Fekete-Győr András este a Hír TV vendége volt, ahol beszélt arról, miért nem híve az összefogásnak, és arról is, miért váltak el a párt útjai támogatójukkal, Bojár Gáborral.
A Momentum elnöke a Hír TV Newsroom című műsorának vendége volt, ahol arról beszélt, hogy pártja nem kíván részt venni abban moslékszerű mixben, amit az ellenzéki összefogás jelentene. Mivel maga is észrevette, mennyire szerencsétlen a megfogalmazás, később pontosított, hogy
nem az összefogásban esetlegesen részt vevő pártokat akarta minősíteni,
hanem azt, amit a különböző nézetek, programok összemosása eredményezne. A Momentum ezzel szemben új, egyértelmű válaszokat akar kínálni a választóknak Fekete-Győr András szerint.
Mivel a Momentum pont az összefogás elutasítása miatt veszítette el egyik legjelentősebb támogatóját, szóba került az is, hogy Bojár Gábor kihátrált a párt mögül. Hétfőn derült ki, hogy az üzletember már nem ad pénzt a pártnak, miután a 168 órának arról beszélt, hogy csalódott a Momentumban, amiért elutasítják az összefogást.
„Ez számomra azt jelenti, hogy a 2018-as kormányváltásról már lemondtak, és a párt vélt hosszú távú érdekeit fontosabbnak tartják, mint az ország történelmi érdekét” – mondta Bojár Gábor a lapnak.
Fekete-Győr András most a Hír TV-ben arról beszélt, hogy
kedveli és tiszteli Bojár Gábort, többször is találkozott már vele, de az összefogás kérdésben mást gondolnak.
Elmondta, hogy legutóbb a múlt héten találkoztak, amikor ismertette a párt álláspontját Bojárnak, aki úgy döntött, hogy nem támogatja tovább a Momentumot, Fekete-Győr András pedig megköszönte az eddigi segítséget.
Október 6-án, 83 éves korában meghalt a mindenes rajzfilmes, Nepp József, október 8-án pedig Aradszky László táncdalénekes, aki 82 éves volt. Mindkettőjük halálhíre hétfőn látott napvilágot. A FüHü beszélt Gulyás Márton aktivistával, a Fidesz-Jobbik viszony is előkerült, illetve az orosz gázszerződésről és a horvátországi fegyverbotrányról is részletesen írtunk ma.
Meghalt Aradszky László
Az gyászoló családra hivatkozva az Index írta meg először, hogy vasárnap késő este, váratlanul meghalt Aradszky László, aki még aznap is koncertezett, és novemberben egy nagyszabású fellépésre készült. A család által kihívott mentők már csak a halál beálltát tudták megállapítani.
Gulyás Márton: A nemzeti ünnepeket a Fidesz szokta megzavarni
„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton aktivistával.
A Fidesz ment meg minket a Jobbiktól, vagy fordítva?
A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik – írtuk a sorosozásról.
Kihúzzák az orosz gázszerződés alól a szőnyeget?
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól. Itt írtunk arról, hogy miért lenne hátrányos Magyarországnak az újabb hosszú távú, orosz elköteleződés.
A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is
Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek. A Horvátországba is begyűrűző a fegyvereladási botrányról itt írtunk.
Viselkedési közgazdászé a Nobel-emlékdíj
Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban. Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert.
Meghalt Nepp József
83 éves korában meghalt Nepp József Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, forgatókönyvíró. A hírt a család közölte az MTI-vel. A magyar mozgókép mestere címmel is kitüntetett művészt október 6-án, váratlanul érte a halál. Temetéséről később intézkednek.
Miközben a kormány az orosz gázszállítási szerződés meghosszabbítására készül kényszerhelyzetre hivatkozva, az EU Tanácsa olyan rendeletet fogadott el, amely növeli a belső gázpiac biztonságát, és a tagállami kontraktusok alaposabb vizsgálatát írja elő. Ez legalább részben kihúzhatja a szőnyeget a jelenlegi, gyakran az európainál drágább orosz gáz alól.
A magyar kormány új, ismét hosszú távú szerződést készül kötni Oroszországgal a 2021-ben lejáró jelenlegi helyett. Múlt héten az MTI-nek Szijjártó Péter külgazdaságért felelős miniszter „kényszerhelyzetről” beszélt az egyoldalú orosz elkötelezettség kapcsán.
Az Európai Unió (EU) Tanácsa hétfőn közölte: rendeletet fogadott el a közösség földgázellátásának biztonságáról. Ez szorosabb együttműködést és nagyobb szolidaritást ír elő.
A rendelet elsődleges célja, hogy megerősítse az EU energiabiztonságát azzal, hogy az energiaellátásban csökkenti a másoktól függőséget, s lehetővé teszi, hogy az unió gyorsabban és hatékonyabban reagáljon az esetleges gázellátási zavarokra. Nagyobb szolidaritásra és együttműködésre kívánja ösztönözni a tagállamokat egymással és az energiát szállító országokkal.
A rendelet előírja a kockázati csoportokba sorolt országoknak, hogy térségükben fokozott együttműködést folytassanak, és különféle terveket kell készíteniük krízisek esetére. Lesz kötelezően alkalmazandó válsághelyzeti eljárásrend is.
Magyarország számára a talán legfontosabb új szabály lesz, hogy
az eddiginél alaposabban fogják megvizsgálni a gázszállítási szerződéseket,
az Európai Bizottságnak pedig joga lesz a szerződéses keretrendszer alkalmazását koordinálni az EU-n belüli energiaunióban.
Az Európai Tanács 2015 márciusában állapodott meg arról a kötelezettségvállalásról, amelynek értelmében az unió energiauniót alakít ki. Felkérte az érintetteket többek között arra, hogy gyorsítsák fel az infrastruktúra fejlesztésére, így például a villamosenergia- és földgázhálózatok összekapcsolására irányuló kezdeményezéseket, különösen az unió peremterületein, hogy garantálni lehessen az energiabiztonságot és jól működő belső energiapiac jöhessen létre.
A magyar gázfogyasztás tetemes mértékben zuhant az elmúlt tíz évben: 2006-ban 12,7 milliárd köbméter volt, tavaly már csak 8,9 milliárd, a 2005 és 2015 között az évenkénti csökkenés 4,7 százalék – olvasható egy nemzetközi jelentésben. Ennek következtében a jelenlegi – becslések szerint – nyolcmilliárd köbméter éves szállítási mennyiség biztosan felesleges. Jelenleg szinte kizárható olyan gázmizéria, mint ami a 2006-2007-es téli orosz-ukrán-árvita miatt kialakult: a hatalmas tárolói kapacitásból és nyugati irányból pótolható a kieső gáz.
Gázpiaci becslések szerint elegendő lenne néhány milliárd köbmétert Oroszországtól rendelni, továbbá a pezsgő tőzsdei kereskedelemnek köszönhetően
inkább hátrányos a mostani hosszú távú elköteleződés.
Elegendő lenne legfeljebb öt évre szerződni.
Ráadásul az 1996-ban kötött, majd 2011-ben újabb tíz évvel meghosszabbított mostani kontraktus környezete alaposan megváltozott. Az Oroszországból más irányból Nyugat-Európába érkező gáznak és az országok hálózatainak összekapcsolása eredményeképpen lényegesen nagyobb mennyiséget tudunk beszerezni Ausztrián keresztül, és készen áll, bár forgalom nélküli a Szlovákiához kapcsolódó cső is.
A jelenlegi orosz szerződés igen hátrányos Magyarországra nézve: a benne foglaltak alapján az át nem vett mennyiséget is ki kellene fizetni. A Gazprom a kisebb kereslet és az élénkebb európai kínálat miatt eddig eltekintett ettől. Energiaipari értékelések szerint az oroszok változatlanul a hosszú megállapodásban érdekeltek, mert ez inkább garantálja a gyakran olcsóbb tőzsdei árak feletti bevételt, és megpróbálnak nem lemondani az át nem vett mennyiség megfizettetéséről.
888: Szentesi Zöldi László Orbán hétmérföldes léptékéről
„Nem arról van szó, hogy Schiffer András ne volna okos ember, hogy Vona Gábor ne lenne ravasz, Gyurcsány Ferenc pedig nagy kombinátor, egyszerűen csak azt állítjuk, hogy Orbán Viktor hétmérföldes léptékkel jár a kortársai előtt.”
Magyar idők: Bayer Zsolt a nyelvi erőtérről
„Holnap Simicskáné is elmehet g…t fújni, a bírónőknek külön javallott az ilyesmi. Aztán ki lehet még tolni a nagyit, a dédikét, a keresztaput, és ki lehet zavarni az összes alkalmazottat is, ők úgyis aláírták a munkaszerződésükben, hogy „nem ártanak a tulajdonos érdekeinek”, a tulajdonos érdekeit meg feltehetőleg a tulajdonos határozza meg, két üveg whisky után is, hogy a Magyar Nemzet meg a Hír TV stábja Kálmán Olgival az élen megmártózhat még Lajos kedvenc matériájában az éjszaka leple alatt, fotósok kíséretében.”
Origo: Nő vert meg négy férfit Győrben
„A négy hajléktalan Győr belvárosában ült egy padon, alkoholt ittak, amikor a 47 éves részeg nő odalépett hozzájuk. Veszekedni kezdtek egymással, a nő hangosan szidta a férfiakat, később megpofozta őket, de ők nem ütöttek vissza.”
Ripost: Egy szál melltartóban öleli szőrös kedvencét Vajna Timi
„Timi odavan a macskákért és ezt a szeretetet gyakran meg is mutatja a közösségi oldalakon. A legújabb képen több látnivaló is akad.”
Megint bebizonyosodott, hogy Orbán hazudott az embereknek. A 2010-es választási kampányában megígérte, hogy az ő kormányzása alatt vége lesz az offshore-lovagok világának – írja Varju László, a Demokratikus Koalíció alelnöke.
„A takarítást most éppen a saját testvérénél kéne végeznie, akiről kiderült, hogy egy adóparadicsomban, a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cég társtulajdonosa. A vállalkozás saját üzleti beszámolója szerint egy kazah vonat összeszerelő üzemmel, továbbá csecsenföldi és nigériai partnerekkel állt, vagy áll kapcsolatban.”
„Az Orbán család életében most már rendszerszerű, hogy olyan vállalkozásokban vesznek részt, amelyekből Magyarországnak semmilyen adóbevétele nem származik. Korábban Orbán vejéről derült ki, hogy off-shore ügyekben érintett. Tiborcz István egy ugyancsak a Brit Virgin-szigetekre bejegyzett cégnek adta el egy ingatlancégben való részesedését.”
„A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.” Interjú Gulyás Márton civil aktivistával:
„Blöff volt az egész, és mielőtt a „de legalább összefogtak”-álérvet elővenné valaki, hadd emlékeztessek, hogy például az ott egymás mellett álló MSZP és DK milyen ordenáré csatajelenetek közepette buktatta meg azóta előbbi kormányfőjelöltjét.” – nagyjából ezzel az idézettel foglalható össze Ceglédi Zoltán politikai elemző véleménye, amelyet a hvg-n tett közzé arról a Gulyás Márton-féle kezdeményezésről, amely a választási törvény megújításáról szólt, és amelyet végül szeptember 24-én nyolc ellenzéki párt aláírásával szentesítettek.
Ceglédi szerint komolytalannak kell tekinteni egy olyan akciót, amely, miközben aktivitást vár a közvéleménytől, azt titokban tartja, hogy mégis milyen törvényszöveg mellett kellene kiállni; már két hete semmit nem tudni mi az igazi tartalom, mint ahogy azt sem, hogy milyen akciókra készül a civil aktivista. Ceglédi azt is bírálta, hogy komolytalan dolog Orbánnak, illetve a parlamentnek öt napot biztosítani arra, hogy elfogadja a nyolc párt által aláírt új paragrafust. Szerinte semmi nem kényszeríti erre Orbánt, ráadásul – fogalmaz Ceglédi – a végleges szöveggel maguk a szereplők sem értenek egyet, közülük nyolc záradékkal látta el a tervezetet.
A Független Hírügynökség megkérdezte Gulyás Márton civil aktivistát, vajon mennyire jogosak Ceglédi észrevételei.
Szabad ország, szabad vélemény-nyilvánítás – fogalmazott első mondatában Gulyás. – De az, hogy titkos lenne, amit csináltunk, az egyáltalán nem igaz. – A folyamatot bárki megnézhette, meghallgathatta, sőt ma is fent van az interneten.
De a törvény szövege valóban nem olvasható…
Ma, vagy holnap az is nyilvános lesz.
A ma vagy holnap szó szerint értendő, vagy az időpont bizonytalanságára utal?
A héten biztos, hogy közzétesszük.
Ceglédi szerint a szöveget maguk a részvevők közül is négyen opponálták, így mi értelme van nyilvánosságra hozni?
A tervezet mögött mindenki felsorakozott, néhány részvevő, bizonyos kérdésekben jelezte: mi az, amiben eltér a véleménye, de ettől még az aláírását nem vonta vissza…
És az ötnapos határidő? Az talán tényleg túlzás…Meg a kéthetes hallgatás is, nem?
A kritika itt jogos, kicsit elcsúsztunk az időben, és ennek is megvannak az okai. Például, hogy bennünket nem finanszíroznak külföldről, mint ahogy ezt a Fidesz állítja, nekünk nincsenek donorjaink, magunk finanszírozzuk az akcióinkat. A Fidesszel kapcsolatban még annyit: június óta keressük őket, hogy beszéljünk közösen a törvényről, soha semmire még csak nem is reagáltak.
Azt lehet tudni, hogy mi lesz a következő lépés?
Szerdán meghirdetjük az október 23-i rendezvényünket.
Ön amúgy is, Németh Szilárd által megjelölt hivatásos zavarkeltő. Nem tart attól, hogy azzal fogják vádolni, az október 23-i nemzeti ünnep megzavarására készülnek, tehát pontosan azt teszik, amit a Fidesz megjósolt?
A nemzeti ünnepeket épp a Fidesz szokta megzavarni, mi nem teszünk ilyet. Méltóságteljes akció lesz, de a részleteket szerdán ismertetjük.
Öt év alatt hétszeresére nőtt a jegybaki döntéshozók fizetése, a létszám pedig két és félszeresre bővült – írja Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja, aki elfogadhatatlannak tartja, hogy a Monetáris Tanács tagjainak juttatásai rakétasebességgel emelkednek: havi 64 millióról 2016-ra 315 millió forintra emelkedtek a testület tagjainak személyi jellegű juttatásai, 2017-ben pedig már félév alatt 213 milliót fizetett ki az MNB erre a célra.
A 24.hu arról számolt be, hogy a Matolcsy György vezette jegybankban a dolgozók létszáma pár év alatt közel a két és félszeresére nőtt. A Monetáris Tanács tagjainak díjazása pedig hétszer annyiba kerül, mint öt éve. Míg Matolcsy érkezése előtt csupán 580-an dolgoztak a Magyar Nemzeti Banknak, mára több mint 1400-an kapnak fizetést a jegybanktól, aminek csak egy részét magyarázza a PSZÁF beolvasztása.
Spät Judit szerint pofátlanság, hogy a jegybanki dolgozók létszáma és a Monetáris Tanács tagjainak fizetése pár év alatt a sokszorosára emelkedhetett. Ebből is látszik, hogy a Magyar Nemzeti Bank teljesen átláthatatlanul, ellenőrizhetetlenül működik, Matolcsy úgy szórja a pénzt, ahogy neki tetszik: legyen szó fizetésekről, luxusingatlanok megvásárlásáról, 40-50 milliós kedvezményes hitelek osztogatásáról, vagy éppen rendezvényszervezés céljából méregdrága jamaicai luxusutaztatásokról. Vérlázító, hogy a Fidesz maffia-kormánya és Matolcsy György jegybankja adófizetői pénzből jutalmazza a hűséges haverokat. Ismét bebizonyosodott, hogy Matolcsy a jegybankot és annak alapítványait puszta kifizetőhellyé silányította.
Az Együtt elnökségi tagja felszólítja a jegybankelnököt, hogy azonnal fejezze be a jegybankon keresztül történő közpénzszórást. A jegybank függetlensége nem jogosít fel a magyar emberek pénzének elherdálására!
Noha a teljes magyar árukereskedelemben elenyésző az afrikai kontinens részesedése és jelentős hullámzások figyelhetők meg évenként. Az afrikai külkereskedelem fejlesztését két magyar intézmény tűzte ki célul, a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu. Az importban jellemző a feldolgozott áruk és az élelmiszerek, a kivitelben pedig folyamatosan növekvő értékben a gépipari termékek.
Vastag kiviteli többlet jellemzi az Afrikával fenntartott külkereskedelmet, és a nagy kontinens egyelőre kis részt hasít ki magának a teljes árukereskedelemből (16,5 ezer milliárd forint behozatal és 18 ezer milliárdos kivitel az idei január-júliusi időszakban).
A hagyományos célterületeken és a turizmusban fontos szerepet játszó országok (Egyiptom, Tunézia) mellett vannak olyan államok, amelyekre kisebb figyelem fordul Magyarországon. A „fekete” országok közül ötben van jelentősebb méretű magyar diplomáciai (és kereskedelmi) jelenlét. Egyébként a kontinensnek ez az a része, amellyel a fél világ kereskedni akar, s ahová például Kína – erősen vitatható módszerekkel – óriási pénzt öl befektetésként.
A térség két országa, Dél-Afrika és Ghána az, amelyekkel már rendre milliárdos nagyságrendű az árukereskedelem. Közös vonás ebben az országcsoportban, hogy a magyar kivitel lényegesen meghaladja az importot.
Dél-Afrika legutóbb azzal hívta fel magára a figyelmet Magyarországon, hogy egy ottani cég, érdekeltsége, a New Europe Property Investments (NEPI) Rockcastle vásárolta meg a budapesti Aréna Plaza bevásárlóközpontot. Ez a körülbelül 84 milliárd forint vételár értelemszerűen még nincs benne a statisztikában, amely tavaly 7,7 milliárdos importot és 61 milliárdos exportot rögzített, idén júliusig majd másfélszeresére, 6,2 milliárdra ugrott behozatalt és kissé visszaeső, 32 milliárdos behozatalt mutatott.
Annak ellenére jelentős a forgalom alakulása, hogy a külgazdasági és külügyi tárca aktuális értékelése szerint
a legdélibb afrikai állam nemzetközi versenyképessége nagyot zuhant
az erodálódott intézmények és pénzügyi rendszere miatt, s változatlanul nagy probléma a rossz közbiztonság, a korrupció és a politikai instabilitás, a rendkívül magas, majd 30 százalékos munkanélküliség. A dél-afrikai gazdaság most emelkedőben van, bár a növekedési kilátások nem túl biztatók.
A másik nagy külker-partner ebben az országcsoportban Ghána, amellyel azonban rendkívül féloldalas az árukapcsolat. Tavaly például mindössze 25 millió forint behozatalt és 13,5 milliárdos kivitelt mért a KSH, idén júliusig 13,5 milliós importot és csaknem 3 milliárdos exportot. Az ország idén igen intenzív, 9 százalékos növekedést produkált eddig.
Ehhez hasonlóan
az importban tagja a „milliárdosok klubjának”
Nigéria, amelytől tavaly 31 millióért, idén fél év alatt bő nyolcmillióért vásároltunk. Eközben a magyar kivitel 9,9 milliárd, illetve 6,1 milliárd volt.
Igen különösen alakul az angolai külker-forgalom. Tavaly egész évben jószerivel nem volt magyar import az egykori portugál gyarmatról, tőlünk viszont másfél milliárdért vettek termékeket. Ezzel szemben idén fél év alatt nagyságrendet ugrott mindkét érték: hatmilliós importunk és majd’ 23 milliárdos exportunk volt; utóbbi mögött nagyobb, a teljes export 90 százalékát elérő gépipari szállítások állnak. Ugyanez a minta figyelhető meg Nigéria esetében, amelytől 2016-ban 32 millióért vettünk termékeket, az idei első félévben 8,3 millióért, kivitelünk pedig csaknem tízmilliárd után eddig 6,1 milliárdnál tart.
A huzamos háborúval sújtott, jelenleg is terrorizmussal körülvett térségű Etiópia is csupán 310 millióért tudott nekünk eladni, de 6,3 milliárdért vásárolt tőlünk tavaly, idén júliusig 136 millióért vettünk etióp árut, és 753 millióért küldtünk magyar termékeket.
Valamikor Afrika egyik legfejlettebb – a brit gyarmatosítók által kiépített – infrastruktúrájú országa volt Kenya, amely méretét és súlyát nézve alulértékelt a magyar külkereskedelemben 400 milliós (2016) és 87,5 milliós (2017 júliusig) importtal és csaknem 5 milliárdos, illetve 1,2 milliárdos magyar kivitellel.
Jellemző, hogy hazánkból gépek, szállítóeszközök és egyéb feldolgozott termékek mennek ezekbe az országokba, és sok feldolgozott árut, valamint nyersanyagot és mezőgazdasági terméket vásárolunk.
Ahol az egész fejlett világ pozíciókat keres és talál, ott egyre növekvő pozíciót szerez magának két magyar intézmény: a Magyar Nemzeti Kereskedőház, azaz MNKH, és a Magyar Kereskedelmi és Kulturális Központ – htcc.org.hu .
Néha joggal lehetünk büszkék.
Évekkel ezelőtt reális opciónak tűnt, hogy a Fidesz hozzánk, választókhoz fordul, ránk mereszti nagy bociszemeit, és azt mondja: szavazzatok rám, hogy megvédhesselek benneteket a Jobbiktól.
Mostanra már a Jobbik mentené meg a magyarokat a Fidesztől
A képlet ugyanis a következő: van egy kirekesztő, homofób párt (a Jobbik), amelyik megszólalásaiban nem kirekesztő és nem homofób. És van egy másik, a Fidesz, amely eredeti felállásban nem kirekesztő és nem is homofób, de megnyilvánulásai alapján mégis annak látszik.
A Soros György elleni gyűlöletkampányról van szó. Ami, bárki bármit is állít, alkalmas arra, hogy antiszemita indulatokat szítson a magyarokban.
Úgyhogy, még az is lehet, hogy a Fidesz mára már veszélyesebb a magyar társadalomra, mint a Jobbik. Utóbbiról ugyanis a legtöbben tudják, hogy milyen. Míg Vona pártjával kapcsolatban az embereknek nincsenek illúzióik,
a Fideszről sokan még mindig nem akarják elhinni, hogy tényleg olyan, amilyennek látszik.
Gátlástalannak látszik, hataloméhesnek. Akinek nem bírta a gyomra, háborgott a lelkiismerete, már otthagyta őket.
Van tehát egy kirekesztő párt, amely megnyilvánulásaiban nem kirekesztő, és van egy másik, amelyik sorosozik és szemöldökcsipesezik, azaz, gyűlöletet kelt, egymás ellen uszítja az embereket.
Melyikhez meneküljön a választó, hogy megmentse a másik ellen? És hol vannak ilyenkor a magukat demokratikusnak mondó pártok?
„A szocialista párt összezárt” – nyilatkozta Hiller István a választmány elnökeként a testület szombati ülése után. És persze vezetőként nem is nagyon tehetett mást; igyekezett a zártkörű tanácskozás után – és közben – a lehető legjobb képet felfesteni az MSZP-ről. Feltehetően akkora sikerrel, mint amikor Ferenc József a felbomlóban lévő Habsburg Birodalomról kijelentette: minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve.
Hiller István természetesen szellemileg kiváló állapotban van, pontosan tudja, hogy a párt, amelynek egyik vezetője ő maga is, nincs a legjobb állapotban – ha talán még nincs is felbomlóban – és a legkevésbé lehet mindennel megelégedve.
Úgy helyes, ha azt gondoljuk: lényegében semmivel nincs megelégedve. Magával a választmányi ülés végeredményével sem. Mert a végeredmény, egy ilyen helyzetben, soha nem az, amit kifelé közvetítenek, nem az, amit láttatni akarnak és még csak nem is az, amivel maga pártparlament látszólag véget ért.
A Független Hírügynökség által összegyűjtött információk szerint Hiller joggal mondhatta azt, amit nyilatkozott, ha akarta – és miért ne akarta volna – a közel nyolc órás vitának akár ez is lehetett a rezüméje. Ha valaki így akarta hallani. És egy vezető, természetes, hogy ezt akarta kiolvasni a maratoni ülésből, neki az a dolga, hogy egyben tartsa a pártot, hogy csillapítsa az indulatokat, békét teremtsen, és megpróbálja kijelölni azt az utat, amely valóban kivezet a válságból, amely eltünteti a bomlás jeleit.
Eltünteti, és nem eltakarja.
Márpedig a nagy kérdés, hogy ez az összejövetel, a végeredményét tekintve, mit hozott, nyugalmat, látszólagos nyugalmat, kezelte a meglévő problémákat, megfelelő döntéseket hozott, vagy csak elodázta azokat.
Nos, másfél nappal az események után, akkor tájékoztatjuk helyesen az olvasót, ha azt mondjuk: a választmányi ülés csak látszólagos békét hozott, a megfelelő döntések elmaradtak,
a személyi konfliktusok egy része ugyan kiéleződött, de a szálak elvarratlanok maradtak, jó esély mutatkozik arra, hogy a hamu alatt tovább izzik a parázs.
A szereplők, akikkel sikerült szót váltanunk a legkülönfélébb módon reagáltak a történtekre. Abban az általános megítélésben nagyjából ugyan megegyeztek, hogy a tanácskozás se nem rontott, se nem javított az MSZP helyzetén, de mindegyiknek volt, akadt olyan sérelme, amelyet továbbcipelt magában és magával, és amely sérelem nem hagyja nyugodni, következésképp kezeletlen maradt.
Azt többen is megfogalmazták, s talán ez a legsúlyosabb tartalmi kifogás a vezetők ellen, hogy miközben még bőven tartott a vita, menet közben kiálltak sajtótájékoztatót tartani, és olyanokról számoltak be a médiamunkások számára, amelyekről a tanácsteremben ülők nem is tudtak. Így például e pillanatig nem igazolta vissza senki, hogy a párt parlamentje előtt szerepelt volna a külsős miniszterelnök-jelöltről való döntés; Molnár Gyula expozéjában ugyan felvetette ezt a kérdést, de a későbbiekben erről nem tárgyalták, így értelemszerűen nem is dönthettek róla. Ezzel együtt úgy tapasztaljuk, hogy a tagság többsége hasonlóan vélekedik, pusztán magát az eljárást nehezményezik. Mint ahogy azt is, hogy a listaállítás szempontjait sem vitatták meg, erről a kérdésről ugyan vitáztak, de döntést nem hoztak, valamikor október végén gondolnák az elvi kereteket meghatározni.
Márpedig az elvi keretekkel talán nem lesz baj, annál inkább a konkrétumokkal, a konkrét nevekkel. És itt most arra kell gondolni: kiket jelöl majd az MSZP olyan listás helyre, ahonnan szinte biztosan be lehet jutni a parlamentbe. (Ma egyébként a szocialisták, a belső háborúikkal, épp azt kockáztatják, hogy legyenek ilyen biztos helyeik…)
A legélesebb vita Molnár Zsolt személye körül alakult ki, pontosabban egy elég jól meghatározható kör szerette volna a nemzetbiztonsági bizottság elnökét bűnbakká avatni, mégpedig a Tarjányi Péter vonal beemelésével vádolva. A Tarjányi-Lattmann vita azóta is dúl, akadnak, akik az egész akció mögött a Fideszt szeretnék láttatni. (Vajh, ha így van, akkor miért tárgyalt velük, Molnár Zsolton kívül, a párt többi vezetője is?) A legerőteljesebb hozzászólást ez ügyben Szekeres Imre fogalmazta meg, de jellemző a megosztottságra, hogy a FüHü-nek beszámoló résztvevő közül néhányan szinte élete beszédeként aposztrofálták a volt miniszter felszólalását, mások viszont kifejezetten önmentegető, másokat vádoló, elterelő hadműveletként, beszédként értelmezték (Szekeres az egyik fő tanácsadójává vált Botka Lászlónak, mi több, akad, aki szerint Botka Lászlóból egyenesen Szekeres szólalt meg.
MTI Fotó: Bruzák Noémi
És még mindig a zárójelen belül: most tűnik csak fel, hogy ebben az elemzésben először bukkan fel a volt miniszterelnök-jelölt neve, miközben az újabb belső válság is épp az ő kilenchónapnyi, erősen vitatható teljesítménye okán alakult ki, ezért vált szükségessé a választmányi ülés is.) A Botka-kör – ide sorolták Ujhelyi István, Hiszékeny Dezsőt, Steiner Pált, Varga Zoltánt – végül is kisebbségben maradt, ami nem jelenti azt, hogy a későbbiekben bele is nyugodnak a fiaskóba. Ezzel pedig azt is állítjuk: a kulisszák mögött máris tovább folyik a háború, kik legyenek rajta ama bizonyos listán, amely jó esélyt kínál a 2018 áprilisa utáni újabb négyévnyi képviselőségre.
És, amikor azt mondjuk, tovább folyik a háború, arról „szavazunk”, mi várható az MSZP-ben az elkövetkezendő időszakban. Hiszen itt tornyosulnak a megoldandó problémák, és azok megoldására nagyjából csak annyi válasz született, hogy meg kell őket oldani. Meg kell oldani, hogy – ha volt róla testületi döntés, ha nem -, kit támogat a párt miniszterelnök-jelöltként? Ha külsőst, van-e ilyen neve, amit a maga számára is elfogadhatónak tart, nota bene oda mer állni vele az esetleges partnerek elé. (Vannak egyébként jócskán olyanok, aki úgy vélik: önfeladás, ha az MSZP nem képes soraiból miniszterelnök-jelöltet állítani.) Meg kell oldani – és ez látszik kiváltani a legnagyobb vitákat -, kik lesznek azok a párttagok, akiket a lista előkelő helyeire javasolnak.
Meg kell oldani, hogy a 106 egyéni körzetet rivális mentessé tegyék, lehetőleg minél több demokratikus ellenzéki párttal kötött egyezség alapján. Meg kell oldani, hogy ha nincs is miniszterelnök-jelölt, ki legyen a listavezető, illetve ki képviselje a továbbiakban a pártot a nyilvánosság előtt.
(Molnár Gyulát, jóllehet számítottak rá, nem érte támadás a választmányi ülés alatt, de többen hibáztatták, inkább csak informális fórumokon, gyenge nyilvánosság-béli szerepléséért. Azért is kritizálták, hogy a párt elnöke a problémák egy részét az áprilisi választások után javasolja megoldani. Ebben persze ráismerünk az MSZP-tempóra; az elmúlt két évtizedben majdnem minden bajt így akartak elkenni a szocialisták; ezért is tartanak itt.) Meg kellene oldani aztán azt is, hogy olyan döntések szülessenek, amelyeket nem abban a pillanatban akarnak darabjaira szedni a párt egymásnak feszülő csoportjai.
Ehhez viszont azt kellene megoldani, hogy a vezetők – túl a nyilvánosságnak szánt kincstári optimizmust sugalló szavaikon – olyan karizmával rendelkezzenek, amelyek képesek egymással és a tagsággal is szót érteni, döntésekre jutni.
Nos, ez az, amiben a választmányi ülésről hallottak a legcsekélyebb mértékben sem adnak biztatást a baloldali szavazóknak. Mindenesetre a visszaszámlálás megkezdődött; fél év múlva választunk. Ezt csak azért írjuk ide, mert nem vagyunk benne biztosak, hogy mindenki tisztában van vele.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
