Az biztos, hogy a Fidesz örül a fejleményeknek; amit az ellenzék művel – mínusz a Jobbik -, az abszolút kedvére való. Mert miközben kivétel nélkül mindegyik párt fennen hangoztatja bősz elszántságát a ma kormányzók elzavarásáról, aközben, valójában mindent elkövetnek, hogy a Fidesz ne pusztán maradjon, hanem lehetőleg újra kétharmaddal nyerjen. Így aztán hiába hangoztatja mindenki, hogy a választók többségének elege van a jelenlegi hatalom uralkodásából, a cselekvésük egyáltalán nincs szinkronban a megfogalmazott vágyakkal.
A hétvégén volt esély az áttörésre. Volt esély arra, hogy a szavazók által elvárt – és, ismételjük meg: a pártok által is preferált – együttműködés irányába történjenek pozitív lépések, ám mindez hiába való várakozás volt. Természetesen az alapkonfliktus szempontjából érdemes vizsgálni az eseményeket, vagyis, mit hoz a Demokratikus Koalíció, alias Gyurcsány Ferenc, MSZP, alias Botka László háború. Tudtuk, láttuk, hogy már péntek délutánra megmerevedni látszanak a frontok; a DK elnöke pártszavazással betonozta be magát az esetleges közös listára; közleményükben nem is hagytak kétséget a felől, hogy ez a közösködés kizárólag Gyurcsánnyal együtt képzelhető el.
Ily módon szombatra Botkának, ha a helyzet feloldásában gondolkodott volna, egyetlen húzása maradhatott volna: látványosan enged, amit esetleg oly módon is megtehetett volna, hogy a szövetségi megállapodások megkötését rábízza a párt, vagy a választmány elnökére.
De nem ezt tette. Sőt, ő is megkötötte magát, nem hagyván egérutat; egyértelműen fogalmazott: végigviszi azt, amit elkezdett.
Most tehát ott tartunk, hogy a két párt retorikájának kettős eleme hangsúlyozódik; a már említett Fidesz ellenes stratégia mellett a másikkal szembeni vád: elveszejti az ellenzéket, végső soron az országot.
Kölcsönösen egymást vádolják, ami persze a normális politikai helyezkedésbe általában belefér, de itt és most, ennél többről van szó.
Ténylegesen arról, hogy, ahogy Botka fogalmazott, megteremtik-e Orbán uralmának negyedik periódusát, vagy valódi esélyt kínálnak a kormányváltó erőknek.
Ez a valódi esély egyre távolodónak tűnik, még akkor is, ha az MSZP miniszterelnök-jelöltje harcias beszédben jelölte ki a követendő utat, illetve fogalmazta meg mindazt, amit az Orbán-kormány az országgal szemben elkövetett. Botka jól látja, és jól is fogalmazta meg azokat a bajokat és károkat, amelyeket a Fidesz okozott, de hát ebben semmiféle nézetkülönbség nincs az úgynevezett demokratikus ellenzéki oldalon. Ugyanazokat az elemeket hangsúlyozza Gyurcsány, vagy Szél Bernadett, Karácsony Gergely, vagy Juhász Péter. Mindenki Barabást kiált, és valahogy Jézus lesz belőle.
„Tökéletes a patthelyzet”, mondja egy, a politikai helyzetet jól ismerő forrásunk, nem hagyván kétséget a felől, hogy ez a lehető legrosszabb helyzet, ami előállhatott az ellenzéki oldalon. A hírek szerint a Demokratikus Koalíció, amelyben a tagok fanatikus Gyurcsány hívők, elfogadja azt a helyzetet is, ha semmi nem történik a közösködés érdekében; hisznek abban, hogy biztosan parlamenti párt lesznek, a felelősség pedig – ahogy elnökük fogalmaz -, a szocialistáké. Ők nem kívánnak más párt belügyeibe beavatkozni, s ezt elvárják másoktól is. Vagyis azt a feltételt, amit Botka szabott, amely Gyurcsányt elüldözné a közös listáról és csak az egyéni indulását támogatná, elfogadhatatlannak tartják.
Erre a szocialista politikusok egy része is egyetértően bólint, de míg eddig a bólintást egyfajta nyomásgyakorlás is kísérte, azaz a megegyezés irányába tolni Botkát, a szombati, a televíziós nyilvánosság előtt elhangzott beszéd után, megtörni látszik ez a szándék. Beszámolók szerint a Botka-féle beszédet követő zárt választmányi ülésen, bár sokan megfogalmazták a DK-val való házasság kényszerét, nyílt támadás, vagy bírálat már nem érte a miniszterelnök-jelöltet. Forrásaink abban nem láttak tisztán, hogy ez egyenlő-e a beletörődéssel, vagy új tervek születnek a nyomás újfajta módjára és fokozására. Ma a korábban szeptember végére jelzett áttörést kitolták decemberre mindazok, akik továbbra sem látnak más lehetséges utat, mint a két párt közösködését. Hogy pontosan milyen lehet egy ilyen újfajta nyomás, arról nem tudhattunk meg semmit, talán azért nem, mert akik ebben gondolkodnak, még maguk sem látják, mit is tehetnének.
Elsősorban persze Molnár Gyula pártelnökre vetik a szemüket; az általa, a választmányi gyűlésen elmondottakat értelmezik úgy: az elnök is a DK-val kötendő megállapodásban látja a megoldást.
Ma egy közös pont látszik amúgy Botka és Gyurcsány között: mindketten azt állítják, hogy még nincs semmi veszve; decemberben, vagy januárban még nem lesznek megkésve. Ami lehetséges, hogy így van – never say never -,de az is bizonyos, hogy eközben a Fidesz, a kormány köpönyegébe bújva, gőzerővel vág neki a kampánynak. Ahogy megírtuk – feltehetően október 1-től – teljes erővel próbálja bedolgozni a magyar lakosságot; üzenetének lényegét Orbán Viktor már megfogalmazta: csak akkor tudja megvédeni az országot a menekültektől, az eliszlámosodástól, ha még nagyobb felhatalmazást kap az újabb kormányzati ciklusra. Az ellenzék is operál, mint fentebb említettük a félelem-faktorral, azzal tudniillik, hogy mivé lesz az ország egy újabb Orbán-ciklus alatt, csak éppen elnyomják saját üzenetüket az egymással folytatott csat zajával.
Szóval az van most, hogy Orbán körbekeríti az országot, az ellenzék meg kerítést von saját maga köré. Tessék eldönteni, melyik a hatékonyabb.
A korrupciós bűncselekmények elévülésének meghosszabbításáról kezdeményezett népszavazást Vágó Gábor, a Korrupcióellenes Szövetség titkára, volt LMP-s parlamenti képviselő. A gyűjtést segíti több ellenzéki párt is: az MSZP, az LMP, az Együtt, a Párbeszéd és a Momentum.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a korrupciós bűncselekmények büntethetősége legalább tizenkét év elteltével évüljön el?”
Vágó Gábor az aláírásgyűjtés megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón azt mondta, Polt Péter legfőbb ügyész „hiába sikálja el a korrupciós ügyeket és néz mellé”, maga az elévülési idő növelése lehetőséget ad arra, hogy azok, akik elkövették a korrupciós bűncselekményeket, bűnhődjenek is.
Szerinte
a népszavazással meg lehet mutatni, hogy megtisztulhat a közélet,
és az elévülés növelésével biztosan lesz olyan kormány, amely eltökélt abban, hogy felszámolja a korrupciót. Fontosnak nevezte, hogy olyan szervezetek tudtak felsorakozni a kérdés mögött, amelyek a választáson nem működnek együtt. Azt is mondta:
azok a szervezetek, amelyek nem csatlakoztak az aláírásgyűjtéshez, „tehetetlenségükkel a korrupt rendszert támogatják”.
Vágó Gábor szeretné még az őszi ülésszakban benyújtani az összegyűjtött aláírásokat, hogy akár még a parlamenti választás előtt meg lehessen tartani a népszavazást.
Vágó Gábor egy korábbi sajtótájékoztatón MTI Fotó: Bruzák Noémi
Az állami cégvezetők bérplafonjával kapcsolatos népszavazás aláírásgyűjtéséről azt mondta, több tízezer aláírás gyűlt már össze, és szeretné, ha egyszerre tudnák leadni a két kérdésben gyűjtött aláírásokat, hogy egyszerre lehessen tartani a népszavazásokat is. Azt is mondta: nem minden szervezet gyűjt mindkét népszavazáshoz aláírást.
Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke a sajtótájékoztatón arról beszélt:
a népszavazási kezdeményezés fontos üzenet a választópolgároknak arról, hogy a közéletet meg lehet tisztítani a korrupciótól.
Szerinte „az Orbán-rendszer Achilles-sarka az, hogy fel tudunk lépni a korrupció ellen és el tudjuk hitetni az emberekkel, hogy a politika róluk szól és nem a magánérdekek kiszolgálásáról”.
Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke arról beszélt, hogy
aki feladja a 2018-as kormányváltást, az a korrupcióellenes küzdelemről is lemond.
Véleménye szerint szimbolikus jelentősége is van a népszavazási kezdeményezésnek, mert ha emiatt csökken a korrupció, „már megéri”.
Kanász-Nagy Máté, az LMP szóvivője azt mondta:
a 2010 előtti kormányoknak is felelősségük van abban, hogy ennyire át van itatva korrupcióval a közélet.
Szerinte a népszavazási kezdeményezés nemcsak a lopás megállítására lehetőség, hanem arra, hogy megüzenjék Orbán Viktornak, „elég volt, takarodó”.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke szerint
az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb bűne, hogy állami szintre emelte a korrupciót, és az emberek már fel sem kapják a fejüket az újabb és újabb korrupciós ügyekre.
Úgy fogalmazott: minden alkalom, amikor az emberek kifejezhetik a véleményüket, „apró tégla” ahhoz, hogy 2018 áprilisában „ez a kormány eltűnjön Magyarországról”.
Hajnal Miklós, a Momentum szóvivője azt mondta: a mozgalom „teljes erővel beleáll” a gyűjtésbe, több városban, több mint 100 alapszervezet, több mint ezer aktivistája gyűjti az aláírásokat.
A Nemzeti Választási Bizottság április 10-én hitelesítette a kérdést. Az aláírásgyűjtés azt követően kezdődhetett meg, hogy a Kúria szeptember 5-én helybenhagyta az NVB hitelesítő határozatát. Január 13-áig kell összegyűjteni 120 ezer érvényes aláírást ahhoz, hogy a népszavazást ki kelljen írni.
Az aláírásgyűjtésre reagált a Fidesz is. Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke az MTI-nek azt mondta:
a Fidesz is indokoltnak tartja az elévülési idő meghosszabbítását a korrupciós bűncselekmények esetében,
ehhez nincs szükség aláírást gyűjteni népszavazáshoz. Szerinte elég lenne erről törvényjavaslatot benyújtani, és azt a Fidesz is támogatná.
2006. október 6-án a Fidesz nagygyűlést rendezett a Kossuth téren. Ezen Orbán Viktor bejelentette, hogy ezt követően minden nap, délután 5 és 6 óra között találkoznak a híveikkel.
Ezzel kezdetét vette egy hosszú, hetekig tartó tüntetéssorozat, amelyen
a parlamenti ellenzéki pártok szimpatizánsai, valamint más ideológiák képviselői keveredtek egymással.
Beszámolónkban, amelyekben a 11 évvel ezelőtt eseményeket idézzük fel, a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
„Régiek” és „újak” a Kossuth téren
Október 6-án, pénteken, kiderült, hogy a parlament aznapi plenáris ülése várhatóan épp akkor ér véget, amikor minden bizonnyal tele lesz tüntetőkkel a Kossuth tér, így nem lehet tudni, hogy a képviselők milyen körülmények között hagyják el az épületet.
Az MSZP nem kért külön rendőri biztosítást – tudta meg a Független Hírügynökség a párt frakcióvezető-helyettesétől. A parlamenti be- és kiléptetés megoldott – közölte a BRFK szóvivője.
Az MSZP-frakció tagjai gyalog hagyják el a Parlamentet a plenáris ülés után az épület oldalsó kijáratánál – mondta Mesterházy Attila. A szocialista képviselő nem tud arról, hogy külön rendőri biztosítást kapnának, de nem is tart atrocitástól. A Parlament előtti parkoló nem használható a demonstráció miatt, a képviselők többsége a Képviselői Irodaháznál hagyta a kocsiját, oda pedig gyalog fognak átsétálni – közölte az MSZP frakcióvezető-helyettese.
A rendőrség biztosítási terve nem publikus – közölte Schőn Péter, a BRFK szóvivője. – A parlamenti be- és kiléptetés megoldott.
A Fidesz délutáni nagygyűléséről már csütörtökön lezajlott az egyeztetés a párt és a Kossuth téri demonstrálók képviselői között.
A Fidesz 17 órától 20 óráig kapja meg a hangosítást – mondta a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 egyik vezetője. A korábbi hírekkel ellentétben a tér nem lesz kordonnal elválasztva a „régi” és az „új” demonstrálók között – közölte Molnár Tamás.
Az MSZP frakcióvezetője szerint minden egyes utcai zavargás csökkenti a forint, a nyugdíjak és fizetések értékét.
Ma már számokban és munkahelyekben mérhető az a kár, amelyet néhányan a magyar gazdaság és a nemzeti vagyon kockáztatásával okoztak az elmúlt hetekben. Lendvai Ildikó erről a parlament pénteki, rendkívüli ülésén beszélt a miniszterelnök expozéja után.
A szocialista politikus szerint Magyarországnak fontos vonzereje és belső értéke volt eddig, hogy a térségben stabilitásra és utcai nyugalomra lehetett számítani, „de ez törékenynek bizonyult”. Lendvai Ildikó vezérszónoki felszólalásában emlékeztetett arra, hogy már a kormányfő balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása előtt is „elharsant a jelszó: megindulunk a kormány ellen”. Az emberek ezért most kétféleképpen látják az eseményeket: van, aki úgy hiszi, hogy a tüntetéseknek van forgatókönyve, és van, aki úgy gondolja, hogy nem. Ledvai Ildikó azt mondta, hogy utóbbiak táborába tartozik.
Az MSZP frakcióvezetője arra figyelmeztetett, hogy
a válsággal keletkező kár lassan nagyobb lesz, mint a megszorítások teljes összege.
Új kezdetre és váltásra van ezért szükség, amelyhez háromféle bizalom kell: politikai, társadalmi és emberi – mondta.
Lendvai Ildikó szerint a pénteki szavazás előtt már mindenki tudta, hogy a koalíció bizalmáról biztosítja majd Gyurcsány Ferencet és kormányát. A név szerinti voksolásra mégis szükség van, mert a parlamenti képviselőknek felelősen kell vállalniuk döntéseiket választóik előtt a Parlament falai között. A frakcióvezető reméli, hogy a bizalmi szavazás a befektetői bizalmat is megerősíti majd.
Délután 1/2 3 -kor 500-600 békés tüntető demonstrál a Kossuth téren. Egyre több a fideszes aktivista. Demonstrálók érkeztek Zamárdiból, Lajosmizséről és Békéscsabáról is.
A tömeg folyamatosan nő. Közben egyre több rendőr van a Parlament és a Képviselői Irodaház között. Az utat rendőrautók biztosítják, ők valószínűleg a szavazásról kiérkező képviselőkre vigyáznak majd.
Bizalmi szavazás Gyurcsánnyal és a kormánnyal szemben
A hivatalos eredmény szerint 207 igen és 165 nem szavazat mellett bizalmat kapott Gyurcsány Ferenc és kormánya pénteken a parlament rendkívüli ülésén. A képviselők név szerinti szavazással döntöttek így. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök igennel voksolt, szintén igennel szavazott Gyenesei István, az egyetlen független képviselő.
Gyurcsány Ferenc beszéde a parlamentben.
Sólyom László köztársasági elnök tudomásul veszi a parlamenti bizalmi szavazás eredményét – tudatta a Független Hírügynökséggel az államfő szóvivője. Wéber Ferenc ezen túlmenően semmiféle kommentárt nem fűzött az elnöki hivatal részéről a voksolás eredményéhez.
Sólyom László az elmúlt hetekben többször lépett a nyilvánosság elé a belpolitikai válság kapcsán.
Nehezményezte, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök elhallgatta valódi kormányprogramjukat a tavaszi választások előtt,
s bocsánatkérésre szólította fel. Az önkormányzati választás urnazárása utáni beszédében egyértelművé tette, hogy a kormányfő sorsa a koalíciós frakciók kezében van. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy burkoltan a miniszterelnök leváltását sürgette az államfő.
Szerdán levelet írt Sólyom László a képviselőcsoportok vezetőinek, azt kérve tőlük, hogy a bizalmi szavazáson vegyenek részt a frakciók. Ennek hatására döntött úgy a Fidesz és a KDNP, hogy eredeti tervükkel ellentétben mégis elmennek a vitára és a szavazásra.
A Független Hírügynokség akkori tudósítása szerint egyik parlamenti pártot sem érte meglepetésként az, hogy a többség bizalmat szavazott Gyurcsány Ferencnek és kormányának a péntek parlamenti szavazáson.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője szerint a szavazással a kormány megerősítette politikai bizalmát, de szükség van egy szélesebb értelemben vett társadalmi bizalomra is a sikeres kormányzás érdekében. Lendvai hangsúlyozta, hogy most ennek a bizalomnak az erősítése a cél. A frakcióvezető reméli, hogy belföldön és külföldön is érteni fogják a szavazás üzenetét: belföldön mindenki megérti, hogy aki a parlamenti demokrácia híve, annak a parlament döntését tudomásul kell vennie, külföldön pedig remélhetőleg megnyugszanak a befektetők. Lendvai reméli, hogy a szavazás után erősödik a béke Magyarországon.
Kuncze Gábor nem lepődött meg a szavazás eredményén, azt mondta az történt amire számított: „a parlamenti többség kiállt a kormány mögött, ami így megkapta a felhatalmazást a folytatásra”.
Az SZDSZ frakcióvezetője ugyanakkor kifogásolta, hogy az ellenzék részéről ismét nem hangzott el javaslat arról, hogy mit kellene tenni az ország érdekében, illetve, hogy Orbán Viktor, a Fidesz elnöke ismét nem szólalt fel munkahelyén, a Parlamentben.
Navracsics Tibor a Fidesz frakcióvezetője a szavazás után azt mondta, bejött a papírforma. A politikus
nem tartotta elegáns megoldásnak azt, hogy a kormányfő is szavazott magára.
Az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly „színvonaltalannak” nevezte a pénteki vitát és szavazást, de annak eredményét tudomásul veszik. Herényi szerint az ország helyzete egyre rosszabb és csak a nagykoalíció lehet a megoldás.
Halász Zsuzsa, a KDNP frakciószóvivője a bizalmi szavazással kapcsolatban annyit mondott: „a színjáték lezajlott”, pártját nem érte meglepetés, mivel a bizalmi szavazás eredményét napokkal ezelőtt tudta már mindenki.
Péntek délután 4 órakor megkezdődött a Fidesz nagygyűlése a fővárosi Kossuth téren a Parlament előtt. A rendezvényre érkezők gyakorlatilag megtöltötték a teret, és a környező utcákból is folyamatosan érkeztek még. Orbán Viktor csütörtöki felhívására az emberek többségének kezében nemzeti színű zászló volt, és a kormány távozását követelték.
Menjen, vagy maradjon Gyurcsány?
A megkérdezettek 47 százaléka szerint Gyurcsány Ferenc kormányfőnek annak ellenére is távoznia kell posztjáról, hogy bizalmat kapott a Parlamentben. A válaszadók 46 százaléka ugyanakkor úgy véli: a bizalmat kapott miniszterelnöknek minden jogalapja megvan hivatali idejének kitöltéséhez. A Századvég és a Forsense közvetlenül az önkormányzati választások után készítette telefonos felmérését, amely 800 fős reprezentatív mintán alapul.
A bizalmi szavazás kezdeményezését háromból két megkérdezett (64%) jó ötletnek tartotta. A szocialista szavazók 84 százaléka egyetért a kezdeményezéssel, a Fidesz-táboron belül azonban már volt ilyen egyértelmű a bizalmi szavazás megítélése. A válaszadók 49 százaléka támogatta, 48 százaléka viszont ellenezte a kezdeményezést. A bizonytalanok megoszlása ebben a kérdésben szinte megegyezik az összes megkérdezett véleményével: 63 százalékuk ért egyet a bizalmi szavazással, és csupán 20 százalékuk ellenzi azt.
A Századvég szerint felmérésükből az derült ki, hogy a bizalmi szavazás önmagában nem képes számottevő mértékben csökkenteni a magyar politikai közéletben kialakult feszültségeket.
Minden nap 5 és 6 óra között tiltakozás a Kossuth téren
Áder János a Kossuth téren.
Szombattól minden napra találkozót hirdet a Kossuth térre híveivel a Fidesz. A program, amelyet péntek este a párt budapesti nagygyűlésén Orbán Viktor jelentett be, szombaton délután 5 órakor kezdik, akkor Áder János, az Országgyűlés alelnöke lesz a szónok. A tervek szerint az ellenzéki párt híveivel minden nap így tiltakozik 5 és 6 óra között a gyurcsányi politika ellen. A rendezvényeken mindig más fideszes politikus szónokol majd.
Ezzel együtt a hazugság eltörlése, a fehér politika és az igaztalan politikusok felelősségre vonása érdekében útjára indította a Fidesz az „Igen Magyarország Chartát”.
Orbán Viktor azt nem jelölte meg beszédében, meddig tart a tiltakozássorozat.
Azt sem mondta el, hogyan lehet csatlakozni a chartához, ha valaki így dönt.
A Fidesz elnöke a Parlament lépcsőjén, és nem a felállított színpadon mondta el beszédét. Orbán Viktor a kormánnyal és a kormányprogrammal kapcsolatos pénteki parlamenti bizalmi szavazást úgy értékelte: azzal, hogy a szocialisták Gyurcsány Ferenc mellett tették le a voksukat, csapdába zárták az országot, és végérvényesen magukról letörölhetetlenné tették a hazugságot. Ennek szerinte beláthatatlan következményei lesznek, és ez leginkább a gazdasági romlásban lesz érzékelhető.
A nagygyűlésen a fideszes politikus meghirdette a „fehér politikát”, amely megfogalmazása szerint nem piros, nem narancssárga, és az igazságra, a hazugság felszámolására illetve a számonkérhetőségre épít.
Hangsúlyozta, hogy az országban most tapasztalható, soha nem látott válságából csak az igenekre épülő út vezet ki. Szerinte párthovatartozástól függetlenül igent kell mondani a nemzeti egységre, a demokrácia megvédésére, a köztársasági elnökkel szembeni tiszteletre, az ígéretek betartására és a felelősségre. Orbán Viktor hangsúlyozta: ki kell közösíteni azt a politikust, aki ezekre az érdekekre nemet mond.
A Fidesz elnöke minden felelősséggel gondolkodó politikust arra szólított fel, hogy csatlakozzon a Fidesz „Igen Magyarország Chartájához”.
Orbán Viktor végül arra hívta fel a figyelmet, hogy bár egy akkora tömeg, mint a Kossuth téri egy csapásra eltörölhetné, ami az útjába kerül, a demokraták igazi ereje mégsem fizikai jellegű. „A demokraták ereje a méltóság és a fegyelmezettség” – mondta.
Szerintük a Fidesz és a KDNP ifjúsági szervezete „össznemzeti tragédiát használt önös célra”.
Közleményükben azt írják, hogy a Jobbik már kezdettől fogva tiltakozik az ukrán oktatási törvénytervezet ellen, és azért vett részt a párt ifjúsági tagozata a péntek esti, az ukrán nagykövetség előtt rendezett tüntetésen, hogy más politikai ifjúsági szervezetekkel együtt méltósággal tiltakozzanak. Azt írják:
„a kormánypárt ifjúsági szervezeteinek ez ismét nem sikerült”.
A Jobbik szerint a szervezés során azzal az indokkal utasították el felszólalási kérésüket, hogy kizárólag a határon túli szervezetek kapnak lehetőséget. De mind a Fidelitas, mind az IKSZ elnöke felszólalhatott, akik a közlemény szerint az ügyet
Tíz éve, 2007. szeptember 17-én arról írt a Független Hírügynökség, hogy több, főleg kormánypárti képviselőt is fenyegetés ért. Az MSZP-s képviselők ezért, illetve azért, mert néhányukat pár nappal korábban megtámadták a parlament parkolójából kifelé menet, kérték a plenáris ülés felfüggesztését és a rendkívüli házbizottsági ülés összehívását.
A Házbizottság előtt az MSZP rendkívüli frakcióülést tartott, ahol meghallgatták Takács Albert igazságügyi és rendészeti miniszter beszámolóját az Országgyűlést és a képviselőket fenyegető biztonsági kockázatokról.
Az ülést követően Takács Albert a Független Hírügynökség kérdésére elmondta: biztosítani kell a parlament kijáratait, hogy minden képviselő szabadon eljusson akár a tömegközlekedési eszközökig, akár az autójáig.
„Ha a kijáratoknál olyan események történnek, amelyek a képviselőket fenyegetik akkor a rendőrség is meg fogja tenni a szükséges lépéseket”
– mondta a miniszter, aki hangsúlyozta: nem adott utasítást a rendőrség számára, de rendőri vezetőkkel egyeztetett és a rendőrség nem fog provokálni senkit.
Takács Albert azt nem árulta el, hogy mennyi rendőr lesz jelen este a Kossuth téren az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének egyéves évfordulója kapcsán szervezett demonstrációkon és azt sem árulta el, hány tüntetőre számítanak.
Lendvai Ildikó az MSZP frakcióvezetője a rendkívüli frakcióülést követően elmondta: ez nem szocialista ügy, mind az öt pártot érinti, hiszen
nem csak kormánypárti, hanem MDF-es képviselőt is megfenyegettek.
Ezért kérték a Házbizottság összehívását.
Nyakó István az MSZP szóvivője újságíróknak megmutatta a telefonját, melyre több fenyegetést is kapott. Az egyik így szólt:
„lógni fogtok mocskos kommunista hulladékok, fizess a rágalmazásért és takarodj.”
Az üzeneteket egy internetes oldalon keresztül küldték.
Minél előbb bevezetné az eurót az Együtt, a Szabadság és igazságosság című választási programja szerint. Emellett többek között új családtámogatást hoznának létre, tandíjmentessé tennék a felsőoktatást, „apahónapokat” vezetnének be, társadalmi vitát kezdenének az eutanáziáról, valamint leállítanák a stadionprogramot és a paksi bővítést.
A programbemutatón ott volt a Párbeszéd két társelnöke, Karácsony Gergely és Szabó Tímea is, miközben az Együtt és a Párbeszéd egy-egy szakpolitikusa is Botka László beszédére ment el.
Karácsony Gergely és Juhász Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Juhász Péter, az Együtt elnöke azt mondta: 491 ígéretet tettek. Magyarországot nem olyannak képzelik el, mint amilyen most: valóban
fejlődő, európai államot akarnak, amely szerethető, békességet hoz, és ahol minden ember egyformán jól érzi magát.
„Ekkor lenne együtt Magyarország” – fogalmazott. Arra készülnek, hogy jövőre leváltják a miniszterelnököt.
Szigetvári Viktor, az Együtt választmányi elnöke azt mondta,
egy szabad Magyarországon nem kell félni,
az állam nem szól bele lelkiismereti kérdésekbe, mindenkinek jogában áll önállóan pályát, vagy éppen élettársat választani. Szerinte fontos ugyanakkor az igazságosság is: az államnak mindig segítenie kell a szegényeken.
Szigetvári Viktor és Juhász Péter MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
A párt öt kulcsígéretét Juhász Péter foglalta össze az MTI tudósítása szerint. Igazságos családtámogatást vezetnének be: mivel minden gyereket egyenlőnek tartanak, azonos esélyeket biztosítanának. Azt mondta: a „rabszolgákat” kitermelni próbáló Orbán-féle oktatáspolitika helyett
önálló gondolkodásra nevelnének, szabad iskolákban.
A szabad tankönyvválasztáson túl tandíjmentessé tennék a felsőoktatást is. Sokkal többet költenének az egészségügyre, modern kórházi körülményeket teremtenének, megállítanák az orvosok, ápolók elvándorlását.
Az Együtt elnöke szerint ezekre a területekre azért nem jut pénz, mert „azt Orbán Viktor miniszterelnök és érdekköre ellopja”.
Ezeket az összegeket visszavennék, és kárpótlásra fordítanák.
Kijelentette, hogy ők hitelesek, tiszták, nem kötődnek az elmúlt huszonöt év politikai elitjéhez, így nem zsarolhatóak.
Ötödik kulcsígéretként Juhász Péter azt emelte ki, hogy
minél előbb bevezetnék az eurót,
és szorosan együttműködnének az Európai Unió országaival.
Szigetvári Viktor szintén felsorolt néhány ígéretet. Úgynevezett apahónapokat vezetnének be, hogy a férfiak is kivegyék a részüket a gyermeknevelésből. Társadalmi vitát kezdeményeznének az eutanázia aktív és passzív formájának szélesítéséről. Betiltanák, hogy állami vezetők sportági szakszövetségek élére kerülhessenek.
Leállítanák a stadionprogramot,
helyette tanuszodákat és iskolai sportcsarnokokat fejlesztenének. Leállítanák a paksi bővítést, és „tisztességes, fenntartható energiapolitikát” valósítanának meg – sorolta Szigetvári Viktor.
A DK közleményben válaszolt Botka László beszédére. Azt írják: Botka a győzelem helyett a vereség forgatókönyvét hozza.
Gréczy Zsolt szóvivő azt írja, hogy a teljes körű együttműködésről tárgyaló demokratikus ellenzéki pártokat „egy hajszál választotta el a végső megállapodástól” 2016 decemberében. Ekkor jelentkezett be Botka László közös miniszterelnök-jelöltnek, a párt szerint azt állítva a kezében van a győzelem forgatókönyve – eszerint az ő feltételei alapján kellene összeállítani a közös listát és elosztani az egyéni választókerületeket. A tárgyalások megszakadtak.
Gréczy szerint
Botka a bejelentkezésétől eltelt 9 hónapban egyetlen ellenzéki pártot sem tudott meggyőzni igazáról.
Azt írja: „A végső megállapodástól messzebb vagyunk, mint 2016 decemberében. Ha ez így folytatódik, a győzelem forgatókönyvéből a vereség forgatókönyve lesz.”
A demokratikus ellenzéki pártok a legfontosabb kérdésekben egyetértenek; szakmai értelemben az ellenzék kész a közös kormányzásra – áll a közleményben. De ehhez még be kell bizonyítani alkalmasságukat a közös kormányzásra. A DK szerint
„az MSZP miniszterelnök-jelöltje ezidáig nem volt képes ezen működőképes, politikai, vezetési egység megteremtésére”.
Mai beszéde szerintük azt bizonyítja, hogy nem tudta beismerni eddigi kudarcát, „Hiába vannak szép mondatok, programelemek a jövő Magyarországáról, ha ahhoz pártján kívül senkit nem tud megnyerni” – írják. Szerintük ehhez kompromisszumokra van szükség.
A DK szerint Botkának még nem fogyott el az ideje, de „téved ha azt hiszi, hogy a választók nem büntetnek bennünket azért, hogy a közös alternatíva bemutatása helyett hónapok óta számukra érdektelen viták uralják a közéletet”.
A szövetségnek nincs alternatívája – ezt mondta Botka László az MSZP országos választmányának ülésén. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje üzent a DK-nak, erősen kritizálta Orbán Viktort, és bírálta az elmúlt 16 év kormányzását.
Botka László azzal kezdte beszédét, hogy hisz a szövetségben, az együttműködésben, amelynek a pártoknál mélyebbre kell hatolni. Azt mondta, hogy egy igazságosabb országhoz kormányváltás kell, ehhez szövetségre kell lépni,
a szövetségnek nincs alternatívája.
De szerinte ennek az erejét az adhatja, ha valódi lesz, és nem csak a szavak szintjén valósul meg, hanem tényleg le akarják váltani a kormányt. Botka szerint viszont most úgy tűnik, nem minden ellenzéki párt és politikus akarja ezt, néhányan a saját politikai túlélésükért küzdenek.
Azt mondta:
„aki nem hajlandó részt venni a szövetségben, aki még tárgyalni sem hajlandó, az nem akarja valójában, hogy Orbán és bandája 2018-ban megbukjon.”
Szerinte az ilyen politikusok hatalomban tartják Orbánt. Egyértelműen a DK-ra utalva azt mondta: mondhatnak bármit, hozhatnak ezer kifogást, „színészkedhetnek reggel, délben és este, bújhatnak párthatározatok mögé”, a lényeg, hogy nem hisznek a győzelemben, csak saját politikai túlélésükért hajtanak.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Kijelentette, hogy nem enged soha abból, hogy elvi alapokon építsék újjá az ellenzéket. Arról beszélt, hogy a szegedi modellt akarja megismertetni az egész országgal, meg akarja mutatni, hogy „a vidéki Magyarország nem egy szeglete őrzi még a szabadság fáklyáját.”
Botka László szerint
„gyűlöletből, haragból, zsarnokságból, hazugságból nem lehet hazát építeni”.
Kijelentette, hogy van ideje a versengésnek, de a közös célokért küzdésnek is. „Lejárt az üres szavak, eljött a tettek ideje, ütött az óra, hogy egy nagy lépést tegyünk előre a szabad Magyarország felé.”
Bírálta a 2010 előtti kormányokat is. Azt mondta: az elmúlt évtizedekben „voltak tehetetlen és voltak tehetségtelen kormányaink is. De Orbán kormánya tudatosan taszította kilátástalanságba, szegénységbe az országot.”
Hosszasan sorolta, miért kell szerinte leváltani az Orbán-kormányt:
leépítette a demokráciát, eltorzította a választási rendszert, maga alá gyűrte a médiát, leépítette a jogállamot, megszállta a gazdaságot.
Azt mondta, megérti azokat, akik 2010-ben Orbán Viktorra szavaztak, mert úgy érezték, hogy az előző nyolc év ígéretei hatalmas csalódásba fulladtak, hogy a gazdasági válságot csak súlyosbította „az ügyetlen, de főleg elvtelen kormányzás”, és ezért Orbánban látták azt a vezetőt, aki majd megmutatja a kiutat. De szerinte a legtöbben már másnap csalódtak, a nyugdíjpénztárak államosítása, a trafik- és földmutyik, a gazdagok adójának csökkentése, a jóléti és szociális intézmények leépítése, az oktatás és az egészségügy cserbenhagyása miatt.
Viszont 2014-ben nem láttak hiteles alternatívát, ezért kapott a Fidesz még egy esélyt. Szerinte Orbán a félelemre, csalódásra, kiábrándultságra játszik, nem a közösség érdekeit nézi, hanem „a pártelit, a milliárdosok, a multik támogatására esküdött fel”.
Botka szerint két dolgot tehet, aki kiábrándult: elmenekül külföldre, vagy megadja magát.
Szerinte az első tömegnek, 600 ezer embernek „Orbán nem engedi meg, hogy szavazzon, helyettük a határon túl élőket akarja lekenyerezni, akik még nem érezték meg Orbán népnyúzó politikáját”. A másodiknak pedig a kormány „mindent elárasztó, hazug kormánypropagandával, gyűlöletkeltéssel, hatalmi erő fitogtatásával veszi el a kedvét”.
Botka azt ígérte:
„helyrehozzuk mindazt, amit az elmúlt 16 évben a politikusok elrontottak.”
Szerinte a haza érdekét kell nézni, és ez nem „Putyin befolyásának és Mészáros Lőrinc gazdagságának növelése”.
Ehhez kért szövetséget, amelynek egyes résztvevői jelen is voltak: Ács Sándorné, a kishantosi központ vezetője; Andor László, korábbi uniós biztos; Komáromi Zoltán, az Együtt szakpolitikusa; Szent-Iványi István, a Liberálisok külpolitikusa; Büttl Ferenc, a Párbeszéd szakpolitikusa; és Némethné Jankovics Györgyi, a Nyugdíjasok Országos Szövetségének elnöke.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Mellettük két új képviselőjelöltet is bemutatott: Rója Istvánt, a makói gimnázium igazgatóját, akit leváltottak, mert csatlakozott a kockás inges tiltakozáshoz; és Angeli Gabriellát Kalocsáról, ahol összefogással 2014 őszén a civilek legyőzték a Fidesz jelöltjét.
Botka szerint, ha most nem kötnek szövetséget, ha nem válják le a kormányt, akkor az ország évtizedekre a vesztesek közé kerül. Ahogy fogalmazott:
„keljünk fel és harcoljunk, söpörjük el a hatalomból Orbánt és bandáját”.
Szerinte Orbán Viktor „köztörvényes bűnözőkkel, sikkasztókkal vette körül magát”, és „Magyarország egy középkori kiskirályság lett”. Megemlítette Mészáros Lőrincet, akinek az „órabére 11 millió forint, még akkor is, ha alszik”.
Szerinte a rendszer legnagyobb bűne, amelynek következményeit nemzedékekig kell viselni, az az, hogy
„gerinctelenné akarja tenni a nemzetet”,
a rendszer kiszolgálóit jutalmazza, nem a tudást, a tehetséget.
Azt mondta, olyan Magyarországot akar, amely nem zárja el a társadalom többsége elől az érvényesülés lehetőségét. Azt ígérte, hogy kormányváltás esetén mindenkire érvényesek lesznek a törvények, és ingyenessé teszik az első diplomát. Szerinte duplájára kell emelni az öregségi nyugdíjminimumot, vissza kell adni a 13. havi nyugdíjat, adómentessé kell tenni a közmunkát és a minimálbért.
Beszédét azzal zárta: „fizessenek a gazdagok, hogy jobban éljenek a magyarok”.
Angela Merkel azt mondta: Nem marad következmények nélkül a szolidaritás megtagadása. A menekültek tagországok közötti elosztásával kapcsolatban beszélt erről a német kancellár, utalva a tagállamoknak juttatott közösségi támogatásokra.
A Nordwest Zeitungban és a Passauer Neue Pressében megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy miként akarja rábírni álláspontja átgondolására a menekültek tagállamok közötti szolidáris elosztásától az Európai Bíróság döntése után is elzárkózó Orbán Viktor magyar miniszterelnököt és más kelet-európai kormányfőket, Angela Merkel azt felelte:
nem szabad elfelejteni, hogy az EU-s partnerek nagy többsége hajlandó befogadni menekülteket,
és a menekültpolitika számos kérdésében teljes az egyetértés, és közösen konkrét haladást érünk el. A kancellár szerint így van ez a külső határok védelmének ügyétől egészen a menekülésre késztető okok megszüntetéséért folytatott küzdelemig, és
„csak néhány ország utasítja el továbbra is kerek perec a menekültek befogadását”.
Merkel azt is mondta: az Európai Unióban szolidaritásra van szükség, az ezt megtagadó országoknak „számolniuk kell azzal, hogy
ez nem marad következmények nélkül, a jövőbeni pénzügyi támogatásokról folytatandó tárgyalásokra tekintettel sem”.
Az MTI tudósítása szerint Merkeltől megkérdezték, nincs-e ellentmondás aközött, hogy a Magyarországon rekedt menekültek 2015 szeptemberi befogadásával kapcsolatban azt mondja, helyes döntést hoztak, és azt is mondja, hogy ilyen helyzet nem fordulhat többé elő.
Azt válaszolta, hogy nincs ellentmondás, a 2015-ös „különleges kihívásokra” adott „politikai és humanitárius válasz” helyes volt, és minden erőfeszítés, amelyet azóta kifejtenek a menekültek áramlásának rendezetté tétele, valamint a menekülésre késztető okok és az embercsempészet felszámolása érdekében, azt szolgálja, hogy „ne ismétlődjék meg a 2015-ös szükséghelyzet”.
Angela Merkel Fotó: MTI/EPA/Friedemann Vogel
Szerinte viszont helytelen volt, hogy korábban Németország és egész Európa túl sokáig hagyatkozott a dublini rendszerre, amely működésképtelen.
Helytelen volt az is, hogy nem gondoskodtak a libanoni, jordániai és törökországi menekülttáborokban élő emberek rendes ellátásáról,
hiszen ezek az emberek szükséghelyzetbe kerülve embercsempészekre bízták az életüket, hogy eljussanak Európába, és sokan meg is haltak – mondta.
Angela Merkel arról is beszélt, hogy most már hatékonyabb a menekülésre késztető okok felszámolásáért folytatott küzdelem, jobban ellátják a menekülttáborokat, és egy új, átfogó partnerség jött létre afrikai országokkal és az Iszlám Állam elleni harcra. Azt mondta:
„Meg kellett tanulnunk, hogy a szomszéd kontinens, Afrika ínsége és háborúi elől nem tudunk bezárkózni, és a saját érdekünkből ott is felelősséget kell vállalnunk.”
Merkel pártjának, a CDU-nak egy másik vezetője, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egy másik interjúban arra a kérdésre, hogy miként kell rábírni Orbán Viktort az Európai Bíróság ítéletének végrehajtására, azt mondta, hogy „a szilárdság és a türelem megfelelő keverékére” van szükség.
Arra a felvetésre, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje, Martin Schulz az uniós támogatások megkurtítását követeli, Schäuble azt mondta:
„bölcsebb lenne nem azonnal megsuhogtatni a husángot”,
mert nem akadályozni, hanem támogatni kell a menekültek befogadása körüli nehéz viták lefolytatását a tagállamokban. De azt is mondta:
„Világos, hogy aki kiáll a sorból és nem vesz részt a közös ügyekben, az végül saját magának árt leginkább.”
A magyar és a szlovák kormány 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz, a menekültek áttelepítését szolgáló uniós döntés ellen, amelynek keretében
Magyarországnak 1294, háborús területről érkezett menekültet kellene befogadnia.
A keresetet a bíróság elutasította. Orbán Viktor utána a Kossuth Rádióban azt mondta: az ítéletet tudomásul kell venni, de ez nem ok arra, hogy Magyarország megváltoztassa bevándorláspolitikáját.
Szembe kell fordulni a „Soros-tervvel”, amely kevert kultúrájú, népességű államokká alakítaná a közép-európai országokat – ezt mondta Orbán Viktor a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének kongresszusán.
Orbán szerint a „bevándorlóországok” ideológiája a liberalizmus, a nem „bevándorlóországoké” pedig a szuverenitás és a keresztény társadalmi tanítás. Azt is mondta: a mai nyugat-európai liberalizmus átvétele a közép-európaiaknak „egész egyszerűen szellemi öngyilkosságot jelentene”, és végül „mi is bevándorlóországgá válnánk (…), kevert kultúrájú ország lennénk belátható időn belül”.
Szerinte ez azt jelentené, hogy itt is terrorizmus lenne, nem lenne határvédelem,
családtámogatás helyett pedig „népességimport” ellensúlyozná a demográfiai hanyatlást.
Orbán szerint ezt jelentené a „Soros-terv”, amely szerinte „egy akcióterv, amely pontosan leírja, hogyan és miképpen kell az ellenszegülő, nem bevándorló közép-európai országokat bevándorlóországokká alakítani”.
Arról, hogy Soros György valójában mit is írt egy cikkében, amit „tervnek” lehet értelmezni, itt olvashat.
Orbán arról is beszélt, hogy „nem szabad rést nyitni a pajzson”, ki kell tartani a következő választásig, a kormány ugyanis készen áll a keresztény Magyarország jövőjének megvédésére.
„Tudomásul kell venni mindenkinek Brüsszelben is: mi nem leszünk bevándorlóország”
– mondta.
Orbán szerint ma még tabu az európai politikában a „bevándorló- és a nem bevándorlóországok” közötti belső feszültség kimondása, és az európai vezetők történelmi kihívása, hogy e két különböző országcsoport együttélését kiépítsék. „Ha ez nem sikerül, akkor ez a feszültség a mainál is sokkal erősebb szakadást, akár végzetes szakadást is okozhat az európai kontinens politikai történetében” – mondta.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
Orbán úgy véli, hogy a „bevándorlóországok” hibás külpolitikát folytatnak, elvesztették a határaik feletti ellenőrzést, és egy modernkori népvándorlásnak kiszolgáltatva magukat egy
egészen új fejlődési irányt választottak.
Orbán Viktor úgy gondolja, hogy Nyugaton az „illegális migránsok” emberi jogai előnyt élveznek az európai polgárok akaratával szemben, akik nem akarják őket illegális bevándorlókként beengedni. Szerinte ezekben az országokban veszélybe kerül a vallásszabadság, a férfi és nő egyenjogúsága és az antiszemitizmus elleni küzdelem is.
Orbán szerint a nyugati média „rágalomhadjáratot” indított, amit központilag rendeltek el – bár arra nem tért ki, hogy szerinte ki volt a megrendelő.
Arról is beszélt, hogy egy népvándorlás esetében a bajba jutott országokat ott kell megsegíteni, ahol a baj van, és nem áttelepíteni őket ide, mert „azzal a bajt vesszük a saját nyakunkba is”.
Szerinte Líbiát és Szíriát is a nyugati beavatkozás tette tönkre.
Líbiában egyébként a terrorizmust nyíltan támogató Moamer Kadhafi rendszerét döntötték meg, Szíriában azért robbant ki háború, mert Aszad elnök erőszakkal válaszolt a demokratikus reformokat követelő tüntetésekre, sok ellenzékit megkínoztak és megöltek. A szíriai rezsim a háború során többször is tömegpusztító fegyvert, ideggázt vetett be.
Orbán beszélt a kereszténységről is. Szerinte emberi méltóság, egészséges családok, erős nemzeti kötelék és szilárd hitbéli kötelékek nélkül nem állhat fenn Magyarország. Azt mondta:
„a kormány meggyőződése, hogy ami jó a magyar keresztényeknek, az jó Magyarországnak is”.
Úgy fogalmazott: „mi azok az emberek vagyunk a magyar társadalomból, akik annak látjuk magunkat, aminek a Jóisten megteremtett bennünket (…), nem az érdekel, miképpen szegüljünk szembe a Teremtő akaratával”, éppen ellenkezőleg, „a kötelességünk pontos mibenlétét vizsgáljuk”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.