Az eddig becsültnél később, 2019 közepén éri el az áremelkedés a 3 százalékot. A magyar gazdaságban idén nagy beruházás-növekedés zajlik, de ennek motorja változatlanul a járműipar. Nagy rizikó, hogy uniós támogatások alig érkeznek, a pénzt előlegként a költségvetés fizeti.
Három hónappal későbbre tolta ki a Magyar Nemzeti Bank az úgynevezett inflációs cél elérését. Az árstabilitás mérőszámának tartott 3 százalékos áremelkedési ütem a most nyilvánosságra hozott jelentés szerint 2019 közepére várható.
Az áremelkedés tavaly rekordmélységbe süllyedt, a magas(abb) inflációhoz szokott közvélemény számára szinte értelmezhetetlen 0,4 százalék volt. Idén aztán jelentősen meglódult, először elérte, majd átugrotta a 2 százalékot, az év közepén már 2,6 százalék volt; az év egészére az MNB 2,4 százalékkal számol (a következő két évben 2,5 és 2,9 százalékkal). A tavalyihoz képest jelentősebb áremelkedés elsődleges oka a feldolgozott
élelmiszerek (például a tejtermékek) jól érezhető drágulása és a dohányáruk jövedéki adójának többszöri emelkedése.
Forrás: MNB
A magyar gazdaság tavaly – az uniós támogatások alig csörgedezése következtében – 2 százalékra esett tempóban bővült, az MNB erre az évre 3,6 százalékos ütemmel számol, a rákövetkező években pedig 3,7, majd 3,2 százalékot prognosztizál.
A gazdaság növekedésének elsődleges hajtóereje a belső kereslet magas szintje, aminek egyik tényezője a fogyasztás. A lakosság az átlagosan 10 százalékkal több pénzzel a zsebében lényegesen többet vásárol, mint korábban. Az MNB számaiból is kiderül azonban, hogy a fogyasztás átlagos gyarapodása változatlanul 4-5 százalék, vagyis feleakkora, mint a jövedelmek vásárlóerejének ugrása. Sőt, a jegybank a 2018-ban esedékes újabb minimálbér-emelés ellenére csökkenő mértékű bővülést vár a háztartások fogyasztási kiadásaiban. A magyarázat alighanem a tartós fogyasztási cikkek eladásának nagy mértékű, idén 8 százalék körüli bővülése. Ami pedig a jövedelem csökkenésével párhuzamosan mind kisebb szerepet játszik a lakossági vásárlásokban,
a legszegényebbeknek szinte semmi se jut erre a célra.
A növekedés másik forrása a beruházás. Ez idén jelentős, csaknem 27 százalékkal növekedhet, bár a tavalyi, kétszámjegyű zuhanás után ez várható volt. A befektetések (szó szerinti) motorja az újabb járműipari beruházások-bővítések. Az MNB nem teszi szóvá, amit sok szakértő kifogásol: a magyar gazdaság mindinkább szinte foglyává válik az alapvetően összeszerelő jellegű autóipari gyártásnak, aminek hozzáadott értéke a hazai gazdaság számára nem túlzottan magas.
Az MNB számok nélkül említi meg, hogy az idei (és a jövő évi) költségvetésben igen nagy bizonytalansági tényező az uniós támogatások tényleges felhasználása és kifizetése. A közgazdász tolvajnyelvbe rejtett jelentés azt takarja, hogy az unióból idén eddig alig érkezett pénz, a pályázatok nyerteseit a költségvetésből előlegként fizetik ki. Az MNB a bruttó hazai termék fél százalékára becsüli a lehetséges többletkiadást. Ez nagyjából 1600 milliárd forint. Ha komolyabb viták elhúzódnak, az komoly problémát okozhat.
20 millió forinttal stafírozta ki Orbán Viktor polgári körös alapítványát Rogán Antal propagandaminisztériuma, ráadásul úgy, hogy a pénz felhasználását nem korlátozták – tudta meg a Hír TV.
A közérdekűadat-igényléssel a Hír TV birtokába jutott támogatói szerződés és költségterv szerint a Szövetség a Nemzetért Alapítvány működésre költheti az adófizetői milliókat – jelentős része bérekre megy, de 1 milliót szánnak utazásra és szállításra is. A milliókról nem sokkal 2016 karácsonya után írták alá a szerződést, mely szerint idén januárban utalta a pénzt a propagandatárca a kormányközeli szervezetnek.
További részleteket a Hír TV tudósításából ismerhetnek meg
Ahogy az ilyen pályázatoknál lenni szokott: nagyon rövid időt élt meg a vissza nem térítendő támogatást ígérő lakossági energiahatékonysági, -korszerűsítési célokat szolgáló pályázat. A közép-magyarországi régióban csütörtöktől lehetett pályázni, a nyugat-dunántúli régióban pedig 22-től, ám a felelős a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) már pénteken jelezte, hogy mindkét pályázatot felfüggeszti. Forrásproblémák állhatnak a háttérben.
Habár az erről hírt adó MTI-jelentés konkrétan nem írja meg, az ok ilyen esetekben mindig az, hogy a kerethez képest túlságosan sokan igényelnek támogatást. A vissza nem térítendő támogatást nyújtó pályázatot gázkonvektorok cseréjéhez az Otthon Melege program keretében hirdették meg. Az ország összes régiójára fokozatosan nyílik meg az összesen 1,5 milliárd forintos keret. Pályázatonként maximum félmillió forintot lehet igényelni. Csak az eddig már megnyílt két régióból közel kétezer kérelem érkezett be.
Ahogy a FüHü is beszámolt róla, szeptember 25-től Dél-Dunántúlról, szeptember 26-tól Észak-Alföldről, szeptember 27-től Dél-Alföldről, szeptember 28-tól Észak-Magyarországról, végül szeptember 29-től Közép-Dunántúlról lehet pályázni a forrás kimerüléséig.
A pályázat
Az 1,5 milliárd forintos keretösszegű alprogram célja a lakóépületekben található gázkonvektorok cseréjének elősegítése. A felmerülő anyag- és munkadíjak mellett a tervezési, engedélyeztetési és egyéb szakhatósági költségekhez igényelhető vissza nem térítendő támogatás. Maximális mértéke ingatlanonként és magánszemélyenként az elszámolható bruttó költségek 80 százaléka, de legfeljebb 500 ezer forint.
Az Európai Mobilitási Hét idén is megmozgatta egész Európát, közel 2500 önkormányzat csatlakozott a kontinens legnagyobb környezetvédelmi-közlekedési kampányához. Magyarország ezúttal tényleg jól teljesített.
Hazánk ugyanis ötven ország versenyében – Ausztria és Spanyolország mögött – a harmadik helyen végzett a több mint 200 csatlakozott településsel – írja a felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közleménye.
Az idén szeptember 16. és 22. Között rendezték meg az európai akciósorozatot.
A 2002 óta minden szeptemberben megrendezett Európai Mobilitási Hét és Autómentes Nap egyre több emberhez juttatja el a környezetbarát közlekedés üzenetét. A programsorozat célja, hogy az önkormányzatokat fenntartható közlekedési intézkedések bevezetésére, a lakosságot pedig az autózás helyett a közösségi közlekedési eszközök használatára, kerékpározásra, gyaloglásra ösztönözze.
Magyarország legnagyobb mobilitási heti rendezvényére, a fővárosi Autómentes Hétvégére közel 250 ezer látogató érkezett.
A magyarországi önkormányzatok közül 169 Autómentes Napot is rendezett, azaz egy napra a közforgalom elől lezártak egy-egy forgalmasabb utat, teret engedve a gyalogosoknak, bicikliseknek.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium 70 millió forint vissza nem térítendő támogatással járult hozzá a települések programjaihoz – írja a tárca közleménye.
Ma a Teklák ünneplik a névnapjukat. Egy kettészakadt országban – már ami az időjárást illeti. Ugyanis nyugaton változóan felhős lesz az ég, többórás napsütéssel. A középső tájakon napközben felhősödés várható, egyre többfelé záporeső is kialakul. A keleti területeken erősen felhős lesz az ég, és több helyen eshet az eső. 14 és 22 fok között alakul a hőmérséklet. De nézzük az olvasnivalót!
Népszava: Vekerdy Tamás: Ne sírj, dögölj meg húsz évvel előbb!
„Egy olyan rendszer, amely megengedi, hogy te az legyél, aki vagy, mindig sokkal erősebb, mint egy olyan rezsim, amelyik azt mondja, legyél, akivé, én akarlak tenni”– vallja Vekerdy Tamás pszichológus, akivel ezt a témát is körbejárják a vele készített interjúban. A szuverenitás, az autonómia csodákra képes – ez az egyik fő üzenete az interjúnak, amelyben azt is állítja, hogy a mai iskola a követelményeivel nagyon rosszul hat a családokra és a gyerekekre, de a pedagógusokra is. A szorongáskeltő iskolához vagy alkalmazkodnak a gyerekek, vagy megbetegedek, s öröm nincs benne, csak a teljesítményt visszafogó szorongás.
A fiatalok elvándorlása kapcsán arról beszél, hogy olyan dolgokat züllesztenek politikai jelszó szintjére, ami az embernek egyébként fontos és kedves lenne, kezdve a zsidó-keresztény hagyománytól, a nemzetiig.
„Amikor emberek, embereket masszaként kezelnek és nem egyénként (zsidó, meleg, cigány, román, magyar, satöbbi), akkor az erőszak és a gyilkolás, a kiirtás felé haladunk.”
Most újra Eucharisztikus Kongresszusra készülünk Budapesten, mint a rettenetes 1939-es évben, mondja a Vekerdy, aki az interjú végén, mintegy összegezve mondandóját leszögezi: egy olyan rendszer, amely megengedi, hogy te az legyél, aki vagy, eszerint bontakoztasd ki magad, mindig sokkal erősebb, mint egy olyan rezsim, amelyik azt mondja, legyél, akivé, én akarlak tenni!
Ez csak látszólag nagyon hatékony, rövid ideig, aztán összeomlik.
Magyar Nemzet: Az oktatási rendszer felszámolása a közösség megsemmisítését jelenti
Az oktatási rendszer felszámolása a közösség megsemmisítését jelenti, különösen kisebbségben – jelentette ki Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Elmondta, hogy Ukrajnában a kisebbségi jogokban egyértelműen visszafejlődés van. Tavaly és az idén olyan törvénytervezetek, törvények születtek, amelyek – nem törődve az ukrán alkotmánnyal, a nemzetközi szerződésekkel – arra irányulnak, hogy felszámolják az eddig meglévő eredményeket és jogokat – fejtette ki. Ha az oktatási törvényt végrehajtják, magyar tannyelvű iskola önálló intézményként nem működhet tovább Ukrajnában, csak osztályok, csoportok maradhatnak.
„Olyan jogot vonnak meg, amely még a Szovjetunióban is létezett”
– mutatott rá a KMKSZ elnöke.
Arról is beszélt, hogy a törvény ügyében Magyarországon kialakult egy számára váratlan nemzeti egység. Hangot adott kifogásainak a kormány, egyöntetűen nyilatkoztak, megmozdulásokat szerveztek az ellenzéki erők, ötpárti határozatot fogadott el a parlament, és a sajtó is elítélte a történteket.
Magyar Idők: A Soros-jelenség a világelit vircsaftja
Ha szombat, akkor interjú, s ha kormánypárti lap, akkor kormánytag a megkérdezett. Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a lapnak a többi között kifejtette: demokratikus gondolkodással érthetetlen, hogy egy Amerikából érkezett, nagyon gazdag embernek a szava többet ér Brüsszelben, mint egy megválasztott európai parlamenti képviselőnek. A kormánypártok és szavazóik szerint Európa nem egy multinacionális cég, hanem kultúra, identitás és életforma. Európa vezetői pedig nem a részvényeseknek tartoznak felelősségel, hanem az európai polgároknak.
„Európa az európaiaké” – ebben a meggyőződésünkben csak megerősítenek minket a nyugat-európai liberális bevándorláspolitika egyre látványosabb kudarcai
– mondta. Az Európai Unióval folytatott küzdelemben egy csatát elvesztettünk, az azonban vitathatatlan, hogy a kvótaperben született ítélet nem kötelez minket semmire, hiszen csak arról szól, hogy az Európai Bizottság jogszerűen hozta-e meg a döntését. Kérdés, milyen szankciókat kezdeményeznek majd hazánk ellen szeptember 26-a után, amikor lejár a bevándorlók kötelező elosztásának határideje. Tudomásul vesszük az unió döntését, de nem adjuk fel a szuverenitásunkat és nem leszünk egymás mellett élő, egymással előbb-utóbb versenyhelyzetbe kerülő kultúrák országává. Ragaszkodunk a nemzeti kultúránkhoz, ragaszkodunk az európai, zsidó–keresztény hagyományokhoz. Mi még nem vagyunk kényszerpályán, és sem diktátumok hatására, sem megfelelési kényszerből nem szeretnénk arra az útra lépni, amelyről másutt már kiderült, hogy zsákutcába vezet.
Magyar Hírlap: Védelem a közös eredményeinknek
Ha szombat, akkor interjú a Magyar Hírlapban: ezúttal Tuzson Benceével, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkárával. Aki szerint az újabb nemzeti konzultációban megfogalmazott kérdésekben Soros György tervének különböző pontjaira kívának rávilágítani. Ezeket az elemeket maga a spekuláns vázolta fel korábban, és egyre inkább visszaköszönnek a brüsszeli elképzelésekben is – teszi hozzá. A kormány emellett a kerítés megítéléséről, az európai határvédelemről és a tervezett uniós büntetésekről is konzultálna. Újra és újra meg kell kérdezni az embereket, a bevándorlás ugyanis évtizedekre, sőt akár évszázadokra meghatározza egy ország jövőjét. Szerinte egyébként az Európai Bizottság most lényegében jogot kapott arra, hogy a nemzetállamokra kényszerítse a bevándorláspolitikáját. Konkrét részletekre kérdeznének rá a konzultációban, s arról is érdeklődnének, mit szólnak az emberek ahhoz, hogy az unió büntetést helyezne kilátásba hazánkkal kapcsolatban. A konzultációt a lehető leghamarabb indítanák, ám a szükséges technikai feltételeket meg kell teremteni. Arra a kérdésre, hogy számít-e arra a kormány, hogy Soros esetleg személyesen is eljön Magyarországra, azt válaszolta:
„Erről nem tudok, de sajnos a szervezetein keresztül folyamatosan itt van, s nem csak szavakban, hanem tettekben is dolgoznak az általa vázolt terv megvalósításán.”
A forró őszre tényleg számítanak – erről is beszélt Tuzson az interjúban. „Elég körbenézünk Európában, több helyen is folynak ilyen képzések zavargások szítására és lebonyolítására” – indokolt.
A magyar gazdaságra nem jellemző tendenciák érvényesülnek az építőiparban: nem csak több az újonnan megalakuló cég, mint a megszűnő, de a munkaerő is egyre szívesebben megy oda. Vagy legalábbis egyre inkább bejelentettek dolgoznak az ágazatban. A megyei helyzetkép is érdekesen alakul.
Az építőipar idei teljesítményéről eddig is pozitív hírek érkeztek, s ezek sorát most szaporította az Opten céginformációs cég jelentése is. Eszerint ugyanis miközben a legtöbb hazai ágazatban a cégtörlések száma meghaladja az alapításokét, az építőiparban az idén gyakorlatilag folyamatosan magas a cégalapítási arány. Igaz, csak minimálisan: ugyanis 1022 cégalapítás mellett 1017 cégtörlés történt.
Forrás: Opten
Fehéredik az ágazat
A pozitív képhez nagyban hozzájárul az alkalmazottak számának folyamatos emelkedése is. A nyári alkalmazotti létszám ugyan tartalmazhat szezonalitási hatásokat, ugyanakkor a hosszabb távú trend is azt mutatja, hogy egyértelműen javul az ágazati foglalkoztatás.
„A kimutatott növekményben ugyanakkor a termelési felfutás mellett a szektor fehéredése is szerepet játszik”
– mondja Pertics Richárd, az Opten céginformációs cég igazgatója.
Az alap cégstatisztikák mellett a Központi Statisztikai Hivatal adatai is kedvező fejleményekről adnak számot: mind a termelés, mind a szerződésállomány növekvő tendenciát mutat, mindegyik építményfőcsoport tekintetében. A pozitív adatok alól egyetlen kivétel, hogy júliusban az épületek építésére kötött új szerződések volumene csökkent.
Forrás: KSH
Megyei helyzetkép
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) nyári hónapokra vonatkozó értéke az építőiparban átlagosan 17 százalék körül mozgott.
Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Zala, Veszprém és Vas megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye produkálta.
2007. szeptember 23–án a Független Hírügynökség beszámolt arról, hogy körülbelül negyvenen tüntettek vasárnap este Gyurcsány Ferenc szemlőhegyi házánál.
A demonstrálók vasárnap késő délután a fővárosi Kossuth térről indultak a miniszterelnök második kerületi otthonához a Margit hídon át, akkor még körülbelül százan voltak. A bejelentett tüntetés résztvevői a kormányfő távozását és megfogalmazásuk szerint valódi rendszerváltást követelnek – tudta meg korábban a Független Hírügynökség Gonda Lászlótól, a tiltakozást szervező Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivőjétől.
Rendbontás eddig nem volt,
a tüntetőkre körülbelül harminc rendőr vigyáz
a kormányfő házánál – jelentette a Független Hírügynökség helyszíni tudósítója.
A rendőrség este kilenc óráig engedélyezte a tiltakozást, de úgy tűnik, hogy hamarabb befejeződik.
Hétfőn ajánlatot tesz Botka László, Molnár Gyula társaságában a többi demokratikus ellenzéki pártnak – értesült a Független Hírügynökség. Ez immár hivatalos javaslat lesz; az MSZP miniszterelnök-jelöltje, lényegében, az eddig ismert variációval lép a nyilvánosság elé.
Értesüléseink szerint Botka megerősíti, hogy koordinált indulást javasol az LMP-nek, míg a DK-val, a Párbeszéddel és az Együttel közös listát állítana. Az Achilles-sarok kérdésében, azaz Gyurcsány Ferenc szerepeltetésében, forrásaink szerint, nem lesz változás: Botka azt kívánja – és, ha igaz, hogy Molnár Gyulával közösen tájékoztatják majd a sajtót -, hogy Gyurcsány ne legyen rajta ezen a listán, viszont cserébe befutó XV. kerületi helyet kapna egyéniben.
A két párt között eddig is ez volt a casus belli; a Demokratikus Koalíció pártszavazása elvileg nem is engedné, hogy elnöke ne szerepeljen a listán.
Hogy erről az elmúlt napokban volt-e egyezkedés a két párt között, arról nincs információnk, így arról sem, hogy lehetséges-e a DK részéről elmozdulás.
Nem kevésbé tűnik problematikusnak a többi párttal az együttműködés, legalább is az eddigi tudásunk alapján. Az LMP, amellyel az előzetes hvg-hírek szerint Botka a hét csütörtökjén tárgyalt, és amelyről eddig semmilyen megerősítés nem érkezett, hivatalosan a Gémesi féle Új Kezdettel kötött szövetséget, s bár egyes források szerint a párt vezetése fontosnak tartaná, ha szélesebb lenne az együttműködők köre, még nem látják elérkezettnek az időt, hogy ebbe a folyóba belelépjenek. Hadházy Ákos akkor úgy nyilatkozott portálunknak, hogy
semmilyen hivatalos találkozó nem volt az MSZP-vel, s jelenleg nem is látja ennek a közeli esélyét.
Pénteken ugyanezt erősítette meg, azzal a kiegészítéssel, hogy abban a pillanatban, ha hivatalos tárgyalások zajlanak, netán eredménnyel, tájékoztatni fogják a közvéleményt. Egyelőre az az érvényes, hogy Szél Bernadett a miniszterelnök-jelöltjük.
Az Együtt magatartása sem egyértelmű ma még; Juhász Pétertől, a párt elnökétől inkább elutasító, mint a fogadó-készségéről árulkodó mondatok hangzottak el az utóbbi időben. A Párbeszéd esetében az augusztus végi szegedi találkozó után pozitívabb kép rajzolódott ki, a múlt heti MSZP választmányra, ahol Botka bemutatta együttműködő partnereit,
Karácsony Gergely, az előzetes beharangozás ellenére nem ment el; alapvetően a négyszemközti tárgyalást hiányolva.
Pártközi egyezség eddig a Liberálisokkal látszik viszonylag gyorsan kialakulni, Fodor Gábor csütörtökön közölte a nyilvánossággal, hogy kész arra, hogy az MSZP, pontosabban a Botka által felvázolt irány partnere legyen. Igaz azt is hozzátette, reménykedik a szélesebb alapokban.
A fentiek ismeretében az a kérdés, hogy a hétfői, Molnár Gyulával megerősített bejelentés mögött lesznek-e már pozitív tárgyalási eredmények, vagy pusztán taktikai húzásról, egyfajta nyomásgyakorlásról van szó. Ha ez utóbbi, az inkább hátráltathatja a haladást, ha az előbbi, az mindenképpen fontos fejlemény lenne.
Lengyel, magyar jóbarát: az illegális bevándorlás ügyében is; a miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozásában ígérgetett a nyugdíjasoknak és a diákoknak és egy halk imát mondott Angela Merkelért; a zsidó újév ezébe juttatta Lázár Jánosnak és Schmidt Máriának a Sorsok házát; Theresa May marasztalná az EU-s munkavállalókat; egész városokat pusztított el a mexikói földrengés.
Teljes egyetértés Orbán és Szydlo között menekültügyben
A lengyel és a magyar kormány által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult – hangsúlyozta Beata Szydlo lengyel kormányfő pénteken Varsóban, miután Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt. Orbán az inkvizícióéhoz hasonlította a Lengyelországgal szembeni uniós eljárást.
Varsó, 2017. szeptember 22. Orbán Viktor miniszterelnök és Beata Szydlo lengyel kormányfõ kezet fog Varsóban, a miniszterelnöki hivatalban tartott sajtótájékoztatón 2017. szeptember 22-én. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
Beata Szydlo a két kormányfő közös sajtóértekezletén elmondta: az Orbán Viktorral megtartott találkozón megerősítették Varsó és Budapest közös álláspontját az olyan kulcsfontosságú kérdésekben, mint amilyen a biztonság és a menekültválság kezelése.
„A kormányaink által választott út az illegális bevándorlás kezelésében helyesnek bizonyult”
– szögezte le.
A kvótaügyben hozott, illetve a jövőben várható európai bírósági döntésekre vonatkozóan elmondta:
„TUDOMÁSUL VESSZÜK AZ EURÓPAI BÍRÓSÁGOK DÖNTÉSEIT, A FŐ SZEMPONT AZONBAN ÁLLAMPOLGÁRAINK BIZTONSÁGA KELL, HOGY LEGYEN”.
A Lengyelországgal szembeni jogállami kritikák alaptalanok – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar kormányfő politikai indíttatású, az inkvizícióéhoz hasonló eljárásnak minősítette a Lengyelországgal szembeni uniós fellépést, és kifejezte Magyarország szolidaritását minden ehhez hasonlóban érintett tagállam mellett.
Kevesebb Brüsszelt, és erősebb nemzetállamokat kívánunk látni
– fogalmazott Orbán, ezt az álláspontot jelölve meg a szerinte politikai indíttatású EU-s eljárások okaként. Nem akarunk bevándorlóország lenni, ehhez jogunk van – hangoztatta.
A miniszterelnök szokásos rádiós megnyilatkozása: halk ima Merkel győzelméért
Orbán Viktor visszautasította, hogy a Brüsszellel folytatott viták miatt uniós forrásokat vonjanak meg Magyarországtól.
Az ilyen típusú fenyegetéseknek semmilyen jogalapja nincs az uniós jogrendszerben, ezért törvénytelen lenne, hogy Magyarország pénzbüntetést kapjon azért, mert nem akar bevándorlókat befogadni – mondta Orbán. Szerinte azok az európai vezetők, akik erről nyilatkoznak, jogsértést követnek el.
Orbán a rádióban MTI Fotó: Illyés Tibor
A miniszterelnök ismét elmondta azt is, szerinte
magyar nézőpontból az a legjobb, ha Angela Merkel jelenlegi kancellár nyeri a közelgő németországi választást.
A Modern városok programról Orbán Viktor azt mondta, hogy egyszerre fejleszti a nagyvárosokat, és nyújt biztonságot, munkalehetőséget, hátországot a falvaknak, azoknak ugyanis az a jó, ha tőlük elérhető távolságban fejlett nagyvárosok vannak. A programhoz pedig kell egy miniszter – ezt a posztot tölti be októbertől Kósa Lajos -, mert óriási koordinációs feladatról van szó, amelyet össze kell fogni.
A forrásokkal kapcsolatban kijelentette: nem ismeri a magyar és az uniós pénz közötti különbségtételt, mert „az mind a mi pénzünk”.
„AZ EU-TÓL MI EGYETLEN FILLÉR AJÁNDÉKOT SEM KAPUNK, MINDEN FILLÉRÉRT ADUNK VALAMIT”
– mondta.
Újabb Schmidt – Lázár csörte
A zsidó új év kínált jó alkalmat mind Lázár Jánosnak, mind pedig Schmidt Máriának, hogy a Sorsok Háza holokauszt-emlékmúzeum hányatott sorsát szóba hozzák.
Lázár a csütörtöki kormányinfón beszélt a régóta készen álló épületről, amelynek átadása Schmidt Mária és a Mazsihisz közti koncepcionális vita miatt húzódik. Azt mondta, ha nincs megegyezés, akkor más funkcióval, de mindenképpen átadják az épületet. Schmidt viszont nem kis személyeskedéssel rontott neki a miniszternek, a következőket mondta:
„AMÍG LÁZÁR JÁNOS, ÉS SZEMÉLYES MEGBÍZÁSÁBÓL A SÚLYOS ÁLLAMPÁRTI MÚLTTAL TERHELT ZOLTAI GUSZTÁV KEZÉBEN VAN A SORSOK HÁZA, ADDIG ANNAK MEGNYITÁSÁRA NINCS REMÉNY.”
Tekintettel a zsidó ünnepre, és annak hagyományaira, vagyis, hogy ilyenkor tilos nyilatkozni, az érintetteket hiába próbáltuk megszólalásra bírni, az lehetetlennek bizonyult. Így nem tehetünk mást, mint korábbi megnyilatkozásaikat idézzük vissza, annak biztos tudatában, hogy ma sem vélekednek másként.
A Mazsihisz elnöke, Heisler András korábban azt mondta: a Sorsok Háza állami projekt, aminek ők, azaz a zsidószervezet tagjai nagyon örülnek, hiszen a nagyszerű épület lehetőség kínál arra, hogy hitelesen szolgáljon oktatási, múzeumi és archiválási feladatokat. Heisler véleménye nyilvánvalóan továbbra sem változott Schmidt Máriáról; történészi munkásságát nem tartja elfogadhatónak.
Theresa May: „maradjanak az EU-állampolgárok”
A brit miniszterelnök szerint London azt szeretné, ha a Brexit, vagyis a brit EU-tagság megszűnése után is Nagy-Britanniában maradnának a külföldi EU-állampolgárok.
Theresa May, aki pénteken Firenzében mondott beszédet kormányának célkitűzéseiről a Brexit utáni időszakra, kijelentette:
NAGY-BRITANNIA ÉRTÉKELI ÉS KÖSZÖNI A KÜLFÖLDI EU-MUNKAVÁLLALÓK HOZZÁJÁRULÁSÁT A BRITEK JÓLÉTÉHEZ.
Hozzátette: elsődleges feladatának tekinti, hogy a Nagy-Britanniában élő több mint 3 millió külföldi EU-polgár ugyanolyan feltételekkel maradhasson az országban a Brexit után is, mint eddig.
May kijelentette:
egyértelmű és valós garanciát kíván nyújtani a más EU-országokból érkezett munkavállalók jogainak érvényesülésére.
A brit kormányfő szerint óhatatlanul nehéz folyamat lesz az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból, mindenkinek közös érdeke azonban, hogy a kilépésről folyó tárgyalások sikerre vezessenek.
Egész városokat pusztított el a mexikói földrengés
Több ezren maradtak otthon nélkül, és már több mint 280 halálos áldozata van a keddi mexikói földrengésnek.
Mexikóváros, 2017. szeptember 22. Túlélõket és holttesteket keresnek romba dõlt épületek törmeléke közt a földrengés sújtotta Mexikóvárosban 2017. szeptember 21-én. A két nappal korábbi, 7,1-es erõsségû földmozgásban legkevesebb 225 ember életét vesztette. Enrique Pena Nieto mexikói elnök háromnapos nemzeti gyászt rendelt el az áldozatok emlékére. (MTI/EPA/Ulises Ruíz Basurto)
A keddi, 7,1-es erősségű földrengésben a legfrissebb jelentések szerint legalább 225 ember halt meg, közülük 137-en a fővárosban. A halálos áldozatok száma valószínűleg tovább nő, ahogy a mentőalakulatok tovább kutatnak a romok alatt.
A fővároson kívüli pusztításról ráadásul még csak most kezdenek napvilágot látni az első beszámolók, amelyek a földdel egyenlővé tett városokról és több ezer otthontalanná vált emberről szólnak.
A földrengés helyi idő szerint kedd délután történt, központja a Puebla szövetségi tagállam Raboso településének közelében, a fővárostól mintegy 120 kilométerre délkeletre, 51 kilométeres mélységben volt. A mexikói földrengéstani intézet legfrissebb adatai szerint az első nagy erejű földmozgást számos utórengés követte, csak a fővárosban 11 utórengést észleltek.
A földrengés központja Pueblában volt, a legnagyobb pusztítást azonban Mexikóvárosban vitte véghez.
Ezt részben azzal hozzák összefüggésbe, hogy a főváros egy kiszáradt tó fenekére épült, és a talaj sajátosságai miatt a rengés következményei ott súlyosabbak voltak mint akár a tőle több száz kilométerre történt földrengés fészke felett.
Csak egy gombot kellene megnyomnia az olcsóbb tarifákért a Fidesznek, amely már három éve sokkal drágább rezsit fizettet a magyar családokkal. Orbánék három éve magasan tartják a gáz, a villany és a távhő díjait, miközben a földgáz ára 2014 óta a felére csökkent és a kőolaj is 50-60 százalékkal olcsóbb – áll az MSZP közleményében.
A szocialisták ezenkívül megállapítják:
Most, miután három évig nyerészkedett a családokon a Fidesz, állítólag azon gondolkodnak, hogy a lenyúlt tízmilliárdokból a választások előtt valami keveset visszaadnak „rezsicsökkentésként”.
Üzenjük a családokon nyerészkedő Fidesznek, hogy nem kell gondolkodniuk. Elég, ha megszavazzák az MSZP már benyújtott törvényjavaslatát, amely szerint az átlagfogyasztás mértékéig mindenkinek 32 százalékkal csökkenhet a földgáz ára, 10-10 százalékkal pedig az áram és távhő ára.
Ha a Fidesz ezt nem szavazza meg, a Botka-kormány majd megszünteti a Fidesz pofátlan nyerészkedését. A Botka-kormány 2018-tól igazságot tesz az energiaszámlákban, és olyan tarifarendszert vezetünk be a gáz, a távhő és a villamos energia árrendszerben, amelyben az átlagfogyasztásig a mainál alacsonyabb áron kapják a fogyasztók az energiát.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
