Kezdőlap Itthon Oldal 751

Itthon

Kamu volt a vörös riasztás?

A Független Hírügynökség értesülései szerint a kormányzati tömegrendezvényeket csak azért tarthatták meg nyugalommal, mert tisztában lehettek azzal, hogy a meteorológiai intézet nem véletlenül rendelte el Budapesten a vörös riasztást.

A legtöbb ellenzéki párt azért fújta le az október 23-i ünnepi demonstrációt a fővárosban, mert komolyan vették az Országos Meteorológiai Intézet előrejelzését, amely a forradalom évfordulójára a legmagasabb időjárási veszélyt jósolta. Az állami ünnepséget viszont a vörös riasztás ellenére sem mondták le, csakúgy, mint a Fidesz Terror háza előtti megemlékezését. Pedig ez utóbbin több ezer ember előtt szónokolt Orbán Viktor, elvileg tehát a tömeg komoly veszélynek volt kitéve. A kormányzati rendezvény szervezői azonban érdeklődésünkre csak annyit mondtak a helyszínen, hogy izgalomra nincs ok, a főnökség elintézte a jó időt, katasztrófa még véletlenül sem fordulhat elő.

A Független Hírügynökség értesülései szerint a kormányzati tömegrendezvényeket csak azért tarthatták meg nyugalommal, mert tisztában lehettek azzal, hogy a meteorológiai intézet nem véletlenül rendelte el Budapesten a vörös riasztást. Az adatok mérlegelésekor el is vethették volna a vészjelzés kiadását. Ugyanis az előzetes adatok a fővárosban nem jeleztek hatalmas vihart, ahogy az végül nem is következett be.  A harmadfokú figyelmeztetés ugyanis csak akkor rendelhető el, ha hirtelen, legalább 50 centiméter mennyiségű eső esik.

Nos, a fővárosi ünneplőkre a legtöbb helyen csupán 42 centiméter csapadék esett, csak néhol fordult elő 51 centi, de ez a mennyiség sem hirtelen, záporként zuhant alá, hanem áztató esőként, 25 óra, tehát több, mint egy nap alatt.  A szél várható ereje viszont nem érte el a vörös riasztáshoz szükséges sebességet. Mindez apró, de fontos információ – nyilatkozta egy önmagát megnevezni nem akaró biztonsági szakértő -, aki szerint ennek ismeretében nyugodtan szállíthatták a tömegeket a kormánypárt politikai demonstrációira. Hiszen ha valaki, akkor ők nemcsak azt tudták, hogy nem lesz vihar, hanem azt is, hogy merről fúj a szél. Az ellenzék pedig jó, ha tudja, hogy eső után köpönyeg!

Hová tűnik a rengeteg pénz?

0

Az egyre dinamikusabb jövedelemnövekedés csak nem akar megjelenni a belső fogyasztásban. Az augusztusi átlagos kiskereskedelmi forgalmi gyarapodás 4,7 százalék volt, de a napi fogyasztási cikkekből még 3 százalékkal se vettünk többet, mint egy éve. Eközben a keresetek a nyolcadik hónapban 13,2 százalékkal voltak magasabbak.

Hónapról hónapra megoldatlan talány, hová megy el az egyre magasabb fizetés. A kedden nyilvánosságra hozott adatsor szerint a kiskereskedelemben augusztusban 4,7 százalékkal volt nagyobb a forgalom, mint 2016-ban ugyanakkor. A bruttó keresetek a nyolcadik hónapban átlépték a 290 ezer forintot, és (a nettó értékkel megegyezően) 13,2 százalékkal növekedtek éves összevetésben.

A keresetek változása (teljes bruttó és rendszeres bruttó):

Forrás: KSH

A tartós fogyasztási cikkekből változatlanul sokat adnak el az üzletekben – most 7,9 százalékkal többet – bár ebbe a KSH nem számítja be a gépjárműveket, az üzemanyagok eladása viszont csak 2,6 százalékkal nőtt. Az igazán érdekes az élelmiszerboltok és vegyes üzletek (azaz gyakorlatilag a mindennapi fogyasztási termékek) forgalma: 2,9 százalék a növekedés.

A tartós fogyasztási cikkek esetében gyanakodhatunk, hogy az egyre jobban keresők itt költik el a többletet, részben hitelfelvétellel, a magas jövedelmek másik része pedig alighanem a vágtató ingatlanpiacon landol. A jövedelmük szinte egészét felélő alsó négymillió körüli tömeg viszont alig vásárol többet (sőt, ha az élelmiszerek körében regisztrált inflációt is beszámítjuk, mennyiségben még csökkenhetett is a forgalom).

A kiskereskedelmi forgalom változása

Forrás: KSH

Ez a (hivatalos) jövedelem-, illetve belsőfogyasztás-növekedési széttartás azért is fontos kérdés, mert egy jelentős körben a legkisebb jövedelmek emelkedése érdektelen, hiszen a fizetések részben vagy egészben ennek felette vannak.

Az ezzel foglalkozó kutatók egyelőre nem tudják a biztos választ, de egyre többen vélik úgy, hogy a minimálbér 15, a szakmunkás bérminimum 25 százalékos idei növekedése jelentős részben csak papíron valósult meg (a zsebbe adott javadalmazás egy részét legalizálták: átsorolással, hivatalosan munkaidő-csökkenéssel kötötték össze). Még azt is inkább találgatni lehet, hogy az infláció miatt már nettó veszteséget okozó banki betéti kamatok láttán sokan otthon tartják a megtakarítást.

Az viszont kiderül az adatokból, hogy a csak élelmiszert árusító üzletek (és a dohány-, illetve italüzletek) forgalma csökkent. Vagyis vélhetően megállíthatatlanul folytatódik a kis üzletek lemorzsolódása a nagy(obb), láncszerűen szerveződő boltok javára.

„A zászlóégetés értelmetlen volt”

„ Én hű maradtam a tíz évvel ezelőtti elveimhez „- nyilatkozza a Független Hírügynökségnek Devecser frissen megválasztott Jobbikos polgármestere. Ferenczi Gábor a radikális párt arculatváltásáról, az uniós zászló elégetéséről, a cigányok és a Magyar Gárda kapcsolatáról, a holokauszt ünnepségekről és a zsidókkal folytatott barátságról, illetve a hatalom megszerzésének technikájáról nyilatkozik. A Jobbik mai polgármestere az előző parlamenti ciklusban országgyűlési képviselő is volt, s kitűnt felszólalásaival is. Harcosan kiállt a kolontári vörösiszap-katasztrófa áldozatai mellett, s büszkén vállalta 11 részből álló napirend után elhangzó sorozatát, amelynek címe „Magyarnak lenni büszke gyönyörűség”

 

Volt értelme a devecseri önkormányzat nyári feloszlatásának, majd az újraválasztásnak, hisz korábban is megvolt a többsége?

Feltétlen, hisz társaimmal 2014-ben is a Jobbik színeiben nyertünk, de időközben néhányan nem a köz érdekében dolgoztak. Különböző egyéni érdekek és ambíciók miatt fel kellett oszlatni a testületet. Az önkormányzat több feljelentést tett. Immár a rendőrség dolga a zűrös gazdasági ügyek tisztázása.

Egyszóval nem politikai konfliktus volt, tehát nem a Jobbik stratégiaváltása volt a viszály tárgya?

Nem, inkább gazdasági jellegű. De végül is lényegtelen, hisz az időközi választáson sokkal több szavazatot kaptam, mint akár három éve. Pedig minden módon, külön facebookos oldalon is próbáltak lejáratni. A mostani hatalom nem sajnálta rá a pénzt.

Úgy tudom, hogy évekkel ezelőtt durva indulatok szabadultak el a településen, valaki még önt is fejbe is vágta kővel. Csak utána derült ki, hogy az illető az ön embere volt. Ez már az időközi választás előszele lehetett?

Dehogy, ez jóval korábban volt. Igaz, első megválasztásomig, 2014-ig rendszeresek voltak közbiztonsági problémák, emiatt fel is szólaltam a magyar országgyűlésben, ugyanis előtte pártom országgyűlési képviselője voltam. Ma azonban nincsenek olyan atrocitások, amilyenre utalt, de a korábbiak oka sem a politika volt, mindössze egyszerű balhé lehetett.

Megítélése szerint Önt eddigi tevékenysége, vagy a Jobbik politikája miatt választották meg polgármesternek?

Úgy gondolom, hogy inkább személyes teljesítményem miatt, a sok független között szinte egyedüliként vállaltam a pártomat, a Jobbikot is.

De vajon ön azt a Jobbikot képviseli, amelyet a katonás Magyar Gárda jellemez, amely félelmet is gerjeszt, vagy azt, amelyet Vona Gábor ma már Néppárttá akar alakítani, emiatt vizslakölykök társaságában igyekszik feledtetni pártjának múltját?

Nem is a régi időket akarja a párt feledtetni. Inkább arról van szó, hogy ha egy párt választást akar nyerni, akkor a többség támogatását kell elnyernie. Ezt pedig ma a középen állással lehet megcélozni.

Vagyis ma már nem lenne kifizetődő a radikális politika?

A Jobbik esetében a néppárti politika szükségszerű, hiszen ha végletekig kitart eredeti, még a rétegpárt korábban kialakított radikális elvei mellett, akkor nem sikerülne olyan támogatottságra szert tenni, amivel érdemben bele tudna szólni a választásokba.

Szóval változtattak a szavakon, a radikális megfogalmazásaikon, de valójában ugyanazt gondolják, mint korábban?

Korábban sem mindenki volt szélsőséges. Csak a média mutatta a Jobbik politikáját ijesztőbbnek, mint az valójában volt. Meglehetősen régen vagyok a párt tagja,

részt vettem a Magyar Gárda alapításában, de az én nézeteim nem változtak az utóbbi tíz évben. Más kérdés, hogy a kommunikáció – így az enyém is – finomodik, változik, a hangsúlyok eltolódnak.

Úgy érzem, én hű maradhattam az elveimhez, de egy kistelepülésen egyébként sem a párt országos politikáját, hanem mindig a helyben dolgozó embert nézik.

A Jobbik korábban híres volt arról, hogy a cigánykérdést is elég radikálisan akarta megoldani. Akkor a gettó volt a megoldás, most a munka. Ön mit ígért?

Nálunk mindez fel sem merül. Különben a 4500 lelkes településen nem szavazott volna rám a szavazók 68 százaléka. Ez a politikai ellenfeleinknek is üzenet, hiszen ők körbeplakátolták a várost azzal a szlogennel, hogy vessünk véget a gyűlölet korszakának. Holott ők maguk uszítottak végig a kampány alatt. Ellenem és társaim ellen szisztematikus lejárató akciót indítottak, ami mögött a Fidesz szervezőit kell keresni. De miután a szavazók részemről semmiféle gyűlöletet nem tapasztaltak, a hazugságot a helyiek a szavazataikkal utasították el.

A cigánykérdést pedig soha nem gettóval akarta a Jobbik megoldani, hanem tisztességes munkával.

Időnként pedig a Magyar Gárdával…

Itt Devecserben is tapasztalom, hogy maguk a romák vetik ki maguk közül azokat, akik úgymond „cigánymódra” élnek, dologtalanul. Nem egy olyan cigány család él itt, akinek az otthonába öröm belépni.

Az is tény, hogy a pártja, a Jobbik korábban uniós zászlót égetett, ma pedig az európai bérunió jelszavával politizál. Ön melyik álláspontot képviseli?

Már a Jobbik alapítónyilatkozata is leszögezi, hogy a párt euroszkeptikus.

Ez nem azt jelenti, hogy elutasítanánk az európaiságot, de mi abban hiszünk, hogy nem egy Brüsszel központú szövetség alárendelt tagjaként kell Magyarország jövőjét elképzelni, hanem partneri együttműködésben.  Minden döntés esetén meg kell vizsgálni, hogy az jó-e az hazánknak, vagy sem. E tekintetben semmivel nem vagyunk radikálisabbak, mint a svájci néppárt.

Netán uniós pályázaton is indultak?

Természetesen, több pályázaton hozzávetőleg egymilliárdot kapott a település.

Így persze nehéz is lenne unió ellenes politikát folytatni, vagy zászlót égetni.

Erre nincs is szükség, soha nem is volt.

Mit kezd azzal, hogy korábban a legradikálisabb európai pártként tartották számon a Jobbikot, amelynek elnöke, Vona Gábor ma levelet ír a baloldali szavazóknak. Ezt ön hogyan magyarázza a devecseri jobbikosoknak?

Ez a téma fel sem merül.

És önmagának?

Én nyíltan felvállaltam a pártot, még a független képviselő álarcát sem vettem fel, ahogy olyan sokan. Egyébként Vona Gábor lépésével azért is egyetértek, mert rám is több baloldali polgár szavazott, ezt ők maguk mondták el nekem a devecseri utcán. Egy idős hölgy, aki büszke baloldaliságára, időnként Népszavával a kezében panaszolja, hogy mennyire felháborítja, ami az országban történik. S persze megsúgta most is, hogy rám szavazott.

Korábban a Jobbikról sokan állították, hogy nem állt távol az antiszemitizmustól. Ön szerint is helyes volt hanuka alkalmából üdvözölni a zsidóságot, vagy inkább azzal ért egyet – amit korábban a pártja állított -, hogy a zsidó befektetők menjenek más országba, mert ez az ország nem eladó?

Ismétlem, amit korábban mondtam: nem foglalkozom az országos politikával. Amikor először polgármesterré választottak, akkor is bejelentettem, hogy mostantól nekem csak Devecser számít. De nem akarom megkerülni a kérdését: én soha nem tartottam magam antiszemitának, s kifejezetten sértőnek tekinteném, ha valaki engem rasszistának nevezne. Nálunk soha sem volt tere a szélsőséges gondolatnak.

Elmenne egy holokauszt megemlékezésre?

Már voltam, s ha máskor is meghívnak ismét. Gondolom, a következő kérdése az lesz, hogy van-e zsidó barátom. De kérem, hadd legyen ez az én magánügyem.

Devecserben lehet mecsetet építeni?

Tudom, Ásotthalmon Toroczkai László hozott ilyen tiltó rendeletet, amiről nekem nem ildomos véleményt mondani. Ilyesmiről minden esetben az adott település önkormányzatának kell dönteni. De értem Toroczkai indíttatását, mert évekkel korábban – még a kerítés építés előtt – javasolta a migránsok átvonulásának megakadályozását, ugyanis rengetegen vonultak át a településen, közbiztonsági problémát okozva. Nálunk ilyen probléma nincs, vitatkozni sem érdemes róla.

Azt érzékeli, hogy a Jobbik korábbi radikális szavazói átvándoroltak a Fideszhez, a kormánypárt mérsékeltebb szavazói pedig ma már inkább a Jobbik köreiben találhatóak?

Azt nem érzékelem, hogy a Jobbik szavazói a Fideszhez vándorolnának. Inkább fordítva,

a Fideszből, az MSZP-ből érkeznek szavazók hozzánk.

Devecserben sincs 69 százaléknyi támogatása a Jobbiknak, mégis az állampolgárok jelentős százalékban szavaztak ránk. A helyieket felháborítja a Fidesz korrupt kormányzása, Mészáros Lőrinc és társainak gazdagodása.

Az ellenzék köreiben nagy a vita, hogy lehet-e együttműködni a Jobbikkal. De, ön tud együttműködni a baloldallal, vagy a liberálisokkal?

Mindenkivel együtt lehet működni, jó célok érdekében.

Vegyesen teljesítenek a K+F cégek

0

Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelelő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele – korábbi növekedés után – tavaly csökkent, miként e cégek darabszáma is.  A foglalkoztatottak száma ugyan nőtt, a cégfluktuációt tekintve a helyzet romlott, illetve felszámolások számát vizsgálva az összkép igen vegyes – derül ki az Opten elemzéséből.

Az ilyen cégek közel háromnegyede – nem meglepő módon – természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, s ezek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.

Forrás: Opten

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki: a 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor az árbevételben részesedésük ettől drámaian elmarad, 8,81 százalékos. Ez sem meglepő, miként az sem, hogy nyomasztó a túlsúlya Közép-Magyarországnak: e cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében.

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része ugyanakkor nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.

Akit a további részletek is érdekelnek, ebben a cikkünkben többet olvashatnak a témáról.

Nem hasítanak a kutatással foglalkozó hazai cégek

0

Miközben a szlogenek szintjén nagy szerepet szánnak a mindenkori kormányok (is) a gazdaság jövőjét alapvetően befolyásoló kutatás-fejlesztés-innovációnak, a fő profiljukként valamilyen kutatási tevékenységet megjelenítő vállalkozások mérhető teljesítménye eléggé vegyes képet mutat.

A kutatással foglalkozó hazai vállalkozások árbevétele ugyan a 2014-es 274 milliárd forintról 2015-ben 340 milliárd forintra ugrott, de tavaly ismét csökkent, 305 milliárdra. Ezzel párhuzamosan a működő vállalkozások száma 19-cel csökkent. Igaz ugyanakkor, hogy az alkalmazotti létszám mindhárom évben nőtt a megelőző évhez képest – sorolja a szektor egyes (összképben vegyes) adatait az Opten elemzése.

Az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát az időszak elején rendben működőkéhez viszonytó cégfluktuációs index (CFI) a 10-11 százalékos országos átlagnál némileg alacsonyabb, bár növekvő tendenciát mutat, tavaly 9,76% volt. Az elindult felszámolási eljárások aránya ugyanakkor rendkívül alacsony, 1% alatti, a végelszámolási eljárások aránya szintén csekély, végig 2,5% alatt maradt a vizsgált 3 éves időszakban.

Forrás: Opten

Megoszlás: profil szerint

A vizsgált cégek többsége, 72,98 százaléka természettudományi és műszaki kutatással foglakozik, a fennmaradó 27,02% társadalomtudományi és humán kutatást végző vállalkozásokból áll össze. Árbevétel szempontjából az előbbiek súlyuknál nagyobb arányban (83,69%) járulnak hozzá a szektor árbevételéhez.

Forrás: Opten

Megoszlás: nagyság szerint

A kutató cégek jórészt a mikro- és kisvállalkozások köréből kerülnek ki. A 100 millió forint alatti árbevételű cégek adják a működő vállalkozások 66,96 százalékát, ugyanakkor – nem meglepő módon – részesedésük a szektor összárbevételéből tavaly csak 8,81 % volt és az összes alkalmazotti létszám 27,41 százalékával rendelkeznek.

A 100 millió és 1 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező vállalkozások száma tavaly 260 volt, összesen 84 milliárd árbevételt produkáltak (ez a szektor teljesítményének 27,65 százaléka), részesedésük 26,20 százalékot tett ki. 2016-ban összesen 45 olyan kutató cég működött, melyek nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ezen cégek adják a szektor összárbevételének 63,52 százalékát, és az alkalmazotti létszám 43,77 százalékát.

Megoszlás: régió szerint

A közép-magyarországi régiónak nyomasztó a túlsúlya. A vizsgált cégek 60,47 százaléka működik a fővárosban és Pest megyében. A központi régióban keletkezik a szektor bevételeinek több mint 81,1 százaléka. A központi régió után következik a Dél-Alföld, míg a többi régió tőlük messze lemaradva található.

Forrás: Opten

Kevés a támogatás

A kutatásra fordított hazai és uniós támogatások jó része nem ezeknél a cégeknél csapódik le, ugyanis a támogatásoknak nem feltétele, hogy a pályázó fő tevékenysége valamilyen kutatási tevékenység legyen. Emellett pedig jelentős források mentek az akadémiai és az egyetemi kutatóintézeteknek is.

A fő tevékenységként kutatással foglalkozó vállalkozások a multinacionális nagyvállalatok kutatási részlegei, valamint az állami és egyetemi kutatóhelyek mellett a hazai innováció motorjai. Gazdasági eredményeik jól mutatják, hogy a kutatás-fejlesztésre költött támogatásoknak még mindig van helye.

Tíz éve történt – Már félmillió aláírásnál tart a Fidesz

2007. október 27-én arról írt ba Független hírügynökség, hogy már félmillió aláírás gyűlt össze a Fidesz-KDNP tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kezdeményezéséhez – jelentette be szombaton Tarlós István.

A Szociális népszavazás 2008 politikai vezetője leszögezte: a hitelesített íveket az aláírásokkal már szerdán leadták az Országos Választási Irodának, azóta a támogató aláírásokat gyűjtik. Azért döntöttek így, mert ez megmutatja a népszavazás támogatottságát – tette hozzá.

Szerdán csaknem 322 ezer aláírást adtak le, de az az azóta összegyűltekkel együtt az aláírók száma elérte a félmilliót.

Szombaton, a Szociális népszavazás 2008 kezdeményezéshez aláírásával csatlakozott

Grosics Gyula, az Aranycsapat kapusa, Balázs Péter, Bánffy György, Blaskó Péter, Raksányi Gellért és Reviczky Gábor színművészek, Kerényi Imre rendező, és Kovács P. József médiaszemélyiség.

Tarlós István elmondta: a hitelesített ívek leadása után az aláírás-gyűjtés átalakult, de az eddig meglévő, összesen félmillió, illetve a további aláírások mutatják a népszavazás támogatottságát. A kampány vezetője szerint sokan megpróbálják lejáratni a népszavazás intézményét, de ezzel a demokráciát csúfolják meg. Szintén sokan riogatnak spekulatív, hamis állításokkal, például azzal, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlése után súlyos adóemelésekre lesz szükség – fogalmazott Tarlós István, aki ezeket a feltételezéseket teljesen indokolatlannak nevezte.

A népszavazás politikai vezetője utalt arra: az ellenzők körében gyakran elhangzik a kérdés a szolgáltatásokért miért nem azok fizetnek, akik igénybeveszik ezeket. Tarlós István szerint az államnak vannak alapfeladatai, amelyeket el kell látnia. Az egészségügy kapcsán például utalt arra: olyan embereknek is fizetniük kell az ellátásért, akiktől évtizedekig súlyos összegeket vontak le társadalombiztosítási járulékként. Ha megszűnik a társadalmi szolidaritás, akkor tényleg ki lehet tenni a határokra, hogy Magyarország Kft., vagy Magyarország Részvénytársaság – fogalmazott a politikus.

Tíz éve történt: Szünetel a Malév New York-i és torontói járata

0

Ideiglenesen leállhat a Malév két tengerentúli járata, írta tíz éve, 2007. október 24-én a Független Hírügynökség.

Az akkori információk szerint télen nem repültek volna a Malév gépei ezen a két útvonalon, nyáron pedig a bangkoki járatot tervezték szüneteltetni.

A Független Hírügynökség megkeresésére a légitársaságnál azt közölték: a Malévnál a teljes tevékenységét felölelő szerkezetátalakítási és költséghatékonysági program folyik. Ennek részeként

a menedzsment vizsgálja a légitársaság hosszú távú járatainak nyereségességét,

és ezzel párhuzamosan az egyik repülőgépének bérbeadását a téli időszakban. A társaságnak két olyan gépe van, amellyel a tengerentúlra, így Amerikába, Kanadába és Thaiföldre repül. Ezek kihasználtsága azonban télen és nyáron változó.

A Független Hírügynökség úgy tudta tíz éve, hogy a Malév Ománnak tervezte kikölcsönözni az egyik gépet. A cég nem árulta el, mikor lesz végleges döntés a járatok átmeneti leállításáról.

Ma még lesz ülés a Parlamentben

0

A héten véget ér az Országgyűlés aktuális ülése. A múlt héten kezdődött parlamenti ülésszak utolsó, ötödik napján, kedden délelőtt 11-kor napirend előtti felszólalások azonnali kérdések, majd napirend utáni kérdések szerepelnek a programba.

A parlament honlapján elérhető információk alapján ezúttal is akár több mint húsz kérdés hangozhat el – összegez az MTI.

A kormánypárti padsorokból a fideszes Gyopáros Alpár arra vár választ a Miniszterelnökséget vezető minisztertől, hogy az Európai Bizottság mikor indít saját maga ellen kötelezettségszegési eljárást.

Ellenzéki oldalról a szocialista Kiss László azt kérdezi a nemzeti fejlesztési minisztertől, hogy milyen okból marad el az 1-es villamos meghosszabbítása.

A Jobbik nevében Hegedűs Lorántné a nemzetgazdasági miniszterhez fordulva kér tájékoztatást: támogatja-e a kormány a diplomás bérminimum bevezetését,.

Az LMP-s Demeter Márta külgazdasági és külügyminiszternek szánt kérdésének a címe: „Hogyan varázsolja el a közpénzt az Eximbank?”.

Lapszem – 2017. október 24.

0

Ma Salamon napja van. Őszies idő várható. Átlapozzuk az országos napilapokat, megnézzük, hogy miről mit írtak.

Magyar Nemzet: Ígéretdömpinggel hódítana a Fidesz Budapesten

Tíz-tizenöt „betartható, hihető, vonzó” ígéretet szedne össze a Fidesz-KDNP, hogy magához csábítsa a fővárosi szavazókat a jövő évi parlamenti választáson – erről beszélt nemrégiben egy magas rangú kormánypárti képviselő zárt körben.

A Magyar Nemzet információi szerint a politikus elmondta, a kormánypártoknak kizárólag az jelenti a választási győzelmet, ha legalább 100 mandátumot szereznek az összesen elérhető 199-ből. Ennek oka, hogy jelenleg sem a Fidesz, sem pedig a többi politikai párt nem koalícióképes egymással, az esetleges szövetségekkel a pártok szavazói sem lennének kibékülve. A stabil kormányzás eléréséhez viszont a 106 egyéni választókerületből 70-ben – de minimálisan 67-68-ban – nyernie kellene a Fidesz–KDNP-nek.

Magyar Hírlap: Gyurcsány markában az MSZP

Ismét Gyurcsány Ferenc irányítja a balliberális oldalt, „szemétdombon kapirgáló kakasként” diktálja a tempót – fogalmazott a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte a Soros-hálózatnak volt köszönhető, hogy a múlt héten megszavazta az uniós menekültügyi rendszer reformjáról szóló tervezetet az Európai Parlament szakbizottsága.

Mindent átszövő intézményrendszert hozott létre George Soros Brüsszelben. Az amerikai tőzsdespekuláns emberei gyakorlatilag az összes döntéshozatali fórummal kapcsolatban vannak, minden ottani politikai folyamatot képesek befolyásolni – mondta lapunknak a múlt hét eseményeit értékelve Deák Dániel, a Nézőpont Intézet elemzője. Szerinte Soros legfontosabb befolyásoló szervezete Brüsszelben az Open Society European Policy Institute, amely a Nyílt Társadalom Alapítványok több mint száz országra kiterjedő tevékenységét köti össze az unió központjával. A szervezet feladata, hogy informálja és befolyásolja az uniót a nyílt társadalom eszméjének megvalósítása irányában.

Népszava: Nem divatból bújtak elő a zaklatás áldozatai

Noha a nők mellett gyakran férfiak is elszenvedői a szexuális zaklatásnak, Barna Emília, a BME kutatója a Népszavának nyilatkozva azt mondta, hogy egyértelmű a nemi dimenzió; olyan nő talán nincs is, akit valamilyen formában ne érne zaklatás élete folyamán.

A kutató szerint jó dolog, hogy egyre több olyan ügyre derül fény, amelyek az esetek többségében láthatatlanok maradnak. Ne feledkezzünk meg arról sem, az elmúlt években már többször nyilvánosságra kerültek hasonlóan súlyos ügyek, és nemcsak a hírességek világában, hanem a kevesebb figyelmet kapó területeken is. Gondolok itt például a tyukodi anyakönyvvezető, Németh Pálma ügyére, aki azután állt a nyilvánosság elé, hogy folyamatosan zaklatta őt a polgármester. De meggyőződésem, ez is csak a felszíne a megtörtént eseteknek. Fontos látni, ez nemcsak a „művészvilág” sajátja, az élet valamennyi szegmensében történnek ilyenek.

Magyar Idők: Rossz hírünket keltik Soros György pénzéből

Soros-pénzből készíthette el országjelentését öt, a nemzetközi tőzsde­spekuláns Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) hálózata által egyébként is bőkezűen támogatott magyarországi szervezet – írja a Magyar Idők.

Az Eötvös Károly Intézet, a K-Monitor, a Magyar Helsinki Bizottság, a Mérték Médiaelemező Műhely és a Társaság a Szabadságjogokért Illiberális állam Európa szívében című kiadványa elsősorban a nemzetközi közvélemény befolyásolására készült, de szerkesztői magyar nyelven is közzétették a dokumentumot.

A tizennégy oldalas brosúrában immár sokadszorra temették el a magyar demokráciát és sajtószabadságot. A szerzők szerint a Fidesz és a KDNP kormányzása alatt az országot tisztességtelen választások, foglyul ejtett média, állami gyűlöletkampányok, az eltérő vélemények és képviselők kirekesztése, az állami erőszakmonopólium privatizálása, a közös európai normák semmibevétele és rendszerszerű korrupció jellemzi.

Soros nevét száján ki nem ejtette

Mármint a magyar miniszterelnök, aki azonban hivatkozott a „pénzügyi spekuláns tervére”. Orbán Viktor ünnepi beszéde eredetileg az 1956-os forradalomról szólt volna, de hát a Brüsszel elleni szabadságharc most fontosabb. Különösen fél évvel a választások előtt.

Az Andrássy út körüli kis utcákban rendőr rendőrautó hátán, forgalomelterelés, parkoló buszok. Később világossá válik, hogy a vidékieket szállították a helyszínre, a Terror Háza elé. Abból derült ki, hogy a busz hálás utasai táblákon hírdették településeik nevét. Zászlók is vannak bőven: jelenlegi magyar, ötvenhatos lyukas, székely. Két lengyel büszkén lengeti a piros-fehéret és akkor lelkendezik a beszéd közben, amikor éppen illendő. Mondjuk a tömeg is besegít nekik.

Orbán Viktor színre lépése előtt az Andrássyn végighömpölyög a Gyönyörű, új világ refrénű dal.

A Hősök tere felől minden rendben zajlik, két keresztbe álló rendőrkocsi lezárja az utat. A másik szélen, az Oktogonnál volt egy kis dulakodás.

Orbán belekezd, az eső alábbhagy, lekerülnek az esernyők.

A felvezető rutinos: 56 és a magyarok, mint a szabadság népe. Bármit is jelentsen ez.

Utána már belelendül a történelem magyarázásába: „Ma azt a napot ünnepeljük, amikor sok millió magyar egyszerre ráébredt, hogy bár különböző életeket élünk, de egy nemzethez tartozunk. Bíboros és esztergályos, filozófus és a pesti srác is ugyanazt akarta.”

A magyar miniszterelnök azonban nem sok időt fecsérel 56-ra. Hanem belevág a közepébe:

„Azért nem értenek Brüsszelben ma sem, mert már akkor sem értettek”.

Még egy kis időt tölt a globalizálásnál: az európai embereknek, köztük a magyaroknak is, elegük lett, hogy fenntartások nélkül alkalmazkodniuk kell a globalizációhoz. Európa „vakvágányra futott”, és ezt október 23-án látjuk a legvilágosabban.

Jön a lényeg: a 20. században katonai hatalmak okozták a bonyodalmakat, most pedig pénzügyi hatalmak, a médiájuk, a kiterjedt hálózatuk, a megvásárolt embereik. Ez a pénzügyi spekuláns birodalom foglyul ejtette Brüsszelt, és jó néhány tagállamát.

„Már csak mi állunk ellent”, Közép-Európa maradt az egyetlen „migránsmentes övezet”.

Erre tör ki a leghosszabban tartó tapsvihar. A lengyelek is lelkendeznek.

„Most újra veszély fenyegeti mindazt, amit a magyar élet rendjéről gondolunk. Elképedve látjuk: a globalizmus erői feszegetik az ajtónkat,

hogy homo brüsszelicusszá gyúrjanak bennünket.”

„Ha magyar Magyarországot és európai Európát akarunk, nem elég beszélnünk erről, harcolnunk is kell!”

Orbán szerint a jövő évi olasz és magyar választás is sorsdöntő lesz, mert most dől el, hogy visszaveszik-e a népek az irányítást a gazdasági élettel összefonódott bürokratáktól, és megállítják-e a népvándorlást. Vissza kell hozni, a régi „multikulturalizmus előtti”, szabad Európát.

„1956-ban megmentettük a nemzet becsületét, 1990-ben visszavettük a szabadságunkat, 2010-ben nemzetegyesítés útjára léptünk.”

Orbán szerint éppen ezért a magyarok számára nincs lehetetlen.

„A pénzügyi spekuláns tervét meg lehet lékelni.”

Taps.

„Márciusban újra kezdjük, és áprilisban győzni fogunk!” – fejezi be a miniszterelnök.

A himnusz után a tömeg békésen elindult haza.

Felcsendült az „A mi utcánk, ó, be szép!” című időtálló dal.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK