Mérföldkő. Ifjúkommunista bagázs. Nem éppen kedvezően. Csodagyerek.
Újabb kirohanás az Origón, ezúttal egy 444-cikk miatt
„Vasárnap délelőtt újabb mérföldkőhöz érkezett ízléstelenségben a 444 nevű Soros-blog. A lap egyik újdonsült keresztény szakértője a világban és Európában teret nyert keresztényüldözést figurázta ki olyan módon, hogy lám-lám, itthon is megjelentek ennek a folyamatnak a jelei, és ezt kormánypárti politikusok parlamenti inzultálásaként jelenítette meg. A provokatív írásokat futószalagon gyártó újságíró tíz videót mellékelt cikkében, ahol az általa kereszténynek tartott honatyákat zaklatták az ellenzéki média munkatársai. Nagyon úgy néz ki, hogy eldőlt az idei Gőbölyös Soma-díj – a szerző fő esélyessé vált a liberális kisértelmiségiek bohócdíjára 2017-ben.”
A Pesti Srácok bloggere a Momentum programjáról
„Mert ezek a rendkívül okos kisgyerekek és az elmúlt 27 év meghaladásának jegyében újraélesztett MDF–SZDSZ-es panoptikum legcukibb tagjai végre felismerték úttörő módon, hogy br. 500 ezer fölött már GAZDAG vagy, és ezért 25%-os SZJA-val fogják sújtani a béredet. De NE aggódjon senki, mert mindenki boldog lesz, még TE is, akinek egy pirinyót több áldozatot kell vállalnia, hiszen neked semmiség, max. évente nem 3x mész el a Cook-szigetekre sárkánydeszkázni, hanem csak kétszer. Elvégre a br. 500 ezer az nettóban, egy egyedülálló fiatal esetében olyan 300 ezer, ami ugye – és akkor gondoljunk azokra, akiknek az apuci nem vett öröklakást pesti panorámával, Andriska – abból levonva a megélhetések mindennapos költségei, marad is az embernek közel 100 ezer forintja havonta mindenféle olyan úri huncutságokra, mint sör, tornacipő, hetiválasz.
Ezt a pénzt akarja a Momentum Mozgalomnak nevezett ifjúkommunista bagázs szépen elvenni tőled és odaadni a „rászorulóknak”. Illetve a lófaszt odaadni, csak politikusként szépen elvenni, maszatolgatni vele, jóembert játszani, sokgyerekes, sok éve munkanélküli cigány családoknak adni, aztán azt füllenteni, hogy a leállított stadionépítésekből folyt be a rá való.”
A Lokál a Soros György elleni összeesküvés-elméletek kapcsán
„Nem Magyarország az egyetlen hely, ahol Soros György neve része a napi aktuálpolitikának – ahogyan azt az ellenzék állítja. Tucatnyi országban emlegették már botrányok közepette a milliárdos spekuláns nevét – nem éppen kedvezően.”
A Magyar Idők véleménycikke az osztrák választásról
„Ausztria ugyanis Magyarország egyértelmű szövetségese, nemcsak az EU-n belüli véd- és dacszövetség okán, de a kétoldalú viszonyok is kiemelkedően fontosak. A stabil és kiegyensúlyozott Ausztria számára a sikeres Magyarország igazi ajándék, és fordítva is így van. Nem visegrádi ország, s nem is lenne jó kibővíteni ezt a nagyon szépen fejlődő együttműködést a négy ország között, de a friss, közép-európai ötletekre és megoldási javaslatokra nyitott Ausztria mindenkinek segítene, a megrekedt EU-nak és a kitörésre váró és vágyó V4-nek is.”
Kétkulcsos szja, de mérsékelt második kulccsal, ha van rá pénz, csökkenő áfa, munkát terhelő járulék eltörlése, 35 ezres nyugdíj-minimum, fix szociális juttatás fejenkénti 35 ezer forint rászoruló családokban, lakásfenntartási támogatás a rezsi 50 százalékáig, családi pótlék 25 százalékos emelése és a maximum adható GYED megduplázása, négy év alatt 60 százalék béremelés az egészségügyben, járásonként „kiskórházas” csoportpraxisok alakítása, társadalombiztosítási alapcsomag. Így indítaná be Magyarországot a Momentum Mozgalom. Ezek csak a jóléti elemek a párt választási programjából – baloldali és centrista elemek együttesen. Meghagynák a határkerítést, felmondanák Paks II-t, a Fideszhez kötődő oligarchákat kizárnák a közbeszerzésekből.
Nagy terjedelmű, 350 oldalas választási programot készített a Momentum Mozgalom. Az Indítsuk be Magyarországot! című elképzeléscsomag javarészt a baloldali és centrális-liberális politikai-gazdasági iskolák vegyes programpontjait tartalmazza.
Az nemigen derül ki, hogy főképpen az egészségügyi, szociális és családi-jóléti juttatások fedezete honnan lesz.
A program bemutatására várva Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
A személyi jövedelem-adóban a Momentum visszaállítaná a két kulcsot: a meglévő 15 százalék mellé a jövedelmi felső 10 százalékot érintő 25 százalékos rátát vezetnék be (2010 előtt 32 százalék volt a felső kulcs). Ez tehát inkább a liberális gazdaságpolitika alacsonyadó-felfogását követi, és élesen különbözik a „fizessenek a gazdagok” szocialista programjától. Ugyanakkor
a Momentum a legszegényebb 30 százalék javára bérnövelő adójóváírást vezetne be
(vagyis visszahozná a 2010 előtti rendszert).
Az alkalmazottak jövedelmét gyarapítaná a bért terhelő másfél százalékos munkavállalói járulék eltörlése.
Megfontoltan nyúlna hozzá az áfá-hoz a Momentum: akkor csökkentené a felső 27 százalékot 25-re, ha a költségvetés állapota ezt lehetővé teszi. A meglehetősen zilált 18 és 5 százalékos kedvezményes kulcsokat egyetlen 10-esben vonná össze.
A csaknem tíz éve 28 500 forint nyugdíj-minimumot 35 ezer forintra ígérik emelni, s visszaállítanák a pár éve eltörölt – sokaknál igen magas nyugdíjakat eredményező – járulékplafont.
A súlyos lakhatási problémák enyhítéseképpen a Momentum az alkalmazottak cafeteriájába betenné az albérlet támogatását. Lehetővé tennék az önkormányzatoknak, hogy lakatlansági díjat vezessenek be huzamos ideig üres lakások után.
Egész sor javaslattal álltak elő az egészségügyben. Mindenek előtt
négy év alatt összesen 60 százalékos béremelést
szeretnének elérni, a különféle munkaköröket (orvosok, ápolók) terveznék újra. Fontos változás lenne az elsősorban az északi országokból ismerten az alapellátás megerősítése. Oly módon, hogy járásonként csoportpraxisokat hoznának létre több fős személyzettel, afféle „kiskórházakká” alakítva őket. Visszaalakítanák a korábbi rendszert, a betegszállítást ismét a magánszolgáltatókhoz csoportosítva azt, terhet levéve a mentőszolgálat válláról.
A társadalombiztosításban is inkább piacpárti megoldás irányában mozdulna el a Momentum. Jól körülhatárolt tb-alapcsomagot szeretnének, amely aztán kiegészülne magánbiztosításokkal.
Sokat, és inkább a baloldaltól kölcsönvett módon növelnék a családtámogatást. A mélyszegénységben élőknél az egy főre jutó jövedelmet kiegészítenék 35 ezer forintra, ha az összjövedelem fejenkénti összege nem éri el ezt a küszöböt. Bevezetnék a lakásfenntartási támogatást, ami a rezsinek akár 50 százalékát is elérhetné. A rezsi megfizethetőbbé tétele érdekében jövedelem alapú szociális támogatást vezetne be (tulajdonképpen hozná vissza) a Momentum.
Egyenesen
megdupláznák a maximum adható GYED-et
(ez idén 178 500 forint), sőt, a jelenlegi 70 százalékról a korábbi fizetés teljes összegét folyósíthatóvá tennék. Ez a magas jövedelműeknek lenne gáláns ajánlat. Mindemellett viszont az alacsony keresetűeket segítenék azzal, hogy akár 25 százalékkal emelnék a közel tíz éve változatlan családi pótlékot.
A hátrányos térségek fel(jebb) zárkóztatását szolgálná a külföldről vett területfejlesztő csapatok életre hívása. Egy-egy ilyen csapat 2-3 település összes szociális, oktatási, munkaerőpiaci problémáját próbálná megoldani, amelyben részt kaphatnának civil szervezetek is. Ugyanezen térségek lakói juthatnának újrakezdési mikrohitelhez, a vele járó tudástámogatással.
Forrás: Facebook / Momentum Mozgalom
Az oktatásban egyetlen mondattal összefoglalható a Momentum szándéka:
ledózerolnák a Fidesz-éra szinte minden intézkedését.
Visszacsökkentenék a tanárok óraszámát, fizetést emelnének, megszüntetnék az egyentankönyveket, helyreállítanák az átjárást a szakképzésből a felsőoktatásba. A hátrányos helyzetű térségekben kiemelt fizetést adnának a tanároknak.
Az adórendszerben a már említetteken kívül az egyedüli nagyobb jelentőségű változás a társasági adóban (tao) állna be: a kulcsot 9 százalékról visszaemelnék – 12 százalékra, s részben ebből finanszíroznák az áfa- és járulékcsökkentést. A jelenlegi cégdöntés-függő
látványsport-támogatást viszont beszántanák,
a most folyósított költségvetési összeget azonban benn tartanák a sportban. Sőt, a tao-t kiterjesztenék a kulturális területre.
A Momentum kivezetné az évi 5 milliárd forint alatti bevételt hozó úgynevezett kisadókat, az ezek részét képező egyszerűsített formákat (eva, kiva, ekho, kata) pedig egyszerűbbé tennék.
Előírnák, hogy évente legfeljebb egyszer, egyetlen csomagban legyen bevezethető új adó. Az adózók esetében megszüntetnék az adónemek szerinti számlák rendszerét, a NAV egyetlen helyen fogadná a befizetéseket és válogatná szét őket. Az egyszerűsítés volna a célja annak, hogy a hivatalok ne kérhessenek olyan adatokat, amelyek már megvannak az állam birtokában bárhol (ezt egyébként már sok évvel ezelőtt törvénybe iktatták, csak nem tartják be.)
A Momentum felszámolná az adórendszert súlyosan torzító ágazati különterheket, kivéve a bankadót.
Új alapokra helyeznék az uniós támogatásokat. Kivizsgálnák a már lezárt pályázatokat, a megmaradt pénzből pedig elsődlegesen a kisebb vállalkozásokat segítenék. És főleg nem azokat, amelyek maguk is képesek finanszírozni beruházásaikat a piacról.
A vidékfejlesztés uniós támogatását
egyenesen megháromszorozná
a Momentum. A falu erősítése érdekében állami földet vennének a legszegényebb helyi önkormányzatoknak közösségi célok kielégítésére. Ezt egészítené ki a szociális gazdaságok életre hívása.
A mezőgazdaságban a méretgazdaságosság javítását tűzik ki célul. A túlságosan kicsi földek laza integrációjához nyújtanának segítséget. Ezek lennének a „termelés körei”. Az ebben részt vevőknek vissza nem térítendő támogatást, illetve kamattámogatott hitelt ígérnek.
Már a politikai élet tisztaságát érinti a Momentum azon ígérete, hogy megszünteti a szolgáltató szektorban – a saját oligarcháik helyzetbe hozása érdekében – indított támadásokat a piaci cégekkel szemben. A káros szabályozásokra példaként említik a trafikokat és a kiskereskedelmet.
Szintén a Fideszhez közeli vállalkozásokkal szembeni fellépést szolgálná a közbeszerzések megtisztogatása. A Momentum szerint a kizárólag a politikaközelség miatt
nagy nyertesek ne vehessenek részt közbeszerzésekben.
Az új párt
egyértelműen európárti,
szerintük el kell kezdeni a felkészülést a közös pénz átvételére.
A politikai irányváltást – és a politikai korrupció felszámolását – szolgálja a külgazdaság átalakítása. Ennek keretében felszámolnák a külföldi kereskedőházakat, amelyek eddig csak veszteséget termeltek.
A demokratikus ellenzéki pártokhoz hasonlóan a Momentum is felmondaná Paks II-t, de a megújuló energiaforrások hangsúlyozása mellett a „gyorsan fejlődő kis méretű atomerőművek” alternatíváját se vetnék el.
A déli határon lévő kerítésnek addig kell maradnia,
„amíg kell”
– írja programjában a párt. Több tranzitzónát sürgetnek.
A Momentum hosszasan fejti ki azt is, hogyan állítaná helyre a fékek és ellensúlyok demokratikus rendszerét. Ennek egyik sarokpontja új választási szabályok létrehozása, amelyben – az arányosság érdekében – erősen a listás helyek (129) felé tolódna a parlamenti létszám a 70 egyéni hellyel szemben. Visszaállítanák a kétfordulós választást. A vagyonát eltitkoló képviselő bűncselekményt követne el.
Orbán Viktor keddi brüsszeli elutazása előtt megszavazza a Parlament a Lex CEU módosítását, amit a miniszterelnök maga kért kormányzati érdekre hivatkozva. Mint a FüHü is beszámolt róla a módosítás értelmében a törvényben szereplő határidőt egyéves haladékkal, 2019. január elsejére változtatják.
A módosítás tényét ugyan Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be pénteken, ám az ATV információja szerint Orbán Viktor volt az, aki Kövér Lászlóhoz intézett indítványában azt kérte, hogy egy nap alatt tárgyalja meg és szavazzon is az Országgyűlés a „Lex CEU” módosításáról.
Az atv.hu pénteki információját most megerősítették, és így még Orbán brüsszeli utazása előtt megszavazza a parlament a „Soros-egyetem” számára tett „gesztust”.
Ahhoz, hogy a Parlament egy nap alatt el is fogadja a felsőoktatási törvény módosítását, elég a parlament feles többségének a támogatása.
A CEU nem elégedett
Ahogy megírtuk, az egyetem szerint diszkrimináció a határidő meghosszabbítása és az, hogy magyar állam nem írta alá a szerződést New York állammal. A CEU fennmaradását biztosító megállapodás New York állam és a magyar kormányzat között készen áll az aláírásra – írták. A helyzet megoldása az egyetem szerint a kormányzat kezében van: egyszerűen aláírhatja az általa letárgyalt megállapodást.
A tervezett megállapodással összhangban a CEU egyetértési megállapodást kötött a Bard College-dzsal, hogy oktatási tevékenységet folytathasson New York államban. Már el is indítottak egy, a New York Állam Oktatási Hivatalánál bejegyzés alatt álló programot, ami heteken belül megkezdheti működését.
„Így tehát nincs akadálya egy olyan megállapodásnak, amely végleg rendezné a kialakult helyzet”
„Már nem annyira csoda, hogy Orbán pártja még mindig az Európai Néppárt tagja: az ENP egyre jobban közeledik Orbánhoz, ahelyett, hogy kényszerítené őt a demokratikus alapelvek betartására.”
A Die Presse osztrák konzervatív lap rámutatott: európai szinten és a tagállamokban egyaránt megfigyelhetők kísérletek a civil szervezetek létalapjainak megnyirbálására, és ez ellen teljes határozottsággal fel kell lépni. A napjaink autokratái által folytatott politikai elnyomás mindig ugyanazt a mintát követi: az ellenfelek diszkreditálása, támadás az állami intézmények ellen, a kritikus média semlegesítése, és nyomásgyakorlás a civil szervezetekre.
Ez a világban sok helyen jelentkezik, de néhány éve Európa közepén is látható: Magyarország Orbán Viktor alatt e fejlődés éllovasává lett. A cikk leírta a civil szervezetekkel kapcsolatos magyarországi fejleményeket az
„orosz mintára készült”
vonatkozó jogszabály elfogadásától kezdve, és hangsúlyozva, hogy azokat a szervezeteket támadták a legélesebben, amelyek a menekültekkel foglalkoztak, és amelyek tagjainak a menekültválság idején emberfeletti teljesítményt kellett nyújtani, nem csak azért, mert „az állam alkalmatlannak bizonyult”, hanem mert sokszor egyenesen akadályozta a megoldásokat.
„A segélyszervezetek és önkéntesek az állam és a demokrácia pillérjei, és néha a hatalmasok nélkülözhetetlen korrigálói”
– írta a lap. Ausztriában Wolfgang Sobotka belügyminiszter szintén támadásra készül a civil jogok ellen: a bécsi repülőtér új pályája körüli ítéletek nyomán támadta a független bíróságokat, és még mindig meg akarja nyirbálni a gyülekezési jogot. Andrä Ruprechter „életminiszter” kényszeríteni akarta a civileket, hogy az első fillértől tárják fel a kapott adományokat, vagyis tegyék meg azt, ami a pártok számára kifejezetten nem kötelező. Ez az indítvány a heves tiltakozások miatt kudarcba fulladt, de egyáltalán nem biztos, hogy a választások utáni új többségi viszonyok között nem kerülnek újra az asztalra hasonló ötletek.
Az Európai Parlament szeptemberben szavazott az Európai Néppárt (ENP) indítványáról, hogy vonják meg az anyagi támogatást azoktól, akik „igaztalanságokat terjesztenek”, és akiknek céljai „ellentétben állnak az EZ alapvető értékeivel” „Ez nem más, mint az orbanizálódás európai változata” – írta a lap. Az indítványt – amelyet az osztrák Néppárt képviselői támogattak – végül leszavazták. „Már nem annyira csoda, hogy Orbán pártja még mindig az Európai Néppárt tagja: az ENP egyre jobban közeledik Orbánhoz, ahelyett, hogy kényszerítené őt a demokratikus alapelvek betartására” – mutatott rá a konzervatív lap, majd feltette a kérdést:
„Mi a válasz Ausztria és Európa fokozódó orbanizálódására?
Határozott ellenállást kell tanúsítani minden kísérlet ellen, hogy lábbal tapossák a demokratikus alapjogokat, megnyirbálják a civil szervezetek létalapját, mert sok ilyen szervezet Európa, csak éppen egy szociálisabb és környezetvédőbb Európa érdekében dolgozik. A korlátozásokkal, amelyeket most eszelnek ki, attól kell tartani, hogy a jövőben jelentős korlátozások léphetnek érvénybe” – írta a Die Presse.
Nyár végén, ősz elején magasra csaptak az indulatok az erzsébetvárosi bulinegyednek nevezett, szórakoztatóhelyekkel bőségesen ellátott betonrengetegben.
Az ügy előzménye, hogy a környéken számtalan, gyakran hajnalig nyitva tartó vendéglátóipari egység – főként kocsma – működik. Turistalátványosságnak számít a budapesti bulinegyed, a magyar vendégek mellett nagyon sok turista érkezik külföldről. A bulinegyed szerény számítások szerint több mint 6 milliárd forint adóbevételt hoz Erzsébetvárosnak, anyagilag tehát igencsak kifizetődő.
Ez a történet egyik oldala. A másik oldalon az ott lakó emberek vannak, akik egy része a nagy forgalom, az ebből adódó zaj és szemét miatt képtelen normális életet élni. Aludni, pihenni, lenni.
Ezért voltak a demonstrációk az ősz elején – igaz, nem csak a helyi lakosok, de az ott dolgozó vendéglátósok is felvonultak. Ők – a már említett, nem elhanyagolható adóbevétel mellett – azzal érveltek, hogy a bulinegyed több ezer embernek biztosít munkahelyet, és minden ezt korlátozó intézkedés ezeknek az embereknek a munkahelyét veszélyeztetné.
Az önkormányzat a tiltakozások hatására úgy döntött, hogy testületi ülésen foglalkozik a kérdéssel. Ez az ülés október 3-án volt, és az a határozat született, hogy helyi népszavazást tartanak a bulinegyed sorsáról.
Hogy a népszavazás mikor lesz, és milyen kérdésekről kérdezik meg az ott lakók véleményét, arról nem közöltek semmit a nyilvánossággal.
Közben azért történtek változások. Az önkormányzat több olyan lépést is tett, amelyeket már korábban meg kellett volna tennie: erősítették a rendőri jelenlétet a bulinegyedben, gyakrabban takarítják az utcákat, és több szemetest is kitettek, hogy a szórakozóknak legyen hova dobniuk a cigarettacsikket és a műanyagpoharakat.
A helyzet, igaz, alig érezhetően, de valamelyest javult. Mint a Független Hírügynökség megtudta, volt olyan elképzelés – ezt a DK és a szocialista frakció támogatták – hogy a szórakozóhelyek csak éjfélig tarthassanak nyitva, ám a javaslat nem kapta meg a többségi támogatást. (A Fidesz képviselői ellene szavaztak.)
Annyi derült ki, hogy Moldován László LMP-s képviselő beadott egy népszavazási kérdést, ám utóbb azt visszavonta, és ezzel egyidejűleg hét fideszes képviselő – előzetes egyeztetés nélkül – helyi népszavazást kezdeményezett és az alábbi kérdést nyújtotta be a Helyi Választási Irodához.
A népszavazási kérdés így szól:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete Budapest VII. kerület Károly körút-Király utca-Erzsébet körút-Rákóczi út által határolt területén úgy szabályozza az üzletek nyitvatartási rendjét, hogy a vendéglátást folytató üzletek 24.00 és 06.00 óra között nem tarthatnak nyitva?”
Ha a helyi választási iroda elfogadja a kérdést – nem valószínű, hogy elutasítanák – azzal zöld utat kap a hetedik kerületi helyi népszavazás. Hogy e népszavazást mikor tartanák, arról egyelőre semmit nem lehet tudni. Amit lesznek újabb fejlemények az ügyben, haladéktalanul tájékoztatjuk a FüHü olvasóit.
Magyarországon 2016-ban a teljes lakosság 26,3 százalékát fenyegette az elszegényedés vagy a társadalmi kirekesztettség, a 18 éven aluliaknak pedig már a harmada. Az Európai Unió egészében 23,4, illetve 26,5 százalék volt a két adat. Mind a magyar, mind az uniós helyzet javult az egy évvel korábbihoz képest. De eltérő módon.
Az alábbi három feltétel közül legalább egynek megfelel az EU 117,5 millió európai uniós polgára: jövedelmi elszegényedés, anyagi megfosztottság, munkához jutás alacsony szintje. Mindez az Eurostat jelentéséből derül ki, amelyet a szegénység elleni küzdelem világnapjához időzített az EU statisztikai hivatala.
Javul a helyzet
A trend lefelé mutat az EU-ban, ahol 2009 és 2012 között nőtt az érintettek aránya, ám azóta folyamatosan csökken, s ma már alig 0,1 százalékponttal van elmaradva a 2009-es mélyponttól. Ezen belül az elszegényedés által fenyegetettek aránya 0,7 százalékponttal, a munkához jutás alacsony szintjével küzdőké pedig még mindig 1,2 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, míg a megélhetéssel küszködők aránya 1,0 százalékponttal esett a nyolc évvel korábbihoz képest.
Magyarországon némileg ellentétes a mozgás: az elszegényedés által fenyegetettek aránya 2,1 százalékponttal volt magasabb 2016-ban, mint a válságot megelőzően. A másik két kategóriában 1,7, illetve 3,8 százalékpontos javulást mértek.
A leginkább Lengyelországban, Lettországban és Romániában javult, illetve Görögországban, Cipruson és Spanyolországban romlott a helyzet a válság előtti időszakhoz képest.
Elszegényedés vagy társadalmi kirekesztettség által fenyegetettek (a teljes lakosság százalékában, 2016.)
Forrás: Eurostat
Aki az adatok között szeretne böngészni, az itt megteheti.
A Fidesz-KDNP jelöltje nyerte az időközi képviselő-választást Tatán, a 3. számú egyéni választókerületben. A választásra jogosult 2188 állampolgár 26,6 százaléka ment el voksolni, a kormánypárti Purgel Zoltán 63,6 százalék (366 szavazattal) nyert.
Az MSZP és DK összefogásával indult Gerébi András 123 voksot szerzett, Balogh István (Jobbik) 69 szavazatot kapott, a Magyar Munkáspárt jelöltjére, Ábrahám Józsefre 10 szavazat érkezett – mondta el az MTI-nek Kórósi Emőke, a település jegyzője.
A tatai képviselő-testületben a pártok aránya változatlan maradt, a Fidesz-KDNP 8, az MSZP 2, míg a Jobbik egy képviselővel van jelen.
A 3. számú egyéni választókerületben Nágel Balázs (Fidesz-KDNP) június 28-ai lemondása miatt tartottak időközi választást.
Megkezdődött az aláírások gyűjtése a római-parti mobilgát megépítésével kapcsolatos, az Együtt és a Párbeszéd által közösen kezdeményezett fővárosi helyi népszavazás kiírása érdekében.
Harminc nap alatt 138 ezer aláírást kell összegyűjteni, ez ellenzéki összefogással sikerülni fog szögezte le az aláírás megkezdésekor Juhász Péter, az Együtt elnöke. Hozzátette:
„ahogy nem lett Budapesten olimpia, úgy nem lesz a Római-parton, a part mentén mobilgát sem.”
Az aláírások gyűjtésében a kezdeményezők mellett részt vesz az MSZP, a DK, az LMP, a Magyar Liberális Párt, a Momentum, a Modern Magyarország Mozgalom és a Magyar Kétfarkú Kutyapárt.
Az ellenzéki politikusok által a Nyugati téri aluljáróban tartott sajtótájékoztatón, az aláírás gyűjtésének startjáról itt láthatják az ATV tudósítását.
Orvosszakmai érvekkel nem védhető az onkológiai terápiák tervezett egységesítése – reagált dr. Pajkos Gábor, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság (MKOT) elnöke a tervezetre, amely értelmében ezentúl több betegségtípusban is csak a legolcsóbban beszerezhető innovatív gyógyszerrel lehetne megkezdeni a rákbetegek kezelését. A Gyógyulj Velünk Egyesület már korábban tiltakozott.
Orvosszakmailag nem védhető a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap mostani tervezete, miszerint adminisztratív alapon, áralkuról-áralkura szabná meg, mivel lenne kötelező megkezdeni az egy-egy adott csoportba tartozó rákbetegek kezelését – szögezi le dr. Pajkos Gábor. Az ellentmondást lát abban, hogy a társadalombiztosító eddig szakmailag indokoltnak látta megadni a terápiaválasztás lehetőségét, most mégis megvonná ezt a szakorvosoktól, illetve a betegektől.
A személyre szabott orvoslás lényege, hogy a daganatos beteg számára választunk gyógyszert, s nem központilag kijelölt gyógyszerhez rendeljük hozzá a rákbetegeket, ahogyan azt most bevezetni tervezik – fogalmaz.
„Statisztikailag hiába hasonló eredményességű két vagy három onkológiai gyógyszer, ezek nem egymással felcserélhető terápiák, amelyeknél mindegy lenne, hogy melyiket adjuk a betegeinknek.”
A különböző hatóanyagok a ráksejteket más pontokon támadják, más jelátviteli útvonalakon hatnak, más az adagolási módjuk, eltérhet a mellékhatásuk is. Az első választásként adott terápia sikere határozza meg leginkább a daganatellenes gyógyszeres terápia eredményességét, a beteg sorsát – érvel.
Mikor jó a vaklicit?
A vaklicit jól működhet a lejárt szabadalmi védettségű gyógyszerek esetében, melyek biohasonló vagy utángyártott generikumként hasonló szerkezetű, hatású és mellékhatású gyógyszerek. Azonban az innovatív onkológiai gyógyszerek daganatbiológiai támadáspontú célzott kezelések vagy immunterápiás szerek, amelyeknek még azonos támadáspont esetén is eltérő a szerkezetük, hatásmechanizmusuk, tehát egymással nem felcserélhetők. Ha két, azonos betegségtípusban és stádiumban lévő rákbeteg csak azért kapja ugyanazt a gyógyszert, mert az a legolcsóbb, a megtakarítás csak látszólagos, mivel ez adott betegnél az eredményesség rovására mehet.
„A leginkább költséghatékony terápia a hatásos terápia” – mondja.
Más is tiltakozott
Mint a FüHü korábban beszámolt róla, a daganatos betegek által alapított és működtetett Gyógyulj Velünk Egyesület a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő Közbeszerzési és Beszerzési Főosztályának (NEAK) írt beadványában tiltakozott az ellen, hogy Magyarországon ezentúl a terápiák orvosszakmai indokoltságát kizárólag a gyógyszer ára alapján határozzák meg. Azt is kifogásolták, hogy terápiaszűkítés legyen a közbeszerzési eljárással történő gyógyszerbeszerzés következménye.
Az előzmény
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) október 6-án közzétett közbeszerzési kiírásából kiderült, hogy több milliárd forintnyi spórolás miatt elvennék az orvosok választási szabadságát a rákos betegek gyógyításánál. Helyette a jövőben árversennyel döntenék el, hogy az orvosok milyen rákgyógyítással kapcsolatos gyógyszereket írhatnak fel.
Hétfőn reggelre, Budapesten, újabb plakátok jelentek meg az eddigiekben Mahir-hengerként megjelölt hirdetési felületeken. Arról nem sikerült egyelőre információt kapnunk, hogy ki helyezte ki az újabb, ezúttal három fényképet tartalmazó reklámot – ha egyáltalán annak nevezhetjük.
Fotó: FüHü
A három portré alatt nevek nem szerepelnek, ha úgy tetszik, szükséges hozzá némi ismeret is:
mint fotónkon látják Rákosi Mátyás, Kádár János és Orbán Viktor néz le ránk, alattuk egy-egy dátum látható, sorrendben 1947, 1977, 2017, nyilvánvalóan a diktatúra sötét éveire utalva.
A Független Hírügynökség megkereste a Mahir illetékesét, aki őszintén csodálkozott az új plakáton, és annak tartalmáról semmilyen információval nem rendelkezett, csak annyit rögzített: a plakátot nem ők helyezték ki.
Hétfőn reggel itt tartottunk, a nap folyamán igyekszünk új információkat is begyűjteni a plakátháború aktuális folytatásáról.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
