Az Együtt és a Párbeszéd felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához a Fővárosi Választási Bizottság határozatával szemben, mivel az elutasította a két párt Római-parti mobilgát elleni budapesti népszavazási kezdeményezésének hitelesítését.
A népszavazáson az Együtt és a Párbeszéd a gát nyomvonaláról szóló áprilisi fővárosi közgyűlési határozatnak hatályon kívül helyezéséről kérdezné az embereket. A Fővárosi Választási Bizottság hivatkozása szerint a gát nyomvonalát az egyes fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló 2015-ös törvény rögzíti, ezért az nem a Fővárosi Közgyűlés hatásköre.
A felülvizsgálati kérelemben a kezdeményezők felhívják a figyelmet, hogy a fővárosi beruházások egyszerűsítéséről és gyorsításáról szóló törvény FVB által hivatkozott szabálya nem hatásköri szabály, hanem a törvény hatályát határozza meg. Nem teremt semmilyen kötelezettséget, hanem arról szól, hogy a törvényben foglalt szabályokat milyen feltételek fennállása esetén kell alkalmazni. Azaz nem jelöli ki a Fővárosi Önkormányzat számára, hogy milyen nyomvonalon valósíthat meg árvízvédelmi beruházást, csak a parti nyomvonal számára a beszerzések és a hatósági eljárásokra vonatkozóan az általános szabályoktól eltérő, speciális eljárásokat biztosít.
Az Együtt és a Párbeszéd beadványa rámutat továbbá arra, hogy a Fővárosi Választási Bizottság határozata önellentmondást tartalmaz. A hitelesíteni kért kérdés egy olyan határozat hatályon kívül helyezését javasolja, amelyet a Fővárosi Közgyűlés meghozott. A Fővárosi Választási Bizottság határozata szerint ezt a határozatot a Közgyűlésnek nincs hatásköre hatályon kívül helyezni, amiből következik, hogy a határozatot elfogadni sem lett volna hatásköre. Amennyiben a Kúria az Együtt és a Párbeszéd kérelmével szemben a Fővárosi Választási Bizottság álláspontját erősítené meg, abból az következne, hogy a Fővárosi Közgyűlésnek elfogadni sem volt hatásköre a népszavazás útján hatályon kívül helyezni kívánt határozatot.
A Kúriának 30 napja van dönteni a beadványról,
az aláírásgyűjtést így előreláthatólag október közepén tudja elkezdeni az Együtt és a Párbeszéd.
A kampányra történő felkészülés keretében utcán kitelepüléseken és az interneten előregisztrációra van lehetőség, amelynek keretében már több mint 5000 budapesti jelezte, hogy alá fogja írni az íveket, illetve segíteni fog a gyűjtésben.
A Greenpeace megrendelésére készült, múlt héten bemutatott közvélemény-kutatást szerint a budapestiek alig 19 százaléka támogatja a Tarlós István és a Fidesz által erőltetett parti mobilgátat, 58 százalékuk pedig határozottan elutasítja. A budapestiek 11 százaléka fogadja el, hogy ebben a kérdésben a Fővárosi Közgyűlés önállóan döntsön, 57 százalékuk viszont népszavazást szeretne. Erre az egyetlen lehetőséget az Együtt és a Párbeszéd közös népszavazási kezdeményezése jelenti.
A Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete (KDFSZ) és a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) pénteken 16 órától 24 óráig sztrájkolt, szombatra pedig
10 órától 24 óráig hirdették meg a munkabeszüntetést.
A Tesco közölte, hogy ezen a hétvégén is az áruházláncot választó 3,3 millió vásárlójának színvonalas kiszolgálására fókuszál, és arra törekszik, hogy boltjai a sztrájk idején is a megszokott rend szerint működjenek, a munkabeszüntetés miatt kieső munkaerő pótlására a vállalat diákmunkát rendelt a törvényi előírásokkal összhangban.
A szakszervezetek 25 százalékos béremelést követelnek és szeretnék elérni, hogy a legalacsonyabb béren foglalkoztatott munkavállalók fizetése is közelítse meg a bruttó 200 ezer forintot, a munkavállalói létszám pedig 15 százalékkal emelkedjen. Követelik továbbá az alvállalkozók által foglalkoztatott külső munkaerő létszámának 15 százalékos korlátját a teljes munkavállalói körön belül, valamint a Tesco költségvetéséből a munkaeszközökre fordítható összeg 30 százalékra emelését a jelenlegi 13 százalékról.
A munkáltató tájékoztatása szerint
pénteken a Tesco áruházak 10 százaléka zárt be a sztrájk miatt,
a bezárt boltokkal együtt az áruházak 25 százalékában volt tapasztalható valamilyen fennakadás. A szakszervezet példátlanul sikeresnek tartotta a sztrájkot, mivel a dolgozók szép számmal csatlakoztak a munkát beszüntetőkhöz.
A Tesco Magyarországon 206 üzlettel rendelkezik, ebből 112 hipermarket és mintegy 20 ezer munkavállalót foglalkoztat.
2007. szeptember 9-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy Horváth Ágnes akkori egészségügyi miniszter bejelentette: miniszteri rendeletben kívánják itthon szabályozni, hogy mi mindent kellene megtenniük a kórházaknak az étkeztetés és a higiéniai körülmények javításáért.
A SZDSZ ragaszkodik ahhoz, hogy október elejéig szülessen meg a koalíciós megállapodás a társadalombiztosítás átalakításáról, hiszen csak így lehet a következő évben beindítani az új biztosítókat – mondta a tájékoztatón résztvevő Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője.
Az egészségügyi miniszter szakértői bizottság létrehozását tervezte, amelynek az lesz a feladata, hogy megállapítsa, mi az a minimális komfort, amely minden betegeknek jár a kórházakban – mondta Horváth Ágnes. Szabályozni akarják például azt, hogy
a bennfekvőknek hányszor kell naponta gyümölcsöt és zöldséget kapniuk, vagy milyen tisztálkodószerekről kell gondoskodnia az intézménynek.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a héten döntés született arról: a társadalombiztosítás megtakarításaiból 25 milliárd forintot osztanak szét a kórházak között, és ebből 3 milliárdot kifejezetten a betegek kórházi ellátásának javítására szánnak.
Horváth Ágnes bejelentette:
a hálapénz visszaszorítása mellett a tárca a jövőben kiemelten foglalkozik majd a szülések szabályozásával is.
Például azzal, hogy milyen kötelezettségei vannak ebben a társadalombiztosításnak, illetve milyen körülményeket kell teremtenie annak az évi több száz kismamának, akik otthon akarnak szülni. Azért is kell világos szabályozás, mert ez az a terület, amely a legjobban érintett a hálapénz szempontjából – tette hozzá.
Horn Gábor azt mondta: az utóbbi 15-20 évben nem fordult elő Magyarországon, hogy folyamatosan csökkentek a gyógyszerárak, az egészségügyi kasszának többlete lett, és igazi lépések történtek a hálapénz visszaszorítására. Most ez a helyzet, de
minden visszasüllyedhet a korábbi állapotba, ha nem sikerül a koalíciós partnereknek megállapodnia a biztosítási rendszer átalakításáról
– utalt az SZDSZ ügyvivője az MSZP-vel fennálló vitára.
Hangsúlyozta: azért nem támogatják a szocialisták 7 egybefüggő régióra osztott biztosítási modelljét, mert szerintük ez az új rendszer lényegét, a versenyt, és ezzel az egészségügyi ellátás minőségének javulását zárná ki. „7 kis állami országos egészségbiztosítási pénztár jönne létre, amelyet semmi sem motiválna arra, hogy versenyezzen a többivel. Ez még a jelenlegi rendszernél is rosszabb lenne” – mondta az ügyvivő. Szerinte ahhoz, hogy biztosítók között valódi verseny legyen, a magánbefektetőknek menedzser jogokat kell adni. Ha kisebbségi tulajdonosok lesznek is, lehetne például vétójoguk, vagy ők nevezhetnék ki a vezérigazgatót.
Lehetséges, hogy majdnem napra hét hónap múlva választunk. Az előzetes hírek szerint április elején járulunk az urnákhoz, hogy eldöntsük: milyen legyen a parlament összetétele a következő négy évre, illetve ki kap lehetőséget arra, hogy kormányt alakítson.
A jobboldali híveknek viszonylag egyszerű a helyzetük: Orbán, vagy Vona. Igaz, hogy van
a Fideszen – a KDNP-vel most ne foglalkozzunk- és a Jobbikon kívül más párt is, amely magát politikailag jobbra sorolja, például a Gémesi György féle Új Kezdet, a választók azonban ezeket inkább sorolják a baloldalra. Azért, mert markáns Orbán-ellenességük, de főként a demokratikus felfogásuk túlságosan is távolra helyezi őket akár Orbántól, akár Vonától. Az ő híveiknek nincs min gondolkodniuk, különösebb megfontolás nélkül is automatikus mozdulattal húzzák be a keresztet a Fideszre vagy a Jobbikra. Azt mondják
a szakértők, hogy ez nagyjából két-három millió embert jelent, a nyolcmillió lehetséges szavazót figyelembe véve, azt mondhatnánk: ott a tér a baloldal számára, a választók zöme még szabadon megszerezhető.
Hurrá, zúghatna az eddigi hatalmat látni sem akarók tábora, minden adott hozzá, hogy ezt el is lehessen érni. De: tábor – igaz töredezett – még csak volna, hurráhangulatról azonban messze nem beszélhetünk. Mert hiába áll a vártán ez a többmillió polgár, a zömének egyelőre fogalma sincs arról, hogy hova álljon. Pontosabban hova szavazzon. Mert a ma működő ellenzéki pártok, legalábbis a baloldalon, nem nyújtanak nekik támpontot, inkább azt üzenik: küzdünk ugyan értetetek, de legelőbb egymással. A választó meg sehogyan sem érti, mi is zajlik a feje felett érte, hogyan fordulhat az elő, hogy mindenki összefogásról beszél, vagy egyfajta együttműködésről, egybehangzóan állítják, hogy közös a cél, tulajdonképpen mind ugyanazt akarják, a végén mégis mindannyian mást mondanak, mást csinálnak.
Különleges ízt ad a pártharcoknak, hogy közülük ma igen kevesen mehetnek biztosra, a többség távol áll – a közvéleménykutatások alapján a parlamenti küszöbtől. A jóslatok csak az MSZP-nek adnak szászázalékosan biztos helyeket az országgyűlésben – már amennyit…-, rajta kívül a DK-nak adnak nagy esélyt és valamivel kevesebbet az LMP-nek. Az Együtt, a PM, a Liberálisok, a Momentum, a Kétfarkú Kutya Párt, az Új Kezdet, a Moma a futottak még kategóriában szerepelnek. Ami persze nem jelenti azt, hogy szavazóikra ne lenne szükség, de elsősorban a kormányváltás érdekében.
A pártok nagy bőszen határozták el, hogy nem követik el ugyanazokat a hibákat, amelyeket a 2014-es választások előtt elkövettek, a jelek azonban arra utalnak, hogy azon kívül, hogy az összefogás szót a lomtárba utalták, ugyanúgy nem találják meg a közös szavakat, a közös szótárt, a közös akaratot.
Ha megpróbáljuk számbavenni, hogy milyen lehetséges utak kínálkoznak, vagy kerültek szóba, akkor arra jutunk, hogy teoretikusan ugyan készen áll a baloldal az eddigi kormány leváltására, gyakorlatilag azonban napról napra fogyasztja esélyeit. De próbáljuk meg áttekinteni, mik ezek a lehetséges pályák, melyiknek milyen esélye van, illetve miért nincs igazában esélye?
A legegyszerűbb megoldás az lenne, és elvileg, persze legfeljebb egy percig, innen is indultak el a szereplők, ha mindenki mindenkivel összefog, egy közös listát alkot, lemond arról, hogy önálló pártszereplő(értsd: frakcióval rendelkező) legyen a parlamentben, támogatja és erre buzdítja szavazóit is azokat, akik a 106 egyéni körzetben felveszik a harcot a jobb-jelölttel. Ez a lehetőség, ismételjük, egy percig, vagy addig sem élt: a Momentum és az LMP gyorsan leszögezték, nem lesznek részesei egy ilyen masszának.
Az MSZP és a DK, természetes szövetségesnek tekintik egymást, nem foglakoznak az őket elutáló Momentummal és LMP-vel – akik persze ebben az azonosságban még nem egyek -, egyszerűen ők maguk összeállnak, közös listát készítenek, kiválasztják a 106 egyéni jelöltet, a többiek pedig látván szóértésüket, nem tudnak mást tenni, csak csatlakozni. Nos, ez az elképzelés akkor bukott meg, amikor Botka László, az MSZP miniszterelnök-jelöltje kizárta Gyurcsány Ferenc szerepeltetését a közös listán. A DK viszont ragaszkodik elnökéhez, ráadásul most olyan pártszavazást indított, amellyel el is vágja az erre vezető utat. Tehát ez a variációja bármennyire is keltett némi reményt, a személyes különbözőségek okán illúzióvá vált.
A konfliktus feloldására létezik olyan javaslat, amely immár nem beszél közös listáról, meghagyja a pártoknak a megmérettetés lehetőségét, csak a 106 körzetben számol a megállapodással. Ez is tetszetősnek tűnő megoldás, bár tegyük hozzá, hogy a választási törvény igen erős gátakat állít fel. Így például azt, hogy ahhoz, hogy egy párt listát állíthasson legalább huszonhét egyéni jelöltet kell elindítania, márpedig ez – a valamennyi párttal számolunk -, akkor matematikailag lehetetlen. Vagyis a házasságba belépők közül néhánynak fel kell áldoznia önmagát. Ma erre nem látszik hajlandóság.
Ne foglalkozzunk a továbbiakban az LMP-vel és a Momentummal egyáltalán, engedjük őket szabadon. Nézzük, mi történik, ha az a létező javaslat kerül színre, amelyben az MSZP és a DK alkut köt, azaz nincs ugyan közös listájuk, de a 106 körzetre megtörténik a megállapodás. Ebben az esetben, az utóbbiaknál a küldő, vagy jelölőpárt neve szerepelne a szavazócédulán, míg a többiek, akik, más lehetőség nem lévén, támogatóként csatakoznak, és iratkoznak fel a szavazólapra. Ez jó megoldásnak látszik, hiszen kivédi a koordinált indulás buktatóit, a bökkenő csupán az, hogy ekkor a baloldalnak lesz több miniszterelnök-jelöltje, amit Botka nem akar, azt viszont akarná, hogy Gyurcsány egyéni körzetben induljon el. De ha nincs közös lista, akkor vajon végképp mi köze a szocialisták listavezetőjének ahhoz, hogy mit csinál a DK és különösképpen mit csinál Gyurcsány?
Mindenki külön indul, nincs a 106 körzetben közös jelölt. Ez a Fidesz forgatókönyve a kétharmados győzelem eléréséhez.
Lennének még variációk, de itt és most megállunk. Meggyőződésünk, hogy már az olvasó sem tudja hol áll a feje, azt meg végkép nem, hogy hova kerüljön a szavazólapja. Gyurcsány szerint a végén úgy is lesz megállapodás. Ki kivel és hogyan? Szóljanak, ha önök látják.
Jó reggelt, mindenkinek! Ma szombat van, Ádám napja. A legtöbb Ádám nem ma ünnepli a névnapját, de ettől még gondolhatunk rájuk szeretettel. Már itt is van a friss, ropogós lapszemle.
Lassan kúsznak fel a fogyasztói árak
Augusztusban a várakozásokat kissé meghaladó mértékben, 2,6 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel korábbi szintet – olvasható a Népszavában.
Az érték júliusban még csak 2,1 százalékra rúgott. Suppan Gergely, a Takarékbank szenior elemzője az okok közül a dohánytermékek jövedéki adóját emelte ki. Az egyhavi drágulás 0,1 százalék, miközben az élelmiszerárak fél százalékkal mérséklődtek.
A szeszes italok és a dohányáruk 0,7 százalékkal drágultak,
a ruházati termékek ára viszont 1,3 százalékkal csökkent, a nyárvégi kiárusítások miatt. Az üzemanyagárak 1,2 százakkal emelkedtek.
Börtönben Habony Árpád volt kedvesének apja
Három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság Nagy Péter lelkészt, aki több mint két hónapja a kecskeméti börtönben raboskodik – írja a Magyar Nemzet.
A pünkösdi karizmatikus közösségi lelkipásztor három büntetőügyben – köztük csalásban és sikkasztásban – érintett. Ugyanakkor ártatlannak tartja magát, szerinte a politika áll a büntetése mögött, ugyanis
az előző választásokon a váci polgármesteri székért indult független jelöltként a Fidesszel szemben.
Több korrupciógyanús ügyben pedig maga tett feljelentést. Személye azért is érdekes, mert lánya nemrég még Habony Árpád informális miniszterelnöki tanácsadó kedvese volt.
Már majdnem minden négyéves gyerek jár óvodába
Egyre többen járnak óvodába, hazánk már teljesítette is az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt – közölte a Magyar Hírlappal Rétvári Bence államtitkár, hozzáfűzve, ez leginkább a hátrányos helyzetű gyermekek számára fontos. Tízezres nagyságrendben valósulnak meg a napközbeni gyermekellátás férőhelyeinek bővítését célzó fejlesztések.
Magyarország már teljesítette az Európai Unió által 2020-ra kitűzött célt,
vagyis azt, hogy a négyéves korú gyermekek legalább kilencvenöt százaléka vegyen részt az óvodai nevelésben. Mint mondta, 2010-ben még kevesebb, mint kilencvenhárom százalék volt ez az arány. A kötelező óvodáztatásról szóló korábbi, 2015 szeptemberétől hatályos intézkedés eredményeként még nagyobb, csaknem tízszázalékos a növekedés a háromévesek korosztályában, akiknek a hetvenöt százaléka naponta háromszor ingyenesen étkezik – közölte az államtitkár.
Rétvári kifejtette továbbá azt is, hogy tízezres nagyságrendben valósult, illetve valósul meg új férőhelyek létesítése, és fontos körülmény, hogy immár ezeregyszázhatvanhéttel több pedagógus dolgozik óvodákban, mint hét évvel ezelőtt.
Ron Werber az MSZP szavazóira hajt
Elbizonytalanodott szocialista szavazókat szerezne meg Ron Werber segítségével az LMP – tudta meg a Magyar Idők az MSZP elnökségéből. AÍ lap forrásai azt nem árulták el, hogy az izraeli kampányguru nekik mennyiért dolgozott korábban, annyit azonban jeleztek, hogy az LMP-nek havonta súlyos milliókba kerülhetnek Werber tanácsai.
Az MSZP-ben is meglepődtek azon, hogy Ron Werber várhatóan az LMP kampányát segíti majd, főként annak tükrében, hogy a gyűlöletkarmesterként emlegetett
izraeli kampányguru Gyurcsány Ferencékkel és a szocialistákkal is tárgyalt,
miután újra Budapestre érkezett – ismerték el a Magyar Időknek az MSZP elnökségében.
Werber várhatóan két területen próbálja majd erősíteni Szél Bernadettéket. Elsőként a megyeszékhelyeken, nagyobb vidéki városokban próbálja meg „láthatóvá tenni” az LMP-t, amelynek – sok más kisebb baloldali párthoz hasonlóan – leginkább Budapesten van beágyazottsága.
Folytatjuk a 2006-os ősz eseményeit felidéző sorozatunkat a Független Hírügynökség egykori beszámolóira támaszkodva. Az eredeti szövegeket változtatás nélkül, dőlt betűkkel közöljük.
A Fidesz bár sosem vállalta föl, hogy köze lenne a zavargásokhoz, egyetlen percig sem rejtette véka alá, hogy kedvére való, ami történik.
A sajtóban terjedtek hírek egy hangfelvételről, amely azt támasztaná alá, hogy a Szabadság téri erőszakos megmozdulást szervező Toroczkay (eredeti nevén Tóth) László és a Fidesz vezetői rendszeres kapcsolatban álltak egymással, ám ez soha nem került nyilvánosságra. Az viszont tény, hogy
Toroczkay, akit a Szabadság téri tüntetés elején a tévéközvetítésekben is többször is látni lehetett, utóbb eltűnt,
és nem lehetett tudni, hogy hol van. (Toroczkay László 2013. óta Ásotthalom polgármestere, 2016. óta a Jobbik alelnöke.)
Az akkori kormánypártok, az MSZP és az SZDSZ többször is megpróbálták elhatárolódásra bírni Orbán Viktor pártját, ám kísérleteik nem jártak sikerrel.
Szeptember 22. „Orbán küldje haza embereit a Kossuth térről!”
Zárja ki Orbán Viktor a Fidesz frakcióból azokat a képviselőket, akik alkotmány ellenes nyilatkozatokat tesznek Kossuth téri felszólalásaikban – javasolja az SZDSZ.
Kuncze Gábor csütörtöki sajtótájékoztatóján Witner Máriára, Horváth Jánosra és Jakab Istvánra utalt. „Akik bár Fideszes országygyűlési képviselőként felesküdtek az alkotmányra, a parlament előtti demonstrációkban alkotmány ellenes lépésekre buzdítják, illetve támogatják a kormány távozását követelő tömeget” – fogalmazott a politikus A liberálisok több más javaslatot is tettek a Fidesznek, ezek között szerepel az is, hogy Orbán Viktor küldje haza szimpatizánsait a Kossuth térről.
Kuncze Gábor úgy véli: nincs két tömeg, az éjszakai randalírozók a Kossuth téri demonstrálók közül válnak ki, ezáltal a Parlament előtt békésen demonstrálók akaratlanul is a rendbontóknak adnak hátteret. A liberálisok ugyanakkor továbbra sem támogatnák, hogy rendőrök oszlassák fel a 6. napja demonstráló tömeget.
Az SZDSZ javaslatai közé tartozik még, hogy a Fidesz bontsa fel a Miép-pel és a Jobbikkal kötött választási szerződéseit, vonja vissza a kormány illegitimitására tett kijelentéseit valamint azt, hogy az önkormányzati választással meg lehet buktatni a kormányt.
A budapesti zavargások, nemcsak a fővárosban, de országszerte is félelmet keltenek az emberekben.
Horn Gábor az SZDSZ kampányfőnöke azt mondta, ezt bizonyítja az is, hogy az eredetileg tervezett 22 vidéki város helyett csupán 7 helyszínen indul el a Liberális Hét elnevezésű kulturális programsorozat a főváros mellett. Szombathelyen például maga a rendőr- főkapitány kérte a helyi liberális politikusokat, hogy ne tartsák meg a rendezvényt és bontsák le a helyszínnek szánt sátrat, mert nem tudják garantálni a biztonságot.
A Liberális Hét fővárosi rendezvényeit a Városháza téren felállított Liberális sátorban tartják meg, jövő hét péntekig. Budapest mellett még Egerben, Érden, Gyöngyösön, Kecskeméten, Pécsett, Salgótarjánban és Zalaegerszegen lesznek hasonló rendezvények.
Schmitt Pál, fehér karszalaggal
Az erőszak és a hazugság ellen indít társadalmi mozgalmat a Fidesz – jelentette be pénteken a párt elnökségi ülése után Schmitt Pál alelnök . A mozgalom mottója: „Utasítsd el az erőszakot, utasítsd el a hazugságot!”
A Fidesz alelnöke szerint: az erőszak helyett békére és nyugalomra, a hazugság helyett pedig igazságra és őszinteségre van szüksége az országra. A legnagyobb ellenzéki párt a fehér színt jelölte meg a mozgalom jelképének és arra kér mindenkit, aki egyetért a kezdeményezéssel, hogy viseljen fehér inget, vagy polót, hordjon fehér karszalagot, vagy tűzzön autójára és mellére fehér szalagot. Schmitt Pál a sajtótájékoztatón magának is feltűzött egy fehér szalagot.
A Független Hírügynökség kérdésére Schmitt elmondta, hogy Kuncze Gábor felszólítása ellenére a Fidesz továbbra is a szabad véleménynyilvánítás oldalán áll és nem zárják ki soraikból a Kossuth téren felszólaló Wittner Máriát, Horváth Jánost és Jakab Istvánt sem. „Aki igazat akar mondani, az minden fórumot felhasználhat erre” – fogalmazott az ellenzéki politikus.
Csurka: Izraeli érdekek állnak a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött
Véget ért a MIÉP tüntetése a fővárosi Rákóczi téren pénteken este hét óra után. A demonstráció békésen zajlott.
A tüntetők a Rákóczi úton, illetve a Múzeumkertben gyülekeztek, majd a Nagykörúton egyesülve sétáltak a Rákóczi térre. Körülbelül 5-600 ember gyűlt össze, a rendre nagyjából 70 rendőr vigyázott.
Csurka István, a MIÉP elnöke.
A tüntetésen többen felszólalták és bírálták Gyurcsány Ferencet a hazugságai miatt, a Fideszt pedig azért, mert „megfutamodott a szombati rendezvény megtartása elől”. A rendezvényen Csurka István, a MIÉP elnöke is beszélt, aki szerint a Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött külföldi, elsősorban izraeli érdekek állhatnak.
Rendbontás miatt háromnapi elzárással sújtotta pénteken a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azt a három férfit, akiket csütörtökön hajnalban vettek őrizetbe az Andrássy út és az Oktogon sarkán, ahol a rendőrség feloszlatta a tömeget.
A rendezvény végén a demonstrálók elénekelték a himnuszt és a szózatot, majd a tömeg elindult haza. A tüntetés és az elvonulás is békésen zajlott.
Az egyik őrizetbe vett egy 40 éves, két diplomás mérnök-közgazdász, aki elmondása szerint a XX.kerületi önkormányzat képviselője. A másik, egy magyar-amerikai állampolgárságú 23 éves főiskolai hallgató. A harmadik pedig egy 33 éves többszörösen büntetett előéletű éttermi recepciós.
Mindhármuk ellen azért tett feljelentést a rendőrség, mert a rendzavarás helyszínén tartózkodtak, és onnan a rendőri felszólítás ellenére sem távoztak el. Az önkormányzati képviselő a tárgyaláson azt mondta, érdeklődőként nézelődött csupán és nem is gondolt arra, hogy szabálysértést követ el. A főiskolás fiatalember arra hivatkozott, hogy ő fotózta az eseményeket, az éttermi dolgozó pedig a munkájából sietett haza, és véletlenül került az események középpontjába.
Valamennyien azzal is védekeztek, hogy a nagy zajban nem hallották, illetve nem értették pontosan a rendőrségi felszólításokat.
A bíróság döntésekor a rendőrség bizonyítékait fogadta el és megállapította, hogy a három férfi azzal, hogy nem hagyta el a rendzavarás helyszínét, akadályozta a rendőrség munkáját és rendbontást követett el.
Az érdekeltek a fellebbeztek a szabálysértési eljárás megszüntetése, illetve a büntetés enyhítése érdekében, de a szabálysértési őrizet meghosszabbítását elfogadták, ami így jogerőre emelkedett.
Szabadság tér: 230 millió forintos kár
Több mint 230 millió forintos kárt okoztak a tüntetők az MTV Szabadság téri székházában, amikor hétfőn éjszaka ostrom alá vették az épületet. Az összegben szerepel több autó, az informatika, a létesítmény-üzemeltetés, a biztonsági rendszerek, a rendszertechnika és az archívum sérülése, vagy megsemmisülése.
A Magyar Televízió székházát hétfőn este rohamozták meg a tüntetők. Folyamatosan dobálták az épület üvegeit, valamint több autót is felgyújtottak, melyekről a tűz az épületre is átterjedt.
A demonstrálók végül bejutottak a székházba, ahol több berendezést is megrongáltak. A legsúlyosabb károkat a központi koordinációs informatikai rendszerben okozták, gyakorlatilag szinte teljesen megsemmisült a számítógépes hálózat. A tüntetők fosztogattak is az épületben, a mozdítható technikai berendezések – főként a számítógépeket és a laptopokat – elvitték, és kifosztották a hűtőszekrényeket is.
Késekkel hadonászott egy idős nő a Kossuth téren
Békésen zajlik a kormányellenes tüntetés a Kossuth téren – tájékoztatta a Független Hírügynökséget Gergényi Péter. A budapesti rendőrfőkapitány elmondta, hogy pénteken este 11 óráig a Kossuth térről három fiatalt és egy idősebb nőt állítottak elő. A fiatalok sörösüveget dobtak egy rendőrautóhoz, a nő pedig késekkel hadonászott a tömegben. A nőt egyébként a megmozdulás szervezői vezették ki és adták át a rendőröknek.
A tér teljesen megtelt, körülbelül nyolc, nyolc és fél ezer ember lehet a helyszínen,a rendőrség lezárta a környező utcákat – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Szeptember 23. Orbán: Én sohasem hazudtam
Orbán Viktor az amerikai hírtelevíziónak adott nyilatkozatában elutasította az MSZP-nek azt a vádját, hogy a Fidesz szítaná az erőszakot és a feszültséget az országban.
A Fidesz elnöke a CNN-nek adott interjúban úgy fogalmazott: szerint Gyurcsány Ferenc kormányfő politikusi sorsa megpecsételődött, mert túlhaladtak rajta az események. Az interjút szombaton hajnalban sugározta a hírcsatorna.
Orbán Viktor a CNN-nek adott interjúban azt mondta: a magyar politikában kétféle hagyomány létezik. Az egyik a kommunista párt hagyománya, a hazugság, amelyet a baloldal tovább vitt, a másik pedig az ellenzéké, az egykori illegális másképp gondolkodóké, akik sohasem hazudtak. „Én sem hazudtam soha az embereknek” – mondta Orbán Viktor.
Egyre többen gyülekeznek a Kossuth téren
Szombaton 11.15-kor nyugalom van a Kossuth téren, ahol jelenleg körülbelül 3-400 ember gyülekezik – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója. Szónokok pillanatnyilag nincsenek, néhányan a Jobbik zászlóját lengetik. A szervezet a Köztársaság tér helyett ide hirdette meg Gyurcsány Ferenc és kormányának lemondását követelő rendezvényét, és bár egyre több aktivistájuk van a téren, a tüntetés még nem kezdődött el.
A főként a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) verőcei szervezetétől érkezett gazdák 4-5 sátorban zsíroskenyeret, ásványvizet és gyümölcsöt osztanak. Teherautókkal újabb élelmiszerszállítmányokat, a többi között kenyeret hoznak. A helyszínt a korábbinál több rendőr biztosítja, és a demonstráció szervezői is figyelik, hogy békésen folyjanak az események, így az ittas embereket kivezetik a térről.
Megkezdődtek a szónoklatok a Kossuth téren
A Köztársasági téren 12.20-kor csak rendőrök tartózkodnak, tüntetők nincsenek, illetve egy embert lehet látni, aki egy Jobbik-zászló mellett áll. Rajta kívül néhány ember van a téren, de inkább járókelőknek, illetve érdeklődőknek tűnnek – jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója. A Kossuth téren jelenleg 5-600 ember tüntet.
Az MSZP-székház előtti útszakasz kordonnal le van zárva a Köztársaság téren. A parkban egy rendőrautó van, mellette kettős sorban tíz rohamrendőr sorakozik fel pajzsokkal. Az Jobbik eredetileg ide hirdetett tüntetést szombatra, de ezt lefújták. A szervezet ehelyett a Kossuth téren tiltakozik, aktivistái zászlókkal gyülekeznek – jelentette tudósítónk.
A Kossuth téren délben megkezdődött a demonstráció, azóta egymás után beszélnek a szónokok, akik arra szólították fel a résztvevőket, hogy se a kormánypártokat, se az ellenzéket ne támogassák. Körülbelül 5-600-an gyűltek össze, és becslések szerint 100-150 rendőr biztosította a helyszínt.
Budaházyt nem sikerült elfogni
Budaházy Györgyként mutakozott be egy símaszkos szónok szombat este 10 óra körül a Kossuth téren. Rövid beszédet tartott, majd elvegyült a tömegben. Garamvölgyi László, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője a Független Hírügynökségnek azt mondta, hogy sajnos nem sikerült elfogni az országos körözés alatt álló férfit.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság szerdáról csütörtökre virradó éjjel kezdte körözni Budaházyt. A rendőrség honlapján a férfi fényképe mellett az áll, hogy „szeptember 18-án illetve 19-én a főváros területén több helyszínen, demonstrációk során erőszakos, garázda cselekményeket hajtott végre”. A férfit a többi között a Magyar Televízió székháza elleni, hétfő éjjeli támadásban való részvétel miatt, illetve a Szabadság téren álló emlékmű megrongálása miatt körözik.
Budaházy György már csütörtök este is felszólalt a Kossuth téren a rendőrök szeme láttára. A rendőrség akkor azt nyilatkozta, hogy nem volt alkalmas a közeg az elfogására.
A Független Hírügynökség kérdésére a szervezők elmondták, hogy a szónokok általában előzetes bejelentkezés alapján követik egymást, ám szombaton este ez elmaradt. Véleményük szerint ez az este különleges volt amiatt, hogy a megszokottnál jóval többen gyűltek össze a téren és sokkal többen akartak felszólalni is. A szónokok sorban állnak és így váltják egymást, Budaházy tervezett beszédéről sem tudtak előre a szervezők.
Budaházy György 2002 júliusában vált ismertté, amikor a parlamenti választásokon leadott szavazatok újraszámlálását követelve tüntetést szervezett az Erzsébet hídra, teljesen megbénítva ezzel a forgalmat. Akkor ellenszegült az intézkedő rendőröknek, ezért a bíróság jogerősen ötvenezer forint pénzbüntetésre ítélte.
„Srđo, azt írja a magyar kormánypárti média, hogy te azért jöttél Budapestre, hogy megdöntsd az Orbán-rendszert. Meg tudnád őket nyugtatni?”
„Mesebeszéd. Habár… nem szeretném őket nagyon megnyugtatni. Azt hiszik talán, hogy ha itt megjelenik egy szerb az azonnal fellázít egymillió magyart?”
Srđa Popovićtyal csevegtünk délután az Írók boltjának galériáján, ahol könyvének magyar fordítását mutatták be: Útmutató a forradalomhoz. „Hogyan lehet tejberizs, Lego figurák és más erőszakmentes eszközök segítségével közösségeket mozgósítani, diktátorokat megbuktatni vagy egyszerűen megváltoztatni a világot.”
Azért a tegeződés, mert a Milošević elleni összefogás során sokszor találkoztunk.
Veszélyes titkokat, sőt, konkrét házi készítésű puccsreceptet tartalmazhat a nem túl vaskos kötet, ha már a kormánymédia ennyire begerjedt.
A Magyar Idők „hírhedt felforgatónak” nevezte a tengerbiológus végzettségű egykori szerbiai lázadót,
aki az Otpor (Ellenállás) egyik vezetőjeként jelentősen hozzájárult Slobodan Milošević bukásához (2000).
Srđa Popović annak a Zoran Đinđić meggyilkolt miniszterelnöknek a politikai gyermeke, akinek nevéhez fűződik a szerbiai demokrácia két és fél éve. A többi elhanyagolható.
”Nagyon hasonlít a két vezető, Vučić és Orbán. Mindkettőjüket személyesen ismerem. Orbánt még 1990 óta.
Az egyikük a szélsőjobbtól jutott el a középig, a másik a liberálistól a szélsőjobbig” – mondta a FüHünek nyilatkozva az erőszakmentes ellenállás nemzetközi szakértője, aki jelenleg egy NGO-t vezet és a belgrádi egyetemen ad elő.
Az Írók Boltjában elhangzott: Popovićnak olyan sűrű programja van, hogy még egy nagyon fontos találkozót is lemondott: Orbán Viktorral kávézott volna.
”Tényleg nem akartál a magyar miniszterelnökkel kávézni?”
„Ez így nem pontos. Találkoznunk kellett volna, de nem jött össze.”
Másfél órás performansza alatt Popović összesen ha kétszer említette Magyarországot. Talán éppen ez a trükkje a hírhedt nemzetközi felforgatóknak, hogy minden másról beszélnek csak a lényegről nem. Hogy elvonják a figyelmet. Ez már Tuskó Hopkins óta közismert.
Egyébként miért utalt volna arra napokkal ezelőtt maga a magyar propagandaminiszter, hogy ”olyan Soroshoz köthető külföldiek tartanak előadásokat Magyarországon, akik korábban Szerbiában és Macedóniában vettek részt zavargásokban.”
„Én csak a médiából értesülök Magyarországról, szerény a tudásom erről az országról.”
Viszont érintőlegesen mondott valamit, amire talán a magyarországi ellenzék is odafigyelhetne.
„A Milošević-ellenes politikai és civil összefogás lényege pontosan az volt, hogy a soviniszta hatalommal szemben magához vonzotta a nemzeti kisebbségeket is. 2000-ben Milošević 9 százalékkal veszítette el az elnökválasztást (és ezt követően házi őrizetbe, majd Hágába került). A Szerbiában élő nemzeti kisebbségek aránya pontosan 9 százalék. Mivel ezek közül a legnépesebb a magyar, ezúttal is szeretnék köszönetet mondani nekik.”
Talán ha a magyar demokratikus ellenzék is felhagyna a parttalan „ahol adót fizetsz, ott szavazhatsz” narratívával, esetleg egykor még ezekre a szavazatokra is számíthatna.
Ha nem, a hétvégén duplán is rosszul járhat. Ugyanis a rendőrség szeptember 11. és 13. között a passzív biztonsági eszközök használatát ellenőrzi Magyarország közútjain.
A TISPOL Műveleti Csoportjának éves ellenőrzési terve alapján, a TISPOL SEATBELT európai szintű ellenőrzés során 2017. szeptember 11. és szeptember 13. között a TISPOL tagállamok rendőri erői – így a magyar rendőrség is – fokozott figyelmet fordít a biztonsági öv, a gyermekbiztonsági rendszerek és a bukósisak előírásszerű használatának ellenőrzésére – olvasható a Police.hu-n. A passzív biztonsági eszközök használata nélkül jelentősen megnő a halálos sérülések esélye. A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszerek használati arányának tovább növelése nélkülözhetetlen a balesetben elhunytak számának, valamint a sérülések súlyossági fokának csökkentése érdekében.
Az ellenőrzés kiterjed az illegális migráció, az embercsempészet, a kábítószerrel, valamint a lőfegyverrel kapcsolatos, illetve a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére, megszakítására is.
„A Figyelőnek bíróság előtt kell majd felelnie hazug állításaiért” – szögezte le Facebook posztjában az RTL vezérigazgató-helyettese. Kolosi Péter a hetilap eheti számában megjelent cikkre reagált. Azt „ egyértelműen azzal a szándékkal írták, hogy azt a hamis látszatot keltse, hogy az RTL Magyarországon veszteséges, amelytől tulajdonosai meg akarnak szabadulni”.
A Figyelő – az RTL megkérdezése nélkül – írt az RTL Magyarország üzleti eredményeiről, és ezzel szoros összefüggésben a magyar televíziós reklámpiac méretéről. A szerző szándékai egyértelműek: dezinformálni, az RTL Magyarország üzleti hírnevét aláásni. Mindeközben társaságunkat üzleti adatok meghamisításával vádolja – írja Kolosi, aki részletesen megálaszolja a cikket.
Az állítólagos veszteség
A cikk – nem nevesített – szerzője azt állítja, hogy az RTL-en kívül mindenki nagyon derülátó, egy 8,6% os dinamikával bővülő piacon, amit csak az RTL nevez stagnálónak. „Beszámol az RTL Csoport (luxemburgi anyacégünk) éves jelentésében megtalálható üzemi nyereségről, amely 12 mio €, azaz kb. 3,6 md Ft (ez konszolidáltan, az összes kábelcsatornánk és az RTL Klub, valamint minden más tevékenységünk számait mutatja), majd az adózás utáni eredményt már inkább csak a Magyar RTL Zrt. éves beszámolójából (azaz kizárólag az RTL Klub, kábelcsatornák nélküli, önmagában valóban veszteséget termelő tevékenységéből) szedi.
„Így gondol minket veszteségesnek.”
A reklámpiac mérete
A reklámpiac 2016-os méretéről valóban eltért a piac és a TV2 véleménye. Az állami költések az elmúlt hat évben a hatszorosára, de 2016-hoz képest is duplájára nőttek, s a piac ezen szeletéhez a szereplők nagyon jelentős része semmilyen, vagy csak nagyon kis részben férhet hozzá.
„A „közel 10 százalékos” piacbővülés csak ezzel a kb. 6 md Ft hozzáadásával igaz, amit nagyrészt maga a TV2 kapott”
írja Kolosi, aki szerint a televíziós reklámpiac állami reklámköltések, valamint ügynökségi bónuszok nélkül csökkent tavaly.
Nézettségi ellentmondások
A szebb napokat megért Figyelőben megjelenő írást néhány óra múlva már a hirado.hu is átvételre érdemesnek találta. Miközben az origo éppen terjedelmes nézettségi összefoglalót tett közzé arról, hogy a TV2 megelőzte nézettségben az RTL Klubot. A bemutatott TV2-es grafikonok nem a piac jelentős része, és az RTL által is használt 18-49-es korosztályban, de még csak nem is a
TV2 által használt 18-59-ben láthatók.
Ezekben ugyanis az állításból egy szó sem igaz.
Az origo – és néhány órán belül 5-6 más, már előre pontosan megjósolható oldal – által megjelentetett TV2-es adatok most éppen a 18 éven felüli, – vagy ahogy versenytársunk még nevezi – „választókorú nézők”-re vonatkozik – olvasható a posztban.
„A fenti írásokból teljesen egyértelmű, hogy a tegnapi napon az RTL Magyarország ellen összehangolt, hazugságokkal és csúsztatásokkal teli, támadás indult. Pont olyan, amihez hasonlót a magyar média mostanival azonos szereplőitől már többször láthattunk.”
Kolosi egy megtörtént esetről is beszámol, egy olyanról, amely szerinte valóban érdemes a feldolgozásra. „Az elmúlt év utolsó hónapjaiban társaságunk ügyvédi felszólítást kapott több, mint 4 md forint megfizetésére a TV2-nek. Egyáltalán nem értettük, hogy a minden valódi jogalapot nélkülöző ügyvédi levélnek mi az értelme. A felszólításnak nem tettünk eleget, de természetesen ezek után sem történt semmi (értsd: a TV2 nem indított pert). Majd ezek után csodálkozva láttuk a TV2 éves beszámolójában az – egyébként önmagában is gigantikus 7,5 Md veszteségről szóló jelentést. Azért csodálkoztunk ezen, mert összeadva a TV2 tavalyi, nyilvánosan is tudható költéseit és befektetéseit, véleményünk és becslésünk szerint tavalyi veszteségük akár a 12 md Ft-ot is elérhette. Felmerült a gondolat, nem arról lehet-e szó, hogy a nekünk küldött értelmetlen levélben szereplő 4 md-os összeget tüntetik fel a könyveikben elhatárolt nyereségként, hogy ezzel csökkentsék kimutatott veszteségüket. Mi ezt a nyilvános adatokból kideríteni nem tudjuk, de látva a Figyelő szakmai „alaposságát” és agilitását, nekik talán sikerülhet választ kapni erre, a piac számára igen csak érdekes kérdésre.” – írja végezetül Kolosi.
Szeptember 28-án Tallinnban hozhatnak tető alá egy megbeszélést a magyar miniszterelnök és az Európai Bizottság elnöke között – írja a Bruxinfo. Brüsszel igen aktív diplomáciai tárgyalásokat folytat.
Előreláthatóan szeptember 28-án Tallinnban találkozik Jean-Claude Juncker bizottsági elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök – jelezte pénteken egy újságírói kérdésre válaszolva a Bizottság szóvivője. A találkozót az uniós digitális csúcs margóján bonyolíthatják le.
„Ha Orbán kormányfő bármit is meg kíván vitatni, Juncker elnök áll elébe”
– tette hozzá Margarítisz Szkínasz, a bizottsági elnök szóvivője.
Jóllehet, a két vezető az elmúlt napokban a menekültügyi szolidaritás kérdése kapcsán intenzív levélváltást folytatott egymással. A Bizottság szóvivője nem kívánt reagálni a magyar miniszterelnök legutóbbi, szokásos pénteki rádióinterjújában tett megjegyzéseire a menekültkvótákról, ehelyett azt mondta, hogy a hét elején küldött Juncker levél megállapításai továbbra is érvényesek.
A levélváltás
Juncker szokatlanul gyorsan, 24 órán belül válaszolt a magyar miniszterelnök levelére, amiben 400 millió euró pénzügyi hozzájárulást kért az EU-tól a magyar és az EU külső határainak védelmére fordított költségek körülbelül felének a megtérítésére. A Bizottság jelezte, hogy megvizsgálja a magyar kérést, de kizárta azt, hogy az uniós költségvetésből a déli határon épült kerítés költségeit finanszírozza. Jean-Claude Juncker válaszlevelében felemlegette, hogy a szolidaritás kétirányú utca, és lényegében politikai összefüggést létesített a külső határvédelemhez nyújtott uniós támogatás és a menedékkérők kötelező áthelyezésében való magyar részvétel között. Orbán már az Európai Bíróság szerdai ítéletét követően újabb levelet írt, amiben védelmébe vette a magyar álláspontot és jelezte, hogy a kormány hozzáállása nem változik a kérdéshez.
Mai fejlemény
A miniszterelnök szokásos pénteki rádióinterjújában is megismételte ezt az elutasító álláspontot, de valamelyest finomított a bírósági ítéletre adott magyar reakción.
„Tudomásul kell venni az ítéletet, együtt élünk vele, de nem változtatjuk meg a migránsokat érintő politikánkat”
– mondta a kvótaítéletről pénteken reggel a Kossuth Rádióban. Azt is hozzátette, hogy „ellenséges európai közegben kell végeznünk a munkánkat”. Az Európai Bíróság döntése szerinte
„kinyitotta az ajtót a Soros-terv előtt”.
Brüsszel is aktív
Pénteki brüsszeli bejelentések szerint Juncker az Unió helyzetéről szóló jövő szerdai európai parlamenti beszéde előtt telefonon vagy személyesen élénk egyeztetést folytat tagállami vezetőkkel. Hívta már az ügyben a belga kormányfőt, és csütörtök este együtt vacsorázott Mark Rütte, holland ügyvezető miniszterelnökkel. Pénteken délután pedig Emmanuel Macron francia elnök volt a vonal végén.
Egyelőre nem tudni, hogy a Bizottság elnöke a magyar és a lengyel vezetővel is beszél-e telefonon.
A Bizottság hétfőre ígért tájékoztatást arról, hogy kikkel egyeztetett éves programbeszéde előtt Juncker.
Nevük mellőzését kérő források tudni vélik, hogy az uniós beszédben külön is megemlíti majd a jogállami helyzet kapcsán Lengyelországot, és a kötelező menekültkvóták végrehajtására, illetve végre nem hajtásának kérdésére is kitér majd.
Juncker egyébként július végén Robert Fico szlovák miniszterelnököt kérte fel arra, hogy szervezzen egy találkozót közte és a V4-ek vezetői között.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
