Kedden délelőtt a parlament egyhangúlag, 170 igen szavazattal elfogadta azt a törvénymódosítást, amely 8-ról 12 évre emeli a korrupciós bűnügyek elévülési határidejét.
A Jobbik által benyújtott és a házszabálytól eltérő gyorsasággal tárgyalt törvény elfogadása gyakorlatilag ellehetetlenítette a Vágó Gábor által kezdeményezett és a Kúria által is szentesített népszavazást.
Aláírásokat ettől persze még lehet gyűjteni, ám a népszavazás a ettől kezdve értelmetlenné vált.
Orbán Viktor kormányának nem ez az első trükkös eljárása a népszavazások megakadályozására. Amikor az üzletek vasárnapi zárva tartásáról kezdeményezett népszavazást az MSZP, akkor is a parlamenti többség sietett a kormány segítségére. Az idei év elején a Momentum gyűjtött össze a szükségesnél jóval több aláírást, hogy lehessen népszavazást tartani a budapesti olimpia rendezéséről, ám ekkor a kormány hirtelen visszavonta a korábban benyújtott olimpiai pályázatot, s ezzel kifogta a szelet az ellenzék vitorlájából.
Orbán Viktor kormánya csak akkor kedveli a népszavazás intézménylét, ha ő maga kezdeményezi azt,. Ilyen volt a kvótáról rendezett referendum, melyen a részvétel alacsony volt ugyan, ám a szavazók 98 százaléka a kormány szándéka szerint voksolt.
Kedden délután, vagy legkésőbb szerdán születik végleges döntés, de sajtóhírek szerint kitelt az ideje Demcsák Zsuzsának az ATV-nél. Ha igaz a hír, nem sok vizet zavart a TV2-től átigazolt tévés. Még meg sem melegedett, máris mennie kell?
Állítólag nem a botrányosra sikerült Szanyi-interjú miatt rúgják ki Demcsákot. Szakmai körökben úgy terjed, hogy ez csak az utolsó csepp volt a pohárban.
Mely pohár lassan, de biztosan telítődött. Amikor Demcsák feltűnt az Egyenes beszéd című műsorban, rögtön látszott, hogy nem odavaló. Nem a tudása, hanem a személyisége nem illik ebbe a közegbe. A magánéletéről szóló szaftos történetekkel korábban ő maga is tett róla eleget, hogy ne lehessen egy komoly közéleti, politikai műsor közelébe engedni.
Itt nézheti meg az ominózus, Szanyi Tiborral készült interjút
Elődjét a székben, Kálmán Olgát lehetett szeretni, vagy nem szeretni. Olga modoros volt, de egyéniség: súlyt adott a műsornak.
Mielőtt bárki pálcát törne Demcsák feje fölött, ne feledjük, hogy ami vele történt, az egyenes következménye annak, hogy az ATV egy ideje vészesen elkezdett bulvárosodni. A komolyan vehető arcok közül Kálmán Olga a konkurenciához távozott, Mészáros Antónia eltűnt képernyőről, Bombera Krisztina pedig nem a képességeinek megfelelő munkát végez.
Jöttek helyettük mások. Olyanok, akik tévés személyiségek ugyan, ám újságíróként nem értékelhetők. Kárász Róbert, Bochkor Gábor, Hajdú Péter.
Ebből a társaságból távozik most dicstelenül Demcsák Zsuzsa. Pedig, nem biztos, hogy egyedül ő a hibás. A Szanyival készült interjúnál kétségkívül nem állt a helyzet magaslatán – kit érdekel, hogy saját bevallása szerint két órát aludt a műsor előtt – ám ez nem csupán az ő felelőssége. A televíziós műsorokat csapatok készítik, de a bőrét a képernyőn szereplő riporter, műsorvezető viszi a vásárra.
Demcsák Zsuzsa ma reggel a Facebook-oldalán kommentálta az esetet. Azt írta, hogy úgy érzi, itt az idő tisztázni a műsorban történteket.
„Elismerem, hogy hibáztam abban, amikor tudtam, hogy mennyire fáradt vagyok, hogy évek óta nem pihentem, mégis bementem adást vezetni.”
Arról is írt, hogy gyerekei iskolakezdése mellett túlvállata magát, és magánéletében is olyan fordulat következett be, amely sok álmatlan éjszakát okoz neki.
Amúgy egy ideje furcsa dolgok történnek az ATV környékén. Sok néző érzékeli ezt, a szakmában is az a közvélekedés, hogy az ATV nem más, mint Őfelsége kinevezett ellenzéke, Orbánék ezzel a tévével bizonyítják, hogy Magyarországon demokrácia van és szólásszabadság.
Demcsák valószínűleg távozik, de a show megy tovább.
Megeszi az infláció a megtakarítást, és jelenleg alig van olyan pénzügyi lehetőség, ami ezt megelőzné. A szinte láthatatlan kamatok jó ideig maradhatnak, a szakember szerint ez a tendencia, a kormányok-bankok ajánlata: betét helyett hitel, a lakosságnak marad a fogyasztás vagy befektetés.
Példátlan jelenségnek vagyunk tanúi egy ideje: a banki kamatok soha nem látott mélységben időznek, ami persze örömhír, azoknak elsősorban, akik hitelre vágynak. Bajban vannak azonban azok, akiknek van kevéske (pár tízezer, néhány százezer forint) megtakarításuk, amit szeretnének annyira karbantartani, hogy a pénzüknél maradjanak, legalább az inflációt sikerüljön hatástalanítani. Ők azt tapasztalják, hogy az egy százalékos mélypontról töretlenül araszolnak felfelé az árak, mostanában már két és fél százalék körül vannak (és ebben a „lépegető exkavátor” is benne van, amely árának viszonylagos stabilitását meglehetősen kevesen élvezik, szemben az élelmiszerek drágulásával; az ingatlanárak kilövése pedig benne sincsen a statisztikában).
Aki tehát bemegy számlavezető bankjába, hogy valamilyen lekötéssel próbálja megőrizni pénze értékét, azzal szembesül, hogy legjobb esetben fél százalék körüli kamatot kínálnak neki, ha egy évre hagyná ott megtakarítását, egy évet meghaladó időre kicsivel egy százalék feletti „hozamot” ígérnek. Körülbelül
ötéves lekötéssel érhet el évi nagyjából három százalék nyereséget,
de ekkora időre kevesen akarnak/tudnak megválni kevéske fölös pénzüktől. (A kamatadótól ehelyütt eltekintünk, ennek levonása még borúsabbra festi a képet.)
A korábbi években jó megoldásnak bizonyult állampapírt venni, tetemes reálhozam volt elérhető, és ennek eredményeképpen szépen hízott az itt elhelyezett lakossági vagyon. Néhány év alatt négyszeresét meghaladóan gyarapodva 6500 milliárd forintra növekedett (több, mint 90 százaléka forintban elhelyezve).
Mostanra azonban
az infláció lebirkózta a közös kasszából fizetett államadósság-finanszírozás hozamát is.
Az egy-két éves lakossági állampapírok rendre két százalék körül hoznak a konyhára, akad olyan hároméves lekötésű (2020-ban lejáró) kötvény is, amely alig 2,6 százalékot fizet. Három százalék felett itt is egyre inkább öt évre kellene megválni a megtakarítástól. Részletesen itt lehet tájékozódni a lehetőségekről.
A Magyar Nemzeti Bank inflációs célértéke 3 százalék, amelyet már akár jövőre elérhet a legutóbbi 2,6 százalékról. A mezőgazdasági és a jövedéki termékek ára nagyobb részt kiszámíthatatlan, legfeljebb a dohányáruk drágulása (uniós előírás miatt jövedéki adójuk emelése) prognosztizálható. A kétszámjegyű keresetnövekedések csak igen lassan szivárognak be a fogyasztói árakba, az úgynevezett bérinfláció azonban egy időre beköltözik az árak alakulásába.
A kormány határozottan a hosszú távú megtakarítások felé tereli a feles pénztömeget,
ehhez igazodik a Magyar Nemzeti Bank gyakorlata, és ebből következik a bankok magatartása is – mondta a fuhu.hu-nak Szántó András, az Equilor Befektetési Zrt. lakossági üzletágának vezetője.
Arról van szó, hogy érvényesül az a világtendencia, amely szerint válságból kilábalás során alacsony kamatokkal ösztönzik a vállalkozásokat és a magánszemélyeket is, hogy beruházzanak, illetve fogyasszanak. Ebben kívánja támogatni az MNB azzal, hogy különféle megoldásokkal arra szorítja a pénzintézeteket, hogy ne nála tartsák pénzüket betétben, hanem adják ki olcsó hitelként, ezért a pénzintézetek lényegében semennyi kamatot se kapnak a jegybanktól.
„Fektesd be, vagy költsd el, például lakáskorszerűsítésre, aminek nagyobb a megtakarítási nyeresége, mint az elérhető reálkamat, vagy éppen tanulj valami újat, ami pedig nagyobb jövedelmet eredményezhet”
– Szántó András olvasatában lényegében ez a kormány üzenete a kis fölös pénzt birtoklók számára. Az MNB politikája is ezzel áll összhangban: inkább hitel, mint betét.
Azt se szabad persze elhallgatni, hogy gazdasági válságok idején megszokott „technika” kormányok részéről a jövedelmek és a megtakarítások egy részének elinflálása, kombinálva a beruházás- és fogyasztásösztönző alacsony kamattal – tesz némi gazdaságtörténeti kitérőt a befektetési szakember.
Szántó hangsúlyozza, hogy mindezek mellett
rendelkezésre áll az állami támogatást, adókedvezményt élvező lakástakarék-pénztár, a nyugdíj- és egészségbiztosítási megtakarítás is.
Az viszont kétségtelen tény, hogy aki ódzkodik a kockázatos pénzügyi eszközöktől, mint például a tőzsdei részvények, nem tudja vagy fél hosszabb időre lekötni megtakarítását, annak számára jelenleg nincs jó híre a befektetési szakembernek. A magyar lakosság hosszú időn át hozzászokott a magas infláció-magas betéti kamat párosához. Ahhoz, hogy 2-5 százalék betéti reálkamat így is elérhető. Ennek alighanem nálunk is vége.
Jelenleg tehát azt kell konstatálnunk, hogy
aki befektet, az jobban jár, aki betétben tartja pénzét, az rosszul.
Az igazság kedvéért azért el kell mondani, hogy a lakosság túlnyomó többsége számára teljesen érdektelen a fenti eszmefuttatás. A legutóbbi (igaz, nem reprezentatív, mert véletlenszerűen megkérdezettektől felvett) kormányzati felmérés azt hozta ki, hogy hazai háztartások kisebbik részének (33,5 százalékának) nincs megtakarítása. (Ezzel éppen ellentétes számokat közöl rendszeres felméréseiben a GfK Hungária. Legutóbb 18 százalékban állapította meg a megtakarítók arányát.) Akik félretesznek, azok jövedelmük 13 százalékát szánják erre a célra. A fel nem használt pénz nagyobb részt lakossági folyószámlákon hever, otthon tartja 26 százalék.
Az Equilor szakértője által is példaként felhozott megtakarítási lehetőségekkel kevesen élnek: lakás-takarékpénztári tagsága 13, önkéntes nyugdíjpénztári befizetése 15, egészségpénztári számlája 12,5 százaléknak van. Részvényt pedig mindössze 3,5 százalék forgat. Persze mindjárt érthetőbb néhány adat, ha tudjuk, hogy a havi kiadások átlagosan 40 százaléka a rezsire megy el. A kiegészítő megtakarítások elhanyagolható voltát mutatja az ábra.
Látszólag nem idetartozik, de a jelenlegi helyzetet szemlélteti, hogy Magyarországot is elérték a negatív hozamok. Eddig tőlünk Nyugatra olvastunk arról, hogy veszteséget is vállalva vesznek állampapírt. Két hete aztán az Államadósság-kezelő Központ némileg győzelmi hangnemben „történelmi pillanatnak” nevezte, hogy mínusz 0,02 százalékos hozamon tudott eladni 15 milliárd forint névértékű diszkont kincstárjegyet. S valóban, ez arra vall, hogy a pénzpiac – legalábbis belátható időn belül – bízik a magyar fizetőképesség stabil voltában, az európai és amerikai gazdasági mutatók összességükben felfelé tartanak, a kínaiak feje fölött is ritkultak a sötét fellegek (bár az aggodalmak nem múltak el). Egyszóval mostanság optimizmus jellemzi a világgazdaságot, ami a kamatok alacsony szintjét erősíti. Nálunk ebbe piszkálhat bele például az amerikai jegybank (FED), ha folytatja kamatemelési akcióját, ami előbb-utóbb kikövetelheti például a magyar kamatszint feltornászását, máskülönben vándorútra indul a tőke egy része. A FED-kamat már most is magasabb (mintegy 0,3 százalékponttal) a magyarnál. Londoni elemzők brutális, 2 százalékra ugró magyar alapkamat-növekedéssel számolnak már jövőre.
Ma kedd van és Vilhelmina napja. Hogy hány Vilhelmina ünnepli ma a névnapját, arról nem tudunk, de az biztos, hogy már itt is van a lapszemle. Friss, ropogós, vegyék, vigyék!
Népszava: Keveseknek fontos a felcsúti foci
A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány idén 49 adófizetőtől összesen nem egészen 350 ezer forint egyszázalékos felajánlást kapott – derítette ki a Népszava az adóhatóság kimutatásából. Ez csökkenés tavalyhoz képest, mikor is 57 felajánlónak köszönhetően mintegy 395 ezer forint jött össze.
Anyagi katasztrófától azonban nem kell tartani: úgynevezett tao-s pénzekből eddig – mint azt korábban az mfor.hu kiszámolta – csaknem 14 milliárd forint ömlött a felcsúti fociba, és egyéb támogatásokból is befolyt nagyjából ennyi pénz. A Mészáros Lőrinc helyi polgármester, nagyvállalkozó vezetésével működő alapítványt Orbán Viktor miniszterelnök hozta létre.
Magyar Nemzet: Az erő a gátépítőkkel van
Bár ökológiai és társadalmi érvek sorát szedték össze a Római-part szétdúlását ellenzők, a döntéshozókat nem tudják meggyőzni – olvasható a Magyar Nemzetben.
A Római-partra tervezett mobil gát ellenzői újabb és újabb megmozdulásokkal próbálják felhívni a figyelmet a tervezett fejlesztés általuk vélt kockázataira. Tüntetnek, tanulmányt írtak, örülnének a népszavazásnak – az erő azonban nem ővelük van. Pedig törekvésüket a part menti büfések is támogatják, papír tálcaalátétjeiken a „Római-parti hekk veszélyeztetett faj lett” szlogennel hívják fel a figyelmet arra, hogy a gát megépülése esetén nekik nem sok keresnivalójuk lesz a környéken.
Magyar Hírlap: Forró őszre, zavargásokra készül a Soros-hálózat
A polgári engedetlenségre készülnek, akár erőszakba is hajló akciókra kormányellenes mozgalmárok, több nyilatkozat és különböző előkészítő rendezvény is erre utal.
Bár az ellenzéki pártok szerint ilyesmiről nincs szó, számos nyilatkozat és program utal arra, hogy parlamenten kívüli formációk, úgymond, forró őszre készülnek – írja a Magyar Hírlap.
Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője és Németh Szilárd, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának alelnöke is elmondta a napokban, akár utcai zavargásokra is lehet számítani a kormányellenes erők részéről. Németh meg is nevezte Gulyás Márton mozgalmárt, Vágó Gábor „korrupcióellenes aktivistát” és Schilling Árpádot, a Krétakör volt vezetőjét, akik biztosan részt vennének ilyesmiben.
„Ha a kormány ősszel sem tér jobb belátásra, akkor olyan szinten fogjuk felbontani az együttműködést az államhatalommal. Fel kell készülni a blokádokra, épületfoglalásokra, élőláncra” – erről Gulyás értekezett korábban, majd az általa a választási rendszer igazságosabbá tétele érdekében indított mozgalom kapcsán előrevetítette: október 23. után „kérésünk követeléssé fog változni, és ennek nyomatékosításához erőszakmentes, polgári engedetlenségi mozgalmat indítunk. Olyan akciókban nyilvánul meg például, mint az ülősztrájk, az élőlánc vagy a közterületek elfoglalása.”
Magya Idők: KGBéla most Mongóliába utazott
Kovács Béla távollétében kezdődik meg ma az iratismertetés, mert a kémkedéssel és költségvetési csalással vádolt jobbikos európai képviselő a hírek szerint Mongóliában tartózkodik – tudta meg a Magyar Idők. A politikus ügyének egy része, az Európai Unió intézményei elleni kémkedés szinte teljes egészében titkosított, hiszen annak konkrét részleteit külföldi titkosszolgálatok minősített iratai tartalmazzák.
A titkos dokumentumok minősítését az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) lenne jogosult felülvizsgálni, de az valószínűtlen, hogy a külföldi társszolgálatok operatív anyagait nyilvánossá tennék. Ez a tény érdekessé teszi a védelem számára az iratismertetést, hiszen bár a kémkedésre vonatkozó minősített iratokba a védő betekinthet, nem kaphat belőle másolatot, nem fotózhatja le azokat, illetve ha jegyzeteket készít róluk, azokat sem viheti ki a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) irodájából. Kovács Béla pedig bele sem tekinthet ezekbe az iratokba, a kényes tartalmakról is csak védőjétől, Szikinger Istvántól értesülhet.
2007 szeptember 19-én a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség őrizetbe vette Zuschlag Jánost. A politikust tanikihallgatásra idézték a főügyészségre, de már nem engedték el.
Bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettének minősítette a Zuschlag-ügy eddigi nyomozását a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség, ennek büntetési tétele 5-20 évig terjed.
Ebben az esetben fennáll a szökés, illetve az eljárás akadályozása, meghiúsítása a gyanúsítottak részéről, ezért indokolt az őrizetbe vétel – mondta a Független Hírügynökségnek Szabó Ferenc, a Bács-Kiskun megyei Főügyészség főügyész-helyettese.
Szabó Ferenc, Bács-Kiskun megyei helyettes főügyész a Független Hírügynökségnek szerdán délután elmondta: voltak arra utaló adatok, hogy Zuschlag János megpróbálta befolyásolni az ügyében érintett tanúkat. Ez a többi mellett a legfontosabb indoka annak, hogy szerdán őrizetbe vették.
Zuschlag jelenleg egy kétszemélyes zárkában van a megyei rendőr-főkapitányság kecskeméti épületének hatodik emeletén – tudta meg rendőrségi forrásból a Független Hírügynökség. Zuschlag korábban elfogultságot jelentett be a Bács-Kiskun megyei Bíróság ellen, ezért az előzetes letartóztatásáról a Szegedi Városi Bíróságon fognak dönteni. A Független Hírügynökség úgy tudja, hogy ehhez átszállítják majd Szegedre, de ha ott valóban a letartóztatásáról döntenek, akkor visszaviszik Kecskemétre.
Zuschlag Jánost szerdán délelőtt tartóztatták le a Bács-Kiskun megyei Főügyészségen, ahová gyanúsítotti kihallgatásra idézték be reggel kilenc órára. Nem tett ugyan vallomást, de ügyét átminősítették, majd ezért és a tanúk befolyásolása kapcsán felmerült adatok miatt őrizetbe vették. Ellene és társai ellen most
bűnszervezetben elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás
miatt folyik az eljárás. Az ügynek most hét gyanúsítottja van, egyikük szökésben. A Független Hírügynökség információi szerint ez utóbbi gyanúsított nem más, mint Zuschlag egykori titkára.
Szabó Ferenc korábban a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy néhány hete a Zuschlag-ügy kapcsán tartott házkutatásokkor kábítószert és egy gyanús videokazettát találtak. A kazettán pályázati pénzek elosztásáról van szó. A drog és a kazetta ügyében is eljárás indult, de ezeknek nincs köze a szocialista politikus ellen jelenleg folyó nyomozáshoz.
Zuschlag János szocialaista politikus és társai a gyanú szerint nem megfelelően használtak fel különböző alapítványok pályázatokon nyert pénzeit, nem létező alapítványok számára igényeltek állami támogatásokat. Az alapítványok pénzének nagy részével nem tudtak elszámolni.
Gyurcsány: Fő, hogy kiderüljön az igazság
Gyurcsány Ferenc kormányfő, az MSZP elnöke érdemben nem kommentálta Zuschlag János szocialista politikus őrizetbe vételét. „Fő, hogy kiderüljön az igazság” – így reagált a miniszterelnök a hír kapcsán az őt faggató újságíróknak szerdán miután a bemutatta a „Nemzeti Jelentőségű Intézmények” című programot a Parlamentben.
A nap folyamán a szocialista politikusok azzal hárították el az ügy kommentlásást, hogy
ártana az igazságszolgáltatásnak, ha egy politikus véleményezné Zuschlag János ügyét.
Simon Gábor, az MSZP választmányi elnöke úgy fogalmazott: a legfontosabb, hogy az ügyben kiderüljön az igazság, így a vizsgálat lezárásáig az MSZP nem kíván állást foglalni, illetve vizsgálatot indítani az ügyben.
A minap éppen az ukránokra rontott kivont karddal, loholva a „hátba támadt” magyar külügyminiszter után és egy húron pendülve a hadrendbe felsorakozott kormánypárti, Simicska- és más sajtóval.
Vegyünk egy alaphelyzetet: a volt Szovjetunió birodalmi jogutódja a kisebbség veszélyeztetettségének jól bevált ürügyén (Hitler, Milošević), felrúgva minden nemzetközi normát, leszakít a szomszédos országból néhány szeletet, majd népszavazást tart stb. Unalomig ismert történet.
Kialakul egy világpolitikai status quo: a Nyugat annyit tehet, hogy szankciókat vezet be Putyin ellen. Egy rakoncátlankodó „nyugati” szövetséges különutas politikába kezd Moszkva irányába (Paks és a többiek).
Ezt meg néhány egzotikus diktátorral való bratyizást elnevezik keleti nyitásnak.
Közben zajlik egy másik folyamat is. A kettős állampolgárság szentté nyilvánítása után megkezdődött a határon túli szavazó bázis kiépítése. Az Orbán-kormány nem smucig, dől a lóvé nemcsak a külhoni stadionokba, hanem hasznosabb dolgokra is, de főleg a klientúraépítésre. Mára ez már olyan helyzetet teremtett, hogy a szlovákiai Híd párt kivételével
nincs külhoni magyar szervezet, amely ne állna vazallusi viszonyban az anyaország kormányával.
És itt jutunk el a magyarországi bal és liberális ellenzék, általánosságban véve helytálló álláspontjához, miszerint azt támogatjuk, amit az ottani (tehát: felvidéki, erdélyi, vajdasági, kárpátaljai) magyar szervezetek jónak látnak. Ha az Ukrajnában élő magyarok azt mondják, károsan érinti őket az új ukrajnai oktatási reform, akkor mi utcára vonulunk.
És ezzel az ellenzék ismét tett egy jószolgálatot az Orbán-kormánynak:
kéretlen prókátorként bukott meg, akit a Fidesz csak lesajnált.
Pedig lehetett volna ez egy jó nemzetpolitikai húzás – gondolhatták ellenzéki berkekben.
Nem lehetett volna: a külhoni magyar központokból Budapestre irányuló üzenetek a magyar fővárosban születnek meg, tekintettel a már említett vazallusi viszonyra.
Eredetibb ötlettel kellene előállni a nemzetpolitikában is és nem szolgalelkűen követni a politikai ellenfél által gondosan megírt forgatókönyvet.
Így a demokratikus ellenzék semmi mást nem csinál, mint rettegve „a baloldal ráront a nemzetre” átkától, minden alkalmat kihasznál, hogy bizonyítsa magyarságát. Téves csatatéren.
Más lapra tartozik, hogy Ukrajnában születnek olyan törvények, amelyek tényleg hátrányosan érinthetik az ottani kisebbségeket. Mert elsősorban a több milliós orosz kisebbségről van szó. Meg arról, a szintén több millió ukránról, akik nem ukránul, hanem csakis oroszul beszélnek. Ilyen körülmények között egy háborúban levő ország nem mindig válogat az eszközökben.
Az azonban jól kivehető, hogy a már hetek óta tartó ukrán oktatási reform körüli nemzetközi vitában az ukránok már többször is jelezték: hajlandók tárgyalni.
Feltételezhetően nem a magyar ellenzék tüntije miatt.
Ha nem volt ma ideje követni a friss híreket, akkor elég, ha ezt a cikket elolvassa: összeszedtük a legfontosabbakat, amiről a fuhu.hu ma írt.
Orbán beszéde a parlamentben
MTI Fotó: Máthé Zoltán
A magyar gazdaság helyzetéről beszélt Orbán Viktor kormányfő a parlamentben, az őszi ülésszakot nyitó napirend előtti beszédében.
Ezután tért rá a kormány legfontosabb üzenetére, a menekültügyre
és arra, miért támogatja a nemzeti konzultációt az úgynevezett „Soros-tervről”, és elmondta véleményét a bevándorló és nem bevándorló országokról.
Vona Gábor Jobbik-elnök despotának nevezte Orbánt, aki szerinte Rákosi és Kádár emlékét csempészi vissza. Az MSZP frakcióvezetője, Tóth Bertalan szerint
Orbán a saját démonaival küzd.
Szél Bernadett LMP-társelnök azt mondta: „nem a Fidesz fogja megvédeni Magyarországot, nekünk kell megvédenünk az országot a Fidesztől.”
Viszontválaszában Orbán Vonának mindössze annyit mondott:
„a kormányzáshoz komolyabb eszközök kellenek, mint szemöldökcsipesz”.
Gulyás Márton: Nem védekezünk, készülődünk
Interjút adott a FüHünek Gulyás Márton, a kormánypropaganda által talán a legjobban támadott civil aktivista. Azt mondta, tapasztalatai szerint kifejezetten erős a kormányváltó hangulat az országban, de segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet.
Szerinte azt kell erőszakmentesen felmutatni, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat.
Azt is mondta, kreatív akciókra készül.
Lehet, hogy mégse lesz korrupcióellenes népszavazás
A Jobbik és az együtt is beadta törvénymódosítási kezdeményezését, miután a Fidesz úgy reagált Vágó Gábor aláírásgyűjtésére, hogy egy ilyen törvényt ők is támogatnának. Vágó Gábor a FüHünek azt mondta: a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz kedden elfogadhatja az országgyűlés.
Külföldi szövetségest talált a Momentum
A hétvégén új politikai párt jött létre Szlovákiában: a Progresszív Szlovákia. Elnöke, Ivan Štefunko máris együttműködési megállapodást írt alá az osztrák Neos párt vezetőjével, Angelika Mlinarral, Ryszard Petruval, a lengyel Nowovczesna elnökével és Soproni Tamással, a Momentum alelnökével.
Hajnal Tamás Momentum-szóvivő azt mondta a FüHünek, hogy a pártok együtt bejelentették az „Új Közép-Európát Szövetséget”, amely
„megfelelő alternatívát jelentene a visegrádi négyekkel szemben”.
Kampánypénz-tékozló alapot indít a Kétfarkú Kutya Párt
Forrás: MKKP
A viccpárt arra vár javaslatokat, hogy hogyan költsék el a 2018-as kampánypénzt. Ezért kiírták a
Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap
nevű pályázatot.
Arra számítanak, hogy minimum 123 millió forintot szét tudnak majd osztani. Ahogy írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”
A Puli egyik tesztje Fotó: Puli Space / OeWF / Claudia Stix
2019-ben menne a Puli a Holdra
Pacher Tibor, a Puli Space csapatvezetője azt mondta a fuhu.hu-nak, hogy amerikai partnerükkel egyetértve akkorra tartják reálisnak az indulást. Annak ellenére, hogy állami támogatást továbbra sem kapnak, pedig Magyarországon van állami űrkutatási szervezet.
Befogadták a Bienerth Gusztáv elleni feljelentést
A FüHü információi szerint befogadta az ORFK a Magyar Úszószövetség nemrégiben leváltott elnöke elleni feljelentést. Bienerth ellen a szentendrei úszócsapat vezetője, Tóth István tett feljelentést.
Hihetetlen elkapások napja az NFL-ben
A védelmekről szólt több meccs is az NFL második játéknapjának vasárnapi meccsein, volt olyan, amelyiken egy touchdownt sem értek el a csapatok. Utolsó másodperces dráma és látványos jelenetek persze így is voltak, több bravúros elkapást is láthattak a nézők. Két történelmi esemény is volt – ezekről összefoglalónkban olvashatnak.
Rózsa Sándor I. Népi Kampánypénz Tékozló Alap – így hívják a pályázatot, amellyel arra várnak ötleteket, hogy mire költsék el a 2018-as kampánypénzt.
A viccpárt azt írja honlapján, hogy most végre komoly összegekkel tudják „támogatni a jó kezdeményezéseket”.
A kampánytámogatást az ajánlóívek leadása után kapják meg. Az összeg attól függ, hány jelöltjük lesz, de szerintük
minimum 123 millió forintot biztosan szét tudnak osztani.
Azt írják: „Ezt a pénzt olyan projektek megvalósítására szeretnénk fordítani, amelyek minél több ember számára használhatóak, hasznosak, viccesek, egy-egy helyen hiánypótlók vagy/és jobb lesz tőlük a környék, és egyébként szép az élet.”
Mivel az MKKP akcióiban mindenki önkéntesként vesz részt, ezért főleg olyan ötleteket várnak, amelyekkel anyagköltségre pályáznak, és többen összefogva, önkéntesként valósítják majd meg.
A nyertes ötleteket a kampány idején, a választásig kell megvalósítani.
Azt is írják, hogy bárki pályázhat: magánszemélyek, baráti társaságok, csoportok, szervezetek, intézmények, önkormányzatok, de még pártok is.
Négy pályázati kategóriát hirdettek meg:
Pelikán József: 100 ezer és 1 millió forint között,
Nem tudni, hogy mennyire volt jó ötlet népszavazást kezdeményezni a korrupcióról, és nagy valószínűséggel ez már sohasem fog kiderülni. Mindenesetre Vágó Gábor a fuhu.hu-nak sikerként értékelte a fejleményeket.
Népszavazást kezdeményezni jó, fontos témákról megkérdezni az emberek véleményét társadalmilag hasznos cselekedet. A korrupció elleni közdelem sokakat érint, különösen egy olyan országban, mint a miénk, ahol
a közvélekedés szerint a közpénzek nem kis részének rendszerint lába kél.
Magyarország jelenleg sokak szerint következmények nélküli ország, vagyis, a korrupciós ügyekben rendszerint nem indul nyomozás. Az emberek beletörődtek, lassan már meg is szokják, hogy ilyen országban élünk, ezért is kérdéses, hogy egy ilyen valóban fontos téma, mint a korrupció, megmozgat-e annyi embert, amennyire szükség van ahhoz, hogy megkezdődhessék a népszavazás.
200 ezer érvényes aláírást kell összegyűjteniük Vágó Gábornak és segítőinek. Mindez bizonnyal nem lesz könnyű, bár megoldhatatlannak sem látszik.
Mindenesetre Vágó Gáboréknak már akkor gyanakodniuk kellett volna, amikor kiderült, hogy a Kúria „átengedte” a népszavazási kezdeményezésüket. Az elmúlt hét évben erre – az olimpiai rendezés és a vasárnapi boltzár kivételével – nem volt példa, s mindkét említett esetben
a kormány egy ügyes trükkel kifogta a szelet a kezdeményezők vitorlájából.
Most hasonló a helyzet, bár nyilvánvalóan nem ugyanaz. Miután a Kúria úgy döntött, hogy lehet népszavazás a korrupcióval összefüggő bűncselekmények hosszabb elévüléséről, Gulyás Gergely, a Fidesz leendő frakcióvezetője bejelentette: ők is egyetértenek a felvetéssel, de népszavazás nem szükséges, mert
a parlament elfogad majd egy olyan törvényt, amely megfelel a kezdeményezők elvárásának.
Vágó Gábor hiába kezdte meg a sajtó nyilvánossága előtt az aláírások gyűjtését, és hiába csatlakozott több párt is a kezdeményezéshez – a Momentum például 200 ezer szavazat „leszállítását” ígérte – egyelőre nagyon úgy néz ki, hogy ha össze is jönnek az aláírások, a népszavazás, akárcsak az olimpia esetében, okafogyottá válik.
Vágó Gábor ezzel együtt sikerként értékelte a fejleményeket. Mint a FüHü kérdésére elmondta, a kormány meghátrált, hiszen a Jobbik által benyújtott törvényjavaslatot a sürgősséggel napirendre vette, így azt már holnap, azaz a keddi napon elfogadhatja az országgyűlés.
Azt tapasztalom az egész országban, hogy kifejezetten erős a kormányváltó hangulat. De segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet – mondta a FüHü-nek Gulyás Márton aktivista.
Hogyan akarják Soros közlegényei felforgatni Magyarországot, mire készülnek? A nyílt társadalmak megőrzéséhez nem elég a jogállamban bízni: ki kell állni azért, amiben hiszünk. A CEU és az alapítványaim támogatottjai ezt teszik. A létük a tét.” Nos, ez akárhogy is nézzük, egy elég agresszív, agitatív nyilatkozatnak tűnik, de egyúttal azonnal meg is értjük belőle a nyílt társadalom melletti kardoskodás és a Soros által pénzelt szervezetek mozgatórugóit.
A fenti cím és idézet az Origóból való. A hosszú írás, amely agresszívnek minősíti azt a szöveget, amely arról szól, hogy ki kell állni azért, amiben hiszünk, nem elég megbízni a jogállamban, egyértelműen folytatja azt a kormányzati propagandát, amely Soros György és immár néven nevezett magyarországi „helytartói” ellen folyik. Azt akarja állítani, hogy ezek az emberek – Gulyás Márton, Vágó Gábor, Schilling Árpád – felforgató tevékenységet folytatnak, veszélyeztetik a demokráciát, jogellenes akciókat terveznek, polgári engedetlenség címszó alatt. A cikk megismétli, hogy Gulyás Márton, azt követően, hogy a bíróság az Origo elleni keresetét helybenhagyta, vagyis
a hírportál megsértette a civil aktivista jogait,
és amely ítéletről az Origo persze nem számolt be, tehát, hogy Gulyás az elmúlt hét péntekjén betört a portál szerkesztőségébe, ahonnan a biztonsági őrök kergették el tizenöt társával együtt és ahol plakátokat ragasztott ki a szerkesztőség falaira. (Akkor most elzavarták Gulyásékat, vagy nem? – A szerk.)
A Független Hírügynökség a hétfő reggeli origós cikk után megkereste Gulyás Mártont, hogy tisztázhassa: betört-e a szerkesztőség épületébe, vagy sem.
Semmilyen betörés nem történt – válaszolta kérdésünkre az aktivista. – Valóban tizenöt-húsz emberrel odamentünk az Origóhoz, hogy
felhívjuk a figyelmüket arra, hogy milyen döntést hozott a bíróság és arra, hogy mi az, amit tesznek.
De, ha elzavarta önöket a biztonsági őr, csak át kellett valahogy törni rajta, nem?
Nem, tekintettel arra, hogy udvarias köszönés után megkérdeztük, hogyan jutunk fel az irodaépületben található szerkesztőségbe, ő pedig szintén udvariasan útba igazított bennünket. Ezek után felmentünk a szerkesztőségbe, ahol megpróbáltuk elhelyezni a plakátjainkat, ezt az ottani biztonsági ember nem engedte, majd pedig elköszöntünk egymástól.
Az akció békés jelenetéről készített felvétel is azt bizonyítja, hogy semmilyen atrocitás nem volt. Viszont keményen támadja önöket a kormánypárti sajtó, mint most az Origo is. Hogyan lehet ezek ellen védekezni?
Nem kell védekezni.
Ők pontosan azt akarják, hogy folyamatosan hárítsunk, és arról beszéljünk, amit ők akarnak.
Nekünk viszont azt kell felmutatnunk, erőszakmentesen, hogy milyen igazságtalanul használja a hatalmát a jelenlegi kormányzat. Most például azt akarjuk elérni, hogy megváltozzon a teljesen igazságtalan választási rend, ezért működtetjük az Agorát. És mindent el is követünk annak érdekében, hangsúlyozom a demokratikus kereteken belül, hogy akkora nyomás legyen, amely alól nem lehet kitérni. Nem érdekel, milyen hamis vádakat fogalmaznak meg ellenünk, mi tesszük a dolgunkat.
Nincs könnyű dolguk, nem pusztán a hatalom manipulációi miatt, hanem mert meglehetősen erős az apátia a választókban…
Én az ellenkezőjét tapasztalom az egész országban; kifejezetten erős a kormányváltó hangulat. De segítséget várnak az emberek, kell valaki, aki megteremti az egységet. Higgye el, rendkívül erős a tenni akarás, de ehhez valóban segítséget kell nyújtani, megfelelő mederbe terelni ezt a tettvágyat.
Ki lehet erre képes, a civilek, vagy a pártok?
Csakis együtt. Keresni kell egymást, pártoknak, civileknek közösen kell megtalálni az utat a választókhoz.
Ön mire készül, milyen akciót tervez az elkövetkezendő időszakra?
Több mindennel készülünk, kifejezetten izgalmas, kreatív ősz előtt állunk. Konkrétan még nem mondhatok semmit, annyit azonban tudni kell: a Fidesznek nincs felhatalmazása semmire, de vannak költségvetési milliárdjai. Ez azonban csak ideig-óráig működhet, és nekünk az a dolgunk, hogy elérjük, a milliárdok ne fedhessék el az igazságot.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
