Kezdőlap Itthon Oldal 770

Itthon

Nyugdíjasokat fognak munkára

0

Három hónap alatt 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet alakult Magyarországon, számuk valószínűleg tovább szaporodik majd. Az új szövetkezeti forma előnyös a cégeknek. A gazdaságnak sem mindegy, hogy emelkedik-e az idősek foglalkoztatási rátája. 

 

Az idén július 1-én lépett hatályba az a jogszabály, amely lehetővé tette az úgynevezett Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek alapítását. Célja, hogy az aktív nyugdíjasokat ismét integrálja a munkaerőpiacra, ezzel csillapítva az egyre nagyobb mértékű munkaerőhiányt a versenyszférában.

A hazai gazdaságot sújtó fokozódó munkaerőhiány miatt az ilyen szövetkezetek és az általuk foglalkoztatott nyugdíjasok száma is várhatóan emelkedni fog a jövőben, amit az esetlegesen számukra megnyíló pályázati források is tovább segíthetnek – áll az Opten céginformációs cég közleményében.

Egy kis statisztika

Három hónap alatt, szeptember végéig már 36 Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetet jegyeztek be, és minden bizonnyal jó néhány van bejegyzés alatt. Ebből 19 szövetkezet fő tevékenysége munkaerő közvetítés, egyéb emberierőforrás-ellátás, – gazdálkodás, vagy munkaerő kölcsönzés.

Ez azt jelzi, hogy ezek a társulások több szakterületre kívánnak nyugdíjas munkaerőt irányítani, illetve közvetíteni –írja az Opten.

A többi szervezetből 3-3 szövetkezet csomagolással, összetett adminisztratív szolgáltatással, illetve egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatással, 2-2 épülettakarítással, illetve szakmai, tudományos, műszaki tevékenységgel foglakozik. Ezek mellett 1-1 darab szövetkezet fő tevékenysége az építményüzemeltetés, a felsőruházat gyártás, a fénymásolás, és az üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás köréből kerül ki.

Ami a földrajzi eloszlást illeti: a fővárosban alakult a legtöbb Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezet, összesen tíz, de például Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Veszprém megyékben is többen láttak fantáziát a szövetkezet alapításban.

Alacsony a foglalkoztatási arány

Magyarországon igen alacsony a nyugdíjas korúak foglalkoztatási aránya – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett magyarországi idősoros adatok és az Eurostat európai uniós átlagra vonatkozó számainak az összehasonlításából.

Tavaly az utolsó negyedévben nálunk  a 65-69, illetve a 70-74 éves korosztályban a foglalkoztatási ráta 6,1, illetve 2,8 százalékos volt, miközben 2016-ban az EU átlaga durván kétszer ekkora (12, illetve 6 százalék).

Forrás: KSH

Előnyök cégek számára

A cégek számára költségmegtakarítást tesz lehetővé az ilyen formájú foglalkoztatás: ha munkát szerveznek ki a nyugdíjas szövetkezetekbe, akkor az azt elvégző szövetkezeti tagok – nyugdíjasok – után kisebb közterheket kell befizetniük az államkasszába, mintha aktív korú munkavállalót alkalmaznának.

A közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja után sem egészségügyi hozzájárulást, sem szakképzési hozzájárulást nem kell fizetni és mentes a szociális hozzájárulási adó fizetése alól is. Mentesül továbbá a személyi jövedelemadó fizetés alól a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagja által a személyes közreműködés ellenértékeként juttatott élelmiszer. Együttesen a minimálbér mértékéig adómentes a szövetkezet tevékenységének eredményeként előállított javak vagy fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában megszerzett bevétel, ha havonta nem haladja meg a minimálbér 25 százalékát. Adómentes továbbá a nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban részesülő tagjának vagy családtagjának élelmiszer, fogyasztásra készétel vásárlására felhasználható utalvány formájában legfeljebb havonta a minimálbér összegét meg nem haladó értékben támogatásként vagy segélyként juttatott bevétel is.

Gyorsítanák a terhek mérséklését

A munkaadói terhek gyorsított ütemű mérséklését szeretné elérni a munkaadói oldal. Dávid Ferenccel, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének a főtitkárával a Versenyszféra Konzultációs Fórumának (VKF) csütörtöki ülése előtt beszéltünk.

A munkaadói terhek mérséklését ne öt, hanem hároméves ciklusban hajtsák végre, – ezt fogja javasolni a kormány, a munkaadók és a munkavállalók konzultációs fórumának csütörtökre összehívott következő ülésén – a munkaadók képviselője. A minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emeléséről, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről tavaly született háromoldalú megállapodásban foglaltakhoz képest kellene gyorsítani, mert borzasztóan kifeszített a munkaadók számára a minimálbér és a garantált bérminimum emelése – közölte a Független Hírügynökséggel Dávid Ferenc.

A programozott emelés

A korábbi években ilyentájt már folytak a kemény alkudozások a munkaadók, a munkavállalók és a kormány között arról, hogy  a következő esztendőben hány forintra emelkedjen a minimálbér és a garantált bérminimum összege. Az idén ez elmarad, mivel tavaly több évre szóló megállapodást kötöttek a felek, amelynek részeként megegyeztek a 2018-as minimális bérek összegéről is. Ennek megfelelően az idei 127 500 forint után jövőre ennél 8 százalékkal többet, 138 000 forintot kapnak a minimálbéren foglalkoztatottak, illetve a 2017-es 138 ezer forint után 12 százalékkal magasabb lesz a garantált bérminimum összege (180 500).

Mindez bruttóban értendő, ugyanis a minimálbér nettója csak nem egészen 85 ezerre jön ki, amiközben az állam – a munkaadói és munkavállalói járulékból – ennél nem sokkal kevesebbhez, nem egészen 73 ezer forinthoz jut.  Az idei 161 ezer forintos garantált bárminimum után a borítékba 107 ezer forint  kerül, ám állambácsi összesen közel 92 ezer forintot zsebel utána be.

Azt már Dávid Ferenc mondja, hogy a nagy ellentmondás Magyarországon éppen a bruttó és a nettó bérek közötti nagy különbségnek köszönhető. Ezért, ha a kormány valóban szeretne tovább javítani a munkavállalók körülményein, akkor az államnak le kell mondania valamennyi bevételről.

Éppenséggel meg is teheti, hiszen az államkassza nagyot nyer a minimálbér és a garantált bérminimum emelésen.

 

Veszélyben a kis vidéki hazai cégek

Ráadásul az emelést sokan nem fogják bírni.

„Főleg a kicsi, hazai, vidéki vállalkozások lehetetlenednek el emiatt”

– hangsúlyozta Dávid Ferenc. Hiszen Budapesten előbb-utóbb a nagyobb béremelés is levezénylődik, merthogy a fogyasztás borzasztóan erős, de – mond egy általa személyesen ismert példát a főtitkár –, hogyan tudná osztrák megrendelője felé érvényesíteni egy nyírségi faluban működő, autóipari bérmunkát végző 15 fős kis cég a kötelező béremeléshez szükséges összeget?!

A fizetőképes kereslet hiánya miatt általában is fokozatosan le kell húzniuk a rolót  a helyi boltosoknak, fodrászoknak, stb. azokon a tipikusnak mondható vidéki kistelepüléseken – figyelmeztet –, ahol a fiatalok már elvándoroltak, a lakosság harmada nyugdíjas, a másik harmada közmunkás, a harmadik harmad pedig álláskeresési támogatásból él. Erre a helyzetre kellene válaszokat találni – hangoztatta a VOSZ főtitkára, aki szerint

„Nagyon rosszkedvűen ülnünk majd le.”

Minden viszonylagos

Dávid Ferenc azt persze elismeri, hogy a magyarországi minimálbér európai összehasonlításban a sor vége tájt kullog, ám erre is megismétli, hogy a terheket kellene csökkenteni a munkaadói oldalon.

Forrás: Eurostat

A vásárlóerő paritáson számolt mutatóban is csak némileg jobb a helyzet, amire Dávid Ferenc annyit mond:

„mindenki elfelejtkezik a hatékonyságról!”

Ausztriában például ez a négyszerese a magyarországinak – teszi hozzá.

Forrás: Eurostat

A hatéves megállapodás

– A minimálbér havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától
– A garantált bérminimum havi összegének az emeléséről 2017, illetve 2018. januárjától;
– A társasági adókulcs mértékéről (2017 január 1-től egységesen 9 százalék);
– A munkaadók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértékének csökkentéséről;
– A szociális hozzájárulás csökkentéséről 2018 január 1-től (0,5 százalékkal 19,5 százalékra, ha a versenyszférában 2017-ben legalább 11 százalékkal nő a bruttó átlagkereset az I-III. negyedévben az előző évi azonos időszakhoz képest);
– A szociális hozzájárulás mértékének csökkentéséről 2019-től összesen négy alkalommal csökken 2-2 százalékponttal, ha a reálkereseti mutató 6 százalékkal nő.
– A minimálbér és a garantált bérminimum újabb felülvizsgálatáról 2018 után egyeztetnek majd.

LAPSZEM – 2017. október 11.

0

Ma a Brigitták és a Csanádok ünneplik a névnapjukat. Csendes, őszies idő lesz, az ország délnyugati részén inkább napos, északkelet felé haladva egyre felhősebb. A hőmérséklet 16 és 21 fok között alakul. Sajtószemlénk következik.

 

Népszava: Javítóintézetbe zárnák a kiskorú menekülteket

Az Aszódi Javítóintézetben helyezné el a kormány azt a mintegy két tucat kísérő nélküli menekült, illetve menedékkérő kiskorút, aki az országos „gyermekotthon korszerűsítő” program miatt kell hogy elhagyja a fóti Károlyi István Gyermekközpontot – értesült a Népszava. Az aszódi intézmény (ahol fiatalkorú és gyermekkorú elkövetők töltik büntetésüket) területén, egy eddig használatlan iskolaépületben alakítanának ki számukra egy 48 férőhelyes szálláshelyet, ez mintegy 416 millió forintos központi költségvetési forrásból valósulna meg. Ehhez kapcsolódik mintegy 40 „ideiglenes befogadó férőhely” létrehozása is.

Fóton, ahol  a menedékkérő (vagyis kérelmük elbírálására váró), illetve már nemzetközi védelemben részesülő, kísérő nélküli gyerekek száma az elmúlt fél évben 18-37 fő között mozgott.

Nem látni a szakmai hátteret, a szakmai indoklást, nem tudni, a személyzet hogyan tudja segíteni ezeket a gyerekeket, illetve azt sem, mennyire lesznek elkülönítve a fiatalkorú elkövetőktől – mutatott rá Herczog Mária gyerekjogi szakértő. A Magyar Helsinki Bizottság (MHB) jogi szakértője, Szekeres Zsolt szerint a kormány intézkedése nemcsak hazai, de európai szinten is botrányos.

Tudomása szerint eddig egyetlen európai országban sem próbálták a családjuktól elszakított, sokszor saját szüleik lemészárlását végignéző gyerekeket ilyen környezetben elhelyezni.

 

Magyar Nemzet: Ferencvárosban legalizált korrupció zajlik

Bácskai János polgármester bosszújának tartja Jancsó Andrea önkormányzati képviselő, hogy a ferencvárosi képviselő-testület múlt heti döntése után kizárták őt és Baranyi Krisztinát (Együtt) a városfejlesztési bizottságból. A két politikus ugyanis az elmúlt hónapokban számtalan visszás ügyet derített fel: például a kerületi önkormányzati lakásokkal kapcsolatos botrányt, s  Baranyi Krisztina volt az, aki felhívta a figyelmet a helyi parkolási ügyre, és eredményt ért el az Illatos úti környezetszennyezés elleni harcban – írja a polgári napilap.

Jancsó Andrea  a lapnak elmondta, hogy az állításait minden esetben bizonyítékokra, például közérdekűadat-igénylésekre kapott válaszokra, határozatokra alapozta. Könnyebb azt mondaniuk, hogy féligazságokat állítok, mint hogy vállalják a felelősséget. Egyébként az ügyek megalapozottságát a hivatalos dokumentumok mellett az is jelzi, hogy az ügyészség nyomozást rendelt el hűtlen kezelés gyanújával. Kitérnek a kizárásról szóló kerületi indoklásban arra is, hogy a két politikus semmibe vette a helyi „több évtizedes politikai szokásjogon alapuló kultúrát”, és „a konstruktív együttműködést hirtelen felváltotta a rémhírterjesztés”. Ez Jancsó Andrea szerint arra utalhat, hogy ők nem vettek részt abban a színjátékban, amely a kerületi döntéseket megelőzte.

Az LMP-s képviselő ugyanakkor egyértelművé tette, hogy folytatják a munkát, s azt sem zárja ki, hogy indul a következő polgármester-választáson.

 

Magyar Idők: Ismerős a kormánybuktatás receptje

A Soros György elleni kormányvádakra keres bizonyítékokat a nemzetközi és a hazai sajtó elmúlt évtizedekbeli termésében a kormánypárti lap, amely két ilyet citál. A lap azt írja: a kormánybuktatás receptjét Belgrádban próbálta ki először és Tbilisziben tökéletesítette Soros György. A Népszabadság írta a 2003-as rózsás forradalomról, hogy a milliárdos finanszírozta a grúz ellenzéki mozgalmat, ő szervezte meg a felkészítésüket, s végül a saját emberét ültette Sevardnadze helyére.

Számos jel szerint valami hasonlóra készül hazánkban is

– állítja a szerző, aki visszaidéz egy közel másfél évtizeddel ezelőtti Washington Post-cikket is, amely azt a kérdést feszegette: Kicsoda Soros, hogy meghatározza, mi a közérdek? Soros 27 millió dollárt áldozott az Egyesült Államok 2004-es elnökválasztási eredményének befolyásolására.

„Főleg nemzetközi fronton könyvelhet el komoly sikereket, különösen a posztszovjet térségben, ahol alapítványain és az általa támogatott szervezetek, politikusok, újságírók garmadáján keresztül érvényesítheti érdekeit.

Antiszemita koholmány, jobboldali holdkórosok összeesküvés-elmélete – vágja majd rá erre az ellenzék, ám hogy mennyire nem így van, arról többek között a baloldalon valaha mértékadónak tartott Népszabadság egyik 2003-as elemzése tanúskodik.

Már a cikk címe is figyelemre méltó: A Soros-doktrína.” – írja a lap.

Világgazdaság: Interjú a Magyar Posta vezérigazgatójával

A Magyar Posta felkészült, az idén nem lesznek a tavalyihoz hasonló fennakadások akkor sem, ha újra jönnek nem várt események is – ígéri Illés Zoltán vezérigazgató. A szakember szerint jövőre átfogó digitalizálásba fognak, mert nem akarnak lemondani a levélforgalomról. Emellett felmérik a posták jövedelmezőségét, mielőtt döntenének arról, milyen irányba induljanak. A vezérigazgató a többi között kifejtette, hogy előre kell lépni a digitalizáció területén. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy számos postai szolgáltatást az ügyfelek gyorsabban, kényelmesebben vehessenek igénybe. Tavaly például 625 millió levélküldeményt kézbesítettek, ezek többsége hivatalos levelezés volt –

„hiba lenne, ha nem akarnánk még jobban kiszolgálni ezt a jelentékeny bevételt hozó piacot.”

Elindítottak egy levélmodernizációs projektet. Már megkezdődött az a fejlesztés, amelynek a végén a csomagkézbesítőkhöz hasonló digitális eszközökkel látják el a kézbesítőket, és követhetők lesznek a küldemények. A fejlesztések második ütemében – előreláthatóan a jövő év második felében – már tesztelhetik azt a szolgáltatást, amikor az ügyfél rendelkezhet úgy, hogy egyes vagy éppen minden küldeményét más címre – például a munkahelyére – vagy akár csak és kizárólag elektronikus formában szeretné megkapni. Ekkor digitalizálják a levél tartalmát is.

Tíz éve történt – Belebukott a főszerkesztő-helyettes Horn halálának hírébe

0

2007. október 11-én a Független Hírügynökség arról tájékoztatta az olvasókat, hogy távozik posztjáról a Népszabadság egyik főszerkesztő-helyettese, Nagy Csaba azután, hogy a napilap belső vizsgálata őt találta felelősnek, amiért hétfő este Horn Gyula halálhírét közölték az újság internetes oldalán, tévesen.

A tévesnek bizonyult értesülés miatt mindkét főszerkesztő-helyettes felajánlotta lemondását, de Tamás Ervint nem találták vétkesnek. Vörös T. Károly főszerkesztő csütörtökön úgy döntött, hogy Nagy Csaba a felelős, mivel ő volt az ügyeletes aznap este.

Az egykori miniszterelnök-pártelnököt több mint egy hónapja kórházban kezelik Budapesten. Horn Gyula állapotáról eddig nem árultak el részleteket az orvosai. A család kérésére most is csak annyit közöltek: további kórházi ellátásra van szüksége a politikusnak.

Feröer

Megnéztem a Wikipédiát, hogy mit lehet tudni Feröerről.

Sok mindent lehet tudni róla.

Éppen annyit, mint bármely más országról. Feröernek földrajza, és domborzati viszonyai vannak, éghajlata, mezőgazdasága és ipara. Népessége, területe, fővárosa.

Kultúrája, hagyományai.

Szóval, első ránézésre olyan, mint bármelyik rendes ország.

Sportjáról azonban semmit sem írnak.

Ezek szerint Feröernek nincsen sportja. Van egy labdarúgó válogatottja, amely kedden este éppen a magyar nemzeti tizenegytől szenvedett egygólos vereséget.

A feröeriek csak magukat okolhatják, amiért kikaptak a magyaroktól. Feröernek ugyanis nincsenek milliárdokért épített stadionjai, sem az állampolgárok adójából lecsípett TAO pénzekkel bőségesen megtámogatott klubcsapatai. Nincs futballmániás miniszterelnöke, akinek az a fixa ideája, hogy az ország népe akkor boldog, ha sok stadion épül, és ezek nagyon sokba kerülnek.

Ha a feröeriek akár csak egy csöppet is normálisabban állnának hozzá a kérdéshez, akkor nekik is lenne Mészárosuk, Garancsijuk, Vajnájuk és saját lábon álló miniszterelnöki vejük.

Volna nekik Matolcsyjuk, valamint a mostanság sajnálatosan háttérbe szorított, de talán még nem teljesen leírt Rogánjuk és Kósájuk.

Volna Németh Szilárdjuk, mert egy valamirevaló országban ilyen is kell.

Én személy szerint sajnálom a feröerieket, amiért ennyire fantáziátlan népség. Élnek bele a világba, és még egy senki által nem használt kisvasút sem jut az eszükbe. Fel sem fogják, hogy a kisvasútjukat, amelyet senki sem használ, meghosszabbíthatnák Bicskéig, vagy, teszem azt, Lovasberényig.

Azt sem tudják, hogy Bicskét és Lovasberényt eszik-e, vagy isszák.

Nem lehet jó feröerinek azért sem, mert nekik nem futja olyan miniszterelnökre, aki nyíltan önbíráskodásra biztatja a lakosságot, az ellenzéki pártok, valamint a még megmaradt független, szabad sajtó pedig nem elég erős ahhoz, hogy ezért elzavarja őt oda, ahova való.

Könnyen belátható, hogy mi, magyarok, mindenben a feröeriek előtt járunk. Nem véletlen, hogy – igaz, csak egy szerencsés góllal – kedden este legyőztük őket.

Ja, és a mi miniszterelnökünk messzebbre tudja köpni a szotyola héját, mint a feröerieké, beee!

Ez volt ma – 2017. október 10.

Katalónia még vár a függetlenséggel; Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt a tegnap parlamenti válasza miatt, amelyben Orbán Viktor vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen; a Fidesz riposztja: „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”; közben a Kúria döntött: lehet népszavazás a római-parti mobilgátról.

A katalán elnök felfüggesztette a függetlenség kikiáltását a dialógus reményében

Carles Puigdemont felvázolta az október elsejei népszavazás után előállt helyzetet és a Katalóniát ért sérelmeket, de mégis a halasztás mellett döntött. Nagy kérdés, hogy erre mit válaszol a központi kormányzat Madridban.

Hadházy feljelenti Orbánt

Hétfőn az Országgyűlésben Orbán Viktor, Hadházy Ákos kérdésére válaszolva azzal vádolta a képviselőt, hogy korrupt módon egy konkrét cég érdekében lobbizik a parlamentben és ez maga a korrupció.

A miniszterelnök ennél tovább is ment: vizsgálatot követelt az LMP-s politikus ellen.

A FÜGGETLEN HÍRÜGYNÖKSÉG KEDDEN MEGKERESTE A KÉPVISELŐT: MIKÉNT PRÓBÁL REAGÁLNI A KORMÁNYFŐ KIJELENTÉSÉRE.

Hadházy Ákos
MTI Fotó: Kovács Tamás

Hadházy elmondta: senki mellett nem lobbizott, és elfogadhatatlannak tartja Orbán kirohanását. „Nem tehetek egyebet, kénytelen vagyok feljelenteni a miniszterelnököt, ő sem vádolhat senkit alaptalanul, márpedig engem korrupcióval vádolt”. Hozzátette, hogy ő még ilyet a magyar parlamentben nem tapasztalt.

 

Ezt válaszolta a Fidesz Hadházy Ákosnak

Közleményben reagált a kormánypárt arra, hogy Hadházy Ákos feljelenti Orbán Viktort.

A Fidesz közleményében azt írta:

„HADHÁZY ÁKOSNAK KELL TISZTÁZNIA MAGÁT”.

A párt szerint „Hadházy Ákosnak kell arra a kérdésre válaszolnia, hogy miért képvisel nyíltan egy külföldi céget szemben a magyar cégekkel a parlamentben”. Azt is kérdezik tőle, hogy „parlamenti felszólalása előtt találkozott-e külföldi üzletemberekkel vagy külföldi követségek munkatársaival”, illetve, hogy „munkatársai találkoztak-e külföldi cég vagy követség képviselőivel a felszólalása előtt”.

Lehet népszavazás a római-parti mobilgátról

Nincs jogi akadálya budapesti népszavazásnak a római-parti mobilgátról. A Kúria megváltoztatta a Fővárosi Választási Bizottság döntését és hitelesítette a védmű megépítésével kapcsolatos népszavazási kérdést – olvasható a Kúria internetes oldalán közzétett végzésben.

Az egyik kezdeményező, Pataki Márton a mobilgát egy elemével. MTI Fotó: Kovács Attila

A helyi népszavazást Béres András, a Párbeszéd elnökségi tagja, III. kerületi önkormányzati képviselő és Pataki Márton, az Együtt budapesti elnöke nyújtotta be magánszemélyként. Céljuk az, hogy a főváros helyezze hatályon kívül a mobilgát létesítéséről hozott áprilisi határozatát, mert szerintük a gátat eggyel beljebb, a Királyok útja, Nánási út nyomvonalán kellene megépíteni.

A benyújtott kérdés az, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy a Fővárosi Közgyűlés helyezze hatályon kívül a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmi létesítményének nyomvonalával kapcsolatban hozott 229/2017. (IV.5.) számú határozatát?”

Erdogan Belgrádban: Törökország bojkottálni fogja az USA ankarai nagykövetét

Szerinte felvetődik a kérdés, hogyan tudtak az Egyesült Államokban száműzetésben élő Fethullah Gülen mozgalmának ügynökei beszivárogni a diplomáciai képviseletekbe.

A török tisztviselők és hivatalos szervek a jövőben bojkottálni fogják az Egyesült Államok ankarai nagykövetét – jelentette be kedden Belgrádban Recep Tayyip Erdogan török elnök.

A török államfő így reagált arra, hogy az Egyesült Államok ankarai nagykövetsége bejelentette: felfüggesztik a vízumok kiadását a török állampolgárok részére az összes törökországi diplomáciai kirendeltségen. A nagykövetség indoklása szerint Washingtonnak felül kell vizsgálnia, hogy Törökország mennyire elkötelezett az amerikai diplomaták biztonsága iránt. Válaszul Törökország is felfüggesztette a vízumok kiadását amerikai állampolgárok részére.

Erdogan kedden leszögezte:

WASHINGTONNAK VISSZA KELLENE HÍVNIA ANKARAI NAGYKÖVETÉT,

ugyanis a hivatalos szervek a továbbiakban nem fogják az amerikai kormány képviselőjének tekinteni a diplomatát.

Amerikai védelmi miniszter: „készen kell állnunk”

Jim Mattis tábornok katonák előtt tartott beszédében hangsúlyozta, hogy egyelőre nincs szó katonai akcióról Észak Koreával szemben, de “készen kell állnunk a katonai tervekkel, ha az elnök úgy határoz, hogy ez szükségessé válik!”

Trump elnök a múlt héten találkozott katonai vezetőkkel és utána azt írta a Twitteren: vihar előtti csend van! Ezt sokan úgy értelmezik, hogy Trump mégis fontolóra veszi a katonai megelőző csapást Észak Koreával szemben, noha saját katonái igyekeznek lebeszélni erről. Másrészt, Kína és Oroszország tárgyalásokat javasol Washingtonnak, de az amerikaiak nem hajlandók közvetlenül párbeszédet folytatni Észak Korea ifjú diktátorával.

Közben Észak Korea tovább folytatja nukleáris és rakéta programját, amely már nemcsak a térséget, de az USA egyes részeit is fenyegetheti.

KIM DZSONGUN ÁLMA ÁLLÍTÓLAG AZ, HOGY AZ AMERIKAI ELNÖK FOGADJA ŐT A FEHÉR HÁZBAN.

Donald Trump erre vajmi kevés hajlandóságot mutat. Őt viszont a washingtoni szenátus külügyi bizottságának az elnöke vádolta meg azzal, hogy valóság show-nak tekinti a politikát és ezzel a harmadik világháborúba taszíthatja az Egyesült Államokat.

Jobban csökken a munkát terhelő adó

A tavalyi megállapodásnak megfelelően 19,5 százalékra csökken a munkáltatók és az alkalmazottak egészségbiztosítási terhe – derül ki a nemzetgazdasági miniszter parlamentnek beterjesztett törvénymódosításából.

Eredetileg 22-ről 20 százalékra csökkent volna a szociális hozzájárulás (szocho) és az egészségügyi hozzájárulás (eho), vagyis a munkaadók és az alkalmazottak közterhe jövő január 1-jétől olvasható a Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter által kedd késő délután benyújtott törvényjavaslatban.

A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma tavaly novemberében azonban abban is megegyezett, hogy ha a bruttó átlagkereset eléri a 11 százalékot, akkor további fél százalékkal mérséklődik a két ráta.

A minimálbér és a szakmunkás bérminimum 15 és 25 százalékkal emelkedett ebben az évben, a több szakmát jellemző általános munkaerőhiány szintén folyamatos bérnyomást fejtett ki, ezért a bruttó keresetek átlaga meghaladta a 11 százalékot.

Az ukrán külügyminisztert meglepte Szijjártó Péter

0

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter, csütörtökön látogatást tesz Budapesten azzal a céllal, hogy elmagyarázza a magyar partnereknek az új ukrán oktatási törvény lényegét.

Klimkin a Twitteren tett bejegyzésében emellett közölte: meglepődéssel fogadta magyar kollégája, Szijjártó Péter kijelentését, miszerint Budapest kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.

Közölte továbbá, hogy meghívja „Ukrajna minden európai partnerének” nagykövetét, látogasson el Kárpátaljára. Kijelentette, hogy Kárpátalján az európai országok nagyköveteinek alkalmuk nyílik majd

„közvetlenül beszélgetni a régió lakosaival”.

Az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és a múlt hónap végén hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük az Ukrajnával szomszédos Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megfelelően a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így

az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Ungváron tett hétfői látogatásakor az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: az ukrán oktatási törvény alapvetően sérti az Ukrajna és az Európai Unió között megkötött társulási megállapodást, ezért jövő hétfőn a külügyminiszterek luxembourgi tanácskozásán Magyarország kezdeményezni fogja az Ukrajna-EU társulási megállapodás felülvizsgálatát.

A Fidesz menekül a viták elől

0

A Fidesz semmilyen szinten nem hajlandó vitázni a legesélyesebb kihívójával, a Jobbikkal – írja mai közleményében  Mirkóczki Ádám, a Jobbik szóvivője:

„Nemcsak Gulyás Gergely kormánypárti frakcióvezető utasította el, hogy ütköztesse érveit a bevándorlás kérdésében a Jobbik frakcióvezetőjével, hanem az RTL-Klub által szervezett politikai vitát is lemondta a Fidesz. Orbán Viktor fél Vona Gábortól és a Fidesz központilag letiltja politikusait, vagy mondja le azokat az eseményeket, ahol a Jobbikkal szemtől szemben vitázhatna. A fideszes maffia csak az általa behálózott, szatellitellenzékével, a szocialistákkal hajlandó vitába bocsátkozni, amelyet így próbál lélegeztetőgépen tartani.”

 

 

 

 

 

Az Együtt elítéli a DK plakátjainak leszedését

0

Kormányhivatali határozatok alapján országszerte le kellene takarni a Demokratikus Koalíció „Orbán vagy Európa? Válassz!” feliratú plakátjait. Az Együtt elítéli ezeket a határozatokat.

Az ellenzéki pártok plakátjainak letakarásával a Fidesz-kormány már a saját, egyénre szabott, az ellenfeleket ellehetetlenítő, a kivételezetteknek jelentős előnyöket nyújtó törvénykezését sem tartja be. Az elnyomó Orbán-rezsim tudatosan maga felé lejtő pályát teremtett. A pártok szólásszabadságát korlátozza, hátrányba hozza az ellenzéket, és közben még több lopott adófizetői pénzzel fizeti ki a fideszes érdekkört. A plakátok letakarásával ismét csak az ellenzéki, Orbán Viktor illiberális politikáját kritizáló hangokat akarja elhallgattatni a kormány – áll a párt közleményében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK