A szerdai Budapestinfón az Azonnali arról kérdezte Tarlós Istvánt, hogy jó ötlet-e alkalmazni Földi László nemzetbiztonsági tanácsadót, aki az EchoTV-ben a menekülteket és az őket segítő civileket háborús bűnösöknek nevezte, és szabad likvidálásukról elmélkedett.
A főpolgármester nem nevezte kellemetlennek a kérdést, és leszögezte: Földi Lászlónak nem a menekültekről való nyilatkozgatás a feladata, nem ezért kapja a hétszázezres fizetését sem.
Földi László, amíg itt dolgozik főtanácsadóként, addig semmilyen minőségben ilyen kérdésekben nyilatkozatokat nem tehet.
Akkor sem beszélhet nyíltan, ha hívják, vagy ha önként akar menni. Tarlós kiemelte, hogy véleményét, mint egykori biztonságpolitikai szakértő fogalmazta meg és nem fővárosi főtanácsadói minőségében tette. Ugyanúgy nem akarta részletezni azt sem, hogy menekültügyben miben van igaza Földinek és miben nincs
„Amíg viszont Földi önkormányzati főtanácsadó, addig a véleményét nem tárhatja a nyilvánosság elé” –
zárta le a témát Tarlós.
Azonban később a Népszava újságírója visszatért Földi László ügyére, mire a főpolgármester azt mondta: kezdi őt emlékeztetni ez az ügy Kövér László „köteles” mondataira, amit anno kiforgattak, és úgy állították be, mintha a politikus bárkit is fel akart volna akasztani.
Nem Tarlós volt az egyetlen, aki bírálta „a migrációs szervezetek likvidálni akaró” nemzetbiztonsági tanácsadót. Lázár János a múlt heti kormányinfón szintén elhatárolódott Földi szavaitól, és azt mondta, hogy nem találkozott a kormányülésen ilyen nevű emberrel, és nem is ismeri őt.
Gyurcsány Ferenc beperelte Budai Gyula fideszes képviselőt, egykori elszámoltatási biztost, aki a szerdai sajtótájékoztatóján a Demokratikus Koalíció pártelnökét tette felelőssé a Czeglédy-ügyért, amely szerinte a baloldal korrupciós botránya.
Budai Gyula “elszámoltatási biztos” még 2017-ben is,
megannyi bíróságon elbukott alaptalan vádaskodás után is Gyurcsány Ferenccel és a DK lejáratásával van elfoglalva.
A DK így reagált Budai Gyula fideszes képviselő és egykori elszámoltatási biztos szerdai kijelentésére, aki azt nyilatkozta a Czeglédy-ügyről, hogy az nem más, mint
Gyurcsány Ferenc korrupciós ügye.
A fideszes képviselő szerint a DK elnöke kölcsönt nyújtott Czeglédy Csabának, amikor 80 millió forintot juttatott számára az érdekeltségébe tartozó Altuson keresztül. Úgy vélte, hogy erre az összegre nem is volt szüksége, hiszen 2013 és 2016 között több mint 3 milliárd forintot tüntetett el, s titkos osztrák széfjében több mint egy kilogramm aranyat találtak.Budai szerint a bűncselekményből befolyt pénz az MSZP és a DK kasszájába vándorolt, ebből akarték finanszírozni a baloldal kampányát.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke határozottan cáfolta és visszautasította a Fidesz lejárató kampányának legújabb vádjait. Rágalmazás miatt pert indít Budai Gyula, illetve minden olyan sajtóorgánum ellen, amely a fideszes politikus
„légből kapott, minden alapot nélkülöző, hamis vádjait” közli.
Gyurcsány kiemelte, hogy Budai már ismert a bíróságok előtt, számtalan esetben kellett kártérítést fizetnie a megrágalmazottaknak, köztük neki is. A DK szerint a Fidesznél ismét
a korábban megszokott gyakorlatot alkalmazzák: ha valaki érdemi politikai ellenfele Orbán Viktornak, akkor azt minden eszközzel le kell járatni és be kell feketíteni.
Miért gyengült meg a szocialisták támogatottsága Magyarországon? Hogyan lehetne azt visszaszerezni? Erről is nyilatkozott a Social Europe lapnak Andor László, Magyarország korábbi uniós biztosa, aki szerint a fordulópont az Európai Unióba történt belépés volt.
Fotó: Wikimedia Commons (Youssef Meftah)
Az uniós tagság elnyeréséig a szocialisták világos irányvonalat követtek, és jó volt a megítélésük, mint a technokrata kormányzás képviselőinek. Utána azonban megkezdődött a kiábrándulás. Míg az uniós tagság első éveiben az új tagállamok gazdasága szárnyalt, addig a magyar stagnált.
Az egyik oka ennek az volt, hogy Magyarországon jóval magasabb volt az államadósság, mint másutt, s ezt a problémát a baloldali kormányok nem mindig tudták jól kezelni. Másrészt 2008-2009-ben jött a nagy pénzügyi válság, amelyet Magyarország csak az IMF segítségével vészelt át. A Nemzetközi Valutaalap megszorításokat írt elő, és ezek megtépázták a szocialisták társadalmi bázisát.
Menetközben eltűnt az az illúzió is, hogy a baloldal jobban kormányoz, mert jobb technokratái vannak, mint a jobboldalnak.
S a magyar szocialisták nem voltak képesek koherens politikát megfogalmazni azóta, hogy Orbán Viktor 2010-ben hatalomra került, és egyre inkább autokrataként viselkedik. Andor László szerint
két út kínálkozik a magyar szocialisták számára:
az egyik a markáns nacionalizmus a baloldalon, amelyet Robert Fico képvisel Szlovákiában, sikerrel. A másik a nyugat-európai baloldali szociáldemokrata modell, amelyet a portugálok, svédek, angolok képviselnek.
S hogyan nyerhetik vissza a magyar szocialisták korábbi népszerűségüket?
Andor László szerint egyrészt a vidéket újra meg kell hódítaniuk, mert az csaknem teljesen elveszett. A szocialisták csak Budapesten és a nagyvárosokban számíthatnak komoly támogatásra.
A másik a fiatalok megnyerésének a szükségessége. Korábban a fiatalok többnyire a liberális pártokat támogatták (az SZDSZ-t és a Fideszt), később nacionalisták lettek vagy kivándoroltak.
A harmadik, hogy a szocialistáknak olyan koherens politikát kell kialakítaniuk, amely egyaránt megfelel az EU elvárásainak és a magyar választóknak.
Brüsszelnek is lenne feladata – olvasható ki szavaiból. Például az, hogy figyelembe kellene vennie: igen jelentősek a regionális különbségek az Unióban – hangsúlyozta a volt uniós munkaügyi biztos. Az alacsony keleti munkabérek tömeges emigrációt idéznek elő, ami egyes területeken munkaerőhiányt eredményezhet keleten, miközben nyugaton szociális dömpingről beszélnek. Andor László álláspontja:
„Az EU-nak anyagilag is hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy ezek a problémák mérséklődjenek”.
Az elmúlt hetekben a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a leghangosabban a magyar kormány tervezete ellen, hogy megvonnák a támogatást a rákgyógyszerek egy részétől, ezzel csökkentve a daganatos betegségben szenvedők gyógyulási esélyeit. Most egy beadvánnyal fordultak a hatóságokhoz.
A daganatos betegek által alapított és működtetett Gyógyulj Velünk Egyesület a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Közbeszerzési és Beszerzési Főosztályának (NEAK) írt beadványában tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon ezentúl a terápiák orvosszakmai indokoltságát kizárólag a gyógyszer ára alapján határozzák meg. Azt is kifogásolták, hogy terápiaszűkítés legyen a közbeszerzési eljárással történő gyógyszerbeszerzés következménye.
Az egyesület azt kérte, hogy ezentúl minden olyan elemzésről tájékoztassák őket, amelyekre alapozva az egyes indikációkban felsorolt hatóanyagokat azonos hatásúnak vélelmezik. S információkat szeretnének arra vonatkozóan is, hogy melyik orvosszakmai szervezet, milyen összetételű szakmai véleményt fogalmazott meg.
Mint a betegszervezet írta, kérik a vitarendezési kötelezettség minden érintett szereplő számára elfogadható lezárásáig a tender felfüggesztését, egyúttal
az érintett indikációkban a terápiaválasztás eddigi lehetőségének megtartását és a folyamatos gyógyszerellátás biztosítását.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette a jövőben árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.
Elsőként a Gyógyulj Velünk Egyesület tiltakozott a NEAK terápiaválasztási szabadságát korlátozó, az onkológiai kezelési lehetőségeket leszűkítő és a rákbetegeken spórolni vágyó terve ellen. Elsősorban melanoma bőrdaganatos, a prosztatarákos, a tüdőrákos és a vastagbélrákos betegek kerülnének nagyon nehéz helyzetbe.
A szélsőséges időjárás megtépázta a hagyományos európai bortermelő országok termését. Fazekas Sándor agrárminiszter abban bízik, hogy ez megnyithatja az utat a magyar bor előtt külföldön.
Magyarországhoz hasonlóan Spanyolországban, Olaszországban és Franciaországban is éreztette hatását a szélsőséges időjárás, az utóbbi három országban ennek következtében 10-20 százalékkal kevesebb szőlő terem, ez felértékeli a magyar borokat és reménykeltő az exportra nézve – mondta Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerdán az állami tévében.
a spanyol termés 16 százalékkal, a francia 17, az olasz pedig 21 százalékkal lesz kevesebb, mint egy évvel korábban.
Országokon belül a spanyol Castilla-la Mancha régióban 19, Szicíliában viszont 35 százalékos kiesés várható. Ezt történelmi mélypontnak nevezi az uniós testület.
Más országokban viszont a bortermelés növekedését vetíti előre az Európai Bizottság: Portugáliában 10, Ausztriában 23, Romániában 60 százalékkal vár nagyobb mennyiséget, mint 2016-ban.
Az uniós bortermelés évek szerint és öt éves átlagban. Forrás: Európai Bizottság
Az uniós várakozás egyébként Magyarország esetében is csökkenést, 11 százalékkal kevesebb bort valószínűsít. Ez körülbelül 2,5 millió hektoliter lenne. (A teljes uniós mennyiség 145 millió hektoliter lehet.) Ebből egyébként Fazekas miniszter közlése szerint 750 ezer hektoliter az export. Ennek jelentős hányada folyóbor.
A borszakma nem tud előrelépni az exporttal, elsősorban a kis mennyiség és a nem garantált azonos minőség miatt. A nemzetközi marketing hiánya miatt ráadásul a magyar borok a külföldi üzletek legalsó polcaira kerülnek.
„Miközben az Orbán-kormány azt hirdeti, hogy 2020-ig fel fog használni minden uniós forrást, valójában eddig csak 3,7 százaléknyi számlát nyújtottak be Brüsszelnek az elmúlt években” – olvasható Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselő által kiadott közleményben.
Hiteles forrásokból származó információk szerint a 2014-2020 közötti támogatási keret egyharmadát (közel 3000 milliárd forintot) már kifizették ugyan a hatóságok a pályázati nyerteseknek, de ennek a nagy része a száz százalékos támogatási előlegekből jön össze, vagyis valós teljesítmény alapú számla egyelőre nincs mögöttük, amit be lehetne nyújtani az Európai Uniónak.
A Fidesz-kormány úgy költi el tehát előre az uniós forrásokat, mintha nem lenne holnap.
Nyilvánvaló céljuk, hogy minden elvihető eurócent későbbi gazdája még a választások előtt meglegyen, a projektek pedig – amelyek ebben a formában egyelőre csak likviditási nehézséget jelentenek a magyar államnak – a gazdasági fejlődés délibábját mutassák.
Ha a kormányzat továbbra sem hívja le, csak előre elkölti a brüsszeli forrásokat,
az államadósság szintje is a mélybe fog zuhanni.
Ráadásul most élesedik a következő támogatási ciklus kereteiről folyó tárgyalás is az Unióval, amelynek során csak ronthatja pozícióinkat a kapkodó kormányzati magatartás. Ahogy rontja megítélésünket a fideszes korrupció, az Európai Ügyészség elutasítása és az uniós források lerablása.
Ahhoz, hogy Magyarország a jövőben is megkapja mindazt a támogatást, ami jár neki és a forrásokat valós fejlesztésekre, ne pedig a haveri kör hizlalására használják, radikális politikai fordulatra és EU-ellenes propaganda helyett átlátható, együttműködésre kész kormányzásra van szükség – szögezi le ÚJhelyi.
Magyarország turisztikai országmárkájának felépítését rendelte el a kormány. Ennek keretében egy – a jövő év közepéig tartó – intenzív nemzetközi marketingkampányba kezdenek. Összegről nem szól a kormányhatározat.
Rövid távú, intenzív, Magyarországot bemutató és népszerűsítő, kiterjedt nemzetközi marketingkampány lefolytatására utasítja a kormány Soltész Miklós fejlesztési minisztert – derül ki a Magyar Közlöny legutóbbi számából.
A jövő év közepéig tartó nemzetközi reklámhadjárat célja, hogy megújítsák Magyarország turisztikai országmárka-építését és növeljék vonzerejét, „átstrukturálják” az országos turisztikai szolgáltatásokat.
Pénzről nem esik szó a kormányhatározatban, a kampány lefolytatását a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt.-t bízták meg.
Egy 65 éves férfi milliókat kért kölcsön az élettársától, végül úgy döntött, megöli. A Fővárosi Főügyészség a férfival szemben nyereségvágyból elkövetett emberölés kísérlete miatt nyújtott be vádiratot, amiért akár 20 évet is kiszabhat a bíróság.
A pár 2015 szeptemberében költözött össze, a nő XV. kerületi házában éltek. A férfi rendszeresen kért kölcsön élettársától, az adósság már hárommillióra duzzadt, elhatározta, hogy elteszi az asszonyt láb alól.
A vádlott tavaly március 2-án, dél körül felcsalta a nőt házuk padlására, majd a padlásfeljáró lépcsőjéről lelökte. Az asszony összetörte magát, mozdulni sem tudott, de nem halt meg. A férfi előbb magára hagyta, később azonban visszatért, és fojtogatni kezdte, végül egy vascsővel próbálta agyonütni.
A gyilkossági kísérletnek a szomszédok vetettek véget, amikor meghallották a sérült kiáltásait, a férfi azonban elmenekült, csak egy hónappal később fogták el az ellene kiadott elfogatóparancs alapján.
Ismeretlen tettes ellen tesz feljelentést az Együtt egy pécsi ingatlanügy kapcsán. Egy Tiborcz Istvánhoz köthető vállalkozó építhet apartmanházakat egy korábban Tiborcznak tulajdonított telken, az ügylet – a szabadpécs.hu beszámolója szerint – 800 millió forintnyi közpénzbe kerül. Az elmúlt hetekben nem ez volt az első eset, amikor Orbán vejéhez közel álló vállalatok ingatlanokat vásároltak fel Magyarországon.
Pécs önkormányzata 2017. márciusában több ponton is módosította a város építési szabályzatát, hogy helyzetbe hozzon egy olyan helyi vállalkozót, akinek volt üzlettársa korábban közösen üzletelt Tiborcz Istvánnal. A szabályozás változtatásában az az érdekes, hogy a viszonylag sok (2-3 ezer) külföldi hallgatóval büszkélkedő pécsi orvosi kar épületével közvetlenül szemben lévő üres építési terület beépítésének szabályait lazították, hogy ott egy nagy apartmanház épülhessen, a lakófunkció mellett pedig kisebb mértékben, és meghatározott helyeken várhatóan szolgáltatások telepítése váljon lehetővé – vázolja fel az ügyet az Együtt közleménye.
A szabadpécs.hu most arról számolt be, hogy közpénzből veszi meg az egyetem ezt a korábban Orbán Viktor vejének tulajdonított telket.
Feljelentés következik
Berkecz Balázs szerint a Tiborcz üzlettársa személyére szabott szabályozásmódosítás hozzájárulhatott további üzleti előnyök és haszon megszerzéséhez. Mint leszögezi:
„Felháborító, ahogy Pécset behálózza az Orbán Viktor érdekköréhez köthető korrupciós háló.”
Tiborcz István nem csak a veje Orbán Viktornak, hanem az egyik legjobban fizetett strómanja is, ezért üzleteléseivel csak a miniszterelnök vagyonát növeli – mutat rá a közlemény.
Az Együtt alelnöke hivatali visszaélés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz.
Nem ez az első Tiborcz-féle ingatlanügylet
Az elmúlt hetekben nem ez volt az első eset, amikor a Tiborcz Istvánhoz közel álló vállalatok ingatlanokat vásároltak fel Magyarország-szerte. Például szeptemberben a magyar üzletemberhez köthető BDPST Zrt. 350 millió forintért megvett egy orbánhegyi ingatlant, s egy 290 milliós palotaszintet az Andrássy úton. A saját beruházásból felújított ingatlanokat azután továbbadta az olyan magyar kormányhoz közel álló milliárdosoknak, mint Ghaith Pharaon, Adnan Polat, vagy Paár Attila.
A gyanús ügyletek miatt Tiborcz gyakran került az Együtt bírálatainak kereszttüzébe. 2016 elején az Együtt arra volt kíváncsi, hogy Tiborcz és felesége Orbán Ráhel miből vásárolta meg a 200 millió forint értékű turai kastélyt, amely esetében több furcsaság is volt.
Az Együtt ekkor úgy vélte, hogy Tiborcz István strómanokon keresztül, áron alul szerzett nagyértékű kastélyt és egyben felszólította őket, hogy nyilvánosan számoljanak el a vagyonukkal. 2016-ban Juhász Péter, az Együtt jelenlegi társelnöke keményen bírálta a milliárdosot, mivel a hozzá kötődő szlovákiai Asseco Central Europe cég nyerte el az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fél milliárdos tenderét. Emiatt Tiborcz 2016 nyarán rágalmazásért feljelentette a politikust.
Tavaly decemberben Orbán veje jogi lépéseket tett Szigetvári Viktor, az Együtt elnöke ellen azért, mert ő „hazug állításokat fogalmazott meg személyével és a családjával összefüggésben”. Tiborcz István az üzleti ügyei után nyomozó újságíróknak is beszólt: a közhiteles iratok folyamatos nyomon követését javasolja, azzal a megjegyzéssel, hogy legyenek figyelemmel az ő és mások személyiségi jogaira.
Tiborczéké az Operaház felújítása. A miniszterelnök vejének üzlettársa újíthatja fel a Magyar Állami Operaházat – derül ki az uniós közbeszerzési értesítőből. Paár Attila cége, a West Hungária Bau két másik vállalkozással együtt nyerte el a munkát 14 milliárd forintért. A nézőtér és a színpad felújítása és korszerűsítése mellett az üzemi területek átalakítása is a feladatuk lesz – jelentette a Hír Tv.
Október 23-a előtt két nappal folytatódtak a szokásos előkészületek. Lezárták a Kossuth tér egy részét, a tüntetőket óriásplakátokkal tüntették el az ünnepségre érkező előkelőségek elől, a parlamentben átadták az állami kitüntetéseket.
Folytatjuk a Független hírügynökség egykori híradásain alapuló sorozatunkat, mely a 2006-os őszi eseményeket mutatja be. A Független Hírügynökség eredeti, szó szerinti szövegeit ezúttal is dőlt betűjkkel olvashatják.
A Fidesz továbbra is bojkottálja a miniszterelnököt
A Fidesz október 23-ig leállítja demonstrációit a Kossuth téren – közölte Szíjjártó Péter, a párt kommunikációs vezetője. Ettől függetlenül mindenkit arra kértek, hogy a következő napok rendezvényein hajtsanak fejet a forradalom áldozatai előtt.
Szíjjártó Péter elmondta: hétfőn a Fidesz 56-os rendezvényén az Astoria előtt Orbán Viktor mellett felszólal Kárpáti György, az 1956-os melbourne-i olimpián győztes magyar vízilabda-csapat tagja, Milován Sándor, a Kárpátaljai Magyarok Kulturális Szövetségének alelnöke, akit a magyarországi forradalom idején folytatott szervezkedés miatt a szovjet hatóságok börtönbe vetettek, és Wilfried Martens, az Európai Néppárt (az Európai Parlamentben a kereszténydemokrata és konzervatív pártokat, így a Fideszt is tömörítő szerveződés) elnöke.
Fotó: Független Hírügynökség
Szíjjártó Péter bejelentette: a 23-ához kötődő ünnepségek közül nem vesznek részt azokon, amelyeken beszédet mond Gyurcsány Ferenc miniszterelnök.
A Fidesz kommunikációs vezetője kitérően válaszolt a Független Hírügynökségnek arra a kérdésére, hogy egyetértenek-e azzal az elképzeléssel, hogy – több nyugati nagyvároshoz hasonlóan – törvénymódosítással korlátozzák vagy tiltsák meg demonstrációk tartását kiemelt jelentőségű helyeken, például a Parlament előtt.
Szíjjártó közölte: amikor látnak ilyen tartalmú törvénymódosító javaslatot, kifejtik álláspontjukat.
A rendőrség nem tünteti el a tüntetőket a Kossuth térről
Maradhatnak a tüntetők október 23-án a Kossuth téren, a rendőrség erőszakkal nem fogja kiüríteni a teret – jelentette be Bene László országos rendőr-főkapitány.
Elmondta: a rendőrök kordonnal osztják fel a teret, a munkákat már meg is kezdték. A tüntetők létszámát sem fogják korlátozni, azonban mindenkit átvizsgálnak az állami ünnepségek előtt.
Bene László hozzátette: a tüntetők ígéretet tettek arra, hogy nem fogják megzavarni a hivatalos rendezvényeket.
Óriásplakátok takarják el a tüntetőket
Közben a Független Hírügynökség arról is beszámolt, hogy óriásplakátokat állítanak fel a Kossuth téren a tüntetőket és az állami ünnepségre érkezőket elválasztó kordonokhoz. A kormányszóvivő szerint ez a dekoráció része, a demonstrálók képviselői azonban úgy vélik, hogy szándékosan eltakarják őket.
Fotó: Független Hírügynökség.
A több méteres plakátokból már tíznél is többet felállítottak az Országház előtti betonparkoló mentén lévő kordonokhoz. Ezzel gyakorlatilag nem láthatják majd a központi ünnepségre érkező külföldi vendégek a kormány lemondását követelő demonstrálókat.
Danks Emese kormányszóvivő a Független Hírügynökségnek elmondta: összesen 20 darab óriásplakátot tesznek majd ki, ez része az ünnepi dekorációnak és már korábban is szerepelt a tervekben. ’56-os fényképeket ábrázoló plakátok a másik oldalon is lesznek – tette hozzá.
Molnár Tamás, a Kossuth téri demonstrálókat képviselő Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője közölte: most éppen nincs Budapesten, így még nem is látta a plakátokat. Szerinte azonban nem igaz, hogy eredetileg is a tervek között szerepelt azok kiállítása. Úgy vélte, ha már kirakni nem tudták őket a térről, legalább eltakarják, mert a kormány szégyelli, ami a Rákóczi szobornál történik.
Akik nem fogtak kezet a Magyar Köztársaság miniszterelnökével
Néhány kitüntetett nem fogott kezet Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Szili Katalin házelnökkel a vasárnap 11-kor kezdődött állami kitüntetés-átadási ünnepségen a parlamentben.
Fotó: Független Hírügynökség.
Először Dr. Tersztyánszkyné Dr. Vasadi Éva volt alkotmánybíró nem köszöntötte a miniszterelnököt és a házelnök asszonyt, majd még körülbelül tízen, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége (POFOSZ) és a Történelmi Igazságtétel Bizottság (TIB) tagjai.
A kitüntetettek között voltak neves színészek, közéleti szereplők és tudósok is. Az elismeréseket Sólyom László államfő adta át. Az ünnepségen részt vett Gyurcsány Ferenc kormányfő és Szili Katalin házelnök.
A Magyar Köztársaság Érdemrend nagykeresztje díjat Fónay Jenő, a Széna téri ellenállók egyik parancsnoka vehette át. A nagykereszt posztumusz díját adományozták Faludy György nemrég elhunyt költőnek.
Nagy Imre Érdemrendet kapott többek között: Máté Ferenc, Nagy Balázs, Dr. Péter Károly és Sulyánszky Jenő.
A Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje kitüntetését kapta többek között: Gregor József, Haumann Péter és Ránki Dezső.
Középkereszt kitüntetésben részesült többek között: Hajda Alíz pedagógus, volt országgyűlési képviselő, Koltai Róbert színművész, Mihályi Gábor rendező.
A Magyar Köztársaság tisztikeresztjében részesült többek között: Bakos Emil, Dr. Gáspár István és Mészáros Gyula.
A sorozat néhány korábbi cikke itt olvasható. Ha az összes cikkre kíváncsi, a FüHü keresőjében azokat is megtalálja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
