Rendszeresen túlszámlázták a fogyasztást, de volt olyan vendég, akit elkábítottak és kiraboltak. A rendőrök bezárták a Váci utcai kocsmát, öt alkalmazottat őrizetbe is vettek.
Tegnap este tartottak akciót a rendőrök a belvárosi szórakozóhelyen, miután, ahogy honlapjukon írták, „információ merült fel arra vonatkozóan, hogy az ott dolgozók az elmúlt időszakban több alkalommal is túlszámláztak”.
A rendőrök a szórakozóhelyen 15 lengyel és 6 magyar állampolgárt fogtak el, majd csalás gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatták ki őket.
Öt embert őrizetbe is vettek.
Az akció előtti négy napban a kocsmában ellőfordult, hogy négy külföldi vendégtől több mint 2,5 millió forintot csaltak ki. Egy másik vendégnek
a valós 52 360 forintos fogyasztása helyett 1 030 733 forintot számláztak,
de olyan is volt, hogy az alkalmazottak elkábították a vendéget, és amikor a férfi elaludt, elvették a mobiltelefonját, valamint a pénztárcáját a benne lévő készpénzzel együtt.
Magyarországon, Lengyelországban és Törökországban az iskolai tanagyag egyre inkább a hazafias és a vallási nevelés felé tendál, míg a különböző nézetek ütköztetése kevesebb hangsúlyt kap – írják.
A Deutsche Welle összeállításában szó van arról, hogy Magyarországon az iskolákban nemzetvédelmi programot javasolt Orbán Viktor miniszterelnök. Azt írják, hogy ennek következtében a magyar iskolában ismét úgy menetelhetnek majd a diákok, mint a kommunizmus idején.
Radó Péter oktatás kutató a lapnak azt mondta, hogy a magyar iskolák már ma is jobban hasonlítanak barakkokra, mint a nyugati értelemben vett tanítási intézményekre. Szerinte nemzeti és vallásos nevelés folyik, és ennek kapcsán kritizálta a szabad tankönyvválasztás visszaszorítását is.
Egy német oktatási kutató, Christiane Brandauer szerint ha
“egy nézetrendszert abszolút igazságként tüntetünk fel, akkor ez a fiatalok indoktrinációjához vezet.”
Brandauer kárhoztatja azt a gyakorlatot, melyet egyre inkább meg lehet figyelni a magyar, a lengyel és a török tankönyvekben: egyfajta nemzeti és vallásos ideológia mindent átfogó befolyását, amely akadályozza a modern világ megértését.
Harmadik osztályos diákok állnak sorban tankönyveikért a nyíregyházi Zelk Zoltán Általános Angol-Német Kéttannyelvû Iskolában MTI Fotó: Balázs Attila
Törökországban például az új iskolai tanagyagban kevésbé hangsúlyosan jelenik meg Darwin evolúciós elmélete, miközben a kreacionizmus a 80-as évek óta jelen van az oktatásban. Az evolúciós elmélet háttérbe szorítását azzal magyarázták, hogy túl bonyolult és ellentmondásos. A tanagyagban kevesebb szó van Kemal Atatürk modernizációs reformjairól, viszont annál több a török birodalom régi dicsőségéről és Mohamed próféta szigorú törvénykönyvéről. A kormány viszont ezt nem tartja aggályosnak, mert indoklásuk szerint sok országban sokféle oktatási modell működik, és a török oktatás most a korábbinál kevésbé követi a nyugati irányzatokat.
A múlt átértékelése a lengyel tankönyveken is érződik a DW szerint. A lengyeleket mint egységes nemzetet ábrázolják, melyet állandóan más elnyomó nemzetek fenyegetnek (németek, oroszok). Az orosz tankönyvekben pedig a sztálini elnyomás legrosszabb részeit kihagyják, és a diktatúrát az adott korban szükségesként jelenítik meg. Sztálin a nácikat legyőző hősként jelenik meg. Magyarországgal kapcsolatban azt emeli ki a cikk ebben a tekintetben, hogy kulturális homogénnek állítják be a történelemkönyvek, szembeállítva a volt gyarmattartó országokkal.
A lap azt is kiemeli, hogy egy új történelemkönyvben Orbán migránsokról szóló beszédét idézik.
Lengyelországban is bekerült a migrációs válság a tankönyvekbe: az egyik órán arról is tanulhatnak a diákok, hogy a bevándorlásnak jó és rossz hatásai vannak. Az Ukrajnából érkező keresztény munkavállalók például hasznosak munkaerőpiaci szempontból, de a más kultúrkörből érkezők konfliktusokat okozhatnak.
Jacek Staniszewski tanár és oktatás kutató szerint éppúgy indoktrináció folyik ma Lengyelországban, mint a kommunista időkben. A különbség csak annyi, hogy ma keresztény és nemzeti a hivatalos ideológia, amely meghatározza a tankönyvek tartalmát. Staniszewski abban bízik, ha a kommunistáknak nem sikerült az indoktriánció, akkor a mostani kormánynak sem sikerül majd.
Kuncze Gábor szerint csak későn születik meg, és nem is lesz teljes az összefogás, ezért akár kétharmados győzelmet is arathat 2018-ban a Fidesz. Lakner Zoltán pedig úgy látja, hogy a kormánypártot a gátlástalansága miatt nehéz 50 százalék alá szorítani. Erről azon a nyilvános vitán beszéltek, amelyet a Bibó István Közéleti Társaság rendezett Mi lesz itt? címmel csütörtök este.
Kuncze Gábor, a Bibó Társaság elnöke elmondta, hogy egyre intenzívebb lesz a választási kampány, az összefogás viszont csak későn, január-februárban várható. A nagy összefogást kizártnak tartja, mivel az LMP és a Momentum külön akar indulni. Kuncze szerint az LMP várhatóan bejut a Parlamentbe, azonban a Momentum nem fog bekerülni, elmorzsolódik. Külön kiemelte azt is, hogy a sok kicsi, külön induló párt a szavazatok tíz százalékát is elviheti, így várhatóan 2018-ban ismét simán nyer a Fidesz, akár kétharmaddal is. Az ellenzéki pártok ugyan kidolgoztak egy választási törvénytervezetet, de Kuncze szerint ezzel a struktúrával is a Fidesz nyerne.
A nagyobbik kormánypártról azt mondta, hogy
Orbán Viktor miniszterelnöknek csak a hatalom megtartása számít.
Kuncze hangsúlyozta a magyar emberek elkezdték egymást gyűlölni és ütni, Orbánnál pedig felerősödött „az ellenfelet meg kell semmisíteni” stratégia.
Kuncze Gábor, a Szabad Demokraták Szövetségének (SZDSZ) volt elnöke, volt belügyminiszter MTI Fotó: Marjai János
Lakner Zoltán politikai elemző szerint ami a Fidesznek jó, az a demokratikus ellenzéknek rossz, és nehéz a Fideszt ötven százalék alá szorítani, mert semmilyen gátlásuk nincs. Arról is beszélt, hogy a migrációs téma a meglévő Fidesz-tábor kézben tartására, mozgósítására szolgál, de sebezhetőségi faktor is egyben.
Az ellenzékről azt mondta, hogy
a Jobbik „néppártosodása” már 2013 vége felé megkezdődött, és okos választási felkészülés volt, miközben a demokratikus ellenzék egymást öldöste.
A Jobbik professzionalizálódik is, de nincs áttörésszerű elmozdulás a párt körül, stagnálnak.
Lakner az MSZP-ről azt mondta, hogy Botka László személye alapozásnak indult, mégis gödör lett belőle. A szocialisták ezért afféle kudarcélménnyel mennek bele a kampányba, és az MSZP körüli atmoszféra rosszabb, mint tavasszal. Botka stratégiai hibája szerinte az volt, hogy az MSZP-t nagypártként kezelte, nem pedig középpártként, ami jobban illik a mostani helyzetükre. A DK-ról Lakner úgy vélekedett, hogy Gyurcsány Ferenc kiváló politikai elemző, aki jól manőverez pártjával. A DK mások hibáit próbálja meg a maga előnyére fordítani, és ebből épít tábort.
Az LMP Lakner szerint korán kezdte professzionális kampányát, és most jobban állnak, mint négy éve, ezért előreláthatólag 2018-ban bejutnak a Parlamentbe. A Momentum pedig ugyanahhoz a nemzedékhez szól, mint az LMP, de a kezdeti fellángolás után sokan csalódtak bennük.
A beszélgetés végén Lakner öt pártlistával és három demokratikus ellenzéki miniszterelnök-jelölttel számolt:
szerinte az MSZP-nek, a DK-nak, az Együtt-Párbeszédnek, az LMP-nek és a Momentumnak lehet listája, illetve az MSZP-DK-Együtt-Párbeszéd közös jelöltet állít, az LMP és a Momentum saját jelöltjei mellett.
A kérdés az, hogy a Fidesz mennyivel nyer, valamint, hogy az ellenzéki pártok meg tudják-e akadályozni a kétharmados fideszes többséget. Hiába a Fidesz a legerősebb párt, a szavazóik a biztos győzelem tudatában akár otthon is maradhatnak, ezért relatív veszteséggel is kijöhetnek a választásból. Emiatt még a közhangulat is megváltozhat 2022-re, de az akkori stratégiákra készülni jelenleg nincs értelme.
Jogellenes adatkezelés miatt 20-20 millió forint adatkezelési bírságot szabott ki a Magyarországi Szcientológia Egyházra és az egyház központi szervezetére a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
Ezt a hatóság elnöke, Péterfalvi Attila jelentette be. Azt mondta,
hasonló súlyú jogsértéssel még nem találkozott a hatóság,
mint ebben az esetben.
Tavaly december óta folytattak eljárást az egyháznál és annak központi szervezeténél, és azt állapították meg, hogy az egyház és központi szervezete
megszegte előzetes tájékoztatási kötelezettségét,
megszegte a célhoz kötött adatkezelés és a tisztességes adatkezelés elvét,
megszegte az adatbiztonság követelményeit,
jogalap nélkül kezelte a tagok és harmadik személyek adatait.
Szerda reggel rendőrök szállták meg a szcientológusok Váci úti székházát.
Az uniós vezetők Orbán szavait visszhangozzák, de mégis erőltetik a Soros-tervet, a fővárosban megszűnt a korrupció, Soros adóelkerülés miatt jótékonykodott és már baszni sem lehet úgy, mint régen.
Origo: Brüsszel harcol a Soros-terv végrehajtásáért
„Miközben a brüsszeli EU-csúcson az uniós vezetők sorra visszhangozzák Orbán Viktor szavait, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottsága (LIBE) csütörtöki döntése azt mutatja, Brüsszel nem adja fel a harcot a kötelező kvóta bevezetéséért. A bizottság döntésével a szolidaritásra hivatkozva a migránsok felső keret nélküli áthelyezését és a befogadásukat ellenző tagállamok szankcionálását teszi lehetővé.”
„A menedéket kérő migránsoknál nem állapíthatnak meg biztonsági kockázatot, viszont felajánlanak nekik négy olyan országot, amelyik kevés embert fogadott be – vagyis olyanokat, amelyek ellenzik a kötelező kvótákat. Közülük a migránsok szabadon választhatnak.” (origo.hu)
Tarlós szerint a fővárosban megszűnt a korrupció, Demszkynek pedig mentális gondjai lehetnek
Tarlós Istvánnal készített interjút Magyar Idők, amelyet a kormánypárti lapok is rendre vezetők cikként szemléztek, olyan címekkel, hogy hét éve nincsen korrupció a fővárosban. Az interjúból ugyanis kiderül, hogy Tarlós arra a legbüszkébb, hogy a budapesti önkormányzatban sokat változott a szellemiség. „Ellenfeleink hiába kiabálnak mindenféle oligarchákról meg korrupcióról, ha visszatekintünk, 2010 óta nem volt a fővárosban ilyen ügyből származó politikai botrány” – mondta.
Tarlós arról is beszélt, hogy Demszky Gábor össze-vissza beszél, és aggasztó az állapota. „A napokban biztosítottam neki egy parkolót itt, a díszudvarban, hogy ha a városba jön, ne kelljen helyet keresgélnie. Nem haragszom rá, mélységesen sajnálom.”
Pörge újra szurkolt a 888-on
Ezt a pályát egyszerűen nem lehet nem szeretni címmel: „Vasárnap hosszú idő után visszatértem Pesterzsébetre, az ESMTK-pályára. Nagyon hiányzott már ez a közeg, tegnap újra megbizonyosodtam róla, hogy nem véletlenül. Csak imádni lehet ezt a csapatot, és főleg ezt a pályát. Mondom ezt úgy, hogy dél-pesti csapatról van szó, balos közegben, ezek mind taszítanak, és mégis…” (888.hu)
A Pesti Srácok arról érdeklődik, hogy szabad-e még baszni
„Mivel meggyőződéses szexista volnék, ezért azt az ellentétet, miszerint a nők egyszerre szeretik különböző haladó portálokon világgá kürtölni afelett érzett fájdalmukat, miszerint „hol vannak az igazi férfiak?”, hogy aztán ugyanezeket az igazi férfiakat jól feljelentsék, mivel „ajánlatot tettek nekik”, azzal oldottam fel magamban, hogy hát az igent tisztelt gyengébbik nem megint nem tudja eldönteni, mit akar. Nyilván kellene melléjük egy férfi, aki két feljelentés között megfogná a megfelelően manikűrözött, ápolt kis kezecskéjüket és segítene ebben (is) eligazodni. Sajnos azonban a valóság sokkal kevésbé vicces.” (Tutiblog a Pesti Srácoktól)
Soros nem jótékonykodott, hanem trükközött a Lokál szerint
„Soros György amerikai milliárdos 18 milliárd dollárt (4716 milliárd forint) utalt át magánvagyonából az általa létrehozott Nyílt Társadalom Alapítványba (a szervezet világszerte, így Magyarországon is rendelkezik helyi alapítvánnyal). Habár eleinte sokan ezt a spekuláns „jótékony cselekedetének” értékelték, a valóság ezzel szemben az, hogy Soros mindössze el akarta kerülni azt, hogy adót fizessen. Minderre az amerikai Bloomberg hírügynökség hívta fel a figyelmet.” (lokal.hu)
„Hol lesz akkor Magyarország energiafüggetlenedése-energiafüggetlensége, ha Paks-1 üzemelésével párhuzamosan elkezd termelni Paks-2, s ezzel a magyar villamosenergia-termelés mintegy 70 százalékát az orosz fűtőanyag-ellátáson alapuló atomenergia biztosítja majd?” – teszi fel a kérdést Holoda Attila. A második Orbán-kormány energiaipari helyettes államtitkára, az Aurora Energy Kft. ügyvezetője. Szerinte egy szerződést bármikor fel lehet mondani, és egy helyesen gondolkozó menedzsernek fel is kell, amíg a számítások azt mutatják, hogy a jövőben elszenvedett működési veszteség mértéke még mindig nagyobb, mint amennyibe – még kártérítéssel együtt is – a leállítás kerül. A FüHü-nek adott interjújában az energiaipari szakember keményen fogalmaz, amikor leszögezi: a 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba és idő előtti döntés, van például olyan társadalmi hozadéka is, amelyről senki sem szokott beszélni.
Ön szerint már megállíthatatlan a Paks-2 beruházás?
Mindig minden megállítható. A kérdés csupán az, hogy a számítások alapján a jövőben elszenvedett veszteség mértéke még nagyobb-e, mint a leállítás költsége. Lesz, amikor ez a veszteség már meghaladja ezt, de még akkor is leállítható, például környezetvédelmi megfontolásból. A németek is leállították az atomerőműveiket, igaz, ők annyiban könnyebb helyzetben voltak, hogy megvolt az atom helyett a megújulók előretöréséhez szükséges állami szubvenciók fedezete. Hihetetlen, amilyen sebességgel ők átálltak a megújulókra, nekünk is erre a hajóra kellene felülnünk. De nálunk? Őszintén szólva,
Matolcsyék, még azt az alapot is eltapsolták, amelyet Paks-1 felszámolására kellett tartalékolni
– legalábbis nem tudni, mennyi pénz van most ebben az alapban, amely a lebontás, a helyreállítás, a fűtőelemek biztonságos hosszútávú tárolása célját szolgálná, hiszen – ne feledjük! – az oroszok csak középtávon tárolják ez utóbbiakat, utána visszaadják, hogy kezdjünk vele, amit akarunk.
Tegyük fel, hogy a jövőre megalakuló kormány úgy dönt, hogy leállítaná Paks-2-t? Mivel kellene számolnia?
Rengeteg pénz elment, elmegy még addig az előkészületekre, az előkészítésekre, az engedélyeztetésekre stb., ezeket az összegeket előlegként, vagy a már elvégzett munkák után kifizették – most ne firtassuk az árazást, azt, hogy mennyit jogosan, s mennyit másként. De a veszteség feltétlenül kisebb mindaddig, amíg magát a turbinaegységet és a nukleáris fűtőelemet tartalmazó reaktoregységeket el nem kezdik gyártani. No persze emellett számolni kell azzal is, hogy kártérítést követelnének az oroszok – ahogy azt tették a bolgárok visszakozása esetében is.
Ám mindezzel együtt a ma ismert gazdasági számítások alapján még mindig megérné a visszalépés.
Nem állna-e fenn annak veszélye, hogy megzsarolnak minket: például azzal, hogy ha leállítjuk Paks-2-t, akkor nem szállítanak nekünk gázt?
Nem tudnák megtenni, mivel ma már nem okozna ellátási problémát a magyar gazdaság számára, ha leállítanák a közvetlen gázexportjukat Magyarországra. Van ugyanis más forrás is – például az észak-afrikai, északi-tengeri, vagy éppen az azeri gáz –, s ha megnézzük a már megépült, illetve építés alatt lévő, valamint tervezett országokon áthaladó gázszállítási hálózatokat, akkor azt látjuk, hogy egyre több forrásból és helyről, tranziton át be tudjuk szerezni a szükséges gázt. Ma már teljesen más a helyzet, mint 2009-ben volt, amikor az oroszok tényleg leállították a gázszállítást, s akkor – köszönhetően a földalatti gáztárolóinknak – még néhány szomszédunk megsegítésére is futotta a készleteinkből. A tárolók ma már valóban túlméretezettek az igényeinkhez képest, de akkor még a hazai fogyasztás is sokkal nagyobb volt, és az ország jobban ki volt szolgáltatva az orosz gáznak, mint ma. És akkor még nem is beszéltünk a cseppfolyós LNG-ről – gázt már nem csak fix csővezetéken keresztül tudunk kapni. Ma már egyre inkább kínálati a piac, egyre inkább a kereskedők az urak, nem pedig az eladók, hiszen mindenki a legnagyobb, európai piacon akar eladni. Nincs is hosszútávú gázszállítási szerződésre szükségünk, mivel van más forrás.
Öt-tíz év múlva már nevetni fogunk azon, hogy az oroszok zsarolásától féltünk.
A fentiek alapján tehát kijelenthető, amit persze nagyjából tudunk, hogy elhibázott döntés volt Paks-2?
A 2014-es Orbán-Putyin mutyi nem csak szakmailag volt ostoba döntés, van olyan hozadéka is, amelyről senki nem beszél: Magyarországon a lakosság, a közvélemény alapvetően nem volt atomellenes, 60-70 százalékban támogatta az atomenergiát. Megszoktuk, hogy van egy Paks-1 atomerőművünk, amely – és ez azért fontos – a világ három legbiztonságosabb atomerőműve között volt és van. Még a felfedezett tektonikai repedéshálózat ellenére is. Több száz éve nem volt földrengés, s nem is áll fenn annak veszélye a térségben, emellett a magyar mérnökök működésének és innovációjának negyven éve alatt pluszban olyan biztonsági elemeket építettek bele, amelyeknek köszönhetően nagyon komoly földrengést is kibírna. Például – egyszerűen fogalmazva – minden, ami egy földrengésnél károsodhatna, nincs rögzítve. Ezért Paks-1 még a csernobili katasztrófába se bukott be a magyarok szemében.
De Paks-2 egyrészt olyan atomerőmű, amelynek mindössze egy prototípusa ugyan létezik, de az is hol működik, hol leállítják. Másrészt a mutyi, amely övezi, szétrombolta a paksi atomerőműről korábban kialakult pozitív képet.
Ami azért is felháborító, mert meggyőződésem, hogy szabályos, normál tenderen is az oroszok nyertek volna. A döntés előtt a második Orbán-kormányban egy egész atomenergiáért felelős helyettes államtitkárság működött, amely – az oroszok mellett – folyamatos kapcsolatban állt a franciákkal, amerikaiakkal és a dél-koreaiakkal, s ők sikeresen hárították az orosz nyomulást egészen addig, amíg Moszkva elő nem vette az aduászt: a finanszírozást. Amire – jegyzem meg – az orosz pénzügyminiszter is csak a fejét fogta, s egy akkori orosz kormányülésen – a kiszivárgott hírek szerint – azt mondta, hogy egyelőre nem látja a fedezetét a hitelnek.
Sajnos, úgy tűnik, mi, magyarok mindig akkor hozunk végleges döntéseket az energiapolitika terén, amikor rosszul állunk anyagilag vagy amikor valakiknek megtetszik a sok pénz.
Ez történt az energiaszektor privatizációjával és Paks-2-vel egyaránt. Paks-2 mindkét fél részéről politikai döntés volt.
Az indok nem az volt, hogy meg kell teremteni az energiafüggetlenedésünket, meg kell szüntetni az orosz gáztól való függőségünket?
Ami azonban már ma sincs meg, illetve messze nem olyan, mint pár évvel ezelőtt. Mert ugyan a magyar háztartások és az ipar is gázfüggő, már csak a fűtési rendszerek miatt is, de egyrészt jócskán csökkent a gázfogyasztás, másrészt realitás az import, amelynek a villamosenergia-felhasználásban az aránya már mintegy 30 százalék. Csak úgy csendben jegyzem meg, hogy ez a 30 százalék olyan forrásokból származik, mint az ukrajnai szénerőművek és a szlovákiai Gabcikovo, azaz a nálunk megfúrt Bős-Nagymaros vízierőmű elkészült szlovák része. Gyakorlatilag minden szomszéd országgal már kiépült a határon át végzett villamosenergia-kereskedelemhez szükséges kapcsolat, hálózat, s használjuk is. Kapcsolódásunk az európai energia-infrastruktúrához egyre szorosabb, az összes környező országgal össze vagyunk kötve, például a csehekkel és a szlovákokkal öt éve átálltunk a másnapi kereskedelemre.
Én ezt tartom a megoldásnak, a nemzetállami megközelítés feladását, a jövő útja ez.
Az állam feladata a keretek megteremtése, a megfelelő szabályok kidolgozása – ezen kell dolgozni, ahogy teszi azt az Európai Unió is. Ez biztonságot ad, s nem engedi az egyoldalú függőség kialakulását. Viszont felmerül a kérdés: ha Paks-2 üzembe helyezésével – még Paks-1 üzemelése idején – a magyar villamosenergia-termelés 70 százaléka az oroszoktól függő atomerőműből származik (hiszen nem mi, hanem ők termelik a fűtőanyagot), akkor hogy is van az a megcélzott energiafüggetlenedés?
A hazai bruttó villamosenergia-felhasználás forrásmegoszlása – optimista forrásoldalú változat, 2026 Forrás: MAVIR
Említette Gabcikovót, Bős-Nagymarost. A vízenergia is a megújulók egyik formája, amely elvben támogatott energiaforrás. Nálunk meg épül Paks-2, s nincs vízenergia-termelés. Hogy is van ez?
A legnagyobb hibánk, hogy magunk korlátozzuk saját magunkat. Van két nagy folyónk – igaz, lassú folyásúak, de azokra is léteznek technológiák –, mégsem állítunk elő vízenergiát, s óriási a csend körülötte. Pedig ha valami, akkor az tiszta energia. De egy-két emberen kívül senki még csak nem is beszél róla, a politikusok számára szinte tabu. Miközben az Európai Unióban a megújuló energiafajták közül a legnagyobb szerepet a vízenergia játssza, nálunk kimutathatatlan a termelése.
Az E-28 megújuló hasznosítása
Az 1989-90-es rendszerváltásban a Duna Kör vitathatatlanul elévülhetetlen politikai szerepet játszott, de ez a politikai múlt egyben akadálya is a vízenergia térnyerésének. A zöldek a Szigetköz meg a Duna miatt aggódtak, ám Gabcikovo azóta is üzemel, a Szigetköz és a Duna pedig köszöni szépen, jól van. Azt tapasztalom, hogy a zöldek bizony lenézik a természetet, nem hiszik el, hogy képes alkalmazkodni és megújulni. Vegyük például a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett olajkatasztrófát: a BP vállalat ráment, az öböl nem, ugyanis az olajfoltot felzabálták azok az – olajipar által ismert, de mint kiderült, a sós vízre is mutálódott – olajfaló baktériumok, amelyeket egyébként az olajszennyezett földeken rekultivációra használunk.
És mi a helyzet a tiltólistára került szélenergiával?
Az EU-ban a második legnagyobb megújuló energia termelő a szélenergia – az pedig nálunk most éppen „büntetésben van”, a kormány ugyanis fél attól, hogy Paks-2 lételeme kérdőjeleződik meg, ha teret enged a szélenergiának.
A METÁR-on belül kikerült a támogatottak közül a szélenergia. (A megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer – METÁR – lényege, hogy a megújuló energiák termelését – áramot vagy hőt – meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantáltan átveszik – a szerk.). S bár maga a METÁR-rendszer ugyan elvben pozitív lenne, de csak ha nem lenne ennyire magyaros. Hiszen pozitív, hogy ezen keresztül barna, illetve zöld prémiummal jutalmazzák a megújuló energiákra való átállást, illetve az új energiaforrások kiépítését, ám ez sem érvényes a megújulók minden fajtájára. A szélenergia támogatásának leállítása egyébként politikai ostobaság. Hiszen már a Paks-2 beruházás önmagában is üzenet a megújulók számára, hogy nem biztos, hogy meg tudnak majd élni a piacon. Rá kellett volna bízni a piaci szereplőkre annak eldöntését, hogy ennek fényében megkockáztatják-e például szélfarmok létesítését.
Nem hülyék, hanem üzletemberek dolgoznak ebben az iparágban, akik tudnak számolni és gondolkozni.
Az már csak adalék, hogy a METÁR-ra beadott naperőműves pályázatok 60 százaléka Békés megyéből jött – aminek vélhetően az az oka, hogy valaki kormányközelinek ez az érdeke. Már csak az a kérdés, hogy mennyien és mennyire fognak kereskedni a pályázat útján megkapott engedéllyel. Szemben ugyanis például a bányászattal, ahol az elnyert koncesszió nem lehet adás-vétel tárgya, a megújuló energiák kötelező átvételi tarifájának (KÁT) és METÁR-os engedélyekkel lehet kereskedni. Ráadásul csak az érvényességi idejét adják meg, a premizálás konkrét mértékét rugalmasan kezelik, arról az energiahivatal elnöke maga dönt. A cél átlátható, motiváló rendszer volt, az eredmény pedig, a jó szándékon túl, ezúttal is egy nagy magyar mutyi lett.
Elérkezett a hosszú hétvége előtti utolsó munkanap: a Vendelek ünneplik névnapjukat, és már megérkezett a mai lapszemle is.
Népszava: Pedagógusi robot – Több tízezer tanórán kell helyettesíteni
Legalább 1300 álláshely betöltetlen a Klebelsberg Központ által fenntartott iskolákban, hetente több tízezer tanórát csak a túlóráztatással tudnak megtartani – írja a Népszava. Országosan a harmincezret is meghaladhatja azoknak a tanóráknak a száma, amelyeket csak helyettesítéssel tudnak megtartani a tankerületi központok által fenntartott iskolákban – ez derült ki a Klebelsberg Központ (KK) által a lapnak küldött adatokból. Miközben a kormány próbálja elbagatellizálni a problémát, és Rétvári Bence államtitkár szerint is csak „helyi szintű” a pedagógushiány, a Pedagógusok Szakszervezete nem ezt tapasztalja.
Magyar Nemzet: „Attól tartok, betilthatják a szcientológiát”
Nyílt támadás indult a Magyarországi Szcientológia Egyház ellen – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában a szervezet elnöke, Mikovicz Attila azzal összefüggésben, hogy a rendőrség és az adóhivatal több tucat helyszínen megszállta a felekezet misszióit. Szerinte kommunista módszerekkel akarják ellehetetleníteni az egyházukat, ezért tartottak vezetőknél, magánlakásokban is házkutatásokat. Titkos nyomozásról van szó, és húsz évre szóló titoktartási nyilatkozatot írattak alá a nyomozók a kollégáival. „A szcientológia egyház nem követett el semmit, az eljárások ismeretlen tettesek ellen zajlanak. Ugyanakkor a jogászaink szerint példátlan módon folynak a nyomozások, a történtek pedig nem felelnek meg a házkutatás szabályainak” – mondta Mikovicz.
Magyar Idők: Tarlós: Demszkynek orvosnál a helye
Önálló projektként valósítaná meg az Aranyhegyi-árok és a Barát-patak védelmét a fővárosi önkormányzat, amíg a római-parti gát körül minden vitás kérdés tisztázódik – mondta Tarlós István a Magyar Időknek. A főpolgármester a lapnak adott interjúban beszélt a védmű körüli, szerinte egyértelműen politikai természetű hangulatkeltésről, az MSZP és a DK pálfordulásáról, a 3-as metró felújításáról és a metrópótlásról, de arról is, hogy Demszky Gábornak szerinte nem börtönben, hanem orvosi kezelésen lenne a helye. Azt is kifejtette, hogy hét éve nincsenek korrupciós ügyek és ebből származó botrányok a fővárosban, és ezt tartja a főváros elmúlt hét évben elért eredményei közül a legfontosabbnak.
Magyar Hírlap: Megszólalt Simon vagyonőre
Az államcsődtől félt az MSZP volt elnökhelyettese 2008-ban, ezért inkább külföldre vitte összekuporgatott és budapesti széfben őrzött, eltitkolt euró- és dollárszázezreit – ez derült ki a volt szocialista politikus ügyének csütörtöki tárgyalásán a Magyar Hírlap beszámolója szerint. Egy budapesti széfben is voltak Simon Gábornak megtakarításai, ám 2008-ban ezt az összeget is egy osztrák bankba vitte ki, mivel a Gyurcsány-kormány államtitkáraként államcsődtől tartott. „Ezek összegek, amelyeket Simon Gábor pénzintézetünknél elhelyezett, számomra hihetőek voltak” –mondta tegnap a bíróságon a költségvetési csalással vádolt egykori politikus osztrák vagyonkezelője, Maria Weiglt, akit távmeghallgatással hallgatták ki tanúként a Fővárosi Törvényszéken Simon Gábor és társa büntetőperében.
2007. október 20-án a Független Hírügynökség arról írt, hogy miután az egyik televíziós csatornán bemutatta tankjait egy budaörsi férfi, másnap már le is foglalták őket a rendőrök. A múlt hét pénteken történtekről most, szombaton számolt be a rendőrség.
A magánkézben lévő harckocsikat az egyik kereskedelmi televízióban mutatta be tulajdonosuk, még október 11-én. Másnap a Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai a műsorban látottak alapján helyszíni szemlét tartottak a telephelyeken, ahová a Magyar Honvédség szakértőit is megukkal vitték a nyomozók. A szakemberek megállapították, hogy a tankokat nem a törvényi előírásoknak megfelelően hatástalanították, ezért a harci járműveket lefoglalták.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint a 37 éves férfi két telephelyén több olyan harci járművet is találtak, amelyekről a helyszíni szemlén a honvédségi szakemberek megállapították, hogy nem a törvényeknek megfelelően hatástalanították őket.
A tankok egyébként mozgásképesek, de lőni nem lehet velük.
A nyomozók lefoglalták a kifogásolt tankokat, de nem szállították el őket a tulajdonos telephelyeiről. A férfi kifogásolta az eljárást, mivel így – bár ott maradtak tankjai – nem nyúlhat hozzájuk. A rendőrség a héten az ügyészségre küldte a férfi kifogásával kapcsolatos iratokat.
A Független Hírügynökség kérdésére a BRFK sajtóosztályán azt válaszolták, hogy egyelőre nem mondhatják meg, pontosan hány darab és milyen harci járművet foglaltak le.
A hivatalos megfogalmazás szerint visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással- és kettős felhasználású termékkel bűntett gyanúja miatt indult eljárás az ügyben.
Tovább dagad a színházi botrány: Sárosdi Lilla az egyre nagyobb nyomásra hivatkozva nyilvánosságra hozta, hogy ki zaklatta, Marton László rendező, egyetemi tanár viszont tagadja a vádakat. Új részletek derültek ki az azeri ügyről is, a spanyol kormány pedig közölte, hogy felfüggesztik Katalónia autonómiáját. Összeállításunkból kiderül, hogy mik voltak a legfontosabb hírek csütörtökön.
Sárosdi Lilla a bíróságon is hajlandó kiállni magáért
Több cikket is írtunk ma Sárosdi Lilla által kirobbantott zaklatási ügy kapcsán. A színésznő ugyanis, miután korábban csak név nélkül tette közzé a történetet, ma reggel egy videóüzenetben megnevezte, hogy 18 éves korában melyik rendező zaklatta őt. Marton László rágalomnak nevezte a vádakat, és közleményében arról írt, hogy megteszi a megfelelő lépéseket. Sárosdi Lilla ennek kapcsán este arról beszélt a FüHü-nek, hogy nem lenne ellenére, hogy bírósági tárgyalásra kerüljön sor, ha ezt akarja a rendező.
Orbánt politikai fogollyá kell tenni
Még mindig lát esélyt az Orbánt legyőzni képes együttműködés kialakítására – erről beszélt Horn Gábor, hajdani SZDSZ-es politikus, ma a Republikon Alapítvány elemző műhely kuratóriumi elnöke a FüHü-nek adott interjújában. Szeritne a legreálisabb cél az lenne, ha koalícióra kényszeríthetnék a Fideszt, az ugyanis politikai fogollyá tenné Orbán Viktort, és egy ilyen eredmény után biztos, hogy nem ő lenne Magyarország miniszterelnöke.
Kétezer buszsofőr bérét kellene megemelni
A BKV-nál dolgozó 2100 buszvezető többségének bérét kellene felemelni, ha a társaság 400 ezer forintot ad a most szórólapon toborzott új sofőröknek – mondta a FüHü-nek Nemes Gábor szakszervezeti elnök. Óriási a feszültség a BKV-ban, sokan felmondanának.
Az ügyészség kezében az azeri pénzek sorsa
Németh Szilárd, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes alelnöke a Független Hírügynökség megkeresésére azt válaszolta, hogy az azeri ügyben nem nyilatkozhat, mivel az ügyészség foglalkozik vele. Október elején viszont Polt Péter legfőbb ügyész még arról beszélt, hogy nem indított vizsgálatot az ügyészség az azeri pénzmosási ügy magyarországi vonatkozásaival kapcsolatban. A FüHü informátora azt mondta, közben Staudt Gábor jobbikos politikus azeri ügyben tett feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez.
A spanyol kormány élesítette a jogi atombombát a katalánok ellen
A spanyol kormány csütörtök délelőtt közölte, hogy „közvetlenül fogják irányítani Katalóniát”, vagyis felfüggesztik a tartomány autonómiáját, ha a katalán vezetés szombatig nem változtat az álláspontján.
A férfi a Győri Járásbíróságról szökött meg, nyolc nappal később elfogták.
A 33 éves férfit korábban többszörös visszaesőként rablásért és más bűncselekmények miatt több mint 12 év fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. Miközben ezt a büntetését töltötte, egy másik ügyben tanúként idézte a Győri Járásbíróság.
A fogvatartott elmondta mondandóját a bíróság előtt, majd miközben az udvaron, az őrrel együtt a rabomobilra várakoztak, meglazította, majd levette a kezéről a bilincset és elfutott.
A szökésért újabb négy évet kaphat a meglévő 12 évnyi büntetése mellé.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
