borbély Ildikó kérdezte erről a kormányt. Rétvári Bence államtitkár válaszából kiderült, az előző tanévben 3217 iskolás volt, aki legalább 50 órát hiányzott igazolatlanul. E felett megvonják a családtól az iskoláztatási támogatást.

Az államtitkár szerint a 2009/10-es tanévben még 13 ezer esetben volt legalább 50 óra igazolatlan hiányzás.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK