Már több mint 260 cég regisztrált az online számlázás bevezetését előkészítő tesztoldalon. 2018. július 1-jétől online kell adatot szolgáltatni azokról a számlákról, amelyekben az áthárított általános forgalmi adó (áfa) összege eléri vagy meghaladja a 100 ezer forintot. A kormány szerint évi 50 ezer milliárd forint összegű számlaforgalom válik láthatóvá és követhetővé.
Fotó: kormany.hu
„Az online számlázás tesztüzeme sikeresen zajlik” – közölte Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) parlamenti és adóügyekért felelős államtitkára. Az MTI-nek nyilatkozva hozzátette: az online számlázással a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak gyors és közvetlen rálátása lesz a gazdasági folyamatokra. „A kockázatelemzők évi 50 ezer milliárd forintnyi számlaforgalom adatait vizsgálva akár valós időben ki tudják szűrni a csalárd cégeket, fiktív számlázókat, vagy a gyanús céghálókat.” – állította a politikus. Az online számlázás a belföldi összesítő jelentést teljesen kiválthatja a számlát kiállító vállalkozónál. Megszűnik a számlázó programok bejelentési kötelezettsége.
Egy évet biztosítottak végül a cégek számára a felkészülésre. Ez alatt megy a tesztelés, eddig félezer tesztadaton vizsgálták az érintettek, hogy az általuk előállított adatállomány megfelel-e a rendelet által előírt sémának.
Konzultáció a héten
Az adóhivatal közvetlenül is segíti a piaci szereplők felkészülését. Adótanácsadókkal, szoftverfejlesztőkkel egyeztet azért, hogy 2018. július 1-jén már zökkenőmentesen működhessen a gazdaságfehérítés legújabb fegyvere – mondta Tállai. A gyakorlati kérdések a szeptember 28-án kezdődő adókonzultáción kerülhetnek szóba, ahol a kiemelt témák között az új adóeljárási törvény és a NAV 2.0 mellett az online számlázás is szerepel majd.
Nem minden papsajt
A 24.hu azonban korábban arról írt, hogy a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete szerint tévhit, hogy a NAV az online számlázás bevezetése után minden számlára ráláthat.
Zara László elnök szerint a vállalkozások kézi, számlatömbös számláit továbbra sem fogja látni a hatóság.
A kormány tervei szerint ugyanis továbbra is lehet használni a nyomtatott számlákat, de erre valószínűleg külön adatszolgáltatási kötelezettséget írnak majd elő. Egyben kétségének adott hangot, hogy az évi kb. 2-3 milliárdnyi online beérkezett számlát és áfabevallási tételt fel tudja-e majd feldolgozni a hatóság.
Egyelőre nem tették közzé azt a memorandumot, amelyet tegnap este írt alá nyolc demokratikus ellenzéki párt egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszerről. A cél, elfogadtatni a Parlamenttel az új szisztémát. Ehhez azonban kétharmados többség kellene.
Egyelőre annyi ismert, hogy a durván három hét alatt kidolgozott, konszenzusos rendszer hasonlít a németországihoz, az egyéni körzetek és a felállított országos listák kombinációjából áll. Hírek szerint a kidolgozott szisztéma kitér a külföldön élőkre és női kvóta is szerepel benne.
Ahogy a FüHü korábban megírta, a terv az, hogy a dokumentumot a nyilvánossággal is ismertetik, egyfajta társadalmi vitát kezdenek róla, majd a végleges, a pártok által elfogadott tervezetet beviszik a Parlamentbe, s megpróbálják átverni. Kétharmados törvény lévén, erre szinte nullával egyenlő az esélyük, viszont ebben az esetben – ahogy Gulyás Márton, a kezdeményező és szervező Közös Ország Mozgalom vezetője pénteki televíziós interjújában jelezte – békés, erőszakmentes polgári engedetlenségi mozgalmat indítanak.
A Demokratikus Koalíció záradékkal látta el a dokumentumot – ezt Gyurcsány Ferenc Facebook posztjában meg is indokolta. „Továbbra sem értünk egyet azzal, hogy azok, akik nem itt élnek életvitelszerűen (vagy nem itt éltek az elmúlt években), szavazhassanak. Ne dönthessenek rólunk – mondjuk mi -, mert nem viselik döntésük következményeit. Azé a jog, akié a kötelesség.
Ne határozhassa meg, hogy milyen lesz a magyar nyugdíjrendszer, oktatás, vagy az adószabályok, akinek később nem ezen szabályok között kell élnie.
Juhász Péter élőben jelentkezett be az aláírási ceremónia után, s arról beszélt, hogy a végül elfogadott dokumentum két dologban tér csak el az általuk előzetesen munkaanyagként beterjesztettől: ők nyílt listát szerettek volna mind az egyéni jelölteknél, mint pedig a pártlistákon.
Molnár Gyula, a szocialisták elnöke – a Hír TV-nek nyilatkozva – kifejtette, hogy a jelenlegi törvények miatt kényszerülnek az ellenzéki pártok tömbösülni, ráadásul a szavazók sem értik a választási rendszert. „Tegyük világossá mindenkinek hogy van más választási rendszer. Van lehetőség más választási rendszert elfogadni Magyarországon.
Nem vagyunk naivak, nincsenek illúzióink, a régi választási rendszerben fogjuk 2018-ban legyőzni a Fideszt és majd utána elfogadjuk ezt a választást”
– szögezte le.
„Ez egy nevetséges és kétségbeesett kezdeményezés.”
Így kommentálta – az ATV tudósítása szerint – az ellenzéki kezdeményezést a kereszténydemokrata Hollik István. A kormánypárti képviselő szerint az ellenzék nem okolhatja saját kudarcaiért a választási rendszert.
2007. szeptember 24-án arról írt a Független Hírügynökség, hogy titkos szavazással Szabó Mátét választották meg ombidsmannak. Kinevezését 290-en támogatták, 37-en pedig nem, 23 szavazat érvénytelen volt.
Az új általános ombudsman megbízatása 6 évre szól. Szabó Máté megválasztása után letette esküjét az Országgyűlés előtt. Az új ombudsman azt mondta, hogy mivel jelenleg az országban nagy szociális és gazdasági átalakulások zajlanak, ezért elsődleges feladatai között tartja számon, az ezekkel kapcsolatos jogok érvényesülését és védelmét. Mindezek mellett
a hagyományos szabadságjogok, így az egyesülés és gyülekezési jogok védelemének is fontos szerepet szán,
valamint a veszélyeztetett státuszú emberek, így például betegek jogainak érvényesülésének és a környezetvédelemnek is.
Az 51 éves Szabó Máté politológus-jogász, a Politikatudományi Intézet igazgatója volt eddig. A civil társadalom és a politika viszonyával foglalkozott. Kutatási területei közé tartozott egyebek mellett a gyülekezési és az egyesülési jog gyakorlása illetve a politikai tiltakozások. Szabó Máté júniusi bemutatásakor a köztársasági elnök azt mondta: jelöltje munkássága áll a legközelebb az eddigi ombudsmanok közül a civil szervezetekhez és a polgári jogvédelemhez, olyan megalapozott tudása van, ami garancia függetlenségére.
Az államfő előző jelöltje,
Majtényi László ombudsmanná választását június 11-én nem szavazta meg a Ház. A képviselők úgy vélték ugyanis, hogy Majtényi László nem pártatlan.
A köztársasági elnök néhány nappal később mutatta új biztos-jelöltjét, Szabó Mátét. Megválasztásáról azonban már nem döntöttek a képviselők a tavaszi ülésszakban, indoklásuk szerint azért, mert több időre volt szükségük a jelölt megismeréséhez. Sólyom László akkor csalódottságának adott hangot, amiért az őszi ülésszakra tolták a szavazást, és hónapokig gyakorlatilag betöltetlen volt az általános ombudsmani poszt. Bizonyos ügyeket ideiglenesen Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos vett át. Az államfő Szabó Máté jelölésekor sem egyeztetett előzetesen a parlamenti pártokkal.
Szabó Mátét múlt szerdán hallgatta meg az Országgyűlés Alkotmányügyi bizottsága. Akkor a gyülekezési jog problémáira hívta fel a figyelmet, és azt mondta, hogy a rendszerváltás előtt készülést szabályozást korszerűsíteni kell. Beszélt arról is, hogy vizsgálatot indítanak a tavaly őszi zavargások kapcsán a nemzetbiztonsági szolgálatok esetleges szerepéről, ha megválasztja a parlament ombudsmannak.
Szabó Máté megválasztásához kétharmados többségre, azaz legalább 257 igen szavazatra volt szükség a hétfői titkos voksoláson.
Az állampolgári jogok előző országgyűlési biztosa, Lenkovics Barnabás április 20-án lemondott erről a tisztségéről, miután alkotmánybírává választották. Az állampolgári jogok biztosának volt helyettese is, Takács Albert, aki május 31-ével mondott le tisztségéről, mert a kormányfő felkérte igazságügyi és rendészeti miniszternek, amit aztán el is fogadott.
Takács Albert távozásával a helyettesi posztot megszüntették. A tervek szerint lesz majd egy új biztosi poszt, a jövő nemzedékekért felelős ombudsman posztja, erről azonban még tárgyalnak a politikusok.
Hibázott a pártja, legalább is így gondolja Havas Szófia, az MSZP politikusa. Szerinte, bár nagyon nem szereti Gyurcsány Ferencet, ezúttal – az együttműködésről szólva – a DK elnökének van igaza. Azért vállalja, hogy nyíltan beszéljen és bíráljon, mert nem fél, nem taktikázik, ha kell karcosan fogalmaz. Horn Gyula unokahúgaként egyáltalán nem szégyelli, hogy mást gondol ’56-ról, mint Orbán Viktor. A vele készült interjúban ezúttal sem köntörfalaz; szerinte, ha nem lesz egy hónapon belül ellenzéki megállapodás, nulla az esély jövő áprilisban.
Önt úgy tartják számon, mint akitől félni kell, mert túlságosan szókimondó, ami még nem volna baj, de nem is gondolja meg, amit mond. Így van ez?
Természetesen nem. Épp ellenkezőleg; akkor kattog a fejemben a legracionálisabban a komputer, amikor a leghangosabban kiabálok. Ilyenkor gondolkodom a leggyorsabban és a leghidegebb fejjel. Akik így vélekednek rólam, azok viszont azért terjesztik ezt, mert én nem félek, tehát muszáj valahogy hiteltelenné tenni. Engem nem tudnak fenyegetni, nem tudnak zsarolni, ezért a számat sem tudják befogni.
Ha jól tudom, ki is akarták önt zárni a pártból; a párt elnöke, a jelenlegi miniszterelnök-jelölt…
Tudja sokan megfordultak a tengelyük körül. Ők is. Én viszont ugyanott maradtam, ahonnan elindultam. Én nem szeretek se magamnak, se másoknak hazudni.
Nem arról van inkább szó, hogy ön nem érzi a politika rezdüléseit, nem tudja, mikor van szükség taktikai lépésre? Tudja, amikor nem lehet eldönteni, hogy a falnak rohanó ló vak, vagy bátor…
Igaz, hogy nem feltétlenül a taktikai megfontolások vezetnek, de azért érzem a politika, ahogy ön mondta, rezdüléseit. Nézze, nekem van egy szakmám, amit állítólag elég jól művelek. Én feltettem az életemet huszonéves koromban arra, hogy embereket fogok gyógyítani. Vagyis nekem nem létszükséglet, hogy a parlamentben üljek. Én azért politizálok, mert vannak elveim és szeretném, ha azok érvényesülnének. Ez nincs mindenkinél így.
Sokáig azt gondoltam, hogy olyan közegben vagyok, ahol ezek az elvek általánosan érvényesülnek, de aztán rá kellett döbbennem, hogy ez sokszor és sokaknál nagyon nincs így. Akik taktikáznak, azok valószínűleg egész életükben így működtek. Ők mindig a túlélésre játszottak.
A taktika, a stratégia csak túlélésről szólhat?
De sajnos többeknél igen. Vannak helyzetek, amikor szükség van a taktikára. Én közgazdasági egyetemet is végeztem, menedzserséget is tanultam, egyébként vörös diplomával végeztem…
Ez a vörös még elő fog kerülni…
Gondoltam…De visszatérve a közgázra, ott tanították a helikopter szemléletet, vagyis azt, hogy az ember legyen képes felemelkedni, és fölülről nézni a történéseket. Nekem ezt a lehetőséget biztosítja az a puszta tény, hogy én nem a létemért küzdök a politikában. Nekem nem kell taktikáznom, másként, kicsit vulgárisabban: nekem nem kell mindig keresnem egy aktuális feneket..
Azt mondta, azért van ez így, mert az említett okok miatt ön nem fél. De öntől félnek?
Hogy félnének?
A szájától…
Hát lehet, de tudja, inkább féljenek tőlem, mint sajnáljanak.
Nyilván az lenne a normális, ha ez az interjú kizárólag arról szólna, miként képes a baloldal legyőzni ezt a mai, általa borzalmasnak ítélt hatalmat. De a szocialista párt inkább szól a belső háborúkról, így önnel kapcsolatban is azt hallom egynémely párttársától, hogy kommunista…
Ó, ha csak én egyedül lennék az…
Tehát elfogadja a minősítést?
Már miért ne fogadnám el? A túloldalról a kormányzóktól azt szoktam hallani, hogy a kommunizmus bűnei jellemezték az a bizonyos negyven évet. Én tanultam marxizmust. Hol volt itt kommunizmus? Még a fejlett szocializmusig sem jutottunk el. Az én problémám az, hogy az MSZP lényegében egy utódpárt, és ebben a pártban a szociáldemokráciának sem tudjuk feledzeni a nyomait sem. Itt sokak taktikáznak, a saját túlélésük érdekében
Ön miért nem elégszik meg azzal, hogy szakpolitikusként szolgálja a pártját, miért gondolja helyesnek sokszor szembe menni a fő áramlattal?
Nem is olyan rég vágták a fejünkhöz, hogy mi hiteltelenek vagyunk, pedig épp a szakpolitikával kapcsolatban kerültünk vitába. Nos, ilyen körülmények között nem könnyű érvényesen megszólalni. Úgy tűnik, mások számára hitelesek vagyunk, saját pártunk számára nem. De hogy a kérdésére válaszoljak: azért szólalok meg az egészségügyön kívül másban is, mert megkérdeznek… Nem én keresem a lehetőséget, hogy megszólaljak. Remélem, hogy ezért mert azt látják: vannak gondolataim.
És teljesen csalhatatlannak érzi magát?
Miért érezném annak magam? A gyerekemtől kaptam karácsonyra egy hűtőmágnest, amelyen az szerepel: mindenkinek joga van a véleményemhez, én ehhez tartom magam. Természetesen nincs nálam a bölcsek köve. De azoknál sincs, akik úgy gondolják, hogy náluk van.
De azzal, hogy a nyilvánosság elé áll és a véleménye nem biztos, hogy helyes, akár súlyosan árthat is a pártjának…
Én nem a pártomat szoktam bírálni, legfeljebb zárt körben. Amikor ki akartak zárni a pártból, akkor sem ezt tettem, a párt vezetése gondolta úgy, hogy a Fidesz elvárásainak kell megfelelni. Talán emlékeznek rá, egy orosz tévének adott, orosz nyelven elmondott interjúban mondtam el véleményemet 56-ról… Havas Szófiaként, az édesapám és a nagybátyám emléke miatt beszélek így 1956-ról… Szóval, hogy is van ez? Hogy a Fidesz követel valamit, és az én pártom rohan eleget tenni neki? Rólam mindenki tudja, hogy az én véleményem, családi okok miatt egészen más, és talán éppen ezért megengedhető, hogy másként gondolkodjak róla, mint Orbán Viktor.
Gyurcsány Ferencet tudnám idézni – pedig őt nem nagyon szoktam -, azt mondta, hogy mindenkinek megvan a maga 56-ja. Nem bántam volna, ha a mi pártunk is követi ebben a volt miniszterelnököt.
Következetesen úgy fogalmaz: a mi pártunk, miközben úgy érzem, ez nem az ön pártja…
Még a tagja vagyok…
De eszmeileg…
Még mindig optimista vagyok, hiszek benne, hogy előbb-utóbb visszatalál saját magához.
Ön mit csinál most a pártban?
Egy központi alapszervezet elnöke vagyok, a budapesti elnökség tagja, a budapesti választási bizottság tagja, és az országos egészségügyi tagozat elnöke.
Akkor most beszéljünk a párt jelenéről és közeljövőjéről. Ön szerint hol áll most és mi lesz majd áprilisban?
Úgy látom, hogy most nagyon rossz az irány. Osztom azok véleményét, akik azt mondják: csak úgy lehet legyőzni a Fideszt, ha minden demokratikus párt összefog és egységet alkot. Tudom én, hogy bennünket nagyon sokan nem szeretnek. Nem szeretnek, mert utódpárt vagyunk, és mert szitokszóként használta a párt nevét és képviselőit a Fidesz, és lássuk be ez sokakra hatott. Nem az SZDSZ-eseket vittek el talpig vasban, hanem a legnagyobb ellenfelüket jelentő szocialistákat, bennünket nevezett folyamatosan korruptnak, s nem tudtunk ellene védekezni. És sokan azért csinálnak pártot, a mi oldalunkon, mert szerintük mi már lejárt lemez vagyunk. Tegyük hozzá még azt is, hogy sokan nem hisznek bennünk, nem hiszik, ha valaki, aki régen is arca volt a pártnak, most azzal áll elő, hogy teljesen megújult. Most, a kérdés lényegére térve, úgy látom kissé elvetettük a sulykot, eltaszítottuk a partnereinket is magunktól. A szombati rendezvényünk napján nyilatkozta Szigetvári Viktor, hogy az Együtt Szél Bernadett miniszterelnök-jelöltségét támogatja, Karácsony Gergely nem jött el a rendezvényre, pedig be lett harangozva, a Momentum, LMP fel se merül, mint partner,egyedül a DK van, de azzal meg haragszomrádot játszunk. Szent meggyőződésem, hogy ez nagy hiba a részünkről, és ezt mondom úgy, hogy véleményem szerint ennek a pártnak nem Havas Szonja igazmondása ártott a legjobban, hanem Gyurcsány Ferenc kormányzása és pártvezetése. Ennek ellenére nem látok más megoldást, mint békét kötni, és megtalálni az együttműködés formáját.
Kinek kellene lépnie Botkának, vagy Gyurcsánynak?
A nyár elején mi voltunk azok, akik kizártuk az együttműködésből Gyurcsányt, tehát nekünk kell ezt a helyzetet feloldanunk. Én nem vagyok tényleg Gyurcsány-fan, de erősen túlzónak érzem azt a hatást, amit neki tulajdonítanak.
Nem érdekli az embereket, és ezt Kőbányán dolgozva pontosan érzem, hogy van-e Gyurcsány, vagy nincs, inkább azt mondják: nagyon elegük van már a Fideszből, de ami nálunk zajlik az számukra nagyon ellenszenves. Magyarul a választók már nem is emlékeznek arra, hogy mit tett hét évvel ezelőtt Gyurcsány, talán nekünk sem kellene örökké emlékeztetni őket rá. Nekünk nem a volt miniszterelnök a problémánk…
Hanem?
Hogy nincs üzenetünk. Nem üzenünk semmit, hogy mit akarunk az egészségügyben, az oktatásban, a gazdaságban, a külföldre szakadt hazánk fiaival… Várnak az emberek tőlünk valamit, sokkal kisebb pártok, ha szükséges tízen-húszan kimennek az utcára és tiltakoznak. Mi ülünk és nézünk.
Hány százalék esélyt ad arra, hogy normális megállapodás lesz?
Szeretnék abban bízni, hogy nincs más út.
Ez nem a karcos, hanem a diplomatikus Havas Szonja volt…
Ha én karcos vagyok, akkor az nem tűri a nyomdafestéket. Abban biztos vagyok, hogy Budapesten kell sok egyéni körzetet megnyerni, ez pedig csak akkor lehetséges, ha megköttetik a szövetség. Ha ez nem történik meg, akkor a pártnak annyi… Elképzelhetetlen, hogy nyerhető körzetekben egymás ellen induljunk.
Akkor most végül is mi az esély?
Ha egy hónapon belül nem történik megállapodás, akkor semmi.
Beszélnek decemberről, januárról…
Azt el kell felejteni. Már most késésben vagyunk, már most kellene kampányolni, építgetni az egyéni jelölteket.
Igen ám, de a DK-t most már köti a pártszavazás…
…Szerintem nagyon helyesen…
Az MSZP miniszterelnök-jelöltje meg, legutóbb szombaton, nagyon megkötötte magát. Ebből mi jöhet ki?
Így semmi; várjuk, hogy ki rántja el előbb a kormányt. Rossz verseny ez, ráadásul olyan, ami az alagútban zajlik, senki nem látja hol a fal, és hol a vége… És lassan kitérni sem lehet egymás elől.
Igen, de ez egy olyan alagút, amelyet viszont a közönség pontosan lát, pontosan érzékeli, hogy szembe mennek egymással…
Sajnos, ismerve a szereplőket, nem nagyon látom, hogy bármelyikük képes lenne visszatáncolni. Az alapvető hibát az MSZP követte el, nem szívesen mondom, hogy Gyurcsánynak bármiben is igaza lenne, de részünkről meg az naivitás, hogy lehetséges egy Gyurcsány nélküli Demokratikus Koalíció. . A debreceni időközi választáson megmutatkozott, hogy mi történik, ha az MSZP és a DK egymás ellen harcol.
Azt mondta, hogy nincsenek az MSZP-nek üzenetei. Ön most mit üzenne a választóknak a saját szakterületéről?
Éppen van funkcióm ebben is, mivel Hiller István a választmány elnöke felkért bennünket Kökény Misivel együtt, hogy dolgozzunk ki szakmai koncepciót. Első körben azt írtuk le: vissza kell tenni azokat az összegeket az egészségügybe, amelyeket a Fidesz kivett. Ez lenne az egyik alapja, hogy visszahozzuk a külföldre szerződött orvosokat, nővéreket. Bármilyen jó ötletünk lehet, ha nincs hozzá elegendő és jól felkészült szakember, a szakemberekhez pedig elegendő pénz.
Egy felmérés szerint az emberek többsége az egészségügyet tartja a legfontosabb és legégetőbb kérdésnek, még sincs elégséges érdekérvényesítés ezen a területen. Vajon miért?
A Fidesz nagyon ügyes abban, hogy folyamatosan fenyegesse, sakkban tartsa az embereket. Ez az egyik oldal, a másik média ereje. De sajnos igaz az is, hogy a korábbi évek beidegződése alapján sokan úgy tartják: az egészségügyben dolgozók korruptak. Ez sajnos régóta így van. Az az általános hit, hogy mi zsebre vágjuk a rengeteg pénzt, miközben nem látjuk el rendesen a betegeket. Ezért hagyják el sokan az országot az egészségügyi dolgozók közül.
Végezetül, ha elolvassák a pártján belül ezt az interjút, az lesz a következménye, hogy sokan elgondolkodnak rajta, vagy azt fogják mondani, hogy már megint Havas Szonja őrültségeit kell olvasnunk, és erre még felületet is kap?
Ismerve az elvtársaimat, vegyes lesz a fogadtatás. Bár talán őrültségnek senki nem fogja nevezni. Egyre kell figyelni, mondják a bölcsek: eggyel legyen több a barátaid száma, mint az ellenségeidé. Ez ilyen egyszerű.
Most úgy gondolja, hogy több a barátja, mint az ellensége?
„Tárgyalásokat kezdeményezek az Együtt nevében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal” – jelentette be Juhász Péter vasárnap délelőtti Facebook bejelentkezésében. Fontos, hogy ez a négy párt és további pártok is együttműködjenek a választásokon, a közös cél, Orbán leváltása érdekében.
Juhász Péter már a jövő héten megkeresi a pártok vezetőit, hogy mielőbb egyeztessenek elképzeléseikről és az együttműködés lehetséges formáiról. Az Együtt politikusa leszögezte, hogy szombaton bebizonyosodott: a választási rendszer megváltoztatásában sikerült konszenzusos megállapodásra jutnia nyolc pártnak. S meggyőződése, hogy négy párt – de akár több is – képes lenne egységre jutni a választási együttműködésben is. Az Együtt Pólus koncepciója értelmében az LMP-vel, a Párbeszéddel és a Momentummal közös listát kellene kiállítani, s ezért is fontos, hogy már most megkezdődjenek erről a tárgyalások – fűzte hozzá.
A nép szava
Az Együtt közleménye a többi között emlékeztet arra, hogy a párt megrendelt részletes, átfogó és hiteles kutatás szerint jól látszik: az új pólus pártjainak vezetői messze a legelfogadottabbak a magyar politikai palettán. De az együttműködés melletti érv, még ennél is népszerűbb az új pólus szavazóinak körében. Egyértelműen látszik, hogy a választók együttműködést várnak el tőlünk: az önálló indulást az új pólus szavazói nagyon nem szeretik.
Juhász Péter Facebook bejelentkezésében is azt a meggyőződését hangoztatta, hogy a választók számára az elsődleges a kormány leváltása, s másodlagos csupán, hogy melyik párt, mit képviselne az Országgyűlésben. Ám ezt a mai választási rendszer keretei között nem fogják tudni megmutatni az Országgyűlésben – összefogás nélkül semmiképpen sem – derült ki szavaiból.
Nem véletlenül alakította így a szisztémát a Fidesz, mert csak így képes egy kisebbségben lévő párt kordában tartani a többséget – húzta alá Juhász Péter.
Az Együtt-nek ismert a programja, s a párt már összeállította a 106 jelöltjét tartalmazó listáját is, tehát, ha sikerülne megváltoztatni a választási rendszert, képes lenne önállóan indulni.
Szombaton idehaza – természetesen – a jövő évi választásokra való készülődés jegyében történtek dolgok, Európában a német választások kínálják a legnagyobb izgalmakat, Ázsiában pedig a kardcsörtetések. Ott volt iráni rakétakísérlet, észak-koreai földrengés (vagy nem is az talán?) és kemény kínai válaszlépés. Az Egyesült Államokban nem csak ezzel, a tavalyi elnökválasztások orosz beavatkozási kísérletének az utózöngéivel is küszködni kell.
Aláírás az Agorában
Fotó: Facebook (Közös ország Mozgalom)
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában. A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg a nyolc demokratikus ellenzéki párt. A Jobbik nem vett részt a munkában. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum.
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Lengyel László szemben Botkával?
wikimedia
„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában. A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten. Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól – szögezi le.
Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója.
A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt.
„Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik.(Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”
Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.
Merkel vagy Merkel
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
A felmérések szerint a CDU/CSU biztosan vezet 30 százalék feletti eredménnyel, a szociáldemokraták több mint 10 százalékkal vannak mögötte.
A legjobb esetben úgy alakulnak az erőviszonyok, hogy Merkelék rákényszerüljenek a velük kötendő koalícióra. Vagyis a „futottak még” kategóriában senkinek sem sikerül annyi szavazatot hozni, hogy az a kereszténydemokraták szavazataival együtt kormánytöbbséget jelentsen.
21 államban próbálkoztak hackerek
Forrás: Flickr. (Bryan Jones)
Wisconsin, Ohio, Kalifornia – ez a három állam is azok között van, ahol orosz hackerek igyekeztek beleszólni a tavalyi elnökválasztásba. Összesen 21 államban észleltek ilyet – ismerte be a szövetségi kormány illetékes minisztériuma. 13 állam jelezte, hogy kapott ilyen értesítést Washingtonból. Az oroszok tagadnak.
A belbiztonsági tárca jelezte, hogy Donald Trump amerikai elnök javára avatkoztak be az orosz hackerek a voksolásba, ám annyira nem sikerült nekik, hogy konkrét elektori szavazatot megváltoztassanak – írja a Reuters.
Sikeres iráni rakétakísérlet
Fotó: Flickr. (Алексей М)
Rájár a rúd Donald Trump amerikai elnökre: Észak-Korea után Irán is ráncigálja a nem létező bajuszát: miközben Phenjan minden eddiginél nagyobb erejű nukleáris kísérlettel fenyegetőzik, Teherán sikeresen tesztelte középhatótávolságú nukleáris rakétáját, amelyet – mint jelezte – hamarosan hadrendbe tudnak majd állítani. A 2000 kilométer hatósugarú rakétával végzett kísérlet – legalábbis a CNN egy helyi televízióra, a Press TV-re hivatkozva azt írta – pénteken volt. Az amerikai hírtelevízió arról is beszámolt, hogy a közeli jövőben már hadrendbe lehet állítani a rakétát. A kilövés helye egyelőre ismeretlen.
Földmozgás Észak-Koreában – az ok még nem ismert
Fotó: Wikimedia
Szokatlan szeizmikus mozgásra utaló jeleket észleltek Észak-Koreában, a földalatti nukleáris kísérletekhez közeli helyszínen. Nem tudni egyelőre, hogy pontosan mi okozta, a jelentések és vélemények eltérőek, de inkább kisebb földrengés lehetett, mintsem földalatti nukleáris kísérlet. A nukleáris szerződések betartása felett őrködő zürichi CTBTO főtitkára Twitterezett arról, hogy Észak-Koreában, ötven kilométerre a korábbi földalatti kísérleti robbantások helyszínétől szeizmikus tevékenységet észleltek – jelentette a Reuters.
A kínai szeizmológiai intézetet idéző MTI jelentése szerint ugyanakkor a 3,4-es fokozatú földrengés epicentruma mindössze öt kilométerre volt a szeptember 3-ai föld alatti nukleáris robbantást helyszínétől, az ország északleleti részén.
Nyolc demokratikus ellenzéki párt közösen kezdeményez egy új, a jelenleginél arányosabb, igazságosabb választási rendszert. Erről szóló memorandumot írtak alá szombaton Budapesten a Parlamenttel szemben szeptember eleje óta működő Agorában.
A dokumentumot – amely kitér a többi között a külföldön élő magyarok szavazására és a női kvótára is – véleményezésre bocsátják, s azért dolgoznak, hogy a Parlament is elfogadja azt.
A „Megállapodás egy új és igazságos választási rendszerről” című dokumentum kidolgozását szeptember 4-én kezdte meg nyolc demokratikus ellenzéki párt. Pénteken jelentette be az ATV-ben Gulyás Márton a Közös Ország Mozgalom (KOM) vezetője, hogy elkészült a dokumentum, s szombaton aláírják azt. Jelezte, hogy a Demokratikus Koalíció, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Lehet Más a Politika, a Magyar Liberális Párt, a Magyar Szocialista Párt, a Modern Magyarországért Mozgalom, a Momentum Mozgalom és a Párbeszéd Magyarországért Párt vezető képviselői látják el kézjegyükkel a memorandumot.
Az egyeztetések indulásakor még csak abban volt egyetértés, hogy nagyon sok kérdésben nem értenek egyet, igaz, abban is, hogy az új választási rendszer elengedhetetlen egy „Közös Magyarország” megteremtéséhez. Az Agora, azaz egyeztetések, eszmecserék tere október 23-ig áll, s az induláskor azt ígérték, hogy addig mindenképpen elkészül a közös álláspont.
Ha nem, polgári engedetlenség lesz
Gulyás Márton pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában a többi között elmondta, hogy a választási rendszer módosítására vonatkozó közös javaslatot közzéteszik majd véleményezésre, s mihelyst a pártok is elfogadták a végleges szöveget, azért dolgoznak, hogy a Parlamenten átmenjen a törvényjavaslat.
Kérdésre válaszolva elmondta, a Jobbik nem vett részt a kidolgozásban, de jelezte, hogy megnézik majd, mire jutottak, s ha egyetértenek az előterjesztéssel, támogatni fogják azt.
Gulyás azt is közölte, hogy ha nem lesz meg a szükséges Fidesz-támogatás – kétharmados törvényről van ugyanis szó –, akkor jön a polgári engedetlenség. Példaként említette saját önfeljelentő akcióját.
Október 10-én 11-én is folytatódtak a Fidesz által támogatott nagygyűlések a Kossuth téren. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke bejelentette, hogy pártja és a Fidesz bojkottálja az állami televízió reggeli műsorát, a Nap-Keltét. Mindeközben a Szabadság téri szovjet emlékmű megrongálása miatt körözött Budaházy György az uniós országoktól kért segítséget „politikai üldöztetése” miatt.
A 2006-os őszi zavargásokat és azok körülményeit felidéző sorozatunkban a Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit dőlt betűkkel közöljük.
Budaházy Edda a Szabadság téren
Október 10-én Budaházy György testvére, Budaházy Edda bejelentette: bátyja az uniós országoktól kér segítséget, hogy azok emeljék fel szavukat a magyarországi politikai üldöztetés ellen. Az erről szóló levelet már el is juttatta az uniós tagországok követségére. Budaházy Edda szerint az ENSZ és az Európai Unió egyezményei is tiltják a politikai üldöztetést.
Magyarországon ma üldözik és megfélemlítik a demokratikus jogaikat gyakorolni kívánó állampolgárokat – jelentette ki Budaházy György testvére. Ez nem egy demokratikus államhoz méltó cselekedet – tette hozzá.
Budaházy György jelenleg országos körözés alatt áll. A rendőrség azzal gyanúsítja, hogy szeptember 19-én este megrongálta a szovjet hősi emlékművet. Budaházy Edda újságírói kérdésre az mondta: minden kapcsolatot megszakított a szökésben lévő testvérével, arra azonban nem tért ki, hogy akkor hogyan szerzett tudomást bátyja kezdeményezéséről.
Semjén sem megy be az állami televízió stúdiójába
A Fidesz és a KDNP politikusai a jövőben nem vesznek részt a Nap- kelte műsorában – jelentette be a Fidesz keddi nagygyűlésén Semjén Zsolt a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A több ezres kormányellenes tüntetés résztvevőinek a döntést Semjén azzal indokolta, hogy bár a Magyar Televízió állami tv, a Nap-kelte riportereinek nagy része a balliberális „lakájmédia” képviselője.
A Nap-kelte tulajdonosa akkor az újabban a Magyar Úszószövetség kapcsán gyakran említett Gyárfás Tamás volt.
Semjén Zsolt kétségbe vonta a szocialisták valódi szociális érzékenységét. Mint mondta: az MSZP legnagyobb blöffje, hogy szocialistának nevezi magát, miközben szerinte a szocialisták egy része az állampárt idején is privilegizált helyzetben volt, majd kiváltságaikat időben átváltották gazdasági tőkére.
Ki ünnepelhet a Kossuth téren?
A KDNP elnöke úgy ítéli meg, hogy a magukat szocialistának nevezők ellenzékben szociális demagógiát hirdetnek, kormányon viszont a legkegyetlenebb vadkapitalisták. Semjén abszurdnak nevezte, hogy a szocialisták miniszterelnöke egy multimilliomos. Mint mondta ez olyan abszurd, mintha egy kereszténydemokrata kormány miniszterelnöke Cicciolina lenne.
A Független Hírügynökség beszámolt az október 23-i ünnepi (?) megemlékezések előkészületeiről. Mint írták, egyelőre nem tudni, hogy mely szervezetek és mikor tarthatnak rendezvényt a Kossuth téren október 23-án. A területre többen is igényt tartanak, a rendőrség bevonásával folyik az egyeztetés.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulója alkalmából több állami ünnepséget rendeznek, ezek egy része a Kossuth téren, illetve az Országházban lesz.
Október 22-én 11 órakor kitüntetéseket adnak át a Parlamentben, másnap délelőtt 10 órakor a Kossuth téren a köztársaság lobogóját vonják fel katonai tiszteletadás mellett, majd a Budapest 56 Szabadság Nyilatkozatot fogadják el a Ház Felsőházi termében.
Úgy tudni, hogy a Kossuth téren több szervezet is rendezvényt kíván tartani, ezt Schőn Péter, a Budapesti Rendőr-főkapitányság szóvivője is megerősítette, azt azonban, hogy pontosan mely szervezetek lesznek a Parlament előtt, még nem tudni, folynak az egyeztetések – tette hozzá a szóvivő.
„Az őszi nyitány ellenzéki káoszba fúlt. Folytatódott a mindenki harca mindenki ellen, egymás és önmaguk legyilkolása” – így kezdődik Lengyel László írása a szombati Népszavában. A politológus szerint a az utolsó utáni pillanatban vagyunk; „politikai megállapodást kell kötni és ellenzéki koalíciót kell teremteni, mind a Fidesz legyőzése, mind a kormányzás érdekében” – írja. Aztán hozzáteszi: a politikai tárgyalások sora megakadt a felső szinten.
Botkának és az MSZP-nek kell kimozdulni a holtpontról és tárgyalást kezdeményezni a listaállítás kérdéséről, vagyis a közös lista, a választási párt, vagy koordinált indulás változatairól.
Lengyel véleménye azért figyelemre méltó, mert róla az a közvélekedés, hogy az MSZP miniszterelnök-jelöltjének az egyik legerősebb, legbefolyásosabb támogatója. Márpedig ez a szöveg éppen Botkát ösztönzi lépésre, bár nem teljesen világos, hogy ezt miként érti. A többség, aki az elemzést olvasta, úgy fordította le magának a szöveget, hogy
Lengyel ellépett némiképp Botka mellől, azzal legalább is, hogy tőle és az MSZP-től várja a tárgyalások kimozdítását a holtpontról, azaz neki kell módosítani eddig álláspontján.
A Népszava ugyancsak szombati lapszámában viszont találunk egy írást Botka Lászlótól is. Ebben lényegében megismétli korábbi álláspontját; azaz ő is híve a közös listának, a koordinációs tárgyalásoknak, de változatlanul, listán kívül akarja látni Gyurcsányt. „Csak olyan közös listával lehet indulni a választáson – írja -, melyen nincsenek rajta olyan politikusok, akik a 2010 előtti kormányzást jelképezik. (Egyéni körzetben természetesen megmérethetik magukat, ha van esélyük a győzelemre.)”
És ez a mondat a volt miniszterelnökről szól. Ez a mondat és az írás nem mutat még elmozdulást. Botka a saját elképzelését tartja egyetlen üdvözítő útnak, azt írja cikke végén: „itt és most dönteni kell arról, mi a fontosabb: pártszeretet, vagy hazaszeretet.”
Innen indul szeptember utolsó hete. Már nincs hét hónap a választásokig.
Önkormányzatok ezrei kerülhetnek mulasztásos törvénysértésbe amiatt, hogy nem lesznek képesek a törvénymódosítás által megköveteltek értelmében, az előírt határidőn belül helyi rendeletet alkotni.
Erre hívja fel a figyelmet az Együtt közleménye, amely emlékeztet arra, hogy a határidő – a szeptember 19-én az Országgyűlés Fideszes-KDNP-és többsége által elfogadott, a közterületi reklámpiacot „kinyíró”, a településkép védelméről szóló T/17312. számú törvény módosítása értelmében – október 1-je. Addig kell mindenütt helyi rendeletet alkotni a reklámok, reklámhordozók és cégérek elhelyezésének, alkalmazásának követelményeiről, feltételeiről és tilalmáról, valamint az elhelyezésükre vonatkozóan a településképi bejelentési eljárásról, illetve az ezeket a szabályokat együttesen tartalmazó településképről.
Az újabb módosítás folyományaként tovább halad a közterületi reklámpiac átrendezése.
A jövőben ugyanis a közterületen reklám közzétételére kizárólag utcabútor használható; vagyis utasváró, kioszk, közművelődési célú hirdetőoszlop és információs vagy más célú berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál, azaz nem lehet rajta üzleti vagy politikai célú reklámot elhelyezni.
A módosítás még nem jelent meg a Magyar Közlönyben, s a települések csak a Miniszterelnökség Építészeti és Építésügyi Helyettes Államtitkárságáról kapott elektronikus levélben értesültek arról, hogy mi vár rájuk: öt munkanapon belül meg kell alkotni a fenti helyi rendelete(ke)t – írja az Együtt közleménye, amely emlékeztet arra, hogy
a Fidesznek nem lett volna meg a kétharmad, így – alkotmányellenesen – a sima feles jogszabályba, a településkép védelméről szóló törvénybe zsúfolta a plakátpiac szabályozását.
Ennek az is az ára, hogy az üzletek közterületre néző hirdetéseit, és szinte minden egyéb plakátolási lehetőséget, így az épületekre kihelyezett reklámokat is elpusztítja a kormány csak azért, hogy más ne kampányolhasson.
Ugyanis a magántulajdonú reklámhordozókra ugyanez vonatkozik.
Sőt, a kormányrendelet 2. számú melléklete egyértelműsíti, hogy reklám közzététele és reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezése nem megengedett sehol.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Elég lefutottnak tűnik a vasárnapi németországi parlamenti választás. És nem csupán amiatt, mert Orbán Viktor egy halk, Lázár János meg egy hangos imát mondana a jelenlegi kancellár asszonyért. Végsősorban a tét a következő: a biztos befutó Merkel kivel fog koalícióra lépni.
