Itthon Archives Page 813 of 868 › Független Hírügynökség

Megfosztási eljárás Áderrel szemben

FüHü

-

2017-09-11

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Ezt Volner János, a Jobbik frakcióvezetője jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján. Azt mondta, a kormánytöbbség kétharmados többséget igénylő rendelkezéseket próbált feles többséggel elfogadni, a korábban visszaküldött törvényhez pedig nem a kifogásolt pontokon nyúlt hozzá, hanem más rendelkezéseket módosított. Hozzátette:

„a köztársasági elnök az ügyben nem a jogállamiság felett őrködött, hanem a Fidesz pártpolitikai érdekeit szolgálta ki.”

Azt is mondta, hogy az informális visszajelzések alapján a parlament valamennyi ellenzéki képviselője támogatni fogja javaslatukat. Ha azt a Ház kétharmados többsége is elfogadná, az Alkotmánybíróságnak kellene lefolytatnia az eljárást és felmenteni az államfőt.

Ukrán oktatási törvény – magyar ötpárti felszólítás

FüHü

-

2017-09-11

0

Ukrán oktatási törvény – magyar ötpárti felszólítás

A magyar parlamenti pártok közösen felszólították Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrán oktatási törvényt. Szél Bernadett, az LMP társelnöke, miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta: a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke hétfőn, az erről szóló ötpárti egyeztetést követően az Országházban tartott sajtótájékoztatón elmondta, egy Európa-ellenes, az alapvető emberi és kisebbségi jogokat sértő törvény születhet, amely Ukrajna további instabilitását eredményezheti. Kiemelte, az új törvény számtalan ország nemzeti kisebbségét érintené hátrányosan, amit az is mutat, hogy Románia, Bulgária és Lengyelország is a magyarral megegyező álláspontot képvisel ebben az ügyben – írta az MTI.

Ezt megelőzően Szél Bernadett, az LMP társelnöke szorgalmazta a magyarországi parlamenti pártok elnökeinek közös kiállását a kárpátaljai magyarok anyanyelvi oktatásáért. Hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján arra kérte Orbán Viktort, a Fidesz elnökét, Vona Gábor Jobbik-elnököt, Semjén Zsolt (KDNP) valamint Molnár Gyula szocialista pártelnököket, kezdeményezésére lássák el kézjegyükkel azt a dokumentumot, amelyben az ukrán elnökhöz fordulnak és amelyben felkérik Petro Porosenkót, ne írja alá a kisebbségek anyanyelvi oktatását korlátozó az új ukrán oktatási törvényt.

Szél Bernadett hangsúlyozta:

„a magyar kisebbségek nyelvhasználatának kérdése olyan nemzeti ügy, amelynek segítéséért a pártoknak háttérbe kell szorítaniuk önös érdekeiket.”

Megjegyezte: felemelő lett volna, ha a kormánypártok is részt vesznek a magyar ellenzékiek vasárnapi demonstrációján.

Mint a FüHü is beszámolt róla, délelőtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter endkívüli sajtótájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

FüHü

-

2017-09-11

0

Tarlós támogatja, hogy legyen népszavazás a Római-partról

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

Tarlós István az M1 aktuális csatorna hétfő esti műsorában elmondta: felveti a népszavazás lehetőségét a testület előtt, mert

már nem szakmai vita folyik az ügyben, és a vita ma már nem kezelhető.

Megjegyezte, a népszavazás kiírásáról szóló esetleges közgyűlési döntést a Kúria írhatja majd még felül.

Előzmények, röviden

A rendszerváltozás körül a Római-part fokozatosan megváltozott. Ma már csak néhány csónakház áll az egykori több tucatból. Lett viszont helyette más. Társasházak, hotelek és az egykori kisvendéglők helyén korszerű éttermek. Megváltozott a Római-part összetétele – a melósok, diákok és nyugdíjasok helyett mára „új nép, másfajta raj” vette birtokba a partot.

A víz, amely nem hajlandó érzékelni a változásokat, időnként persze ma is beköszön. Elönti az árteret, ahová az említett korszerű házak és hotelek épültek.

A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Amikor a Római-part a fenti módon átalakult, többnyire Tarlós István volt a III. kerület polgármestere. Neki (is) köszönhető, hogy a Római-part ilyen irányba fejlődött, s az is, hogy most veszélyben vannak az ottani épületek. Melyek közül sok engedély nélkül épült, a még maradt „őslakosok” szerint néhány befolyásos család tulajdonát képezik.

Ezek az emberek most bajba kerültek. Meg kell védeni őket és a javaikat.

Kérdés: hogy kinek a pénzéből kell megvédeni azokat a javakat, amelyek ártérre, jórészt engedély nélkül épültek.

Azoknak az adófizetőknek a pénzét kell-e mások tulajdonának a megvédésre költeni, akik soha életükben nem jártak a Római-parton, vagy régebben jártak, ám mára kiszorultak onnan, vagy azoknak, akik ma ebből hasznot húznak.

Sokak szerint tisztességesebb lenne, ha a Római-part árterén épült ingatlanok tulajdonosai maguk gondoskodnának a saját biztonságukról, és nem várnák el, hogy az állam – értsd: az adófizető polgárok – fizessék meg egykori döntésük árát.

Az esetleges népszavazásról készült közvélemény-kutatás augusztus végén azt mutatta, hogy a fővárosiak többsége ellenzi a gátat. Ezt megelőzően a Lányi András környezetvédő vezette civil csoport alternatív tanulmányt készíttetett vízügyi szakértőkkel, amely a Nánási-Királyok útja mentén építendő gát mellé állt.

Euro-népszavazás: újabb hat „név”

N. Vadász Zsuzsa

-

2017-09-11

0

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Ők mondták

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”- nyilatkozta portálunknak Bod Péter Ákos.

Surányi György pedig azt mondta, hogy „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára.” Ő ma kevesebb kisebb kockázatot lát a csatlakozásban, mint a kívül maradásban, „ugyanis ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.”

A magyarok is az euro mellett

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből. A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi, s 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Az újonnan csatlakozók

Béndek Péter, konzervatív politikai filozófus, korábban az MTA Politikai Tudományok Intézetének munkatársa, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója, aki több cikluson keresztül volt a Polgári Konzervatív Párt elnöke;

Kaltenbach Jenő, jogtudós, egyetemi oktató, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési volt biztosa, a Fővárosi Közgyűlés képviselője;

Mellár Tamás, közgazdász, statisztikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke, volt pécsi önkormányzati képviselő;

Raskó György, agrárközgazdász, agrárvállalkozó, a Földművelésügyi Minisztérium volt közigazgatási államtitkára, volt országgyűlési képviselő;

Solymosi Frigyes, kémikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Professzorok Batthyány Körének alapítója, a Nemzeti Kör tagja, az első Fidesz-kormány idején Orbán Viktor miniszterelnök tanácsadója;

Vámos Miklós, író, forgatókönyvíró, dramaturg, kiadóigazgató, műsorvezető.

Az eredeti csatlakozók

Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;

Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;

Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;

Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:

Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;

Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudományok kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

Diákokat rendelt a határra a kormány

FüHü

-

2017-09-11

0

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint

nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni

– tette hozzá. Eddig csak arról lehetett hallani, hogy a kormány „ehetetlen moslékkal” élelmezi a határon szolgáló rendőröket és katonákat, de van lejjebb, hiszen „szinte gyerekeket” visznek a határra, akiknek semmi sem jár – fogalmazott.

Hozzátette, ha igazak a hírek, akkor a diákok jövő január elejéig is maradhatnak a határon, a tavalyi télen pedig már lehetett látni, hogy a kormány mennyire becsüli a határon állomásozó magyar katonákat rendőröket: nem, hogy fűtött szállás, sokaknak még egy sátor vagy pokróc sem jutott.

A DK szerint

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

vagy szabadidős programokban vehessenek részt, dolguk ugyanis nem lesz. Az utóbbi időben a déli határon lényegében egyetlen egy menekült sem érkezett az országba, ráadásul „Soros Györgyöt sem látták a környéken lángvágóval ólálkodni” – fogalmazott Vadai Ágnes.

Ez volt ma – 2017. szeptember 11.

FüHü

-

2017-09-11

0

Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!

Tesco-sztrájk: nyugalom van

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség. A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Elveszíttetné Áder államfő jellegét a Jobbik

Megfosztási eljárást indít Áder János köztársasági elnökkel szemben a Jobbik amiatt, mert amikor aláírta a plakáttörvényt, akkor nyíltan alaptörvény-ellenes intézkedéseket fogadott el. Ezt pedig a jogszabályok azzal engedik honorálni, hogy induljon ellene megfosztási eljárás, amelynek a végén felmentik tisztségéből.

Népszavazást tartanának az euró bevezetéséről

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

A kezdeményezők a kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Diákokat rendelt a határra a kormány

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

A diákok a hírek szerint nem kaptak sem enni, sem inni, sőt napidíjat sem, hogy legalább maguknak tudjanak ennivalót venni.

Szijjártó szerint Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Szijjártó: Ukrajna hátba szúrta Magyarországot

FüHü

-

2017-09-11

0

Magyarország mostantól semmilyen ukrán hivatalos kezdeményezést nem támogat – ezt az ukázt adta ki a budapesti külügyminisztérium az ukrán oktatási törvény elfogadása miatt – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Tart a feszültség Romániával is a katolikus középiskola miatt.

Ungvár. Simon-Árpa Zsuzsanna magyar nyelvórát tart a 9.a osztály tanulóinak az Ungvári 10. Számú Dayka Gábor Magyar Tannyelvû Középiskolában.
MTI Fotó: Nemes János

A miniszter rendkívüli budapesti tájékoztatóján hazugságnak nevezte azokat a vádakat, hogy a magyar diplomácia nem tartotta napirenden a fejleményeket. Leszögezte, az elmúlt időszakban minden lehetséges kétoldalú tárgyaláson szóba hozták a törvényt, amely gyakorlatilag ellehetetleníti az ötödik osztálytól felfelé az anyanyelven történő iskolai oktatást.

Bejelentette hogy több nemzetközi fórumhoz fordul Budapest a „gyalázatos törvény miatt”. Egyebek között az EBESZ főtitkárához, nemzetiségi főbiztosához és soros elnökéhez fordul.

„Ukrajna hátba szúrta Magyarországot”-

szögezte le, emlékeztetve arra, hogy Magyarország elsőként ratifikálta Ukrajna társulási megállapodását az Európai Unióval, s elsőként állt ki vízummentességükért. Hozzáttette:

„Cinikus, hogy az új oktatási törvényt azután szavazta meg a kijevi parlament, hogy lezárult a társulási megállapodás és a vízummentesség ratifikációs folyamata”.

A marosvásárhelyi katolikus gimnázium gyakorlatilag megszűnt, annyit sikerült elérni, hogy más magyar iskolában tanulhatnak a diákok, de a probléma megnyugtató rendezése nem történt meg – mondta egy másik feszültségforrásról Szíjjártó. A katolikus iskola – amelynek működési engedélyét a román hatóságok visszavonták – újraindulása kizárólag a román hatóságokon múlik – tette hozzá.

A történtek miatt a magyar diplomácia nem támogatja Románia OECD-tagságát, amíg ez a helyzet fennáll. Nem engedhetjük meg, hogy a magyar közösséget ilyen sérelem érje – indokolta meg a külügyminiszter.

Szíjjártó megismételte, hogy a kormány továbbra sem változtat álláspontján, rossznak és veszélyesnek tartja a kvótaperben hozott európai bírósági ítéletet, amely megítélésük szerint semmire se kötelezi Magyarországot.

Azt is bejelentette a külügyminiszter, hogy a karibi térségben érintett kilenc magyar állampolgárt megpróbálják kimenekíteni a tomboló hurrikán és időjárás elől. Ennek érdekében megállapodást kötöttek egy dominikai légitársasággal, amelytől a külügyminisztérium repülőgépet bérel.

Magyarország a cégbirodalmak országa

FüHü

-

2017-09-11

0

Még mindig kisebbségben vannak Magyarországon a teljesen új alapítású cégek, ugyanis az új cégek zöme tulajdonosain vagy cégjegyzésre jogosultjain keresztül korábbi vállalkozásokhoz köthetők. A nem egészen tízmilliós Magyarországon 650 ezer olyan magánszemély van, aki tulajdonosként vagy aláíróként közvetlenül köthető egy működő céghez.

A hazai cégek száma csökkenő tendenciát mutat, de az általuk megformált céghálózatok továbbra is rendkívül összetettek – összegzi a helyzetet az Opten céginformációs cég elemzése. A folyamat részben természetesnek is mondható, hiszen nem ritka, hogy egy vállalkozás első nekifutásra nem működik, vagy egy korábbi cégből kiválnak egyes szereplők.

Ugyanakkor az arányok ilyen irányú eltolódása nem tekinthető egészségesnek, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy a címkapcsolatokat is vizsgálva az új szereplők 78 százaléka köthető korábbi céghez.

Régi szereplők az újonnan piacra lépő cégekben

Kapcsolt vállalkozások

Hazánkban gyakorlatilag már lassan az számít ritkaságnak, ha egy cégnek nincsenek kapcsolt vállalkozásai. Még egy viszonylag szigorú csoportképzés szerint is 65 ezer különálló cégcsoport található ma Magyarországon. Ezek között darabszámban természetesen a 2-3 céget számláló cégcsoportok dominálnak, de több olyan cégcsoport is azonosítható, amely több mint 100 cégtagot számlál. Egy cég megítélését, hitelképességét befolyásolhatja a cégcsoport összesített tőkeellátottsága (vagy éppen ennek hiánya), ezért a nagy cégcsoportok nem feltétlen segítik a tisztánlátást az üzleti életben – jegyzi meg az Opten.

LAPSZEM – 2017. szeptember 11.

FüHü

-

2017-09-11

0

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

Az Orbán-kabinet megpróbálná már a választások előtt elkölteni az atomberuházási keret nagy részét, ám az építkezés megkezdését számos hiányzó engedély és egy kényszerűen visszavont törvénymódosítás is hátráltatja – írja a Népszava. Az ellenzéki lap úgy tudja, hogy az idén ősszel – akár már szeptember folyamán – nyilvánosságra fogják hozni az Európai Bizottságnak a paksi beruházás állami támogatásáról szóló döntését. A már tavaly megszületett határozatban a Bizottság rögzítette, hogy állami támogatást tartalmaz a finanszírozás (vagyis piaci szempontból meg nem térülő beruházásra készül a kormány), de ezt az állami támogatást összeegyeztethetőnek tartotta a vonatkozó EU-szabályozással, ha a magyar állam betart bizonyos, a projekt gazdaságosságát tovább rontó feltételeket.

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

A magyar kormány pedig azt reméli, hogy egy új összetételű osztrák kabinet esetleg engedékenyebb lesz, s el lehet tántorítani a bírósági fellépéstől. Erre konkrét cselekvési terve is van a magyar kormánynak: a lap forrásai szerint a következő hetekben-hónapokban számos osztrák cég nyer majd magyar tendereken.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Száznál is több vizsgálatot kezdeményezett a Fővárosi Főügyészség és az Állami Számvevőszék a jegybanki alapítványokkal szemben – írja a HVG online változatára hivatkozva a Magyar Nemzet. A Magyar Nemzeti Bank Pallas Athéné alapítványait azért vették elő, mert versenyeztetés nélkül kötöttek szerződéseket. A lap szerint a Közbeszerzési Döntőbizottság végül több tucat esetben állapított meg jogsértést, azaz a jegybank – amely a tiszta pénzügyek mintájaként kéne szolgáljon – alapítványainak minden tizedik szerződése volt hibás. Olcsón megúszták: az akár többmilliárdos tételekről szóló szerződések hibái miatt összesen 86 millió forintos bírságot kell fizessenek a jegybanki alapítványok.

A több, akár a tízmillió forintot is meghaladó bírság oka az lehetett, hogy a Fidesz-közeli és/vagy a Matolcsy család érdekeltségébe tartozó cégekkel kötött szerződéseket mintaként használták a jegybanki alapítványok, így ugyanazokat a szabálytalanságokat követte el több alapítvány is.

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Rétvári Bencével, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkárával közöl terjedelmes interjút a Magyar Idők. A kormánypárti lapnak nyilatkozva az államtitkár a többi között arról beszélt hogy a tavaszi országgyűlési választásra, 1990-hez hasonlóan, az egész világ figyelni fog. Szerinte a balliberális pártok komoly külső, nyugati támogatást kapnak ahhoz, hogy megbuktassák a kormányt. A KDNP-s politikus sorosozott is egy sort, azt mondta a többi között, hogy úgy véli, ha a Soros-terv Brüsszel aktív szerepvállalásával megvalósul, akkor Európában hamar megtörténhet a népességcsere. További erős megfogalmazásainak az egyike:

„Az EU bürokratái doktrínák által vezérelt művi világban élnek, ami a politikai szóhasználatban és a döntésekben is egyre inkább látható.”

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

A kormány még az idén dönthet a ferihegyi vasúti beruházás finanszírozásáról és ütemezéséről – tájékoztatta a Világgazdaságot a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM). Folyamatban van az engedélyezési tervek kidolgozása, a vasúthatósági létesítési engedély megszerzése ebben az évben várható. Az előkészítés uniós forrásokból zajlik. Ám a következő hónapokban derül ki, hogy milyen pénzekből fedezik a beruházás több tízmilliárd forintosra becsült költségét. Mivel az uniós keretben már kevés a tartalék, vélhetően hazai forrásra lesz szükség. Az előttünk álló hónapokban kell eldőlnie annak is, hogy miként alakul a beruházás ütemezése, mikor jelenhet meg a közbeszerzési pályázat, és mikor startolhat el az építkezés. Korábban, a 2024-es olimpiai pályázattal összefüggésben, azzal számoltak, hogy a vasút a következő évtized elején épülhet meg.

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

A fejlesztés nemcsak a főváros irányából, hanem a dél- és kelet-magyarországi nagyvárosokból is lehetővé teszi majd a légikikötő gyors és kényelmes megközelítését- írja a gazdasági lap.

Paks: Nyert a Fideszes jelölt

FüHü

-

2017-09-11

0

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

Szabó Péter 3423, a független Mezősi Árpád 1423, Medveczki Zoltán, a Magyar Környezetvédők Pártjának jelöltje 111, a munkáspárti Kerezsi László 52 szavazatot kapott.

A 15 837 választásra jogosultból 5009-en voksoltak, érvénytelen szavazat nem volt – tette hozzá az MTI jelentése szerint.

A választást azért rendezték, mert a 2014-ben a Néppárt jelöltjeként polgármesterré választott Süli János összeférhetetlenség miatt május 31-ével lemondott tisztségéről, miután Áder János köztársasági elnök április 26-án kinevezte a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterré.

Szabó Péter 43 éves tanár-muzeológus, 2006-tól 2010-ig a Paksi Lokálpatrióták jelöltjeként listás mandátummal volt önkormányzati képviselő. 2010-ben szintén az egyesület jelölésében indult egyéni körzetben, ahol akkor a Fidesz jelöltje nyert. 2016-ban a Fidesz támogatásával főállású alpolgármesterré választották.

Itthon

A főpolgármester kezdeményezi a Fővárosi Közgyűlés következő ülésén, hogy budapesti szintű ügydöntő népszavazást tartsanak a római-parti védműről.

A tulajdonosok gátért kiáltanak, ami megvédené őket és javaikat.

Újabb hat „név” írta alá a Hitvallás Európa mellett kiáltványt, s biztosította támogatásáról a Polgári Világ Pártja által az idén augusztus 14-én az euró bevezetéséért indított népszavazási kezdeményezést.

Ők mondták

A magyarok is az euro mellett

Az újonnan csatlakozók

Az eredeti csatlakozók

Vadai Ágnes hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján a Független Rendőr Szakszervezet információira hivatkozva azt mondta, hogy a Miskolci Rendészeti Szakgimnáziumban tanuló teljes próbaidős állományt a határhoz vezényelték, méghozzá előzetes egyeztetés nélkül.

a kabinetnek gondoskodnia kell arról, hogy a kivezényelt diákok tudjanak tanulni

Nem volt még ideje elolvasni a mai híreket? Egész nap dolgozott, és nem tudja, hogy mi történt Magyarországon és a világban? Még nem veszett el semmi: röviden összefoglaljuk, mi mindenről írtunk ma. Még nincs vége a napnak, minden megtörténhet!

Ugyanakkor az arányok ilyen irányú eltolódása nem tekinthető egészségesnek, különösen, ha azt is hozzávesszük, hogy a címkapcsolatokat is vizsgálva az új szereplők 78 százaléka köthető korábbi céghez.

Kapcsolt vállalkozások

Ma a Teodórák ünneplik a névnapjukat, ne feledkezzenek meg róluk! És élvezzék ki a valószínűleg utolsó idei igazi nyári időt: az előrejelzések szerint akár 30 fok is lehet.

Népszava: Paks – Már csak a törvény fékezi a pénzköltést

A határozat publikálását eddig is csak az Orbán-kabinet hátráltatta, abban bízva, hogy sikerül elhúzni a publikálást az osztrák parlamenti választás utáni időpontig.

Magyar Nemzet: „Rászálltak” a jegybanki alapítványokra a hatóságok

Magyar Idők: Most az iszlám integrál Európában

Világgazdaság: Az idén dönthetnek a finanszírozásról

Kőbánya-Kispest és Monor állomások között 27 kilométeren új, az országos hálózatba illeszkedő kétvágányú, villamosított vasúti pálya, a 2-es terminálon pedig átmenő vasútállomás épül.

Szabó Péter, a Fidesz-KDNP és a Paksi Lokálpatrióták jelöltje, jelenlegi alpolgármester nyerte az időközi polgármester-választást a Tolna megyei Pakson, amelyet 31 százalékos részvétel mellett rendeztek vasárnap.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA