A magyar kormány és a TEK is megerősítette, hogy a múlt hét pénteken kalózok által túszul ejtett tengerészek között van egy magyar állampolgár is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a szerdai sajtótájékoztatóján elismerte, hogy egyelőre semmi konkrét információval nem rendelkeznek az emberrablók kilétét illetően. Ugyanúgy a kalózok eddig semmiféle követelést nem támasztottak a túszok szabadon engedését illetően, és a kapcsolatokat sem vették fel a helyi hatóságokkal.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium minden konzuli és diplomáciai eszközt felhasználva, a Terrorelhárítási Központtal együttműködve dolgozik az ügy megoldásán
– mondta a magyar diplomácia vezetője, aki egyben nem tett említést arról, hogy a magyar kormány esetleg kifizetné-e a váltságdíjat.
Közben a TEK főigazgatója elrendelte az ide vonatkozó protokoll végrehajtását. A szervezet közleményében jelezte, hogy elkezdte a rendelkezésre álló adatok ellenőrzését, az információgyűjtést, és felvette a kapcsolatot az ügyben érintett nemzetközi partnerszolgálatokkal.
Kedden a nemzetközi hírügynökségek arról számoltak be, hogy október 21-én a Peter Doehle Schiffarhrts KG német teherszállító-hajóját kalózok támadták meg Nigéria partjainál, miközben az kikötni készült.
A 12 fős legénységből hat embert ejtettek túszul.
A hajótársaság szóvivője csak annyit mondott, hogy németek nem voltak az elhurcoltak között. A Reuters úgy tudja, hogy négy fülöp-szigeteki, egy ukrán és egy magyar állampolgárt tartanak fogva.
Manapság már szinte közhelynek számít, hogy a magyar-szlovák kapcsolatok korábban soha nem voltak olyan jók, mint most. Budapest és Pozsony számtalan európai és nemzetközi kérdésben ért egyet, miközben több közös gazdasági és természetvédelmi projektbe vágtak bele. Azonban van egy téma, amely a jövő bármikor „újramelegedhet”: a Bős-nagymarosi vízlépcső.
Ez nem játék! A magyarok ötmilliárd euróval tartoznak nekünk!
– nyilatkozta a Hospodárske noviny újságírójának kérdésére Július Binder, aki egykoron a bősi-nagymarosi vízlépcső szlovák cseh-szlovák szakaszának megépítésért felelt. Ma van ugyanis huszonöt éve annak, hogy Pozsony önkényesen üzembe helyezte a létesítményt, miután az akkori magyar kormány kilépett a projektből.
Julius Binder, aki később Vladimír Mečiar Néppárt – Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) képivselője lett a szlovák parlamentben. Kép forrása: MTI
Binder már több energetikai céget és építővállalat vezetője volt Csehszlovákiában, amikor megkapta a jogot a bősi-nagymarosi projekt megvalósítására. A később politikai pályára lépő üzletember úgy látja, hogy a magyarok a vízlépcső meghiúsításáért a szlovákokat hibáztatják és azt mondják, hogy Pozsonynak kellene kártérítést fizetnie.
Pedig Binder szerint pont ellenkezőleg kellene történnie: a nagymarosi szakasz be nem fejezése miatt volt kénytelen az 1993-ban függetlenné váló Szlovákia más, rosszabb minőségű és környezetszennyező módszerekhez nyúlni. Azóta pedig a szlovák hatóságok kiszámították, hogyha befejezték volna a projektet, akkor a ma öt milliárd euróval több lenne a szlovák államkasszában. Továbbá elutasította azt a magyar érvet, miszerint a a vízlépcső súlyosan károsította volna a természetet, akár ökológiai katasztrófát előidézve.
„Ezek a félelmek abszolút nem voltak alátámasztva. A magyarokkal közösen figyeltük meg a környezeti hatásokat. Semmiféle katasztrófa nem fenyegetett. Sőt, az egész vízlépcső inkább ökológiai építészet része lett volna”
Lejegelt probléma
Szlovákia számára a mai napig érzékeny témának számít a bősi vízierőmű kérdése. A megvalósulása körülbelül 450 milliárd forintnak megfelelő csehszlovák koronát emésztett fel. A bősi gát ma 200 millió köbméter vizet duzzaszt fel, 275 méter hosszan húzódik, mélysége eléri 20 métert. Jelenleg ez az erőmű biztosítja az ország áramtermelésének több mint 10 százalékát, de 2015 óta több száz gigawattórával kevesebb áramot állít elő.
A bősi erőmű gyakran vált a Szlovák Villamosművek (SE) és a kormány közötti konfliktusok tárgyává. Három évvel ezelőtt a Fico-kormány felbontotta a szerződést, és a újraállamosították a vállalatot. A szlovák hatóságok büntetőeljárást indítottak az SE vezetői ellen korrupció gyanúja miatt. Az üggyel kapcsolatban 2016 májusában kihallgatták Mikuláš Dzurinda egykori szlovák miniszterelnököt.
A kép forrása: MTI
Vajúdnak a hegyek…
A bősi-nagymarosi vízlépcső létrehozásáról szóló első tervek már 1956-ban, a szocialista országokat tömörítő Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) egyik ülésén felvetődött. Azonban Csehszlovákia és Magyarország csak 1977-ben kötött egy megvalósítási szerződést arról, hogy „komplex módon” felhasználják a Duna vízét, vagyis egy bősi, nagymarosi és dunakiliti vízlépcsők építenek meg.
A nyolcvanas évek végére a magyar kommunista vezetés folyamatosan kihátrált a projekt mögül. A helyiek a földjeik elvesztése miatt ellenezték az építkezéseket, a költségek is jóval magasabbak lettek az előzetes számításoknál és az Ausztriától kölcsönkapott összegeket is az államadósság törlesztésére használták, miközben a környezetvédők is keményen támadták a közös projektet és igyekeztek külföldi szervezetek meggyőzni a támogatásukról. Az úgynevezett Duna Kör létrehozásával pedig rendszeres Bős-nagymarosi vízlépcső ellen irányuló tüntetések vették kezdetüket.
Vörösmarty-téren zajló tüntetés 1988. szeptember 12-én. A kép forrása: Wikimedia.
Ezért 1989-ben Budapest felfüggesztette a Dunakitli mellett zajló építkezéseket, amely miatt az akkori cseh-szlovák kormány tiltakozott. Nem sokkal később a nagymarosi szakaszon zajló munkálatok is leálltak. A magyar kormány 1992. június 9-én hatályon kívül helyezve az 1977. évi államközi szerződést. Ennek ellenére Pozsony folytatta a bősi erőmű építését és októberben már beindították a turbinákat, amellyel megkezdték a meder áttöltését. A Duna folyásvizének 85 százalékát elterelték, ami jelentős gazdasági, árvízvédelmi és környezeti károkat okozott a Duna túlpartján elterülő Szigetköznek.
Emiatt abban az évben az Antall-kormány keresetlevelet nyújtott be a hágai Nemzetközi Bírósághoz. A perben 1997 szeptemberében született döntés, amely szerint mindkét fél jogtalanul járt el: Magyarország önkényesen rúgta fel az 1977-es szerződést, miközben Szlovákia törvénytelen módon, a környezeti aggályokat figyelembe nem véve helyezte üzembe a bősi erőművet. Az ítélet azonban inkább iránymutatást jelentett a kártérítésekre nézve, de egyik ország számára sem volt kötelező érvényű.
Azóta ugyan több magyar-szlovák kormányszintű találkozó témája volt a Bős-nagymarosi vízlépcső ügy, de sokáig semmiféle előrelépés nem történt ez ügyben. 2015 januárjában egy közös magyar-szlovák munkacsoport alakult, amely felméréseket és kutatásokat végez a térségben. 2016-ban a szlovák fél elismerte a Szigetközbe juttatott vízmennyiség lényeges megemelésének szükségességét és egyes hátrányos környezeti károkat. Cserébe a magyar kormány a Bős–nagymarosi kérdéskörről leválasztotta a Szigetköz és a Csallóköz, valamint az érintett főmeder rehabilitációjának kérdését. A munkacsoport a tanulmányt jövő év közepére ígéri, és csak ezután indulhatnak el az érdemi tárgyalások Magyarország és Szlovákia között.
A kereskedelemben most az illatszerboltokban fizetik legjobban a fizikai munkakörben alkalmazottakat, a bérek itt csaknem 30 százalékkal nőttek egy év alatt. Majdnem ennyivel nyomták meg a béreket az italkereskedésekben is. A sportszerüzletekben csak bő egytizedével nőttek a keresetek, ennek ellenére a dobogó harmadik fokán állnak. A nagyarányú fizetésjavulás ellenére a halat, húst, zöldséget forgalmazóknál rettentően alacsonyak a fizetések.
Az idei év az általános béremelkedések esztendeje, a kiskereskedelemben is. Tavaly már lezajlott egy nagy növekedési hullám, aminek következtében a 154 ezer forint átlag 2016 végére 172 ezerre ugrott a hivatalos statisztikai adatok szerint. Mivel ezen a területen nagyon sok a törvényes legkisebb (minimális, szakmunkás minimum-) béren alkalmazott, az idei kötelező 15, illetve 25 százalékos emelés is érezteti hatását. Augusztusra a kiskereskedelem átlaga 189 ezer forint lett.
A különbségek azonban igen nagyok, és a jövedelmi olló egyre nyílik. A blokkk.com kimutatása szerint a legnagyobb és a legkisebb fizetést adó üzletek közti
különbség augusztusban 66 ezer forint volt, tavaly még csak 60 ezer.
Az utolsó nyári hónapban az illatszerüzletekben volt a legmagasabb eladói, árufeltöltői fizetés: a bruttó 220 ezer forint 29 százalékkal több a tavalyinál, amivel a harmadik helyre taszította a 2016-ban még vezető sportboltokat; utóbbiakban csak átlagosan 11 százalékkal 208 ezerre emelkedett a javadalmazás. Közöttük az italárukat forgalmazók találhatók 31 százalékos növekedéssel, 218 ezres átlaggal.
Feltűnő az alapélelmiszereket árusító üzletek gyenge átlagbér-pozíciója. A halat árulóknál alig 154 ezer az átlag, a húsboltokban is csupán 163 ezer. Ebben a sávban találhatók a piaci ruhások és élelmiszer-kereskedők. Az élelmiszer-jellegű vegyes üzletekben jobb a helyzet, ezek változatlanul a hatodikak a sorban 197 ezer forint átlaggal (29 százalékos növekedéssel egy év alatt).
Ehhez azonban tudni kell, hogy ebben a körben találhatók a külföldi tulajdonú áruházláncok, amelyekben gyakran
lényegesen az átlag feletti javadalmazást adnak
az alkalmazottaknak. A kisboltok esetében azonban felülreprezentáltak a hazai tulajdonúak, és láthatóan ezeknél szignifikánsan alacsonyabbak a bérek.
Az ollót kicsik és nagyok, hazaiak és külföldiek között az is szétfelé nyomja, hogy a nagy arányú általános keresetnövekedés (szeptemberben 13 százalék) csak részben jelenik meg az üzletekben. A kiskereskedelem átlagos forgalomnövekedése az öt százalékot se érte el a legutóbbi méréskor, és ezen belül az élelmiszereké még ez alatt maradt, a tartós fogyasztási cikkekből fogyott lényegesen (mintegy 8 százalékkal) több. Vagyis a kisebb alapterületű, egy profilú boltokban alig több a bevétel, ebből kellene kigazdálkodni a kétszámjegyű bérnövekményt.
A fizetések sorrendje (ezer forint, zárójelben a tavalyi, változás 2016 augusztusához képest, százalékban)
Helyezés
Bolttípus
2017 augusztus
Változás
1. (2.)
illatszer
220
+ 29
2. (3.)
ital
218
+ 31
3. (1.)
sportszer
208
+ 11
4. (5.)
bútor
206
+ 28
5. (4.)
autószalon
202
+ 22
6. (6.)
élelmiszer vegyes
197
+ 29
7. (8.)
benzinkút
182
+ 24
8. (7.)
ruha
182
+ 22
9-10. (10.)
játék
180
+ 29
9-10. (9.)
könyv
180
+ 27
11. (12-13.)
óra, ékszer
175
+ 28
12. (12-13.)
használt cikk
175
+ 28
13. (11.)
híradástechnika
172
+ 23
14. (16.)
dohányáru
168
+ 27
15. (15.)
pékáru
166
+ 24
16. (17.)
zöldséges
165
+ 25
17. (18.)
élelmiszer piac
164
+ 25
18. (14.)
ruhás piac
164
+ 19
19. (19-20.)
hús
163
+ 26
20. (19-20.)
hal
154
+ 17
Forrás: KSH/Blokkk.com, fizikai foglalkozásúak, legalább öt főt foglalkoztató kiskereskedelmi vállalkozások
Balázs Péter vállalná a miniszterelnök-jelöltséget, ha ez nem „szűk pártérdekek mentén” jelenik meg.
Balázs Péter ante portas, írtuk néhány nappal ezelőtt, annak jelzéseként, hogy érlelődőben van az ellenzék miniszterelnök-jelöltjének kiválasztása. Korábban, a Molnár Gyulával készített interjúnkban a párt elnöke hangsúlyozta:
nem lesz casting, egy név létezik a fejében,
és azt majd meg is fogja mondani, valamikor november végén.
A név azonban – ha ugyanarról a személyről van szó – kiszivárgott, vagyis az, hogy Balázs Péter, volt uniós biztos, valamint a Bajnai-kormány külügyminisztere lenne az a politikus, akit adott esetben közös listavezetőként megneveznének.
Balázs Péter MTI Fotó: Balogh Zoltán
A hírt elsőként egyébként a B1 blog hozta nyilvánosságra, amit aztán az atv.hu Balázs Péter szavai alapján cáfolt. A Független Hírügynökség, megismerve a volt külügyér nyilatkozatát úgy érezte,
a cáfolat nem teljesen egyértelmű;
miközben mi is tudtuk, méghozzá az eredeti forrásból, hogy Balázst a pártok képviselői nem keresték fel. Balázs úgy fogalmazott:
„senki nem keresett meg és én se jelentkeztem sehova”.
Ezzel együtt portálunk mégis hitelt adott az eredeti hírnek, akkori írásunkban ennek hangot is adtunk. Az atv.hu-nak adott interjúban is fel lehetett fedezni, úgymond, duplafenekű mondatokat, amelyek azt sugallták: lehetnek olyan körülmények, feltételek, amelyek alapján mégiscsak lehet az egykori uniós biztosból közös miniszterelnökjelölt. Azt írtuk: amennyiben a jelölt nem a pártok delegáltjaként, hanem kiemelkedve a pártvilágból egyfajta közös ellenzéki – nevezzük így – társadalmi akaratként jelenik meg, akkor lehetséges, hogy pozitív lesz a felkérésre adott válasz.
Nos, kedden este a Hír Tv Egyenesen című műsorában pontosan ennek megfelelő válaszokat adott Balázs Péter Kálmán Olga kérdéseire. Szavaiból az derült ki, hogy amennyiben megvalósul egy olyan összefogás, ahol a listavezető, miniszterelnök-jelölt nem pusztán a szűk pártérdekek mentén jelenik meg, akkor, ahogy ezt a politikában mostanában mondani szokás, beleállna a kihívásba.
Természetesen nem könnyű a helyzet, igaz a Fidesz ellenzékeként mikor volt az. Gyurcsány Ferenc például hétfőn este, ugyancsak Kálmán Olga mikrofonja előtt, úgy nyilatkozott:
a Demokratikus Koalíció számára nem elfogadható Balázs Péter személye,
pártja inkább egy klasszikus politikust szeretne látni a miniszterelnök-jelölt szerepében.
Gyurcsány érve nem tűnt túl erősnek, legalább is abban az értelemben, hogy Balázs Pétert ő nem sorolja a politikusok körébe. A volt miniszterelnök kijelentése inkább azt sugallta: nem megy bele könnyedén semmilyen kívülről jövő név automatikus elfogadásába, ezzel ugyanis rontaná a DK alkuhelyzetét. És bár a DK elnöke az utóbbi napokban, főként Botka László visszalépése óta, kicsit áthangolta korábbi, abszolút nyitottságról árulkodó mondatait, egyelőre nehezen képzelhető el akkora fordulat nála, amely nem kizárólag pártja primátusát hangsúlyozza.
MTI Fotó: Soós Lajos
Ezzel együtt ma bizonyosan ott tart, nyilvános megszólalásai csak ezt erősítik, hogy nincs szükség már közös miniszterelnök-jelöltre, tekintettel arra, hogy
a Demokratikus Koalíció önálló listát fog állítani, saját listavezetővel,
aki nem más, mint ő maga. És kétségtelen: ebben az esetben már kizárólag a koordinált egyéni jelöltekről, a 106 képviselő-jelölt kiválasztásáról szólnak a tárgyalások. Balázs Péter, a szocialisták és talán az Orbán leváltását kívánó közvélemény is bízik abban, hogy még mindig lehet ennél többről szó.
A gyilkos előzetes letartóztatásban van, akár 20 év börtönt is kaphat.
A 36 éves férfi 2016. december 18-án éjjel együtt ivott az ismerősével. Az nem derült ki, hogy min vitatkoztak, csak annyit tudni, hogy már ekkor elcsattant két pofon. Közben megérkeztek a vádlott VIII. kerületi lakásához, ahol a lépcsőházban ismét összevitatkoztak. A vádlott ekkor
valamilyen éghető anyaggal öntötte le a másik férfit, majd egy öngyújtóval meggyújtotta a ruháját.
Az égő férfi segítségére sietett a ház egyik lakója, több vödör vízzel végül eloltotta a tüzet. a vádlott viszont nem segített: a maradék bort ráöntötte az áldozatra, majd elsétált.
A megégett férfit kórházba vitték, de még aznap belehalt a sérülésekbe. Az ügyészség szerint végig tudatánál volt, ami azt jelenti, hogy borzalmas kínok közt halt meg.
A Fővárosi Főügyészség a férfit különös kegyetlenséggel elkövetett emberöléssel vádolja.
A párt azt szeretné, hogy ha egy állami kampánytámogatásban részesülő párt az országgyűlési választáson félszázalékos eredményt sem ér el, köteles legyen visszafizetni az államtól kapott összeget.
Ezt Gulyás Gergely frakcióvezető jelentette be. A kampányfinanszírozási törvény módosítását ő és Répássy Róbert kezdeményezte.
Az is szerepel benne, hogy ha pedig fennáll a visszafizetési kötelezettség, akkor
az érintett párt legfőbb vezető testületének tagjai egyetemlegesen, teljes vagyonukkal felelnek
azért, hogy valóban visszafizessék a támogatást.
Gulyás Gergely szerint a 2014-es választás előtt elfogadott kampányfinanszírozási törvény az induló pártok és jelöltek között minden korábbinál lényegesen nagyobb esélyegyenlőséget teremtett. Az ellenzéki pártok azonban több alkalommal kritizálták, hogy míg az egyéni jelöltek esetében, ha valaki nem ér el 2 százalékos eredményt, a neki járó 1 millió forintos állami kampánytámogatást vissza kell fizetni, addig az országos listák esetében nincs ilyen küszöb.
A törvénymódosítás kétharmados többséget igényel, ezért a kormánypártok mellett legalább néhány ellenzéki képviselő támogatása is kell hozzá.
A férfi ellen életveszélyt okozó testi sértés miatt emelt vádat a Csongrád Megyei Főügyészség, hamarosan bíróság elé állítják.
Az Index újságíróját nemrég az egyik budapesti KFC-ben verte össze egy biztonsági őr. Egy másik kidobó idén januárban, Mórahalmon, egy szórakozóhely előtt vert meg egy vendéget.
Egy részeg férfi barátaival érkezett a helyre, az üvegét előbb a teraszon hagyta, később azonban kiment érte, és bevitte magával. Ebből alakult ki a vita közte és az őr között. A vendég nagyon részeg volt, ez a mozgásán és beszédén is kiütközött. A biztonsági őr ennek ellenére
kétszer is megütötte a vita közben.
A férfi az ütések miatt elvesztette az egyensúlyát és minden tompítás nélkül hanyatt vágódott. Emiatt „agyállományi elmozdulás, koponyaűri vérzés, lágy agyhártya alatti vérzés” alakult ki, amely epilepsziás rohamot is kiváltott.
Hat napig az intenzív osztályon feküdt, és hat hónap alatt épült fel. Azt még mindig nem tudni, hogy maradandó sérülése lett-e, de az biztos, hogy ha az ismerősei nem hívnak azonnal mentőt, meg is halhatott volna.
A tábla mívesen megmunkált, a betűk is veretesre sikeredtek.
Csepregen leplezték le ezt a táblát, két nappal ezelőtt, október 23-án, és Ágh Péternek, a Fidelitas volt elnökének, a település országgyűlési képviselőjének a neve áll rajta.
Mit mondjunk, van egy kis hiányérzetünk. Ágh Péter nevét nagyobb betűkkel kellett volna szedni. Mert ugyan így is meglehetősen jól látható, de a nevét formáló betűk sora semmivel sem nagyobb, mint a többi. Pedig, amint az a szövegből is kiderül, az ő közbenjárásával készült ez az emléktábla.
Ha nincs Ágh Péter, aki közbenjárt, hogy tábla hirdesse a mostanra Büszkeségponttá szelídült forradalom emlékét, akkor ma nincs emlékezés.
Talán a forradalom se lett volna. Nem lett volna itt semmi sem.
Ha lenne hozzá kedvünk, megkérdezhetnénk, hogy kinek az ötlete volt Ágh Péter (kinek közbenjárásával létrejött a Világmindenség, plusz még minden más) nevét beleörökíteni a táblába.
Maga a képviselő kérte (javasolta, elvárta, követelte)? Netán valamelyik helyi nyelvcsapásbajnok agyából pattan ki az ötlet?
Mindegy is, a tábla már megvan, és örök időkig hirdeti Ágh Péter dicsőségét. Akinek a közbenjárása nélkül – lásd, mint fenn.
A civileket pedig azzal vádolta, hogy katonákra támadtak.
A Passauer Neue Presse által rendezett pódiumbeszélgetésen Orbán többek között arról beszélt, hogy meg kell védeni „Helmut Kohl egykori német kancellár nagy álmát”, a schengeni rendszert és a szabad munkaerőáramlást.
Szerinte Magyarországnak fontos Európa sikere,
mert „mi magyarok évszázadokon át védtük Európa keleti határait”. Azt is mondta: a közép-európaiak szerint ma nem nagy álmokkal vannak teendők, hanem meg kell védeni, amit már elértünk. Szerinte erős Európa csak úgy jöhet létre, ha erősek a tagállamok, és mindenkinek a saját országát kell rendbe tennie, megerősítenie.
Természetesen beszélt a menekültekről is: szerinte a magyar emberek nem akarnak hozzájuk képest különböző népcsoportokat befogadni, és ezt tudomásul kell venni. Azt mondta: minden európai országnak joga van eldönteni, milyen választ ad erre a kihívásra, „a magyarok azt mondják, megvédik a határaikat”.
Szerinte „az EU asztalán van” a menekültügy reformja, amelyről azt állította, hogy egy állandó, kötelező, felső korlát nélküli szétosztási rendszerről szóló javaslat.
A kvótarendszer szerint Magyarországnak 1294 menekült befogadását kell vállalnia, erről Orbán Viktor azt mondta: azért nem fogadja el, mert „ez a trójai faló”, és „ha egyszer megengedjük, hogy más mondja meg, ki tartózkodhat Magyarországon, később nem tudjuk visszavenni ezt a jogot”.
A civil szervezeteket azzal vádolta, hogy törvénytelen határátlépésben segédkeztek. Persze Soros György is szóba került: szerinte
„hatalmas nemzetközi civil hálózat kapcsolódik a nevéhez, és miközben mi a határ megvédéséért küzdöttünk, ezek a szervezetek megtámadták a katonákat”.
Beszélt az euró bevezetéséről is: mivel a legtöbb ország a csatlakozáskor vállalta a közös valuta bevezetését, így
nem az a kérdés, hogy csatlakozik-e Magyarország az euróövezethez, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel.
Szerinte a V4-ek nagy európai erőforrásnak számítanak, hozzájárulnak az EU sikeréhez. Arról beszélt, hogy ha a V4-et leválasztanák és tőlük különálló intézményi világot hoznának létre, annak elsőszámú vesztese Németország lenne, mert megnehezedne a kapcsolata a visegrádi országokkal, és ott maradna olyan országokkal, amelyek pénzügyi bajban vannak és tőle várják a segítséget. Orbán szerint olyan Európa kell, amelynek súlypontjában Németország és Közép-Európa is ott van.
Beszélt a populizmusról is, azt mondta, hogy az ellene való gyógyszer a siker, ugyanis
ha a nem populisták sikeresek, nincs helye a populizmusnak.
Szerinte Magyarországon azért nem sikeresek a populisták, mert nő a GDP, nőnek a bérek, lassan nincs munkanélküliség, és biztonság van.
Azt is mondta: Magyarországon demokrácia van, és ha az emberek akarnak valamit, a kormány megcsinálja.
Az ország működése miatt húzta fel magát annyira a támadó, hogy nekiesett a polgármesternek.
2016 szeptemberében rendezték a Körtefesztivált Délegyházán. Egy idős férfi már reggeltől ivott, és egyre agresszívabb lett. Napközben körülnézett a rendezvényen, majd hazament aludni. A késő este aztán
úgy ment vissza, hogy magával vitt egy tízcentis kést.
A Szent István parkban felállított sátorban az esti programok zajlottak. Délegyháza polgármestere a színpad előtt ült és várta, hogy felkonferálja a rendezvény következő műsorszámát. Észrevette a felé tartó férfit, felállt és üdvözölni akarta, mert jól ismerték egymást.
Megfogta az idős férfi egyik kezét, mire ő elővette az elrejtett kését. A polgármester védekezett, mindketten a földre zuhantak, dulakodni kezdtek. A támadó folyamatosan szurkált, végül egy tűzoltó és a biztonsági őrök fékezték meg.
A polgármester súlyos, életveszélyes sérülésekkel került kórházba.
A Pest Megyei Főügyészség emberölés kísérletével vádolja az idős férfit, aki házi őrizetben várja a tárgyalását.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
