Kezdőlap Itthon Oldal 812

Itthon

Már a mobilgát kapcsán is sikerült zsidózni

0

A Római-parti mobilgátról a Facebookon folyó vitában a mobilgát hívei egyes ellenzők vélt vagy valós zsidó származására hivatkozva azt állítják, hogy azok ugyanúgy gettóba akarják zárni a parton élőket, ahogyan a nyilasok ’44-ben a zsidókat.

A Demokratikus Koalíció szerint megdöbbentő, hogy a Budapesti Műszaki Egyetem szakembereinek ellenérveivel szemben a támogatók nem találtak hatásosabb érvet a zsidózásnál. A fenti párhuzamot ugyanakkor fölháborítónak tartja,hiszen a zsidók nem önként költöztek a gettóba, nem ingatlantulajdonukhoz ragaszkodva maradtak ott és a gettó területét többnyire csak egyszer, a halálba vezető útjuk során hagyhatták el.

A DK elutasítja a gyűlöletbeszédet, tiltakozik a vallási-faji hovatartozás alapján történő megkülönböztetés ellen és elvárja, hogy a hatóságok ebben az ügyben is szerezzenek érvényt az Európai Tanács rasszizmus és idegengyűlölet elleni küzdelemről szóló kerethatározatának.

A történet előzménye, hogy a mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet  a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,

„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”

őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.

Az Iszlám Államhoz indultak, a bíróságon kötöttek ki

Az interneten ismerkedtek össze, egyiküket Törökországban fogták el.

A vád szerint a két férfi 2014 őszétől hónapokon át üzengetett egymásnak a gyakorikerdesek.hu internetes portálon arról, hogy s mint lehetne a szervezethez csatlakozni. A másodrend vádlottat az elsőrendű látta el tanácsokkal.

A felvilágosítás és lelkesítés olyan jól sikerült, hogy a férfi

2015 januárjában útnak is indult, Isztambulba utazott.

Társa később akart csatlakozni hozzá, aztán ez valamiért elmaradt, de a Facebook oldalán terrorcselekmények elkövetésével fenyegetőzött, ugyanakkor felajánlotta, hogy segíti azokat, akik az ISIS-hez akarnak csatlakozni.

Azt a férfit, aki útnak indult, Törökországból toloncolták vissza Budapestre, azóta eljárás alatt áll. Egyikük szabadlábon, másikuk háziőrizetben várja az ítéletet, mindkettőjük ellen terrorcselekmény a vád.

Sok volt a rovásán, még több lett

Az elítélt szidta és megfenyegette a börtönőrt, ezzel megduplázta a büntetését.

A 26 éves férfit már többször is elítélték, összesen ötször volt büntetve, többnyire vagyon elleni bűncselekmények miatt.

Legutóbb a lengyeltóti Szőlősgyörök környékén törte fel a hétvégi házakat, amiért 28 hónap börtönre ítélték,

büntetését a Somogy Megyei Büntetés-végrehajtási Intézetben töltötte.

Mivel a zárkájában mobiltelefont találtak, bántotta a zárkatársát, és az őrökkel is durván beszélt, fegyelmi büntetésként magánzárkába került.

Az elítélt nem hogy lehiggadt volna, még jobban bepöccent: az egyik este csak szidta az őrt a többi fogvatartott és őr füle hallatára, másnap reggel már életveszélyesen megfenyegette. Azt mondta, kitöri a nyakát, ha elkapja.

A férfit végül a Kaposvári Járási és Nyomozó Ügyészség gyorsított eljárásban bíróság elé állította, a bíróság pedig

becsületsértés és zaklatás vétsége miatt

két év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte.

Nyolcvan éves a hetedik híd

0

Nyolcvan éve, 1937. szeptember 12-én adták át a forgalomnak a hetedik budapesti Duna-hidat, az akkor Horthy Miklós hídnak nevezett Petőfi hidat.

A híd felépítését Budapest lendületes fejlődése tette szükségessé.
A Fővárosi Közmunkák Tanácsa már 1906-ban javasolta, hogy a Nagykörút
folytatásában – Boráros téri híd néven – épüljön híd a Dunán. A
beruházás adminisztratív és pénzügyi okok, majd az első világháború
kitörése miatt eltolódott, de a napirendről nem került le. A munkálatok
megkezdését a Horthy Miklós kormányzóvá választásának tizedik
évfordulóját megörökítő 1930. évi XI. törvénycikk rendelte el, amely
arról is rendelkezett, hogy a leendő hidat (számos más intézmény
mellett) Horthyról nevezzék el.

A Magyar Királyi Kereskedelmi és Közlekedésügyi Minisztérium által
meghirdetett tervpályázatra

tíz tervező 17 pályatervet nyújtott be.

Ezek közül hármat díjaztak, további hármat megvettek, de végül a minisztérium
hídosztályának vezetője, Álgyay-Hubert Pál irányításával készült
felsőpályás, rácsos szerkezetű, háromnyílású hídterv megvalósítása
mellett döntöttek. A költségek egyharmadát az állam, kétharmadát a
főváros viselte, a pénz a Duna-híd alapba került.

A kivitelezést a budai oldalon 1933-ban, a pestin 1934-ben kezdték
meg a mélyépítési munkálatokkal.

Ekkor alkalmaztak Magyarországon először a parti pilléreknél nagyméretű vasbeton keszont (túlnyomásos légterű, alul nyitott süllyesztőszekrényt), az alapozást a Magyar Rádió
élő adásban közvetítette a folyó fenekére lesüllyesztett légnyomásos keszonból. Az acélszerkezet gyártását, valamint a vasszerkezet
szerelését és fedőmázolását a MÁVAG végezte, a híd kivitelezési munkáit
Kováts Alajos építőmérnök irányította, a szerelési munka 1936-ban
fejeződött be.

A különleges karcsúságú, háromnyílásos, négy fő tartószerkezetű híd
112, 154 és 112 méteres medernyílásokkal hidalta át a Dunát. Feljárókkal
együtt

a hossza 514 méter, teljes szélessége 22,7 méter volt, ebből 15,7 méter a fakocka burkolatú kocsipálya, két villamosvágánnyal a közepén.

Oldalról két 3,5-3,5 méter széles járda fogta közre, amiből 1-1 méter
kerékpárút volt, mind az úttesttől, mind a járdától
elkülönítve. A villamos felsővezetékek és az úttest fölé függesztett
izzólámpatestek közös tartóoszlopait a járdaszegélyek mellett helyezték
el.

A budai hídfőt az osztrák-magyar haditengerészet emlékműve
díszítette, a fiumei világítótorony kicsinyített másával, a pesti oldal
északi részén állt az Elevátor-ház, itt volt a 6-os villamos kör
alaprajzú végállomása is. A próbaterhelést 1937 augusztusában két
mozdonyból és négy húsztonnás vagonból álló szerelvénnyel, valamint 32,
egyenként 11 tonnás locsolókocsival tartották, az átadásra 1937.
szeptember 12-én került sor.

A híd és tartozékainak építése az ellenőrzési költségekkel együtt kereken tízmillió pengőbe került.

A második világháború végén, 1945. január 14-én a visszavonuló
német csapatok felrobbantották a hidat. A szovjet hadsereg egy
ideiglenes hadihidat emelt a hídroncsra, az 1945. április 5-én átadott
szükséghídon vezetett át az a gázcső, amely a pesti oldal gázellátását
biztosította. A hídroncsokat 1946-ban emelték ki, a helyreállítási
munkálatokhoz 1951-ben fogott hozzá a MÁVAG. Az alépítményekben a
robbantás során nem esett lényeges kár, csupán a pillérek felső részeit
kellett pótolni és kijavítani, az acélszerkezet mintegy felét kellett
újra legyártani.

Az új átkelő a réginél szélesebb, ennek ellenére könnyebb lett, az
újjáépítés során 500 tonna acélanyagot takarítottak meg. Az úttestet 18
méterre, a kerékpárúttal ellátott járdákat 3,8 méterre szélesítették. Az
úttest fölé fénycsöves világítótesteket függesztettek a régi izzólámpák
helyébe. A hidat 1952. november 22-én nyitották meg a forgalom előtt,
ekkor kapta új nevét is Petőfi Sándor tiszteletére.

A hídon 1966-70-ben villamosvasúti vágánycserét és kisebb
javításokat végeztek, és teljesen újramázolták. 1979-80-ban a hídpályát
is felújították, a teljes pályaszerkezetet átépítették. Megszüntették a
kerékpárutat és az úttest szélességét 20,4 méterre növelték, a
villamosvágányok sávját az úttesttel egy síkban alakították ki, hogy az
autósok is használhassák, a híd így gyakorlatilag háromszor három
sávossá vált. Amikor 1982-ben a Boráros teret átépítették, a
villamosmegállókat középperonos aluljáróval egészítették ki.

Az utolsó komolyabb felújítás 1996-ban történt,

kicserélték a budai
pillér saruit, átépítették a villamospályát, amelyről leterelték a
közúti járműveket, a híd így ismét kétszer kétsávos lett. A 2010-ben
végzett fővizsgálat szerint a Petőfi híd felújításra szorul, mert
jelentősek a korróziós károsodások, a csapadékvíz-elvezetés tönkrement.
Utoljára 2013 augusztusában végeztek javításokat a Petőfi hídon, a
nagykörúti villamosvágányok felújításakor.

2016. március elején tégla méretű kő- és vasbetondarabok, a
változékony, csapadékos időjárás miatt meglazult útburkolati elemek
hullottak a hídról a budai alsó rakpartra. Ez is mutatja, hogy milyen
sürgős a Petőfi híd rekonstrukciója, amelyre a tervek szerint csak a
Lánchíd felújítása után, tehát 2020-nál előbb nem kerülhet sor.

Bölénykilövők kerestetnek

0

A déli Arizona államban kanyargó Grand Canyon (Nagy Szurdok) nemzeti parkban túlzottan elszaporodtak a bölények, és ez részben az állatállomány korcsosulásához, részben pedig a nemzeti park természeti erőforrásainak kimerüléséhez vezet.

Ezért a nemzeti parkok szövetségi hivatala – amely a belügyminisztériumhoz tartozik – úgy döntött, hogy önkéntes vadászokra bízza az állomány ritkítását.

A szerencsés vadászok személyét lottósorsolással választják ki. Munkájuk hosszadalmas lesz, hiszen

három-öt év alatt kell 600-ról 200-ra csökkenteniük a kanyon körüli erdőkben barangoló bölények számát.

Az 59 nemzeti parkot működtető Amerikai Nemzeti Park Szolgálat a napokban adta meg az engedélyt a bölényvadászatra, ám a Grand Canyon park vezetői egyelőre még csak a részletek kidolgozásánál tartanak. Eddig már konzultáltak a coloradói, a dakotai, és a wyomingi nemzeti parkok illetékeseivel, megkérdezve őket egy másik faj, a jávorszarvas-állomány egészséges megőrzéséről és vadásztatásuk módjairól.

A Grand Canyon bölényeinek őseit még az 1900-as évek elején, Arizona északi vidékein honosították meg.

Akkor azon a tájon még farmergazdálkodás folyt, és a bölényeket a szarvasmarhákkal keresztezték. A mai kószáló bölények e keresztezett fajta utódai. Valamennyi állat Arizona állam tulajdonát képezi, és évente 122 állatot lehet kilőni.

A bölények azonban az elmúlt évtizedekben a Grand Canyon területére költöztek, ahol viszont tilos a vadászat. Ezért elszaporodtak, és ha az állományt nem ritkítják, akkor tíz éven belül csaknem kétezerre növekszik a számuk.

A bölényvadászat kutyák nélkül, gyalogosan és nem szekérről, lóról vagy lesállásról történik. Az állatok alkonyatkor és hajnalban mennek ki a tisztásokra.

Terv már van a kormányváltásra

Túlzás lenne azt állítani, hogy áll a bál a szocialistáknál a paksi időközi polgármester választás okán, de annyi azért bizonyos, hogy okozott, okoz némi fejfájást az eredmény. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.

Szabó Péter, a végső győztes 68 százalékot ért el, abszolút számokat tekintve – amúgy 31 százalékos részvétel mellett – 3243 szavazatot gyűjtött, míg a másodikként záró, függetlenként jegyzett Mezősi Árpádra 1423-an szavaztak. (Csak a politikai folklór kedvéért írjuk ide: volt olyan induló, aki egyetlen egy szavazatot sem kapott, ami azt jelenti, hogy a jelölt vagy el se ment, vagy már önmagában sem bízik…)

De vissza a szocialistákhoz? Már az önmagában fájó lehet számukra, hogy nem tudtak kiállítani esélyes jelöltet – Mezősit támogatták -, az meg végképp, hogy hét hónappal az országgyűlési választások előtt ekkora különbség mutatkozik a kormánypárt javára. Magyarázatot persze lehet találni: Pakson a lakosság döntő többsége atomerőmű párti, amin nem is lehet csodálkozni, hiszen a lakosság java része az erőműtől, az erőműben kap munkát. Ez azonban csak az önfelmentéshez elegendő, mint ahogy az is: a helyi választás nem szabad összevetni az országossal, ráadásul az önkormányzatokra majd csak 2019 őszén fogunk voksolni. Sikerre, vagy legalább valami jó hírre lenne szükségük a baloldalon politizálóknak, mert így, a folyamatos belső feszültségekről tudósító írások nyomán egyre inkább kedveszegetté válik az Orbán leváltásában reménykedő tábor.

Ez a magyarázata annak, hogy az MSZP berkein belül a paksi eredmény újabb keserűséget, újabb indulatokat hozott magával. Az utóbbi hetek kifelé is zajosabb napjai után csendesedni látszott a tábor, amit a belső ügyeket jól ismerők még véletlenül sem a konszolidáció jeleként értékeltek. Inkább afféle hamu alatt izzik a parázs állapot állt elő, megmerevedett álláspontokkal, elmozdulni képtelen hozzáállással.

Az alapkonfliktusról már több ízben beszámolt a Független Hírügynökség, amit nagyképűen úgy írhatnánk le: távol állnak az elképzelések egymástól a szövetségi politikát illetően. A napokban ennek lehetséges variációit írtuk le, azzal, hogy a mai állapot szerint egyik – amúgy lehetséges – forgatókönyv sem működik. Vannak persze megnyugtatónak szánt mondatok; Gyurcsány Ferenc például, bármikor az MSZP-vel való megállapodásról kérdezik, megnyugtató válaszokat ad: bármily lehetetlennek is tűnik, előbb utóbb egymás tenyerébe csapnak.

De mit jelent valójában ez az előbb, vagy utóbb? Botka László, az MSZP miniszterelnök jelöltje, ha jól emlékszünk, márciusi, májusi, majd később őszi szövetségkötésről beszélt, amiből ma még semmi sem látszik,

a hírek szerint mostanság januárt emleget, mint végső dátumot. Az a meggyőződése, állítják hozzá közel álló forrásaink, hogy addigra mindenki, más megoldás nem lévén, szépen besorol mögé.

Ami persze lehetséges, hogy így lesz, de annyi minimum elmondható róla, hogy rejt némi kockázatot magában.

Három hónap sok mindenre lehet elég, akár még egy Botka-Gyurcsány kézfogóra is, csak épp a választó polgárok türelme fogyhat el addigra.

A vita amúgy, ha létezik egyáltalán vita – formálisan semmiképp – akörül forog, hogy legyen e közös lista, mindenütt egy a demokratikus ellenzék által állított, azaz 106 egyéni jelölttel, vagy koordinációs lista.  Amit viszont a törvények okán legfeljebb három párt köthet meg (a listaállításhoz legalább huszonhét egyéni körzetben kell elindulni; négy párt esetében már nem jön ki a matematika, márpedig itt, a baloldalon, ennél több párt van.

A kérdés az, hogy van-e ténylegesen ideje Botkának? Vagy másként: a választókon kívül, már akik kormányváltást szeretnének, kinek fontos még, hogy legyen ellenzéki oldalon megállapodás? Azt mondják: Gyurcsánynak nem olyan fontos, pártja parlamentbe jutása felől abszolút biztos, legfeljebb újabb éveket tölt ellenzékben, képviselőként, de az országgyűlés falain belül. Persze igaz ez Botkára is, vele szemben azonban kifejezett elvárás, mint a párt, mind pedig a választók részéről, hogy jusson előre a szövetségkötésben, ami viszont gátolja abban, hogy önálló brandként vigye piacra az MSZP-t. Az LMP újra és újra eltökélt kijelentéseket tesz az önállósága megtartására, és hasonlóan nyilatkozik a Momentum is. Marad az egy százalék körül mozgó Együtt, vagy PM; ám az elkötelezettség még ezeknél a pártoknál sem látszik.

Egyelőre az sem látszik, hogy a budapesti helyzet hogy alakult. Híreink szerint Tóth József, akit Botka a fővárosi egyeztetésekkel bízott meg, elvégezte a munkáját, létezik egy olyan lista, amelyen a 18 egyéni körzeten megosztoztak a pártok, de mivel Gyurcsány kijelentette, hogy megállapodni csak országosan lehet, ezt az egyezséget akár félre is lehet rakni.

A hét érdekes helyzeteket teremthet egyébként: a DK-nál lezáródik az a pártszavazás, amely eléri azt, hogy Gyurcsány kimozdíthatatlan legyen, a szocialisták pedig választmányi ülésen is találkoznak, Botka László pedig szombaton, a televízió nyilvánossága előtt ismerteti, idézzük: „azt a tervet, hogy miként tehető igazságosabbá 2018 Magyarországa.”

Mi tagadás: ambiciózus terv. Csak a tervhez vezető út nem látható még.

Lapszem – 2017. szeptember 12.

0

Ma Mária napja van. Esős, őszies idő várható, már itt is van a lapszemle. Vegyék, vigyék!

Magyar Idők: Igazságot tennének a disszidens árvák ügyében

A Kádár-korban szétszakadt családok kárvallott gyermekeinek nyújtana igaz­ságtételt az Oikosz Alapítvány – értesült a Magyar Idők a szervezet kuratóriumának elnökétől.

Nagy Ervin felidézte: a kommunizmus idején számos – korabeli szóhasználattal élve – disszidens hagyta el az országot, a családtagok azonban nem tudtak minden esetben együtt nyugatra szökni. Az itthon maradtakat – vagy itthon ragadtakat – a hatalom ellenségesen kezelte, a gyermekek pedig nem örökölhettek külföldön élő szüleik után. Történészek szerint több ezresre tehető az efféle „félárvaságra” jutott és vagyonukból kiforgatott emberek száma.

Népszava: Az ezüst is csúnyán csillog

Továbbra is elkeserítőek a magyarországi öngyilkosságokra vonatkozó adatok: az Európai Unión belül hazánkban a második legmagasabb az öngyilkosságot elkövető emberek aránya –idézi a Népszava az Eurostat legutóbbi jelentését. Az első helyen Litvánia áll, az országban 100 ezer lakosra 32 öngyilkosság jutott. Magyarországon – holtversenyben Lettországgal és Szlovéniával – ez a szám 19-et tett ki. Az uniós átlag 11.

Az egyik legnagyobb kihívást az időskori öngyilkosság jelenti, de a fiatalabb korosztály is érintett: a statisztikák szerint hazánkban a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget önkezűleg az életének. Az öngyilkosság az egész világon kiemelt egészségügyi probléma, a WHO adatai szerint évente 877 ezer ember menekül öngyilkosságba. A háttérben rendszerint valamilyen kezeletlen pszichiátriai zavar (depresszió, személyiségzavar, szerfüggőség) húzódik.

Magyar Nemzet: 900 millió forintot irányított át Orbán a közszférából az egyházakhoz

A közszférától az egyházakhoz irányított át forrásokat Orbán Viktor miniszterelnök, amikor a legutóbbi Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatban elrendelte: a költségvetésben 900 millió forintot csoportosítsanak át azonnali hatállyal a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjából az egyházi intézményekben dolgozók javára. Így a Miniszterelnökség 20 milliárd forintos céltartalékából az Emberi Erőforrások Minisztériumához vándorolt át a közel egymilliárd forint.

„Nem aprópénzről van szó, iszonyúan égető hiányok vannak a közszférában. Az egyházi intézményekben ezzel szemben, a többiekhez képest, elfogadható a helyzet” – mondta a Magyar Nemzetnek Földiák András. A Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke elképzelhetőnek tartja, hogy évről évre csökken azoknak a száma, akiknek bérkompenzáció jár a közszférában, ezért nincs szükség az idei büdzsébe betervezett 20 milliárd forintra, de így is számos más területen fel lehetne használni a szóban forgó 900 millió forintot.

Magyar Hírlap: Finomítanak a megfigyelési szabályokon

Az adatvédelmi hatóság jelzése miatt mégsem kötelezné a szállásadókat a belügyi tárca a magyar állampolgárságú vendégek igazolványainak rögzítésére

Mégsem kellene másolatot készíteniük magyar állampolgárságú vendégeik igazolványairól a szálláshelyeknek, az erről szóló rész ugyanis kikerült a Belügyminisztérium által készített, a „belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló” előterjesztés-tervezetből – értesült a Magyar Hírlap. Ismeretes, az ellenzéki sajtóban a napokban öles címekkel jelent meg a hír, hogy a kormány „szorosabb ellenőrzés alá vonná az állampolgárokat”.

Tíz éve történt – Cáfolja az SZDSZ, hogy átadná az egészségügyi tárcát

0

2007. szeptember 12-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy az SZDSZ határozottan cáfol minden olyan híresztelést, mely szerint a liberálisok átadnák az Egészségügyi Minisztérium vagy más tárca vezetését a szocialistáknak.

Horn Gábor, az SZDSZ ügyvivője szerint azok, akik az MSZP részéről ilyen javaslatot fogalmaznak meg, nem a biztosítási rendszerről szóló vita, hanem a koalíciós együttműködés kereteit feszítik szét. Az előző ciklusban az oktatási reform,

ebben a ciklusban az egészségügyi reform megvalósítása az SZDSZ legfontosabb feladata

– írja Horn Gábor.

Az SZDSZ szerint a kormányzás sokkal felelősségteljesebb feladat annál, hogy tárcákról vagy pozíciókról szóló méltatlan osztozkodássá alakuljon a koalíciós együttműködés. Az SZDSZ három minisztérium vezetését vállalta egy évvel ezelőtt, és kötelességének tartja, hogy a kormányzati ciklus végéig ennek a három minisztériumnak az élén, végig vigye a liberális párt által vállalt programot.

Az SZDSZ szerint Magyarország érdeke az, hogy a megszorítások mellett a reformok is megvalósuljanak

és a közös kormányzásnak csak akkor van értelme, ha lehetőség van a közösen kitűzött célok elérésére -olvasható a közleményben.

Horn Gábor szerint a tárcacsere felvetése azért is érthetetlen, mert a hétfői miniszterelnöki látogatáson a liberális frakció már egyértelművé tette, hogy csak a reformok közös végig vitelében lesz partner, a pozíciók és tárcák osztozkodásában viszont nem.

Kik verik szét Budapestet ősszel? – 5. Gyurcsány elnézést kért

A politikusok – elsősorban a kormánypárti oldal – továbbra is külföldről támogatott és szervezett5 utcai megmozdulásokról beszélnek. Hogy lesznek-e ilyenek, azt nem tudni. Amit tudni lehet: 11 évvel ezelőtt, 2006. szeptemberében és októberében csatatérré váltak a budapesti utcák.

A 2006 őszén történtek felidézésekor elsősorban a Független Hírügynökség akkori tudósításaira támaszkodunk. Az eredti szó szerinti szövegeket dőlt betűvel tesszük közzé.

2006.09.27. Gyurcsány Ferenc: Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból

2001 óta a politika nem a realitásokra, hanem arra a reményre építette az országot, hogy erőfeszítések nélkül is egy jobbá lehet tenni az ország helyzetét – mondta Gyurcsány Ferenc a szerdai kormányülésen, majd hozzátette: ebben neki is megvan a személyes felelőssége. A miniszterelnök ugyanakkor nem kért elnézést.

Gyurcsány úgy fogalmazott: „inkább a mára és a holnapra gondoltunk, mint a holnaputánra”. A kormányfő szerint hiba volt elhinni, hogy az európai mércével is kiemelkedő gazdasági növekedés megoldja az egyensúlyi problémákat, ehelyett inkább egyre nagyobbak lettek ezek a gondok. Gyurcsány hozzátette: ma már nem lehet csak spórolással helyreállítani az egyensúlyt.

A nyilvánosságra került beszédével kapcsolatban a miniszterelnök elmondta: nem hitte, hogy nyilvánosan is el tudja azt mondani az embereknek, amit szűkebb körben többször is elmondott és nem hitte, hogy a választóik megértik a kialakult helyzetet. A kormányfő sajnálatosnak nevezte, hogy a kormányzati munka mellett a kommunikáció nem volt megfelelő:

„egészben csináltuk, de csak félig mondtuk”

– fogalmazott Gyurcsány.

A kormányfő a beszéd trágár szavaiért elnézést kért azoktól, akiket ez bánt, ugyanakkor szerinte, aki szembenéz az egész szöveggel az érti, hogy ezek „a korholás, a szeretet és a szenvedély szavai.”

A miniszterelnök szerint abban van személyes felelőssége, hogy az elmúlt években elkerülték a teljes szembenézést Magyarország helyzetével: a lehetőségekkel és a kényszerekkel. „Csak a mi igazságunkat hitelesítő részt láttuk a valóságból” – ismerte el Gyurcsány.

A kormányfő szerint új politikára, új magatartásra és új kultúrára van szükség, amiben szerinte a jelenlegi politikusoknak kell az élen járniuk.

Nyilvános Gyurcsány másik balatonőszödi beszéde

Szerdán délelőtt felkerült a miniszterelnök internetes naplójára a májusi balatonőszödi MSZP-frakcióülés nyitó beszéde. Ebben Gyurcsány Ferenc a tervezett reformokról és kiigazításokról beszél a szocialista képviselőknek.

A múlt vasárnap nyilvánosságra került Gyurcsány-beszéd – melyben a kormányfő elismeri, hogy másfél éven keresztül folyamatosan hazudtak a választási győzelem érdekében – a frakcióülés végén hangzott el. A miniszterelnök blogjára ma felkerült szöveg az ülés megkezdésekor elhangzott nyitó beszéd.

A kormányfő ebben a többi között hangsúlyozza, hogy ezermilliárdos költségvetési kiigazításra van szükség, mert csak így állítható elő 2008-ra a büdzsé egyensúlya. Gyurcsány Balatonőszödön azt mondta, hogy ez 15-20 ezer köztisztviselő és ugyanennyi pedagógus elbocsátásával, valamint a túlórák jelentős csökkentésével érhető el.

A miniszterelnök beszélt az egészségügyi reformról, az állami rendszerek átalakításáról, a koalíciós tárgyalásokról és a megyei intézmények regionális szintre emeléséről is. A kormányfő részletesen szólt a szükséges törvények kétharmados és egyszerű többséggel megvalósítható elemeiről. Az ismertetett elképzelések megegyeznek az azóta már bejelentett kormánydöntésekkel.

Rendőr támadt volna a rendőrökre

A nyomozók elfogtak majd el is engedtek egy ex-rendőrt, aki a Nemzeti Nyomozó Iroda információi szerint egyenruhásokra akart támadni a Kossuth téren még a múlt héten. Később azonban kiderült, hogy

az egykori rendőr részt vett az MTV székházának ostromában,

így újra elkapták. Azóta már házi őrizetben van.

A Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai még múlt szerdán fogtak el a 28 éves férfit társaival együtt, mert információik szerint a Kossuth téren szolgálatban lévő rendőrökre akartak támadni. Ezt alátámasztotta az is, hogy autójukból előkerült két vipera – teleszkópos fémbot – egy 80 centis kard, kisbalta, valamint egy speciálisan átalakított sétálóbot, amiben egy 40 centis kés volt elrejtve. A rendőrök ezeket elkobozták, majd az elfogott társaságot szabadon engedték.

Múlt hét csütörtökön azonban kiderült, hogy a fiatalember részt vett az MTV székház ostromában, ezért aznap egy váci szórakozóhelyen ismét elkapták. Hivatalos személy elleni erőszak miatt indult ellene eljárás, jelenleg házi őrizetben van – erről az NNI szerdán adott tájékoztatást.

A 28 éves fiatalember egyébként 2002-ig szolgált a rendőrségnél tiszthelyettesként.

Egy Pest megyei rendőrről és egy hivatásos katonáról már korábban kiderült, hogy mindketten részt vettek a köztévé ostromában és dobálták is az épületet védő rendőröket.

Tüntetők és ellentüntetők várták Salgótarjában

Tüntetők és ellentüntetők várták Gyurcsány Ferencet Salgótarjánban, ahol a miniszterelnök átadta a felújított megyei kórház épületét.

Az intézmény udvarán olyan transzparenseket lehetett olvasni, hogy „Veled vagyunk! Ne nagyd magad! Csináld tovább oszt jó napot!” Tüntetők másik csopotja viszont a miniszterelnöktől elhíresült „Elk..ad!” -szlogent skandálta. Egyikük egy cserepes krizantémot akart átadani a kormányfőnek, mondván, hogy az a nemzethalált szimbolizálja, de a biztonságiak megakadályozták ebben.

Újabban nagy keletje van az igazmondásnak

– kezdte beszédét Salgótarjánban Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök hozzátette: Azzal sem mondunk igazat, hogy 10 millió magyar ezen a 93 ezer négyzetkilométeren – ami az országunk – fenn tudja tartani az egészségügyi ellátórendszert a jelenlegi színvonalon. A miniszterelnök szerint a magyar egészségügynek Európa felé kell nyitnia. Ha az unió gazdagabb polgárait itt látják el, akkor felértékelődhetne az egészségügyben dolgozók munkája és lenne pénz fejlesztésekre is.

Este: Kétezren a Kossuth téren

Körülbelül 2 ezer fősre nőtt a kormány és Gyurcsány Ferenc lemondását követelő tömeg a fővárosi Kossuth téren szerdán este kilenc órára. Egymást váltották a szónokok, a demonstrálók zászlókat lengetve hallgatták a beszédeket.

A téren a korábbi napokhoz képest kevesebb rendőr áll sorfalat a Parlament előtt – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.

A BKV tájékoztatása szerint a 2-es villamosok már nyolc óra óta nem mennek el a Jászai Mari térig a Kossuth teret megkerülve, hanem a Garibaldi utcánál leállnak. Várhatóan ez egészen üzemzárásig így is marad. A trolibuszok egyelőre még közlekednek a tér körül.

A rendőrség tájékoztatása szerint csütörtökön, rendbontás nem történt a téren és nem kellett előállítani senkit.

Tesco-sztrájk – egyelőre nyugalom van

0

A pénteki és szombati sztrájk után hétfőn délelőtt ültek le egymással ismét tárgyalni a szakszervezetek és a multi áruházlánc. Egyelőre nyugalom van.

A hétvégi Tesco-sztrájkot menedzselő két szakszervezet kompromisszumot ajánlott az áruházláncnak: szeptember 25-ig újabb határidőt adtak, s abban maradtak, hogy a Tesco ekkorra elkészíti azt a programot, ami alapján mérni lehet az áruházak működését. Ebből kiderülhet az is, hol van létszámhiány – írja a 24.hu.

A szakszervezetek továbbra is ragaszkodnak a 15 százalékos létszámemeléshez, de az áruházlánc jelentése alapján meg fogják vizsgálni, hogy az egyes áruházakban mekkora pluszlétszámra lehet szükség.  A szakszervezetek továbbra is fenntartják a 25 százalékos béremelési igényt, erre a követelésükre legkésőbb október 2-ig kell választ adnia az áruházláncnak.

Részsikereket is elértek, s mindezért cserébe a szakszervezetek egyelőre nem hirdetnek újabb sztrájkot. A sztrájkbizottságok azonban maradnak, működnek, és a munkabeszüntetés jogi lehetősége továbbra is fennáll.

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK