Palócok között vagy a székelyeknél vagy a „Vazs mágyái” magyaroknál. A kortárs ellenzék nem a magyar népet képviseli. Egy egészséges kapcsolatban teljesen normális, ha jól működik a kémia. Vendégségben nem hányunk az asztalra, de van, ahol lehet.
Domonkos László a vidéki emberekről a Magyar Hírlapban
Az alföldi kisvárosban, ahol rendszeresen megfordulok, éppúgy tanulmányozható a vidékiség, a magyar „vidéki ember” a maga teljes és igazi valójában, mint „nagy” szülővárosomban vagy akárhol a magyarlakta vidékeken, a Dunántúlon és a Felföldön, Kalotaszegen és Bácskában, a palócok között vagy a székelyeknél vagy a „Vazs mágyái” magyaroknál….A gépszerelő vagy az agronómus, akárcsak a polgármester vagy a háziasszony természetesnek tartja, hogy Trianonra emlékező, szép emlékművük áll a főtéren, ott a turulmadár, és van országzászló is.
Orbán János Dénes az ellenzékről a Magyar Időkben
A kortárs ellenzék ugyanis nem a magyar népet képviseli, hanem másokat. A nyugati liberális politikai erők, a migránsok, a szexuális kisebbségek, a polkorrektség fanatikus aktivistái, a szélsőséges feministák, az ateisták, a globalisták szócsöveivé váltak ‒ bárkinek, akitől a magyar többség idegenkedik, akitől félti biztonságát, életmódját, anyagi javait, kultúráját.
Kollányi Zsuzsi a Ripostnak bevallja: ádám-éva kosztümben mászkálnak a lakásb
Nem vagyunk egy túlöltözős pár, szeretünk otthon kényelmesen lenni, ha úgy van, akár ádám-éva kosztümben mászkálunk a lakásban.
Szerintem egy egészséges kapcsolatban ez teljesen normális, hiszen nagyon jól működik a kémia köztünk
Mindig megajándékozzuk egymást: ő virágot hoz nekem, én pedig, a közös fotóinkat szoktam kinyomtatni, hogy azokkal díszítsük a lakást.
A 888.hu kérdése Schiffer Andrásnak
Vendégségben nem hányunk az asztalra, de itt még azt is lehet. Mi azért hívtunk, mert kíváncsiak vagyunk a gondolataidra. Beszélgessünk arról, hogy merre megy a világ. Hol vannak a gondolatok, milyen gondolatok vannak, honnan jön az új gondolat.
A DK tavaly ősszel elkezdte az egyeztetést Lattmann Tamás miniszterelnök-jelöltségéről, a Párbeszéd viszont Karácsony Gergely személyét preferálta, az Együtt még magánbeszélgetést se folytatott erről – válaszolták a pártok a fuhu.hu-nak.
Tavaly ősszel a Demokratikus Koalíció vezetői arról kaptak tájékoztatást, hogy a Magyar Szocialista Párt vezetői tárgyalásokat folytatnak Lattmann Tamással arról, a párt Lattmannt jelöli miniszterelnök-jelöltnek a 2018-as választásokra – írta a fuhu.hu-nak küldött válaszában a DK.
A tájékoztatás szerint a jelölt bírta az MSZP elnökének, frakcióvezetőjének és választmányi elnökének támogatását. Az MSZP felkérte a DK-t, hogy fogadjuk bemutatkozó látogatáson Lattmann Tamást. E felkérés alapján a DK nevében Molnár Csaba ügyvezető alelnök, a párt kampányfőnöke és ellenzéki tárgyalásokkal megbízott politikusa egy alkalommal tárgyalt Lattmann Tamással. Az ügyvezető alelnök erről a tárgyalásról a DK elnökségét részletesen tájékoztatta. Az elnökség a tájékoztatást tudomásul vette, a jelöléssel kapcsolatosan nyitottságot mutatott és
felhatalmazta Molnár Csabát további tárgyalásokra.
Újabb tárgyalásra azonban már nem került sor, mert az MSZP – korábbi álláspontját megváltoztatva – Botka Lászlót jelölte miniszterelnöknek és ezzel a Lattmann Tamás jelöltségével kapcsolatos egyeztetés megszakadt. Így a DK elnöksége Lattmann jelölésével kapcsolatban nem hozott döntést – írja a DK.
A Párbeszéd
nem kötött semmilyen Lattmann Tamás által emlegetett „paktumot”,
mert a megjelölt időpontban épp a párt által kezdeményezett előválasztási tárgyalások zajlottak – ez már a következő reakció. A Párbeszéd közleménye megjegyzi, hogy Lattmann Tamás is azt mondta visszakérdezéskor az ATV Egyenes beszéd műsorában, hogy őt a szocialisták tájékoztatták úgy: van a Párbeszéddel megállapodás. Nem volt és nincs ilyen megállapodás – szögezi le a kommüniké. A párt tiszteli Lattmann Tamás civil tevékenységét, de az általa emlegetett időszakban már körvonalazódott, hogy a miniszterelnök-jelölt Karácsony Gergely lesz.
Az Együtt még rövidebben foglalt állást. Eszerint a párt soha, semmilyen formában
nem vett részt megbeszélésen, egyeztetésen, de még magánbeszélgetésen sem,
ahol felmerült volna Lattmann Tamás neve miniszterelnök-jelöltként. Mi magunk is a sajtóból értesültünk erről akkor – fogalmaz a közlemény.
Lattmann Tamás kedden este az ATV Egyenes beszéd című műsorában jött elő váratlanul azzal a bejelentéssel, hogy tavaly ősszel lényegében majdnem kész megállapodása volt arról, hogy ő lesz a demokratikus pártok kormányfő-jelöltje. Ez aztán akkor került le a napirendről, amikor december végén Botka László feltűnt a miniszterelnök-jelölti színben.
A Független Hírügynökség kérdésére az MSZP a következp közleményben reagált:
Lattmann Tamás téved, mivel ő soha nem volt az MSZP miniszterelnök-jelöltje. Ezt a tényt bárki ellenőrizheti: ugyanis a párt egyetlen testülete sem foglalkozott ezzel a kérdéssel, így ilyen tartalmú döntés nem született.
Az MSZP testületei és kongresszusa egyértelmű támogatással Botka Lászlót választotta miniszterelnök-jelöltnek, az ő programját fogadták el, és 2018 tavaszán a Parlamentben a Botka-kormány megalakítására fogunk szavazni.
Lattmann Tamás kiváló nemzetközi jogász, akinek szakmai tapasztalatát és demokratikus elkötelezettségét egyaránt nagyra értékeljük, a véleményére kíváncsiak voltunk és leszünk a jövőben is.
Molnár Gyula, az MSZP elnöke, Hiller István, az MSZP Országos Választmányának elnöke, Tóth Bertalan az MSZP frakcióvezetője
Statisztikával minden meg lehet magyarázni – szól a mondás, hiszen az adatokból szemezgetve torz valóságot lehet közvetíteni. Legyünk jóhiszeműek: csupán pozitív kommunikációs célja volt Varga Mihály gazdasági miniszternek, amikor és ahogyan kommentálta a Davosi Világgazdasági Fórum most közzétett Globális Versenyképességi Jelentésének magyar gazdaságra vonatkozó eredményeit. A FüHü a részletes számokat is bemutatja.
Magyarország kilenc helyet javított a Davosi Világgazdasági Fórum által évente kiadott globális versenyképességi rangsorban. Varga Mihály ezt úgy prezentálta (a szaktárca közleménye szerint), hogy
„Az elmúlt évtized magyar eredményeivel összevetve kiugró a javulás, ez az eddigi legnagyobb – egy év alatt mért – előrelépés a listán.”
Tény a kilenc helyes előrelépés, ám némi szépséghibája azért van: ezzel visszakerültünk a 2012-13-as szintre, aminél azért már volt jobb is, például:
2010-2011-ben – tehát a 2008-as válság, illetve a kormányváltás tájékán – még az 52. helyen állt a magyar gazdaság a rangsorban, pontjainak száma pedig 4,3 volt.
Pontszámunk tehát ma ugyanannyi, mint hat év volt, ám közben a világ – s a térségbeli versenytársak – előre haladtak, miközben mi meg állva maradtunk. Hiszen például Csehország akkor a 36. volt (most a 31.), pontjainak száma pedig 4,6 (most 4,4). Vagy vegyük Lengyelországot, amely ugyan ma is ugyanazon a 39. helyen áll, mint hat éve, ám a pontjainak számát gyarapította (4,5-ről 4,6-ra).
Régiós összevetés
És ha már a versenytársaknál tartunk – arról sem tesz említést a gazdasági tárca közleménye, hogy ezzel a 60. hellyel hol állunk régiós összevetésben. Nos, nem túl jól, ahogy ezt az alábbi táblázatból is látható.
Más szóval Romániát és Horvátországot ugyan még sikerült megelőznünk, de ez a két ország feljövőben van. Románia a hat évvel ezelőtti 4,2 pontja után most már 4,3-at ért el (igaz, ezzel helyezése egyet romlott az akkorihoz képest), míg a horvát gazdaság 4 pontról 4,2-re növelte pontjainak a számát s három helyet előre lépett ez idő alatt.
Kritikus pontok
S sajnos nincs mit dicsekedni azzal az adatsorral sem – nem véletlen, hogy a közlemény szerint Varga Mihály nem is érintette –, amely az üzleti döntésekhez fontosnak tartott szempontrendszer alapján készült jelentésen belül a magyar gazdaság legkritikusabb pontjait sorolja fel. Ez az idei jelentésben – az itt élő és az üzleti életben is jártas, vagy ott próbálkozó magyarok és külföldiek számára nem meglepő módon – a kvalifikált munkaerő hiánya és a korrupció: az utóbbi 2010-11-ben még csak 12 pontot kapott, s a kritikus területek sorában nem volt dobogós, az előbbi pedig középmezőnyben tanyázott 4,5 ponttal.
Részterületek értékelése
„A rangsor részletes adatairól szólva a tárcavezető kiemelte, hogy Magyarország teljesítménye a felmérés által vizsgált tizenkét terület közül nyolcban javult” – áll a közleményben. Ez is igaz, miként az is, hogy a legnagyobb mértékű előrelépést, azaz 25 helyezésnyi javulást a „Pénz- és tőkepiacok fejlettsége” tekintetében mérték, amiben – ismeri el a tárcavezető –
meghatározó szerepet játszott többek között az EU-s forrásokból finanszírozott kockázatitőke-programok kibővítése
és a devizahitelek korábbi forintosítása. Szintén jelentős előrelépést mutat az „Innováció” (18 helyezésnyi javulás) és a „Technológiai háttér” (14 helyezésnyi előrelépés) területe is, ám arról már nem szól a fáma, hogy különösen az előbbi még mindig milyen rossz értékelést kapott a válaszadóktól.
A Globális helyzet
A Globális Versenyképességi Jelentés 2017-2018 külön érdekessége, hogy egy évtizeddel a 2007-s pénzügyi sokk, majd az azt követő 2008-as nemzetközi válság utáni képet fest, mégpedig eléggé borúsat, mondván:
„továbbra is komoly a fenntartható gazdasági talpra állás kockázata, köszönhetően a versenyképességet alátámasztani, az égetően szükséges termelékenységjavulást elősegíteni hivatott reformok hiánya miatt.
A leginkább aggodalomra okot adó terület egyike a jelentés szerint a pénzügyi rendszereké, amelyeknek nem sikerült kigyógyulniuk összes, a válsághoz vezető betegségeikből, sőt, vannak a világnak olyan részei, ahol a helyzet e téren még tovább is romlik.
A munkaerőpiac egy olyan terület, amelyen alapvető változások kellenének és várhatók, mégpedig a piac szűkülése a robotizáció és automatizáció következtében, ám ez is kellhet ahhoz, hogy a sokkokat kezelni képes helyzet alakuljon ki – ebben a munkaerő átképzése és átirányítása kiemelt szerepet kell, hogy játsszon.
Az innováció gyakran nem vezet a termelékenység javulásához – összegez a jelentés, amely figyelmeztet: egy adott ország globális versenyképességét egyre inkább az innovációs kapacitása határozza majd meg.
A tehetség sokkal többet fog számítani, mint a tőke, a világ a kapitalizmusból a tehetség érája felé tart.
„A győztesek azok az országok lesznek, amelyek egyidejűleg lesznek képesek kivenni a részüket a 4. Ipari forradalomból és erősíteni politikai, gazdasági és szociális rendszerüket”.
A figyelmeztetést érdemes lenne megfogadni a magyar kormán(ok)nak is.
A Globális Versenyképességi Rangsorban itt lehet böngészni.
Ahelyett, hogy az Orbán-kormány újabb közpénz-milliárdokat szór el egy hazugságra és átverésre épülő álkonzultációra, inkább a „Macron-tervről” kellene érdemi vitát folytatni.
Az Európai Unió ugyanis radikális változások előtt áll és Magyarország helye ebben a folyamatban – Orbán Viktor és tébolyult politikája miatt – komoly veszélyben van.
Emmanuel Macron francia elnök tegnap ismertette elképzeléseit az európai közösség megreformálásáról, amely bizonyos tekintetben
egy többsebességes modell kialakításáról szól.
Nem kérdés, hogy az általa vázolt reformtervek jelentős része támogatást fog kapni az új német kormánytól és a többi, érintett európai tagállamtól. Nem kérdés, hogy az Unió haladó tagországai az euró-zóna mentén egy új, szorosabb együttműködést fognak kialakítani, amelyből a Fidesz deklaráltan ki akarja vonni Magyarországot.
Hazánk egyik sorskérdése jelen pillanatban nem a plakátokra festett kormányzati hazugság, hanem annak eldöntése, hogy Magyarország részese marad-e a haladó Európának, vagy Orbánék miatt végleg kiszakadunk az európai közösségből.
Forrás: Ujhelyi István európai parlamenti képviselő, az MSZP alelnöke
A június elejétől augusztus végéig tartó három hónapos időszakban 4 millió 444 ezer volt a dolgozók átlagos létszáma, 58 ezerrel több, mint egy évvel korábban – jelentette a KSH. Eszerint ugyanannyian dolgoznak külföldön, mint egy éve.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint az előző három hónapos periódus átlagához viszonyítva is 10 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 1,5 százalékponttal, 68,6 százalékra emelkedett. A belföldi elsődleges munkaerőpiacon dolgozók létszáma 99 ezerrel nőtt a tavalyi év azonos időszakához hasonlítva, ugyanakkor a magukat közfoglalkoztatottnak vallók száma 40 ezerrel csökkent,
a külföldi telephelyen dolgozóké pedig lényegében évek óta változatlan, most 113 ezer.
Az úgynevezett legjobb munkavállalási korú (25-54 éves) korosztályba tartozók foglalkoztatási rátája 1,3 százalékponttal, 84,0 százalékra emelkedett. A fiatal (15-24 éves) alkalmazottak foglalkoztatási aránya 0,8 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit és 29,6 százalékos volt. Az idősebb (55-64 éves) korosztályba tartozó foglalkoztatottak száma 1,8 százalékponttal, 52,3 százalékosra nőtt.
A 20-64 éves korcsoportban – amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki az Európa 2020 stratégiában – a magyarországi foglalkoztatási ráta 1,6 százalékponttal 73,7 százalékra nőtt. Ebben a korcsoportban a férfiak foglalkoztatási indexe 81,6, a nőké 66,1 százalékos.
A 15-64 éves dolgozó férfiak létszáma 2,1 százalékkal 2 millió 404 ezerre bővült, foglalkoztatási rátájuk 2,3 százalékponttal 75,7 százalékra nőtt. A foglalkoztatott nők létszáma lényegében nem változott, 1 millió 993 ezer volt, míg foglalkoztatási rátájuk 0,8 százalékponttal, 61,6 százalékra javult.
Orchideát neveznek el Szingapúrban, a Singapore Botenic Gardens botanikuskertben Orbán Viktorról. Ott ez nyilván egy kedves szokás, a magas rangú vendégnek szóló megtiszteltetés kifejezése.
Orbán Viktor még jól járt, az orchidea egy kedves, szimpatikus növény. Idehaza ugyan nem túlságosan elterjedt, és magyar fajtának sem mondható, de összességében semmi akadálya annak, hogy jó véleménnyel legyünk róla.
Más hírességek amúgy sokkal rosszabbul jártak, mint Orbán, Barack Obamáról és feleségéről, Michelle-ről, David Bowie-ról és David Attenborough-ról például újonnan felfedezett pókfajokat neveztek el.
Szegény Kerényi Imre viszont lemaradt erről, csak nehogy baja legyen belőle! Emlékszünk még, amikor 2014-ben a nagy állami hátszéllel elindított Magyar Krónika elindult, azzal kapcsolatban, hogy milyen témákról ír majd a kormányzati pénzekkel bőségesen megtámogatott újság, Kerényi Imre azt válaszolta: ha kinyílik a pitypang, megírom.
Azóta többször is kinyílott a pitypang, sajnos, nem követjük figyelemmel a magyar Krónika lapszámait, így nem tudjuk, hogy minden alkalommal megírták-e, amit ígértek. Nevezetesen azt, hogy kinyílott a pitypang.
Az viszont biztos, hogy valamikor az Orbán névre keresztelt orchidea ki fog nyílni. Reméljük, Kerényi és csapata nem maradnak le a nagy eseményről, mert a Magyar Krónika olvasói ezt sohasem, bocsátják meg nekik.
Felbolygatta az állóvíznek már most sem nevezhető felszínt Lattmann Tamás, aki kedden este közölte: az elmúlt év végén négy ellenzéki párt már megállapodott abban, hogy ő lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. A Független Hírügynökség időközben megtudta, hogy a 2010 előtti időkkel való szakítást hirdető Botka László Szekeres Imrével képzeli el a szocialisták kampányának levezénylését.
Lattman Tamás nemzetközi jogász az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában az eredeti elképzelések szerint arról értekezett volna Rónai Egon mikrofonja előtt, hogy az ukrán nyelvtörvény és az arra történő magyar reagálás milyen politikai következményekkel járhat.
De végül nem erről volt szó, hanem valami egészen másról. Arról, hogy 2016. decemberében már úgy volt, hogy Lattmann Tamás lesz a demokratikus ellenzék miniszterelnök-jelöltje. Hivatalos megállapodás ugyan nem született, és ennek megfelelően hivatalos bejelentést sem hallhattunk, de a tárgyalások igen előrehaladott állapotban voltak.
Lattmann elsősorban az MSZP vezetőivel tárgyalt erről, de elmondása szerint, a demokratikus ellenzék három másik pártja – a DK, az Együtt és a Párbeszéd – is csatlakozott a körvonalazódó megállapodáshoz. Lattmann most azt mondta, hogy
az MSZP vezetői közül mindenkivel folyamatos kapcsolatban volt. Elnökkel, frakcióvezetővel, választmányi elnökkel.
A saját szerepét úgy értelmezte ebben a szituációban, hogy az ő jelölése üzenet lehetett volna a sokat emlegetett bizonytalanok felé. Azt üzente volna nekik, hogy a civil szférát beemelik a politikai térbe. Márpedig ez fontos momentum lehetett volna, hiszen a közvélemény-kutatások adatai szerint igen magas az úgynevezett bizonytalanok, vagyis pártot nem választók aránya. Minden párt őket akarja megszólítani, bennük látja a győzelem zálogát, ám ehhez ismert, hiteles, pártokhoz nem kapcsolódó személy kell. Mindez azoknak fontos, akik nem kedvelik a Fideszt, de azt sem akarják, hogy a 2010 előtti politika folytatódjon.
Úgy tűnt, hogy ezt a szerepet Lattmann Tamás töltheti be. Ám az elmúlt év végén feltűnt Botka László, a szegedi polgármester, és ettől egycsapásra minden megváltozott. Igaz, ez utóbbit már a mostani beszélgetés előtt is tudtuk, de azzal, hogy Lattmann mindezt kiterítette, sok minden egészen új megvilágításba kerül. Például az, amire több ellenzéki politikus már korábban is utalt: hogy
a tavalyi év végén és az idei esztendő elején már karnyújtásnyira volt az ellenzéki megállapodás.
Mondhatnánk erre: és akkor mi van? Jó, hogy Lattmann elmondta, érdekes volt hallgatni, de ettől most majd változik valami? Lesz-e valami következménye a „majdnem-miniszterelnök-jelölt” mostani megszólalásának?
Jósolni nem tudunk, de azt látni kell, hogy most az MSZP térfelén pattog a labda. Nekik kell most újragondolni az elmúlt hónapok tanulságait. Különösen tekintettel arra a nem elhanyagolható körülményre, hogy Botka a megújulást hirdette. Ezzel indokolta Gyurcsány távoltartását a közös listáról. Hogy új fejezet nyílik, amelyben a 2010 előtti vezető politikusoknak nincs helyük. Ehhez képest érdekes, hogy –
amint azt a Független Hírügynökség megtudta – Botka László Szekeres Imrével képZeli az MSZP kampányának levezénylését.
Márpedig, ha valakiről, akkor Szekeres Imréről minden elmondható, csak az nem, hogy ne vett volna részt a 2010 előtti politikában. Nála régebbi motoros kevés van a magyar politikai életben, az ő nevével megújulást, a régivel való szakítást hirdetni – nem csupán necces, de nevetséges is egyben.
Mindenesetre, nagyon valószínű, hogy Lattmann nem véletlenül most mondta el mindezt az Egyenes beszédben. Minden bizonnyal lökést akart adni a megtorpant szereplőknek, hogy lépjenek ki a komfortzónájukból, és rúgják be a megfeneklett hajó motorját.
Nem tudjuk mi lesz, de nem lenne meglepő, ha most valóban változna valami a demokratikus oldalon. Az Egyenes beszédnek ezt az adását ugyanis nem csak a pártok vezető politikusai látták, hanem azok a szimpatizánsok és a bizonytalanok is, akiknek a szavazatai sok mindent eldönthetnek a 2018-as választáson.
A tegnapi nap szenzációja egy HVG interjú volt, amelyben egy mikrobiológus (Boldogkői Zsolt) beszélget egy történeti genetikussal (Török Tibor) a magyarság történeti genetikai eredetéről. Érdekes írás, kár, hogy gyakorlatilag senkinek nem sikerült belőle levonni belőle a lényegi következtetéseket.
Török a következőt állítja, röviden összefoglalva – az eredetit itt olvashatják: A honfoglaló magyarság relatíve kis létszámú volt, és mintegy 30-40%-ban ázsiai. Ennek a 30-40%-nak a genetikai összetétele hasonlít a „ma élő tuvaiak, burjátok, mongolok, mandzsúriaiak, kazahok, kirgizek, üzbégek, türkmének” őseihez. Hogy ezt miért azonosítja a hunokkal a szerző, az az interjúból nem derül ki. A honfoglalók többségéről sem tesz említést – ezek szerint ők nem a hunok leszármazottai, illetve nem ázsiaiak –de azt jelzi, hogy „a honfoglalókhoz leghasonlóbb ma élő népesség a volgai tatárok és a baskírok”. Aki látott már élő üzbéget és volgai tatárt, tudja, hogy a kettő között jelentős a különbség, a volgai tatárok genetikailag (kinézetre) európaiak, a többiek, ázsiaiak. Azt is állítja, hogy ez a 30-40%-ban ázsiai népesség török nyelvet beszélt, a magyar pedig a helyben talált – a 6. századba betelepült – avar népesség nyelve volt. Valamint azt is mondja, hogy a honfoglaló népességtől a mai magyarságnak maximum 10% származik. A mai lakosság 96%-a egy újkőkor-bronzkori ősi európai rétegben keresendő, amelyből legtöbb közös elem a mai dánokban, hollandokban, belgákban, baszkokban őrződött meg. Ebből mi jött le a magyar sajtóban. Jobb esetben a HONFOGLALÓK A HUNOK LESZÁRMAZOTTAI VOLTAK – ami ugye nem igaz még a szerző szerint sem, hiszen kb. a honfoglalóknak is csak az egy harmadáról, és nem állítja, hanem esetleg feltételezi. Ennél is jobb : Papírunk van arról, hogy a HUNOK LESZÁRMAZOTTAI VAGYUNK. Miiiiii? A szerző ennek pontosan az ellenkezőjét állítja. 96% százalékban közünk nincs a hunokhoz, bárkik legyenek is azok. Nincs több közünk, nekünk most itt élő magyaroknak a hunokhoz, mint a belgákhoz, baszkokhoz, dánokhoz. 96%-ban – ami ugye több, mint a kétharmad – európaiak vagyunk. Lehet persze, hogy Orbán és Vona pont a 4%-hoz tartozik. Megengedem. De még Török úr, aki pedig láthatóan az „alternatív történészek” népes táborához húz, csak azt tudja megerősíteni, hogy a ködös-miszitkus-nyeregalattpuhítós-szívcsakrás Ázsia felé fordulás egyszerűen értelmetlen. Merthogy sokkal több köt minket ide. Csak hát szöget értelmezni nem könnyű.
Ma Adalbert napja van. Akinek van Adalbert nevű ismerőse, ne felejtse el felköszönteni ezen a nevezetes napon! A lapszemle is megérkezett, friss, ropogós, vegyék, vigyék!
Magyar Nemzet: Elsodorhatja a tiltakozás a mobilgátat
A Fővárosi Közgyűlés munkájának ellehetetlenülésére hivatkozva levetetheti a szerdai ülés napirendjéről Tarlós István (Fidesz–KDNP) főpolgármester a csillaghegyi öblözet, benne a Római-part árvízvédelmének az ügyét – értesült a Magyar Nemzet. Úgy tudjuk, a tanácskozás kezdetén a városházán tiltakozhatnak civilek és ellenzéki politikusok a kormánypártok által egyszer már eldöntött part menti mobil gát ellen.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes a parti mobil gát megépítéséről áprilisban hozott – hatályos – határozat fenntartását szeretné, másról nem nyitna vitát a közgyűlésben. Ugyanakkor a Lányi András író, filozófus, környezetvédő éppen a szakmai viták elmaradása miatt kérte még a múlt héten a döntés elhalasztását.
Népszava: Befogadókat keres Brüsszel
Ötvenezer nemzetközi védelemre szoruló ember Európába való áttelepítését fogja szorgalmazni az Európai Bizottság szerdán – értesült a Népszava. A tagállamok önként tehetnek felajánlásokat, hogy hány menekültet szeretnének befogadni.
A legális migrációt elősegítő kezdeményezésnek semmi köze a magyar kormány által is elszabotált “kvótadöntéshez”, amely során az uniós országokat két éven át kötelezték bizonyos számú menedékkérő befogadására. Az Európai Bizottság nem fog javaslatot tenni az éppen kedden lejárt szükséghelyzeti áthelyezési program folytatására, és nem kezdeményezi a dublini rendszer néven ismert menekültügyi szabályozás megrekedt reformjának az újragondolását sem.
Ez utóbbi jogszabály állandósítaná a menedékkérők EU-n belüli áthelyezését a migrációs hullám által sújtott frontországokból, ám több tagállam ellenállása miatt mostanáig nem sikerült elfogadni.
Magyar Hírlap: Hűtlen kezelés miatt is nyomoznak Botka ügyvédjének cégénél
A Nemzeti Nyomozó Iroda hűtlen kezelés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Humán Operátor Zrt. tevékenyésége kapcsán ismeretlen tettessel szemben, a Budapesti Nyomozó Ügyészség pedig hamis tanúzás miatt nyomoz – erősítette meg a Magyar Hírlap értesüléseit Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője.
Czeglédy Csaba, bár megígérte, nem utalta át a diákok elmaradt bérét – mondta lapunknak az iskolaszövetkezetek érdekvédelmi szövetségének elnöke. Fiák István hozzátette, az előzetes letartóztatásban lévő MSZP-s politikus, a Humán Operátor igazgatósági elnöke arra tett ígéretet, ha elküldik a részére a diákok elmaradt bérével kapcsolatos kimutatásokat, átutaltatja a járandóságukat. Ez negyven diák esetében történt meg, hárommillió forint értékben, ám ezt az összeget sem fizették ki a mai napig. Emiatt – közölte lapunkkal Fiák – csütörtökön a kormányhoz fordulnak segítségért.
Magyar Idők: Tovább kínálja magát a baloldalon az MSZP
Hiába utasították vissza a megszólított ellenzéki pártok Botka László ajánlatát, miszerint a listás helyek felét nekik adná az MSZP, a szocialisták képtelenek elfogadni, hogy sem belőlük, sem miniszterelnök-jelöltjükből nem kérnek a baloldalon.
A Magyar Idők információi szerint akár alig egy hónap múlva, a szocialisták október közepén esedékes választmányi ülésén eldőlhet Botka László sorsa. A kormánypártisággal aligha vádolható Vasárnapi Hírek már júniusban arról írt, hogy a közvélemény-kutatások szerint az MSZP nem mozdult el ahhoz képest, amikor Tóbiás József átadta az elnökséget, Botka László stratégiája pedig nem látszik megmozdítani a bizonytalanokat.
A Fővárosi Közgyűlés elvetette az alternatív környezetvédői javaslatot, és kitart amellett, hogy az eredeti megoldással, mobilgáttal védjék meg a Római-partot az esetleges árvíztől.
A Fővárosi Közgyűlés 9 igen, 19 nem szavazatta és 3 tartózkodással leszavazta a Lányi András író, filozófus, környezetvédő által benyújtott alternatív védmű-tervet. Egyben kimondták, hogy a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmére vonatkozó, a római-parti tervezett védmű part menti változatáról szóló áprilisi határozatukat tartják fenn.
Nem került szóba a népszavazás
– amiről Tarlós István azt állította, hogy nem beszélt erről -, mert előbb megvárják a Kúria döntését.
A közgyűlési teremben jelen voltak a part menti változatot támogató és az azt ellenző civilek, akik molinókon és magasba tartott táblákon fejezték ki véleményüket. Az épület előtt az Együtt és a Párbeszéd tartott tiltakozó gyűlést.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
