Pénteken ismét kisüthet a nap, de a hétvége további részében újra borús, többfelé esős lesz az idő, néhol 7 fokig is hűlhet a levegő, de napközben többfelé 19 Celsius-fok körüli meleg is lehet – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat előre jelzéséből.
Pénteken is többfelé megerősödik a szél, szórványosan valószínű eső, záporeső, de hosszabb-rövidebb időre mindenütt kisüt a nap. A leghidegebb órákban 6-11 fok lehet. Napközben 14-19 fokig melegszik a levegő.
Szombaton erősen felhős vagy borult lesz az ég, több helyen, főként a Dunától keletre várható eső, zápor. Vasárnap is többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, többfelé, nagyobb eséllyel keleten alakul ki eső, zápor.
Szombaton élénk, helyenként még erős lehet a szél, vasárnap már mérsékelt lesz a légmozgás. A minimumhőmérséklet mindkét nap 7-12 fok között valószínű. A nappali maximumok szombaton és vasárnap is várhatóan 13-19 fok között alakulnak – olvasható az előre jelzésben.
Októberben fog a kormány konzultálni a nemzettel, mi másról, mint az úgynevezett Soros-tervről; a Financial Times viszont úgy látja, hogy mindez csak része a Fidesz választási kampányának; közben a milliárdok folynak a fideszes családtagokhoz, legalábbis az MSZP szerint; mindezeket tetézi, hogy Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály.
Októberben jön a konzultáció a „Soros-tervről”
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.
A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
Magyarország ne legyen bevándorlóország
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
Újrakezdik. Forrás: wikipedia.org
A kormány arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényi módosítást – mondta Lázár. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpátaljai magyar szervezet és Porosenko közti
2014-es megállapodásban tett ukrán vállalást is sérti a törvénymódosítás.
Felidézte a közelmúltbeli vitákat Romániával és Horvátországgal is, és az ezekre adott válaszokat (az OECD-tagság megvétózása). Mint fogalmazott,
minden ország arra számíthat, hogy a magyar kormány fellép a határon kívüli magyarok érdekében.
Az elterelő hadművelet
Magyarország jobboldali kormánya „nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).
Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy
MEGVAN A PÉNZ A NYOLCMILLIÓ VÁLASZTÓPOLGÁRNAK KÜLDENDŐ LEVÉLRE.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy „Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.
Soros György Fotó: MTI/EPA pool/Olivier Hoslet
Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.
ORBÁN – AZ EGYIK SOROS-PROGRAM KORÁBBI ÖSZTÖNDÍJASA – FOKOZZA TÁMADÁSAIT SOROSSAL ÉS AZ UNIÓS TISZTVISELŐKKEL SZEMBEN,
akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.
MSZP: Milliárdok folynak a fideszes családtagokhoz
„Az Orbán-Mészáros-Matolcsy triónak annyi közpénzt sikerült lenyúlnia, hogy már a családtagjaikat is odaengedik az adófizetők által befizetett milliárdok közelébe. A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre.
Matolcsy György jegybankelnök a saját rokonainak ad kedvezményes hitelt, illetve zsíros állásokat, a fia pedig a napokban vette meg legnagyobb online hirdetési céget. Eközben a Fidesz alatt csődbe kerültek a kórházak, szétesett az egészségügy, padlóra került az oktatás. A Botka-kormány 2018-ban leváltja a Fideszt és arra fordítja az adófizetők pénzét, amire kell: működő egészségügyet, színvonalas oktatást teremtünk, növeljük a fizetéseket és a nyugdíjakat” – áll a Magyar Szocialista Párt közleményében.
Hetvenéves lett Stephen King, a horrorkirály
Stephen King az 1970-es években kezdte írói karrierjét, de most is az egyik legnépszerűbb horrorszerző. Több mint 350 millió példányt adtak el a könyveiből, amelyek rendre megihletik a filmipart is. Amíg a Setét Toronyból nyáron bemutatott adaptáció nem sikerült igazán jól, bohócos horrorregényének, az Aznak a feldolgozása máris kasszasiker. Úgy tűnik, hogy a 70. születésnapját ünneplő Stephen King nem tervezi még a nyugdíjat, legújabb könyve a jövő héten jelenik meg.
A skót és ír felmenőkkel rendelkező Stephen Edwin King a Maine állambeli Portlandben született 1947. szeptember 21-én. Szülei csecsemőkorában elváltak, és a kis Stephent bátyjával, Daviddel együtt édesanyja, Nellie Ruth Pillsbury King nevelte fel.
Az író eredetileg angoltanárnak készült: a maine-i egyetemen tanult, de már ekkor hetente írt az intézmény lapjába, valamint az egyetemi diáktanácsban is benne volt. Ekkor kezdte érdekelni a politika, aktív szerepet vállalt a vietnami háború elleni mozgalomban.
Az egyetem után nem tudott elhelyezkedni tanárként, ezért egy ipari mosodában vállalt munkát, emellett novellákat adott el magazinoknak (első „profi” novelláját 1967-ben adták ki). Végül 1971-ben állást kapott egy hampdeni középiskolában, de angoltanárként is folytatta az írást. Regényeken is elkezdett dolgozni, ezek közül
a Carrie-t 1973-ban fogadta el publikálásra egy kiadó, ami azt jelentette, hogy King otthagyhatta a tanítást, hogy csak az írásra koncentráljon.
A természetfölötti erővel rendelkező tinédzserlányról szóló sztorit az író először nem tartotta elég jónak, de felesége biztatására befejezte. A regény végül 1974-ben jelent meg (1976-ban pedig már elkészült a Brian De Palma által rendezett kultikus filmváltozat), közben pedig King több más regényen is dolgozott, köztük olyan klasszikusokon, mint a Borzalmak városa vagy a Ragyogás. Azóta több mint ötven könyvet publikált, és novelláskötetei mellett minden évtizedben érkeztek tőle az olyan nagyregények, amelyek méltán bekerülhetnek a képzeletbeli Stephen King best of-ba.
Felmentését kérte az utolsó szó jogán Hagyó Miklós, Budapest egykori szocialista főpolgármester-helyettese az ellene és társai ellen indult per másodfokú tárgyalásán csütörtökön a Szegedi Ítélőtáblán.
Hagyó Miklós kijelentette, hogy
semmilyen bűncselekményt nem követett el.
A Kecskeméti Törvényszék első fokon hivatali visszaélés és – felbujtóként elkövetett – hűtlen kezelés bűntette miatt két év, négy évre felfüggesztett börtönre ítélte Hagyó Miklóst. A bíróság több más vádlottat is elmarasztalt, rájuk szintén felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki vagy pénzbüntetéssel sújtotta őket, három vádlottat pedig felmentett.
A Szegedi Fellebbviteli Főügyészség
a vádlottak egy része esetében a büntetések súlyosítását, mások esetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta.
Az ítélőtábla előtt ártatlanságát hangoztatta a többi jelenlévő vádlott is, akik közül többen részletesen elmondták, milyen károkat okozott nekik a hét-nyolc éve tartó büntetőeljárás.
A másodfokon zajló per harmadik tárgyalási napján megszólaló
ügyvédek védenceik felmentését, illetve a felmentő ítéletek helybenhagyását kérték.
Kaszáné Horuczi Zsuzsanna ügyész viszontválaszában azt mondta: nem megalapozottak az eljáró bíróságot és a vád törvényességét megkérdőjelező védői felvetések. Emlékeztetett rá, hogy az eljárás a BKV Zrt. akkori vezérigazgatója, Kocsis István feljelentése, a cég belső vizsgálatai alapján indult el. Az ügyészség mindvégig törvényes kötelezettségének tett eleget – jelentette ki.
A táblabíróság Mezőlaki Erik vezette tanácsa az ügyben szeptember 29-én hirdet határozatot.
A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre.
„Az Orbán-Mészáros-Matolcsy triónak annyi közpénzt sikerült lenyúlnia, hogy már a családtagjaikat is odaengedik az adófizetők által befizetett milliárdok közelébe. A miniszterelnök veje – miután állami megbízásokkal milliárdos lett – már a nyolcadik nagy értékű ingatlanját szerzi. Mészáros Lőrinc gyerekei a Nemzeti Lovarda túlárazott felújításával egymilliárd forinttal több közpénzt tehetnek zsebre. Matolcsy György jegybankelnök a saját rokonainak ad kedvezményes hitelt, illetve zsíros állásokat, a fia pedig a napokban vette meg legnagyobb online hirdetési céget. Eközben a Fidesz alatt csődbe kerültek a kórházak, szétesett az egészségügy, padlóra került az oktatás. A Botka-kormány 2018-ban leváltja a Fideszt és arra fordítja az adófizetők pénzét, amire kell: működő egészségügyet, színvonalas oktatást teremtünk, növeljük a fizetéseket és a nyugdíjakat” – áll a Magyar Szocialista Párt közleményében.
„A magyar kormány tehát olyan háborút folytat, ahol mindkét oldalon mi vagyunk. A mérleg mostanra: folyamatos harci induló, csatazaj és elvesztett küzdelmek fémjelzik az Orbán-kormány közel nyolc évét.”
2004 óta ott ülünk a nagy európai asztalnál, de ma már mintha Magyarország lenne az a vendég, aki mindig késik, soha nem hoz virágot, és ráadásul az asztalterítőbe törli a sáros lábát. Márpedig minden ember azt hallgatja meg szívesen, aki viselkedni tud, figyel a másikra, és adott esetben megegyezésre is kész. Az Együtt szerint hazánk csak úgy lehet sikeres európai ország, ha nem hadakozik mindenkivel.
Orbán hatalomra kerülése óta Magyarország az európai fórumokon először állandóan csak a különvéleményét hangoztatta, majd egyenesen szabadságharcba kezdett „Brüsszel” ellen, ahol a magyar képviselők ott ülnek, a legfontosabb döntéseket maga Orbán Viktor szavazza meg.
A magyar kormány tehát olyan háborút folytat, ahol mindkét oldalon mi vagyunk.
A mérleg mostanra: folyamatos harci induló, csatazaj és elvesztett küzdelmek fémjelzik az Orbán-kormány közel nyolc évét.
A sikeres külpolitika soha nem erőszakos és hangos, hanem együttműködő és a partnerekben bizalmat ébresztő. Az eredményes külpolitika jólétet és biztonságot teremt az ország polgárainak. A sikeres külpolitika soha nem csak a fél országot képviseli, hanem mindig az egész nemzetet.
A külpolitika soha nem a máról és a holnapról szól, hanem mindig legalább a következő tíz évről.
Mi az Európai Unióban egy közösség részei vagyunk, nem lehet úgy „brüsszelezni”, hogy közben a mi kormányunk is annál az asztálnál ül, ahol a döntések születnek. Így lassan már senki nem veszi komolyan a magyar diplomatákat. Nem futsal meccsen kell legyőznünk a másikat, hanem közösen dolgoznunk, mert Európa sorsa a mi sorsunk is – áll az Együtt közleményében.
Egyértelmű, hogy a Fidesz a nemzetbiztonságot politikai kampánycélokra használja. Ezért az LMP társelnöke felszólította a kormánypártokat, hogy a politikai blöff kategóriába eső kijelentéseiket haladéktalanul hagyják abba.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje az Eötvös Károly Intézet vezetőségével tartott közös sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Fidesz civilek elleni boszorkányüldözésének nincs nemzetbiztonsági alapja.
Majtényi László, az Eötvös Károly Intézet elnöke a sajtótájékoztatón elmondta, hogy az elmúlt hetek fejleményei alapján megállapítható, hogy
a civilek elleni kormányzati hadjáratnak semmilyen ténybeli és jogi alapja nincs.
A civil szervezet vezetője hangsúlyozta, hogy a nemzetbiztonsági bizottságnak intenzív jogvédelmi funkciót kell ellátnia. Többek között ezért fordultak Szél Bernadetthez, a bizottság tagjához.
Szél Bernadett, az LMP miniszterelnök-jelöltje sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a nemzetbiztonsági bizottság ülésein semmilyen olyan információ nem hangzott el az Eötvös Károly Közpolitikai Intézettel, vagy más „Soros-hálózathoz” köthető civilekkel kapcsolatban, amely nemzetbiztonsági kockázatot jelentene. Ezért egyértelmű, hogy a Fidesz a nemzetbiztonságot politikai kampánycélokra használja.
Nyilatkozatában felszólította a kormánypártokat, hogy a politikai blöff kategóriába eső kijelentéseiket haladéktalanul hagyják abba. Álláspontja szerint
kellenek ugyanis olyan nemzeti minimumok, amelyeket nem pártpolitikai célúak:
a civil társadalom erősítése, a nemzet biztonsága, a szakszolgálatok és rendvédelmi szervek politikai befolyástól való mentesítése ilyen.
Szél Bernadett kiemelte, hogy az LMP az őszi ülésszakban több jogszabály-módosítást is kezdeményez a minősített adatok hatékonyabb védelme érdekében. Továbbá
2018-ban a Szél-kormány első lépése a nemzetbiztonsági bizottság paritásossá tétele lesz
– tehát az ellenzéki és kormánypárti képviselők egyenlő arányban foglalnak helyet a plénumon.
Financial Times: a tét, hogy a Fidesz sorozatban harmadszor is felhatalmazást kapjon az ország kormányzására.
Magyarország jobboldali kormánya „nemzeti konzultációt” indít Soros György állítólagos tervével kapcsolatban, amelynek alapján elárasztanák Európát bevándorlókkal. Ez biztos jele annak, hogy a magyar származású dúsgazdag, filantróp üzletember a Fidesz célpontja lesz a tavaszi választásokon, amelynek tétje, hogy a párt sorozatban harmadszor is felhatalmazást kap-e az ország kormányzására – írja budapesti helyzetjelentésében a Financial Times (FT).
Kormányzati források megerősítették az üzleti lapnak, hogy
megvan a pénz a nyolcmillió választópolgárnak küldendő levélre.
Orbán Viktor miniszterelnök szerint létezik egy „Soros-terv”, amelynek alapján Magyarországot és a többi európai országot rákényszerítenék arra, hogy bevándorlókat fogadjanak be. Egy akciótervről van szó, amelynek alapján a migrációtól mentes kelet-közép-európai országokat átformálnák bevándorlóországokká.
Az új kampány Soros ellen azt mutatja, hogy Orbán elszántan visszautasítja a kormányát érő külföldi bírálatokat. Nem törődik vele, hogy a bevándorlás, a civilek zaklatása és a jog uralmának csorbítása ügyében erősödik a feszültség Magyarország és Brüsszel között.
Orbán – az egyik Soros-program korábbi ösztöndíjasa – fokozza támadásait Sorossal és az uniós tisztviselőkkel szemben,
akiket egyfajta bűnrészesnek állít be az üzletember tervének végrehajtásában – írja a továbbiakban a Financial Times.
Az elmélet, amelyet a Fidesz vezetőitől hallani, úgy szól, hogy Soros rá akarja venni Európa vezetőit évi egymillió bevándorló befogadására. Ezzel pótolnák a munkaerőpiacon a társadalom elöregedése miatt keletkező hiányt, továbbá megerősítenék a baloldali politikai erők szavazóbázisát.
A magyar kormányfő szerint
az uniós tisztviselők azért hajtják végre ezt a tervet, mert Soros tenyeréből esznek.
A Financial Timesnak visszautasította ezeket a vádakat Goran Buldioski, Soros Open Society Initiative for Europe alapítványának vezetője. Szerinte a migráció jelentette kihívásnak semmi köze az üzletemberhez, illetve az általa alapított vagy támogatott szervezetekhez. A tervezett nemzeti konzultáció csupán arra való, hogy elterelje a figyelmet az Orbán kormányzásának gyengeségeiről.
Az FT emlékeztet arra is, hogy bár a mostani kérdőív még nem készült el, a szakértők a korábbiak kérdéseit tendenciózusnak, irányítottnak tartották, amelyek az információszerzés helyett a közvélemény manipulálását szolgálták. A hivatalos budapesti álláspont szerint a konzultációk legitim, demokratikus eszközök arra, hogy a kormány a segítségükkel a közhangulat szondázása alapján finomhangolja a politikáját.
Elemzők szerint az Orbán-kormány, amelynek nem kell tartania a széttagolt ellenzéktől,
Sorossal elővarázsolt a bűvészkalapból egy erős fantom ellenséget,
amely ellen harcolva felsorakoztathatja maga mögé támogatóit, akik választási részvételére szüksége van a kormányzás folytatásához.
A Fidesz két legyet akar ütni egy csapással
– mondta Zgut Edit, a Political Capital elemzője az Financial Timesnak. Be akarja csatornázni az ultrakonzervatív választók frusztrált ellenszenvét az EU-val szemben, illetve azt akarja sugallni, hogy a Nyugat valójában azért kifogásolja, hogy az Orbán-kormány gyengíti a jog uralmát Magyarországon, mert a bevándorlás ügyében ellenáll az EU-s elvárásoknak.
Budapest azt állítja, hogy a Soros-terv részletei olvashatók a befektető-üzletember tavaly szeptemberben a projectsyndicate.org-on megjelent véleménycikkében. A magyar civil szervezetek és az Európai Bizottság az ebben szereplő célokat követik.
A cikkben Soros amellett érvelt, hogy az EU-nak külső határai megerősítésével vissza kellene szorítania az illegális migrációt, miközben vállalnia kellene, hogy évente befogad 300 ezer bevándorlót. (Ez az ötszázmilliós uniós népesség kevesebb mint egytized százaléka.)
Soros emellett arra biztatta az Európai Unió tagállamait, hogy dolgozzanak ki közös bevándorlási politikát,
ugyanakkor ellenzi az érkezők kötelező kvóták alapján történő szétosztását az uniós országok között, ami a Brüsszel és Budapest közti jogi vita tárgya.
Az EU nem kényszerítheti a tagállamokat, hogy befogadjanak olyanokat, akiket nem akarnak, illetve a bevándorlókat, hogy olyan országba menjenek, ahova nem akarnak – érvelt a magyar származású üzletember és idézi a Financial Times.
Várhatóan októberben indul az újabb nemzeti konzultáció az úgynevezett Soros-tervről – jelentette be Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte a kormány célját: Magyarország ne legyen bevándorlóország.
Az úgynevezett Soros-tervről kér véleményt a kormány a várhatóan októberben kezdődő újabb nemzeti konzultációban – mondta a kormányülés nélküli Kormányinfón Lázár János. A kancelláriaminiszter megismételte az úgynevezett Soros-terv sarokpontjait, amikről szólni fog a kampány: 1 millió bevándorló évente, nekik két év alatt fejenként 30 ezer euró juttatás, amelynek finanszírozására akár kölcsönt is vegyen fel Európa. A valódi Soros-tervről itt írtunk.
A konzultáció arról szól, hogy kitartsunk-e amellett, hogy
Magyarország ne legyen bevándorlóország
– mondta Lázár, aki azt is újólag leszögezte: a kormány minden erővel azon van, hogy megakadályozza a bevándorlást. Egyúttal ismételten kétarcúsággal vádolta a magyar kormánnyal erősen kritikus országokat, mondván a szűk egy hét múlva lejáró határozatot a kötelező kvótáról ezek se tartják be, Németország például 28 százalékot teljesített.
A kormány arra kéri Petro Porosenko ukrán elnököt, hogy ne írja alá az ukrajnai kisebbségek, köztük a magyarok nyelvhasználatát korlátozó oktatási törvényi módosítást – mondta Lázár. Emlékeztetett arra, hogy a Kárpátaljai magyar szervezet és Porosenko közti
2014-es megállapodásban tett ukrán vállalást is sérti a törvénymódosítás.
Felidézte a közelmúltbeli vitákat Romániával és Horvátországgal is, és az ezekre adott válaszokat (az OECD-tagság megvétózása). Mint fogalmazott, minden ország arra számíthat, hogy a magyar kormány fellép a határon kívüli magyarok érdekében.
A magyar mezőgazdaságban már több, mint 200 ezren dolgoznak, a termelés és az export is növekszik évek óta – hangzott el az idei OMÉK megnyitóján Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Fazekas Sándor miniszter szerint már érdemes dolgozni az ágazatban.
Az idén a 78. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK) hivatalos megnyitó ünnepségén Kövér László elmondta, hogy a rendezvény iránt folyamatosan nő az érdeklődés, az idei árumustrán mintegy ezer kiállító mutatkozik be, és több, mint 100 ezer látogatót várnak. A kiállítás mottója a Kárpát-medence kincsei, amely a regionális szemlélet fontosságát, a külhoni magyar és régióbeli nem magyar termelőkre fordított figyelmet jelzi – tette hozzá. Az OMÉK díszvendége Japán.
1 a 16
A házelnök kifejtette: az agrárium a magyar gazdák munkájának eredményeként a nemzetgazdaság húzóágazatává vált. A mezőgazdaság kibocsátása hat éve emelkedik, tavaly meghaladta a 2619 milliárd forintot (ami a bruttó hazai termék körülbelül nyolc százaléka). Növekedési pályára állt a szántóföldi növénytermesztés, az állattenyésztés és az agrárexport is.
Az agrárkivitel értéke hat év alatt 37,5 százalékkal, a külkereskedelmi többlet pedig 34,9 százalékkal nőtt
– ismertette Kövér.
A mezőgazdasági foglalkoztatottság tavaly szintén tovább bővült, annak köszönhetően, hogy a statisztikai adatok szerint már 217 ezren dolgoznak főállásban – mondta el az Országgyűlés elnöke.
Az állam szintén megtette a magáét az ágazat fejlődése érdekében – emelte ki Kövér László. Míg 2007-2013 között az unióból az agrárium számára 10,4 milliárd euró – mintegy 3000 milliárd forint – jutott, addig a 2014-2020 közötti támogatás összege 12,3 milliárd euró, azaz 3700 milliárd forint.
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter arról beszélt, hogy a mintegy ezer kiállító között 122 határon túli termelő is bemutatkozik. Kitért arra, hogy
a mezőgazdaságban az elmúlt években 50 ezer új munkahely jött létre,
bizonyítva, hogy az ágazatot sikerült stabilizálni, fejlődési pályára állítani. A magyar agráriumban már érdemes dolgozni. Igaz, a megélhetés nem könnyű, de biztonságos mindazoknak, akik keményen dolgoznak – emelte ki a miniszter.
Masaaki Taniai japán mezőgazdasági, erdészeti és halászati miniszterhelyettes elmondta: megtiszteltetés a távol-keleti szigetország számára, hogy az idei OMÉK partnerországa lehet. Az EU és Japán közötti szabadkereskedelmi egyezmény megkönnyíti az árucserét Japán és Magyarország között is, általa közelebb kerültek az európai piacok Japánhoz. A látogatók a japán pavilonban sok érdekességet láthatnak, például szakét, vagyu marhahúst, amit meg is lehet kóstolni – hívta fel a figyelmet a miniszterhelyettes.
A Független Hírügynökség információi szerint távozik György Bence tartalomigazgató az Origót is működtető New Wave Media Grouptól.
Matolcsy Ádám, a cég tulajdonosa levélben tájékoztatta a szerkesztőség munkatársait a hírről. Eszerint György Bence, aki másfél évig töltötte be a tartalomigazgatói pozíciót, közös megegyezéssel távozik. Tartalmi munkáját az eddigi hírfőszerkesztő, Gábor László veszi majd át, mint az Origo főszerkesztője.
György Bence korábban évekig dolgozott a TV2-nél program- és hírigazgatóként, majd 2015-ben Gábor Lászlóval együtt megalapította a faktor.hu hírportált. Innen ment át 2016 tavaszán az Origóba.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
