Tíz évvel ezelőtt, 2007. szeptember 11-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy a Fidesz örült annak, hogy a svéd ügyészség is vizsgálatot indított többek között Magyarország Gripen-vásárlásaival kapcsolatban. A kormánynak nem volt külön álláspontja.
Lázár János, a honvédelmi bizottság akkori fideszes elnöke beszélt a vizsgálatról, azt mondta: így végre kiderülhet, hogy a Medgyessy-kormány 2003-ban miért módosította az Orbán-kormány által megkötött Gripen-beszerzési szerződéseket. Szerinte azok előnyösek és kedvezőek voltak az ország számára, 2003-ban viszont a Medgyessy-kabinet úgy módosította a szerződést, hogy a beruházás összköltsége kétszeresére nőtt.
Azt is mondta, hogy
a Fidesz nem áll el az általuk kezdeményezett parlamenti vizsgálóbizottság felállításától,
ugyanakkor a már működő Vadai Ágnes (MSZP) honvédelmi államtitkár vezette bizottság a Fidesz szerint egyértelműen az Orbán-kormányt hozza ki felelősnek, így annak az eredményére kár is várni.
Budai Bernadett kormányszóvivő azt mondta:
a kormánynak nincs külön álláspontja a svéd ügyészségi vizsgálattal kapcsolatban,
ha olyat tárnak fel, ami a magyar kormány számára is érdekes, akkor foglalkoznak majd vele.
Az MSZP szerint bizonyíték van arra, hogy Botka Lászlónak, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének megfenyegetését a Fidesz rendelte meg.
Bangóné Borbély Ildikó országgyűlési képviselő hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón emlékeztetett arra, hogy „Mészáros Lőrinc Echo TV-jében” Szarvas Szilveszter, a Pesti Srácok főszerkesztő-helyettese azt mondta:
Hány Botka László él Magyarországon? Egy él, de az is sok. Tehát egynek sem kell élnie.
A szocialista politikus szerint nyílt fenyegetésről van szó, és a főszerkesztő-helyettes ezt azért mondta, mert a Fidesz fizet neki, bizonyíték is van erre.
Hozzátette: a Pesti Srácokat kiadó céget a Fidesz pénzeli évek óta azért, hogy az online lap azt mondja, amit a nagyobbik kormánypárt diktál.
2013-ban 4,4 millió, majd 3,8 millió forintot kapott a cég a Fidesz-frakciótól – ismertette Bangóné Borbély Ildikó. Közölte:
a kiadó korábban 12 millió forintot kapott a Miniszterelnökségtől, 10 millió forintot a Belügyminisztériumtól és másfélmillió forintot a Földművelésügyi Minisztériumtól.
Bangóné Borbély Ildikó szerint nem kérdés, hogy Botka László megfenyegetését a Fidesz rendelte meg.
Noha hivatalosan „történelmi” volt az idei nyár a magyar turizmus életében, az adatok szerint azonban éppen a legnagyobb attrakciónak szánt vizes vb idején, júliusban visszaesett a fővárosi szállodák vendégforgalma. Ezzel párhuzamosan a budapesti szállodák az országos átlag duplájával, 37 százalékkal emelték áraikat.
Júliusban a külföldiektől származó szállásdíjbevételek 30,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a belföldi vendégek 8,1 százalékkal költöttek többet szállásdíjra – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hétfői adatsorából.
Ezzel „történelmi nyarat zárt a magyar turizmus” – értékelte legott az adatokat Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatója – az MTI tudósítása szerint.
Az év első hét hónapjában a szálláshelyek 17,1 százalékkal több, 253 milliárd forint bruttó árbevételt értek el. Ezen belül a szállásdíjbevétel 19,5 százalékkal nőtt, 151 milliárd forint volt. A vendégéjszakában mért forgalom a szállodákban, panziókban és kempingekben bővült, a közösségi szálláshelyeken és üdülőházakban csökkent.
A KSH azonban azt is közölte, hogy
a turisztikai régiók közül csak Budapest-Közép-Dunavidéken volt visszaesés.
A fővárosi szállodák vendégforgalmának csökkenése 2,4 százalék volt az egy évvel korábbitól.
Vélhetően a fővárosi hotelek így se bosszankodtak a forgalom láttán, mert
amíg a szállodai szobák bruttó átlagára 18,7 százalékkal növekedett, addig Budapesten 37 százalékkal.
A külföldi vendégek átlagosan 29,4, a belföldiek 7,6 százalékkal nagyobb szállásdíjat fizettek, mint tavaly júliusban. (Vagyis a külföldiek, köztük a vizes vb-re érkezett küldöttségek bizonyára az eleve drágább 4-5 csillagos szállodákat részesítették előnyben.)
A német vendégek 11,3, az oroszok 31,4, a kínai és japán vendégek 21,8, illetve 76,3 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek Magyarországon, mint tavaly júliusban. Franciaországból 10,0, Írországból 14,2, Portugáliából 14,8 és Lengyelországból is 8,8 százalékkal nőtt az idegenforgalom. Ugyanakkor Ausztriából 5,6, az Egyesült Királyságból 9,3, Olaszországból 14,4, Spanyolországból pedig 7,3 százalékkal csökkent a turisták által eltöltött vendégéjszakák száma.
A belföldi vendégek száma 1,6 százalékkal, 853 ezerre nőtt tavaly júliushoz képest, az általuk eltöltött éjszakák száma 2 millió 416 ezer volt. A turisztikai régiók többségében emelkedett vagy stagnált, a Balatonnál, Dél-Alföldön és Dél-Dunántúlon kismértékben csökkent a vendégéjszakák száma. A belföldivendég-éjszakák 37 százalékát a Balatonnál, 12 százalékát Észak-Magyarországon regisztrálták a kereskedelmi szálláshelyek.
Újabb rekordot döntött Károly brit trónörökös: vasárnaptól ő az angol-brit monarchia történetének leghosszabb ideje szolgáló walesi hercege.
Károlynak édesanyja, II. Erzsébet királynő adományozta a walesi herceg címét 1958. július 26-án. Az azóta e cím birtokosaként eltöltött
59 évvel, egy hónappal és 15 nappal Károly megdöntötte ükapja, VII. Eduárd rekordját.
Eduárd, aki édesanyja, Viktória királynő halála után, 1901. január 22-én lépett trónra, 59 évet, egy hónapot és 14 napot töltött walesi hercegként.
Károly hercegnek ráadásul ez már a második korrekordja: kilenc évvel ezelőtt, 2008-ban ő lett az első walesi herceg, aki nem uralkodóként érte meg 60. születésnapját. Ez is komoly rekord volt, azt a hagyományt ugyanis, hogy az angol trón mindenkori első számú várományosát a walesi hercegi cím illeti meg, az Arany János által is megénekelt I. Eduárd király honosította meg 1301-ben.
Károly, aki novemberben ünnepli 69. születésnapját, 2013 novemberében megdöntötte a brit trónörökösi korrekordot is. Ez addig IV. Vilmos királyé volt, aki 64 esztendősen, 1830 júniusában léphetett trónra.
A 91 esztendős II. Erzsébet királynő 65 éve az Egyesült Királyság uralkodója.
Ő a negyvenedik angol-brit uralkodó azóta, hogy Hódító Vilmos 1066-ban megszerezte az angol trónt, de egyik elődjének sem adatott meg ilyen hosszú élet és ennyi idő ezen a trónon.
A királynő az uralkodás nagy-britanniai hosszúsági rekordját már 2015. szeptember 9-én megdöntötte. Ezt a rekordot addig a napig üknagymamája, az 1901-ben, 82 évesen elhunyt Viktória királynő tartotta 63 évvel, hét hónappal és három nappal.
II. Erzsébet első miniszterelnöke az eddigi tizenhárom közül Winston Churchill, a világháborús győző volt. Az utóbbi húsz év négy brit miniszterelnöke közül három – Tony Blair, David Cameron és a jelenlegi kormányfő, Theresa May – már a királynő trónra lépése után született, és a Blairt követő Gordon Brown sem volt még egyéves, amikor Erzsébet nem egészen 26 évesen, 56 esztendős korában elhunyt édesapja, VI. György király halálának pillanatában, 1952. február 6-án trónra lépett.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt mondta egy konferencián, hogy a kormány munkaerő-importra készül, mert 60 ezer álláshely betöltetlen.
Az a kormány tehát, amely két éve még azt írta óriásplakátra, hogy „Ha Magyarországra jössz, nem veheted el a magyarok munkáját!”, most több tízezer szerbet, ukránt, és határon túli magyart szeretne a magyar munkahelyekre csábítani. Ez egyenes következménye annak, hogy a Fidesz nem becsülte meg a magyar munkaerőt.
A Demokratikus Koalíció szerint nem alacsony bérigényű munkaerő-importra, hanem béremelésre van szükség! A DK szerint a magyar munkaerő kivándorlására nem az a megoldás, hogy a környező országokból még olcsóbb munkaerőt importálunk, hanem az, hogy végre megbecsüljük az itthon boldogulni akaró magyarokat!
Külföldről szervezik majd az őszi zavargásokat, nyilatkozta a napokban Rogán Antal. Hogy konkrétan melyik országból, azt nem árulta el a miniszter, igaz, nem is kérdezték.
Korábban Berlin, Brüsszel és Washington került szóba, így, amennyiben igaz, amit a miniszter mondott, ezekről a helyekről próbálja Soros megbuktatni a magyar kormányt.
A 2006-os őszi zavargásokat bemutató sorozatunk negyedik részében szeptember utolsó napjainak történéseit tekintjük át, elsősorban a Független Hírügynökség egykori tudósításaira támaszkodva. Az eredeti, szó szerinti szövegeket dőlt betűvel
2006. szeptember 24. – Aláírások, petíciók, tiltakozások
Két embert elfogtak a rendőrök a Bajcsy-Zsilinszky és az Andrássy út sarkán, miután üldözőbe vettek egy körülbelül 40-50 fős csoportot éjfél után.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy miért, mert bár a csoport tagjai közül többen csuklyát vagy maszkot viseltek, de nem hangoskodtak és rongálni sem próbáltak semmit -jelentette a Független Hírügynökség helyszínen tartózkodó tudósítója.
Éjfél után egy körülbelül 40-50 fős csoport indult meg a Kossuth térről a Deák tér felé, ahol megálltak.
A Károly körúton két csapatszállító autó mellett körülbelül 30-40 rendőr állt, akik elindultak a csoport felé. Az emberek erre futni kezdtek, mire a rendőrök üldözőbe vették őket, és végül kettejüket el is fogták. Őket visszavitték a csapatszállító autókhoz, a többiek pedig szétszéledtek a környező utcákban. Időközben összegyűlt mintegy 100 ember a Károly körúton, ők az eseményeket figyelik, a rendőrök pedig jelenleg a csapatszállítóknál állnak – jelentette tudósítónk.
Petíció Szilinek
Vasárnap a kormány ellen tüntetők egy csoportja peticiót szeretne átadni Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének – tájékoztatta a Független Hírügynökséget az egyik szervező. A demonstrálókat a házelnök kérte arra, hogy követeléseiket petíció formájában adják át.
A követeléseket tíz ismert személyiség írta alá. Ők Bethlen Farkas, Hargitay András, Kelemen András, Makovecz Imre, Melocco Miklós, Molnár V. József, Papp Lajos, Pozsgay Imre, Szűrös Mátyás és Tőkés László.
A petícióban alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását, a tárgyalások azonnali megkezdését követelik. Követelésükre két napon belül várnak választ.
Már alig vagyunk hír a nemzetközi sajtóban
Magyarország vasárnapra már csak a BBC-nél szerepelt a vezető hírek között, a CNN pedig internetes oldalán utoljára csak egy szombat délelőtti hírt közölt. Az AFP és a Reuters szintén beszámolt a szombati tüntetésről, de már nem a címoldalon.
A világ nagy hírügynökségei csak tárgyszerű, eseményeket ismertető tudósításokat közölnek a Kossuth téri szombati tüntetésről. Mindegyik kiemeli, hogy ez volt a legnépesebb megmozdulás az egy hete tartó tüntetések között. A szombat este a téren lévők számát a francia hírügynökség „körülbelül 20 ezerre”, a BBC „20 és 50 ezer közöttire”, a Reuters pedig „40 ezerre” becsülte.
A tudósítások több tüntetőt is megszólaltatnak, akiket általában csak a keresztnevükön említik. A tüntetők többségében azt mondják, amit már korábban sokszor idéztek tőlük: például „
azért vagyunk itt, hogy Gyurcsány Ferenc mondjon le”,
„a hazug miniszterelnöknek és kormányának mennie kell” és „addig itt maradunk, amíg a kormány le nem mond”.
Kommentárt, értékelést ezúttal egyik nagy hírügynökség sem fűz a hírekhez. Azt mindegyik híradás kiemeli, hogy – ellentétben a hét eleji utcai randalírozásokkal – ezúttal nem volt erőszak sem a tüntetés alatt, sem a tömeg feloszlása után.
Tévékészülékekből építenék a hazugság piramisát
Lezárult egy korszak, miután az ellenzéki pártok vezetői nem mentek el a Kossuth téri demonstrációra – közölte vasárnap Molnár Lajos, a Parlament előtt tüntető Magyar Nemzeti Bizottság 2006 vezetője. Hozzátette:
Orbán Viktor ezzel elvesztette népvezéri szerepét, de továbbra is kérik az ellenzéki pártokat, hogy támogassák erőfeszítéseiket.
Az MNB 2006 szerdától polgári engedetlenségi mozgalmat hirdetett meg. Arra kérik az autósokat, hogy naponta legalább egy órára a forgalomban állítsák le járműveiket, és kapcsolják be a vészvillogót. Emellett a Parlament elé felépítenék a „hazugság piramisát”, amelyet televíziós készülékekből állítanának össze. Céljuk: „hegyekbe hordani a hazugságot, hiszen kommunikációs háború folyik ellenük”. Molnár közölte: ehhez tévékészülékeket várnak a szimpatizánsoktól.
Balogh Barna, az MNB 2006 egyik ügyvivője új választás kiírását követelte, mert véleménye szerint a kormány mellett az ellenzék is tudott az ország valós helyzetéről, ám arról nem tájékoztatta a közvéleményt.
A másik ügyvivő, Takács András pártfüggetlennek nevezte a demonstrációt, ahol állampolgári jogon vesznek részt a megjelentek, és mondanak beszédeket a szónokok. Az ügyvivő követelte, hogy a választási törvény módosításával töröljék el a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékos küszöböt.
A Nemzeti Jogvédő Iroda alapítványt hozott létre, amelynek célja jogi segítségnyújtás a rendőri túlkapások miatt letartóztatottaknak – jelentette ki az iroda képviseletében Gaudi-Nagy Tamás.
Rendőrgyerek, tüntetőgyerek
Hogy ezek az események nem voltak hatástalanok a közhangulatra sem. Ezt mi sem jelzi jobban, mint egy látszólag jelentéktelen, ám annál jellemzőbb történet. Fél évvel a 2006-os szeptemberi zavargások után farsangi bált rendeztek a gyerekeknek az egyik budapesti óvodában. Gaudi-Nagy Tamás gyerekei rendőrnek és tüntetőnek öltöztek, és a rendőr-gyerek ütötte a tüntető gyereket.
Szilit sejtik az őszödi beszéd kiszivárogtatása mögött
A londoni Telegraph vasárnapi számának internetes változata a magyarországi tüntetésekről szóló helyszíni beszámolójában azt írja, hogy Budapesten egyesek Szili Katalint sejtik a májusi Gyurcsány-beszéd kiszivárogtatása mögött. A riporter a Kossuth téren tüntetők közül többeket is megszólaltat, de ezt a gyanút általánosságban, név nélkül fogalmazza meg.
A cikkíró ismerteti, hogy Budapesten az a hír is elterjedt, hogy a magyar miniszterelnök esetleg maga szivárogtatta ki a hangfelvételt, amelyen májusban párttársai előtt beismeri, hogy hazudtak a választások megnyerése érdekében. Utána meg nem nevezett „politikai elemzőkre” hivatkozva azt írja, hogy ennél sokkal valószínűbb, hogy „párttársai próbálták lejáratni”.
A Telegraph ezután hasonló véleményt idéz Seres Lászlótól, a Hírszerző című internetes hírszolgáltató kiadójától, majd így folytatja: „A vádló ujjak Szili Katalinra, a parlament ambiciózus elnökére szegeződtek, aki egyetlen szót sem veszteget a kormányfő gazdasági reformjaira, viszont állítólag nagyon vágyik a posztjára. Gyurcsány úrral tavaly már nagyon összeveszett, amikor nem volt hajlandó visszalépni a köztársasági elnök-jelöltségtől. És vesztett. Most pedig a miniszterelnöknek kell szembenéznie a vereség veszélyével.”
A cikkíró a továbbiakban megjegyzi, hogy az elemzők többsége arra számít, hogy a szocialisták hagyják Gyurcsányt egy-két évig kormányozni, majd ezt követően lecserélik, hogy „magával vigye” a népszerűtlen megszorító intézkedések negatív hatását. Úgy véli, hogy a magyar közgazdászok általános véleménye az, hogy ha a gazdasági reformokat most nem viszi keresztül Gyurcsány, vagy valaki más, akkor nagyon súlyos pénzügyi-gazdasági válság következhet be Magyarországon.
Szili tagadja, hogy ő szivárogtatott volna
Szili Katalin vasárnap délután közleményben utasította vissza, hogy ő szivárogtatta volna ki a Gyurcsány-beszédet.
A magyar parlament elnöke rövid közleményében azt írja „
Sajnálom, hogy olyannal hozták a nevem összefüggésbe, ami nem igaz.
Ha valakinek ebben a helyzetben magyarázkodnia kell, az nem én vagyok. Ez ügyben a lépéseket az MSZP elnöke felé már korábban megtettem. Számomra most a baloldal és a párt sikere az önkormányzati választásokon mindennél fontosabb. A kiszivárogtatás ügyében viszont a választásokat követően a szükséges lépéseket megteszem.” – írja Szili Katalin, házelnök.
A közlemény arra nem tér ki, hogy melyek lesznek ezek a „szükséges lépések”.
Senkit sem vettek őrizetbe a Kossuth téren
Körülbelül 4-5 ezer ember demonstrált a Kossuth téren vasárnap este fél 10-kor, a kormány lemondását követelve. A hangulat békés, a tömeg a szónokokat hallgatja – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
Schőn Péter a Budapesti Rendőrfőkapitányság szóvivője a Független Hírügynökséget úgy tájékoztatta, hogy a tüntetésen rendbontás nem történt, senkit sem vettek őrizetbe.
2006. szeptember 25: Petíció Sólyom Lászlónak
Alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását, ideiglenes kormány felállítását és a tárgyalások azonnali megkezdését követelik abban a petícióban, amelyet hétfőn délelőtt adtak át a Kossuth téri tüntetők képviselői az Országgyűlés Civil Irodája vezetőjének.
A petíciót az aláíró Bethlen Farkas, valamint a tüntetést szervező Őrfi József, Körbl Balázs, Molnár Attila adta át Király Edinának, majd ezután a Sándor Palotához indultak, hogy Sólyom László köztársasági elnöknek is átadják követeléseiket.
A tüntetők 48 órán belül választ várnak a követeléseikre.
„A rendőrök nem látnak a könnygáztól és a füsttől”
Rendőrséghez közelálló körökből került nyilvánosságra az a felvétel, amely beszélgetést az ostrom alatt álló MTV székházban rekedt rendőrök vezetője folytatta a központtal, és amelyben kilátásba helyezte a parancsmegtagadást – értesült a Független Hírügynökség.
A több szerkesztőséghez is eljuttatott felvételen az épületben rekedt rendőrök arról beszélnek, hogy a könnygáztól és a füsttől nem látnak, tele vannak sérültekkel, és nem tudják tartani az ajtót sem. Miután azt az utasítást kapták, hogy maradjanak odabent,
parancsnokuk kilátásba helyezte, hogy megtagadja a parancsot,
még ha hadbíróság elé is kell állnia, de kiviszi az embereit onnan.
A Független Hírügynökség értesülése szerint a múlt hét közepén nem csak a Blikkhez, de az RTL Klubhoz is eljutott a felvétel, ám a szerkesztőség akkor úgy döntött, hogy morális okok miatt abban a helyzetben nem teszi közzé a felvételt. Mivel a körülmények megváltoztak, és Blikk cikkére hivatkozva több internetes lap is szó szerint közölt részleteket a felvételből, az RTL Klub is közzé teszi este a hanganyagot, melynek idézett része megegyezik a Blikk birtokában lévő felvétellel.
Kert Attila, az MTV hírigazgatója elmondta: hozzájuk is eljutott a felvétel, de a közszolgálati televízió úgy döntött, hírként fogja kezelni a történteket, és nem közöl részleteket a hangfelvételről. Hasonlóan jár el az ATV hírszerkesztősége is – közölte Kurucz Péter, az ATV Híradó megbízott főszerkesztője.
Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője az üggyel kapcsolatban nem nyilatkozott, csupán annyit közölt, hogy a felvétel valódiságát vizsgálják.
Tiltakozás a politikai hazugságok ellen
46 neves közéleti személyiség írta alá a Védegylet tiltakozó nyilatkozatát a politikai hazugságok ellen. A szövegben leszögezik: nem fogadják el, hogy a politika természetéhez hozzátartozik a hazugság.
A májusi Gyurcsány-beszéd nyilvánosságra kerülése és utóélete fordulópont a III. Köztársaság történetében – hangsúlyozzák az aláírók. A kormányfő hónapokig titkolt vallomása felszínre hozta azt, amit eddig is sejtettek: a köztársaság intézményrendszere morálisan meggyengült – szögezik le.
Szerintük a kimondott szavaknak súlyuk van: akkor is ha egy kormányfő bevallja, hogy megfosztotta az embereket a valós döntési helyzettől és akkor is, ha egy ellenzéki vezető „népi ellenállásról” beszél. Az aláírók úgy vélik: ha egy politikus nem ismeri fel szavai következményeit: nincsen helye felelős pozícióban.
A nyilatkozatot 46 neves közéleti személyiség írta alá. Köztük: Darvas Béla egyetemi tanár, Losonczi Péter filozófiatörténész, Máté-Tóth András teológus, Pokol Béla egyetemi tanár, Solymosi Frigyes akadémikus és Tamás Gáspár Miklós egyetemi tanár is.
Fegyverzárlat Miskolcon
A rendszerváltás óta első alkalommal van fegyverzárlat a lőfegyvert használó sportkluboknál Miskolcon – tudta meg a Független Hírügynökség hétfő este.
A Miskolci Honvéd biatlonszakosztályának vezetője úgy nyilatkozott, a rendőrség kérte hétfőn, hogy
a belpolitikai helyzet miatt ne tartsák meg a versenyeket és ne vegyenek részt az edzéseken.
Szöllősi István elmondta: élesnek számító kispuskáik vannak, és a rendőrségen is számon tartják ezeket.
„Készülnénk a versenyekre, és a világbajnokságra is, de október másodikáig korlátozva vagyunk. Ilyen utoljára a rendszerváltás előtt fordult elő” -tette hozzá a sportvezető.
Kora délutáni írásunkat némiképp módosítjuk. Újabb részletek derültek ki ugyanis a történtekről. Írásunk végén közöljük az BRFK válaszát.
A férfi, aki nehezményezte, hogy a Klauzál téren Hitler képet kínálnak eladásra, Vajnai Attila volt, a Munkáspárt 2006 elnöke.
Korábbi közlésünkkel ellentétben nem írta fel a falra, hogy No Hitler, csupán annyi történt, hogy
felhívta a rendőröket, akik először nem akartak kimenni a helyszínre,
mire Vajnai közölte velük, hogy akkor felírja csarnok előtti járdára, hog STOP Nacism. Így is tett, már félig járt a munkában, amikor megérkeztek a rendőrök.
Igazoltatás nélkül a földre teperték Vajnati, és megbilincselték.
Ez látszik a videón, melyet a felvétel készítője végül nem a FüHü-nek, hanem a hvg.hu.nak adott oda.
Keressük a BRFK sajtóosztályát, hogy a Hitler képét kínáló férfi ellen indul-e eljárás, és egyáltalán, szabálysértésnek tekinthető-e a náci vezér képét árulni.
Megérkezett a BRFK válasza:
Tisztelt Szerkesztőség!
Megkeresésével kapcsolatosan tájékoztatjuk, hogy 2017. szeptember 10-én 10 óra 56 perckor érkezett bejelentés a rendőrségre, miszerint a bejelentő a Klauzál téri vásárcsarnokban egy Hitlert ábrázoló portrét látott, amely őt zavarta. A rendőrök a bejelentőt telefonon visszahívták, és részére jogi felvilágosítást adtak, azonban a bejelentő a rendőrt folyamatosan kioktatta és fenyegette.
A bejelentő 2017. szeptember 10-én 11 óra 24 perckor ismételten bejelentést tett és rendőri intézkedést kért, továbbá közölte azt is, ha a rendőrök tíz percen belül nem mennek ki intézkedni, akkor a járdát összefesti.
A rendőrök ezt követően a helyszínre kimentek és észlelték, hogy a bejelentő a járdára fest. A rendőrök a férfit személyazonosságának igazolására szólították fel, illetve közölték, hogy cselekményét hagyja abba. A férfi személyazonosságát nem igazolta, az intézkedés alól magát kivonva a vásárcsarnokba távozott.
A járőrök a férfit ismételten felszólították a személyazonosságának igazolására, amelynek nem tett eleget, ezért a járőrök megpróbálták feltartóztatni, de a férfi ellenszegült, ezért a rendőrök vele szemben testi kényszert alkalmaztak és megbilincselték. Az intézkedést követően a férfi fájdalomra panaszkodott, ezért a rendőrök mentőt kértek a helyszínre, akik a férfit kórházba szállították. A férfinek sérülése nem keletkezett.
A rendőrök később a helyszínen megállapították, hogy a portré valójában egy Hitlert ábrázoló hanglemez, amelynek árusítása bűncselekményt nem valósít meg.
Kérjük, hogy a hiteles tájékoztatás érdekében válaszunkat teljes terjedelemben közölni szíveskedjenek.
A parlamentben jelentette be Kovács Tamás legfőbb ügyész, hogy a Fővárosi Főügyészség vizsgálja a Magyar Gárda működését – írta 10 évvel ezelőtt, 2007. szeptember 10-én a Független Hírügynökség.
Kovács Tamás Gusztos Péter SZDSZ-es frakcióvezető-helyettes kérdésére válaszolva elmondta, hogy
a Magyar Gárda nyilvántartásba vételének nem volt törvényes akadálya, így azt nem lehetett megtagadni,
most azonban több bejelentés nyomán vizsgálatot folytat a Fővárosi Főügyészség a gárda működésével kapcsolatban. Vizsgálják például azt, hogy olyan kérdéseket tesznek fel a szervezetbe belépni szándékozóknak az adatlapon, amelyek adatvédelmi aggályokat vetnek fel.
Gusztos Péter viszontválaszában emlékeztetett arra, hogy
bíróság már egyszer oszlatott fel egyesületet,
a Vér és Becsületet, méghozzá azért, mert az egyenruha és a bajtárs megszólítás alapján bizonyítottnak látta, hogy katonai szervezetről van szó, a bejegyzés alapján egyébként „szegény zenészek megsegítésére” létrejövő egyesület esetében.
Graydon Carter, a Vanity Fair című magazin főszerkesztője 25 év után távozik a lap éléről.
A 68 éves, kanadai születésű Carter távozásával amerikai sajtóvélemények szerint egy korszak zárul le az amerikai sajtó történetében. A korábban is népszerű és keresett Vanity Fair az ő vezetése alatt lett fontos társadalmi kérdésekkel is foglalkozó és átfogó oknyomozó riportokat is közlő tekintélyes folyóirat. A hírességek, koronás fők és szupergazdagok élete mellett hosszas elemző riportokat is közölt, például az iraki és az afganisztáni háborúról, vagy a newtoni Sandy Hook általános iskolában 2012-ben történt és egész Amerikát megrázó lövöldözésről.
A lapban a tavalyi elnökválasztás – illetve már a kampány – óta markáns Trump-ellenes írások jelentek meg. Carter már a nyolcvanas években Trump ádáz ellenfele volt, amikor még a mostani elnök a New York-i mágnás Fred Trump fiaként a Fehér Ház közelében sem volt. Carter a Spy magazinban már akkor „apró ujjú tuskónak” nevezte Trumpot.
Carter honosította meg az évente külön lapszámként megjelenő hollywoodi filmmellékletet,
valamint az amerikai társadalmi és kulturális élet egyik fontos eseményévé vált, évente megrendezett Vanity Fair-estélyt az Oscar-gála után. A főszerkesztő a riporterek mellett a legkiválóbb amerikai írókat kérte fel szerzőnek és állandó munkatársa volt a világhírű fotós, Annie Leibowitz is.
„A lap az ő érdeklődését és szenvedélyeit tükrözte” – nyilatkozta róla az amerikai közszolgálati rádióban (NPR) David Remnick, a The New Yorker című hetilap főszerkesztője. A The New York Times pénteken külön portrét szentelt Carternek, aki Ottawában született, és sírásóként dolgozott, mielőtt az Egyesült Államokba költözött és a Time magazin munkatársa lett.
A Vanity Fair a hírességek életében és a politikai életben is nem egyszer elsőként írt meg történeteket:
2005-ben például címlapon volt és először ebben a lapban beszélt válásáról Jennifer Aniston színésznő,
majd ezt követően a Vanity Fair publikálta először, hogy Mark Felt, a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) munkatársa volt az az addig csak Mély Torokként ismert ember, akinek kiszivárogtatásai végül is a néhai Richard Nixon elnök bukásához vezettek.
A 2001. szeptember 11-i terrormerényletek után a lap erőteljesebben fordult a politika világa felé és Graydon Carter havonta írt jegyzetei is politikai állásfoglalásairól váltak ismertté.
A visszavonuló Graydon Carter úgy nyilatkozott, hogy fél évre Dél-Franciaországba megy nyaralni, és csak aztán tér majd vissza az Egyesült Államokba, de nem árulta el, hogy az után mire készül.
7. alkalommal rendezi meg az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége a Magyar Vöröskereszttel együttműködve az „Emlékezzünk szeptember 11-re” véradónapot.(Amerikában ez a nap a Nemzeti szolgálat és emlékezés napja)
Mint Kardos István a magyar Vöröskereszt főigazgatója elmondta , az első hat alkalommal összesen
körülbelül 400-an adtak vért
és a mostani alkalommal is ötvennél több véradóra számítanak.Követségi alkalmazottak, itt élő amerikaiak egyaránt adnak vért ezen a napon.
Az eseményre eljött az amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivője David Kostelancik is. A vizsgálatok után a Vöröskereszt főigazgatójával egyszerre adtak vért.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
