Kezdőlap Itthon Oldal 807

Itthon

A kormány szerint továbbra is szükség van a határvédő intézkedésekre

0

Kovács Zoltán kormányszóvivő azt mondta: a két éve a magyar határ védelmében hozott intézkedésekre továbbra is szükség van, szerinte ezeknek köszönhető, hogy radikálisan csökkent az illegálisan és ellenőrizetlenül Magyarországra lépő menedékkérők száma.

A kormányszóvivő erről a röszkei határátkelőhelyen beszélt. Szerinte 2015-ben Magyarország nem várt segítséget, anyagi hozzájárulást, saját érdekében és Európa védelmében teljesítette, ami a kötelessége.

Kovács Zoltán szerint a migrációs nyomás a határainkon állandó,

a ma is életben lévő intézkedések nélkül a helyzet sokkal rosszabb lenne.

Bakondi György és Kovács Zoltán egy korábbi sajtótájékoztatón
MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó közölte: szilárd határőrizeti rendszert sikerült kialakítani, amely egyszerre szolgálja Magyarország és az unió belbiztonságát. Szerinte a műszaki akadályrendszer a határőrizet sikerének kulcsa, enélkül lehetetlen feltartóztatni a „tömegesen érkezőket.”

A tiltott határátlépések száma a 2015-ös 391 ezerről 2016-ban 18236-ra, 2017-ben 1184-re csökkent.

Bakondi szerint ez a tendencia a balkáni útvonal lezárása és az uniós-török megállapodás mellett mindenekelőtt a magyar határőrizet sikerének köszönhető.

A Helsinki Bizottság véleményét itt olvashatja.

Az MSZP választmányának válaszára vár a DK

Nem okozott nagy meglepetést Molnár Csaba a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke, amikor ismertette a múlt héten elindított és két nappal ezelőtt lezárult pártszavazás eredményét

A két kérdés, amiről a DK mintegy 10 ezer tagjának a véleményét kérdezték, lényegében a következő volt: elutasítják-e azt a módszert, hogy az egyik párt vezetése meg akarja határozni, hogy egy másik párt kit jelöljön egy esetleges közös választási listára. A másik kérdés pedig arra vonatkozott, hogy elkezdjék-e a tárgyalásokat a 106 egyéni körzetet illetően.

Mint Molnár Csaba elmondta, a DK történetében soha nem látott arányban szavaztak a párttagok. Mintegy 70 százalékuk szavazott a két kérdésről, s közülük

az elsőre 92, a másodikra pedig 97 százalékban igennel válaszoltak.

Ez, a párt alapszabálya szerint, kötelezi az elnökséget, mondta Molnár Csaba. Vagyis, az azt jelenti, hogy e felhatalmazás alapján tárgyalhatnak csak más pártokkal.

Az ügyvezető alelnök elsősorban az MSZP-re gondolt, akik, Botka László színre lépése óta azt az álláspontot képviselik, hogy legyen közös lista, de azon Gyurcsány Ferenc ne szerepeljen.

A mi európai politikai kultúránktól távol esik, hogy beleszóljunk más pártok személyi ügyeibe,

mondta Molnár Csaba. Hozzátette: úgy hallotta, hogy a szocialisták azt ajánlják, hogy Gyurcsány induljon egy számára kedvezőnek tűnő egyéni körzetben – például Budapest XV. kerületében.

Olyan előfordul, hogy egy pártelnök a pártlista mellett egyéniben is indul, de hogy csak egyéniben, a pártlistát „kihagyva” induljon, arra még nem volt példa.

Molnár Csaba a kisebb pártokkal való együttműködésről azt mondta: ők nem zárkóznak el a tárgyalások elől, de miután az LMP és a Momentum is kijelentette, hogy nem kívánnak velük együttműködni a választáson, ezt a döntést elfogadják, és ők sem erőltetik a tárgyalásokat.

Ha az MSZP szombati választmány ülésén úgy határoz, hogy nem fogadja el az DK ajánlatát – közös lista, amelyen Gyurcsány Ferenc pártelnök neve is szerepel, – azt ők, szomorúan ugyan, de tudomásul veszik. Ebben az esetben nincs más, mint megállapodni abban, hogy mind a 106 egyéni körzetben egy demokratikus ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesz jelöltjével.

Ez a valódi Soros-terv

1

„Nemzeti konzultációt” indít a kormány az úgynevezett Soros-tervről, amely szerintük arról szól, hogy bevándorlókat kell Európába telepíteni. Ilyen terv valójában nem létezik, pláne nem igaz, hogy Soros György alapítványai ennek érdekében támogatnak különböző szervezeteket. A magyar származású milliárdos tavaly júliusban egy cikkben fejtette ki álláspontját.

A cikk az egyik legelismertebb külpolitikai magazinban, a Foreign Policyban jelent meg, tavaly július 19-én, Ez Európa utolsó esélye, hogy rendbehozza menekültpolitikáját címmel.

Ebben Soros György azt írja, hogy

a menekültválság és a Brexit megerősítette a nacionalista, idegengyűlölő mozgalmakat

a térségben, és az Európai Unió országai, ahelyett, hogy közösen szállnának szembe ezzel a fenyegetéssel, egyre kevésbé hajlandóak együttműködni.

Soros György szerint az átfogó megoldásnak része kellene, hogy legyen 300 ezer menekült letelepítése a háború sújtotta Közel-Keletről – de az is kell, hogy a világ más részein is fogadjanak be menekülteket. Ez a szám szerinte elegendő lenne, hogy meggyőzze a menedékkérőket, nem érdemes életük kockáztatásával átkelni a Földközi-tengeren, hogy illegálisan jussanak be Európába. Főleg akkor, ha kimondanák:

aki illegálisan érkezik, az nem kaphat menedékjogot.

Emellett pénzügyi támogatást kell nyújtani azoknak az Európán kívüli országoknak, ahol a legtöbb menekült van, és kérelmeket feldolgozó központokat kell ide telepíteni.

Soros György szerint meg kell erősíteni az EU határvédelmét.

Soros ellenezte a törökökkel kötött megállapodást: többek között azért, mert nem értett egyet a menekültkvóták kötelezővé tételével.

Soros György
Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet

Szerinte egy hétpontos cselekvési tervvel lehetne kezelni a válságot:

  1. Az Európai Unió tagjainak, de a világ más országainak is egyenesen a frontországokból kellene átvenni menekülteket, előre szabályozott módon.
  2. Az Európai Uniónak vissza kell nyernie az ellenőrzést a határain, a többször látott káosz ugyanis bizonytalanságot és ellenérzéseket szül, mint ahogy az is, hogy azt látni: Görögországban rendezetlen táborokban élnek a menekültek.
  3. Az EU-nak pénzügyi eszközökkel kell lehetővé tennie, hogy szembe lehessen szállni a hosszú távú kihívásokkal. Soros György szerint évi legalább 30 milliárd euróra van szükség, hogy egy átfogó válságkezelési terv működjön. Ez soknak tűnik, de például a schengeni rendszer feladása ennél sokkal többe, 47-140 millárd euróba kerülne évente.
  4. A válságot fel kell használni arra, hogy közös európai határvédelmi mechanizmusok jöjjenek létre, amelyekhez hozzátartozik a menedékkérelmek elbírálása és a menekültek áttelepítése is.
  5. Ki kell dolgozni az elfogadott menedékkérelemmel rendelkezők Európán belüli áttelepítésének szabályozását. Soros György szerint az EU senkit nem kényszeríthet arra, hogy részt vegyen ebben a programban – se a menekülteket, de a tagországokat sem. Ennek szerinte önkéntesnek kell lennie, oly módon, hogy abból mindenkinek előnye származzon. Jó példaként erre Kanadát említi.
  6. Az EU-nak és más nemzetközi szervezeteknek sokkal jobban kell támogatni azokat az országokat, ahol a legtöbb menekült van, például Jordániát. Ez elősegíteni, hogy például tudjanak iskolába járni, dolgozni, legyen megfelelő egészségügyi ellátásuk.
  7. Figyelembe véve, hogy az Európai Unió lakossága erősen öregszik, Soros György szerint meg kell majd fontolni a gazdasági bevándorlás szabályozását is. Szerinte Angela Merkel módszere, amikor „kinyitotta Németország kapuit”, nem működött, mert hirtelen egymillió menedékkérő érkezett, ami meghaladta az ország kapacitását. Az Európai Uniónak Soros szerint meg kell határozni egy limitet, hogy mennyi embert tud befogadni – és ebbe egyelőre nem férnek bele a gazdasági bevándorlók.

Soros György szerint a bevándorlás előnyei sokszorosan felülmúlják az integráció költségeit. A jól képzett munkaerő elősegítheti a gazdasági növekedést. Szerinte

a hét elv abban is segítene, hogy csökkentse az emberekben élő félelmet és a menedékkérők kaotikus áramlását is.

Magyarul: szó sincs arról, hogy Soros György évi egymillió illegális bevándorlót „szabadítana rá” Európába, ahogy azt a magyar kormánypropaganda hangoztatja.

A macskák alakjáért és krokodilölelgetésért is járt az anti-Nobel díj

0

Folyékonyak vagy szilárdak a macskák, egy krokodil babusgatása hatással van-e a szerencsejátékra és gyógyítja-e a horkolást az ősi ausztrál hangszer, a didzseridu? Ez a három kutatás is díjazott lett csütörtökön a Harvard Egyetemen, az idei anti-Nobel-díjak átadásán.

Az „anti-Nobelként” emlegetett IgNobel-díj fizikai kategóriáját idén a francia Marc-Antoine Fardin nyerte, aki Folyékonyak, vagy szilárdak a macskák? című, befőttesüvegekbe, vödrökbe és lefolyókba gyömöszölt macskák fotói megihlette kutatásában

matematikai módszerekkel bizonyította be, hogy a fiatal, mozgékony cicák tovább megőrzik alakjukat, mint az idősebb, lusta macskák.

Ebben a mezőnyben tavaly egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként magyar tudósokat is díjaztak a lóbögölyök színpreferenciájának vizsgálatáért.

A tíz trófea közül

az anatómiai díjat James Heathcote brit orvos kapta, aki azt igazolta, hogy az idős embereknek tényleg megnő a fülük.

Megállapította, hogy a férfiak füle – 30 éves kor fölött – évente két milliméterrel növekszik. A kémiai díjazott olyan kutatás lett, amely annak járt utána, egyesek miért utálják a sajtot.

A közgazdasági díjat Matthew Rockloff és Nancy Greer vehette át, akik azt vizsgálták, hogy

a krokodilok mennyire befolyásolják a szerencsejáték-függőket és nem függőket.

A kutatók 2010-ben Queenslandben 103 ember részvételével végezték a kísérletet, amelynek során a két csoport tagjai egyméteres, bekötött állkapcsú krokodilokat vettek a karjukba, és kiderült, hogy a szerencsejáték-függők merészebbek lettek a hüllős kaland után.

A békedíjat hat kutatóból álló nemzetközi csoport nyerte, akik arra az eredményre jutottak, hogy

az ősi ausztrál fúvós hangszeren, a didzseridun való napi gyakorlás alternatív gyógymódja lehet az alvási apnoénak

– egy súlyos, alvásfüggő légzészavarnak – mivel a hangszeren való játék erősíti a felső légutakat, ami könnyebbé teszi a lélegzést.

Az IgNobel ötletadója Marc Abrahams, az Annals of Improbable Research (Valószínűtlen kutatások évkönyve) szerkesztője volt. Az elismerésnek

nem az a célja, hogy a legjobb vagy legrosszabb tudományos munkákat jutalmazza,

hanem hogy olyan kutatásokra irányítsa rá a figyelmet, amelyek a megszokott-tól eltérő gondolkodásra ösztönöznek. Abrahams szerint fontos, hogy az emberek ne feledjék azt a gyerekkori szokásukat, hogy furcsa dolgokat figyeljenek meg, és elgondolkodjanak rajtuk.

A 27. harvardi díjátadó ceremóniát papírrepülőzés, opera-ősbemutató és olyan valódi Nobel-díjasok részvétele színesítette, mint a közgazdasági Nobel-díjas Eric Maskin és Oliver Hart, valamint a fizikai Nobel-díjas Roy Glauber. A díjazottak a hagyományoknak megfelelően egyenként 10 ezer milliárdos pénzjutalmat kaptak az értéktelen zimbabwei valutában.

MTI/FüHü

Helsinki Bizottság: A kerítés visszatérés a Kádár-korba

0

A déli határzár kétéves évfordulója kapcsán a Magyar Helsinki Bizottság úgy véli, hogy most ismét az a helyzet, mint 30 éve: üldözött ne juthasson be, akinek sikerül, az is takarodjon.

Kétéves a szerbiai határzár. A kormány ezt az új időszámítás kezdetének tekinti menekültügyben. Ebben részben igaza is van. Két éve valóban ahhoz képest valami egészen más kezdődött, mint ami közvetlenül előtte volt – írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Szerintük valódi újdonságról nem beszélhetünk. Sikerült az idő kerekét visszafelé fordítani, és

visszatérni a pártállami időkhöz,

amikor nem volt Magyarországon menedékjog, és a menekülőknek rettegniük kellett a hatóságoktól. A bizottság szerint a mostani magyar állam is – akár az 1987-es –

mindent megtesz azért, hogy az üldözöttek ne juthassanak be az országba, és a kevesek, akiknek mégis sikerül, eltakarodjanak innen.

A közleményben azt írják, „a kormányerő falat emelt a menekültek előtt, ahogyan az emberség és a józan ész előtt is”, míg az állam többi szerve hol passzívan, hol aktívan működik közre abban, hogy ez az építmény szilárdan tovább állhasson.

Tiltott teljesítményfokozók – két rendőrt is gyanúsítanak

Az ügynek eddig öt gyanúsítottja van, köztük két rendőr. Közülük az egyik előzetesbe került.

Egyelőre annyit tudni, hogy

az egyik civil volt a kereskedői hálózat irányítója,

aki a tiltott szerek nagybani beszerzésével foglalkozott, ő adott megbízást a másik négy embernek, hogy terítsék az árut.

Összesen két nyomozás folyik: az egyiket a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság végzi, a másikban a Budapesti Nyomozó Ügyészségnek van hatásköre eljárni, mivel rendőrök a gyanúsítottak.

Az elmúlt napokban több közös akciót vittek véghez,

több helyen is házkutatást tartottak, bizonyítékokat foglaltak le.

Eddig összesen hárman vannak előzetes letartóztatásban, köztük a már említett rendőr is.

Kifullad az építőipar lendülete?

0

Júliusban 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése az előző évihez képest, ami harmadik havi mérséklődést mutat. A növekedést az ipari és raktárépületek, illetve az infrastruktúrális beruházások húzzák. A megkötött új szerződések mennyisége bő ötödével esett egy év alatt – derül ki a KSH statisztikájából.

A nyár (és az év közepén) 22,7 százalékkal nőtt az építőipar termelése a tavaly júliusihoz képest. Ehhez hozzá tartozik azonban, hogy egy éve csaknem 17 százalékos visszaesés volt, ehhez az alacsony bázishoz képest mérendő a mostani adat.

Ezzel harmadik hónapja folyamatosan kisebb értékeket mér

a statisztikai hivatal: az ideális időjárási körülmények közepette májusban 35,4, júniusban is 27,2 százalék volt az éves teljesítmény-emelkedés.

A nagy egészen belül az épületek termelése 15,1, az egyéb építményeké 32,4 százalékkal gyarapodott. Előbbi kategóriában júliusban is az ipari és raktárépületek játszottak főszerepet, utóbbiban pedig az út-, vasút- és közműépítések.

A lassuló dinamikára utal az is, hogy júliusban egy hónap alatt 2,1 százalékkal csökkent az ágazat termelése.

A fél éves termelési mutató 26,2 százalékkal haladta meg a 2016-os első hathavit.

Az újonnan megkötött szerződések értéke egy esztendő alatt mérsékelten, 3,8 százalékkal gyarapodott, ezen belül az épületeké egyenesen csökkent 21,9 százalékkal, és csak a nagy infrastrukturális beruházások köre szélesedett csaknem 40 százalékkal. A hó végi szerződésállomány értéke is az egyéb építményeknél mutat nagy, 132 százalékos növekedést, az épületeké 15,6 percenttel bővült egy év alatt.

Az épületeken belül külön a lakásépítésekről nem szól a KSH adatsora.

Lapszem – 2017. szeptember 15.

0

Szeptember 15-e van, a hét utolsó munkanapja, köszöntse fel Enikő és Melitta nevű ismerőseit, és nézzük, miről írnak a mai újságok.

Soros György elkötelezettsége Magyarország iránt megkérdőjelezhetetlen

Ezt mondta a Népszavának adott interjúban Csontos Csaba, a Nyílt Társadalom Alapítvány budapesti szóvivője. Többek között arról beszélt, hogy

nem igaz, amit a kormány sulykol,

hogy bevándorlókat akarnának betelepíteni, nem utaztatnak menekülteket, csak azt támogatják, hogy csökkenjen az európai társadalomra nehezedő nyomás.

Szerinte az ellenük való támadás csak figyelemelterelés,

„egyszerűen szükség van ellenségképre”,

ami elfedi az ország valós problémáit: az oktatást, az egészségügyet, a szegénységet, a korrupciót. Arról is beszélt, hogy az alapítvány nem politikai szereplő, így nem is terveznek semmit őszre.

Az alapítvány egyébként 400 millió dollárt költött Magyarországon a társadalmi problémák megoldására.

Kiszabadultak Simonka György üzlettársai

A Magyar Nemzet ír arról, hogy miközben továbbra sem világos, hogy Simonka Györgyöt, a Fidesz Békés megyei országgyűlési képviselőjét indítja-e a kormánypárt a 2018-as választáson – megadva ezzel neki az esélyt arra is, hogy kivonja magát egy esetleges büntetőeljárás hatálya alól –, de a politikus már meggyanúsított üzlettársait kiengedték az előzetesből.

A költségvetési csalás gyanúja miatt indult eljárásban eddig 13 embert gyanúsítottak meg.

Nemrég Hadházy Ákos, az LMP társelnöke parlamenti kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész nem tagadta, Simonka rokonait és cégeit is érinti a nyomozás. Simonka a lapnak azt mondta, nem tud a büntetőeljárásról, őt nem értesítették.

Súlyos létszámhiány több áruházláncban

A Magyar Idők szerint alááshatja a karácsony előtt várható jelentős forgalmat az áruházakban, hogy egyre több láncnál kiderül, a más ágazatokhoz képest alacsony bérek miatt súlyos a létszámhiány. A dolgozók is nagyon túlterheltek.

A statisztikák szerint az elmúlt évben jellemző 20 százalék körüli átlagbérnöveléssel is mintegy

20-30 ezer forinttal maradnak el az átlagfizetéstől.

Arról is írnak, hogy a kétnapos sztrájk közel kétmilliárd forint veszteséget okozott a Tescónak.

5549 férőhely van a hajléktalanszállókon

Az augusztusi adatok szerint Magyarországon a hajléktalanok átmeneti ellátására 5549 alkalmas férőhely van, írja a Világgazdaság. A lap szerint

707-en voltak a várólistán,

a legtöbben, több mint 500-an, valamelyik budapesti hajléktalanszállóra szerettek volna bekerülni.

Egy júniusban megjelent törvénymódosítás szerint extrém időjárási körülmények esetén – mínusz 10 foknál alacsonyabb vagy 27-nél tartósan magasabb napi átlaghőmérsékletnél -, a szociális és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter úgynevezett vörös kód figyelmeztetést rendel el.

Tíz éve történt: Gyurcsány szerint folytatni kell a reformokat

0

2007. szeptember 15-én az MSZP politikai évadnyitó rendezvényéről írt a Független Hírügynökség. Gyurcsány Ferenc a reformok folytatásának fontosságát és a változásoktól való félelem leküzdését nevezte a legfontosabb feladatnak. Azt mondta, nem volt könnyű az év, de látszani fognak az eredmények és fent fog maradni a koalíció.

Az akkori miniszterelnök arról beszélt, hogy Magyarország történelmi válaszút előtt áll, ez pedig a reform vagy a bukás. A kormányfő szerint a reform és a baloldal sikere egyesíthető és a magyar baloldalnak a nemzeti progresszió vezető, elsőszámú erejévé kell lennie.

Gyurcsány Ferenc szerint

a változásoktól való félelemmel meg kell küzdeni.

A hétköznap embere rendet szeretne, a szocialista párt pedig a szabadság rendjét akarja megteremteni. Mint mondta, polgárosodó Magyarországra van szükség, ahol a sikert nem irigység, hanem elismerés fogadja. Véleménye szerint nem csak beszélni kell a hazáról, hanem tenni is érte.

Tíz évvel ezelőtti beszédében Gyurcsány Ferenc kiemelte, hogy a reform nem csak a miniszterelnök, vagy az MSZP ügye, hanem nemzeti üggyé kell tenni.

Egy politikusnak elsősorban nem népszerűnek, hanem hasznosnak kell lennie.

Nem politikai teljesítmény ugyanis olyat mondani, ami „édes a fülnek”, hanem meg kell küzdeni azért, hogy az emberek ne féljenek attól, amit muszáj megtenni. Hangsúlyozta, hogy a győzelem ára 2010-ben nem az önfeladás lesz.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is, hogy a jobboldal szemet huny, szélsőséges részei pedig aktívak is abban, hogy támadják a rendet és a bizonytalanság legyen az úr. A miniszterelnök szerint

nem kell kordont bontani és nem kell megmagyarázni, hogy miért lehet náciknak masírozni az utcán.

A „nácik grasszálása” ugyanis nemcsak nem jó Magyarországnak, hanem meg kell küzdeni vele. A kormányfő ismét megjegyezte, hogy a jobboldalnak ki kellene mondania, hogy nincs helye a közelében náci jellegű szerveződésnek. Ám véleménye szerint, ehhez nincs meg a bátorságuk.

„Gyenge ember, gyenge kormány, gyenge ország”

– így reagált a Fidesz szóvivője tíz évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenc beszédére. Szijjártó Péter szerint egy gyenge ember próbálta meg kétségbeesetten megmagyarázni saját elégedetlenkedő párttársainak, hogy hogyan nyújthatott ennyire gyenge teljesítményt a kormány. A kormányfő náci szervezetekkel kapcsolatos kijelentéseiről azt mondta: „Gyurcsány Ferenc egy gyenge, kétségbeesett ember, aki két kézzel próbál kapaszkodni a hatalmába, és mindenféle képtelenségeket kitalál”

Egy bukás anatómiája: Kósa kockázati tényező volt

Nem vállalunk túl nagy kockázatot, ha azt állítjuk: amikor tervbe vette a Fidesz az őszi parlamenti ülésszak előtti kihelyezett frakcióülés időpontját, Kósa Lajos még nem tudta, hogy nem ő lesz, aki a folytatásban vezetheti a csoportot.

Velencére azonban már miniszterként, miniszteri poszt várományosaként érkezett a hajdani polgármester, aki még búcsúzóul adott egy nagyinterjút a kormánypárti Magyar Időknek.

Rögtön bele is szaladt egy pofonba; miközben Gyurcsány egy nyilatkozatát vezette le úgy, hogy a volt miniszterelnök lényegében elismerte: kormánya, pártja, ő maga korrupt volt, azonnal kapta a viszontválaszt a DK-tól. Mr. 20 százalék, mondják rá, még a debreceni időkből, elég egyértelmű utalást téve arra, hogy az önkormányzati pénzek egyötöde kinek a zsebébe kellett, hogy vándoroljanak. A Független Hírügynökség nincs abban a helyzetben, hogy eredményt hirdessen a korrupciós versenyben, mint ahogy abban sem láthatunk tisztán, hogy milyen és mekkora mennyiségű pénzösszegek mozognak feketén.

Ennek az írásnak azonban nem témája tulajdonképpen az ilyen típusú bűncselekmények feltárása, legfeljebb azt sajnálhatjuk – és tehetjük szóvá -, hogy akiknek ez dolguk lenne, azok sem teszik.

De vissza Kósa Lajoshoz. És ahhoz a kérdéshez, hogy vajon a modern városok programért felelős leendő miniszter le-, vagy felfelé bukott? Orbán Viktor nevetségessé tette őt, vagy ellenkezőleg: megjutalmazta hűségéért?

Apropó, hűség: annak idején, amikor a Fidesz nagy szakadása történt, anno

92-93, azaz Fodor Gáborék kiválása környékén, a fáma szerint maga Kósa is kacérkodott a távozással,

állítólag a liberális gondolkodás akkortájt közelebb állt hozzá. Ám miután pénzt és karrier lehetőséget ígértek neki, nyíltan megvallotta elvbarátai előtt: nem elég bátor ahhoz, hogy a többiekkel tartson. Nem sunnyogott, nem játszott szerepeket, egyértelműen felvállalta gyávaságát, mesélte forrásunk. Azt is hozzátéve: emberinek tartották ezért a vallomásért, nem is haragudtak rá, végül is mindenki a saját sorsáért felel. A hűség, lám megfelelően kamatozott: a debreceni polgármesteri évek, majd a Fideszben betöltött különböző funkciók, a frakcióvezetés, mind-mind azt bizonyítják: Orbán megfelelő módon értékelte párttársa ragaszkodását.

Tulajdonképpen a mostani kinevezés is afféle orbáni megoldás: az őt hűen kiszolgáló embereket tényleg nem hagyja az út szélén. Büntet ugyan, de csak úgy, hogy az, legalábbis kifelé, ne nagyon fájjon. Nagyon kevés olyan Fidesz-tagot tudunk felsorolni, akit Orbán elmozdított a helyéről, aztán pedig magára hagyta. Ahhoz nagyon súlyos hibát, már-már becsapással felérő vétséget kell elkövetnie valakinek, hogy Orbán átlépje saját szabályát. Hirtelen csupán Mádi Lászlót tudnánk előkotorni az emlékezetünkből, akit jutalom-állás nélkül vetett ki a Fidesz elnöke. A nyilvánosság előtt ismert konfliktusos személyek közül Áder Jánost előbb uniós képviselővé tette – Ádernek egy Orbán-ellenes lobbi volt a bűne -, míg például a túlságosan önálló arcélt felmutató Navracsics Tiborból, uniós biztost fabrikált Orbán.

Az immár háromszoros miniszterelnök szemében ugyanis nem szerez jó pontokat, aki túlságosan önálló akar lenni, noha ennek az állításnak némiképp ellentmond Lázár János munkássága. A miniszterelnökséget vezető miniszter nagy munkabírásával különleges helyet foglal el a Fidesz palettán, ami persze nem jelenti azt, hogy Orbán ne játszadozna vele is. Közszájon forog az a történet, sőt, egyes információk szerint maga Orbán szereti elmesélni: Lázár az egyetlen ember a Fidesz, a kormány környékén, aki képes miniszteri poszthoz juttatni valakit. A fabula szerint

legendásan rossz a viszony Rogán Antal és Lázár János között,

ám a korábbi nómenklatúrában Rogán frakcióvezető volt, míg Lázár miniszter. Bizonyos célfeladatok kapcsán azonban Lázárnak, ha nem is utasításokat, de feladatokat akart adni Rogán, amit Lázár nem pusztán rossz néven vett, hanem vissza is utasított. Mondván: őt legfeljebb egy minisztertárs láthatja el munkával. Ha ez kell, hát legyen így, mondá – a legenda szerint – Orbán, és legott kinevezte Rogánt miniszterré.

Aki nem hiszi, járjon utána.

Itt a vége, fuss el véle.

De nem itt van a vége. Hiszen annak a döntésnek igyekeztünk utánajárni: miért is kellett megválnia Kósának a frakcióvezetői poszttól. Attól a pozíciótól, amelyet – az említett interjú tanúsága szerint – nagyon kedvelt, és amely pozícióról azt mondják, még ez adja a legnagyobb szabadságot, mozgásteret. Ezt persze óvatosan illik kezelni; a Fideszben a szabadság nem mérhető más pártokban tapasztalt szabadsághoz. Ráadásul Kósa amúgy is hajlamos arra, hogy kissé elengedje magát, kötetlenebbül mozogjon, szerepeljen, beszéljen. Szeret is beszélni, mint mondják, s pont ez volt vele a baj. Valamikor flottul, érthetően, szellemesen nyilatkozgatott, riposztozott, az utóbbi időben azonban épp arról híresült el, hogy szinte minden megnyilatkozásában voltak félresikerült, értelmetlen, nevetséges mondatok. Szólamai szállóigeként terjedtek tova, helyenként kabarétréfák állandó témájául szolgáltak, maga Kósa pedig az ostoba, ámde hűséges pártember szerepébe süllyedt.

Nos, ezt a bajt érzékelte Orbán. Egész egyszerűen,

hét hónappal a választások előtt, a várhatóan kemény parlamenti csatákat is figyelembe véve, kockázati tényezőként tekintett Kósa szerepeltetésére.

Egyes források szerint kifejezetten tartott attól, hogy a forró őszt Kósára bízza, olyan emberre volt szüksége, aki pontosan fogalmaz, hiteles és egy jottányit sem mozdul el a számára kijelölt útról.

Így esett a választása a fiatal, tehetséges Gulyás Gergelyre, aki eleddig a törvényalkotás előkészítésében jeleskedett, amellett, hogy helyettes frakcióvezető és Fidesz alelnök is volt. Kezdetben sokan hitték a most 36 éves jogászról, hogy a Fidesz új generációjának tagjaként nagyobb szakmai igényességgel és kevesebb megfelelni vágyással dolgozik majd, de viszonylag gyorsan kiderült róla: a rokonszenves arc mögött épp oly pártkatona áll, mint amilyet az idősebb generáció tagjainál tapasztaltunk.

Újra Kósához érve: ez a miniszteri poszt, pontosan tudjuk, semmilyen valóságos igényt nem elégít ki. A feladat nem igényelne önálló tárcát, így azt is mondhatnánk: Kósa légüres térbe került.  A volt frakcióvezetőnek azonban nem kell búslakodnia: lesz titkárnője, biztosan apparátusa is, autója nemkülönben, és marad ideje arra is, hogy maximális ellássa a Magyar Korcsolyázó Szövetség elnöke tisztét.

Ott talán még nyilatkozhat is, kockázat, vagy, hogy stílszerűek legyünk: bukás nélkül.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK