Az érdi bűnbanda tagjait azért állították bíróság elé, mert az ügyészség szerint kilószámra árulták a drogot, és hamis 500 eurósokat hoztak forgalomba.
2015 januárjában a bűnügy két vádlottja Érden kibérelt egy lakást, amiből egy bűnbarlangot alakítottak ki. Ide futott be és itt talált gazdára a hamis pénz, de kábítószer-kereskedelemmel is foglalkoztak. A hamis bankjegyeket a névérték 50-60 százalékán, alkalmanként több ezres tételben adták tovább. A kábítószert – kokaint, MDMA-t, amfetamint – Belgiumból hozták, általában trélereken szállított kocsikba rejtve. A drogot a lakásban kiporciózták, majd piacra dobták.
Hogy csökkentsék a lebukás veszélyét, a banda feje a kábítószerek és a hamis bankjegyek vásárlóinak, a dílereknek osztrák és belga, feltöltős SIM kártyákat adott telefonkészülékkel együtt. Sőt rendszeresen gondoskodott a kártyák feltöltéséről is.
Amikor 2015 októberében a Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozói házkutatást tartottak az érdi lakásban, 7 kiló kábítószer mellett mérlegeket és több mint 200 darab 500-as címletű hamis euró bankjegyet találtak.
A vád szerint a lebukásig összesen 195 ezer hamis euróval kötöttek ügyletet, melyért 64 millió forintot kaszáltak.
A Pest Megyei Főügyészség jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerkereskedelem és különösen nagy értékű pénzre, folytatólagosan elkövetett pénzhamisítás miatt emelt vádat a csoport hét tagja ellen. Közülük ketten vannak előzetesben.
A bíróság október ötödikén tartotta meg az első tárgyalást. A vádlottak egyike nem jelent meg a Budapest Környéki Törvényszéken, állítólag nemrég elkapták a szlovák rendőrök, most ott ül börtönben. Az ügyész éppen csak elkezdte a vádirat ismertetését, amikor a bíróság egyik alkalmazottja a bíró fülébe súgta, hogy bombariadó miatt ki kell üríteni a termet. A tárgyalás így félbeszakadt, az épületet órákon át vizsgálták, az előzetesben lévő vádlottakat visszavitték a börtönbe. A folytatás december elején várható. A bíróság épületében robbanóanyagot nem találtak.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az aradi vértanúk emléknapján péntek reggel a Parlament előtt.
A megemlékezésen ott volt Áder János köztársasági elnök és Benkő Tibor vezérkari főnök, részt vettek katonai és állami szervezetek képviselői, jelen volt a diplomáciai testület több tagja – írja az MTI.
Az ünnepség elején a díszzászlóalj tiszteletadása mellett felolvasták a tizenhárom aradi vértanú –
Aulich Lajos, Damjanich János, Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Knézich Károly, Lahner György, Lázár Vilmos, Leiningen-Westerburg Károly, Nagysándor József, Poeltenberg Ernő, Schweidel József, Török Ignác és Vécsey Károly
– nevét.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat délelőtt 10 órától a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódott.
Áder János köztársasági elnök jelenlétében katonai tiszteletadással felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját a nemzeti gyásznapon. MTI Fotó: Kovács Attila
Több vidéki településen is megemlékezéseket, illetve koszorúzást. Áder János Sátoraljaújhelyen mond emlékbeszédet.
A határon túl is több helyen megemlékeznek a magyar nemzeti gyásznapról. Aradon előbb a Szabadság-szobornál tartanak koszorúzást és megemlékezést, délután pedig a vesztőhelyen felállított obeliszknél lesz tisztelgés és koszorúzás.
A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át, amikor az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után Aradon kivégzett 13 vértanúra, valamint az aznap Pesten kivégzett gróf Batthyány Lajosra, Magyarország első független, felelős kormányának miniszterelnökére emlékeznek.
Orbán Viktor heti szokásos rádióinterjújában a civiltörvény miatti nevetséges kötelezettségszegési eljárásáról, gombamód szaporodó miniszterelnök-jelöltekről, az ukrán nyelvtörvényről és a CEU-ügyről is beszélt, de természetesen a Soros-terv sem maradhatott ki.
A miniszterelnök pénteken a Kossuth rádió 180 perc című műsorában politikai ügynek nevezte a civiltörvény miatti kötelezettségszegési eljárást. A brüsszeli bürokraták erről szóló beadványa szerinte politikai megrendelésre készült dokumentum, „értelmes jogász még kézbe sem veszi”, az
„közröhej tárgya mindenhol Európában”.
A CEU-val kapcsolatban elmondta, hogy a törvényeket mindenkinek, még a milliárdosoknak is, be kell tartania, és az ügyet jelenleg szakértők vizsgálják.
A miniszterelnök elmondta azt is, hogy a Soros-tervet a „brüsszeli gépezet” hajtja végre bevándorlásügyben. Arról beszélt, hogy Brüsszel Soros György befolyása alatt áll, le akarják bontani a kerítést, be akarják engedni Európába a bevándorlókat, majd szét akarják osztani őket. Aki pedig nem működik együtt a tervvel, azt meg akarják büntetni.
A nemzeti konzultációval kapcsolatban arról beszélt: ha Magyarország meg akarja védeni az érdekeit, akkor
Brüsszelben azt kell éreznie mindenkinek, hogy a magyar társadalom nagy többsége kiáll a nemzeti érdekek mellett.
Az ukrán nyelvtörvényről pedig elmondta, hogy nem egyszerű ügy, és nem csak a magyarokat érinti, ezért egy közös európai pozíciót próbálnak kialakítani a kisebbségek védelme érdekében.
Orbán Viktor arról is beszélt, hogy ugyan hivatalosan még nincs kampány, majd csak a választások előtt három-négy hónappal kezdődik, máris rengeteg a miniszterelnök-jelölt. Hozzátette, hogy még nem lehet kihívókról és kihívásról beszélni, és a kormány a választások helyett a munkára összpontosít.
Tíz évvel ezelőtt, 2007. október 6-án Orbán Viktor Fidesz-elnök nagyváradi beszédéről írt a Független Hírügynökség.
Orbán Viktor együtt koszorúzott Tőkés László református püspökkel és Németh Zsolttal, a magyar Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével. Tőkés Európai Parlamenti választási kampányát támogatták.
Orbán arról beszélt, hogy
„Hazugságok, csalás, felelőtlenség, maffiapolitika és erőszak lengi körül ma az országot, miközben a nemzet egyre mélyebb válságba süllyed.”
A Fidesz elnöke kijelentette: „A magyarság számára a XXI. században a szabadság és a függetlenség mindenekelőtt nemzeti összetartozást a nemzet egységét jelenti. Azt, hogy minden lehetőséget kihasználunk a magyar nemzet határokon átívelő újra egyesítésére.”
Ma van az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója, a nemzeti gyásznapon országszerte és a határon túl is megemlékezéseket tartanak. A Renáták és a Brúnók ünneplik névnapjukat, és itt a lapszemle is.
Magyar Nemzet: A választás után kiszorítják az üzletláncokat?
A 2018-as választások után kerülhet sor Orbán Viktor Nagy Tervének befejezésére, és a kormány az élelmiszer-kereskedelemben is döntően magyar tulajdonosokat hoz helyzetbe, a média, az energetika és a bankszektor után – írja a Magyar Nemzet iparági információkra hivatkozva. A legfőbb cél értesüléseik szerint a hazai tulajdon részarányának további növelése lesz a Magyarországon működő multik kárára. Mészáros Lőrinc és Csányi Sándor terjeszkedése előtt egyengethetik így az utat. Egy forrás szerint elsősorban a legjobban futó diszkont láncok, a Lidl és az Aldi lehet célkeresztben.
Népszava: Gázos orosz szerződés
Hiába tágult a kör, ahonnan földgázt szerezhet be az ország, a kormány 2021-től ismét elkötelezi magát az orosz állam felé – írja a Népszava. Az orosz gázra továbbra is szüksége van az országnak, de ma már felesleges, hogy erről kormányszinten egyeztessenek – mondta egy szakértő tegnap a Népszavának annak kapcsán, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: Magyarország 2021-től új, hosszú távú gázszerződést kötne Oroszországgal. A szakértő szerint teljességgel alaptalan az a Szijjártó Péterre, vagy épp Orbán Viktorra jellemző beállítás, mintha a hazai otthonok fűtése ettől az egy megállapodástól függene.
Magyar Idők: Visszahívták a bizottságból a vádaskodó ellenzéki politikusokat
Két ellenzéki képviselőt is eltávolítottak a ferencvárosi önkormányzat városfejlesztési bizottságából – tudta meg a Magyar Idők. Baranyi Krisztina (Együtt) és Jancsó Andrea (LMP) felmentése annak a munkának a következménye, hogy a tényeket nélkülöző koholmányokat gyártottak, így folyamatosan rontották Ferencváros hírnevét és hitelét – nyilatkozta a lapnak Bácskai János fideszes polgármester. Elmondta, hogy a történteknek egyértelműen politikai oka van, így adtak választ a nemtelen politikai támadásokra. Bacskai szerint tendenciózusan álltak elő tényeket nélkülöző koholmányokkal és fordultak az ellenzéki sajtóhoz, így megalapozatlan vádaskodásukkal folyamatosan rontották Ferencváros hírnevét és hitelét.
Magyar Hírlap: Durván provokál Ukrajna
A csaknem színmagyar Tiszasalamon általános iskolájában razziázott az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) magyar jelképekre vadászva – írja a Magyar Hírlap. A helyiek, a térség kisebbségpolitikai szakértője és a felelős szakpolitikus szerint is provokáció történt, és sem a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ), sem pedig Budapest nem hagyja annyiban a dolgot. A lap szerint az eljárás a szovjet időket idézi, ráadásul a jelképek jogszerűen voltak kihelyezve, összhangban a nemzeti kisebbségekről szóló, 1992-es ukrán törvény 6. cikkelyével, amely minden nemzetiségi kisebbség számára garantálja a nemzeti-kulturális autonómiához való jogot.
Az Európai Unió ismét elővette a közbeszerzések ügyét – ezúttal a hatékonyság, a fenntarthatóság, az egyszerűsítés és gyorsítás szándékával indított munkát. Nem kicsi a tét: évi 2 billió eurót, az EU GDP-jének a 14%-t költjük el ilyen keretek között. Magyarországon tavaly a GDP 5,7 százalékát tette ki a közbeszerzések értéke. Nem mindegy, hogyan költjük el ezt az irdatlan sok pénzt.
„Szeretnénk kihasználni a közbeszerzés teljes potenciálját és gondoskodni arról, hogy az a 2 billió euró, amit évente közszolgáltatásokra és közhasznú termékekre fordítunk, gazdaságunk fellendítését, az innováció fokozódását és fenntarthatósági célkitűzéseink megvalósítását szolgálja.” – indokolta Jyrki Katainen, az Európai Bizottság munkahelyteremtésért, növekedésért, beruházásokért és versenyképességért felelős alelnöke, hogy az Unió
lépéseket kezdeményezett a beszerzések hatékonyságának és fenntarthatóságának a javítására,
az eljárások egyszerűsítésére és meggyorsítására.
A kezdeményezésnek négy fő vonulata van: az egyik, a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan, egy hat prioritásra épülő stratégia megközelítés; a másik a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon; a harmadik az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a negyedik pedig konzultáció az innováció közbeszerzés által történő élénkítéséről. (Ezekről bővebben a cikk végén olvashatnak.)
Közbeszerzési helyzetkép
Az EU gazdaságában
a közberuházások jelentős része közbeszerzés formájában valósul meg:
értéke évi 2 billió euró, amely 14%-os részesedést jelent az EU GDP-jéből. Magyarországon is jelentős összegek forognak – ezek többsége persze az EU-tól kapott támogatás „szétosztása”.
A Közbeszerzési Hatóság jelentése szerint 2016-ban az ajánlatkérők összesen 8 650 eredményes eljárást folytattak le, amely 38,8%-os csökkenést a 2015. évben regisztráltakhoz képest. Az értéket tekintve ugyanakkor növekedés volt: a 2 007,07 Mrd Ft-os összérték 3,9%-kal haladja meg az előző évi összeget.
Forrás: Közbeszerzési Hatóság
A közbeszerzések átlagos értéke a uniós eljárásrendben 1 029,2 millió Ft, míg a nemzeti eljárásrendben 57,0 millió Ft körül alakult.
A GDP-arányos értéket az alábbi grafikon szemlélteti:
Forrás: Közbeszerzési Hatóság
(Akit a részletes, lebontott adatok is érdekelnek, a teljes jelentést itt találják.)
Uniós bizonyítvány
Az adatok persze egy dolog, más kérdés az, hogy mennyire átlátható, tiszta egy ország közbeszerzési gyakorlata.
A közelmúltban a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy budapesti háttérbeszélgetésen az MTI jelentése szerint azt mondta, hogy
„a magyarországi közbeszerzési eljárások teljesen átláthatóak az Európai Bizottság legfrissebb adatai szerint, ezzel Magyarország az európai uniós országok között az élvonalhoz tartozik”.
Magyarországon a közbeszerzésekre vonatkozó valamennyi adat ugyanis az interneten keresztül elérhető, ezért az ország a közbeszerzési eljárások átláthatósága szempontjából uniós összehasonlításban az élvonalhoz tartozik, olyan országokat megelőzve, mint Dánia, Finnország, Hollandia és Svédország – szögezte le Rigó Csaba.
Azonban az Unió nem tűnik ennyire elégedettnek a magyar közbeszerzési gyakorlattal, úgy általában.
Nem elég, hogy az Európai Bizottság – a HVG tavaszi írása szerint – három gazdasági ajánlást tett a magyar kormánynak a 2017-es európai szemeszter tavaszi jelentésében, s ezek egyike az volt, hogy erősítse a versenyt és az átláthatóságot a közbeszerzéseknél, a közbeszerzésekről készített eredménytáblával sem nagyon van mit dicsekednünk.
Ez utóbbiban a sommás megállapítás a következő:
„Összességében Magyarország 2016-os teljesítménye nem volt kielégítő.”
S hogy mire gondolt az Unió? Az alábbi táblázat megmutatja, hogy a közbeszerzések egyes szempontjai szerint, hogyan teljesített Magyarország tavaly, s hogyan áll uniós összehasonlításban.
Magyarország a vizsgált kilenc szempontból
ötben kielégítő „érdemjegyet” kapott, kettőben átlagosat, s ugyancsak kettőben nem kielégítőt.
Ez utóbbi kettő közül az egyik, az egy ajánlattevős kiírások aránya – ami az uniós módszertani olvasatban a közbeszerzések olyan szempontjait tartalmazza, mint a verseny és a bürokrácia –, hiszen minél több az ajánlattevő, annál nagyobb a választás lehetősége és annál jobb értéket tud az ajánlattevő kapni a pénzéért.
Forrás: Scoreboard
A másik, ahol „elmeszeltek” minket a több ajánlattevő által kiírt központosított közbeszerzés aránya – hiszen minél nagyobb tételre írnak ki eljárást, annál nagyobb az esélye annak, hogy alacsonyabb áron lehessen nagyobb értéket beszerezni.
Az igazsághoz azonban az is hozzátartozik, hogy – mint látható az ábrából – nem csak Magyarország felett láthatók piros és sárga téglalapok.
A Bizottság javaslatának négy fő vonulata Az első, hogy célszerű lenne a tagállamoknak a közbeszerzési politikákhoz kapcsolódóan egy olyan stratégiai megközelítést kidolgozniuk, amely hat prioritásra összpontosít. Ezek: az innovációs, zöld és szociális szempontok; az ajánlatkérő szervek professzionálissá tétele; a közbeszerzési piacokhoz való könnyebb hozzáférés a kkv-k számára az EU-ban és az uniós vállalkozások számára a harmadik országokban; a beszerzési adatok átláthatóságának, sértetlenségének növelése és minőségének javítása; a beszerzési eljárások digitalizálása; szorosabb együttműködés az ajánlatkérő szervek között Európa-szerte. A második a nagy infrastrukturális projektek előzetes értékelése önkéntes alapon. A Bizottság ügyfélszolgálatot hoz létre, amelyhez a 250 millió eurót meghaladó becsült értékű projektek esetében már kezdeti fázisban speciális kérdésekkel lehet fordulni. Azon projektek esetében, amelyek a tagállamok számára kiemelten fontosak vagy teljes becsült értékük több mint 500 millió euró, az illetékes hatóságok felkérhetik a Bizottságot arra, hogy ellenőrizzék a teljes beszerzési tervet az uniós beszerzési jogszabályoknak való megfelelés szempontjából. A harmadik, hogy az ajánlatkérő szervek professzionálissá tételére gondoskodjanak arról, hogy az ajánlatkérő szervek rendelkezzenek üzleti készségekkel, technikai ismeretekkel és az eljárások kellő ismeretével, mert ezek szükségesek a szabályok betartásához, s ahhoz, hogy az adófizetők a pénzükért a legjobb termékekhez és szolgáltatásokhoz jussanak hozzá. A Bizottság elő fogja segíteni a bevált gyakorlatok és innovatív módszerek cseréjét. S végül, de nem utolsósorban, a Bizottság – az év végéig tartó –célzott konzultációt indított, hogy visszajelzéseket gyűjtsön azzal kapcsolatban, miként lehetne élénkíteni az innovációt a termékek és szolgáltatások beszerzése révén. Az innovációs beszerzések kapcsolatosak lehetnek mind az innováció eredményeivel, mind a vásárlás innovatív módjaival. Később iránymutatás készül az állami hatóságok számára.
Először is azt kellett eldöntenem magamban, miként is viszonyuljak a csütörtök esti ATV produkcióhoz. A produkció ezúttal nem magára a televíziós programra vonatkozik, hanem arra a kezdeményezésre, amely az Egyenes beszéd kulisszái közötti Németh Szilárd-Molnár Zsolt találkozóra. Úgy nézem a tévét, hogy itt most egy valódi politikai vita részese leszek, vagy inkább műsorként tekintek rá; mennyiben élvezetes, mennyiben szórakoztató, mennyiben folytatható. Aztán, a majd harminc perc végén képtelen voltam eldönteni, mit is láttam valójában. Arra jutottam, nem lehet különválasztani a két szempontot, merthogy valójában egyiknek sem felelt meg. Nem volt műsor és nem volt vita. Valószínűleg nem is lehetett.
Az előzményekről annyit: Molnár Zsolt, az MSZP parlamenti képviselője, a nemzetbiztonsági bizottság elnöke vitára hívta Rogán Antalt, vagy a Fidesz frakcióvezetőjét. Ez utóbbi, alias Gulyás Gergely Németh Szilárdot, a nemzetbiztonsági bizottság alelnökét delegált a stúdióba. Ebben a pillanatban fel volt adva a kérdés a szocialista politikus számára. elfogadja-e partnerként saját alelnökét, vagy, mint eleve vállalhatatlant visszautasítja. Németh Szilárdról ugyanis tudni lehet, hogy bár tanáremberként aposztrofálja magát, nagy valószínűséggel sehol nem kapna katedrát; stílusa nem ezen a helyen jelöli ki a helyét. Ezzel együtt Molnár, nyilván, nem tehetett mást, mint elfogadta a delegáltat. A Fidesz persze jól tudja, mit várhat Németh Szilárdtól, ő stabilan hozza azt a sztendert, amit beletápláltak. Két dolgot kell neki minden ilyen helyzetben tudomásul vennie: lehetőleg nem engedni szóhoz jutni a partnert, és minél többször elmondani a belé táplált negatív hívó szót. Esetünkben, és még jó ideig ez így lesz a magyar politikai közéletben, a Soros-tervet.
Rónai Egon, aki igazán nem volt irigylésre méltó helyzetben lényegében két téma köré tervezte a vitát: az orosz befolyás növekedéséről, beleértve az azeri baltás gyilkos kiadatását és a feltételezések szerint cserébe érkező kilenc millió dollár kérdéskörét, valamint a Fidesz által bedobott forró ősz problematikáját.
Azt persze tudjuk, hogy az ilyen disputák ritkán hoznak olyan eredményt, amely arról tanúskodna, hogy kinek hány embert sikerült meggyőznie a saját igazáról. Mi naivan olykor, abból indulunk ki, hogy amikor például valahol Nyugat-Európában, vagy az Egyesült Államokban , elnöki, kancellári, miniszterelnöki vitát rendeznek valamelyik televíziós csatornán, a közvélemény kutatók utólagos értékelése, amelyet ugye a nézők véleménye alapján matatnak ki, egyfajta objektív mérőszám, és tényleges eligazítást adnak arról, ki szerepelt jobban. Itt, Magyarországon teljesen értelmetlen volna egy ilyen mérés, csak az derülhetne ki belőle, hány fideszes és hány szocialista követte a műsort, mert bizony úgy is pártszimpátia alapján értékelnék a látottakat. Szándékosan nem hallottakról beszélek, mert hallani olykor semmit nem lehetett, a párhuzamos beszédek miatt. De lehetett is, tökéletesen elbeszéltek egymás mellett, nem érvre érv, állításra ellenállítás hangzott el; nem is várhattunk ilyet, hisz – mint már jeleztem – Németh Szilárdnak az volt a feladata, hogy bármilyen összefüggésben, akár összefüggéstelenül is a Soros-tervet hozza szóba. És ő ezt hősiesen meg is tette. Hiába mondta neki például a vitapartnere, hogy senki nem akarja lebontani a déli határon lévő kerítést, teljes nyugalommal – vagy indulattal – kijelentette: dehogynem. Mint ahogy azt is: csak azért nincs Magyarországon terrorcselekmény, azért nem válik Londonná, Párizzsá, Brüsszellé hazánk, mert a kormány uralja a helyzetet és meggátolja a bűnözők beáramlását. Némethnek olyan színvonalú mondatok is az eszébe jutottak, hogy „maguk még egy miniszterelnök-jelöltet sem tudnak kiállítani”, utalva Botka László lemondására, mintha ennek bármi köze lenne akár a nemzetbiztonsághoz, akár a forró őszhöz.
Mint ahogy azt is sikerült kijelentenie: a magyar jövő megy tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek.
Nagyjából egyébként ez az egyetlen olyan mondat, amellyel maximálisan egyetérthetünk: mindannyiunk jövőjét teheti tönkre, ha befekszünk a Soros-tervnek. Pedig erről szól a nemzeti konzultáció.
Arról pedig, hogy miről szól egy ilyen televíziós vita, jobb, ha nem beszélünk. A legkevésbé a kultúráról. Vagy egymás tiszteletéről.
Szinte hihetetlen dolog történt ma: közleményben humorizált az MSZP. Más ügyben azért Gyurcsány Ferenc beszólt a pártnak. A Las Vegas-i mészárosról pedig egyre több dolog derül ki, de az még mindig nem, miért ölt meg 58 embert.
Titkos élete volt a Las Vegas-i mészárosnak
Gyertyák az áldozatok emlékére Fotó: MTI/EPA/Eugene Garcia
Évtizedek óta halmozta fel a fegyvereket Stephen Paddock, az elmúlt egy évben például 30-at vett.
Aprólékosan kitervelte a merényletet,
ami után el akart menekülni. Azt viszont még mindig nem lehet tudni, miért lövöldözött.
Az biztos, hogy aktív szerencsejátékos volt, és bár alkalmanként több tízezer dollárt is megforgatott, de nem tartozott a nagymenők közé.
MSZP: Csintalan Sándor közkincs
A hvg.hu-nak adott interjúban Csintalan Sándor azt mondta, vissza akar lépni az MSZP-be, sőt, pártelnöknek is bejelentkezett. Erre reagált ironikus közleményben az MSZP, ezt írták:
Csintalan Sándor olyan pártok felett álló közkincs, akit egy párt sem sajátíthat ki saját maga számára. Mi sem tesszük.
Gyurcsány beszólt az MSZP-nek
MTI Fotó: Soós Lajos
Szerinte a Fidesz nem tekint ellenfélként a szocialistákra. Gyurcsány azt próbálja sugallni, hogy Orbánék már csak ellenük, illetve a Jobbik ellen politizálnak.
Az előzmény, hogy a Fidesz beleegyezett egy nyilvános vitába, Molnár Zsolt Németh Szilárddal vitázik az ATV-ben. A vita létrejöttét többen úgy értelmezik, hogy
a Fidesznek nem érdeke az MSZP szétesése.
Molnár Zsolt szerint egyébként nem érdemes összeesküvés-elméletekkel foglalkozni.
Színjáték a Lázár-Orbán vita?
Létezhet, hogy a Fideszen belül is hasonló jelenségek tanúi legyünk, mint az MSZP-ben? Előfordulhat, hogy a nyilvánosság előtt fordítson hátat egy vezető politikus Orbán Viktornak, és ne a főnöke határozza meg, mit tegyen a jövőben? Ezek a kérdések merültek fel Lázár János kapcsán, aki arra tett utalást, hogy a választások után kivonul az országos politikából.
Ahogy cikkünkből kiderül, nem valószínű, hogy önállóan határoz saját jövőjéről.
Ilyen bomlasztást Orbán még neki sem nézne el.
Inkább színjátékról van szó.
Mellár Tamás nem akar lapítani
MTI Fotó: Beliczay László
Korábbi véleményét megváltoztatva, egyéni képviselőként elindul a Fidesszel szemben Pécsett Mellár Tamás. Az ismert konzervatív közgazdászprofesszor szerint Magyarországnak nagyon káros lenne még négy év Fidesz-uralom. A FüHünek azt mondta, lelkiismereti kérdésnek tekinti, hogy cselekedjen mindenki, máskülönben cinkossá válik a jelenlegi helyzet fennmaradásában.
Mellárt már támogatja Bokros Lajos pártja,
és ígérete van az LMP-társelnök Hadházy Ákostól. Színvallásra akarja késztetni a többi ellenzéki pártot is, hogy széles körű együttműködés jöjjön létre. A Jobbikkal is tárgyalna, mert „nagy a baj”. A MoMa 500 napos programját vállalná legszívesebben.
Véget érhet a meleg menedékkérők megalázása
A Magyar Helsinki Bizottság szerint az Európai Unió Bíróságának főtanácsnoka nincs meggyőződve a szexuális irányultság vizsgálatára vonatkozó tesztek megbízhatóságáról, és arról, hogy helyes azokat a menekültügyi eljárásban felhasználni. A per apropóját a Magyar Helsinki Bizottság meleg ügyfelének kálváriája szolgáltatja, akinek
menedékkérelmét azért utasították el, mert a tudományosan vitatott módszerek nem igazolták, hogy meleg.
A meleg menekültekkel kapcsolatban Hollandiában is van egy botrány, erről is írtunk.
Még macerásabb lesz a budapesti tömegközlekedés
November elején elkezdődik az M3-as metró felújítása. Ez a tervek szerint három évig tart majd. Az első, egy évig tartó ütemben a metró munkanapokon kora reggeltől estig csak Kőbánya-Kispest és a Lehel tér között közlekedik, a Lehel tértől Újpest felé pótlóbuszokkal lehet eljutni.
Kihirdették az irodalmi Nobel-díjast
Kazuo Ishiguro (MTI/EPA/Daniel Deme)
Idén arra számítottak a szakértők, hogy a tavalyi megosztó döntés, Bob Dylan díja után kevésbé váratlant húz majd a Svéd Akadémia. Egyrészt így is lett, mert egy európai regényíró kapta a díjat, de
a bejelentés mégis óriási meglepetés.
A 114. irodalmi Nobel-díjas ugyanis nem egy kifejezetten esélyesnek tartott szerző, hanem a japán származású angol író, Kazuo Ishiguro lett.
Nem tudták elmozdítani Hajdu László 15. kerületi polgármestert, sőt, pozíciókat vesztettek.
A DK közleménye szerint a kerületi Fidesz mindent megtett azért, hogy akadályozza a DK-s polgármester, Hajdu László munkáját. A párt szerint amikor „a polgármester nem hagyta, hogy a Fidesz túlárazzon egy óvodafelújítást”, a Fidesz megpróbálta elmozdítani a helyéről, valamint megfosztani jogköreitől.
A párt azt írja, hogy ennek vége:
a helyi Fidesz most elveszítette az alpolgármesteri pozícióját és két képviselőjét is a testületben.
A DK szerint ez azt jelenti, hogy a Fidesz komoly csatát veszített.
Szélkakas. Tud fogalmazni. Gittegylet. Sírhat. Agresszívek.
A Pesti Srácok Csintalan Sándorról
„Az egységnyi idő alatt elkövetett köpönyegforgatások magyarországi csúcstartója, Csintalan Sándor újabb meglepőt húzott: megpróbál visszakéredzkedni az MSZP-be pártelnöknek(!), és szeretné kivenni a részét egy új ellenzéki kerekasztal gründolásából. Erre már tényleg nincsenek szavak! Itt már csak a klasszikust idézhetjük: Ilyen nincs, és mégis van!”
Az Origo Bajomi-Lázár Péter médiatudósról és Bayer Zsoltról
„Ki is ez a Bajomi-Lázár Péter? Sokat nem lehetett hallani róla, életrajza szerint középiskolai tanár, szorgalmasan írogat a médiáról és rendkívül sokat tanult a Soros-egyetemen (CEU-n). Beleolvasva korábbi „műveibe”, bődületes közhelyeket írt olyan újszerű és soha, senki által nem elemzett, eredeti problémákról, mint Lady Diana halála vagy Zámbó Jimmy temetése, ezen kívül nem kedveli a mostani kormányt.
És nem szereti természetesen Bayer Zsoltot sem. Azt nem tudjuk, hogy inkább politikai okokból várja a halálát, esetleg azért, mert Bayer Zsolt tud fogalmazni és jól ír. Ezt tehát nem tudjuk, bár általában az ilyen, Bajomi-Lázár típusú, tomboló gyűlöletnek nem lehet pusztán a politikai szembenállás a motívációja. Ilyenkor jóval valószínűbb, hogy egyszerűen csak a sikertelenség gyűlöli a sikerességet.”
(a helyesírási hiba is az eredeti szövegből való)
A 888 egy civil szervezetről
„A lap által nyilvánosságra hozott dokumentumokból kiderül, hogy a mainstream média által civil szervezetként feltüntetett, de valójában politikai célokkal működtetett gittegylet mögött olyan baloldali liberális oligarchák, spekulánsok kezében lévő alapítványok állnak, mint a W.K. Kellogg Foundation és a Ford Foundation (nincs köze az autógyártó óriáshoz).
Előbbi 3 millió dollárral (800 millió forinttal), utóbbi 2 millió 350 ezer dollárral (körülbelül 622 millió forinttal) támogatta a CCCActiont.
De ha Donald Trumpról és az amerikai belpolitika meghekkeléséről van szó, nem maradhat le a listáról a magyar származású milliárdos, Soros György sem.
A milliárdos a Nyílt Társadalom Alapítványokon (OSF) keresztül 1 millió 750 ezer dollárral (460 millió forinttal) támogatta a szervezet Trump-ellenes tevékenységét.”
A Lokál Botka visszalépéséről
„A balliberális oldalon egyre nagyobb az összevisszaság. A pártok szerencsétlenkedését csak tetézte, hogy Botka hirtelen hátraarcot csinált. Mások szerint csináltattak vele. Miközben a sajtó a baloldali demokratikus ellenzék kaotikus vitáitól hangos, kevesebb szó esett, esik arról a titkos háttéralkuról, amely Botka távozásával kútba esett.”
A Ripost az embercsempészek autóbalesetéről
„A migránsokkal zsúfolásig teli kisbusz felborult. A vezető mellett ülő férfi a helyszínen meghalt, később a sofőr is elhunyt. A Mercedes Vito utasterében 18, illegálisan Magyarország területén tartózkodó migránst szállítottak. Többségük súlyosan megsérült. Két mentőautó érkezett a helyszínre, és a Ripost információi szerint több környékbeli kórházba szállították a sebesülteket ellátásra.
Nincs náluk semmilyen papír, nem működnek együtt.
A Békés és Csongrád megyei orvosok agresszív jelenetekről, tettlegességről és üvöltözésről számoltak be.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Aztán, a majd harminc perc végén képtelen voltam eldönteni, mit is láttam valójában. Arra jutottam, nem lehet különválasztani a két szempontot, merthogy valójában egyiknek sem felelt meg. Nem volt műsor és nem volt vita. Valószínűleg nem is lehetett.
