Kezdőlap Itthon Oldal 768

Itthon

Lapszem – 2017. október 12.

0

Ma van Miksa névnapja, a magyarországi nyugdíjasoknak meg a „fizetés” napja. 525 éve Kolumbusz Kristóf az Atlanti-óceánon hajózva meglátta a Bahamák partjait, amelyről azt hitte, hogy India.

Magyar Nemzet

Rengeteg pénzt hagy Andy Vajnánál a kormány
Hatalmas adóoptimalizációs tranzakciót hajtott végre Andy Vajna filmügyi kormánybiztos és kaszinómágnás Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter engedélyével. Az ügylet nyomán pedig milliárdokkal kevesebb adót fizethet. Cégbírósági dokumentumok alapján szeptember 30-i hatállyal ugyanis Andy Vajna két kaszinóüzemeltető cége egyesült: az LVC Gold Kft. beolvadt az LVC Diamond Kft.-be, előbbit már törölték is, utóbbi pedig általános jogutódként működik tovább. A kaszinókra vonatkozó koncessziós szerződés szerint – erről tanúskodnak a cégbírósági papírok is – a beolvadáshoz a nemzetgazdasági miniszter előzetes engedélye kellett. Az LVC Diamond a koncessziós szerződés alapján három kaszinót üzemeltethet: az óbudai Atrium Eurocentert, a Széchenyi téri Sofitelt és a zuglói Atlantist. Az LVC Goldhoz pedig a Corvin sétányon lévő és a belvárosi Tropicana kaszinó tartozott. Most már mind az ötöt az LVC Diamond Kft. üzemelteti.

Népszava

Új földesurak a tokaji borvidéken
– Ne sírj, Zsuzsi! – vigasztalják az asszonyok, de a kötött sapkában, kopott széldzsekiben, mackónadrágban és kitaposott cipőben szüretelő középkorú nő sehogy sem tudja abbahagyni a sírást. A Tolcsva melletti Nyakvágó dűlőben úgy metszi le a furmintfürtöket, hogy közben sós könnyei is belepotyognak a ládába. Pedig a felvásárló nem fizet az emberi fájdalom e különleges manifesztumaiért, amelyek ráadásul épp miatta hullanak.

A nagy kereskedőházak – köztük az állami tulajdonú Grand Tokaj Zrt. – ugyanis jellemzően hetven-nyolcvan, de van úgy, hogy csak tíz forintot fizet a zempléni minősítésű szőlő kilójáért, ha egyáltalán átveszi azt. A Hegyközségi Tanács hivatalos számításai szerint azonban egy kiló szőlő előállításának költsége itt nagyjából 110 forint: vagyis még a kapálás, metszés, vegyszerezés költségei sem térülnek meg. (…)
A történelmi borvidék, ahol egykor királyoknak, hercegeknek és grófoknak voltak birtokai, most forrong. Sokan azt mondják: új „királyok, hercegek és grófok” veszik át apránként a területeket, s azért lehetetlenítik el alacsony felvásárlási árakkal a termelőket, hogy elkeseredésükben minél többen meg akarjanak szabadulni az ültetvényektől. Ha valaki élelmes, közel van a tűzhöz, és apránként, nyomott áron felvásárolja e birtokokat, potom pénzért, hatalmas vagyonhoz jut.

Magyar Idők

Csökkennek a terhek, nőhetnek a fizetések
Üdvözölték az érdekképviseletek, hogy jövőre 2,5 százalékponttal, 19,5 százalékra csökken a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó. Az intézkedés ugyanis hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához, valamint a vállalkozások fejlesztéseihez. A munkaadók további tehercsökkentést szorgalmaznak, a szakszervezetek pedig a munkavállalói terheket is mérsékelnék.
Jövőre a jelenlegi 22 százalékról 19,5 százalékra csökken a munkaadókat sújtó szociális hozzájárulási adó (szocho). Ezt az összeget a bruttó béren felül, az államkasszába kell megfizetnie a munkaadónak. A tavaly megkötött, hatéves bérmegállapodásban foglalt tehercsökkentés jelentős mértékben hozzájárul a bérek további felzárkóztatásához. Az eredetileg tervezett két százalékpontos mérséklésen felül további 0,5 százalékponttal mérséklődik a szocho mértéke, mivel az év első kilenc hónapjában a bruttó bérnövekedés jelentősen meghaladta a 11 százalékot.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter azt közölte: amennyiben a parlament megszavazza a járulékcsökkentést, úgy a további 0,5 százalékpontos mérséklés 40 milliárd forintot hagy a munkaadóknál. Az adócsökkentést is tartalmazó egyezséget azért kötötte meg a kormány 2016 novemberé­ben a munkáltatók és a munkavállalók képviselői­vel, hogy Magyarországon véget érjen az alacsony bérek korszaka.

Magyar Hírlap

Többször adtak kölcsönt Gyurcsányék

A hitelintézeti törvény alapján, amit az Altus tett, az felvetheti a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúját is
A bukott kormányfő, a DK elnökének cége nem csupán tavaly, hanem az idén is nyújtott likviditási kölcsönt a Humán Operátor Zrt.-nek. A hárommilliárd forintos adócsalással gyanúsított Czeglédy Csaba vállalkozása tavaly kis késéssel, ám több részletben visszafizette a 4800 eurós kamatfelárral nyújtott kölcsönt.
A lapunk október 4-i számában elsőként ismertetett likviditási kölcsönt, amelyet Gyurcsány Ferenc cége, az Altus Portfólió Kft. 2016. február 25-én nyújtott a Humán Operátor Zrt.-nek 255 ezer euró összegben, a lapunk birtokában lévő dokumentumok szerint a cég tavaly május és augusztus között több részletben visszafizette. Ez viszont azt jelenti, hogy az Európai Bizottság bizalmi cége, az uniós pénzek felhasználásának ellenőrzésével megbízott konzorciumot vezető Altus az idén újabb kölcsönt nyújtott a hárommilliárdos adócsalással gyanúsított Czeglédy Csaba cégének.

Tíz éve történt: Tojással akarták megdobálni Gyurcsányt

0

Arról írt a Független Hírügynökség 2007. október 12-én, hogy Szekszárd után Szegeden is tojással akarták megdobálni Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnököt.

Gyurcsány a Szegedi Tudományegyetemen nyitotta meg az „Utak a tudásalapú társadalomhoz” című konferenciát. A közelben

csaknem húsz, Árpád-sávos és nemzetiszínű zászlókat lengető tüntető várta.

Amint a miniszterelnök kiszállt az autóból, az egyik demonstráló tojást akart felé hajítani, a rendőrök azonban gyorsan közbeléptek. Két embert elvittek a rendőrök.

Korábban Szekszárdon is tojással akarták megdobálni Gyurcsányt, ott esernyőkkel védték meg.

“A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie”

Szégyellnie kellene magát a magyar kormánynak a menekültek kezelése miatt, nem pedig büszkének lenni – ezt mondta az Amnesty International főtitkára, Salil Shetty. A FüHü-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy a nemzeti konzultációt a választási kampány részének tartja, a civiltörvény nincs összhangban a nemzetközi joggal, a démonizálás politikája miatt pedig az emberi jogok szabadesésbe kezdenek. Salil Shettyt arról is megkérdeztük, hogy valóban Soros-ügynök-e.

Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára

Az Amnesty International is előkerült az úgynevezett nemzeti konzultációban. Mit gondol erről?

Ez az úgynevezett nemzeti konzultáció olyan, mintha a kormány választási kampányának része lenne.

Nem tényeken alapul, hanem fikción.

Az Amnesty Internationalt azért említik benne, mert ez is része a kormány kampányának, hogy ellehetetlenítsen minden független hangot, kritikát, minden ellenőrző mechanizmust.

A konzultációban az Amnesty úgy szerepel, mint akik többször követelték Ahmed H. szabadon bocsátását. A férfit a röszkei zavargás után azzal vádolták, hogy megafonba beszélt és „szilárd tárgyakat” dobott a rendőrök felé. Ezért terrorcselekménnyel vádolták, amit az Amnesty „megalapozatlannak és abszurdnak” tart. A szíriai férfit első fokon 10 évre ítélték, másodfokon viszont megalapozatlannak találták az ítéletet és új eljárást rendeltek el.

Ahmed pere kezdettől fogva nem volt tisztességes, mert már a befejezése előtt a kormány drága kampánnyal akarta bizonyítani, hogy terrorista. Már akkor, amikor még tartott a per. Ez durva megsértése minden nemzetközi szabálynak. És, ahogy tudja, ezt el is utasította a bíróság. A megismételt eljárás október végén kezdődik. Ebben a kontextusban került elő az Amnesty. Nem vesszük ezt komolyan. Hálás vagyok nekik, hogy ekkora publicitást biztosítanak az Amnestynek.

A kormány azt mondja, hogy az Amnesty International a Soros György-féle „álcivil szervezetek” közé tartozik, amelyek a Soros-tervet akarják végrehajtani, a képviselőik pedig az ő ügynökei. Ön Soros-ügynök?

(nevet) Nem vagyok biztos benne, hogy mi az a Soros-terv, vagy mi az, hogy Soros-ügynök. Az Amnestyvel kapcsolatban az a jó, hogy mi olyan hétköznapi emberek globális mozgalma vagyunk, akik mindenhol kiállnak az emberi jogokért. Bevételünk több mint 95 százaléka a tagjainktól jön. Több mint 7 millió tagunk és aktivistánk van a világon, akik kis adományokkal segítenek minket.

Kapunk némi pénzt alapítványoktól is, köztük a Nyílt Társadalom Alapítványtól, de ez csak töredéke a bevételünknek, nincs igazán jelentősége.

Mit gondol általánosságban a civil szervezetek elleni kampányról?

Több lépésből állt a kampány. Orbán miniszterelnök már 2014-től különböző módokon támadja a civileket. 2014-ben ott voltak azok a szervezetek, amelyek a Norvég Alaptól kaptak pénzt. Akkor őket támadták, vizsgálták. Amikor a bíróságra kerültek ezek az ügyek, mindről bebizonyosodott, hogy hamis.

Aztán meghozták a törvényt a civil szervezetekről, amelyet az orosz külföldiügynök-törvényről mintáztak. Persze, hogy nem értünk vele egyet, mert ellentmond a magánélethez való jognak, az egyesülési szabadságnak. Megbélyegez szervezeteket. Megtagadjuk a betartását, 22 másik civil szervezettel együtt panaszt tettünk az Alkotmánybíróságnál.

A törvény nincs összhangban a nemzetközi joggal. Ellentmond minden alapelvnek, amelyért az Amnesty harcol.

Ezért országosan és nemzetközi szinten is küzdünk ellene.

A legutóbbi éves jelentésükben azt írták, hogy a magyarországi helyzet a leginkább csalódást keltők közé tartozik. Miért gondolják így?

Ha az 1990-es éveket nézzük, az első évtizedet a vasfüggöny lebontása után, akár egészen mintegy 10 évvel ezelőttig, nagy volt az optimizmus Magyarországot illetően. A magyar fiatalok kitűntek a világ minden részén, rengeteg volt a sikertörténet.

Amit viszont a legutóbbi Orbán-korszakban látunk, az a támadás az igazságszolgáltatás, a média, a civil társadalom ellen. A legrosszabb megnyilvánulása ennek természetesen a muszlimok és migránsok elleni támadás volt.

Ez nem csak csalódást keltő, hanem szégyenletes is. Egy országnak, amelyik nem tiszteli a világ legsérülékenyebb embereinek a jogait, szégyellnie kellene magát. Pontosabban, nem is az országnak, mert meg kell különböztetnem a magyar embereket a rezsimtől, amelyik ezt a képet közvetíti Magyarországról.

Ahelyett, hogy szégyellnék magukat azért, amit tesznek, azt mondják, milyen büszkék,

hogy távol tartják a menekülteket. A magyar kormánynak minimum bocsánatot kellene kérnie, amiért nem tiszteli a legsebezhetőbb emberek jogait és az irántuk való kötelességet.

A jelentés 2016-ról szólt, azóta már eltelt néhány hónap. Hogy változott a helyzet? Jobb lett vagy rosszabb?

Mindent egybevetve, a civilek elleni támadásokat, azt, ahogy a menekültekkel bánnak, a támadásokat a szólásszabadság és mindenféle kritika ellen, azt mondanám, hogy rosszabb lett.

Ha a menekülteket nézzük, nos, alig jönnek már menekültek. Így aztán nincs ki ellen eljárást indítaniuk… De az emberek azokban a konténertáborokban szenvednek. Elhanyagolható azok száma, akiknek a menedékkérelmét feldolgozták, 2500 emberről beszélünk az első hat hónapban. Nincs kit visszaküldeni, mert nem engednek be senkit. Ez biztosan nem jobb azoknak, akik menedékjogot akarnak kérni.

Említette a szólásszabadságot: mit gondol a sajtószabadság helyzetéről Magyarországon?

Amennyire tudom, az olyan sajtótermékeknek, amelyek próbálnak független hangon szólni, és amelyek kritikusak a kormánnyal, alig van mozgásterük. És a kormány mindent meg is tesz, hogy ne lehessen hallani a kritikus hangokat.

Ez nem különbözik a civilek helyzetétől.

Mindenkit, aki kritikus a kormánnyal, és ellenőrizné a tevékenységét, valahogy elhallgattatják.

A világban terjed a populizmus, miért tartja ezt problémának?

Általánosságban nézve ez abból a szempontból probléma, ahogy a társadalmak fejlődnek, működnek, probléma a demokráciák jövőjére nézve. Az Amnestynek viszont az emberi jogokra gyakorolt következmények miatt probléma.

Persze, beszélhetünk Dutertéről meg Erdoganról, de az tény, hogy Magyarország egy nyugat-európai ország. Európa szívében van. Nem lehet a Fülöp-szigetekhez vagy Oroszországhoz hasonlítani.

Populizmus helyett mi egyébként a démonizálás politikája kifejezést használjuk, amikor valaki emberek egy csoportját, például a menekülteket vagy a romákat bűnbaknak kiáltja ki, támadást indít ellenük, hogy elterelje a figyelmet arról, amit tenni kellene az országban, és szájkosarat tesz mindenkire, aki nem ért egyet vele.

A démonizálás politikájának az a következménye, hogy az emberi jogok szabadesésbe kezdenek.

Beszéljünk akár az egyesülési szabadságról vagy a szólásszabadságról, ezeket mind fenyegetik vagy támadják.

Gyurcsány: egy a tábor, de önállóak a zászlók

0

Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is.

A Demokratikus Koalíció elnöke szerint a baloldalon egy a tábor, de önállóak a zászlók: ez az a politika, melyet érvényesíteni kell, és amellyel eredményre lehet jutni.

Gyurcsány Ferenc szerdán Gyöngyösön az „Orbán vagy Európa? Válassz!” című kampány keretében tartott lakossági fórumán mintegy 150 hallgatója előtt arról is beszélt: a baloldali ellenzéki pártok álláspontja a legtöbb dologban nincs távolabb egymástól, mint a Fideszé a KDNP-s politikusokétól.

Nem egymással kell foglalkoznunk és nem szabad a belső vitákat kívül lejátszanunk – mondta, hozzátéve: véleménykülönbségekre, értelmes érvekre és sokszínűségre szükség van, de összefogásra is, amely jövő tavasszal segít a baloldalnak megszerezni a kormányváltáshoz szükséges szavazatokat és kialakítani egy „normális országot”.

Ez volt ma – 2017. október 11.

0

A Jobbik az ellenzék elárulásával vádolja a Magyar Szocialista Pártot; a Független Hírügynökség feltette a kérdést az olvasóinak: tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A megnyúlt arcok éjszakája után folytatódik a huzavona Barcelona és Madrid között; az eddigi évi 190 millió helyett 371 millió euróért adta el az olasz fociliga a Serie A tévés közvetítési jogát.

Jobbik/MSZP: újabb pengeváltás

A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését arról, hogy a jövőben nem járulnak hozzá ellenzéki kezdeményezésekhez.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető levélben tájékoztatta arról, hogy a szocialisták a jövőben nem járulnak hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon az ellenzék, sem ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz küldjenek egy javaslatot, de politikai vitanapot sem támogatnak. Mint mondta, mindezt az eddigi kezdeményezések eredménytelenségével indokolta Tóth Bertalan.

Volner János szerint

A SZOCIALISTÁK EZZEL ORBÁN VIKTOR MINISZTERELNÖK OLDALÁRA ÁLLNAK.

Mindez drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét – jelentette ki -, hiszen egy-egy kezdeményezéshez negyven képviselő támogatása szükséges.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

A kérdés tehát az, hogy tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A Független Hírügynökségnek erről természetesen megvan a véleménye, de úgy gondoljuk, a téma megér annyit, hogy közös gondolkodásra hívjuk a FüHü olvasóit: mondják el nekünk, írják meg, hogy ők hogyan látják. Akár konkrét helyzetekről – hogy jó ötlet volt-e Vonát meghívni a Spinozába – akár általánosságban, vagyis, az ideológiák ütköztetéséről is várjuk véleményüket.

Kiverte a biztosítékot a politikai és a közélet iránt érdeklődők körében, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke, egyre másra kapja a meghívásokat olyan klubokba és közösségekbe, amelyekben korábban elképzelhetetlen lett volna a jelenléte.

Szeptember végén a vállaltan balliberálisnak mondott Szeretem Magyarországot Klub vendége volt, novemberben pedig a budapesti zsidónegyed közepén elhelyezkedő Spinoza klub látja vendégül a Jobbik elnöklét.

Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Vannak alapvetések, amelyekben mindenki egyetért, és vannak ezekből az alapvetésekből fakadó következtetések, ahol eltérőek az álláspontok.

A megnyúlt arcok éjszakája

A katalán kormányzó koalícióban vannak radikálisok (azonnali elszakadás) és ingatagok (különválás talán), sőt olyanok is, akik a függetlenségről hallani sem akarnak: ezen kibékíthetetlen álláspontok eredménye volt Puigdemont felemás beszéde. De Madrid is kényszerlépések előtt áll.

A katalán szeparatisták számára a kedd éjszaka a megnyúlt arcok éjszakája volt. Mélységesen csalódottak voltak azok a tízezrek, akik este a diadalív előtt összegyűltek, hogy élőben kövessék Carles Puigdemont parlamenti beszédét – írta az APA osztrák hírügynökség.

Katalónia elszakadáspárti (miniszter)elnöke kihirdette ugyan a függetlenséget, de érvényét azonnal fel is függesztette és tárgyalásokra szólított fel, hogy a következő hetekben párbeszéd jöjjön létre Madriddal.

Olasz meló: jó drágán kelt el a Serie A

Az eddigi évi 190 millió helyett 371 millió euróért adta el az olasz fociliga a Serie A tévés közvetítési jogát a következő szezontól három évre. Ezzel a harmadik legdrágább az olasz bajnokság lesz Európában.

A korábbinál lényegesen magasabb áron, évi 371 millió euróért adta el az olasz labdarúgó Serie A-t szervező liga a bajnokság nemzetközi televíziós közvetítési jogát. A következő szezontól három éven át az IMG birtokolja, mely évente 371 millió eurót fizet ezért.

Ez az összeg

közel kétszer nagyobb a jelenleginél,

korábban az MP&Silva ugyanis 190 millió euróért kapta meg szezononként a jogokat.

Százmillió dollár a Leonardo-festményért?

Világkörüli útra indul Leonardo da Vinci kevés fennmaradt festményeinek az egyike, a Salvator Mundi, amely Hongkongtól egészen San Franciscoig jut majd el, hogy utána New Yorkban árverezzék el a Christie’s galériában. 100 millió dolláros árra számítanak.

Még húsz hiteles képe sem maradt fent Leonardo da Vincinek, az olasz reneszánsz egyik legnagyobb mesterének. Ezért az egész világon

óriási figyelem kíséri a Salvator Mundi festményt, amelyet újra restauráltak és hitelesítettek.

A képzőművészeti alkotás eredetileg I. Károly angol király tulajdona volt, de azután eladták. Sokáig magánkézben hányódott, míg egy aukción elő nem került. Ám az is kiderült: a mester képét a kor szokásai szerint átfestették. Ezért alapos restaurálás következett, hogy a Világ megváltója olyan legyen, mint amilyennek Leonardo da Vinci megálmodta és megfestette.

Jobbik/MSZP: újabb pengeváltás

0

A Jobbik a kormányváltás elárulásának, az ellenzéki szerep szándékos gyengítésének és a baloldali szavazók eladásának tartja az MSZP vezetőinek döntését arról, hogy a jövőben nem járulnak hozzá ellenzéki kezdeményezésekhez.

Volner János, a Jobbik frakcióvezetője szerdai sajtótájékoztatóján elmondta: Tóth Bertalan MSZP-frakcióvezető levélben tájékoztatta arról, hogy a szocialisták a jövőben nem járulnak hozzá olyan kezdeményezésekhez, amelyek célja, hogy a köztársasági elnökhöz forduljon az ellenzék, sem ahhoz, hogy az Alkotmánybírósághoz küldjenek egy javaslatot, de politikai vitanapot sem támogatnak. Mint mondta, mindezt az eddigi kezdeményezések eredménytelenségével indokolta Tóth Bertalan.

Volner János szerint

a szocialisták ezzel Orbán Viktor miniszterelnök oldalára állnak.

Mindez drasztikusan korlátozza az ellenzék mozgásterét – jelentette ki -, hiszen egy-egy kezdeményezéshez negyven képviselő támogatása szükséges.

„Így válnak teljesen érthetővé Botka László, az MSZP leköszönt miniszterelnök-jelöltjének szavai, aki távozását azzal indokolta: az MSZP egyes vezetői együttműködnek a Fidesszel, elárulják a baloldali szavazókat és ezzel a kormányváltás ügyét is” – fogalmazott.

Polt elbuktatja Orbán feljelentését

Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. Erre nulla az esély.

A Független Hírügynökség keddi információi alapján Hadházy Ákos feljelenti a miniszterelnököt, amiért őt korrupcióval vádolta, hiszen nyíltan beszélt egy közbeszerzés manipulatív végeredményéről, arról hogy a legjobb ajánlatot adó céget, a General Electricet kizárták a pályázatból. És hogy jogosulatlanul tették, arról a közbeszerzési döntőbizottság határozata tanúskodik, érvénytelennek minősítették a végeredményt, a döntéshozót pedig ötvenmillió forintra büntették.

Megkérdeztük Wiener György, korábbi országgyűlési képviselőt, jogi szakértőt, hogy mi a menete egy ilyen feljelentésnek és főként milyenek az esélyei. A szakember elmondta, hogy egy ilyen feljelentésnek is megvan a maga rutin-útja. Tekintettel arra, mondta Wiener, hogy Orbán Viktor nem pusztán miniszterelnök, egyben országgyűlési képviselő is, így Polt Péter legfőbb ügyésznek kell döntenie arról, hogy foglalkozzon-e a parlament mentelmi bizottsága az üggyel és döntsön arról, hogy kiadja-e azt az országgyűlésnek. „Erre, mondhatom, hogy nulla az esély, Polt Péter egészen bizonyosan visszadobja a feljelentést.” Wiener szerint ezzel együtt érdemes Hadházynak végig csinálni a procedúrát, mert komoly kommunikációs lehetőség rejlik benne.  Már csak azért is, mert a miniszterelnök magát a fogalmat is rosszul használta, az LMP-s képviselő ugyanis nyíltan beszélt, márpedig ez nem tekinthető lobbizásnak. Amúgy pedig – így Wiener – Orbán kijelentését lehet rágalmazásként, de lehet vélemény-nyilvánításként is értelmezni, a szakember inkább az utóbb felé hajlik, annak ellenére, hogy a miniszterelnök kijelentését rendkívül súlyosnak tartja. Összességében azonban egy a lényeg: az ügy megmarad a kommunikációs térben és soha nem válik valódi jogi kérdéssé.

A CEU szorgalmazza, hogy a kormány haladéktalanul állapodjon meg New York állammal

0

A Közép-európai Egyetem közleményben számolt be arról, hogy rendben zajlik az intézmény újraakkreditációs folyamata és már csak arra van szükség, hogy a magyar kormány aláírja a törvény által megkövetelt megállapodást New York állammal.

A közlemény szerint október 11-én van az első határidő, amit a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény módosítása, a “lex CEU” szabott a Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmények számára. Azt írják, a CEU megszakítás nélkül folytatja tevékenységét. Az egyetem rendes újraakkreditációs folyamata is a megszokott módon halad a magyar felsőoktatási hatóságoknál. Ahogy eddig is,

a CEU betartja az összes magyar szabályozást és előírást.

A következő határidő 2018. január 1-jén jár le, és ez megköveteli, hogy Magyarország és New York állam között nemzetközi megállapodás legyen érvényben.

A január elsejei határidőt érintő tárgyalások New York állam és a magyar kormány között egy olyan keretmegállapodást eredményeztek, amely lehetővé teszi, hogy a CEU Budapesten maradhasson, és továbbra is amerikai és magyar akkreditációjú diplomákat adhasson ki, írja az egyetem. A New York állam és a magyar kormány közötti megállapodás-tervezet létrejöttét követően a CEU és a Bard College egyetértési megállapodást írt alá, amelyben

a CEU elkötelezte magát a New York államban folytatandó oktatási tevékenységek kidolgozására.

Azt írják, jelenleg arra várnak, hogy a magyar kormány aláírja a megállapodás-tervezetet New York állammal, és elküldje azt az Országgyűlésnek ratifikálásra, amellyel az törvényerőre emelkedhet. Azt szorgalmazzák, hogy a magyar kormány ezt haladéktalanul tegye meg.

Szabad-e szóba állni a Jobbikkal?

1

A kérdés tehát az, hogy tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A Független Hírügynökségnek erről természetesen megvan a véleménye, de úgy gondoljuk, a téma megér annyit, hogy közös gondolkodásra hívjuk a FüHü olvasóit: mondják el nekünk, írják meg, hogy ők hogyan látják. Akár konkrét helyzetekről – hogy jó ötlet volt-e Vonát meghívni a Spinozába – akár általánosságban, vagyis, az ideológiák ütköztetéséről is várjuk véleményüket.

Kiverte a biztosítékot a politikai és a közélet iránt érdeklődők körében, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke, egyre másra kapja a meghívásokat olyan klubokba és közösségekbe, amelyekben korábban elképzelhetetlen lett volna a jelenléte.

Szeptember végén a vállaltan balliberálisnak mondott Szeretem Magyarországot Klub vendége volt, novemberben pedig a budapesti zsidónegyed közepén elhelyezkedő Spinoza klub látja vendégül a Jobbik elnöklét.

Érvek és ellenérvek feszülnek egymásnak. Vannak alapvetések, amelyekben mindenki egyetért, és vannak ezekből az alapvetésekből fakadó következtetések, ahol eltérőek az álláspontok.

Számtalan érvet lehet felhozni az ellen, hogy magát demokratának mondó embernek miért kell Vonát és pártját negligálni, mint ahogyan sok érv szól amellett is, hogy miért muszáj párbeszédet folytatni Vonáékkal, velük vitatkozni.

Ha azt kérdezné valaki, hogy mi a véleményünk erről a dilemmáról, akkor a válaszunkat azzal a közhellyel kezdenénk, amelyet televíziós vetélkedőkben szoktunk hallani. Jelesül azzal, hogy „nincs” nehéz helyzetben a zsűri.

Von Gábor pártját a Jobbikot, ez több bírósági ítélet végzésében is olvasható, lehet náci pártnak nevezni. Ezek az ítéletek nem azt mondják ki, hogy a bíróság szerint a Jobbik náci párt lenne – a bíróságok ebben nem foglalnak állást – hanem azt, hogy bárki mondhatja Vonáékról, hogy nácik. Ez ugyanis egy vélemény, amellyel lehet egyetérteni és lehet vele vitatkozni.

A Jobbik múltjából mindenki tud olyan momentumokat említeni, amelyek alapján tisztességes demokrata azt mondja, hogy nem szabad szóba állni a VELÜk.

Nem sorolnánk ezeket a kirekesztő, antiszemita, cigányellenes megnyilvánulásokat, a zászlóégetéseket, sem azt, hogy a párt egyik képviselője disznólábbal fotóztatta magát a Dunnaparton a meggyilkolt áldozatokra emlékeztető cipők mellett. Voltak, és néha ma is vannak a Jobbiknak gyomorforgató, vállalhatatlan megnyilvánulásai. Ebben nincs vita az egymásnak feszülő felek között, mint ahogyan abban is szinte mindenki egyetért, hogy a Jobbik egy ideje a jobbik arcát mutatja a nagyközönségnek. A vita abban van, hogy ezt a – ha lehet így fogalmazni – pálfordulást mennyire lehet komolyan venni. És menyiben komolyan vehető, kell-e tekintettel lenni arra, hogy a Jobbik megváltozott.

Egyelőre egyik kérdésre sincs megnyugtató, egyértelmű válasz.

Tény, hogy a Jobbik egy ideje a cukisággal kampányol, a pártelnök kiskutyát simogat, és üdvözlő levelet küld a zsidószervezeteknek hanuka alkalmából.

És az is tény, hogy a Jobbik korábban vállalhatatlan arcai ritkábban jutnak megszólalási lehetőséghez. Néhányukat el is távolították a pártból, míg mások még ott vannak, de a hátsó sorokba lettek vezényelve.

És az is tény, hogy a Jobbik, ez a demokratikusnak nem mondható párt, tetszik, nem tetszik, demokratikus választások révén jutott el odáig, hogy

jelenleg a Fidesz után a második legnagyobb politikai erővé vált Magyarországon.

Ezt lehet szeretni és lehet nem szeretni, de ettől még ez a tény létezik. A Jobbiknak ma nagyon sok szavazója van, s míg a pártot lehet nácinak nevezni – lásd, mint fenn – addig a szavazói többségére ez a meghatározás már nem érvényes. (Igaz, a cigányellenesség valószínűleg a legtöbbjükre jellemző.)

Sokak felfogása szerint mindez ideológiai, világnézeti kérdés: hogy nácikkal akkor sem szövetkezünk,

és akkor sem működünk együtt, ha egyes szakpolitikai kérdésekben ugyanolyan, vagy hasonló álláspontot képviselnek, mint a velük szembeálló baloldali, vagy liberális pártok.

Megint más kérdés, hogy a Fidesz és a Jobbik évek óta tartó versengése meglehetősen érdekes helyzetet eredményezett. A Fidesz az elmúlt években sikeresen nyúlta le a Jobbik tematikáit, mondhatjuk azt is, hogy jobbról előzte a Jobbikot. A Jobbik egy sor vonatkozásban már megengedőbb és mérsékeltebb, mint a Fidesz, mely utóbbi Vona Gábor pártját egyedül a cigányellenességben nem tudta – és nem is akarta – megelőzni.

Igaz, újabban a Jobbik is tartózkodik a cigányellenes kijelentésektől, ám azok, akik akarnak emlékezni a korábbi „csínytevéseikre” – Gyöngyöspatán és máshol – nem fogják elfelejteni, hogy mit tett a Jobbik a korábbi években.

Korábban sokan a Fidesztől várták, hogy megvédje őket a Jobbiktól, mára majdnem fordítottá vált a helyzet:

többen azok közül is, akik nem szélsőségesek, a Jobbiktól remélik, hogy megszabadítja őket a Fidesz mindent maga alá gyűrő hatalmától.

A kérés tehát az, hogy tisztességes demokratának szabad-e szóba állni és vitatkozni a Jobbikkal. A Független Hírügynökségnek erről természetesen megvan a véleménye, de úgy gondoljuk, a téma megér annyit, hogy közös gondolkodásra hívjuk a FüHü olvasóit: mondják el nekünk, írják meg, hogy ők hogyan látják. Akár konkrét helyzetekről – hogy jó ötlet volt-e Vonát meghívni a Spinozába – akár általánosságban, vagyis, az ideológiák ütköztetéséről is várjuk véleményüket.

Egy csalás anatómiája

Lassan minden család választókorú tagja megkapja a nemzeti konzultáció újabb kérdéseit, amelynek eredményéről máris úgy beszél a Fidesz, hogy milyen felhatalmazást fog számára adni a nép. Indokolt lenne egy próbaper: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni?

A kormánypárt folyamatosan úgy beszél ezekről a nemzeti konzultációs akciókról, mint legitim népszavazásokról. A napokban Németh Szilárd nyilatkozott az előző konzultációval kapcsolatban úgy, mintha annak eredménye a magyar emberek egyértelmű többségi döntése lenne. Számára, számukra az egymillió visszaküldött kérdőív elegendő arra, hogy hivatkozási alapul szolgáljon. (Érdekes módon a  valódi népszavazásra az utóbbi időben alig-alig hivatkoznak, talán nem véletlenül, az ugyanis elbukott, nem érte el a törvényben előírt százalékot.)

A nemzeti konzultáció könnyebb utat kínál ahhoz a kommunikációs kampány-kormányzáshoz, amit a Fidesz folytat.

Folyamatosan manipulálni kell az embereket – ez a cél, és ehhez eszköz, az amúgy már unalmassá vált, ezúttal ötödik alkalommal használt nemzeti akármi…

Ebben a költségeket is sajátosan számolja a kormány: kizárólag az akció közvetlen áráról beszél, és valahol külön számolja el a reklámköltéseket, pedig azok jóval magasabbak az egyéb kiadásoknál. Nem szólva arról, hogy a tematika – ugye mindenki tudja? Soros György terve, amely valójában nem is létezik – lényegében a Fidesz-KDNP tárcáját kíméli.

Ez ugyanis egyértelműen pártpolitikai célokat szolgáló akció; csoda, hogy eddig párt, vagy civilszervezet sem fordult a bírósághoz.

Természetesen jól tudjuk, hogy egy ilyen beadványnak vajmi kevés esélye lenne az orbáni fékek és ellensúlyok nélküli rendszerben, de arra talán esélyt kínálnának, hogy felnyissa néhány ember szemét az egyenlőtlen esélyekre, és a feneketlen pénzköltésre.

A Független Hírügynökség információi szerint az előző nemzetinek hívott konzultációra, pontosabban annak kampányára– közterületi, rádió- és tv-hirdetések, online megjelenések –

3-4 milliárdot költött a kabinet; pontos számot azért nem tudunk, mert a kormány mind a mai napig nem számolt el vele pontosan.

Kilóg a lóláb

De ez az írás elsősorban arról akar szólni, hogy milyen módon lóg ki a lóláb, hogyan játszadozik velünk Orbán Viktor és csapata, milyen trükkökkel akar bennünket beetetni. Talán emlékeznek rá, a Független Hírügynökség a piacról – olyan persze nincs – szerzett információi alapján megírta: a Fidesz, pontosabban a kormány készül valamire, mivel a baráti ügynökségeknél már ott vannak a megrendelések a kampány szeptember 15-i kezdetére. Portálunk igyekezett arról is hírt szerezni, hogy milyen kreatív anyag készül az új kampányhoz, ám csak arról kaptunk értesítést, hogy a tavaszihoz hasonló nagyságrendű akcióval lesz majd dolgunk. Ebből nagyjából lehetett következtetni a költségekre és a kampány intenzitására. Néhány nappal később azt a korrekciót hallhattuk, hogy az akció csak október 1-én fog indulni. Hogy miért csúszik, arról nem tudtunk információt szerezni, de utóbb azért erre is választ kaptunk.

Kiderült ugyanis, hogy a Fidesz-kormány kampánygurui azzal a forgatókönyvvel álltak elő: legyen az ötletgazda a párt frakciója.

Orbán Viktor erre rábólintott, így állt elő az a helyzet, hogy miközben már az egész terv készen állt, a kreatívok dolgoztak a plakátokon, a helyek le lettek foglalva, kifelé egy váratlan ötletként lett eladva az akció. A Fidesz kihelyezett frakcióülésén álltak elő – a hivatalos közlés szerint – az ötlettel: a kormánypárt parlamenti csoportja kérte fel a kormányt arra, hogy tudja meg nemzeti konzultáció keretében, hogy mi is az emberek véleménye a Soros-tervről. És mit tesz isten?! Orbán tényleg felvállalta a kezdeményezést, rányomta a pecsétjét: legyen így. Tette ezt akkor, amikor már minden elő volt készítve. Elő volt készítve, hogy Soros Györgyöt kell újra a középpontba állítani; az eddig kampányok alapján az emberek már nagyon megutálták a magyar származású üzletembert, arca neve éppen elég félelmet, illetve gyűlöletet kelt Brüsszel és a bevándorlók ellen.

Az így előállított hazugságlánc mellesleg még inkább indokolna egy próbapert: a Fidesz elképzeléseit vajon miért mindannyiunk pénzéből, a központi költségvetésből kell finanszírozni.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK