2007. szeptember 13-án a Független hírügynökség a Medián legfrissebb felmérését ismertette. Ebből kiderül, hogy a magyarok 37 százaléka ellenzi az üzletek és bevásárlóközpontok vasárnapi nyitvatartását, miközben 58 százalék nem értene egyet azzal, ha megtiltanák, hogy ekkor is nyitva tartsanak.
Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet 1200 ember személyes megkérdezésével készített felméréséből kiderül, hogy
az emberek 83 százaléka szokott – legalábbis alkalmanként – vásárolni vasárnap is.
Egyhatoduk általában ekkorra időzíti a nagyobb vásárlásokat.
Azok közül, akiknek a szokásait egyáltalán nem érintené a nyitvatartás megtiltása, a többség (73 százalék) egyetértene a korlátozással. Az alkalmi vasárnapi vásárlók körében azonban már csak 27 százalék ez az arány. Minden tizedik válaszadó még azok közül is támogatja a vasárnapi zárva tartás kötelezővé tételét, akik egyébként éppen ekkor szokták bonyolítani a nagybevásárlást – mutat rá a felmérés.
Összességében
a magyarok 37 százaléka ellenzi, hogy az üzletek vasárnap is nyitva legyenek,
58 százalék pedig nem értene egyet a korlátozással.
Bár júliusban a Kereszténydemokrata Néppárt javasolta, hogy a vasárnap végzett munkát a „társadalmilag feltétlenül szükséges mértékre” szorítsák vissza, a kezdeményezést kevesebben fogadják kedvezően az ellenzéki pártok táborában, mint a kormánypártokéban – olvasható a felmérésben.
Barnamedvék nyomait fedezték fel néhány nappal ezelőtt Kánó határában, a települést Ragállyal összekötő út közelében – írta az Észak-Magyarország.
Az anyamedve és bocsa egy erdei úton Kánó és Imola között járt, az Aggteleki Nemzeti Park szerint az sem zárható ki, hogy a bocs a már Magyarország területén született – olvasható a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei napilapban.
Rózsa Sándor, a nemzeti park őrszolgálati osztályvezetője az újságnak elmondta: a medvék kóborolnak, egy nap alatt tíz-harminc kilométert is megtehetnek, és az is lehet, hogy már elmentek innen.
Nem először fordul elő ilyen riadalom. Bő két évvel ezelőtt például a Magyar Narancs számolt be róla, hogy Észak-Magyarországon a megelőző hónapokban folyamatos volt a medvék jelenléte. Ez annyit jelent, hogy – a korábbi tapasztalatokkal szemben – szinte biztos, hogy itt is teleltek már az állatok, és a hidegebb idő beköszöntével sem húzódtak vissza Szlovákiába, tehát már télen-nyáron vannak Magyarországon medvék – írta akkor a hetilap.
Filippo Grandi felszólította Magyarországot, hogy növelje a menedékkérők esélyeit, hogy beléphessenek az országba és elinduljon a menekültügyi eljárásuk, egyben szüntesse meg a határon az úgynevezett „tranzit zónákat”, amelyekben, miként fogalmazott, gyakorlatilag fogva tartják a háború és üldöztetés elől menekülő embereket.
A főbiztosság közleménye szerint Filippo Grandi találkozott Pintér Sándor belügyminiszterrel, valamint Szijjártó Péter külügyminiszterrel, és elmondta, hogy az ENSZ Menekültügyi Szervezete elismeri: minden országnak jogában áll megvédeni a határait,
„de a menekültek oltalmazása és az ország biztonságának a szavatolása együtt is megvalósítható.”
Nyomatékosan kiemelte az európai szolidaritásnak a szükségességét, és annak a jelentőségét, hogy az EU valamennyi tagállama, köztük Magyarország, vegye ki a részét abból az uniós programból, amelynek célja menedékkérők áthelyezése Görögországból és Olaszországból.
Sajtótájékoztatóján azt mondta a betelepítési kvótákról: egyes uniós tagállamok jogosan kérik a terhek megosztását, és
sajnálatos, hogy Magyarország nem vesz részt ebben.
Grandi aggódik, hogy Magyarországon a menedékkérőket, köztük számtalan kisgyereket, a menekültügyi eljárásuk idejére fogva tartják a „tranzit zónákban”.
„Gyerekeknek különösen nem szabadna soha rácsok mögött őrizetben lenniük”
– mondta Filippo Grandi, miután felkereste a magyar-szerb határon lévő röszkei tranzit zónát. Megjegyezte, hogy azok a 14 év alatti gyerekek, akik egyedül, szüleik és más felnőtt hozzátartozóik nélkül érkeznek az országba, nyitott befogadó központba kerülnek, ahol megfelelő ellátást kapnak. Az ENSZ menekültügyi főbiztosa szorgalmazta, hogy Magyarország továbbra is tartsa fenn a szóban forgó intézményt, egyúttal pedig helyezze ott el a 14 évesnél idősebb kísérő nélküli gyerekeket is.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
„Menedéket kérni nem bűncselekmény” – mondta Filippo Grandi.
„A menekültek, akikkel találkoztam, egyszerűen csak biztonságot keresnek Európában, és most nagyon aggódnak a jövőjÜk miatt.”
Arra kérte a magyar kormányt, enyhítsen a menekültügyi rendszere szigorán, annak érdekében, hogy az országba belépő menedékkérők ne akadályokba ütközzenek, hanem
induljon egy tisztességes menekültügyi eljárás
az ügyükben, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Röszkei látogatásán Grandi találkozott a tranzit zónában lévő kísérő nélküli kiskorúakkal, köztük két 14 éves fiúval. Egyikük, Ahmad, Szíriából, Aleppóból menekült el 12 évesen, és egy
közel két esztendei gyötrelmes út után alig egy hónapja érkezett Magyarországra.
Mint elmondta, bízik abban, hogy megkapja a menedékjogot, mivel a családja veszélyben van, és reméli, hogy megmentheti őket, amint sikerül kérvényeznie a családegyesítést.
Fotó: UNHCR/Kitty McKinsey
Szulejman, aki Afganisztánból, Kabulból indult útnak, egy nagy sebet mutatott a karján, amit a szavai szerint még otthon egy tálib támadásban kapott. Azt mondta, fél, hogy esetleg haza kell térnie, és szívesen maradna Magyarországon.
A menekültek Röszkén konténerekben laknak, amelyek fű helyett murvával felszórt, pengésdrót kerítéssel lezárt szűk udvarokat fognak körül. Kapnak orvosi ellátást és egyéb szolgáltatásokat, és nemrégiben különböző gyerekfoglalkozások is elindultak.
Amire a menedékkérők a leginkább panaszkodnak, az a menekültügyi eljárásukat övező információhiány,
illetve az, hogy be vannak zárva, megfosztva szabad mozgás lehetőségétől, attól, hogy a pengésdrót kerítésen kívülre kilépjenek.
Az elmúlt néhány évben Magyarország megszorító jogi lépésekkel módszeresen tette rendkívül szigorúvá a menekültügyi rendszerét, és lényegében
eltörölt minden, az elismert menekülteknek a beilleszkedésükhöz korábban nyújtott állami támogatást.
Magyarország egyidejűleg fizikai akadályokat is emelt, beleértve a pengésdrót kerítést a határain, és még azzal is korlátozza a hozzáférést a menekültügyi rendszeréhez, hogy mindössze tíz menedékkérőt enged be az országba minden egyes munkanap.
„Amikor ma a határkerítésnél álltam, úgy éreztem, az egész rendszer arra van kitalálva, hogy távol tartsa az országtól a nemzetközi oltalomra szoruló embereket,
és így sokakat megakadályozzon abban, hogy törvényesen benyújthassák a menedékkérelmüket” – mondta Filippo Grandi.
Miután a menedékkérők bejutnak Magyarország valamelyik tranzit zónájába, ott a menekült elismerési arányok alacsonyak, még az olyan emberek esetében is, akik háború vagy fegyveres konfliktus sújtotta országokból jönnek, például Irakból vagy Afganisztánból, pedig a kormány tagjai, akikkel a főbiztos találkozott, arról tájékoztatták, hogy dolgoznak az eljárás javításán.
A 9,8 milliós Magyarországon ma megközelítőleg 5 000 ember rendelkezik menekült státussal.
Ha nem volt ideje követni ma a híreket, nem tudja, mi történt Magyarországon és a világban, akkor olvassa el összefoglalónkat!
Fejfájás az MSZP-ben
Okozott, okoz némi fejfájást a paksi időközi polgármester választás eredménye a szocialistáknál. Még akkor is, ha a most vasárnapi szavazáson, hivatalosan, MSZP-s politikus nem is indult, az a fölény, amit a Fidesz jelöltje mutatott, erős aggályokat vetett fel a baloldalon.
Botka László most már januári szövetségkötést emleget.
Egyre több a gyerekkatona a Közel-Keleten
Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója szerint, míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.
12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban.
Jemenben pedig gyakorlatilag mindegyik.
Olajembargó Észak-Korea ellen
Bár a teljes olajembargót, amit az Egyesült Államok szeretett volna, nem szavazta meg az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de így is az eddigi évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül
megtiltják, hogy külföldön észak-koreai textilipari termékeket vegyenek,
és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket.
Zsidózás a mobilgát kapcsán
A mobilgátat támogató Egyesület a Római Partért nevű szervezet a Facebookon nekitámadt az ellenzőknek. Mint írták,
„zsidó értelmiségiek egy csoportja gettóba akarja zárni”
őket azzal, hogy a part helyett a Nánási úti nyomvonalon építenék meg a védművet, „mintha elfelejtették volna, mi történt rokonságukkal a ’40-es években”.
Az azeri botrány és az állítólagos zavargások a nemzetbiztonsági bizottság előtt
Rogán Antalt is meghallgatta volna a nemzetbiztonsági bizottság, de ő nem ment el. A bizottság MSZP-s elnöke szerint a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek
semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek
a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.
A fideszes alelnök szerint nincs összefüggés a hírekben megjelent számlák, offshore-ügyek és az azeri baltás gyilkos kiadatása között, a jobbikos tag szerint erről még tart a vizsgálat.
Nem lesz népszavazás az euróról és a kannabiszról
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket. Előbbit a Magyar Liberális Párt adta be, utóbbit pedig a Polgári Világ Pártjának elnöke.
Hihetetlen pusztítást okozott Irma
Vízben áll egy autó a floridai Orlandóban Fotó: MTI/EPA/Gerardo Mora
„Elég sok szörnyűséget láttam, de ehhez hasonlót még soha”
– ezt mondta a holland király, miután az országhoz tartozó Sint Maartenre látogatott, amelyet letarolt a hurrikán. A sziget másik fele Franciaországhoz tartozik – oda Emmanuel Macron látogatott el.
Irma Amerikában trópusi viharrá gyengült, de több államban még tart a rendkívüli állapot. Egész városok vannak víz alatt, több millió embernél nincs áram, Floridában üzemanyaghiány is van.
Nem hitelesítette a Nemzeti Választási Bizottság a kannabisz legalizálásáról és az euró bevezetéséről szóló népszavazási kezdeményezéseket.
A Magyar Liberális Párt két, a kannabisz legalizálásáról szóló népszavazási kezdeményezést nyújtott be. A bizottság egyhangú döntésekkel
megtagadta az aláírásgyűjtő ívek hitelesítését,
többek között az egyértelműség hiányára hivatkozva.
Tárgyalt a bizottság két, az euró bevezetésére irányuló népszavazási kérdés hitelesítéséről is, mindkettőt Keresztény Zoltán, a Polgári Világ Pártja elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Ezek hitelesítését a bizottság arra hivatkozva tagadta meg, hogy
a kérdés nem az Országgyűlés, hanem a kormány és a Magyar Nemzeti Bank hatáskörébe tartozik, emellett az alaptörvény burkolt módosítására irányul,
hiszen az rögzíti, hogy Magyarország pénzneme a forint. Emellett túl megtévesztőek is a kérdések a bizottság többségének véleménye szerint.
Botka László, a szocialisták miniszterelnök jelöltje nem ígéretes ember, hanem az ígéretek embere.
Amikor, közel egy évvel ezelőtt, sikeres szegedi polgármesterként kilépett a helyi ringből, és betette a lábát az országos manézsba, sokan, főleg az MSZP hívei, úgy gondolták: itt van az ő emberük.
Magyarország leendő miniszterelnöke.
És Botka tényleg ott volt. És ott van még mai is, ahol annak idején volt. És a párt is ott van, ahol volt. Vagy már ott sem.
Botka László a kezdetekkor azt ígérte, hogy munkálkodása márciusra látszani fog az eredményeken. És tényleg látszott is, még ha nem is úgy, ahogyan eredetileg gondolták.
Úgy tűnik, hogy az eredményeket elfelejtették el értesíteni arról, hogy látszaniuk kell. Vagy legalább megmutatkozniuk.
Májusban megint megnyugtatták az aggódókat. Azt mondták nekik, hogy a nyár végén már biztosan látszani fog az elvégzett munka eredménye. Most, hogy vége a nyárnak, megint megígérték. Hogyha előbb nem, akkor majd jövőre, januárjában.
És ezt most tényleg tutira vehetjük. Hogy amennyiben nem jön közbe semmi, akkor szinte már majdnem biztos, hogy vagy jönni fognak az eredmények, vagy nem
Volt már ilyen. Hányszor hallottuk a jól ismert szöveget: most még egy kicsit össze kell húznunk a nadrágszíjat, de jövőre majd jobb lesz.
És aztán jövőre is elmondják ugyanezt.
Nem kell idegeskedni, még több mint fél év van a választásig. Addig még minden megtörténhet.
Nem mindig könnyű eligazodni a miniszterelnök uniós támogatással kapcsolatos kijelentései között. A múlt héten már megcáfoltuk, hogy saját lábon áll az ország, nem az „1000-1500 milliárdos” EU-pénzből. Utóbbival is van néhány probléma. A „saját lábon állás” teóriáját egyéb adatok se támasztják alá.
Egy rendezvényen a múlt héten „színvonaltalan érvelésnek” minősítette Orbán Viktor azt, hogy külső tényezőknek, közte az európai uniós támogatásoknak tulajdonítják sokan a magyar gazdaság teljesítményét. Erre hozta fel példaképpen, hogy a 18 ezer milliárdos magyar költségvetésen belül az uniós támogatások 1000-1500 milliárdot tesznek ki.
A gondolatmenet tarthatatlanságára elsők között hívta fel a figyelmet a fuhu.hu., bemutatva, hogy a külföldön élők hazautalásaival együtt a bruttó hazai termék 8-10 százalékát nem Magyarországon állítják elő. S idéztük a kormány megrendelésére készült tanulmányt, amely szerint
az uniós támogatások nélkül egyenesen visszaesésben lenne a magyar gazdaság.
Orbán azóta se tért ki bővebben arra, mely 1000-1500 milliárdos uniós támogatásra gondolt, csak valószínűsíthető, hogy az idei állami központi költségvetés egyik számsorára. A szakzsargonban az államháztartás központi alrendszerében 17 867 milliárd forint bevételt és 19 034 milliárd kiadást terveztek, s ezeken belül található az európai uniós fejlesztési költségvetés 1545 milliárdos bevételi és 2239 milliárdos kiadási előirányzattal. Ennek több, mint 90 százaléka önálló fejezetben van elkülönítve, apróbb tételeket kaptak egyes minisztériumok (Miniszterelnökség, az agrártárca, a belügy, a nemzetgazdasági és a fejlesztési tárca). Az elkülönült fejezetben található a svájci és a norvég alap (13,7 milliárd) is, továbbá egy sor olyan összeg, amely egyes programokhoz nyújtott támogatás, de vannak tartalék összegek is.
Összességében elmondható, hogy ezek a tételek nem azonosak az országnak nyújtott és itthon elosztott közösségi fejlesztési támogatásokkal, amelyekből – az úgynevezett operatív programokon keresztül, illetve például a földalapú támogatások formájában – évek óta 1800-2500 milliárdot kapunk Brüsszelből (egyedül tavaly mérséklődött az összeg), s
ebben az évben is minimálisan 2000, de inkább 2600 milliárd körüli tétellel számol a kormány.
(Bár például vitás kérdések miatt ebben az évben alig pár száz milliót utaltak át hazai számlára, a kifizetéseket egyelőre a költségvetés előlegezi meg). Ráadásul ezek a költségvetési kiadási-bevételi összegek éppenséggel 694 milliós hiányt mutatnak.
A „saját lábon állást” egyéb adatok se igazolják. Az alapblogon Zsiday Viktor írása az általunk sorolt tények mellett megmutatja, hogy mekkora volt az elmúlt években az egy főre jutó gazdasági növekedés úgynevezett vásárlóerő-paritáson (vagyis kiszűrve az egyes országok eltérő adatai miatti torzítást). Eszerint Magyarország 24 százalék, Szlovákia 22, Csehország 25, Bulgária 28, Lengyelország 32 Románia 38 százalék. Vagyis a válságot leküzdve
hazánk a térség egykori szocialista EU-tagok sorában a második leggyengébben teljesítő –
úgy, hogy szintén egy főre vetítve a legtöbb pénzt mi kaptuk az uniótól.
Az ismert befektető-elemző felhívja a figyelmet arra is, hogy a 2003-2010 közti hét évben (közte a krízis sújtotta 2008-2009) a magyar gazdaság majdnem 40 százalékkal növekedett összességében; akkor a külföldi kölcsönök, most a közösségi segítség nyújtja a mankót.
A magyar gazdaság jelenlegi relatív lendületében nagy szerepük van az alacsony béreknek. A legalább tíz fős vállalkozások egy órára jutó munkaerőköltségét érzékeltető ábra megmutatja, mekkora lemaradásban van Magyarország.
Forrás: Eurostat
Mint látható, az ötödik legalacsonyabb bérű ország a miénk, alig harmada az EU-átlagnak, de még a szomszédos szlovénekének is csupán fele. Ehhez hozzávehetjük már idézett cikkünkből a Magyar Nemzeti Bank egyik tanulmányának megállapítását arról, hogy a kis és közepes vállalatok termelékenysége semmit se javult a rájuk elköltött ezermilliárdok dacára.
A pártok képviselői még abban sem értettek egyet, hogy mi hangzott el az ülésen.
Molnár Zsolt, a testület szocialista elnöke azt mondta: Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter nem jelent meg az ülésen. Molnár azt mondta:
a titkosszolgálatok, rendvédelmi szervek semmilyen konkrét információval nem rendelkeznek a Rogán Antal és más kormánytagok által is emlegetett utcai zavargásokról.
Szerinte egyébként a jogállamnak része a tüntetés, utcai megmozdulás is.
Németh Szilárd, a bizottság fideszes alelnöke arról beszélt, hogy az ülés legfontosabb témája az Európa és Magyarország biztonságát érintő, szerinte az „illegális bevándorlással összekapcsolható bűncselekményhullám, és terrorizmus” volt. Azt mondta, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány megerősítette a sajtókban megjelent 11 ezer hamis szír útlevél ügyét. Ez azt jelenti, hogy a korábbi 9 ezren felül további 11 ezer hamis útlevél került fel a schengeni listára, így „óriási kockázatot” kell kiszűrniük a határőrizeti szerveknek.
Az azeri botrányról azt mondta, hogy az örmény nemzetiségi szószóló szerint a hírekben megjelent számláknak, offshore-ügyeknek és a baltás gyilkos kiadatásának nincs köze egymáshoz.
A szolgálatok viszont még információkat gyűjtenek,
a két hét múlva tervezett bizottsági ülésen adnak tájékoztatást.
Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt mondta: számára
úgy tűnik, mintha Németh Szilárd más ülésen vett volna részt.
Jelenleg ugyanis az azeri ügyekkel kapcsolatban még a vizsgálatok elején tartanak a szervek, ezért nem is zárhatók ki az összefüggések.
Szerinte semmilyen konkrét információ nincs arról, hogy bárki tervezne az ország területén Magyarország alkotmányos rendjét megzavaró akciót. Ezzel kapcsolatban Mirkóczki szerint riogatás zajlik.
Az LMP-s Szél Bernadett szerint a választásokhoz közeledve egyre inkább kampányfórumként kezelik a bizottságot a politikusok. Azt mondta:
„Az, hogy Rogán Antal fél megjelenni a bizottság előtt, azt jelenti, hogy félnivalója van (…) titkolózni akar.”
Elfogadhatatlannak nevezte, hogy Rogán Antal utcai zavargások előkészítésével vádolta meg az ellenzéket, holott erre semmilyen konkrét bizonyíték nincs.
Lezárult a nyomozás a bőnyi rendőrgyilkosság ügyében. A hungarista Györkös Istvánt akár még idén bíróság elé állíthatják.
Az ügyészség álláspontja szerint a férfi szándékosan lőtte fejbe tavaly október 26-án a hozzá házkutatásra érkező főnyomozót. A nyomozóhatóság szerint kizárt, hogy a gépkarabély véletlen sült volna el, bár a vádlott és védője erre alapozzák a védekezésüket. A hatóság állítását támasztja alá a három igazságügyi szakértői vélemény is.
Ha minden a tervek szerint halad, a jövőhéten iratismertetés lesz, majd még ebben a hónapban sor kerülhet a vádemelésre. Györkösnek hivatalos személy sérelmére elkövetett, több ember életét veszélyeztető emberölés és lőfegyver engedély nélküli tartásával elkövetett lőfegyverrel visszaélés miatt kell felelnie.
A Magyar Idők értesülése szerint hogy a szakértők abban is közös álláspontra jutottak, hogy a gyanúsított körülbelül 60-70 centiméter távolságból lőtte fejbe a Nemzeti Nyomozó Iroda főnyomozóját, Pálvölgyi Pétert.
Hét tigrist, hat oroszlánt és egy leopárdot találtak egy arkansasi pajtában.
A nagymacskákat szombaton fedezték fel Poinsett megyében, ahol a tulajdonos ketrecekben tartotta őket.
A helyi seriffet egy névtelen telefonáló értesítette, ezután indult embereivel a helyszínre, ahol
az egzotikus vadakat jó egészségben, gazdájuk társaságában találták meg.
Randy Zellers, az állam vad- és halvédelmi bizottságának szóvivője elmondása szerint az angol tulajdonos addig akarja őrizni a vadakat, amíg Németországba nem repülhetnek. A férfi nem értesítette a hatóságokat, hogy ideiglenesen tigriseket, oroszlánokat és leopárdot akar tartani Arkansas területén. Az állam törvényei alapján ehhez előzetes írásos engedélyre van szükség.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
