Kezdőlap Itthon Oldal 797

Itthon

Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

FüHü
-
0
Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben

A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.

Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult” – szögezte le.

A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:

„Tudomásul vesszük az európai bíróságok döntéseit, a fő szempont azonban állampolgáraink biztonsága kell, hogy legyen”.

A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.

Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni

– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.

„Mi elfogadjuk a bevándorlóországoknak azt a döntését, hogy ők bevándorlóországok lettek. Azt kérjük, fogadják el, hogy mi meg nem akarunk azok lenni” – mondta a magyar miniszterelnök, úgy fogalmazva: „kiköveteljük magunknak azt a jogot, hogy tartsák tiszteletben a magyar nemzetnek azt a döntését, mi nem kívánunk olyanná válni, mint amilyenek most ők”.

Azt is hangsúlyozta, hogy Magyarország a demográfiai és a munkaerő-problémáira más megoldást keres, mint a „bevándorlóországok”. „Hogy tiszteletben tartsák ezt az álláspontunkat, ezt kikövetelhetjük, ehhez igenis jogunk van” – jelentette ki.

Az Európai Unió területén 11 százalékkal kevesebb, mintegy 149 ezer menedékkérelmet adtak be 2017 második negyedévében az előző három hónaphoz képest. Az EU statisztikai hivatalának közlése szerint április és június között a legtöbb, 42 100 menedékkérelmet Németországban adták be, ami 14 százalékos csökkenés, és az EU területén beadott összes kérelem 28 százaléka. A legtöbb, 21 100 regisztrált menekült szíriai volt, mintegy 10 ezer nigériai, 9700 afgán, 9300 iraki, több mint 7 ezer pakisztáni, csaknem 6 ezer eritreai, és 5500 bangladesi. Június végén 958 300 menedékkérelem várt elbírálásra, 13 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. Az ügyek mintegy fele, közel 475 ezer kérelem Németországban volt folyamatban.

Újabb Schmidt – Lázár csörte

Lendvai Péter
-
0
Újabb Schmidt – Lázár csörte

A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.

Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt az régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:

„amíg Lázár János, és személyes megbízásából a súlyos állampárti múlttal terhelt Zoltai Gusztáv kezében van a Sorsok Háza, addig annak megnyitására nincs remény.”

Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.

Zoltai a Schmidt Mária féle támadásokra korábban sem reagált, annyit többször elmondott, hogy

sosem tagadta munkásőr múltját, de ez ügyben Schmidt Máriának is volna mit elmesélnie.

A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.

Heisler egy korábbi beszélgetés alkalmával külön kihangsúlyozta, hogy a Sorsok Háza állami beruházás, ezért abba sincs különösebb beleszólásuk, hogy a kormány végül mire akarja felhasználni az épületet. Azt az épületet, amelyre 7,5 milliárd forintot különítettek el, már több mint két éve elkészült, és amelyet azóta sem tudtak a viták miatt átadni.

Jávor: Szemérmetlenül ellopják a pénzt

Lendvai Péter
-
0
Jávor: Szemérmetlenül ellopják a pénzt

Orbán Viktor, a szokásos péntek reggeli közrádiónak adott nyilatkozatában, egyebek mellett kitért arra is, hogy előfordulhat-e, hogy az unió forrásokat vonjon el Magyarországtól, illetve beszélt arról is, hogy miként is kell viszonyulni ezekhez a pénzekhez. A miniszterelnök kijelentette, hogy teljesen elképzelhetetlen az ilyesmi, ezeknek a fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben. 

Azt is hozzátette, hogy elfogadhatatlan a magyar és az uniós pénz közötti különbségtétel, mert az „mind a mi pénzünk”. Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk – hangsúlyozta Orbán -, minden fillérért adunk valamit. A kormányfő nem először beszélt arról, hogy lényegében a szaldó kiegyensúlyozott helyzetről tanúskodik; az uniós országok komoly befektetési lehetőséghez jutnak Magyarországon.

A Független Hírügynökség megkereste Jávor Benedeket, a Párbeszéd Európa parlamenti képviselőjét, vajon Brüsszelben is azonosulnak-e a magyar miniszterelnök véleményével?

Az uniós pénzek a tagállamok adóinak befizetéseiből származnak, az elosztást pedig különböző elvek mentén szabályozzák – kezdte válaszát a képviselő. – Ezen elvek egyike, hogy a rosszabb helyzetben lévő tagállamok felzárkózását támogatni szeretnék a magasabb jövedelmű tagállamok. Ez célozza a kohéziós politika; a felzárkózás, a gazdasági különbségek csökkentése a cél. Ezen az alapon tehát Magyarországnak valóban jár pénz.

Vagyis ezeket a pénzeket feltétel nélkül kapjuk?

Nem egészen.

„Pont az a probléma, hogy Magyarországon az uniós pénzek egy jelentős része nem a gazdasági felzárkózást szolgálja.”

Hanem?

Egyrészt korrupt csatornákon folyik el és a Fidesz gazdasági holdudvarát szolgálja. másrészt meg teljesen értelmetlen projektek valósulnak meg belőle. Akár a választási sikereket segítendő, akár azért, mert az értelmetlen beruházásokból lehet könnyen kiemelni a korrupciós részeket. Szóval nem csak az vész el, amit ellopnak, hanem az sem hasznosul rendesen, amit úgymond beépítenek, értelmetlen kilátókra vagy felcsúti kisvasútra.

Most akkor kell az uniónak pénzt adnia, ahogy Orbán mondja, vagy nincs ilyen előírás?

Nincs ilyen kötelezettség, az meg különösen elfogadhatatlan, hogy egyes tagállamok gazdasági holdudvara szemérmetlenül ellopja a pénzt.

Korábban is tapasztalhattunk ilyet, még sem történt semmi…

Azért nem, mert a korrupció, az uniós pénzek ilyen mérvű lenyúlása korábban nem volt jellemző, nem volt ilyen gyakorlat az unión belül. Ez, amit ma a magyar kormány megvalósít, maga a rendszer szintű korrupció. Ezért indult meg az intenzívebb gondolkodás a közösségen belül, hogy miként lehetne elérni, hogy ez így érkező pénzek valóban az adott ország felzárkóztatását szolgálják, ne pedig egy szűk üzleti kör gazdagodását. Arra senki nem kényszerítheti a nyugati országok adófizetőit, hogy Mészáros Lőrinc és Garancsi István zsebét tömködjék.

De mit tesz ténylegesen az unió?

Most kezdődik a 2020-as költségvetési időszak előkészítése, ezért már elindult az a gondolkodás, hogy miként lehet jobban célozni ezeket a pénzeket, tehát nem elvenni az országoktól, hanem azt elérni, hogy valóban a társadalom javára hasznosuljanak. Orbán nem azért van felháborodva, mert hazánk rosszabbul járhat, hanem mert a gátlástalan és ellenőrizetlen lopás lehetőségét látja elúszni. Az új költségvetési időszakban jobban összekötik majd a tagországokat az uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban, szándék van arra is az unió és a parlamentje részéről, hogy megfelelő korrupció ellenes intézményhez, például az uniós ügyészséghez kössék az források ellenőrzését. Ma úgynevezett megosztott menedzsment működik, ami azt jelenti, hogy az unió adja a pénzt, a tagállamok pedig elköltik. Ahol az ellenőrzést akadályozzák, könnyen lehet, hogy más módszerek lépnek majd életbe.

  • „A magyar kormány hisztérikus reagálása pontosan azt bizonyítja, hogy a szabadrablás rendszerét félti, azt a rendszert, amelyben lényegében szabadrablásra használják az uniós pénzt.”

Orbán: a konzultáció segíthet megvédeni magunkat

FüHü
-
0
Orbán: a konzultáció segíthet megvédeni magunkat

A Soros-tervről szóló nemzeti konzultáción való részvételre kér mindenkit Orbán Viktor, mert szerinte az emberek ezzel segíthetnek abban, hogy Magyarország meg tudja védeni magát a bevándorlással szemben.

A terv le van írva, maga Soros György tette közzé: pontokba szedte akciótervét arról, mit kellene tenni szemben azzal, amit a magyar kormány javasol – mondta a miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában, amelyet az MTI foglalt össze.

Orbán Viktor szerint a terv pontról pontra történő végrehajtásán dolgoznak a brüsszeli bürokraták.

A „Soros-tervnek megfelelően” az Európai Bizottság már egy éve elkészítette az állandó migránselosztási rendszerre vonatkozó javaslatát – mondta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy a magyar ellenzék időnként tagadja, hogy ilyen létezne.

Kijelentette, hogy a miniszterelnökök uniós tanácsában biztosan nem lesz meg erről az egyhangú döntés, mert ha más nem, ő vétózni fog. Ebben a küzdelemben javítja szerinte pozícióját a nemzeti konzultáció.

Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.

Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.

A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.

A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.

A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.

„Az EU-tól mi egyetlen fillér ajándékot sem kapunk, minden fillérért adunk valamit”

– mondta.

Így működik a kormánysajtó

FüHü
-
0
Így működik a kormánysajtó

Az Origo 15.12-kor adta hírül, kérdőjellel a következőket: Simicska menekül? És a történet arról szól – csütörtök este beszámoltunk róla – hogy a médiatulajdonos regényes körülmények között akar megszabadulni a választások után a médiaportfoliójától, és egyébként a Jobbikban és Vonában is csalódott. Az alábbi táblázatban – amely a Hírkeresőről származik – azt mutatjuk meg, miként vonul végig a kormánysajtón a hír.

2017.09.21

Láthatjuk tehát, hogy elsőként a Magyar Hírlap „veszi észre”, majd jön a Lokál, Magyar Idők, újra Origo, Ripost – itt már a kivándorol Amerikába Simicska a „kattintékony” cím, jön a 888, Pesti Srácok, péntek reggel pedig újra Magyar Idők. Eközben, természetesen, a hír hódít a jobboldalhoz tartozó televíziókban, rádiókban és – feltehetően – az immár a teljes országot lefedni képes kormány-barát vidéki sajtóban.

A Független Hírügynökség csütörtökön este tudott beszélni a Simicska birodalom egyik vezetőjével, és tudósított arról, hogy

egy szó sem igaz a történetből.

Erre azonban már nem érzékeny a jobboldali sajtóirányítás csapata – azaz a kormányzat és a Fidesz -, jobb arról hallgatni, hogy csak az illetékesek cáfolják az Origo értesülését.

Félreértés ne essék: a Független Hírügynökség nem bírálja ezt a gyakorlatot, ráadásul aki kellően idős, az pontosan emlékszik a pártállami idők mechanizmusára, hogyan futtatta végig az agit.prop osztály az általa kívánatosnak tartott információkat a teljes magyar sajtón.

Tehát van előkép,

tudjuk miként működik ez, csak legfeljebb csendesen csodálkozunk azon, hogy a rendszerváltás után 27 évvel ugyanaz az úzus.

Kiváltképp akkor, amikor – szemben a pártállami időkkel – most már azért van, ha egyre szűkülő mértékben is, alternatív tájékozódási lehetőség. Mint esetünkben, ahol akadt olyan fórum – történetesen a Független Hírügynökség, amely leírta a cáfolatot. És lám, íme a szabadság: ma még ezt kockázat nélkül megteheti.

Lapszem – 2017. szeptember 22.

FüHü
-
0
Lapszem – 2017. szeptember 22.

Ma a Móricok és a Mauríciák ünneplik névnapjukat. És már a lapszemle is megérkezett. Friss, ropogós. Vegyék, vigyék!

Magyar Nemzet: Szokatlanul sok földgáz van a tározókban

Továbbra is gyors ütemben zajlik a hazai kereskedelmi földgáztárolók feltöltése, naponta körülbelül 18 millió köbméterrel gyarapodik a készlet. A befogadók töltöttsége már megközelíti a 60 százalékot, ami szokatlan – írja a Magyar Nemzet.

A lap úgy tudja, hogy a kormány nem a magyar lakosság számára halmozta fel a tartalékok jelentős részét, hanem az orosz állami gázipari óriás, a Gazprom részére végez bértárolást. A kormány még július elején állapodott meg az orosz állami gázmonopóliummal a gáz magyarországi betárolásáról. Azt nem közölték, hogy mekkora gázmennyiség befogadásáról szól a szerződés, de a Magyar Nemzet információi szerint egymilliárd köbméter gáz bértárolásáról lehet szó.

Népszava: Uniós biztos: nem tudok Soros-tervről

Bár akadnak, akik az Európába vezető migrációs utakat használják törvényellenes céljaik elérésére, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük őket a valódi menedékkérőktől, akiket viszont nem szabad biztonsági kockázatként kezelni, mivel azzal éppen a terroristák elleni munkát veszélyeztetnénk – mondta a Népszava beszámolója szerint Julian King uniós biztonságért felelős biztos budapesti háttérbeszélgetésén.

Julian Kinget megkérdezték, mi a véleménye arról, hogy Magyarország alig-alig fogad be menekülteket. Az uniós biztos úgy fogalmazott, ez így nem merült fel Pintér Sándor belügyminiszterrel folytatott tárgyalásain. A Népszava rákérdezett arra is, mit gondol arról, hogy a magyar kormánypropaganda szerint Brüsszel menekülteket akar betelepíteni. „Nem tudok ilyenről” – mondta az uniós biztos.

Kérdésre válaszolva Julian King elmondta azt is, hogy a magyar kormányzati szereplőkkel folytatott tárgyalásain nem merült fel Soros György neve, továbbá nem tud semmilyen „Soros-tervről” sem.

Magyar Idők: Migránsvédő tolmácsokat toboroz Soros hálózata

Számos jel utal arra, hogy a Soros György által támogatott szervezetek az utóbbi években jelentős hatást gyakoroltak a hatósági fordító és tolmács szakmára: tanulmányokban, egyetemi előadásokon terjesztik nézeteiket, s mindezt nehéz nem összekapcsolni azzal a hírrel, hogy tavaly tíz tolmácstól vált meg elfogultság miatt a bevándorlási hivatal. Figyelemre méltó az is, hogy a Nyílt Társadalom Alapítványok fizetési listáján szereplő Menedék Egyesület ismét meghirdette migrációs szakembereknek szóló képzéseit a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület – írja a Magyar Idők.

A Soros-hálózathoz köthető személyek és szervezetek visszatérő vendégei az egyetemek, például a BME tanrenden kívüli programjainak a tolmácsképzésben a lap szerint.

Magyar Hírlap: Népességrobbanás várható Afrikában

Egyértelműen erősödni fog az Afrikából Európába irányuló migrációs nyomás az előttünk álló években, és a Európai Uniónak nem az ezzel összefüggő tűzoltással kellene foglalkoznia, hanem a migráció külső dimenziójával kapcsolatos felkészülési feladatot kellene elvégeznie – mondta a Magyar Hírlapnak Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki szerint értelmetlen a migráció belső dimenziójával kapcsolatos, unión belüli ellentétek élezése.

Orbán Balázs szerint a migrációs potenciál egyelőre jóval nagyobb a térségben, mint a valódi migráció. Afrika esetében komoly népességrobbanással kell számolni, a negyvenhét legkevésbé fejlett ország közül harminckettő Afrikában található, és ezek lakossága 2050-re megduplázódik – mondta a lapnak a főigazgató.

 

Tíz éve történt – Sokat költ magára a kormány

FüHü
-
0
Tíz éve történt – Sokat költ magára a kormány

2007. szeptember 22-én a Független Hírügynökségbeszámolt arról, hogy a Magyar Nemzet tudósítása szerint a rendelkezésre álló uniós fejlesztési forrásokból, körülbelül 2,5 milliárd forint értékbenköltött saját céljaira a kormány.

A négy tételből álló, államreformot szolgáló pénzek egy részét már folyósították kormány közeli cégeknek.

Draskovics Tibor, a kormányzati igazgatás összehangolásáért felelős tárca nélküli miniszter és Szetey Gábor személyügyi államtitkársága összesen négy tételben hívott le forrásokat a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Államreform operatív programja keretében.

Az első, 104 millió forintos tételt még márciusban nyerte el egy kormányhoz közeli konzorcium, amely az azóta megszűnt államreform-bizottságnak dolgozik. A feladat az volt, hogy tegyen javaslatot a közfeladatok felülvizsgálatára és a közszféra költséghatékonyabb működésére. A fennmaradó három projekt

2,4 milliárd forintos támogatásáról augusztusban döntöttek

a Bajnai Gordon által felügyelt fejlesztési ügynökségnél, a két kormányzati szerv számára.

A személyügyi államtitkár irodájánál egyelőre nem árulták el, hogy 1,789 milliárd forint értékben melyik magáncég adhat tanácsot és működhet közre a személyügyi és közigazgatási képzési központ létrehozásánál – írja a lap.

Együtt: egzotikus helyekre is utaztatott a Matolcsy-tours

FüHü
-
0
Együtt: egzotikus helyekre is utaztatott a Matolcsy-tours

Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja szerint a „Matolcsy-tours” luxusutazásai újabb bizonyítékai annak, hogy a Matolcsy György által vezetett jegybankban felelőtlen módon szórják a közpénzt. Másfél év alatt több mint 1700-szor utaztak külföldre a jegybanki dolgozók, köztük rengeteg egzotikus helyre, összesen 665 millió forintért.

Az együtt szerint Matolcsy Györgynek és a jegybank többi vezetőjének abba kell hagynia a közpénzek lenyúlását és elherdálását és átláthatóvá kell tennie az MNB pénzköltéseit, ezen belül a külföldi utazásokat is.

Mexikóváros, Chile, Jamaica, Kuala Lumpur, Sydney és San Francisco

– csak néhány vonzó célpont azon 1725 utazásból, amelyen a Magyar Nemzeti Bank vezetői és dolgozói vettek részt az elmúlt másfél évben – derült ki a Spät Judit által az MNB-hez benyújtott közérdekű adatigénylés nyomán.

Ráadásul az utak egy jelentős részét irreálisan magas árakon szervezték. Jó példa erre egy san franciscoi rendezvény, amelyre többen is kiutaztak pár napon belül: volt olyan utas, aki meg tudta oldani a repülőutat „mindössze” 532 ezer forintból, ugyanakkor egy másik utazó egy nappal korábban (újévkor!) 1,6 millió forintért repült ugyanoda. De nemcsak az egzotikus úticélok esetében derültek ki hajmeresztő árak az Együtt adatigénylése nyomán. Volt olyan frankfurti út, amelynek esetében 800 ezer forint volt a repülőjegy, illetve egy másik alkalommal egy éjszakára 432 ezer forintot fizetett ki az MNB.

2016 és 2017 első féléve során az MNB összesen 665 millió közpénzt költött külföldi utazásokra,

a jegybanki alkalmazottak pedig összesen több mint 4700 napot tölthettek el külföldön, nem kis részben egzotikus helyeken. S bár várhatóan az MNB minden utazásra tud majd egy papírt produkálni, hogy milyen szakmai egyeztetésen vagy konferencián kellett részt venni, az Együtt elnökségi tagja által feltárt adatok azt mutatják, hogy az utazások szervezése során a józan takarékosság bizonyosan nem szerepelt a szempontok között. Másfél év alatt 94 db 1 millió forintnál drágább utazás volt, a legdrágább – egy 7 napos japán út – költsége egy főre meghaladta a 4 millió forintot is és több másik ázsiai utazás költsége is 3 millió felett volt fejenként.

Ezen belül elképesztőek a repülőjegy árak:

48 esetben volt 1 millió forint felett a repülőjegy, e téren a rekorder egy 2,4 millió forintos kínai út.

Darabszámát tekintve az utazások legnagyobb része természetesen európai központokba irányult: Frankfurtba 408, Londonba 242, Párizsba 145 kiutazás történt. De több mint 100 alkalommal utaztak az amerikai kontinensre is és 38-szor jártak Kínában az MNB képviseletében.

Spät Judit szerint elfogadhatatlan, hogy Matolcsy György jegybankjában az akár havi 8-9 millió forintot is elérő vezetői jövedelmek és a több tízmillió forintos közel ingyenes lakáshitelek mellett a külföldi utak kapcsán is ilyen mértékű pénzszórás zajlik! A jegybank függetlensége nem jogosít fel a közpénzek elherdálására! Annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy pontosan mire költöttek ennyit és milyen szabályok szerint, az Együtt elnökségi tagja további közérdekű adatigényléseket nyújtott be.

Simicska nem ad el semmit

Lendvai Péter
-
0
Simicska nem ad el semmit

„Egy amerikai közvetítővel tárgyalt teljes médiabirodalma eladásáról Simicska Lajos unokaöccse, Nagy Ajtony Csaba ügyvéd. Ő egyébként a Simicska-féle Index egyik igazgatósági tagja. Egy budapesti kávézóban találkoztak. Úgy tudjuk, Simicska könyörgött, hogy ne nyilvános helyen legyen a találkozó, de az amerikai közvetítő nem akart Simicska veszprémi házában tárgyalni.

 

Mint közismert, Simicska médiumai óriási, többmilliárdos veszteséggel működnek. Az idei finanszírozási hiány eléri a 3 milliárd forintot. A Hír TV, a Lánchíd Rádió, az Index és a Magyar Nemzet szinte biztos, hogy a választások után már nem Simicskáé lesz. Simicska Lajos ismerősei körében néhány hete már azt mondogatja: lehetetlen nyerni, ráadásul Vona Gáborban sem bízik annyira, mint korábban, és minden bizonnyal ő maga is Amerikába készül távozni.” – a hír, ami csütörtök délután megjelent az origo.hu-n. A történet igazán rejtélyes, szappanoperába való, amint éppen kihallgatják egyrészt Simicska könyörgését, másrészt a kávézóban tárgyaló unokaöcs szavait.

A Független Hírügynökség munkatársának nem volt ilyen szerencséje, nem tudott kihallgatni senkit, viszont tudott beszélni a médiatulajdonos legbelsőbb köreihez tartozó vezető személyiséggel. Ő azonban mesébe illőnek tartja az origo írását, elmondta: természetesen semmi nem igaz az egészből. Mindazonáltal, egy pillanatra a politikához lépve, a fuhu.hu-nak is sikerült pár hete magával Simicska Lajossal szót váltania, abból a beszélgetésből éppen az derült ki, hogy a volt Fidesz pénztárnok, meggyőződéssel állította, hogy a Fidesz el fogja veszíteni a választásokat, és győzelmi esélye leginkább a Jobbiknak van. Visszatérve a média portfólióra: a portálunkat tájékoztató vezető kijelentette: semmilyen szándék nincs az eladásra, s fogalma sincs, milyen céllal tette közzé fals információit az origo. Nincs kizárva, hogy egyfajta kormányzati manőver a közlés, de hogy kit és hogyan akarnak megzavarni vele, az nehezen érthető. Ha ugyanis igaz lenne az állítás, miszerint az amerikai vevő komoly szándékkal érkezett, akkor az vajon miért okozna pánikot, vagy keltene aggályokat a munkatársi körökben? Mindenesetre, mondta forrásunk, hamarosan ki fog derülni, miként építik tovább a történetet, mi az a hátsó szándék, ami a hamis hír gyártóit vezette.

„A hír nulla igazságot tartalmaz” – foglalta össze mondanivalóját a Független Hírügynökséget tájékoztató médiavezető.

Éhezőket etetnek és még a környezetet is védik

N. Vadász Zsuzsa
-
0
Éhezőket etetnek és még a környezetet is védik

Időről-időre előkerül az élelmiszerpazarlás témája – mint most is, amikor az egyik, Magyarországon is népszerű globális áruházlánc saját megelőző gyakorlatára hívja fel a figyelmet –, ám valójában keveset, s inkább csak kampányszerűen beszélünk a témáról. Pedig globális problémáról van szó, olyanról, amelynek megoldása milliók életét tehetné könnyebbé.

 

Forrás: Európai Parlament

Kezdjük talán néhány sokkoló adattal: globálisan az élelmiszertermelésnek durván a harmada, évi 1,3 milliárd tonna megy veszendőbe, s meglepő módon – olvasható az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezetének (FAO) adataiban – a fejlett és a fejlődő országok közel fele-fele arányban tehetők ezért felelőssé. Európában – az Európai Parlament által közzétettek szerint – fejenként 173 kilogramm élelmiszert dobunk ki, Magyarországon pedig – az Élelmiszerbank egyik jelentése értelmében – minden esztendőben 1,8 millió tonna élelmiszer megy veszendőbe. A fenti adatok sokkolók, hát még, ha azt mondjuk, hogy csak az Európában kidobott élelmiszer mennyiége elegendő lenne 200 millió ember táplálására. S ami még meglepőbb – hogy folytassuk a furcsa tények sorát –, hogy az afrikai kontinensen és Latin-Amerikában ilyen módon elpazarolt étel 300-300 millió ember számára szüntetné meg az éhezést.

Az ételhulladékok – a morális kérdések felvetése mellett – nemcsak az olyan értékes erőforrások pazarlásához vezetnek, mint a víz, vagy a napenergia. Káros hatással van a környezetre is: a hulladékok keletkezése és ártalmatlanítása 170 millió tonna CO2 termelődésével jár. Ami egyben azt is jelenti, hogy aki hozzájárul az élelmiszerpazarlás visszaszorításához, az egyben hozzájárul a környezet védelméhez is.

Lépések minden szinten

Nem véletlen, hogy szinte minden szinten történnek lépések a probléma kezelésére. Néhány hónapja az Európai Parlament fogadott el állásfoglalást a kérdésben, s ebben felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen konkrét lépéseket az élelmiszerpazarlás visszaszorítására. Azt akarják elérni, hogy a 2014-es szinthez képest

2025-re 30, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a jelenleg 88 millió tonna kidobott élelmiszer mennyisége az Unióban.

Az egyes államok közül is több lép: például Franciaországban törvény tiltja a négyszáz négyzetméternél nagyobb alapterületű boltok számára a megmaradt élelmiszer kidobását, azt kötelezően jótékonysági célra kell felajánlaniuk.

S vannak – egyre nagyobb számban – olyan cégek, láncok, amelyek saját hatáskörben lépnek: ilyen például a Tesco Európa, amely – a régióban a szektor képviselői közül elsőként – közzétette a 2016/2017-es pénzügyi évre vonatkozó jelentését a működése során keletkező élelmiszer-felesleg és -hulladék mennyiségéről. Az áruházlánc egyébként 2014-ben indította el  áruházi élelmiszermentő programját idehaza, amelynek eredményeként

2017. augusztus végéig összesen több mint 7841 tonna adományt adtak át, ami mintegy 19,6 millió adag ételnek felel meg.

Ebben fontos partnere a Magyar Élelmiszerbank Egyesület, amelynek küldetése, hogy visszaszorítsa az élelmiszerpazarlást, és csökkentse a nélkülözők számát. Az Élelmiszerbank több mint 12 éves fennállása óta gyártóktól, kereskedelmi hálózatoktól gyűjti be a feleslegessé vált élelmiszereket, melyek között vannak közeli lejáratú vagy csomagolás hibás termékek, de akár szezonálisan már nem eladható, kiváló minőségű élelmiszerek is. Az idén mentett 5000 tonna élelmiszer közel 2/3-át ezek alkotják.

Ha ezt a mennyiségű mentett élelmiszert kamionokra tennénk, 3 km hosszan állna a sor – olvasható az egyesület honlapján

S azután vannak még ennél is civilebb kezdeményezések, amilyen például a Budapest Bike Maffiáé, amely 2014 nyara óta foglalkozik ételmentéssel. Fontosnak tartják, hogy a megmaradt, de nem felhasznált friss ételek/étel-alapanyagok ne a kukában végezzék.

Ők a vendéglátó helyekkel, mutikkal, rendezvényszervezőkkel, s civil felajánlókkal dolgoznak együtt.

Az esetek többségében maguk mennek el az ételekért, dobozokat biztosítanak a csomagoláshoz, majd az ételeket frissen kiosztják az utcán élő rászorulóknak, vagy elszállítják egy-egy intézménybe, hidat képezve felajánló és rászoruló között.

A Tesco számai. A cseh, lengyel, szlovák és magyar áruházakat tömörítő Tesco Európa a 2016/2017-es pénzügyi évben összesen 3 325 675 tonna élelmiszert értékesített, működése során pedig 60 918 tonna élelmiszer-felesleg és -hulladék keletkezett. A feleslegből régiós szinten 8143 tonna élelmiszert adományozott rászorulóknak, s ajánlott fel állatmenhelyek számára, illetve takarmányozásra. A magyar áruházlánc ezen időszak alatt 944 556 tonna élelmiszert adott el, miközben 19 233 tonna a boltokban maradt. Utóbbiból 3421 tonna el nem adható, de emberi fogyasztásra alkalmas élelmiszert rászorulóknak adományozott, míg 5755 tonna – részben emberi fogyasztásra alkalmas, részben sérült – élelmiszerrel állatmenhelyeknek segített. Magyarország így az áruházakban keletkező élelmiszer-felesleg 29 százalékát ajánlotta fel jótékony célra.

 

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség